2011. FEBRUÁR. Újra Superbrandek: Revalid, Elmex, Neogranormon

2011. FEBRUÁR

Újra Superbrandek: Revalid, Elmex, Neogranormon 1

????????? ????????? ????????? ????????? ????????? ????????? ????????? ????????? ?????????

Gyógyhatású készítmények: megszüntetve megôrizni? Interjú Dr. Török Eszterrel, a TEVA Magyarország vezetô jogászával Ez év tavasza, március 31-e a határideje annak az uniós jogharmonizációs folya­ matnak, amelynek keretében a hazai gyógy­szerpiacon is megszûnik az úgy­ ne­vezett gyógyszernek nem minôsülô gyógy­hatású készítmények kategóriája. Mivel az intézkedés számos, a vásárlók köré­ ben igen népszerû terméket érint, nem lehet közömbös ezeknek a szerek­ nek a további sorsa.

például a gyógyszerekkel kapcsolatos jog­ harmonizáció kérdésében is. Az EU ugyan­ akkor elegendô türelmi idôt adott a megfelelô, körültekintô szabályozás végsô formába ön­ tésére. A gyógyszernek nem minôsülô gyógy­ hatású készítményekre vonatkozó törvény végül 2005-ben született meg, tehát gyakor­ latilag azóta lehet tudni, hogy ez a kategória megszûnik, egy akkor még meglehetôsen távoli, 2011. március 31-i határidôvel.

Jól tudom, hogy ugyan a jogszabály csak most válik élessé, az elôkészítés szem­ pontjából már csaknem egy évtizedes múltra tekint vissza? Ez természetes, hiszen bár Magyarország csak 2004-ben lett az Európai Unió tagja, nyilvánvalóan már jóval elôbb el kellett kez­ deni a felkészülést az érintett területeken, így

Valamiért idôközben „magától” is csök­ kent az ide sorolt termékek száma, hi­ szen míg tíz évvel ezelôtt mintegy nyolc­ száz forgalomban levô készítmény tarto­ zott a gyógyhatású termékek körébe, má­ ra ez a szám már csak három­ százötven körül van — gondolom, nem véletlenül…

5

legvégsô határidôig forgalomban tartható. A másik, számunkra kevésbé kedvezô, és bi­zo­ nyára bonyolultabb következményekkel járó értelmezés az lehet, hogy mindez csak a már kiskereskedelemben, tehát a patikákban, fito­ tékákban és másutt jelen lévô termékekre ér­ vényes. Mi próbáltunk e téren elôbbre lépni, egyértelmûvé tenni az olvasatot, de ezidáig nem jártunk sikerrel; éppen most javasoltam, hogy esetleg kérjünk állásfoglalást az Or­szá­ gos Gyógyszerészeti Intézettôl, hiszen igen­ csak szorít bennünket az idô.

Persze, hiszen a szabályozás már akkor, 2005-ben rögzítette azt is, hogy új, gyógy­szer­ nek nem minôsülô gyógyhatású készítmé­ nye­ket a 2005. évi Gyógyszertörvény hatály­ balépését követôen már nem lehet forga­lom­ ba hozni. Ebbôl látszik, hogy az ide tartozó termékek mintegy harmada máig helytállt, köz­ tük az olyan népszerû készítmények is, mint például a Teva által forgalmazott Pepo­ nen, Revalid és Bilobil. Ameddig csak lehet, ezeket nyilvánvalóan igyekszünk forgalmazni. Ez mit jelent? Csak nem látszanak máris „kiskapuk” a törvényben? Nem, nem, ez pusztán annyit jelent, hogy azokat a termékeket, amelyek március 31-én már forgalomban vannak, a lejárati idejük vé­ géig még forgalomban is lehet tartani. Ennek is határt szabnak azonban: lejárati idôtôl füg­ getlenül 2013. április 1-je a legvégsô határidô, amely után már egyáltalán nem forgalmaz­ha­ tók az ilyen gyógyhatású készítmények. Más kérdés viszont, hogy pontosan hogy értel­ mez­ zük a „2011. március 31-én már forga­ lom­ ban levô termékek” kategóriáját. Ennek ugyanis lehet egy olyan, számunkra elônyö­ sebb jelentése, hogy minden készítmény, amely a kitûzött idôpontig a nagykeres­ ke­ dôkhöz került — miután a gyártás utolsó fázi­ sában megkapta a minôségbiztosító gyógy­ szerésztôl a felszabadítási tanúsítványt — a

6

Mindenesetre tehát elôbb-utóbb itt állunk majd a jól megszokott és — tegyük hozzá — a kevésbé szigorú elôírások miatt kivá­ lóan reklámozható termékek nélkül? Nyil­ ván nem, hiszen azok majd szépen átala­ kulnak, igaz? A többi gyártó illetve forgalmazó terveit nem ismerem, de feltehetôen jobbára ez fog tör­ ténni. A megtartani kívánt készítmények elôtt alapvetôen két út áll: vagy gyógyszerként törzs­könyveztetik ôket a gyártók, vagy „át­mi­ nôsítik” étrend-kiegészítôvé. Az elsô megol­ dás, a vény nélkül is kiadható, vagy hagyo­má­ nyos növényi gyógyszerré válás általában bonyolultabb és költségesebb eljárás, mint a második. A gyártók az adott szer mennyiségi és minôségi összetételének, valamint egyéb jellemzôinek figyelembevételével fognak er­ rôl dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezek jellemzôen gyógyszerként sem fognak majd a vénykö­te­ lesek közé tartozni, tehát továbbra is jól lehet ôket reklámozni, csakúgy, mint az étrendkiegészítôket. Persze, a gyógyszerekre érte­ lemszerûen szigorúbb elôírások vonatkoznak e téren is. Másfelôl számos termék esetében minden bizonnyal annak több variációja jön létre — hiszen ez már ma is így van —, és ezek között lehet gyógyszer, illetve étrend-kiegé­ szítô is. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy természetesen a már említett készít­ ményeink mindegyikének lesz legalább egy olyan változata, amely gyógyszerként törzs­ könyvezve kerül forgalomba. Persze, ezeket

a folyamatokat már korábban elindítottuk, hi­ szen tudjuk, hogy egy törzskönyvezési eljárás teljes lefutása egy-két évet is igénybe vehet. Szóval ez mindenképpen megéri a pénzt és a fáradságot, mivel a gyógyszereknek a piacon mégiscsak nagyobb becsületük van? Annak ellenére, hogy például a gyógy­szerek esetében kötelezô feltün­tet­ ni a bizony sokszor riasztó mellék­ hatá­ sokat is? Nem ismerek olyan vizsgálati eredményeket, amelyek szerint az embereket visszatartja a gyógyszerek vásárlásától az esetleges mel­ lék­hatások feltüntetése. Éppen ellenkezôleg: azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy a gyógyszerek forgalmazását szigorú tudo­ má­ nyos eljárások, illetve kutatások elôzik meg. Másrészt szerintem nagyon fontos sze­ repe van itt a patikusok felvilágosító mun­ká­ jának, aminek eredményeképpen adott eset­ ben nagyobb bizalommal vesz valaki gyógy­ szert a patikában, mint étrend-kiegészítôt a drogériában. Ugyanakkor nekünk, gyártók­

nak természetesen fontos a piac másik, nem gyógyszertári szegmense is, ahol más össze­ tétellel, jellemzôen alacsonyabb hatóanyagtartalommal jelenhet meg a gyógyszerként is forgalmazott készítményhez hasonló étrendkiegészítô. Arról nem beszélve, hogy egy ki­ sebb, kevésbé tôkeerôs gyártónak eleve túl nagy terhet jelenthet a gyógyszerként való törzskönyveztetés, tehát az ô termékeiknek nagyobb esélye van az ebbe a kategóriába való átminôsítésre. Mindent összevetve, nem hiszem, hogy a gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású ké­szítmények eltûnése nagy megrázkódtatást jelentene a hazai gyógyszerpiacnak. Minden bizonnyal népszerû kategória volt, de ha egyszer az uniós jogharmonizáció nem teszi lehetôvé a fenntartását, meg kell szûnnie. Az utódkészítményeket pedig remélhetôen gyor­san meg fogják ismerni az emberek. A jogharmonizáció folyamatát tekintve pedig a gyógyszerjog területén ez az utolsó lépések egyike, Magyarország egyébként lényegé­ ben megfelel az uniós szabályozásnak. László István

7

A mindössze húsz éve alkalmazott, a vörös­vérsejtek termelôdését szabályozó eritropoetin ma már nélkülözhetetlen a gyógyászatban, hiszen számos, súlyos vérszegénységgel járó betegség kezelése során járul hozzá jelentôsen a betegek életminôségének javításához. Az eritropoetin szó görög eredetû: az „erythros” (jelentése: ’vörös’ — innen a vörösvérsejtek erythrocita elnevezése) és az „alkot, mûvel” jelentésû „poiese” szó összetételébôl származik.

Vérátömlesztés helyett EPO Az eritropoetin gyógyszerkarrierje tulaj­ don­­képpen 1957-ben kezdôdött, amikor egy el­szánt hematológus kutató, Leon Jacobsen be­ bizonyította, hogy a szer­vezet vörös­vér­test-termelését fokozó, a negyvenes évek óta ismert anyagot a vese választja ki. A ké­ sôbbiekben Jacobsen azon dolgozott, hogy az eritropoetint terá­ piásan is alkalmazni le­hessen, erre azonban még évtizedekig várni kellett, eritropoetint izo­ lálni ugyanis csak húsz évvel késôbb, 1977-ben sikerült, és akkor is mindössze csak néhány mikro­gramm mennyiségben. A kívülrôl bevitt EPO vérszegénységet csök­ kentô hatását állatokon már 1984-ben iga­zol­ ták, de az igazi áttörést a biotechnológia hoz­ ta. 1985-ben sikerült elôször genetikailag mó­­ dosított mikroorganizmussal humán EPO-t elôállíttatni, és hamarosan megvalósulhatott a humán rekombináns eritropoetin (hrEPO)

8

ipari mértékû gyártása. Az elsô klinikai vizs­ gálatokat 1986-ban végezték, és két évvel késôbb az EPO bekerült az orvosi gyakor­ latba is. Kezdetben krónikus veseelégtelenségben szen­ vedô betegek vérszegénységének ke­ ze­­lésére használták, de késôbb az indikációs terület fokozatosan bôvült; a gyógyszer mára a koraszülött-gyógyászatban, a sebészetben, az intenzív ellátásban, valamint számos da­ ganatos és hematológiai betegség keze­lé­sé­ ben is szinte nélkülözhetetlenné vált. Koráb­ ban ugyanis a súlyos anémiák kezelésének egyetlen lehetséges eszköze a vérátöm­lesz­ tés volt, ami nemcsak bonyolult, de jóval koc­ kázatosabb beavatkozás. Sajnos azonban az eritropoetin használata elterjedt egy olyan te­ rületen is, amelynek célja nem a gyógyítás, hanem a vörösvértestek számának eme­ lé­ sén keresztül a sportteljesítmények foko­ zá­ sa; az EPO népszerû doppingszerré vált.

Az eritropoetin a vesében termelôdik, és feladata a vörösvértest-képzôdés szabályo­ zása. Kiválasztása a vese sejtjeinek oxi­gén­ hiányos állapotában indul el, de hatását a csontvelôben fejti ki: a csontvelô ôssejtjeit indítja el az erythrocytává való diffe­ ren­ ciá­ lódás irányába. Idült vesebetegségben ez a folyamat tartósan sérül: a betegek folya­ ma­ tosan vérszegénységgel küszködnek, tehát rendszeres EPO-pótlásra szorulnak. Az anémia nagyon súlyos problémát jelent számos daganatos kórképben is. Egyfelôl tüneteivel — mint az állandó, leküzdhetetlen fáradtságérzet — megkeseríti a betegek éle­ tét, másfelôl az oxigénhiányos állapot kedvez a tumorsejteknek, melyek így ellenállóbbak a kemo- és sugárterápiával szemben. Mind­ ezek mellett a vérszegénység a sürgôs ke­ zelések elvégzését is akadályozhatja vagy késleltetheti. Daganatos betegségekben a sú­lyos vérszegénység több tényezô hatá­sá­ ra alakul ki. Maguk a tumorok is termel­het­ nek olyan anyagokat, amelyek csökkentik a vörösvérsejtek termelôdését, illetve élet­ tar­ tamát. A daganat vérzése miatti kismértékû, ám folyamatos vérvesztés is súlyos ané­miá­ hoz vezethet, valamint a kemo- és su­gár­terá­ pia is károsíthatja a vörösvértesteket, illetve a termelôdésüket szabályozó rend­szert. A világon rákbetegek millióit kezelték már eritropoetinnel, így a hatékonyságot illetôen igen sok adat áll rendelkezésre; ezek tanú­ sága szerint a betegek 50-60 százaléka biz­ tosan reagál az EPO-ra. Elônyei közé tartozik, hogy alkalmazása mellett nem jelentkeznek a transzfúzióval együtt járó szövôdmények, a vörösvértestek termelôdése pedig folya­ ma­ tos. A hatás eléréséhez azonban hetekre is szükség lehet, így a szakemberek hang­ sú­ lyozzák, hogy a kezelést már a vérsze­gény­ ség kezdeti stádiumában érdemes elkez­ deni. Magyarországon a daganatos betegek vérszegénységének kezelésére az eritro­ poe­tint a szakmai szervezetek által kidol­go­ zott kritériumok szerint hematológiai beteg­ ségekben, az emlô, a here, a petefészek, a méhnyak, a fej-nyaki, illetve a tüdô daga­na­ tainak kezelése során alkalmazzák.

Az eritropoetin doppingszerként történô hasz­­ nálata ellen hosszú évek óta küzdenek a doppingellenes hatóságok. Bár a kívülrôl be­ vitt EPO kimutatása ma már megoldottnak tekinthetô, jelentôs problémának számít, hogy a szer igen hamar kiürül a szervezetbôl. Bár az EPO-t sokan ártalmatlannak gon­ dol­ ják, — „természetes anyag” — mondják, ez a fajta dopping is több sportoló halálát okozta már. Az EPO hatására keletkezô vörös­ vér­ test-többlet miatt ugyanis a vér besûrûsödik, ami növeli a trombóziskészséget. További probléma, hogy EPO-készítmények a legvál­ tozatosabb helyekrôl rendelhetôk, például az interneten is, és az ismeretlen eredetû ké­ szítményekben lévô szennyezôanyagok óriá­ si veszélyt jelenthetnek. Nem tudni biztosan, hogy sportversenyeken bevetették-e már az ún. géndoppingot. En­ nek lényege, hogy az eritropoetin terme­ lô­ dését szabályozó génszakaszt bejuttatják az izomba, így nincs szükség injekciókra, hiszen a gén hatására az illetô szövet maga termeli az eritropoetint. Állítólag ez lesz a jövô — ta­ lán már a jelen — doppingja. Bakos Júlia

9

Beszélgetés Dr. Nagy Gáborral, a sárbogárdi Korona patika vezetôjével

Patika, saját újsággal A hosszan elnyúló, több település egye­ sülésével létrejött fejér megyei kisváros egyik központi helyén áll a patikát befo­ gadó mûemléképület. A vezetô éles kont­ rasztot alkot ezzel a környezettel: fiatal, dinamikus, sportos fellépésû férfi. Kezdjük azzal, hogy honnan jön, s hogyan lett éppen gyógyszerész? Aránylag messzirôl kerültem ide, hiszen ere­ detileg alföldi, csongrádi srác vagyok. A szü­ leim mezôgazdasággal foglalkoznak, a bá­ tyám viszont már fogorvos lett. Én aztán úgy döntöttem, hogy egy fogorvos elég a csa­ ládban, én „rendes”, általános orvos leszek. Jelentkeztem is a szegedi egyetemre, de bizony elsôre nem vettek fel az orvosi karra. Mivel másodikként a biztonság kedvéért meg­ jelöltem a gyógyszerészi kart is, oda felvettek: el is kezdtem, mondván, hogy majd a következô évben úgyis megint megpró­

10

bálom az orvosit. Az elsô év végén jött a gyakorlat, amelyre sikerült hazakerülnöm Csongrádra, a régi, szép patikába, amelynek hatalmas kirakatüvegéhez gyerekkoromban sokszor odanyomtam az orromat és bámul­ tam befelé, hogy csodálattal nézzem a titok­ zatos sürgés-forgást, különösen, ha éppen be lehetett látni a laborba is, ahol mindenféle izgalmas dolgot kevergettek. Most pedig el­ jött a pillanat, amikor én kerültem a kira­kat­ üveg másik oldalára: most már engem le­he­ tett onnan kívülrôl látni! Ez úgy megtetszett nekem, hogy eldöntöttem, én már nem is akarok orvos lenni, hanem mindenképpen gyógyszerész. Méghozzá patikában dolgozó gyógyszerész, tehát végzés után fel sem me­ rült bennem, hogy valamilyen — egyébként jól fizetett — gyártói pozícióra vagy orvoslátogatói állásra jelentkezzem. Hogyan választotta ki az elsô patikát, ahol dolgozni kezdett?

Rengeteg lehetôségbôl választhattam, a csa­ láddal együtt nézegettük az álláshirdeté­ se­ ket, és apukám bökött rá egy dunaújvárosi hirdetésre, hogy ez jónak tûnik. Ez elsôre talán furcsán hangozhat, hiszen jó messze van Csongrádtól, de tudni kell, hogy már ko­ rábban mindannyian megszoktuk, hogy én sokat vagyok távol. Ugyanis az én spor­ tos­ nak titulált külsômnek van némi háttere: tíz évig nagyon komolyan, versenyszerûen ka­ jakoztam Szegeden, így természetes volt, hogy állandóan utazom, nem csücsülök ott­ hon, a családom pedig mindebben támo­ga­ tott. Édesapám ötlete most is jónak bizonyult, elmentem Dunaújvárosba, rögtön megtet­ szett a patika, és benne a családias légkör, úgyhogy maradtam. A vezetô egy hetven­ nyolc éves (!), „belevaló”, víg kedélyû hölgy volt, Nemesné Fehér Anna, akit mindenki Ancika néninek szólított. Ô lett a mentorom, aki aztán még jobban megtanította nekem, és még jobban megszerettette velem a szak­ mát. Egyébként még ma is dolgozik…

Mindez 2006-ban történt, néhány hónap múlva pedig jött a liberalizáció: hogyan élte meg? Hát, nagyon rosszul, mert mi úgy jöttünk ki az egyetemrôl, hogy ezt a szakmát akarjuk mûvelni, mégpedig a saját patikánkban. A liberalizációval viszont jöttek a multik, és úgy nézett ki, mindent visznek, mindenkit meg­ esznek. Az elsô ijedség után viszont össze­ kaptam magam, és kitaláltam, hogy az lesz a legjobb, ha én ezeket a multikat nem mesz­ szirôl utálom és irigylem, hanem „kitanulom”, hogyan mûködnek. Engedélyt kértem a ve­

11

zetômtôl, hogy járhassak helyettesíteni, és kifejezetten nagy cégekhez mentem, így meg­figyelhettem a módszereiket, mivel pró­ bálkoznak, milyen új eszközöket vetnek be; megpróbáltam mindent ellesni tôlük. A na­ gyoknak is új volt még ez az egész, sok mindent kipróbáltak, volt, ami „bejött”, de sok olyasmi is, ami inkább bukás volt. Ezt csi­ náltam legalább másfél évig, aztán már elég erôsnek, tapasztaltnak éreztem magam, hogy belevágjak, és kerestem a kihívást… Ami már Sárbogárd képében jelentke­ zett? Igen. Elôször csak állásba jöttem ide, kita­ pasztalni a dolgot. Kap­ tam annyira szabad­ kezet, hogy a vezetést is meg tudjam tanulni; mindehhez aztán lett egy társam, Dr. Piros Miklós, aki évfolyamtársam volt, és teljesen hasonló módon gondolkodunk a szakmáról, együtt csinálunk mindent. A tulajdonos nem szakmabeli, és úgy gondolta, érdemes ne­ künk átadnia a patikát, bízott bennünk. Ez, ugye, mûemléképület, egy úgynevezett pár­ tás ház, amelyben korábban mindenféle vállalkozás mûködött, kínai bolt stb., majd végül egy, akkoriban elég rossz állapotú patika. Mi ezt belülrôl teljesen rendbe hoztuk, átalakítottuk, és végül 2010 márciusában átvettük. Azóta a város legnagyobb forgalmú patikája lettünk… Milyen multiktól ellesett fogásokkal sike­ rült mindez? A kulcs a marketing, de nekünk is sok „buk­ tánk” volt. Rájöttünk például, hogy a néhány napos vagy hetes akció nem akció: legalább három hónap kell, amíg kifutja magát az ilyesmi, mert ennyi idô kell ahhoz, hogy meg­

12

ismerjék és megszokják az emberek az adott elônyös lehetôséget, és csak akkor kezdenek visszajönni, hogy igen, ezt szeret­ ném. Minden lehetséges eszközt bedobtunk, törzsvásárlói kártyától a saját újságig… Saját újság?! Persze, miért ne? Ebben a munkában nagy segítségünkre van az eredeti tulajdonos, aki marketing-szakemberként dolgozott hosszú évekig: elôször csak egy kis, kétoldalas szó­ rólapszerûséget csináltunk, amit azután to­ vábbfejlesztettünk. Újságunkban ma már min­den szolgáltatásunk, minden elérhetô le­ hetôség, akció stb. megtalálható, és jelenleg havi harmincezer példányban terjesztjük. Harmincezer példányban?! Kinek és ho­ gyan? A terjesztést a posta végzi, velük kötöttünk erre szerzôdést. Sárbogárd ugyan csak ti­ zen­ háromezer fôs város, de vonzás­ kör­ ze­ tével, a kistelepülésekkel együtt mintegy har­ mincezer emberrel kell itt számolni. Hozzá kell tenni, hogy ma már Sárbogárd mellett Dunaújvárosban, Pakson, Kisapostagon és Mezôszilas-Dégen is van patikánk, és éppen most nyitunk egy újabbat Baracson… Hát, én csak kapkodom a fejem! Egy szûk év alatt féltucatnyi patika: hogyan lehetséges ez, amikor mindenki más a mostoha feltételekre panaszkodik? Mindegyik történet más: vannak patikák, ame­ lyeket bérlünk, másokat megvettünk — például tetemes adósságukkal együtt, vi­ szont ugyanakkor jelentôs készlettel, és így tovább. Létrehoztunk egy vállalkozást, sokat számoltunk, sokat izgultunk, de valamilyen pénzügyi megoldást mindig találtunk. Ter­ mészetesen az elején minden spórolt pén­ zünkre szükség volt, mindent feltettünk erre a lapra. Mert ha valaki azt hiszi, hogy hitelek segítették a munkánkat, az téved: régebben a bankoknak jó terep volt a patika, mostanra azonban annyi bedôlt, hogy a pénzintézetek hallani sem akarnak a gyógyszertárakról: el­ hajtottak bennünket, hiába magyaráztuk a különbözô tuti konstrukcióinkat. De nem min­ den a pénz: mi attól mûködünk, hogy nagyon

jó gárdánk van mindenütt, sok el­szánt, lelkes fiatal gyógyszerészt vettünk fel mostanában… Miközben állítólag gyógyszerészhiány van, mert a fiatalokat elviszik a forgal­ mazók és a patikaláncok… Mi most már nem ezt tapasztaljuk, hanem éppen az ellenkezôjét. Sok, korábban mul­ti­ nál dolgozó fiatal gyógyszerészt interjúz­ tattunk mostanában, és általában az derült ki, hogy elegük van a láncokból: radikálisan vissza kellett fogniuk a rendelést a csôdközeli helyzetek miatt, és már nagyon szé­ gyellték magukat, amiért a betegeknek sok gyógyszerre azt kellett mondaniuk, hogy sajnos nincs. Mi kiválasztottuk közülük azo­ kat, akikrôl úgy gondoltuk, hogy eléggé fel­ készültek és belevalók ahhoz, hogy mindig kihozzák magukból a maximumot. Mindenrôl tudniuk kell, ami a gyógyszerpiacon történik: mik az újdonságok, milyen trendek vannak, mire kell vigyázni a rendeléseknél — a szó szoros értelmében naprakésznek kell len­ niük. Egy másik fontos dolog az orvosokkal való kapcsolattartás: a mi patikáink nem Bu­ dapesten vagy más, átláthatatlan nagyvá­ros­ ban vannak, hanem sokkal megfoghatóbb

környezetben, tehát jól együtt lehet mûködni az orvosokkal. Persze, a velük dolgozó asz­ szisztensekkel, védônôkkel is igyek­ szünk kap­csolatba kerülni, hiszen rajtuk is nagyon sok múlik. Mindez persze roppant sok ener­ giát igényel, de fiatalok vagyunk, bírnunk kell. Gondolom, nem fognak megállni hatnyolc patikánál. Távolabbi tervek? Valójában tényleg úgy gondolom, hogy még túl kicsik vagyunk, és körülbelül tizenöt-húsz kisebb-nagyobb, falusi és városi patika alkot­ na együtt egy olyan munkaközösséget, ami jól tudna mûködni. A cég stabilitásához tehát a jelenleginél nagyobb hálózat kell, de a bôvítést nem fogjuk elkapkodni, mindig ki­ várjuk a megfelelô, elônyös lehetôségeket. Ezzel együtt azt hiszem, hogy mindez már nincs nagyon messze, csak azt sajnálom, hogy így egy kicsit el fogok szakadni az igazi gyógyszerészi munkától, mert már nem lesz rá idôm egy nagyobb cég vezetése mellett. Most még, erre a beszélgetésre Mezô­ szi­ lasról szaladtam, ahol helyettesítettem, utána pedig beállok itt a tára mögé, mert igényem van erre… László István

13

Gyorsan fakuló emlékek…

Ugyan kivel nem fordul elô, hogy úgy érzi, az elbutulás fenyegeti, hiszen gyakran el­­felejti, bezárta-e a la­kást, vagy nem tudja, hogy bekapcsolta-e az autó riasz­tóját? Mikor van szó valódi demenciáról, és melyek a feledékenység kezelésének legfontosabb lehetôségei? 14

Melyek a legfontosabb egyéb okok?

Kovács Tibor ideggyógyásszal, a Sem­ mel­ weis Egyetem Neurológiai Kliniká-­ já­nak docensével beszélgetünk. Amikor reggelenként bezárjuk az ajtót, tu­laj­ donképpen egy automatizmust hajtunk vég­ re, és a figyelem hiányával magyarázható, ha nem emlékszünk arra, hogy ez a mechanikus mozdulatsor megtörtént-e, vagy sem. Ez te­ hát nem a demencia jele. Ha azonban egy idôs ember egy-két órával azután, hogy be­ vette a gyógyszereit, ismét be akarja ôket venni, vagy ha például nem emlékszik rá, hogy reggelizett-e, vagy sem, ha nem képes új dolgokat megjegyezni, ha a korábbiakhoz képest több nehézséget okoz a kereszt­rejt­ vényfejtés, ha ugyanazt a témát újra és újra elôhozza, pedig már többször volt róla szó, nos, ilyenkor gyanakodni kell. Ezek ugyanis valóban a leggyakoribb demencia, az Alz­hei­ mer-betegség tünetei lehetnek. A kór elô­for­ dulási gyakorisága az életkor elôrehala­ dá­ sával nô: míg a 65 éves korosztály körében csak egy százalék körüli, addig 85 év fölött közel minden második ember Alzheimerkórban szenved. Visszatérve azonban be­ szél­ getésünk kiindulópontjára: szó sincs ar­ ról, hogy minden „memóriaprobléma” hátte­ rében ez a hírhedt betegség állna.

Az ajtóbezárással kapcsolatban már emlí­tet­ tem, hogy figyelemzavarról van szó. Ilyenkor a memóriánkból nem tudjuk elôhívni a szük­ séges információkat. Aki fáradt, túlterhelt, stresszes életet él, sok dologra akar figyelni egyszerre, az bizony ne csodálkozzon, hogy ilyen figyelmi deficitjei vannak. A figyelem­ zavar azonban bizonyos betegségek vele­ járója is lehet, ilyen például a depresszió, amely zavarja az emlékképek elôhívásáért felelôs homloklebeny mûködését. A kedély­ beteg ember állandóan a problémáival fog­ lalkozik, ôrlôdik, zakatol az agya, lelkileg, fi­zi­ kailag, szellemileg emészti magát, és nem marad energiája arra, hogy a külvilágra fi­ gyeljen, így aztán sok mindent elfelejt, és az állandó figyelemzavar memóriaproblémákat eredményez. Ez azonban nem valódi, hanem ún. pszeudodemencia. Érdekes egyébként, hogy idôs embereknél a depresszió gyakran társulhat Alzheimer-kórhoz, de egy képzett neurológus vagy pszichiáter nagy eséllyel el tudja dönteni, hogy melyikrôl is van szó. Tehát depresszió vagy „figyelemzavaros életmód” esetén az emlékek elô­ hívá­ sá­ val van probléma. A valódi Alzheimerbetegségben a memóriafunkciók mely része károsodik?

15

Alzheimer-kór esetén a memóriatárolás za­ va­ráról van szó, méghozzá olyan zavaráról, amelynek hátterében az agy morfoló­ giá­ jának, szerkezetének megváltozása áll. Tehát a feledékenységgel kapcsolatos kórképe­ ket nem csak aszerint csoportosíthatjuk, hogy a memória tárolásának vagy elôhí­ vá­ sának „meg­hibásodásáról” van-e szó, hanem aszerint is, hogy a háttérben az agyi struktúra kóros megváltozása áll-e. Depresszió vagy túlhajszoltság miatt jelent­ kezô feledékenység esetén errôl nincsen szó, de Alzheimer-kórnál, vagy például de­ men­ciát okozó agyi érbetegség esetén igen. A feledékenység hátterében sokféle kórkép állhat, ezért a neurológiai kivizsgálás igen sokrétû. Elôször megfelelô neuropszicho­ ló­ giai tesztekkel el kell dönteni, hogy objek­ ti­ vizálható-e a memóriavesztés, vagy csak a beteg érzi magát feledékenynek. Ha ob­ jek­ tíven is kimutatható, akkor laborvizsgálatokat végzünk, hogy az agyat szolgáló metabolikus körülmények jók-e, nincs-e jelen például máj-, vese- vagy pajzsmirigybetegség, és szük­ség esetén ezt mûszeres neurológiai diag­ nosz­ tikai módszerek követik. Az agyat struk­turális és funkcionális képalkotó eljárásokkal (pl. MRI, SPECT vagy PET) vizsgálhatjuk, illet­ ve az agyi elektromos tevékenységet EEG-vel teszteljük. Memóriazavart okozhat a homlok­ lebenyben lévô epilepsziás góc, agy­daganat, agyérbetegség vagy az agyvízterek tágulata — hogy csak néhány példát említsek. Ezek pontos felderítése különbözô módsze­rekkel lehetséges.

16

Alzheimer-kór esetén a neuropszichológiai tesztek, a tünetek, a képalkotó eljárással ka­ pott leletek, illetve a liquorban lévô bizonyos kémiai markerek mennyisége alapján a diag­ nózis kb. 95-97 százalékos valószínûséggel felállítható. Sajnos, az Alzheimer-kórnak nincs biztos, igen-nem jellegû markere; az esetleg társuló más degeneratív betegség jelenlétét csak szövettani (autopsziás) vizsgálat zárja ki. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a memóriáért felelôs agyterületeket hatéko­ nyan károsítja a rendszeres alkoholfo­gyasz­ tás, illetve bizonyos gyógyszerek is okoz­hat­ nak feledékenységet. A memóriával kapcso­ latos idegrendszeri mechanizmusokban fon­ tos szerepe van az acetilkolin nevû inge­ rü­ letátvivô anyagnak, ezért antikolinerg hatású gyógyszereket — triciklusos antidepresszán­ sokat, bizonyos Parkinson-kór elleni szere­ ket, illetve neuroleptikumokat — idôs korban alkalmazni igencsak kockázatos. Melyek a kezelés lehetôségei? Természetesen depresszió esetén a dep­ ressziót, epilepszia esetén az epilepsziát stb. kell kezelni. Persze a kép nem mindig egy­ szerû, hiszen, mint mondtam, tapasztalt neu­ rológus vagy pszichiáter kell annak megálla­ pításához, hogy például a depresszió hátte­ rében nem Alzheimer-betegség áll-e. Ha szervi bajt nem találunk, ha a me­ mó­ ria­ vesztés nem objektivizálható, vagy nem éri el a kóros szintet, de a betegnek panaszt okoz, akkor általában valamilyen nootro­ pi­ kumot használunk a tünetek enyhítésére. Magyar­ országon leggyakrabban a piracetámot és a vinpocetint alkalmazzuk, ezeket egyébként enyhe demencia kezelésére is használhatjuk. A vinpocetin a gyors mûködésû nátrium­ csatornák és a foszfodiészteráz enzim gátló szere, a piracetám az idegsejtek memb­rán­ jának fluiditását változtatja meg, azaz külön­ bözô hatásmechanizmussal támogatják a me­móriafunkciókat. Ami az Alzheimer-betegséget illeti: enyhe és középsúlyos stádiumban a kognitív funk­ció­

kat és részben a pszichiátriai tüneteket is kolinészteráz-gátlókkal kezeljük, melyek meg­ akadályozzák az acetilkolin lebomlását. Ma­ gyar­országon a donepezilt és a rivasztigmint forgalmazzák; az Európai Unióban — így Ma­ gyarországon is — törzskönyvezett galanta­ min azonban hazánkban nem kapható. Középsúlyos vagy súlyos Alzheimer-kórban a glutamát-antagonista, NMDA-receptorblok­ koló memantint alkalmazzuk. Mind a kolinészterázgátlók, mind a glutamátanatgonisták alkalmazásakor két dolgot vá­ runk: egyrészt a tünetek enyhülését, más­ részt a betegség elôrehaladásának lassu­ lá­ sát. Alzheimer-betegség esetén is nagyon fontos tehát a korai felismerés, hiszen a már elveszett funkciókat sosem lehet pótolni, a hanyatlás sebességét azonban fékezni tud­ juk. Minél hamarabb kezdôdik a kezelés, an­ nál hosszabb ideig tudunk bizonyos funkció­ kat megôrizni. Fontos továbbá, hogy a család figyeljen oda, hogy a beteg pontosan és

hosszú ideig szedje a gyógyszereit, hiszen csak akkor várhatunk eredményt. Mit mutatnak a statisztikák, milyen ered­ ményt várhatnak? A betegek 20-30 százaléka a kolinészterázgátlókra vagy a memantinra látványosan rea­ gál. Körülbelül 40 százalékban az állapot sta­ bilizálását érjük el, míg 20-30 százalékban nincs változás. Az említett gyógyszerek ugyan­is nem jelentenek oki terápiát, nem gá­ tolják a betegség kialakulásáért felelôs me­ chanizmusokat, mint ahogy a rendelkezésre álló, és a páciensek, illetve az orvosok kö­ré­ ben népszerûségnek örvendô OTC szerek sem. A gyógyszerfejlesztés különbözô stá­ diumaiban már több olyan gyógyszerjelölt mo­lekula van, amelytôl oki terápiát remélnek, ezek piaci megjelenésére azonban minden bizonnyal még évekig kell várnunk. Bakos Júlia

Kommunikációs Ügynökség

Pluss

A Bilobil Vital 120 mg kemény kapszula pedig a nyugdíjas években jelentkezô szellemi hanyatlás, szédülés, fülzúgás, látászavar, indiszponáltság és alvási zavarok kezelésére, valamint a fájdalommentes járástávolság növelésére ajánlott!

BiF+V/201102/HT

Ötven felett szellemi és fizikai teljesítményünk már nem a régi. A Bilobil forte 80 mg kapszula azonban enyhíti az agyi keringési zavarok okozta szédülést, fülzúgást, memóriazavarokat, a szorongással kísért hangulati labilitást, lassítja az Alzheimer-kór okozta elbutulás folyamatát, valamint növeli a fájdalommentes járástávolságot!

www.bilobil.hu A Bilobil forte 80 mg kapszula és a Bilobil Vital kemény kapszula vény nélkül kapható gyógyszerek. Hatóanyag: Ginkgo biloba levél száraz kivonata. Ellenjavallat: az összetevôk bármelyikével szembeni túlérzékenység esetén.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájé17 koztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

18

Superbrand az a márka, amely a saját területén kitûnô hírnevet szerzett. A márkákhoz kapcsolt értékek olyan érzelmi és/vagy kézzelfogható elônyöket nyújtanak, amelyeket a fogyasztók elvárnak és elismernek.

A Superbrands egy 1995-ben Nagy-Bri­ tanniában, a márkaépítés díjazására lét­ rehozott független szervezet. Mára a vi­ lág 57 országában mûködik. A Super­ brands-státuszt független szakértôi bi­ zott­ ság adományozza az általa a cím viselésére méltónak ítélt márkáknak, amely­ ek ezzel elnyerik a jogot, hogy részt vegyenek a Superbrands Prog­ ram­ban. A Superbrands Szervezet egyik legfôbb törekvése, hogy a legerôsebb márkák meghatározásával, történetük, sikereik széles körben történô bemuta­ tásával a márkaépítés jelentôségére irá­ nyítsa a figyelmet. Magyarországon hetedik éve mûködik a hazai Superbrand Bizottság, és választja ki a hazai piacon szereplô sok-sok ezer márkatermék közül a legjobbakat. A tizennégy tagú bizottság tagjai, a mar­ keting szakma különféle területeivel fog­ lalkozó szak­­ emberek, a marketing- és piackutatás, a média és kommuni­ káció meghatározó kép­ viselôi. A minô­ sítés

alapja mindig a Magyar Szabadalmi Hivatal folyamatosan frissülô adat­bázisa, amely közel 100 ezer nemzeti védbe­ jegyzést tartalmaz, de a bizottság ter­ mészetesen már egy elôválogatott, szû­ kített változattal dolgozik. A Superbrand Bizottság ugyanakkor minden, Magyar­ országon a fo­gyasztók elé kerülô jelen­ tôs márkát értékel, amelyek között sze­ repelnek globális multinacio­ nális cégek éppúgy, mint a kife­ je­ zetten hazai bran­ dek. A bizottság tagjai sokéves tapaszta­ la­ tukra alapozott érzékenységgel dolgoz­ nak a válogatás során, egyenként pon­ toznak, és az összesítés után alakul ki a végleges Superbrands-lista. Egy márka lényegéhez tartozik, hogy érzelmeket kelt. Egyik a professzio­ na­ litás élményét sugározza, a másik a ha­ tártalan pontosság érzetét sugallja, a harmadik azt, hogy milyen barátságos, milyen kézhez simuló, és így tovább. A lényeg a Superbrandsnél éppen az a plusz, ami a funkción túlmutat!

A Revalid, az Elmex és a Neogranormon ismét elnyerte a kiváló és különleges márkáknak járó Superbrand elismerést!

19

Hajszálnyi problémák: korpásodás télen

Hajszálnyi problémák: korpásodás télen A korpásodás a hajas fejbôr fokozott hámlással, néha gyulladással járó megbetegedése. Lényegében bár­mely életkorban elôfordulhat; nap­jaink­ban minden harmadik ember szenved a tüneteitôl. Szerencsére léteznek olyan szerek, amelyek egy­részt megszüntetik a problémát, más­­részt egészségessé varázsolják a hajat. Errôl, illetve a helyes téli hajápolásról kérdeztük dr. Bölcskei Judit bôrgyógyászt. A fejbôr korpásodása több okra is visz­ szavezethetô: hátterében állhat a nem megfelelô hajápolási szerek használata, a stressz, a klímaváltozás vagy akár az évszakváltás. Mindezek ugyanis elôidéz­ hetik a Pityrosporum ovale nevû, minden egészséges ember fejbôrén megtalálha­ tó gomba kóros elszaporodását, ami az esetlegesen viszketô fejbôr, illetve a korpa kialakulását okozza. „A korpa nem 20

más, mint a fejbôr felsô rétegérôl leváló bôrlemezkék összessége” — magya­ráz­ za Bölcskei Judit. „A bôr természetes, 28 napos életciklusa, ami alatt fokozatosan megújul, korpásodás esetén felgyorsul, és a hirtelen bekövetkezô hámlás követ­ keztében látványossá válik”. A betegség kezelésében a speciális samponok játsszák a fôszerepet, ezek

közül is a ketokonazol nevû gombaölô szert tartalmazó Revalid korpásodás elleni sampon alkalmazható a leg­ több esetben. „Nem mindegy azon­ ban, hogy hogyan hasz­ náljuk a sampont — mondja a szakember. A korpásodás el­ leni ké­szítményekkel he­ten­ te legalább kétszer kell hajat mosni, és három-öt percig a fejbôrön kell hagy­ ni a hab­ ját. A korpát a kí­ mé­ letes hajmosás is lehozza, feles­ le­ ges erôsen dörzsölni a fejbôrt. A hajat alaposan ki kell öblíteni meleg, de nem túl forró vízben — ez utóbbi egyébként a hajgyökérnek és a hajszálaknak sem tesz jót.” Dr. Bölcskei Judit szerint emellett oda kell figyelni a táplálkozásra is, no meg arra, hogy ne fázzon meg a fejbôr. „Min­ denképpen jó, ha a hidegben sapkát hordunk, és így védjük a fejbôrünket és hajgyökereinket. Érdemes arra is oda­fi­ gyelni, hogy közvetlenül hajmosás, haj­ szárítás után ne lépjünk ki a hidegbe, a rosszul megszárított haj ugyanis nyirkos maradhat, ennek következtében pedig könnyen megfázhat a fejbôr, illetve a hajhagymák”. A bôrgyógyász arra is figyelmeztet, hogy a tél más okból is veszélyes lehet a hajra: „a száraz, hideg levegôn, illetve a fûtött lakásban, ahol alacsony a levegô páratartalma, csök­ ken a haj és a bôr víztartalma, ami fôleg a száraz, ekcémára hajlamos bôrûeknek okoz jelentôs problé­mát.”

„Elsôként a haj típusát kell megha­tá­roz­ ni, hiszen másfajta sampont kell hasz­ nálni a száraz, a zsíros vagy a korpás hajra. Ha valaki nem tudja eldönteni, melyik típusba tartozik, az három-négy napig ne mosson hajat, ennyi idô alatt ugyanis meg­ jelenik a zsírosodás, korpá­ sodás. Ennek függvényében kell sam­pont választani. Aztán annak alapján, hogy vékony szálú, festett vagy igény­bevett hajról van-e szó, a haj­ ápolást ki lehet egészíteni vala­ mi­ lyen balzsammal, krémmel, illetve haj­pakolással.” A bôr és haj minô­ ségéért a vitaminok is felelôsek; ezek fogyasztása, pótlása szintén fon­ tos. Mindezeken felül a nyom­ elemek, pél­dául a réz, vas és a cink szintén sze­ repet játszanak a haj minôségében, így ­— fôleg a fogyókú­rá­ zóknak — érde­ mes olyan készítmé­ nye­ ket fogyasztani, mint a Revalid kapszula. Kovács M. Veronika

A bôrgyógyász szerint a rosszul meg­ választott samponok tovább fokozhatják a bajt, ezért lényeges, hogy a számunk­ ra legmegfelelôbb sampont válasszuk. 21

22

23

Fogérzékenység: a leggyakoribb fogfájdalom Az összes fogfájástípus közül a leggyakrabban elôforduló prob­ léma a fogak érzékenysége: a különbözô fizikai vagy ké­ miai ingerekre heves fáj­dalommal reagáló fogak nagyjából min­den harmadik felnôtt életét keserítik meg. A probléma azonban megfelelô szájápolással megszüntethetô. 24

Az egészséges fogsorban az ingerületet szál­ lító dentin-tubulusokat a fog ke­ mény­­szö­vete, a fogzománc védi, az íny pedig lezárja a hozzájuk vezetô utat. Ha a fog­zo­mánc megsérül, vagy az íny visz­ szahúzódik a fognyakról, a dentin-csa­ tornácskák szabad­dá válnak, és a fáj­da­ lomkeltô ingerek egye­ nesen a fogbél­ be jutnak, így a hideg, meleg, édes, sa­ vanyú ételek vagy akár a túl dur­va fog­ mosás is éles fájdalmat okoz­hat­nak. Az íny visszahúzódását leggyak­ rabban a termé­szetes öregedés, a nem megfelelô száj­ hi­ giénia — például egy túl kemény szálú fog­ kefe vagy dörzsölô, abrazív hatású fogkrém használata —, illetve a helytelen fogmosási technika okozza. Harsányi Dittától, a TEVA tudományos me­ned­zserétôl azt is megtudjuk, hogy a prob­ léma nagyon gyakori: minden har­ madik fel­nôtt embernél elôfordul. „Mivel az érzé­keny­séget kiváltó okokat, vagyis az íny vissza­ húzódását nem lehet visz­ szafordítani, más módszerrel kell lezárni a dentin-csator­ nács­ kákat” — mondja. „Szerencsére ma már hozzáférhetôek azok a termé­kek, ame­lyek­kel ez a prob­ léma nagyon jól kezelhetô. Az Elmex® SENSITIVE PLUS termékcsalád, amely fogkrémbôl, fogkefébôl és szájvízbôl áll, kifejezetten a szabadon lévô fognyakak, valamint az érzékeny fogak ápolására szol­gál. Ezek a készítmények nagy haté­ kony­sá­gú amin­fluoridot tartalmaznak, mely védô­ réteget kialakítva zárja el a dentin-csator­nácskákat, így a külsô inge­ rek már nem tud­nak eljutni a fogbélbe. Rendszeres használat esetén tehát tar­ tó­ san véd a fájdalmas in­ ge­ rektôl és a fognyakon kialakuló szuva­ so­ dástól, mi­ köz­ben a fogkrém finom szemcséi és a puha fogkefe kíméletesebbé teszi a — fogérzékenységben szenvedôknél „gyöt­­ rel­mes” — fogmosást.

Az elmex® SENSITIVE PLUS családot a kö­ zelmúltban közel 500 fogérzékeny­ ség­tôl szen­­­vedô betegen tesztelte a TEVA Magyar­ország Zrt. A tesztben fog­ orvosok vizsgálták és dokumentálták az érzékeny fogak számát a termék­ család rendszeres használata elôtt és után. A páciensek három héten ke­resz­ tül hasz­nálták az Elmex ter­mé­keket. A vizsgálat kimutatta, hogy a rend­ szeres haszná­latnak köszön­he­tôen jelentôsen csök­ kent az érzé­ keny fogak száma: a tesztben részt vevô pá­ ciensek 97%-a érzett javulást a három hetes használat után, és szin­te mind­egyikük, 99%-uk aján­la­ ná a ter­mé­keket isme­rô­seinek. Har­ sányi Ditta szerint ez annak is kö­ szönhetô, hogy az elmex® SEN­SI­ TIVE PLUS védô­ rend­ szer mindazt nyújtja, amit az „eredeti” elmex ter­ mékcsalád — véd a fogszu­vaso­dás­ tól, tö­ké­lete­sen megtisztítja a fogat és friss le­he­le­tet biztosít —, ugyan­ akkor a hozzáadott újabb kom­ po­ nensek­ nek köszönhetôen nagyon jó­ tékony hatással van a fogérzékeny­ ségben és a visszahúzódott íny miatt sza­baddá váló fog­nyak érzékeny­ség­étôl szenvedô betegek fo­gaira is. Kovács M. Veronika 25

A babapopsi

ôre

Három generáció óta segít egész­ ségesen tartani a babák bôrét, pedig valójában nem is popsi­ kenôcs. A gyulladáscsökkentés­ ben és hámosításban verhetetlen Neogranormon kenôcs a magyar gyógyszerpiac egyik legismertebb és legnépszerûbb terméke: évente nagyjából egymillió tubussal ad­nak el belôle, és 100 emberbôl 98 ismeri. A készítmény ötödik alka­ lommal kapta meg a Superbrand minôsítést és elnyerte a Magyar Brand díjat.

Pelenkakiütéssel valószínûleg már a nagy­ mamánk is bajlódott, sôt való­szí­nûleg ô baj­ lódott vele csak igazán, hiszen ak­ kori­ ban még nem ismerték a mo­ dern, egy­szer hasz­nálatos pelen­ká­kat, ame­ lyek nedvszívó és légáteresztô ké­­­pes­sé­güknél fogva segítenek szára­ zon tar­ tani a baba bôrét. Így — bár errôl nem szól a hivatalos krónika — való­színûleg nôi javaslatra adhatták ki 1932 kará­cso­nya elôtt néhány nappal azt a minisz­ tertanácsosi rendeletet, amely elindította a Neogra­nor­mon si­ kertörté­ netét. A ter­ méket a vásárlók bôrgyógyító házi-kenôcsnek nevezték, hi­ szen nem­ csak a kiütéses bababôr, de szinte bármilyen kisebb hámsé­ rü­ lés gyógyítá­sára alkal­masnak bizonyult. A hôskorban még hatalmas üstökben ke­ ver­gették az alapanyagokat, amelyek akár va­lami ôsi boszorkánykönyvben is szere­

26

pel­ hettek volna: a gyapjúzsírt, illetve has­ nyál­mirigy- és bikahere-kivonatot. Ez utób­ binak ráadásul erôs szaga volt, így a ké­ szítményt télen-nyáron az udvaron kellett fôzni, és nehéz dolga volt annak, aki az üst mellett állt. Pedig az összetevôket a csíra­ mentesítés miatt egy teljes órán keresztül száz fokon tartották, és csak ez után szûr­ ték, hígították, majd öntötték lanolinos ko­ leszterinbe. Még néhány lépés a gyártási folyamatban, majd fabunkós keverô segít­ ségével kavargatták a pasztát, amíg ki nem hûlt, ekkor adták hozzá az illóolajokat. A csodakenôcsért tehát akko­riban kemé­ nyen meg kellett dolgozni. Azóta persze sok minden megváltozott. A termelés az uniós szabványoknak megfe­ le­ lôen zajlik; már nem tekerôs masinával zárják le a tubusokat. Természetesen a bika­here-kivonat is a múlté: egyrészt, mert nagyon nehéz volt beszerezni, másrészt, mert két­ ségek merül­ tek fel a szüksé­ ges­

ségével kapcsolatban. A vásárlók, felhasz­ nálók, édes­ anyák, védônôk szeretete vi­ szont vál­tozatlan: közel 80 éve használják a Neo­g­ranormon kenôcsöt, illetve ma már a csa­lád többi termékét is. A kenôcs összetétele csak kevéssé mó­do­ sult az elmúlt évtizedekben: továbbra is csak természetes összetevôket tartalmaz, négy hatóanyaga pedig együtt szinte tö­ké­ letes kombinációt alkot. A növényi eredetû D-vitamin a bôr felsô rétegeinek növeke­ dését, differenciálódását segíti, így a ke­ nôcs re­ ge­ nerál, hidratál és bársonyossá teszi a bôrt. Természetes enzimható­anya­ ga a sérült, elhalt sebfelszínt tünteti el, miközben serkenti a sebtisztulást és az új bôr növekedését, míg cinkoxid tartalma enyhe fertôtlenítô, nyugtató és fájdalom­ csillapító hatású, így megaka­ dá­ lyozza a sérülés elfertôzôdését.

Vinczéné Markó Katalin védônô saját gye­ re­keinél is ezt használta, így saját tapasz­ talatai alapján ajánlja a kismamáknak. „Nagyon ritka, hogy egy kismamának be kell mutatni a terméket: szinte mindenki ismeri. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy a Neogranormon nem popsikenôcs; nem egyszer tapasztal­tam már, hogy meg­ lepôdnek, amikor a nát­hától kisebesedett orra, vagy a szoptatástól berepedezett mellbimbóra javaslom. De ta­ pasztalataim szerint enyhébb égési sérü­lé­sek­re, felfek­ vésre, azaz lényegében bár­milyen kisebb hámhiányra is gyógyírt nyújt­ hat”. A szak­ ember szerint a Neogranormon új csa­lád­ tagjai közül a kismamáknak a popsitör­ lô­ kendô válik be leginkább. „Ettôl lesz olyan puha, bársonyos, puszilnivaló a baba­ popsi.” Kovács M. Veronika

A kenőcs eredeti magyar fejlesztésű termék. 1933 óta a kisebb sebek, horzsolások, és a kipirosodott, gyulladt bőrfelületek gyógyító kenőcse. Az ötszörös SuperBrands díjas , az elsők között kapta meg a MagyarBrands díjat. Ez az elismerés a hazai piacon olyan értéket képvisel, amely a vásárlók számára a megbízhatóságot és minőséget tanúsítja.

generációk BÔrgYógYÍTó kenÔcse A Neogranormon kenôcs vény nélkül kapható gyógyszer. Alkalmazás: az érintett felületet bekenni a gyulladásos folyamat teljes gyógyulásáig. Ellenjavallat: a hatóanyagokkal vagy a készítmény bármely összetevôjével szembeni túlérzékenység.

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét. 27 01_HumanTrade_G_197x125.indd 1

2011.01.21. 13:14

SZÉPSÉG, EGÉSZSÉG, OTTHON

1 211 Ft nagyker. ár + 5 % ÁFA TB-TÁMOGATÁS: normál: 25% 388 Ft

1 223 Ft nagyker. ár + 5 % ÁFA

33

Alaki hibás készítmények

58

Alaki hibás készítmények Nem bírja már

cérnával a haspuffadást? S

kapszulát étkezéskor!

Káposzta, karfiol, bab, kávé, szénsavas italok – a haspuffadás leggyakoribb okozói. De a gyors étkezés közben lenyelt levegô, vagy a stresszes életmód is hozzájárul a túlzott gázképzôdéshez. Lazítson, és ne nyugodjon bele a has felpuffadásával, a feszítô érzéssel járó állapotba! A szimetikont tartalmazó puffadáscsökkentô kapszula hatását kizárólag fizikai úton fejti ki. Segíti a bélgáz buborékok falának elbomlását, így azok felszívódását a bélrendszerbôl. Ráadásul nagyon gazdaságos: egy kapszula alig több mint 40 Ft-ba kerül.

A has feszültség-oldója

Ajánlott fogyasztói ár: 825 Ft 59 Orvostechnikai eszköz. A kisméretû kapszula 125 mg szimetikont tartalmaz. Szokásos adagja: étkezéskor 1-2 kapszula. Alkalmazása ellenjavallt 14 éves kor alatt, és a készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén.

Anaflat/201003/HT

Akkor vegyen be egy

EGÉSZSÉG, mérgek nélkül • S ILEGON

140 MG, A TERMÉSZETES MÉREGTELENÍTÔ

•

A Silegon 140 mg étrend-kiegészítő kapszula segíti a máj hatékony méregtelenítő munkáját és regenerációját gyógyszerszedés, vegyszerekkel való rendszeres érintkezés, alkoholfogyasztás esetén. Egy doboz Silegon 140 mg 60x étrend-kiegészítő lágyzselatin kapszula ajánlott fogyasztói ára 1875 Ft. Napi két kapszula alkalmazása esetén egy doboz Silegon 140 mg 60x kapszulával egyhavi méregtelenítő és májtisztító máriatövis-kúra biztosítható.

Forgalma z za a T E VA Magyarország Zr t. A z étrend-kiegészítő használata nem helyet tesíti a kiegyensúlyozot t vegyes étrendet és a z egészséges életmódot. S I L / 201011/ H T M