AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 533/2010.(III.24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 64.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m2 adóján 2009. augusztus 8-án 21:05 órai kezdettel című műsorszám közzétételével megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 100.000-Ft, azaz százezer forint bírság megfizetésére A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2009. augusztusi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: A műsorszolgáltató 2009. augusztus 8-án 21:05 órai kezdettel a „A hűtlenség ára” című műsorszámot sugározta, melyet a II. kategóriába sorolt, ily módon az a „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapta. A Testület a fenti műsorszám kapcsán valószínűsítette az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdésének a sérelmét.
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2010. február 4-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató az alábbi nyilatkozatot tette: A műsorszolgáltató nem értett egyet a hatósági ellenőrzés megállapításaival. A műsorszám a hatósági ellenőrzés megállapításaival szemben nem dráma és thriller ötvözete, hanem vígjáték krimi elemekkel ötvözve. A műsorszám központi témája nem az erőszak, hanem a háztartási hűség. Az alkotás valóban kamaradarab – házassági színjáték -, azonban gerincét nem a gyilkos és az áldozta párbeszéde alkotja. A házban megjelenő bérgyilkosról hamar kiderül, hogy képtelen gyilkolni, a pszichiáterével többször konzultál telefonon, mivel orvosa tanács nélkül tehetetlen. A műsorszám már ekkor a komikum irányába mozdul el, és ezáltal csökken az erőszakos cselekedet súlyának a megítélése. A történet humorral átszőtt és szinte abszurdba hajlik, így a szereplőket nem is igazán lehet komolyan venni, a történet a zeneszámok és a szereplők közti párbeszédek pedig még inkább áthallásossá teszik. A műfaj jellegéből adódóan valóban előfordulnak trágár kifejezések a műsorszámban, azonban nem olyan gyakorisággal, amely megalapozná a műsorszám III. korhatári kategóriába sorolását. A hatósági ellenőrzés álláspontja a műsorszolgáltató szerint abból a szempontból sem helytálló, miszerint a film több olyan jelenetet tartalmazott, amelyek meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességeit, így alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének megzavarására. A hatósági ellenőrzésben kiemelt jelenetekre sem volt jellemző a sokkoló és naturalista ábrázolásmód, a film teljes mértékben tartózkodik a naturális képek, jelenetek bemutatatásától. A szexualitás témája nem párosul agresszióval, „Tony előadásában” hallhatunk csak az erőszak említéséről, amely nem jelenik meg képekben, sem naturalisztikus, sem egyéb más módon. Tony mesél nővére haláláról is, azonban a jelenetből kiderül, hogy nem Tony ölte meg a saját nővérét, hanem a nő barátja. A dialógokat a szereplők végig teljes öltözetben folytatják egy színdarab szabályszerűségei szerint. Egyetlen jelenetben látszódik a női főszereplő combjának alsó része, ami önmagában azonban nem jelenti a szexualitás oly mértékű megjelenítését, amely a III. korhatári kategóriába történő sorolást indokolná. Az ORTT 1494/2002. (X.17.) számú klasszifikációs állásfoglalása értelmében a II. kategóriába sorolt műsorszámok esetében is megengedhető szexuális tartalom közlése azzal, hogy a műsorszámban kerülendők a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztő, illetve a partnerkapcsolati egyenrangúságot sértő tartalmak. A műsorszámban szexuális tevékenységre szinte csak utalás történik, ábrázolása jelzésszerű, a nemi szerepek tekintetében negatív kliséket terjesztő megjelenítésre egyáltalán nem került sor, amire tekintettel a műsorszolgáltató álláspontja szerint nem indokolt a magasabb korhatári kategóriába sorolás. Emellett a műsorszolgáltató a besorolásnál a film egészét vette alapul a helyes korhatári kategória meghatározásánál, tekintettel arra, hogy a mai 16 éves korosztály tagjai is képesek a műalkotás egészét értelmezni és elemezni, s a filmművészet értékeit nem egyes kiragadott jelenetek alapján ítélik meg.
2
A műsorszám témaválasztása, illetve feldolgozásának módja a 12-16 közötti korosztály érettségi szintjének teljes mértékben megfelel. A klasszifikációs állásfoglalás értelmében főleg a társadalmilag káros üzeneteket közvetítő, az erőszakot dicsőítő műsorszámok sorolandók a III. korhatári kategóriába. Mivel a kifogásolt műsorszámra semmilyen mértékben nem jellemző a társadalmilag káros üzenetek közvetítése, sem az erőszak, főleg nem az erőszak dicsőítése, így erre tekintettel sem tartja a műsorszolgáltató megalapozottnak a műsorszámmal szemben a II. korhatári kategóriába sorolás kifogásolását. A műsorszolgáltató hivatkozott arra, hogy a műsorszám Európában II. korhatári kategóriába történő besorolást kapott. A fentiek mellett a műsorszolgáltató azt is előadta, hogy a műsorszám 21:05 órai kezdettel került sugárzásra, és ebben az esti időpontban egyértelműen a szülő felelőssége, hogy eldöntse, engedélyezi-e a gyermekének a film megtekintését. A műsorszolgáltató szerint a műsorszám mondanivalója, képi és hanghatásai- sem összességükben, sem hatósági ellenőrzés megállapításaiban kifogásolt jelenetei külön-külön – egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy negatívan hassanak a 12 és 16 év közötti korosztályra, továbbá szülői felügyelet mellett a 12 éven aluliak számára is értelmezhetőek. A Testület a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi álláspontot alakította ki: A műsor az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a filmalkotás műfaját tekintve a dráma és a thriller ötvözete, központi témája az erőszak. A történet kibontása közben a műsorszám több problémás témát (öngyilkosság, bűnözés, házassági problémák, alkoholfüggőség, pszichés betegség, előre megfontolt, nyereségvágyból elkövetett gyilkosság) érintett, amelyek alkalmasak lehettek a kiskorúak biztonságérzetének megzavarására. Az alkotás kamaradráma, amelynek gerincét a gyilkos és az áldozat párbeszéde szolgáltatja. Kettőjük kapcsolatában a szexualitás is megjelent, az áldozat többször felkínálta magát a bérgyilkosnak, ily módon a szexualitás agresszióval párosult, amely kiváltképpen problematikus a kiskorúak egészséges lelki fejlődése szempontjából. Különösen aggályosnak tekinthető, hogy az elkövetésre váró gyilkosság több ízben rendkívül naturalisztikus módon jelent meg Tony előadásában - a brutális tett egyik stációjának a nő megerőszakolása számított. A történet során Maggie többször élt át rettegést és halálfélelmet, amelyek ábrázolása naturalisztikus volt. Tony foglalkozásának különböző részleteibe is beavatta az áldozatát, pontról pontra felvázolta a megbízások kivitelezésének menetét, továbbá bevallotta, hogy megölte a saját nővérét. Aggályosnak számít továbbá, hogy a filmben gyakran fordultak elő trágár, közönséges kifejezések, amelyek meghaladták a II. korhatári kategóriában még elfogadható mértéket. Az elemzett műsorszám túllépett azon a szinten, amely a 16 év alatti korosztály számára önállóan biztonságosan feldolgozható lenne, hiszen nem elég, hogy az alkotás központi témája az erőszak volt, de ez néhány esetben különösen intenzív módon jelent meg illetve szexualitással párosult. A szereplők közötti dialógusok gyakran eltértek a hétköznap megszokottól, elsősorban a lelki folyamatok ábrázolására helyeződött a hangsúly. A film egyes jelenetei főként a sokkoló és naturalista ábrázolásmóddal befolyásolhatták a nézőket.
3
A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 21:16:34-21:17:33 Maggie és Jack vitatkoznak. Jack a székében ül, Maggie előtte térdel. A vita során Jack beismeri, hogy szereti Debby-t, a titkárnőjét. Maggie erre ellöki a fotelt magától, amiben Jack ül, és kiabálni kezd: „Rohadt, szemét, állat!” Jack kimegy, de Maggie utána szól: „Szánalmas fasz vagy!” 21:18:34-21:20:10 Maggie lépéseket hall a háta mögött, ezért megfordul, majd felsikolt, amikor meglátja a betörőt, aki rászól: „Egy hangot se ribanc! Hátra a kezeket, nem hallja! Gyerünk!” A nő tágra nyílt szemmel néz a férfire. Tony kivonszolja a megkötözött nőt a konyhába, s közben a házastársi hűség feleslegességéről beszél. Határozott léptekkel bejárja a szobákat, keresgél, közben ingerülten, kiabálva mesél a rokonairól. 21:21:05-21:21:11 Maggie megkérdezi Tony-tól, hogy volt-e szerelmes. A férfi elmondja, hogy volt, csak nem jött össze. Maggie: „Miért?” Tony: „Meg kellett ölnöm a nő apját!” 21:21:26-21:21:43 A férfi elmondja, hogy amikor nős volt, két évig volt hűséges. Azután így folytatja: „Igaz, néha leszoptak…Na és? Egy-két nő néha leszopott, de az nem számít!” 21:22:25-21:22:38 Maggie: „Ha a felesége leszopott volna egy idegen férfit, akkor azt maga nem tekinti megcsalásnak?” A férfi kaján mosollyal így válaszol: „Nagyon ráharapott erre a szopatás témára.” 21:25:55-21:26:07 Maggie Tony-t arról kérdezgeti, hogy mit szól a férfi pszichiátere ahhoz, hogy bérgyilkos. A férfi magával rángatja a nőt a konyhába, s ily módon társalognak. Kijelenti, nem árulhatja el, hiszen köti az orvosi titoktartás. Maggie: „Nem, nem, téved, ha gyilkosságról van szó, nem köti.” Tony: „Nem mer szólni, ha kinyitná a száját, akkor kinyírnám!” 21:27:45-21:27:50 Tony: „A férje azért bérelt fel, hogy hagyjam itt magát vérbe fagyva, mint egy állatot! Sőt, meg is kell magát erőszakolnom!” 21:48:40-21:49:00 Maggie felajánlja, hogy szeretkezzenek, ha úgy is meg kell erőszakolnia Tony-nak, akkor legalább élvezzék mindketten. A férfi elutasítja a nő ajánlatát. 21:49:33-21:51:15 Maggie megfordul a székkel, miközben elmeséli, hogyan szokott a férjével szeretkezni. Szembefordul a gyilkossal, a lábával annak ágyékát simogatja, s azt mondja, ilyenkor prostituáltnak érzi magát. A férfi visszalöki a nő lábát. A nő felkínálja magát, majd lábait a férfi köré fonja. Látszódnak a nő combjai, majd közelebb húzza magát. Arról beszélgetnek, hogy milyen stílusban szoktak szeretkezni. Közben a nő gombolgatni kezdi a férfi ruháját. A
4
nő könyörög, hogy oldozza el, mindent megtesz neki, amit csak akar, akár le is „szopja”. A férfi a nő füléhez hajol, liheg, majd ellöki magától. 21:56:23-21:57:29 A bérgyilkos a nővére halálának estéjét eleveníti fel. Éjszaka megcsikordul egy ajtó. Csókolódzó pár lép be rajta, a folyosón is egymást csókolják a falnak dőlve. Cuppanás és nyögés hallatszik, majd megindulnak a lépcsőn felfelé. Tony a maffia megbízásából akarta megölni a fiút, s a lakásban várta a sötétben. A fiatal pár belép az ajtón, csókolgatják egymást, de Tony közelebb lép, és ráfogja a fegyverét a fiúra, majd így szól: „Ne mozdulj, seggfej!” A lány könyörög, hogy ne bántsa, de Tony azt mondja: „Sok embert átbasztál!” A fiú fegyverét a lány halántékához nyomja, majd azt mondja: „Ha én meghalok, ő is!” A lány sírva könyörög, hogy ne bántsa. 22:26:46-22:26:57 Jack a padlón térdel, a pénzt rakosgatja, amikor Tony bejelenti: „Meghalt!” Jack feláll, a szemei idegesen remegnek, majd megszólal: „Nem dugta meg! Megegyeztünk, meg kellett volna erőszakolnia!” Az elemzett műsorszám több olyan elemet tartalmazott, amelyek meghaladták az ajánlott korosztály érzelmi és értelmi képességeit, így alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint biztonságérzetének a megzavarására. Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint a 4-17 éves korosztályból közel 20.000 kiskorú nézett legalább egy percet a kifogásolt adásból. Az Rttv. 5/B. § (3) rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni”. Az Rttv. 5/C.§ (2) bekezdése értelmében „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé”. A Testület 1494/2002 (X. 17.) számú, a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatos testületi teendőkről szóló határozatában az alábbiak szerint értelmezi az Rttv. 5/B. § (3) bekezdését: „A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akció dús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt 5
módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: „Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is….. A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Jelen esetben tehát nem csak önmagában a felnőtt témák, mint az öngyilkosság, bűnözés, házassági problémák, alkoholfüggőség, pszichés betegség, előre megfontolt, nyereségvágyból elkövetett gyilkosság, azok, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében. A bíróság a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból – több ítéletében is – arra a következtetésre jutott, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. A fentiek alapján megállapítható, hogy a műsorszámot elsősorban a tartalmi elemei és ábrázolási eszközei, módja tekintetében az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdése szerinti III. korhatári kategóriába kellett volna a műsorszolgáltatónak sorolnia.
6
A szankcionálás alapját az Rttv. 5/B. § (3), 5/C.§ (2) és 5/A.§ (2) bekezdéseinek a tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a jelenti, amelyek értelmében: A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között. Az Rttv. 135. § (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” A Testület a 2008. évben négy határozatában szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme miatt [a 179/2008. (I. 23.), a 804/2008. (IV. 29.), az 1081/2008. (VI. 11.) és az 1084/2008. (VI. 11.) számú ORTT határozatok]. A 2009. évben a Testület eddig öt esetben tapasztalta az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek sérelmét: a 156/2009. (I. 21.) számú határozatában a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés megsértéséért 220.000-Ft, míg az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdések megsértéséért 200.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót, a 664/2009. (III. 25.) számú határozatában az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés sérelméért felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, a 841/2009. (IV.15.) számú határozatában az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdésének a megsértése miatt 300.000-Ft, az 1032/2009. (V.20.) számú határozatában az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdésének a megsértése miatt 100.000-Ft bírság, míg az 1630/2009. (VIII.26.) számú határozatában az Rttv. 5/B.§ (3), 5/C.§ (2), 5/A.§ (2) bekezdéseinek a megsértése miatt 350.000-Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. A Testület álláspontja szerint jelen törvénysértés kapcsán a szankció megállapításakor enyhítő körülményként értékelhető, hogy a Műsorszolgáltató a 21.00 óra utáni idősávban, vagyis kategóriájának megfelelő időpontban tette közzé az adott műsorszámot. A fentebb leírtak alapján a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja értelmében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének a megsértése tekintetében 100.000-Ft, azaz százezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót.
7
A Testület a fentiekre kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat alapján közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. március 24.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Ladvánszky György az ülést vezető soros elnök
8
