;yűies Hivatala '1"g
'%85 9 2011 APR t 8.
2011. évi ... törvén y az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról 1. § A bírósági tárgyalás és a bírósági ítélet nyilvános . 2. § (1) E törvén y a) a minősített adat védelme , b) az üzleti titok, vagy külön törvényben meghatározott más titok védelm e c) a személyiségi jogok védelme , d) a kiskorúak védelm e érdekében a bírósági tárgyalás és a bírósági ítéletek nyilvánosságát korlátozhatja . (2) Ahol e törvény bírósági tárgyalást említ, azon a büntet ő tanács által tartott nyilvános ülést is érteni kell . 1. A bírósági tárgyalás nyilvánosság a 3. § (1) A nyilvános tárgyaláson a bírósági eljárásban részt nem vev ő személyek jelen lehetnek . (2) A bíróság nyilvános tárgyalásán való jelenlétét a bíróság megtilthatj a a) annak a kiskorúnak, akinek a jelenléte a kiskorú értelmi vagy erkölcsi fejl ődésé t veszélyezteti , b) annak, aki a tárgyalás rendjét vagy méltóságát ismételten vagy súlyosan megzavarta . 4. § (1) A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a nagy nyilvánosságot érdekl ő tárgyalásokon a lehet ő legtöbben jelen lehessenek . (2) Ha a tárgyaláson nem biztosítható minden érdekl őd ő jelenléte, a bíróság a tárgyaláso n hamarabb megjelen ő személyek számára biztosítja a jelenlétet . (3) A bíróság — legfeljebb az összes hely felének erejéig — biztosítja a jelenlétet a sajt ó képvisel ője számára, ha jelenléti igényét legkés ő bb a nyilvános tárgyalást megel őz ő másodi k munkanapon írásban vagy elektronikus úton jelzi .
5. § A bíróság a tárgyalás megkezdése el őtt tájékoztatja a feleket a tárgyalás nyilvánosságána k céljáról és szabályairól, valamint figyelmezteti a hallgatóságot a tárgyalás rendjéne k megtartására . 6. § (1) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával kizárhatj a a) az eljárásban részt vev ő személy kezdeményezésére a tárgyalás azon részér ől, amelyen a nyilvánosság az eljárásban részt vev ő természetes személy személyiségi jogait súlyosa n korlátozná, b) tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részér ől, ha a tanú adatainak zártan kezelésé t rendelte el, és a zárt tárgyaláson történ ő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozój a életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges , c) a tárgyalás azon részéről, ahol min ősített adat ismertetésére kerül sor , d) a tárgyalás azon részéről, ahol üzleti titkot vagy külön törvényben meghatározott má s titkot ismertetnek, feltéve, hogy a titok gazdája ezt kezdeményezte . (2) A bíróság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott döntés során figyelembe veszi a z eljárásban részt vevő személy eljárási szerepét, a személyiségi jogok korlátozásána k mértékét, valamint a tárgyalás nyilvánosságához f űződő közérdeket. (3) A bíróság az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott döntés során figyelembe veszi a titok jelent őségét az eljárásban, a titok nyilvánosságra kerülésének veszélyét és az ebb ől fakadó káros következményeket, valamint a tárgyalás nyilvánosságához fűződő közérdeket. (4) A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki . A nyilvánosság kizárása tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydönt ő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni . 7. § Ha a bíróság a nyilvánosságot kizárta, figyelmezteti a résztvev őket arra, hogy a tárgyaláso n elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti őket a min ősített adattal visszaélés büntet őjogi következményeire . A figyelmeztetést a jegyz őkönyvben fel kel l tüntetni . 8. § (1)A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a nyilvánosság kizárásának indoka megsz űnt . (2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkez ő részét teljes terjedelmében , indokolását pedig a (3) bekezdésben foglalt korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta .
(3) A bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan a határozat indokolásának részét képez ő azokat az adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét eredményezné, amelyne k védelmében a zárt tárgyalást a bíróság elrendelte . 9. § (1) A bírósági tárgyalás azon részér ől, amelyrő l a nyilvánosságát kizárták, a bíróság kép- é s hangfelvételt készít, amelyet a jegyz őkönyvhöz csatolni kell . Ha a bíróság a tárgyalás nyilvánosságát a 6 . § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján zárta ki, a z (1) bekezdés szerinti felvételt zártan kell kezelni . (2)
10. § (1) A nyilvános tárgyaláson – a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint – kép- é s hangfelvétel készíthet ő. (2) A nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyz őkönyvvezet őről, valamint az állam i vagy helyi önkormányzati közfeladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyé b közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyr ől, vagy ilyen szerv képvisel őjéről kép-, illetve hangfelvétel korlátozás nélkül készíthet ő. (3) Az eljárásban részt vevő, a (2) bekezdésben meg nem határozott személyről csa k kifejezett hozzájárulása esetén készíthet ő kép-, illetve hangfelvétel . Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja ; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyz őkönyvben fel kell tüntetni . (4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyhez f űződ ő jogainak védelmér ől a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik . 2.
A központi elektronikus tárgyalási jegyzé k 11 . §
(1) A bírósági tárgyalásra kit űzött ügyek jegyzékét (a továbbiakban : tárgyalási jegyzék) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala az erre a célra fenntartott honlapon, bárk i számára korlátozás nélkül megismerhető módon, egységes és kereshet ő formába n közzéteszi. (2) A bírósági tárgyalásra kit űzött ügyet a tárgyalási jegyzékben legkés őbb a tárgyalás napját megel őző egy héttel közzé kell tenni . Ha a tárgyalás napját a tárgyalás napját megel őző egy héten belül tűzik ki, azt a tárgyalás napjának kit űzését követ ő munkanapon közzé kell tenni . (3) A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni a kit ű zött ügyek sorszámát, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás id ő pontját, az esetleges ügyészségi ügyszámot és a peres felek, illetőleg a terhelt vagy eljárás alá vont személy nevét . Több felperes, alperes vagy terhelt, feljelent ő, eljárás alá vont személy esetén elegendő az első helyen megnevezett nevét és társainak
számát feltüntetni . A büntető tanács tárgyalási jegyzékén azt is fel kell tüntetni, hogy a tanács a kit űzött ügyben tárgyalást vagy nyilvános ülést tart-e . 3. Tájékoztatás a folyamatban lévő ügyekr ől 12. § (1) A bírót csak bíróság kötelezheti arra, hogy az általa intézett ügyr ő l tájékoztatást adjon . (2) A bíróság el őtt folyamatban lév ő vagy befejezett ügyről – erre irányuló igény esetén – a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy köteles tájékoztatást adni . (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak ki kell terjednie az ügy lényegére, a z esetleges további eljárási cselekményekre, a meghozott döntésekre és azok indokaira . (4) A tárgyalás azon részér ől, amelyr ől a nyilvánosságot kizárták más tájékoztatás ne m adható, azonban a nyilvánosság kizárása okáról tájékoztatást kell adni . (5) A bíró az általa intézett ügyr ől az eljárást befejez ő vagy megszüntet ő határoza t rendelkez ő részének írásba foglalása után tájékoztatást adhat . 13. § (1) A büntetőeljárásban a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön jogszabályba n erre feljogosított tagja, valamint az ügyész ; a vádemelésig az ügyész vagy az általa megbízot t személy adhat tájékoztatást . (2) Az ügyész a nagy nyilvánosság érdekl ődését kiváltó ügyben gondoskodik arról, hogy a sajtó a közvéleményt hitelesen tájékoztathassa . 4. A Bírósági Határozatok Gy űjteménye 14. § (1) A Bírósági Határozatok Gy űjteményében (a továbbiakban : gyűjtemény) bárki számár a korlátozás nélkül megismerhet ő módon közzé kell tenni a bíróságnak az ügy érdemébe n hozott határozatait . (2)A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé . 15. § (1) A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidej ű leg közzé kell tenni mindazo n más bírósági, hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatoknak a másolatát is , amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak .
(2) A gyűjteményben közzé kell tenni a jogegységi határozatokat, az elvi bíróság i határozatokat, kollégiumi véleményeket, elvi döntéseket és kollégiumi állásfoglalásokat . (3) A fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a cs ő d- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatoka t csak akkor kell közzétenni, ha a határozat els ő fokon nem emelkedett joger ő re. (4) A bíróság elnöke e rész rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával elrendelheti a bíróság által hozott más határozat közzétételét is . (5) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XIV. fejezet II . címe (a nemi erkölc s elleni b űncselekmények) alapján hozott határozat csak akkor tehet ő közzé, ha ahhoz a sértett az eljáró bíróság felhívására hozzájárult . 16. § (1) Ha a bíróság a határozatot büntetőeljárásban vagy a Polgári Perrendtartásról szóló 1952 . évi Ill . törvény (a továbbiakban : Pp .) XV-XVIII . Fejezetében meghatározott eljárásban hozta, a közzétett határozatban szerepl ő természetes személyek azonosítását lehet ővé tevő adatokat törölni kell oly módon, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével . A határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelel ően kell megjelölni . (2) A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem törölhet ő a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározot t egyéb közfeladatot ellátó személy családi és utóneve, illetve nevei (a továbbiakban együtt : neve), továbbá beosztása, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásáva l összefüggésben vett részt ; b) a meghatalmazottként vagy véd őként eljárt ügyvéd neve ; c) az alperesként pervesztes természetes személy neve, amennyiben a határozatot olya n ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdek ű igényérvényesítésnek helye van ; d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány képvisel őjének neve ; e) a közérdekb ől nyilvános adatokat . (3) A bíróság kérelemre vagy különösen indokolt esetben más okból a természetes személ y kérelmére azonosítását lehet ő vé tévő adatokat törli, ha azok közzététele súlyosan sértené az érintett személyiségi jogait . (4) A bíróság törli a bírósági eljárásban zártan kezelt adatokat . (5) Ha a nyilvánosságot a tárgyalás egészér ől vagy egy részéről kizárták, és a nyilvánossá g kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen ne m biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a gyűjteményben val ó megjelentetését mell őzni kell . (6) A min ősített adat védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell .
(7) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés ne m végezhet ő. 17. § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számítot t harminc napon belül teszi közzé a gy űjteményben . (2) Amennyiben a már közzétett határozatot kijavítják, vagy annak tartalma kiegészíté s folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével a jogerőre emelkedését ől számított öt munkanapon belül át kell vezetni . 18. § (1) A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a jogterüle t megnevezését, a határozat meghozatalának évét, valamint sorszámát . (2) A határozatot hozó bíróság a közzététellel egyidej ű leg megjelöli azokat a jogszabály i rendelkezéseket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta . (3) A m űködtető biztosítja, hogy a gyűjteményben a határozat hozatalában részt vev ő bíró személyére, nem természetes személy fél személyére, a határozatok szövegére és a megjelölt jogszabályi rendelkezésekre keresni lehessen . 5. A bírósági iratok megismerés e 19. § (1)A befejezett bírósági ügy iratanyaga a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltár i anyag védelmér ől szóló törvény közlevéltári anyagban történ ő kutatásra vonatkozó szabálya i szerint, az ott írt védelmi id ő letelte előtt is kutatható. (2)A befejezett bírósági ügy iratanyaga a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltár i anyag védelméről szóló törvény közlevéltári anyagban történ ő kutatásra vonatkozó szabálya i szerint kutatható, ha a bírósági ügyet befejez ő határozatot a 16 . § (1) bekezdése alapjá n anonimizálták. (3) A bírósági eljárásban zártan kezelt adat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér ő l szóló törvény közlevéltári anyagban történ ő kutatásra vonatkozó szabályai szerint kutatható . (4)A tudományos kutatást végző szerv vagy személy az (1)-(3) bekezdés alapján megismer t személyes adatot csak akkor hozhatja nyilvánosságra, h a a) az adatot e törvény rendelkezései szerint már közzétetté k b)az érintett abba beleegyezett, vag y c) az a történelmi eseményekr ől folytatott kutatások eredményeinek bemutatásáho z szükséges.
20. § A befejezett bírósági ügy iratanyagába bárki betekinthet, és arról másolatot készíthet, akine k az iratok tartalma joga vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges . A betekintés sorá n a min ősített adatok és a zártan kezelt adatok védelmét biztosítani kell . 6. Záró rendelkezése k 21 . § E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba . 22. § (1) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény Mellékletének IV. pontja 1. alpontjában a „nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint” szövegrész helyébe a „ne m hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 20 forint, de legalább 200 forint” szöveg lép . (2) A büntetőeljárásról szóló 1998 . évi XIX . törvény 70/B . § (1) bekezdésében a „nyolc napo n belül másolatot ad ki” szövegrész helyébe a „három napon belül másolatot ad ki” szöveg lép . 23. § (1) Hatályát veszti a Pp . 5 . § (2)-(3) bekezdése, 119 . § (7)-(8) bekezdése, 134. § (2) és (4) bekezdése, 134/A . §-a és az azt megel őző alcíme, 284 . § (1) bekezdése, 309 . § (1) bekezdése. (2) Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997 . évi LXVII . törvény 29 . §-a . (3) Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998 . évi XIX . törvény VI . Fejezetének III . Címe és 74/A-74/B . §-a, 237 . §-a, 238 . § (1) és (4) bekezdése, 239 . §-a, 244 . § (2) bekezdés másodi k mondata, 245 . § (3) és (5) bekezdése . (4) Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005 . évi XC. törvény NEGYEDIK RÉSZE .
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S Az igazságszolgáltatás minden társadalomban kiemelked ő szerepet tölt be az embere k életében . A társadalom, mint közösség felhatalmazása alapján az arra érdemesre találtak a meghozott jogszabályok alapján hoznak döntés a közösség tagjai között felmerült vitá s ügyekben . Könnyen belátható, hogy ezen tevékenységgel járó felel ősség hatalmas : a döntéseknek igen gyakran van óriási jelent ősége az érintettek számára . Ennek megfelel őe n az állampolgárok joggal tartanak igényt arra, hogy minél több információval rendelkezzene k arról, hogy ezeket a döntéseket kik, hol, milyen módon, és milyen jogszabályokra alapozv a hozzák meg . Ezen túlmen ően a modern polgári társadalmak kialakulása óta, a modern jogfejl ődés kezdet e óta alapelv, hogy az igazságszolgáltatás a döntéseit nyilvánosan hozza meg . Több száz éves , felhalmozott tapasztalat mutat arra, hogy a nyilvánosság jelenti a legkeményebb , legnehezebben megkerülhet ő garanciát az igazságszolgáltatás ítéleteit illet ően. Miné l nagyobb nyilvánosságot biztosítunk az emberek számára az igazságszolgáltatás m űködésé t illetően, annál jobban fognak bízni annak ítéleteiben, ami áttételesen a társadalmi bizalom , és a joguralom megerősödésével jár . Szakmai körökben évek óta konszenzus van azt illetően, hogy a Magyar Köztársasá g bíróságaira vonatkozó nyilvánossági szabályok eddigi szétszórt, joghézagos szabályozását eg y egységes, az igazságszolgáltatási tájékoztatási törvénnyel kell felváltani . Egy ilyen jogszabál y rendezetten, könnyen áttekinthet ő módon szabályozná minden olyan kérdést, ami az embereknek az igazságszolgáltatásról való tájékozódását, mint legfőbb eljárási garanciát , érintené . Különösen aktuálissá teszi a kérdést az elmúlt évek robbanásszer ű technikai fejlődése, amely tömegek számára teszi lehet ővé az információhoz való gyors, és olcs ó hozzájutást . Az elmúlt évek tárgyaló termi botrányai, a sajtó részvételével kapcsolato s anomáliák is szükségessé teszik az egységes szabályozás megteremtését . A javaslat eze n szabályozást teremti meg . A javaslat megteremti a nyilvános, elektronikusan mindenki számára elérhet ő tárgyalás i jegyzék intézményét. Ez alapján minden érdekl ődő állampolgár pontos, el őzetes információhoz juthat a következ ő időszakban megtartandó tárgyalásokról . A közérdekl ődésre számot tartó tárgyalások esetében, sajtó képvisel ő i részére a bíróság a z elsőbbségi bejelentkezés alapján fenntartja a teremben található helyek felét, illetve a legnagyobb kapacitással rendelkez ő terembe hirdeti meg a tárgyalást. A javaslat megteremti továbbá a lehető séget, hogy a bírák a saját maguk által határozatta l lezárt ügyekben nyilatkozhassanak. Az eddigi teljes megszólalási tilalmat tartalmaz ó szabályozás súlyosan jogkorlátozó, annak fenntartása nyugati országok példája alapján se m indokolt . Megfontolandó társadalmi érdek, az emberek gyorsabb, és részleteseb b tájékoztatása is amellett szól, hogy megteremtsük annak lehet őségét, hogy a bíró pár, szakszerű mondatban indokolhassa döntését . Természetesen ez csak lehetőség, nem kötelezettség : egyetlen egy bírót sem lehet majd saját ítéletének kommentálásra kötelezni , csak a bíróság által .
A javaslat egyik legfontosabb eleme az ítéletek nyilvánosságának meger ő sítése, nyilvánosan közzéteend ő ítéletek körének jelent ős kiterjesztése . Az eddigi szabályozás alapján csa k bizonyos feltételekkel rendelkez ő ítéleteket kellett a bíróságoknak közzétennie . Ez a javaslat ezen korlátok eltörlését tartalmazza, és a személyiségi jogokat érint ő, kényes ügye k ítéleteinek kivételével, minden a Magyar Köztársaság bíróságai által meghozott ítéletnek a Bírósági Határozatok Gy űjteményében való megjelenítését teszi kötelez ővé . Az ítéleteket a bíróságok 30 napos határid ővel kötelesek kereshet ő formában, elektronikus úton közzétenni . Ezen jogintézmény meger ősítésének kiemelked ő szerepe van a társadalmi bizalom er ősítése , a bíróságok és társadalom kapcsolatában . További fontos újítás, hogy az érdekl ődő állampolgárok több szempont megadásával is kereshetnek az ítéletek között ezzel segítve a gyors és pontos tájékozódást . Különösen fontos új eleme a szabályozásnak, hogy a bíróságok részér ő l eddig fennáll ó tájékoztatási lehetőség kötelezettséggé válik : sajtó megkeresése esetén a bíróság elnök e illetve az általa megbízott személy köteles az adott ügyről érdemi tájékoztatást adni . A bíróságok és az ott dolgozók nem zárkózhatnak el a sajtó, és így nyilvánossá g tájékoztatásától : ez már rövidtávon is a bíróságokba vetet bizalom erodálódásával járhat, melynek következményei súlyosan érinthetik a jogállami m űködést . Meggyőz ődésem, hogy az igazságszolgáltatásnak a konkrét döntéshozatalon túlmen ően a társadalom tájékoztatás is kiemelked ő feladata .
RÉSZLETES INDOKOLÁ S Az 1-2. §-ho z A javaslat rögzíti a bírósági tárgyalások és ítéletek nyilvánosságának alapelvét és f őszabályát , amelyet a törvény egyes rendelkezései – más értékek védelme érdekében – korlátoznak . A 3. §-ho z A javaslat főszabályként kimondja, hogy a bíróság nyilvános tárgyalásán bárki jelen lehet . A törvény a büntető és polgári bíróság nyilvános tárgyalásaira azonos, a polgári perrendtartá s és a büntetőeljárási törvény hatályos szabályainál sz űkebb körben ad lehet őséget az egye s személyek részvételének megtiltására . A 4. §-hoz A bírósági tárgyalások nyilvánosságának technikai nehézségeit kívánja csökkenteni a javasla t azzal, hogy a sajtó számára el őzetes regisztrációs lehetőséget ír elő, másrészt a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy a teremválasztásra az érdeklődő nyilvánosság igényeire tekintettek kerüljön sor . Az 5 . §-hoz A javaslat a jog érvényesülésének és követésének növelése érdekében el őírja a bíró számára , hogy a nyilvános tárgyalás szabályait és lényegét ismertesse a tárgyaláson jelenlev őkkel . A 6-8 . §-ho z A zárt tárgyalásra vonatkozó polgári és büntet ő eljárási szabályok konszolidálásával, egy törvénybe foglalásával kívánja biztosítani a javaslat, hogy a nyilvánosság kizárására csa k kivételesen és a legszükségesebb esetben kerüljön sor. A javaslat rendfenntartási okokbó l nem ad lehetőséget a nyilvánosság kizárására . A javaslat rögzíti azokat az alapelveket é s értékeket, amelyekre tekintettel kell lenni a nyilvánosság kizárására vonatkozó dönté s meghozatala során . A 9 . §-ho z A zárt tárgyaláson értelemszer űen nem érvényesülhetnek a nyilvánosság garanciái, ezért azokat helyettesíteni kell . A zárt tárgyalásról kötelez ően készített felvétel biztosíthatja azt , hogy jogsértés gyanúja esetén, vagy arra az esetre, ha az ítéletet felül kell vizsgálni , rendelkezésre álljon valami az eljárásban részt vevő személyekt ől független forrása a zárt tárgyalásnak . A 10 . §-hoz
A javaslat a felvételkészítés szabályait egységesíti és egyértelm űsíti annak érdekében, hogy a sajtó a lehet ő legjobban tudjon beszámolni a tárgyalásokról . A törvényben taxatív módo n meghatározott okokon kívül a sajtó felvétel-készítési jogosultsága nem korlátozható .
A 11. §-hoz A javaslat megteremti a nyilvános, elektronikusan mindenki számára elérhet ő tárgyalás i jegyzék intézményét . Erre azért van szükség, mert jelenleg a bírósági tárgyalóterem ajtaj a jelenti az els ődleges forrást egyes bíróságok esetében, ami adminisztratív és indokolatla n korlátot jelent a nyilvánosság számára . A tárgyalási jegyzék alapján minden érdekl őd ő pontos, el őzetes információhoz juthat a következ ő id ő szakban megtartandó tárgyalásokról . A 12. §-hoz A javaslat szakítani kíván az ítélkez ő bíró nyilatkozati tilalmával . Az eddigi teljes megszólalási tilalmat tartalmazó szabályozás súlyosan jogkorlátozó, annak fenntartása nyugati országo k példája alapján sem indokolt . Megfontolandó társadalmi érdek, az emberek gyorsabb , hitelesebb és részletesebb tájékoztatása is amellett szól, hogy megteremtsük annak lehet őségét, hogy a bíró pár, szakszer ű mondatban indokolhassa döntését . A 13. §-hoz A javaslat a büntet őeljárási törvény alapján határozza meg a tárgyalási szakaszt megel őző tájékoztatási kötelezettséget . A 14-15 . §-ho z A javaslat kiterjeszti a bírósági ítéletek nyilvánosságának szabályait . Az eddigi szabályozá s alapján főszabály szerint a bírósági szervezet két legmagasabb szintje, az ítél ő táblákig vagy a Legfelső bb Bíróságra eljutó ügyekben született érdemi határozatokat kellett közzétenni . A javaslat valamennyi érdemi bírósági határozat közzétételét el őírja, csak egyes formális , tömeges érdemi bírósági határozatoknál állapít meg kivételt . A javaslat a személyiségi jogo k védelme érdekében a nemi erkölcs elleni b űncselekmények esetében csak sértett i hozzájárulás esetén teszi lehet ővé a közzétételt . A tágabb nyilvánossági szabályok a bírósági gyakorlat jobb megismerhet őségét, a hatékonyabb ügyvédi képviseletet növelheti, é s csökkentheti a felesleges bírósági eljárásokra fordított költségeket . A 15-18 . §-ho z A javaslat alapvet ően megváltoztatja az anonimizálási szabályokat . A határozatok lényegese n szélesebb körű közzététele esetén nehezen vállalható terhet jelentene valamennyi határoza t anonimizálása . Másrészt nem indokolt az anonimizálás általános el őírása azért sem, mert a z érintettek személye a nyilvános bírósági ítéleteknek fontos része . Társadalmi érdek, a z igazságszolgáltatás ellen őrizhetősége és átláthatósága, fűződik ahhoz is, hogy meg lehesse n ismerni, az adott ítélet mely felek jogvitájában született . Természetesen vannak más érdeke k is – különösen a személyhez fűződő jogok – amelyeknek ezzel szemben is érvényesülniük
kellhet, ezért a javaslat a büntet őperek és a személyi jogállási perek tekintetében továbbra i s elrendeli a személyazonosító adatok törlését . További biztosítékként lehet őséget ad a fél számára, hogy különösen indokolt esetben kérhesse más ügyekben is az anonimizálást . Végü l célszer ű a keresési lehetőségeket is kib ővíteni a többi változtatással összhangban . A javaslat egyebekben követi az elektronikus információszabadságról szóló 2005 . évi XC . törvén y megoldásait . A 19-20 . §-ho z A javaslat – a sz ű kebb kör ű anonimizálással összhangban – könnyebben kutathatóvá teszi a z ítéleten kívüli iratokat is, ugyanakkor garanciákkal biztosítja a személyes adatok védelmét . A 21-23 . §-ho z Hatályba léptet ő és hatályon kívül helyező rendelkezések a szabályozás tartalmáho z kapcsolódóan .
ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László az Országgyűlés Elnöke részére Budapest Tisztelt Elnök Úr ! Az Alkotmány 25 . § (1) bekezdése és a Házszabály 85 . § (2) bekezdés d) pontja alapjá n mellékelten benyújtom az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatot .
Budapest, 2011 . április 15 .
Dr. Dor si-BcMzF LMP
