2012 AÜ6 15
Mfí
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMESZETVEDELMI ES ^ rí-7T * rn v T t? A i7i:T T TfTVTJT Ő S É G - ^ x
ATI-KTVF Központi Iktató
12195-13-3 Ügyszám: 14/5759-4/2011. Előadó: dr. Frigyik Edina összf í v ? Kovács Márta Meii.sz.:6pid+lcs
A határozat jogerői
,■
J lf e
sáLév :': l I*1 1/
COLAS Ut "Zrt fellebbezése levegőtisztaság-védelmi bírságot kiszabó határozat ellen
UJÍhÍM \
'Ük
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősé^I219513-.1/-2011. számú határozatát a COLAS Út Zrt. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 3CT) ^képviseletében Dr. Török Tamás ügyvéd (3300 Eger, Petőfi S. u. 10.) fellebbezése folytán felülvizsgáltam.
HATÁROZAT
Az elsőfokú határozatot rendelkező részét megváltoztatom az alábbiak szerint: A COLAS ÚT Zrt.-t (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) a Kiskunfélegyháza, VI. kerület 40/A. szám alatti aszfaltkeverő telephelyén (KTJ: 10404390) található aszfaltkeverő berendezés kéménye (Pl je lű pontforrás) jogszabályban és a 12195-9-4/2010. számú pontforrás működési engedélyben előírt határérték túllépésével (20 mg/NM3 helyett 57 mg/NM3) történt üzemeltetése miatt 750.000-Ft azaz Hétszázötvenezer forint
levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezem. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyom. Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott, a Kecskeméti Törvényszékhez címzett keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Az ügyfél a tárgyalás tartását a keresetlevélben, illetve az alperesi ellenkérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban kérheti. INDOKOLÁS Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) 12195-13-1/2011. számú határozatában a COLAS Út Zrt.-t (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) a Kiskunfélegyháza, VI. kerület 40/A. szám alatt található aszfaltkeverő telephelyén (KTJ: 10404390) található aszfaltkeverő berendezés
1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf. 675 Telefon: Ügyintéző: 224-9203 Fax: 224-9274 Titkárság: 224-9227
www.orszagoszoldhatosag.gov.hu orszagos(o!zoldhatosae.hu
kéménye (továbbiakban: P l jelű pontforrás) szilárd anyag koncentrációjának a jogszabálybari és a 12195-9-4/2010. számú pontforrás^ működési engedélyben előírt határérték túllépése, légszennyezése miatt (20 mg/Nm'5 helyett 57 mg/Nm3) 375.000,-Ft azaz Háromszázhetvenötezer forint levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezte. A határozat ellen a COLAS Út Zrt. (továbbiakban: Fellebbező) jogi képviselője útján fellebbezett. A Fellebbező 15.000,-Ft fellebbezési illetéket a jogorvoslati kérelmén lerótt.
~4
Fellebbező előadja, hogy valamennyi telephelyén megelőző intézkedéseket hajt végre a működési engedélyben előírtak teljesítése érdekében. A kiskunfélegyházi telephelyén napi rendszerességgel mérik az aszfaltkeverő gépek által kibocsátott szennyezőanyag koncentrációját Fellebbező jogorvoslati kérelme mellékleteként megküldte a tárgyi aszfaltkeverő gép teljesítményére, üzemidejére és a kibocsátott szilárdanyag koncentrációjára vonatkozó, 2011. április hónaptól augusztus hónap végéig terjedő időszakban történt mérések nyilvántartását. Fellebbező a fent említett nyilvántartásra hivatkozva előadja, hogy mérései alapján a kibocsátott szilárd anyag havi átlagkoncentráció mértéke nem haladta meg egy hónapban sem a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott 20 mg/m3-t. Fellebbező álláspontja szerint a Felügyelőség 2011. június 15. napjának 8.10 - 10.10 órája között végzett mérési eredménye nem alapozhatja meg a Fellebbező terhére kiszabott levegőtisztaság-védelmi bírságot, mivel az - ellentétben a Fellebbező által napi rendszerességgel végzett mérési eredményekkel - csak adott nap, adott időszakában történt vizsgálat eredménye. Fentiekre való tekintettel a Fellebbező álláspontja szerint az elsőfokú határozat jogszabálysértő és nem megalapozott, ezért kérte a megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítását. A rendelkezésemre álló iratok alapján a következőket állapítottam meg. A Felügyelőség 12195-9-4/2010. számú határozatában a Kiskunfélegyháza, VI. kér 40/A., 099/18 hrsz.-ú telephelyen levegőterhelést okozó helyhez kötött légszennyező pontforrások (Pl, P2 és P3) működtetését a Colas Építő Zrt. (4025 Debrecen, Barna u. 15.), mint Fellebbező jogelődje részére engedélyezte. A Felügyelőség 2011. június 15. napján, tárgyi telephelyen az aszfaltkeverő berendezés kéményén (Pl pontforrás) CO, NOx, SO2 , és szilárd anyag kibocsátás vizsgálata céljából előre bejelentve, emisszió méréseket végzett. A mérésekről a NAT-1-1224/2008 számon akkreditált vizsgálati laboratórium L20A/2011. számon vizsgálati jegyzőkönyvet készített, mely 12195-1-13. számon került iktatásra. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a Pl jelű pontforráson a szilárd anyag koncentrációja meghaladja a jogszabályban és a 12195-9-4/2010. sz. pontforrás működési engedélyben előírt határértéket (20 mg/Nm3 helyett 57 mg/Nm3). A fenti mérések során tapasztalt határérték túllépés miatt a Felügyelőség 12195-12-1/2011. számon értesítette a Fellebbezőt arról, hogy levegőtisztaság-védelmi bírságolás, levegőtisztaság-védelmi kötelezés és eljárási költség megfizetése vonatkozásában ellene hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indít.
A Fellebbező 2011. augusztus 12-én megküldött nyilatkozatában egyebekben az alábbiakat adta elő: t - 2011. év elején, a téli üzemszünet idején éves nagykarbantartást végeztek a TELTOMAT 120 aszfaltkeverő berendezéshez kapcsolódó porelválasztón. A hibákat kijavítottak, a meghibásodott porzsákokat kicserélték. A P I pontforráshoz kapcsolódó részegységeken a teljes körű karbantartást elvégezték, ^ mind az égőfej, mind a porelválasztó tekintetében. A porelválasztót UV lámptL| fényénél indikátoros festéssel ellenőrizték, átszivárgást nem tapasztaltak. - Az aszfaltkeverő gép üzembe helyezését követően folyamatosan ellenőrizték, és amennyiben meghibásodást tapasztaltak, a beavatkozást azonnal megkezdték. - Az aszfaltkeverő gép legutóbbi időszakos átvizsgálásra 2011. június 6. napján került sor, amelyes során ismét indikátorporos festést alkalmaztak. Az UV lámpa fényénél valamennyi porzsákot, kamrákat elválasztó lemezeket átvizsgálták. Átszivárgást nem tapasztaltak, a porzsákok épek, sérülésmentesek voltak. - Fentiekre való tekintettel Fellebbező joggal számított arra, hogy a Felügyelőség mérési eredményei megfelelőek lesznek. Tekintettel a Felügyelőség által mért határérték túllépésre, fellebbező előírta a porelválasztó berendezés felülvizsgálatát, 2011. szeptember 30. napjáig indikátoros ellenőrzést. Tervezi továbbá, akkreditált mérőszervezet által 2011. október 15. napjáig mérés elvégzését. Továbbiakban kéri a fenti intézkedések figyelembevételével méltányos döntés meghozatalát. A Felügyelőség 12195-13-1/201L számú határozatában tárgyi Pl jelű pontforrás működési engedélyben előírt határérték túllépése, légszennyezés miatt 375.000,-Ft azaz háromszázhetvenötezer forint levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére, és 12195-123/2011. számú végzésében 547.800,-Ft azaz ötszáznegyvenhétezer-nyolcszáz forint eljárási költség megfizetésére kötelezte a Fellebbezőt, továbbá 12195-12-2/2011. számú határozatában a P l jelű légszennyező pontforráshoz csatlakozó berendezések működését 2011. október 31. napjától kezdődően mindaddig felfüggesztette, amíg a Fellebbező akkreditált méréssel nem igazolja, hogy a Pl jelű pontforráson kibocsátott szilárd anyag koncentráció nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket. A fent említett határozatok és végzés ellen a Fellebbező jogi képviselője útján jogorvoslati kérelmet teqesztett elő. A Felügyelőség 12195-12-5/2011. számon tényállás tisztázása végett felhívta a Fellebbezőt arra, hogy a fellebbezésében hivatkozott mérési jegyzőkönyvek teljes dokumentációinak közjegyző által hitelesített másolatait fellebbezése kiegészítéseként küldje meg. A Fellebbező 2011. szeptember 30-án megküldte a Felügyelőségre az általa készített „Atlagkoncentráció számítása akkreditált mérés eredményeinek felhasználásával” című 2011. június 15-én végzett mérésről készült jegyzőkönyvet, valamint a Felügyelőség akkreditált vizsgálólaboratóriuma által 2011. június 15. napján végzett mérések eredményéről készített levegőtisztaság-védelmi jegyzőkönyvet.
3
A Felügyelőség 2011. október 20-án helyszíni ellenőrzést tartott a tárgyi telephelyen, és Fővárosi levegő tisztaság-védelmi Kft. (1142 Budapest, Rákospatak u. 70-72.) NAT-11292/2007. szám alatt akkreditált FLA Laboratóriuma végzett emisszió mérést a Pl jelű pontforráson. A mintavétel alapján végzett mérések eredmenyéről 2011. október 26-án „SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a COLAS ÚT Építőipari Zrt. 6100. Kiskunfélegyháza, Külterület 099/7. sz. alatti keverőtelepén üzemelő aszfaltkeverő berendezés (Pl) levegő védelmi vizsgálatáról” című jegyzőkönyv készült. A fellebbezéssel kapcsolatban az alábbiakat állapítottam meg: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban. Lev. rendelet) 4. § alapján, tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A Lev. rendelet 2. § -ának alább felsorolt pontjai alapján, 17. légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása; 20. légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából\ a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt időtartamon belül el kell érni, és elérése után nem szabad túllépni; 29. levegővédelmi követelmény: jogszabály vagy hatósági határozat által megállapított előírás, tilalom - beleértve a határértékeket is amelynek célja a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése; A Lev. rendelet 25. § (2) bekezdése alapján, a helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetés során a légszennyezőforrás üzemeltetőjét mérésre kötelezheti. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/200 L (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. számú mellékletének 12. pontja az alábbiakat írja elő: 12. Aszfaltkeverés, aszfaltgyártás, szemcsés szerkezetű anyagok szárítása forgódobban 3 Kibocsátási határérték [mg/m ] (légszennyező anyag koncentráció) Szilárd anyag Szén-monoxid 20 500 20 1000
Olaj- és gáztüzelés esetén Szilárd tüzelőanyag esetén Megj egyesek:
1. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 17 tf% O^-tartalmú, 27S K hőmérsékletű' 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, a berendezés névleges teljesítményén mérve. 2. Tüzelőanyagként gáz vagy 1 m/m% kéntartalom alatti olajok és szenek használhatók. A 12195-9-4/2010. számú működési engedélyezési határozat megállapítja, hogy a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. számú melléklet 2. pontja és a 6. számú melléklet 12. pontja szerint, a Pl jelű pontforrásra megállapított technológiai határérték
4
szilárd anyagra vonatkozóan 20 mg/m 3 . A megadott határérték 273 K hőmérsékletű 101,3 kPa nyomású száraz füstgázra és 17 % O2 tartalomra vonatkozik, a berendezés névleges teljesítményén mérve. % A P I jelű pontforrás az Fellebbező által végzett aszfaltgyártás során használt aszfaltkeverő berendezéshez kapcsolódó szárítódob porelválasztó kürtője. A fent hivatkozott jogszabályi előírások és a működési engedélyben foglaltakra val# tekintettel a P l jelű pontforrásra megállapított technológiai határérték szilárd anyagra vonatkozóan 20 mg/m3-t nem haladhatja meg, a Fellebbezőnek azt üzemszerű működése során be kell tartania. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: YM rendelet) 15. melléklete az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamáról rendelkezik az alábbiak szerint: 1. Az üzemviteli körülményeket szükséges pontosan rögzíteni 1.1. Az időszakos mérés szükséges időtartama folyamatosan működő technológiáknál, időben egyenletes kibocsátások esetén: 1.1.1. folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyezőkomponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6%~át és nem éri el a határérték 50%-át; 1.1.2. szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább három értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. 1.1.3. Ha a vizsgált légszennyezőanyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembevétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. 1.2. Az időszakos mérés szükséges időtartama időben ciklikusan változó kibocsátású technológiák esetén: a mérések időtartamát, a mintavételek számát - a ciklusok időtartamától függően - úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de lehetőleg három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. 1.3. Az időszakos mérés szükséges időtartama időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén legalább 6 óra. A 2011. június 15-én végzett mérések eredményeiről készült L20A/2011. számon vizsgálati jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a fent hivatkozott jogszabályi előírásokat betartva, legalább 30 perc volt a mintavétel időtartalma. A fellebbezésben szereplő okfejtés szerint, a kibocsátás mértékét a Fellebbező által végzett mérések alapján úgy határozták meg, hogy a havi összkibocsátás mértékét (technológia működési ideje X kibocsátás) elosztották a munkaidővel. A technológia működési ideje azonban nem egyezik meg a munkaidővel. A munkaidő pontosan annyi idővel több, amennyit a berendezés nem üzemelt, mely alatt a kibocsátás nulla volt. Kibocsátás csak a technológia működése során van, ezért a kibocsátás mértékét a méréskor is folyamatosan működő technológiánál kell meghatározni. A Fellebbező által alkalmazott számítási módszer valójában „elkeni, elsimítja” időben a kibocsátást, önkényes lehetőséget teremtve a kibocsátás mértékének megállapításához, nem
lehet kibocsátást a munkaidőre vonatkoztatva átlagolni, mert ebben az esetben a „0" kibocsátások az összes kibocsátást javítják, egy kedvezőbb képet mutatnak.) Mindezen túl ennek a számítási módszernek nincs jogszabályi alapja. A Fellebbező nem méréssel, hanem általa kezdeményezett, fent említett módon alkalmazott számítása alapján határozta meg a kibocsátását ami a jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A VM rendelet 16. melléklete rendelkezik a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékeléséről, az alábbiak szerint: ^ # % 1. A folyamatos mérés eredményeinekfeldolgozása és értékelése: 1.1. A folyamatos mérés eredményeiből légszennyező anyagonként félórás középértéket kell képezni, amelyet a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre kell a 3. pontban foglaltak szerint átszámítani (koncentrációszámítás). A félórás értékekből naponta, az üzemórák tényleges számának megfelelő napi középértéket kell képezni. A napi középérték nem haladhatja meg a technológiai kibocsátási határértéket. 1.2. A félórás értékeket a kibocsátási határérték 200%-ig terjedő tartományában 20 egyenlő osztályba kell sorolni - egy osztály osztásköze a kibocsátási határérték 0,1-szerese -a gyakoriság-eloszlás értékeléséhez. 1.3. A félórás középértékek legfeljebb 3%-a lépheti túl a kibocsátási határérték 120%-át, de egyetlen félórás középérték sem haladhatja mega határérték kétszeresét. 2. Az időszakos mérés eredményeinekfeldolgozása és értékelése: 2.1. A folyamatosan mért és regisztrált gázkomponenseknél a mérés értékelhető időtartamát félórás szakaszokra kell felosztani és ezekből félórás középértékeket kell képezni, majd a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre kell átszámítani a 3. pontban foglaltak szerint (koncentrációszámítás). Értékelhető időszak alatt az az üzemállapot értendő, amely nem tartalmaz indulási-leállási szakaszokat, be- és kikapcsolási tranzienseket. A mérés teljes értékelhető időtartamára vonatkoztatott átlagérték adja a mérés eredményét, kivéve azokat a légszennyező anyagot, amelyekre félórás kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. 2.2. A szakaszos mintavétellel mért légszennyezőanyagok esetén a minták eredményeit az adott mintavétel időtartamára kell átlagolni, és a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre kell átszámítani a 3. bekezdésben foglaltak szerint, kivéve azokat a légszennyező anyagokat, amelyekre félórás kibocsátási határértékek kerültek megállapításra. 3.1. A légszennyező anyagok mért koncentrációját a következő képlet alkalmazásával kell a megadott 02-tartalomra vonatkoztatni:
n
21(íf %} - Ov{tf%} ^
L y = — — —~
—— — *C m
21{tf %) - ÖMÍtf%} 3.2. Jelmagyarázat
1
A CV
2
ov
vonatkoztatási 0 'koncentráció, térfogatszázalékban
3
OM
a füstgázban mért 0 -koncentráció, térfogatszázalékban
4
CM
5
tf/o
a légszennyező anyag mért koncentrációja, mg/m -ben (átszámított érték 273 K-re, 101,3 kPa-ra és száraz gázra, ha jogszabály másként nem rendelkezik) térfogatszázalék
B vonatkoztatási O ~tártalomra átszámított koncentráció, mg/m -ben 2
2
2
6
Abban az esetben, ha nincs üzemelés, az összefüggés nevezője nulla, mert az Om értéke 21 (tf%). Matematikailag a nulla nevezőjű tört értelmezhetetlen. Arra az időre, amíg nincs üzemelés, a vonatkoztatási O2 -tartalomra átszámított koncentráció értelmezhetetlen, márpedig a Fellebbező arra az időre is értelmezni kívánta azt. ® A Felügyelőség Mérőközpontja a NAT által NAT-1-1224/2008. számon akkreditált vizsgálólaboratórium. A levegőtisztaság-védelmi vizsgálat is akkreditált Egy hatósági eljárást így a tárgyi eljárást is megalapozza a hatóság akkreditált laboratóriuma által végzett vizsgálat és az abból származó eredmény, mely nem feltétlenül egyező a környezethasználó által korábban végzett mérések eredményeivel. Az eltérés nem azt bizonyítja, hogy nem volt megfelelő az előző vizsgálat, mérés, hanem azt, hogy a hatósági vizsgálat időszakában határértéket meghaladó szennyezőanyag kibocsátás volt, mely levegőtisztaság-védelmi intézkedésre okot adó körülmény. Fentiekre való tekintettel a Fellebbező arra való hivatkozása, hogy a hatóság által megállapított értékek csak adott nap, adott időszakában történt vizsgálat eredményei, és ezért ezekre a mérésekre nem lehet alapítani a felelősségét, nem megalapozott, A Lev. rendelet 34. §. (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. Fentiekre való. tekintettel megállapítottam, h o g y a Felügyelőség jogszerűen szabott ki levegőtisztaság-védelmi bírságot a Fellebbezővel szemben. A Lev. rendelet 34. § (2) bekezdése alapján, a levegővédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 9. melléklet tartalmazza. A (3) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a) a mulasztás körülményeit, b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését veszi figyelembe. A (4) bekezdés alapján, a környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti körülmények mérlegelésével a bírság összegét kötelezettségszegésenként legfeljebb 75%-kal csökkentett összegben állapíthatja meg. A Lev. rendelet 34. § (2) bekezdése, valamint a 9. számú melléklet ó. pontja alapján állapította meg a bírság összegét, vagyis „A levegőterhelési befolyásoló technológiai vagy tisztító berendezéseik nem az üzemeltetési vagy működési engedélyben, alkalmassági bizonyítványban (gépkönyv, minősítési dokumentumok) foglaltak vagy az előírások szerinti üzemeltetetés” esetén 500.000 Ft.
7
Fenti jogszabályi előírás a légszennyező anyag levegőbe juttatását befolyásoló technológia nem engedélyben előírtak, vagy előírás szerinti üzemeltetését szankcionálja. A Fellebbező által végzett technológia az aszfaltgyártás. A Lev. rendelet. 34. § (2) bekezdése, valamint a 9. §zámú mellékletének 2. pontjában foglaltak szerint a „ engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetése, légszennyezőforrásonként levegőtisztaság-védelmi bírság mértéke 1 000 000 Ft. #^ % Fenti jogszabályi előírás a légszennyező anyagot levegőbejuttató légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetését szankcionálja légszennyező pontforrásonként. A Pl jelű pontforrás az aszfaltgyártás során használt aszfaltkeverő berendezés kéménye, mely a pontforrásra jogszabályban előírt határértéket lépte túl működése során. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Felügyelőség határozatának jogalapját tévesen állapította meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A Lev. rendelet. 34, § (2) bekezdése, valamint a 9. számú mellékletének 2. pontja alapján a tárgyi P l pontforrás esetében kiszabható levegőtisztaság-védelmi bírság összege 1.000.000,Ft azaz Egymillió forint, A Lev. rendelet 34. § (3) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a) a mulasztás körülményeit, b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését veszi figyelembe. A (4) bekezdés alapján, a környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti körülmények mérlegelésével a bírság összegét kötelezettségszegésenként legfeljebb 75%-kal csökkentett összegben állapíthatja meg. A Felügyelőség a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette azt, hogy a Fellebbezőnek korábban nem volt levegő védelmi mulasztása, továbbá azt, hogy a levegő védelmi követelmények megsértése légszennyezéssel járt. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a Felügyelőség a Lev, 34. § (3) bekezdése alapján helyesen értékelte az enyhítő és súlyosbító körülményeket, melyek figyelembevételével a lev. 34. § (4) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörben a bírság összegének 25%-os csökkentése indokolt, mely még kellő visszatartó erőnek bizonyul a további jogsértéstől. Fentiekre való tekintettel a levegőtisztaság-védelmi bírság Összegét a rendelkező részben foglaltak szerint állapítottam meg. Mindezekre való tekintettel az elsőfokú határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Két.) 105. § (1) bekezdése alapján megváltoztattam.
Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Két. 109. § (l)-(2) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326.§ (4) bekezdése állapítja meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Pp. 338. §-án alapul. Budapest, 2012. augusztus
Tolnai Jánosné Dr. mb. főigazgató-helyettes megbízásából
Dr. Szabó Csilla s.k. mb. főosztályvezető
Értesülnek: 1) Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Szeged) 2) Hnyr 3) Irattár Az elsőfokú hatóságon keresztül értesülnek: Mindazok, akik az elsőfokú végzésről értesültek.
9
