Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete
BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL (továbbiakban SZMSZ)
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) önkormányzati rendelete Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályairól (továbbiakban SZMSZ) Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 1. § (6) a.) pontjában és a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az alábbi rendelkezést hozza. Az önkormányzat elnevezése 1. § (1) Az önkormányzat elnevezése:
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata
(2) A képviselı-testület hivatala: Községháza Polgármesteri Hivatal 3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth u. 85. Telefon: 47/396-002, 396-006, 596-002 E-mail:
[email protected] A képviselı-testület 2. § A képviselıtestület tagjainak száma: 6 fı - a testületnek tagja a nem képviselı polgármester (a képviselıtestület névjegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza) 3. § (1) A képviselı-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) Az ellátandó feladat- és hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait külön rendelet állapítja meg, melynek elfogadásához minısített többség szükséges. A képviselı-testület ülései 4. § (1) A képviselı-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A képviselı-testület üléseit az Ötv. 12. § (2) bekezdése szerint kell összehívni, a polgármester akadályoztatása esetén a szabályzat 14. § (2), (4) bekezdésében megjelölt személy jogosult a testület ülésének összehívására.
2
Az alakuló ülés 5. § Az alakuló ülés szabályait részletesen az 1990. évi LXV. tv. tartalmazza. Rendes ülés 6. § (1) A képviselı-testület szükség szerint, illetve saját munkaterve szerint évente 12 ülést tart, minden hónap utolsó hétfıjén 17 órától. (2) Az ülés a napirendbe felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig tart. (3) A képviselı-testület a polgármester javaslatára évente a naptári év szerinti elsı ülésen elfogadja a testület munkatervét. A munkatervre vonatkozó részletes szabályokat a 23-24. § tartalmazza. Rendkívüli ülés 7. § A polgármester a képviselı-testület ülését a munkatervtıl eltérı idıpontban is összehívhatja. 8. § A képviselı-testület rendkívüli ülését kell összehívni: a) Az Ötv. 12. § (1) bekezdése alapján b) egyéb esetekben - intézmények kérésére, sürgıs testületi hatáskörbe tartozó ügyekben, stb. 9. § (1) A 8. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli képviselı-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét, idejét és indokát. (2) A 8. § a) pontban meghatározott esetben szükséges, hogy az indítványt a települési képviselık saját kezőleg aláírják. (3) Az indítványt a polgármesternél lehet elıterjeszteni. 10. § (1) Amennyiben a képviselı-testület összehívására a 8. §-ban meghatározottak miatt kerül sor, akkor a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. (2) A határidı megtartására nincs szükség, ha ezen idın belül a képviselı-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben az indítványt az ülés napirendjére kell felvenni.
3
A képviselıtestület összehívásának rendje 11. § (1) A képviselı-testület üléseit a polgármester a 4. § (2) bekezdésének megfelelıen hívja öszsze. (2) A képviselı-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési idıpontjának, a napirend tárgyának és elıadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. (3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselı-testület ülésének napját megelızıen legalább 8 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával elıbb kézbesíteni kell. (4) A képviselı-testület ülésének idıpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak: a) a polgármesteri hivatal hirdetıtábláján történı kifüggesztésével és b) egyéb helyben szokásos módon (plakát) a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen kell értesíteni. (5) A képviselı-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a) a jegyzıt b) azoknak a bizottságoknak a nem képviselıtestületi tagjait, amely bizottságokat a napirend érint c) a napirendi pontok elıadóit d) akiket a polgármester és a képviselı-testület az adott napirendi ponthoz indokoltnak tart. (6) Amennyiben a képviselı-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat – szerzıdéssel létrehozott – társulást a) a társult önkormányzat polgármesterét b) a társulás képviselıit a testület üléseire meg kell hívni. (7) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos elıterjesztéseket is. Az (5) bekezdés c), d) pontban a (6) bekezdésben meghatározottak írásos elıterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. Az ülés nyilvánossága 12. § (1) A képviselı-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b./ pontjának teljesülése esetén. (2) A képviselı-testület a tanácskozás céljaira kijelölt helyiségben zárt ülés tartama alatt csak az Ötv. 12. § (5) bekezdése szerint meghatározottak tartózkodhatnak.
4
13. § (2) Azt, aki az ülés helyiségében az ülés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik az elnök távozásra hívhatja fel, szükség esetén kiutasíthatja. (3) A hallgatóság nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja. (4) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot kiutasíthatja. (5) A hallgatóság a napirendi ponthoz egy alkalommal, a testület szótöbbséggel hozott döntése alapján 2 perc idıtartamban hozzászólhat. A képviselıtestületi ülés elnöke és jogköre 14. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az ülés elnökének teendıit. (2) A polgármester akadályoztatásának minısül az is, ha az SZMSZ 44. §-ában megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan. (3) Amennyiben a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, akkor az ülés elnöki teendıit a Pénzügyi ellenırzı és Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenırzı, Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság elnöke látja el. Az elnök jogköre 15. § (1) Az elnök a képviselı-testület ülését a) összehívja, megnyitja, bevezeti, szünetet rendel el, b) megállapítja a határozatképességet, c) figyelemmel kíséri a 44. § szerint a képviselı-testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet. (2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre: a) az ülés vezetése b) a szó megadása, megtagadása c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás (16.§) d) napirend elıtti és ügyrendi kérdésekben történı szó megadása és megtagadása (46-49. §) e) az ülés félbeszakítása f) napirendi pont tárgyalásának elnapolása g) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel (3) Az elnök vitavezetési feladatai: a) napirendi pontonként megnyitja és bevezeti a vitát b) szavazást rendel el c) megállapítja a szavazás eredményét d) kimondja a határozatot
5
(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre a) felszólalási jog a képviselı-testületi ülésen bármikor b) az ülés rendjének biztosítása c) napirend elıtt tájékoztatást ad – amennyiben nem a polgármester nevében – a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról és az elızı ülés óta tett fontosabb intézkedésekrıl. Tárgyra térés és a szó megvonása 16. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra. (2) Az elnök a felszólítás eredménytelensége esetén megvonhatja a szót Az ülés félbeszakítása 17. § Ha a képviselı-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott idıre félbeszakíthatja. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása 18. § Az elnök vagy bármely képviselı-testületi tag javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az elıterjesztı egyetért, errıl a képviselı-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának idıpontját. Vita bezárása 19. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. (2) Az elıterjesztı vagy bármelyik képviselı javasolhatja a vita bezárását. A képviselıtestület e kérdésben vita nélkül határoz. Rendfenntartás 20. § (1) Ha valamelyik képviselı felszólalása során a képviselı-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselıt sértı kifejezést használ, illetıleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja. (2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell eljárni meghívottak, jelenlévık esetleges rendzavarása során is.
6
A képviselı-testület ülése Határozatképesség 21. § (1) A képviselı-testület határozatképes az Ötv. 14. § (1) bekezdése szerint (2) Határozatlanképtelen képviselı-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Távollét 22. § (1) A képviselı az Ötv. 19. § (2) bekezdés f.) pontjában foglalt szabályozáson túl köteles részt venni a annak a bizottságnak az ülésein, amelyiknek a tagja. (2) Az ülésrıl való távolmaradás – indokolt esetek, illetve betegség – a polgármesternek, illetve az illetékes bizottság elnökének be kell jelenteni. (3) A bejelentés nélkül távol lévıkrıl nyilvántartást kell vezetni, melyrıl a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (4) A bejelentés nélküli távollévık névsorát a naptári év szerinti utolsó ülés jegyzıkönyvéhez kell csatolni mellékletként. Munkaterv 23. § (1) A képviselı-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítésérıl a polgármester gondoskodik. (2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni: a) valamennyi képviselı-testületi tagtól b) a képviselı-testület bizottságaitól c) az alpolgármestertıl d) a jegyzıtıl (3) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternek kell benyújtani. 24. § A munkatervnek tartalmaznia kell: − az ülések várható idıpontját − a napirendek címét, elıadóját − az elıkészítésért felelıs nevét − a bizottság megjelölését, ha az elıterjesztést elızetesen a bizottságnak kell megvizsgálni − a közmeghallgatás idıpontját.
7
25. § (1) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselı-testület minden év elsı ülésén szótöbbséggel határoz. (2) A munkaterv elıterjesztésével egyidıben tájékoztatni kell a képviselı-testületet a munkatervbe be nem került javaslatokról. Munkaterv 26. § A képviselı-testület rendes ülésének napirendjére – a munkaterv alapján – a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselı-testület állapítja meg. Napirendre vétel 27. § (1) A képviselı-testület a szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi: a) az elıterjesztéseket b) az önálló indítványokat c) az interpellációt (2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) rendeleti javaslatok b) határozati javaslatok c) beszámolók d) tájékoztatók e) interpellációk (3) A 11. § (3) bekezdésében jelölt határnap után az ülés elnöke a napirendet csak a szabályzatban meghatározott esetben egészítheti ki, ennek felvételérıl a képviselı-testület vita nélkül határoz. (4) Ha az elnök a (3) bekezdésben említett jogával él, köteles a kiegészítésrıl szóló értesítést a képviselı-testület ülésének kezdete elıtt legalább 24 órával a 11. § (5) és (6) bekezdésében jelölteknek megküldeni. 28. § (1) A képviselı-testület minden év január 31-ig köteles napirendre felvenni a költségvetésrıl szóló elsı olvasati elıterjesztést. Az elıterjesztések 29. § (1) A képviselı-testület ülésének napirendjére fel kell venni az elıterjesztésnek minısülı, a munkatervbe felvett, továbbá a képviselı-testület, a képviselı-testület bizottsága, a polgármester és a jegyzı által elızetesen javasolt a) rendeleti javaslatot b) határozati javaslatot c) beszámolót d) tájékoztatót
8
(2) A rendeleti javaslat csak írásbeli lehet (3) Az írásbeli elıterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgyat és a tényállást b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját c) az alternatívák indokait d) a határozati javaslatot e) szükség szerint a felelıs és a határidı megjelölését Képviselıi önálló indítványok 30. § (1) Az elıterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függı önálló indítványt tehetnek a képviselık, melyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelızıen legalább 3 nappal írásban beterjeszteni. (2) A polgármester az önálló indítványt a képviselı-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásával a képviselı-testületet tájékoztatja, és az elutasítást köteles megindokolni. (3) A tájékoztató alapján – amennyiben az indítványozó települési képviselı azt kéri – a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel és vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében. (4) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt elıterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét és az elıterjesztı saját kező aláírását. (5) A képviselı-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehetı indítványok a 29. §-ban foglaltaknak megfelelı − rendeleti javaslatok − határozati javaslatok lehetnek. Interpelláció 31. § (1) A települési képviselı a képviselı-testületi ülésen a − polgármestertıl − a jegyzıtıl − a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésıbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (2) Az interpellációt az ülés napját megelızıen legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az interpelláció nevét b) az interpelláció tárgyát c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elı kívánják-e adni (4) Az interpellációt megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli elıterjesztés joga is. (5) A képviselı-testületi ülésen legfeljebb 8 interpelláció tárgyalható. (6) Az interpelláció elfogadásáról a képviselı-testület dönt azt követıen, hogy az interpelláló az elfogadás kérdésében nyilatkozott.
9
Nem önálló indítványok 32. § Valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok: − sürgısségi javaslat − módosító javaslat − bizottsági ajánlás Sürgısségi javaslat 33. § (1) A polgármester, a képviselık, a bizottság és a jegyzı javasolhatják a képviselı-testületnek valamely elıterjesztés vagy önálló indítvány sürgıs tárgyalását. A sürgısségi javaslatot indokolással kell ellátni. (2) Sürgısségi javaslatot az elıterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselıtestület ülését megelızıen 3 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról. (3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgısségi indítvány kérdésében a képviselıtestület a napirend elıtt egyszerő szótöbbséggel hozott határozatával dönt. Módosító javaslat 34. § A rendeleti javaslathoz és a határozati javaslathoz a 33. § (1) bekezdésében jelöltek módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolással kell ellátni. Bizottsági ajánlás 35. § (1) Az elıkészítésért felelıs bizottság a rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelı – ajánlást nyújthat be a képviselıtestületnek. (2) Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is. Az indítványok szabályszerősége 36. § Az indítványok a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerően benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.
10
A közmeghallgatással egybekötött képviselı-testületi ülés 37. § A képviselı-testület munkaterve szerint egy közmeghallgatással egybekötött képviselıtestületit tart. 38. § Közmeghallgatás rendkívüli ülés keretében akkor tartható, ha a 8. §-ban meghatározott indítványozók az indítványban ennek szükségességét megjelölik. 39. § A közmeghallgatással érintett ülés összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat kell alkalmazni. 40. § A közmeghallgatással egybekötött képviselı-testületi ülésen a település állandó lakosai, a helyben érdekelt szervezetek, az üdülıingatlan tulajdonosok legfeljebb 4 óra idıtartamban, egyenként 3 percben felszólalhatnak. 41. § Közmeghallgatás alapján a képviselı-testület az elhangzott hozzászólásokat értékeli, és kijelöli azt a fórumot (személyt), amely a közmeghallgatás során elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja, s a szükséges intézkedést a képviselıtestület elıtt kezdeményezi. A rendkívüli képviselı-testületi ülés napirendje 42. § (1) A szabályzat 8. §-ában megjelölt rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott. (2) A napirendi pont beterjesztésérıl az ülés elnöke gondoskodik, rendkívüli képviselıtestületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tőzését megindokolhatja. (3) A képviselı-testület a (2) bekezdésben meghatározottakat követıen egyszerő többséggel dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítvány tárgyát. 43. § A 29-35. §-ban foglaltakon kívül más a képviselı-testület ülésére tárgyalás céljából nem nyújtható be. Kizárás a döntéshozatalból 44. § A döntéshozatalából történı kizárásról az Ötv. 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
11
A tanácskozás rendje 45. § (1) A képviselı-testület ülésén a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt. (2) A képviselı-testület ülésén felszólalhat az, akinek az ülés elnöke javaslatára a képviselıtestület – vita nélkül egyszerő szótöbbséggel – szót ad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal, melyhez meghívásuk kapcsolódik. Felszólalás a képviselı-testület ülésén 46. § A felszólalások típusai a) napirend elıtti felszólalás b) felszólalás ügyrendi kérdésben c) napirendhez kapcsolódó felszólalás Napirend elıtti felszólalás 47. § (1) Napirend elıtti felszólalásra az elnöktıl bármelyik képviselı kérhet engedélyt a felszólalás tárgyának megjelölésével. (2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselı kérésére e tárgyban a képviselı-testület felszólalás és vita nélkül határoz. (3) A napirend elıtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. (4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs. Felszólalás az ügyrendhez 48. § A tárgyalt napirendet érintı ügyrendi kérdésben bármelyik képviselı bármikor 2 percre szót kérhet, javaslatot tehet. A képviselı-testület a javaslat felett vita nélkül határoz. Napirendhez kapcsolódó felszólalás 49. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülés elnökénél kell jelentkezni. (2) A napirendi pont vitája során a képviselı legfeljebb egy alkalommal kérhet szót. Ismételt felszólalásra az elnök engedélyt adhat. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselı a képviselı-testülettıl kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselı-testület a tárgyban felszólalás és vita nélkül határoz. (3) Az elıadó, a Polgármesteri Hivatal napirendben érintett dolgozója, az ülés elnöke (polgármester, alpolgármester, megbízott) és a jegyzı több alkalommal is hozzászólhatnak.
12
(4) A tanácskozási joggal rendelkezık napirendi pontként legfeljebb egy esetben, 5 perc idıtartamban szólalhatnak fel. (5) Az elıadót megilleti a zárszó joga is. (6) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg. (7) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétele céljából bármelyik képviselı, továbbá ha a képviselı a személyét érintı korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ez esetben viszontválasznak és vitának helye nincs. Az önkormányzat rendelete 50. § Az önkormányzati rendelet megalkotására ezen rendelet 52-58. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. 51. § A képviselı-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint önkormányzati rendeletet alkot. 52. § A rendeletalkotás kezdeményezésére e rendelet 27-30. § ; 33-36. § szabályai az irányadók. Szavazás a rendeletrıl 53. § A képviselı-testület a szavazás során elıször a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészérıl dönt. 54. § A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben e rendeletben meghatározott eljárási szabályoknak megfelelıen kell eljárni. Az önkormányzati rendelet kihirdetése 55. § Az önkormányzati rendeletet az Ötv. 16. § (3) bekezdése szerint kell aláírni és kihirdetni. 56. § A hatályos önkormányzati rendeletek nyilván-és naprakészen tartásáról a jegyzı gondoskodik.
13
57. § Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának a hirdetıtábláján történı kifüggesztéssel kell kihirdetni, egyidejőleg a település honlapján is meg kell jelentetni. A szavazás rendje 58. § (1) A képviselı-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (2) A szavazás elıtt a jegyzı- törvényességi kérdésben – észrevételt tehet. (3) Az ülés elnöke a napirendi pont során elıterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elıbb a módosító indítványokat, majd ennek figyelembe vételével az elıterjesztésben szereplı rendeletekrıl, határozatokról, javaslatokról dönt a testület. Határozathozatal 59. § A Képviselı-testület döntéseit az Ötv. 14. § (1) bekezdése szerint hozza. Az egyszerő többséggel hozott határozathoz a jelenlévı képviselık több mint a felének az igen szavazata szükséges. 60. § (1) Minısített többséget igénylı döntés szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésben foglalt ügyekben, valamint Polgármesteri Hivatalának SZMSZ elfogadásához (2) Minısített többséget az Ötv. 15. §. (2) bekezdése szabályozza. 61. § Szavazni személyesen kell. 62. § Nem születik döntés (szavazategyenlıség), ha a) nyílt szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok összegével. b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellen leadott szavazatok száma megegyezik. 63. § Ha szavazás során nem születik döntés, az érintett ügyben a következı ülésen újabb szavazást kell elrendelni. 64. § A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.
14
65. § A képviselıtestület döntéseit általában nyílt szavazással – kézfelemeléssel – hozza. 66. § (1) Nyílt szavazás esetén legalább 2 képviselınek a szavazás megkezdése elıtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kell tartani. (2) Települési képviselı javasolhatja a név szerinti szavazást, a szavazás megkezdése elıtt. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerő szótöbbséggel dönt. (3) A név szerinti szavazás esetén a jegyzı abc sorrendben felolvassa a képviselık nevét. A képviselık felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyzı a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzıkönyvhöz kell csatolni. Titkos szavazás 67. § (1) A képviselı-testület az Ötv. 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást rendelhet el. (2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet: a) az ülés elnöke b) bármely képviselıtestület c) jegyzı (3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. (4) Titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszedı bizottság jár el, amelyet az ülés elnökének javaslatára a képviselıtestület választ tagjai körébıl. (5) A szavazatszedı bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, errıl a képviselıtestületnek jelentést tesz. (6) A szavazásról külön íven elkészített jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv 68. § (1) A képviselı-testület ülésérıl készült jegyzıkönyv az Ötv. 17. §. (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a (2), (3) bekezdésben szabályozottakat. (2) A jegyzıkönyv tartalmazza továbbá: a) az ülés helyét, idıpontját (sorszámát) b) a megjelent képviselık és meghívottak nevét és a távollévı képviselıket bejelentéssel és bejelentés nélkül c) az ülésen, illetve az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak nevét d) az ülés megnyitásának idejét e) a napirend elıtti felszólalásokat és annak lényegét f) az elfogadott napirendet g) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az elıadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli elıterjesztések, illetve hozzászólások lényegét
15
h) a szóban elıterjesztett határozati javaslatokat i) a határozathozatal módját j) a határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás eredményét k) szükség esetén az elnök intézkedéseit l) a képviselıtestület ülésén (folyamatában) történt fontosabb eseményeket m) az ülés bezárásának idejét. (3) A jegyzıkönyv eredeti, a B-A-Z megyei Közigazgatási Hivatalhoz felterjesztett példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik: a) meghívó b) írásos elıterjesztések, képviselıi önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok és önkormányzati rendelet kihirdetett szövege c) jelenléti ív d) titkos szavazási jegyzıkönyv 1 példánya e) a 69. § szerint benyújtott hozzászólás f) a 72. § szerinti észrevételek g) névszerinti szavazásról készült névsor 69. § A települési képviselı kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzıkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzıkönyvben. 70. § A jegyzıkönyv elkészítésérıl az Ötv. 17. § (1) bekezdése szerint kell gondoskodni. 71. § A képviselı-testület jegyzıkönyvét az Ötv. 17. §. (2) bekezdése szerint kell aláírni. 72. § A jegyzı a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselı-testület jegyzıkönyvének felterjesztésekor a jegyzıkönyvhöz csatolja. 73. § (1) A választópolgárok betekinthetnek a képvisel-testület elıterjesztéseibe és üléseinek jegyzıkönyveibe, a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási idıben. (2) A zárt ülésrıl készült jegyzıkönyvet a képviselı-testület titkos iratként kezeli. Bizottságok 74. § (1) A képviselı-testület döntéseinek elıkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenırzésére három bizottságot hoz létre. (2) A bizottságok belsı mőködési szabályait ezen rendelet 81-86. §-a határozza meg.
16
75. § A képviselı-testület az alábbi bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi, Ellenırzı és Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenırzı, Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság b) Humán Stratégiai, és Egészségügyi, Szociálpolitikai és Rehabilitációs Bizottság c) Településfejlesztési, Környezetvédelmi, és Testvértelepülési Bizottság 76. § (1) A bizottságok tagjainak számát és összetételét a 2. sz. függelék tartalmazza. (2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselı. 77. § A képviselık tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén. 78. § (1) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenırzı, Összeférhetelenséget vizsgáló feladatokat ellátó bizottságnak csak képviselı tagja lehet. (2) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenırzı, Összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság 2 fı külsı taggal kiegészülve válik a 77. §. a) pontja szerint bizottsággá. 79. § A bizottságok általános feladatai: a) a képviselıtestület döntéseinek elıkészítése b) a képviselıtestület munkatervéhez javaslattétel c) valamely elıterjesztés, vagy önálló indítvány sürgıs tárgyalásának kezdeményezése d) bizottsági ajánlástétel e) a képviselıtestületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenırzése f) a feladatkörükbe utalt elıterjesztések elkészítése g) mindazoknak a hatásköröknek az ellátása, melyeket az önkormányzat a bizottság hatáskörébe utal. 80. § Az egyes bizottságok feladatait és hatásköreit e rendelet 3. sz. függelék tartalmazza. 81. § A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket, melyet a képviselıtestületnek – tájékoztatásul – bemutatnak. 82. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot
17
- a képviselıtestület határozatára - a polgármester indítványára. (3) Bármely képviselı javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság következı ülése elé kell terjeszteni. E téma tárgyalásakor a képviselıt meg kell hívni. 83. § A képviselı-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottságok mőködésére vonatkozó szabályokat e bizottságnál is alkalmazni kell. 84. § (1) A bizottság döntését az Ötv. 23. § (3) bekezdése szerint hozza. (2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira a 44. § rendelkezései az irányadók. (3) A bizottság üléseirıl jegyzıkönyv készül, amely tartalmazza a felszólalások lényegét és az elfogadott határozatokat, javaslatokat. 85. § A bizottsági ügyviteli teendıket a Polgármesteri Hivatal látja el, az egy-egy bizottság mellé rendelt referens útján. A bizottsági referensek nevét a 2. sz. függelék tartalmazza. 86. § A bizottságok mőködésének kiemelt költségeirıl a költségvetésben elkülönítve kell gondoskodni. Polgármester 87. § (1) A polgármester a megbízatását fıállásban látja el. (2) A polgármester munkabérének (illetményének) megállapítására, emelésére a bizottságok elnökeibıl alakult adhok bizottság tesz javaslatot. 88. § A polgármester feladatait, hatósági jogköreit az SZMSZ 4. sz. függeléke tartalmazza. 89. § (1) A polgármester a képviselı-testület mőködésével összefüggı feladatai különösen: a) segíti a települési képviselık munkáját b) összehívja és vezeti a képviselı-testület üléseit c) képviseli az önkormányzatot (2) A polgármesternek a bizottságok mőködésével összefüggı feladatait az Ötv. 25. § (1) bekezdése szerint látja el. (3) A polgármester feladatainak ellátásáról az Ötv. 35. § szerint létrehozott Hivatal útján gondoskodik.
18
Alpolgármester, tanácsnokok 90. § (1) A képviselı-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására a megválasztott képviselık közül alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. 91. § A polgármestert helyettesítı alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. 92. § Az alpolgármesterre megfelelıen irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok 93. § (1) A képviselı-testület a polgármester, vagy bármely képviselı javaslatára a települési képviselık közül tanácsnokot választhat. (2) A tanácsnokok által felügyelt önkormányzati ügyeket az 5. sz. függelék tartalmazza. 94. § Az egyes tanácsnokok által felügyelt ügykörökben csak az érintett tanácsnok ellenjegyzésével terjeszthetı elıterjesztés a képviselıtestület elé. Jegyzı 95. § A képviselı-testület az Ötv. 36. § (1) alapján jegyzıt választ. 96. § (1) A jegyzı feladatát az Ötv. 36. (2), (3) bekezdésében foglaltak szerint látja el, valamint a (2) bekezdésében foglaltakat. (2) Rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselı-testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintı jogszabályokról - tájékoztatja a képviselıtestületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról, az ügyintézésrıl. - rendszeresen ügyfélfogadást tart a képviselı-testület által megállapított ügyfélfogadási rend szerint - szervezi a Polgármesteri Hivatal jogpropaganda munkáját - ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerősítésével, korszerősítésével kapcsolatos feladatokat.
19
A települési képviselık jogállása 97. § A képviselıt megilletik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban foglalt jogok, és kötelességek terhelik, minden települési képviselı joga és kötelessége azonos. 98. § A települési képviselı (1) Részt vehet a képviselı-testület döntésének elıkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenırzésében (2) Kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül a bizottságok döntését. (3) Megbízás alapján képviselheti a képviselı-testületet (4) A képviselı-testület hivatalától a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést igényelhet. (5) Közérdekő ügyben kezdeményezheti a képviselı-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. (6) Az önkormányzati képviselık vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét a 2000. évi CXVI. tv. 10/A. § (1) bekezdése szabályozza. A települési képviselık díjazása 99. § (1) Az önkormányzati képviselık az 1994. évi LXIV. tv. 14. §-ában meghatározott tiszteletdíjra, juttatásokra külön rendelet szerint jogosultak. A képviselı-testület hivatala 100. § (1) A képviselı-testület egységes osztály tagozódás nélküli hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. (2) A Polgármesteri Hivatal szervezetére és mőködésére, az ellátandó feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályokat külön szabályzat tartalmazza, melyet a Képviselı-testület minısített többséggel hozott határozattal fogad el, mely az SZMSZ függelékét képezi. Lakossági fórumok 101. § A képviselı-testület külön rendeletben határozza meg az Ötv. 18. § (1) bekezdés szerinti fórumok rendjét.
20
Az önkormányzat társulásai, a közös képviselı-testület 102. § Az önkormányzat a 6. sz. függeléke szerinti társulásokat hozza létre. Az önkormányzat tulajdona és gazdálkodása 103. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendelet határozza meg. Záró rendelkezés 104. § (1) Ez a rendelet kihirdetést követıen 2010. november 30. napján lép hatályba. (2) A hatálybalépéssel egyidejőleg Bodrogkeresztúr Önkormányzata Szervezeti és Mőködési Szabályairól szóló 1/1995. (I.31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Dávid Zoltán jegyzı
Májer József polgármester
21
1. sz. függelék
A képviselı-testület névjegyzéke
Dr. Bokor Ildikó
képviselı
Deák Antal István
képviselı
Gál László Zoltán
képviselı
Iváncsó Jánosné
képviselı
Tomcsák Dávid
képviselı
Tóthné Markovics Rita
képviselı
Májer József
polgármester
22
2. sz. függelék A bizottságok tagjainak névjegyzéke Pénzügyi, Ellenırzı és Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenırzı, Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság Elnöke: Tagjai: Külsıs tagok: Hivatali referens:
Iváncsó Jánosné Gál László Zoltán Tóthné Markovics Rita Zelenák Józsefné Spekker Jánosné Zelenákné Képes Mónika
Humán Stratégiai, és Egészségügyi, Szociálpolitikai és Rehabilitációs Bizottság Elnöke: Tagjai:
Külsıs tagok: Hivatali referens:
Dr. Bokor Ildikó Tóthné Markovics Rita Iváncsó Jánosné Tomcsák Dávid Deák Antal dr. Pulinkáné Balázs Marianna Tóth Béláné Pableczkiné Kádas Anna Szabóné Gál Erika
Településfejlesztési, Környezetvédelmi , és Testvértelepülési Bizottság Elnöke: Tagjai: Külsıs tagok: Hivatali referens:
Deák Antal Iváncsó Jánosné Gál László Zoltán Tomcsák Dávid Kubus Judit Formanek Ferenc Iváncsó Imre Balogh Gáborné
23
3. sz. függelék A bizottságok feladat- és hatáskörei
Pénzügyi, Ellenırzı és Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenırzı, Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság -
részt vesz az önkormányzat költségvetésének elkészítésében, véleményezi, javaslataival kerül beterjesztésre a testület elé elfogadásra a fent leírt formában közremőködik az idıarányos és év végi beszámolók elıterjesztésénél is. részt vesz az intézményi ellenırzésekben önkormányzati rendeletalkotás, ügyrendi, eljárási elıterjesztések elkészítésében, véleményezésében mőködik közre ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselık vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyviteli feladatokat
Humán Stratégiai, és Egészségügyi, Szociálpolitikai és Rehabilitációs Bizottság -
oktatás, mővelıdés és sport témában testületi elıterjesztéseket véleményez oktatási, mővelıdési intézmények vezetıi kinevezése esetén elızetes meghallgatást tart, véleményezi a pályázatot, illetve pályázót, a képviselıtestület javaslatainak figyelembevételével a bizottság szakterületét érintı beruházások esetében a bizottság elnöke részt vesz a közbeszerzési bizottság munkájában a képviselıtestület által átruházott hatáskörben dönt elbírálja az átmeneti segély iránti kérelmeket szervezi a megváltozott munkaképességő dolgozókkal kapcsolatos rehabilitációs feladatokat a szociális, gyermekjóléti ellátásokkal kapcsolatos ügyek döntéselıkészítı folyamatában részt vesz, a fenti tárgyú elıterjesztéseket véleményezi
Településfejlesztési, Környezetvédelmi , és Testvértelepülési Bizottság -
-
éves fejlesztési koncepciót dolgoz ki szervezi a társadalmi munkákat köztisztasági, környezetvédelmi jogszabályok betartása, betartatása érdekében évente helyszíni bejárást tart (belterület), észrevételeirıl jegyzıkönyvet készít a Polgármesteri Hivatal közremőködésével, intézkedik a hiányosságok, szabálysértések megszüntetésérıl természeti terület védetté nyilvánítása ügyében elıkészíti az önkormányzat döntését a bizottság szakterületét érintı beruházások esetében a bizottság elnöke részt vesz a közbeszerzési bizottság munkájában az önkormányzat testvértelepüléseinek kapcsolattartásában, közös programok szervezésében, találkozók elıkészítésében elıkészítı feladatokat lát el
24
4. sz. függelék A polgármester feladat- és hatásköre A polgármester képviseli az Önkormányzatot és a Polgármesteri Hivatalt. Feladat- és hatáskörét 4 nagy csoportba sorolhatjuk: 1. Államigazgatási, hatósági hatáskör, polgárvédelmi és honvédelmi feladatok ellátása az Ötv. 7. §-a alapján. 2. Polgármesteri Hivatal irányítása az Ötv. 35. § (2) bekezdése alapján. 3. Képviselı-testület mőködésével kapcsolatos feladatok és hatáskörök: - képviselıtestület programjának elkészítése - a képviselıtestület munkatervének elkészítése - éves munkaterv megvalósulásáról beszámoló készítése - képviselıtestület üléseinek elıkészítése, összehívása, vezetése - kapcsolatot tart a települési képviselıkkel, bevonja ıket az önkormányzati feladatok megoldásába - elısegíti és összehangolja a képviselıtestület bizottságainak tevékenységét - szervezi a lakosság közremőködését az önkormányzati feladatok végrehajtására - rendszeres kapcsolatot tart a helyi társadalmi, gazdálkodó szervek vezetıivel - tájékoztatja a képviselıtestületet a két ülés közötti feladatok végrehajtásáról - beszámol az SZMSZ érvényesülésérıl a képviselıtestület felé - évente egyszer falugyőlést (közmeghallgatást) hív össze 4. Képviselıtestület által átruházott hatáskörben dönt: - ápolási díj megállapítása tartósan beteg személyt ápoló részére Sztv. 43/B. §. (1) - temetési segély kiutalásáról - a szociális törvény szerint gondoskodik a köztemetésrıl - különös méltánylású átmeneti segély megállapításáról - segélykeret terhére biztosított támogatások megállapításáról
25
5. sz. függelék
26
6. sz. függelék Társulások, amelyben az Önkormányzat részt vesz: 1) Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás (Székhelye: Tokaj, Rákóczi u. 54.) 2) Bodrogkeresztúr-Erdıbénye-Szegi-Szegilong Intézményfenntartó Társulás (Székhelye: Bodrogkeresztúr, Kossuth u. 85.) 3) B-A-Z. Térségi Ivóvízkezelési Önkormányzati Társulás (Székhelye: Szerencs, Rákóczi u. 5.) 4) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás (Székhelye: Tokaj, Rákóczi u. 54.)
27
7. sz. függelék
BODROGKERESZTÚR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bodrogkeresztúr Község Önkormányzatának Jegyzıje Bodrogkeresztúr Község önkormányzata Polgármesteri Hivatalának SZMSZ-e A helyi önkormányzatokról szóló1990. évi LXV. Tv. /a továbbiakban Ötv./ 18. §. (1) bekezdése értelmében a képviselıtestület megalkotta Szervezeti és Mőködési Szabályzatát /továbbiakban SZMSZ/. Az SZMSZ-ben a képviselıtestület az Ötv. 38. §-ban meghatározott feladatok ellátására létrehozta az egységes polgármesteri hivatalt. Az SZMSZ-ben 104. §-a szerint a hivatal mőködésével összefüggı egyéb kérdéseket az SZMSZ tartalmazza,melyet a képviselıtestület hagy jóvá. I. A hivatal jogállása 1. A hivatal a képviselıtestület által létrehozott egységes szerv, amely a polgármester irányításával látja el feladatait. A hivatal munkájának megszervezésérıl a jegyzı gondoskodik. A hivatal saját költségvetési elıirányzata körében önálló költségvetési szerv. 2. A hivatal megnevezése, székhelye Polgármesteri Hivatal Bodrogkeresztúr Székhelye: Bodrogkeresztúr község Kossuth utca 85. 3. A hivatal szerkezeti felépítése A hivatal ágazati tagozódása nélküli hivatal. A szükséges munkamegosztás az ügyintézık munkaköri leírásában jelenik meg. A hivatal részletes, munkatársakra lebontott feladatait a függelékként csatolt munkaköri leírások tartalmazzák. II. A hivatal irányítása, vezetése, mőködése 1. A jegyzı vezeti a képviselıtestület hivatalát. a) A jegyzıt távollétében vagy akadályoztatása esetén Zelenákné Képes Mónika fıelıadó II. besorolású Pénzügyi vezetı helyettesíti b) A jegyzı a hivatal dolgozói részére szükség szerint, de legalább félévenként munkaértekezletet tart. c) A polgármester egyetértése szükséges a hivatal köztisztviselıinek kinevezéshez vezetıi megbízásához, felmentéséhez jutalmazásához.
28
2. A jegyzı ellátja a jogszabályokban és a SZMSZ-ben meghatározott feladatait. a) Gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzésérıl. b) Rendszeres tájékoztatást ad a hivatal mőködésérıl a polgármesternek. 3. 4.
a) A dolgozók munkaköri leírásának elkészítéséért és az abban meghatározott fel adatok ellátásáért a jegyzı felelıs.
A hivatal mőködése 5. A munkarend a) A hivatal dolgozóinak munkarendje - hétfıtıl csütörtökig 7.30 – 16.00 óráig. - Pénteken 7.30 – 13-30 óráig tart mely magában foglalja az ebédidıt is /30 perc/ péntek kivételével. b) A túlmunka végzése esetén szabadidıt a jegyzı engedélyezhet. 6. Ügyfélfogadás rendje a) A hivatal ügyfélfogadási rendje - hétfın 8.00 - 12.00 óráig - szerdán 8.00 - 16.00 óráig - pénteken 8.00 – 12.00 óráig b) A polgármester és a jegyzı ügyfélfogadási rendje: - Polgármester: hétfın 13.00 – 16.00 óráig - Jegyzı: szerdán 8.00 – 10.00 óráig és 14.00 – 15.00 óráig c) A települési képviselıket soron kívül, bármikor munkaidıben, az önkormányzat intézményeinek vezetıit ügyfélfogadási idın kívül is – lehetıleg elıre egyeztetett idıpontban – fogadni kell. III. A hivatal mőködésével kapcsolatos egyéb feladatok 1. A munkáltatói jogok gyakorlása A hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyzı gyakorolja. - engedélyezi a dolgozók évi rendes szabadságának kiadását, a szabadságolási ütemterv szerint, - igazolja a dolgozók útiszámláit, továbbá dönt a köztisztviselıi kinevezésekrıl, - javadalmazásáról, - jutalmazásáról, - kitüntetésirıl, - fizetés nélküli szabadság engedélyezésérıl, anyagi és fegyelmi felelısségre vonásáról. 2. A helyettesítés szabályozása A helyettesítı dolgozó személy – a jegyzı állapítja meg. Az ügyintézık munkaköri leírásában foglaltak szerint helyettesítik egymást. 3. Ügyiratkezelés, ügyintézés a hivatal ügyiratkezelése központosított. Az ügyiratok iktatását és kezelésük legfontosabb teendıit az egész szervezetre nézve az iktató ügykezelı végzi.
29
Az ügyintézı az ügyet az ügyintézési határidın belül köteles elintézni. A titkos iratok kezelését és megırzését a jegyzı helyettesítésével megbízott dolgozó végzi. A titkos iratokra vonatkozó szabályok szerint. 4. A hivatal ügyiratkezelése a. A hivatalhoz érkezı posta szétosztásáról az iktató gondoskodik. b. A polgármester, alpolgármester a személyének címzett küldemények kivételével a postát a jegyzı bontja, majd – a tisztviselık által intézkedésre átadott ügyekkel együtt – szignálja és az iktatónak átadja. c. A polgármester, alpolgármester a személyének címzett küldemények bontása után az iratokat szignálásra átadja a jegyzınek. d. A hivatalban az iktatási feladatokat, az iktatást is végzı ügyintézı vagy ügykezelı látja el. e. A szignáló jegyzı - a hozzá érkezı ügyiratot érkezteti és ellátja a kiadás dátumával - sürgıs intézkedést igénylı ügyfeleknél az iratokra feljegyzi a „sürgıs” szót, határidı megjelölése mellett, - induló ügyeknél kötelezıen, már folyamatban lévı ügyeknél szükség esetén feltünteti az iraton a leglényegesebb utasításokat. f. Az elkészített ügyiratot az ügyintézı kiadmányoltatja, borítékol, átadja a postázónak, majd irattárba helyezi jogerıre emelkedést követıen. g. A hivatalban a kiadmányozás rendje az alábbiak szerint alakul: - a tisztviselık hatáskörükben gyakorolják a kiadmányozást, - a jegyzı feladat- és hatáskörének megfelelıen gyakorolja a kiadmányozási jogokat, - kiadmányozási jog illeti meg az ügyintézıt: - a hivatalon belüli intézkedés során h. Az aláírt, postázásra elıkészített irat postázásáról az iratot elıkészítı iktató gondoskodik. i. Fıszabályként valamennyi külsı szervtıl érkezı iratot, továbbá saját kezdeményezésre induló ügyek alapiratát be kell iktatni. Nem kell beiktatni a hivatalon belüli leveleket, a meghívókat, (kivéve az önkormányzat közremőködésével, vagy vagyoni részesedésével mőködı vállalkozások anyagi) a tájékoztató jellegő csupán tudomásvételt igénylı iratokat, reklámokat, ajánlatokat. j. A polgármesteri és jegyzıi utasításokat – fıszámra történt iktatása után – évente kezdıdı, folyamatos sorszámozással, egységes jelölést alkalmazva kell kiadni: pl: sorszám/év sz. Polgármesteri Utasítás, pl: sorszám/év sz. Jegyzıi Utasítás Az utasításokat nyilvántartás és közzététel céljából az iktatónak kell leadni. k. Az iktatást végzı ügyintézı az ügyirat számát, tárgyát, ügyintézı nevét, elintézési határidıt és az irattárózás tényét tartalmazó iktatókönyvet naprakészen köteles vezetni.
30
j. Irattárba az elintézett ügyiratok kerülnek, amelyeket két évig kézi irattárba, majd a központi irattárba kell megırizni. Az ügyiratok irattárózását, selejtezését a vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. k. Az elıbbiekben megállapított szabályok betartásáért a jegyzı felelıs. A hivatal részére vonatkozóan a jegyzı felügyeli az ügyiratkezelés és kiadmányozás rendjét, annak megtartását, és indokolt esetben megteszi a szükséges intézkedéseket. 5. Utalványozási jog, cégszerő aláírás Utalványozó a polgármester, ellenjegyzı a jegyzı és az érvényesítést a pénzügyi részleg vezetıje végzi. Cégszerő aláírásra, bejelentett személyek, a bejelentésen szereplı módon jogosultak. 6. A bélyegzı - nyilvántartás, a bélyegzık használata A bélyegzık megrendelésérıl a pénzügyi dolgozókon keresztül a jegyzı gondoskodik. A használatba adott bélyegzıkrıl a pénzügyi dolgozó nyilvántartást vezet. A nyilvántartó a használatra kiadott bélyegzık meglétét évenként ellenırizni köteles. A bélyegzıfelelıs a használatra történı átadás során a bélyegzı lenyomat mellett az átvevıvel az alábbi szövegő nyilatkozatot íratja alá: ”Alulírott a mai napon az alanti lenyomatú bélyegzıt használatra és megırzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegzı illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzıt csak a hivatal céljaira, rendeltetésének megfelelıen használom.” Bélyegzılenyomat. Bodrogkeresztúr, 20……. hó ……. nap ………………………… átvevı aláírása A bélyegzıkezelı anyagi, fegyelmi és büntetıjogi felelısséggel tartozik a bélyegzı egyszerő használatáért. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzıt elveszíti, errıl a jegyzınek köteles írásban jelentést tenni. A jegyzı a felelısség megállapításától függetlenül megkeresi a megrendelı pénzügyi dolgozót, aki a bélyegzı megsemmisítési eljárását lefolytatja. A használódott, megrongálódott vagy feleslegessé vált bélyegzıt a pénzügyi dolgozónak vissza kell adni, aki jegyzıkönyv felvétele mellet megsemmisíti. A jegyzıkönyvet a nyilvántartás mellékleteként kell megırizni. Ha megszőnik a bélyegzıt kezelı dolgozó munkaviszonya, a bélyegzı visszaadását az átvevı nyilatkozaton igazolni kell. 7. Kiküldetés A kiküldetéssel kapcsolatos munkáltatói jogot az ügyintézık tekintetében a jegyzı gyakorolja. 8. A hivatali adatvédelem a) A hivatalba érkezett és iktatott ügyiratokba csak az eljárási törvényben meghatározottak tekinthetnek be, ügyintézık közül csak az, akire elintézésre szignálva van. b) Az üggyel kapcsolatos felvilágosítás is csak az a) pontban jelzettek részére adható. c) Az önkormányzati, hivatali dolgozók személyi anyagát, a polgármester és a 31
képviselık esetében vagyonnyilatkozatokkal együtt zárt, tőzbiztos szekrényben kell kezelni. d) Személyi anyagokba betekinthetnek: − a betekintés okának jogalapjának, idejének megjelölése mellett aláírással − dolgozó a saját személyi anyagában, − a munkáltatói jogkört gyakorló, − hivatali dolgozók esetén a polgármester − személyi anyagot kezelı megbízott dolgozó, akit a jegyzı bíz meg. IV. Záró rendelkezések 1) Jelen SZMSZ szabályait 2010. december 1. napjától kell alkalmazni. 2) Az SZMS, valamint annak mellékletei naprakész állapotban tartásáról a jegyzı gondoskodik. Az SZMSZ-ben foglaltak megtartását a jegyzı folyamatosan figyelemmel kíséri, az indokolt változásokra a szükséges intézkedést megteszi. Bodrogkeresztúr, 2010. november 29.
Májer József polgármester
Az SZMSZ-t a Képviselı-testület a ……. számú határozattal jóváhagyta.
Dávid Zoltán jegyzı
32
