2010. J anuár
3. évfolyam 1. szám
önkormányzat
Megnyugtató a kodályosok helyzete A Magyar Kultúra Napja Salgótarjánban városunk
Beköszöntő
A polgármester válaszol
Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! A legutóbbi városi közgyűlést nem közvetítette a Salgótarjáni Városi Televízió, s ezt a tévénézők meg is jegyezték. Többen tették fel a kérdést nekem és kollégáimnak, miért került le a képernyőről a testületi ülés? A választ röviden így tudom megfogalmazni: nem kívánjuk, hogy a közgyűlések a választási kampány színterévé váljanak. A bővebb magyarázat pedig az, hogy amellett, hogy meg kell kímélni a közgyűlési munkát a kampánytól, önvé-
Tartalom 3. Múlt-Kor 700 éves Baglyaskő vára A várossá nyilvánítás ünnepén 4. Közélet Itthon vagyunk - a Magyar Kultúra Napja Salgótarjánban A Magyar Kultúra Napja kitüntetettjei Civil Fórum a Városházán 100. születésnapját ünnepelte Esélyt az elesett embertársainknak 10. Önkormányzat Tudósítás a jnauári közgyűlési ülésről Győzteseket hirdettek, indul a kivitelezés Szmogriadót fújtunk Nyílt nap a PSZF-en Választási Közlemény 13. Sport Kiírták a sportpályázatokat 14. Kultúra Salgótarján szobrai VII. Beszédes Esték Földi Péterrel A Folt Zenekar a Sportarénában
delemként és az önmérséklet felmutatásaként is értelmezhető a lépés. A Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltjeként magam is részese vagyok a kampánynak, s nem szeretném, ha a város életének meghatározó lépéseit beárnyékolná a politikai csatározás. Fontos döntések meghozatala vár a testületre, ezért úgy gondolom, nem tehetjük ki magunkat annak, hogy szakmai munka helyett csak politizálás folyjék a teremben. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy talán én vagyok az a közszereplő, aki leginkább kihasználhatnám a nyilvánosságot, hiszen politikai ellenfelem nem foglal helyet a közgyűlésben, így szabadon kampányolhatnék programom mellett. Ugyanakkor belátom, a leghelyesebb, ha önmérsékletet gyakorlok, hiszen ez így etikus, s engem a város felelős irányításával bíztak meg a szavazók 2006-ban. De annak ellenére, hogy a Salgótarjáni Városi Televízió nem közvetíti teljes egészében a közgyűlési üléseket, híranyagaiban részletes beszámolót ad az ott elhangzottakról, megszületett döntésekről. A Hírfüzérben nyomon követhetik munkánkat és természetesen várunk minden érdeklődőt az ülésekre is, hiszen ezek nyilvánosak.
Kérdését küldje az alábbi címekre:
[email protected] vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5.
A város MSZP-s ellenzéke értetlenül állt a közvetítés szüneteltetéséhez, a közgyűlésen megfogalmazott ez irányú kérdésükre a fent leírtakat mondtam el. Ugyanakkor nem értem képviselőtársaimat, hiszen a Városi Televízió januárban műsort indított Ellenzéki Kerekasztal címen, melyben minden ellenzékben helyet foglaló párt elmondhatja véleményét, álláspontját a várost érintő, aktuálisan felmerülő témákkal kapcsolatban. Az első műsor előtti egyeztetések azonban meglepetést hoztak – tudtam meg a televízió ügyvezetőjétől: a Munkáspártot kivéve senki nem kért a lehetőségből. Ehhez sok kommentárt nem akarok fűzni, mindenki mérlegeljen saját belátása szerint. Olyan érzésem van ugyanis, mint a kalap esetében: ha van, az a baj, ha nincs, az a baj. Sajnos, ugyanez tapasztalható részükről sokszor a közgyűlési munkában is, s ez bizony nagyban megnehezíti a város előre menetelét.
Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Kedves Olvasó! Január számomra a kultúráról szólt. Az Újévi Hangvsersennyel indítottuk az évet, erről már az előző számban beszámoltunk. A hónap második felében, a Magyar Kultúra Napja alkalmából vettünk részt a József Attila Művelődési és Konferencia Központban tartott városi ünnepségen. Nagyné Hajdú Györgyi koordinálásával fantasztikus műsort vittek színpadra a város tehetségei: festészet, próza, zene és tánc kavalkádját alkották meg. Itt köszöntöttük a város kitüntetettjeit is, mindannyiukat bemutatjuk lapunkban. A Múlt-Kor rovatban a baglyaskői vár 700 éves történetével foglalkozunk és beszámolunk a várossányilvánítás évfordulóján történtekről is. Az Önkormányzat rovatban sok hasznos információval találkozhat, a kultúra rovatban pedig többek között a Mikszáth-szoborról olvashat írást.
Lakatos Kati főszerkesztő Megjelenik havonta, 17 000 példányban; 2010/1. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
2
városunk
Múlt-kor
A salgótarjáni városrész egykor útellenőrző pont volt
A
700 éves Baglyaskő vára
baglyaskői vár valószínűleg a tatárjárás után épülhetett, s a Kacsics nemzetséghez tartozó Illés leszármazottjainak tulajdonát képezte. Baglyaskő első írásos emléke 1310-ből való, ugyanis egy oklevélen a „Baglyaskw” megnevezés olvasható.
A természet alkotta védőművet – Baglyaskő kétágú megkövesedett lávaoszlopát – kőfallal vették körül és többszintes, toronyszerű gerendavárat alakítottak ki. Az 1227 és 1243 között keletkezett oklevelek I. Illést Tarján földesuraként említik. Egyik fiát, I. Mihályt, a füleki rokon, Folkus gyilkoltatta meg. Másik fiának, I. Péternek öt fiát ismeri a szakirodalom: II. Mihály, Lensták, Jákó, Mikus és II. Péter néven. A baglyaskői erődítmény 1300-as évek elején fontos útellenőrző pont volt, ura az 1310-es években II. Péter volt. Erre az évre datálható Baglyaskő „Baglyaskw” első írásos említése. Az ismert történelmi események folyamán a Kacsics nemzettség több várukkal egyetemben Baglyast is átadta a Trencséni oligarcha Csák Máténak, akinek oldalán harcoltak Károly Róbert király ellen. A király azonban 1312-ben a rozgonyi csatában a lázadókat legyőzte, birtokaikat elvette, és azokat hűséges embereinek adományozta. Így kapta meg 1324-ben királyi adományként a hűtlenségbe esett fiaktól elvett birtokokkal együtt “Baglyaskw” („Castrum Boglas”) nevű birtokot és tartozékait a szintén Kacsics nemzetségbeli – a Folkus ághoz tartozó – Szécsényi Tamás erdélyi vajda. A hagyomány szerint a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta, lakóit megcsonkíttatta, ők telepítették be az Etes melletti Béna-völgyet. „Gyűjtsük össze és őrizzük emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő.” (Ipolyi Arnold) A fenti figyelmeztetés arra ösztönöz, hogy időnként a múltba, akár a régmúltba fordítsuk tekintetünket. Nemcsak az emlékezet megőrzése miatt, hanem azért is, hogy a következtetéseket jelenünkre, jövőnkre vetítsük. Környékünk régmúltjának, a 700, 750 év előtti eseményei máig ható tanulságokat hordoznak. Tanulságos, ahogyan elődeink a korabeli kihívásokra reagáltak. Elsőként említhetjük a
S
várak építését, vagy a templomos helyek kijelölését és létesítését. (Tarján falut az 1300-as évek első harmadának végén már templomos helyként, vagyis valamiféle térségi központként említik.) De erről tanúskodik az a döntés is, hogy a végső pusztulást elkerülendő, a falu lakói a XVII. század végén új helyre, a mai helyére telepítették át Baglyasalját. Salgótarján egyes városrészei és több közelebbi-távolabbi település múltja szorosan kötődik egymáshoz. Tudniillik Hollókő, Somoskő, Fülek, Salgó, Szécsény, Zagyvafő vára és vidéke is Kacsics birtok volt. Ezért, a Baglyasalja Barátainak Köre egy a környékünkre kiterjedő rendezvénysorozatot kezdeményezett, amely a szélesebb közvélemény – mindenekelőtt a tanulóifjúság – figyelmét régmúltunk néhány jellemző, izgalmas eseményére irányítva, hagyományőrző, hagyománytisztelő funkciót tölthet be. A XIII.-XIV. század fordulóján történtek felidézésére jó alkalom a 2010-es esztendő, Baglyaskő vára első okleveles említésének kerek 700 éves évfordulója. Az ajánlott rendezvénysorozat – amely, kiállításokat, bemutatókat, hangversenyeket, pályázatokat, tudományos tanácskozásokat, kiadványok megjelentetését, stb. tartalmaz – lebonyolítására, tervezésére bizottság alakult Salgótarján polgármesterének elnökségével. A tagok célja tovább oldani a városunk gyökértelenségéről, műemléknélküliségéről elterjedt beidegződéseket, közgondolkodást. Forrás és további információ: www.baglyalja.hu
A várossá nyilvánítás ünnepén
algótarján 1922. január 27. óta viseli a városi rangot. Akkor, az egykori Olvasó épületében alakult meg az első közgyűlés, polgármesternek pedig Dr. Förster Kálmánt választották. Erre emlékezve rendeztek koszorúzási ünnepséget Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Kohász Művelődési Központ és a Dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület szervezésében. – Ez a város nagyon sok nehézségen ment már keresztül. Sokszor szegénység és munkanélküliség jellemezte, de mindig volt valami, amely segítette abban, hogy a mélypontról kikerüljön, felemelkedjen. Ez a valami pedig – az én hitem szerint – nem lehetett más, mint az itt élő emberek lelke, összetartozásérzése és hite abban, hogy érdemes ezért a közösségért, ezért a városért küzdeni – mondta emlékező beszédében Salgótarján polgármestere az ünnepségen. Székyné dr. Sztrémi Melinda a város első polgármesterének, Dr. Förster Kálmánnak emlékirataiból is idézett, így beszélt például arról, milyen nehéz, embert
próbáló feladat elé nézett az éppen megalakuló közgyűlés. Ehhez kapcsolódva a jelen kihívásairól elmondta: – Csak úgy sikerülhet Salgótarjánnak a nehézségekből kilábalni, ha vannak olyan vezetői, akik fontosnak tartják az életét. A megyeszékhely és az egyes intézmények vezetőinek, az itt élő dolgozóknak és a fiataloknak össze kell fogniuk és hinni kell abban, hogy együtt érdemes küzdeni. Salgótarján 88. születésnapján Székyné dr. Sztrémi Melinda azt kívánta a városnak, hogy az itt élők érezzék a települést befogadó otthonuknak, a fiatalok találják meg számításukat, az idősek kapják meg azt a törődést, amit megérdemelnek s mindenkinek legyen a kezében munka. A városvezető gondolatai után a megjelentek elhelyezték koszorúikat a Kohász Művelődési Központ falán elhelyezett emléktáblán. A rendezvényen a Pódium Stúdió tagjaitól hallhattunk ünnepi vers-összeállítást
városunk
3
Közélet
A Magyar Kultúra Napja Salgótarjánban
Itthon vagyunk M
iután január 22-én délután a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület megtartotta immár hagyományosnak mondható, koszorúzással záródó ünnepi programjait, este a Magyar Kultúra Napja és a Salgótarján Várossá nyilvánításának 88. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségre került sor.
A programok a „Múlt-jelen-jövő” Salgótarjáni pillanatképek fotókiállítás megnyitójával kezdődtek. A József Attila Művelődési és Konferencia Központ Üvegcsarnokában berendezett kiállítást Fenyvesi Gábor alpolgármester nyitotta meg. Köszöntőjében felidézte a várossá válás előzményét és méltatta a nagy elődöket. – Ami különösen fontos a képek összességét tekintve bőségesen megjelennek benne a város ismert és elismert kiválóságai és persze a város polgárai, lakói, fiatalok és felnőttek, idősek egyaránt. S őket látva az az ember benyomása, hogy minden bajunk, nehézségünk ellenére jó itt élni, mert igenis szerethető Salgótarján - mondta el az alpolgármester, majd megköszönte a Nógrád Megyei Fotóklub munkáját, amelynek eredményeképp ez a tartalmas kiállítás létrejött. A 180 képet bemutató kiállítás megnyitóján a Salgótarjáni Rézfúvós Kvintett működött közre.
A megnyitót követően a közönség elfoglalta helyét a Színházteremben, ahol a Himnusz hangjai után Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester mondott köszöntőt. – Itthon vagyok. Érezzük a nógrádosok minden mozdulatában, miközben együtt dobban a szív és a láb. Itthon vagyok. Halljuk a költőink, íróink, tollforgatóink szavait tolmácsoló fiatalok szavaiban, hangjában. Itthon vagyok. Visszhangozza a kitüntetettek névsora évről évre, s ez vezette őket, amikor tették a dolgukat a városért. Itthon vagyok. Sóhajtotta a város első polgármestere, amikor Salgóról először körültekintett. Itthon vagyok. Ez visszhangzik 88 év küzdelmében, kétség-
4
városunk
beesésében, reményében és újrakezdésében. Ez tükröződik a sár, a kenyértelenség, a szegénység, a munkanélküliség vissza-visszatérő hullámaiban vergődő tarjániak lemondó, megfáradt arcában is, de ez van a legyintés mozdulatában, az „itt nem történik semmi” ütemes ismételgetésében is akarva akaratlanul. Mert ha a szív legmélyén, takarva, titkolva, be nem vallva is, de ott lüktet, időről időre ott dobban ez az érzés: Itthon vagyok. Itthon vagyunk, mert itt van az otthonunk, itt van a jövőnk – építette fel a gondolatsort a városvezető, majd így folytatta:
Székyné dr. Sztrémi Melinda szavai után egy zenés, verses produkció következett „Salgótarján a kultúra tükrében” címmel, melyet a város középiskolásainak és színjátszó-köreinek legtehetségesebb növendékei adtak elő. Fantasztikus hangulat kerekedett a
– A Magyar Kultúra Napján, amely hagyományosan nemzeti önérzetünk árnyalt alakítását is szolgálja, most mindennél nagyobb szükségünk van erre az érzésre, erre az ütemes lüktetésre, mint ahogyan az emelkedettségre, a magabízó lelki önerőre is. A jelen feladataira vonatkozóan így fogalmazott: „…változásra van szükség. Sokfelől hallani, annyi a tennivalónk, és olyan átfogó, aminek megoldási terepe csak egy új reformkor lehet. Ilyen horderejű nemzeti vállalkozásba azonban erkölcsi megújulás és kiérlelt gondolatok nélkül nem vághatunk bele. Mindenekelőtt szükséges, hogy helyreállítsuk a kultúra becsületét és tisztes helyét a társadalomban... A közoktatás fontossága itt lép előtérbe, ettől kap elsőbbséget. Széchenyi István gondolatainak jegyében valljuk: a szellemi alapok helyreállítása és biztossá tétele nélkül nincs és nem is lehet kilábalás abból a mély válságból, amelybe az utóbbi évek elhibázott politikai lépései sodortak bennünket.”
produkció során: a színpadot Gelencsér János és Danyi József festők munkái díszítették, használták a forgószínpadot – először a Viszonylag Új zenekar lépett be ily módon -, elhangzott vers Balázs Jánostól, de hallhattunk idézetet Laczkó Pál munkáiból is. Nem túlzás azt mondani, leírhatatlan előadás volt ez. Ismét bebizonyosodott: fantasztikus tehetségek élnek Salgótarjánban. Az est folytatásaként átadták a városi kitüntető címeket, a díjazottakkat külön oldalon mutatjuk be. A díjátadó után a Nógrád Táncegyüttes „Itthon vagyok” című koreográfiáját nézhettük meg. Szabó János és csapata ismét fantasztikus programot állított össze, a salgótarjáni büszkeségek pedig fantasztikus átéléssel adták elő a hazaszeretetről szóló, Radnóti Miklós, Nem tudhatom című verse által ihletett és arra felépített darabot. A végén természetesen, ahogy mindig: csak zúgott, zúgott, zúgott, a vastaps.
Közélet
A Magyar Kultúra Napja kitüntetettjei Díszpolgár:
„Pro Urbe” Kitüntető Emlékérem:
„Pro Arte” Művészeti Díj:
Snétberger Ferenc
Salgótarjáni Barátok Torna Club
Szabó János
Snétberger Ferenc saját erejéből, tehetségének és kitartásának, a művészet iránti elkötelezettségének köszönhetően vált európai-, majd világhírű muzsikussá. Zenei tanulmányait Nógrád megyében kezdte, majd később elvégezte a Zeneakadémia tanárképzőjét. 1987-ben Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal megalakította a Trio Stendhal együttest, mellyel országosan is ismertté vált. A különleges összetételű, kamarazenét játszó zenekar rendkívüli népszerűségre tett szert, lemezeiket az egész világon terjesztették. Felléptek Európa számos országában és Indiában. Snétberger Ferenc Concert és Obsession című lemezeinek köszönhetően néhány év alatt az európai zenei élet élvonalába került. Eddig talán legjelentősebb munkája a 2000-ben megjelent For My People című album, illetve az In Memory of my People című versenymű, amelynek ősbemutatóját a Zeneakadémián tartották a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. Snétberger Ferencet 2002-ben Nógrád megye díszpolgárává avatták, két évvel később pedig a Magyar Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki. Salgótarján Önkormányzata 2004-ben „ Salgótarjánért Emlékérem”-ben részesítette. 2005-ben Budapesten Liszt Ferenc-díjat kapott. A szakmai elismertség és világhír közepette is büszke magyar mivoltára, roma származására és szülőföldjére, Nógrád megyére, szülővárosára, Salgótarjánra. 1988 óta Németországban, Berlinben él.
A sportkör 1920. május 13-án alakult meg Salgótarjáni Torna Club (STC) néven, majd a helyi bányavállalat támogatásának elnyerésével, 1922-ben vette fel nevébe a B betűt, amely sokáig a „Bányatelepi” elnevezést jelentette, így lett a neve rövidítve: SBTC. Az első bányászklub volt, amely a legmagasabb osztályban szerepelhetett 1935-ben, amikor is alapító tagja volt a Nemzeti Bajnokság első ligájának. Ezután 1980-ig csak ritkán hiányzott az élvonalból. A fekete-fehér színű együttes ötször szerezte meg a vidék legjobbja címet, továbbá négyszer jutott be a Magyar Kupa döntőjébe. A legnagyobb sikert a labdarúgó csapat az 1971-72-es bajnoki évadban érte el, az NB I-ben a harmadik helyen végzett, majd szerepelhetett az UEFA-kupában is. 1988-tól a csapat a Salgótarjáni Barátság Torna Club nevet vette fel. Ezután évekig a másodosztályban játszottak, mígnem 1995 és 1999 között újra közel voltak az első osztályhoz, de végül nem sikerült a feljutás. 1999-2000-es bajnoki évadban kiestek az NB III-ból, s a csapat története során először a megyei I. osztályba kényszerült. Az egyesület 2001. február 21-én újjáalakult, fuzionált a Salgó Öblös-sel és Salgótarjáni Barátok Torna Club néven indult az NBII-ben. 2002-ben az NBIII-ban indultak, ahol a fiatal csapatnak nem sikerült felvenni a harcot a sokkal rutinosabb ellenfelekkel. 2007 óta az SBTC a megyei I. osztályban szerepel. A 2010-ben fennállása 90. évfordulóját ünneplő SBTC a város egyik legrégebbi egyesülete, mely az elmúlt évtizedek során kimagasló, országos színtű eredményeket ért el, s adott a sportágnak válogatott játékosokat, olimpikonokat.
Szabó János a „NÓGRÁD” Táncegyüttes alapító tagja. Alapfokú néptánc oktatói végzettségét 1992-ben szerezte meg, később elvégezte a Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc pedagógus szakát. Kazáron az Aba Sámuel Általános Iskolában ő indította el a néptánc oktatást, 1995-től a salgótarjáni Táncházban főállásban dolgozik. 2001-ben a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány kuratóriuma felkérte a Táncház- és a Nógrád Táncegyüttes művészeti vezetői feladatainak ellátására. A Nógrád Táncegyüttessel nagyon sok díj és kitüntető cím elnyerésében volt része, illetve döntő szerepe. Ezek közül kiemelkedik a 2007-ben rendezett, XXIII. Kállai Kettős Néptáncfesztiválon elért eredmény, ahol két díjat is a csoportnak ítélt a zsűri. 2008-ban a zalai kamaratánc fesztiválon autentikus kategóriában első helyezést értek el, és még ugyanebben az évben, a Néptáncosok Országos Bemutatószínpada elnevezésű minősítő műsoron ismét kiváló minősítést szerzett az együttes. Szabó János 2008-ban meghívás alapján harmadik generációs magyaroknak tanított néptáncot egy hónapig az Egyesült Államokban. 2009. február 14-én, az Országos Néptánc Antológián, a Martin György Néptáncszövetség elnökségének döntése alapján a 2008-as év Művészeti Vezetői Nívódíját vehette át, valamint a XX. Szolnoki Országos Néptáncfesztiválon a Nógráddal együttesi II. díjat szerzett. 2009 augusztusában a lengyel Beskidekben megrendezett XX. Nemzetközi Fesztiválon 20 együttes versenyében hat csoport kapott díjat, melyből a leghitelesebb táncolás és viselet díját a Nógrád hozta el. Szintén tavaly, a XXIV. Kállai-kettős Néptáncfesztiválon ismét Előadói Nívódíjat nyertek.
városunk
5
Közélet „Salgótarjánért Emlékérem”:
„Salgótarján Közszolgálatáért” – díj:
„Salgótarján Közoktatásáért” – díj:
Dr. Tardy János
Szépné Diószegi Éva
Szabó Zoltán
63 magyarországi és 28 dél-szlovákiai település összefogásával épül térségünkben az európai kontinens első határon átnyúló Geoparkja. Az UNESCO által támogatott, újszerű térségfejlesztési koncepció alapja a Novohrad-Nógrád Geopark esetében a kivételesen gazdag földtani értékek, a középkori végvárrendszer és a palóc népi hagyományok, építészet és gasztronómia turisztikai szempontból is jelentős együttese. A Geopark létrejöttét megalapozó tanulmány és stratégiai dokumentumok a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása gesztorságával, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület tájegységvezetője együttműködésével és Dr. Tardy János szakmai irányításával készültek el. Dr. Tardy János geográfus, az Európai Természetvédelmi Központ alelnöke, címzetes egyetemi tanár. Immáron a Novohrad-Nógrád Geopark Nemzetközi Irányító Testülete, valamint a Nógrádi Geopark Egyesület elnökeként Tardy professzor motiváló ereje a helyi döntéshozók, szakemberek és vállalkozók összefogásában. Tardy professzornak döntő érdeme volt abban, hogy olyan magas szintű szervezetek, mint a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Tudományos Aka vagy a Magyar UNESCO Bizottság szóval és tettel is azonnal a formálódó Geopark mögé álltak. Rendszeres lépéseket tett és tesz a Novohrad-Nógrád Geopark népszerűsítése terén az említett szervezetek felé. A Globális és az Európai Geopark Hálózatokkal kialakított jó kapcsolatban is jelentős szerepet vállalt magára. Évek óta megragad minden alkalmat, hogy a nógrádi vidék értékeit, határainkon túl is ismertté tegye: Észak-Írországban, Skóciában, Németországban, Portugáliában, számos ország turisztikai és természetvédelmi szakemberei, geológusai hallgatták előadásait, olvasták gondolatait Palócország kincseiről, földtani múltjáról. A hazai médiában megjelenő írásaiban is jelentős súlyt helyez a Novohrad-Nógrád Geopark népszerűsítésére.
Szépné Diószegi Éva általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában, Salgótarjánban folytatta. 1986-ban jelentkezett az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola debreceni magasépítő szakára, ahol magasépítő-üzemmérnök diplomát szerzett. A főiskola elvégzését követően 1989. július 1-jén kezdett el dolgozni a Salgótarján Városi Tanács VB Műszaki Osztályán műszaki főelőadóként. Kimagasló szakmai tudással és szorgalommal végzett tevékenységét elismerve - belső átszervezést - követően 2002től az építéshatósági területen irodavezető-helyettesi, majd 2005-től irodavezetői megbízást kapott. Vezetésével az iroda szakértelemmel látja el Salgótarján és az illetékességi körébe tartozó 18 környező település építéshatósági ügyeit. A szigorú jogszabályok betartása és betartatása mellett munkatársaival együtt mindig szem előtt tartja a tisztességes, az ügyfelek érdekeinek -a meghatározott kereteken belül lehetséges – legjobban megfelelő ügyintézést. Jó kapcsolatot tartanak fenn a szakmai hatóságokkal és társszervekkel, akik tevékenységéről elismerően nyilatkoznak. Szépné Diószegi Éva 20 éves pályafutása alatt kimagasló színvonalú köztisztviselői tevékenységével bizonyította, hogy az igazgatási pálya a hivatása.
A főiskola elvégzése után 1983-ban került Salgótarjánba. 27 éve dolgozik első és eddig egyetlen munkahelyén, a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Arany János Tagiskolájában. Szaktanári munkájában mindig szem előtt tartotta az iskola pedagógiai programjának két alappillérét: a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Tanítványai közül történelem tantárgyban több megyei győztes került ki, sokan jutottak be az országos versenyek döntőibe. A Pedagógiai Intézet szakértői csoportjának tagjaként négy éven keresztül végezett mérés-értékelési munkát, mely kiadásra is került. Publikációi közül említésre méltó, hogy megírta a zagyvapálfalvai iskola történetét, a XIX. századtól –napjainkig. 1987-ben nevelési igazgatóhelyettessé nevezték ki, ezt a munkát 17 éven keresztül végezte. 2007-ben kapott tagintézmény-vezetői megbízást. 1983 óta vezet rendszeresen hétvégi túrákat a gyermekek számára, több nyári tábort szervezett, 15 éve a salgótarjáni nyári napközis táborban is tevékenykedik. Az általa vezetett intézmény éveken keresztül volt bázisa a Palló Ifjúságsegítő Egyesület drogmegelőző programjának. Labdarúgásban edzői képesítést szerzett, kollégáival együtt iskolai csapatot szervezett. Alapító tagja a Salgótarjáni Sportiskola Egyesületnek és a Salgótarjáni Boksz SE-nek. A Vöröskereszttel együttműködve 15 éve szervezi az iskolában az évente lebonyolított véradó napokat. Vezetésével az 1980-as években társadalmi munkában kiépítették az iskola sportpályáit. Ezek, és a tornaterem felújítását 2000-ben pályázati forrás segítségével végezték el. Szabó Zoltán huzamos időn keresztül mind pedagógusként, mind intézményvezetőként kiemelkedő színvonalú munkát végez.
„Egészségügyért” – díj:
Dr. Barrakné dr. Herczeg Éva Több évtizedes gyermekorvosi munkája példaértékű. Sokat tett és tesz a gyermekek még színvonalasabb ellátása és a helyi gyermekgyógyítás korszerűsítése érdekében. Munkája során rengeteg családdal tart napi kapcsolatot, melyeket felelősségteljesen, folyamatosan ápol. A gyermekek szülei rendelési időn kívül is számíthatnak az általa nyújtható gyors segítségre. Mind kollégái, mind pedig a körzetében élők elismerik kiemelkedő szakmai tevékenységét, emberségét a szülőkkel és a gyermekekkel szemben tanúsított empatikus munkastílusát. Dr. Barrakné dr. Herczeg Éva méltó a kitüntetésre, mert odaadó, lelkiismeretes gyógyító munkájával emeli Salgótarján város egészségügyi ellátásának színvonalát.
6
városunk
„Salgótarján Gyermekeiért és Ifjúságáért”-díj:
Gabora János Gabora János hosszú éveken át dolgozott színvonalasan és eredményesen a város különböző sportegyesületeiben. 2003-ban UEFA „B” licence-s labdarúgó edzői minősítést szerzett. Közel két évtizede indította útjára és azóta is minden évben megszervezi a Gabora Gála elnevezésű öregfiúk kispályás labdarúgó tornát Salgótarjánban. Ez a sportesemény országos hírűvé vált azáltal, hogy a tornán rendszeresen szerepelnek egykori NBI-es és magyar válogatott futballisták, országosan, sőt nemzetközileg is ismert sportolók. Gabora János azzal is beírta nevét a város és megye sport - történetébe, hogy a gálák bevételét mindig valamely salgótarjáni oktatási intézmény kapja, s ezáltal jelentős anyagi támogatással egy-egy iskola javíthatja a diákok sporttevékenységéhez nélkülözhetetlen feltételrendszert. Sporttevékenységéért a korábbi években 1991-ben Esterházy Miksa állami kitüntetésben és 2002-ben „Salgótarján Sportjáért”-díjban részesült. Gabora János a salgótarjáni Medves Hotel étterem vezetője, igazgató-helyettese, ma is nagy lelkesedéssel, önzetlenül szervezi a Gabora Gálákat, melyekkel öregbíti városunk jó hírnevét országhatáron belül és kívül egyaránt, s nem utolsósorban a jótékonysági futballtorna révén évről - évre jelentősen segíti a város ifjúságának sportját, lehetővé téve sportolásuk feltételeinek javítását.
„Salgótarján Sportjáért” – díj:
Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület Az egyesület 1991 tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy az akkor még új sportág helyi szerelmeseit egy csapatba tömörítse. Már 1991-ben két versenyt rendeztek Salgótarján környékén és a sportág önálló Országos Szövetségének megalakításában szintén tevékeny szerepet vállaltak. A Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület ott bábáskodott a sportág hazai megszületésénél, hiszen a nógrádi megyeszékhelyen került megrendezésre az első hivatalos magyar bajnokság 1993-ban. Azóta megannyi versenyt szerveztek, melyek közül kiemelkedett a cross country szakág 2005-ös országos bajnoksága, a 2009 júliusában megrendezett XCO Országos Bajnoksága. Legjelentősebb önálló versenyük az Országúti Kerékpárverseny.
Közélet „Szociálpolitikáért” – díj:
„Salgótarján Közbiztonságáért” – díj:
„Kultúra mecénása” – díj:
A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Kanizsai Dorot�tya Egészségügyi Tagintézmény vezetése és dolgozói kollektívája
Angyal Tibor
Styl –Bau Kft.
Angyal Tibor tűzoltó őrnagy úr 1990. óta teljesít szolgálatot a salgótarjáni tűzoltó-parancsnokságon. Első beosztása gépjárművezető volt. Szorgalma és szakmai felkészültsége alapján több szakmai iskolát is elvégzett, pl: tűzoltószakmunkás-képzőt, gépjárműfecskendő-kezelői tanfolyamot és egyéb típustanfolyamokat. 1999.-ben diplomát szerzett a Janus Pannonius Tudományegyetem felsőfokú művelődésszervezői szakán, ezután szerezte meg a felsőfokú szakmai végzettséget a BM KOK tűzoltó átképzőjén. 1996-ig különlegesszerkezelő és szerparancsnoki beosztásokban látta el feladatát, majd 1996-tól szolgálatparancsnokká lett kinevezve. Jelentős szakmai felkészültséggel és gyakorlattal rendelkezik. Munkája során eredményesen használja fel az elméleti tudását és több éves szakmai rutinját. Nagy figyelmet fordít beosztottjai szakmai fejlődésére. Tűz- és káreseteknél szakszerűen irányítja beosztottjai munkáját. Saját szakmai tudását önképzéssel folyamatosan fejleszti. Az elmúlt évek során irányítóként, sikeresen vett részt több jelentős tűzoltásban és különböző műszaki mentésekben.
A Salgótarjánban bejegyzett és 1991-ben alapított Styl-Bau Kft. építőipari cég indulásától fogva egyre színvonalasabb munkát végez. Mára nemcsak generál kivitelezőként, hanem multinacionális beruházók partnereként, saját építkezésein befektetőként, beruházóként is tevékenykedik. Az üzleti bevételei, eredményei alapján évek óta benne van Nógrád megye legjobb 50 vállalkozásában. Ezt a sikeres tevékenységüket ismerte el Nógrád Megye Önkormányzata 2008-ban, amikor Nógrád Megye Gazdaságáért-díjjal tüntette ki őket. Azonban nemcsak a város, a megye gazdasági élete fellendítésében jeleskednek, hanem évek óta támogatnak több salgótarjáni és megyei rendezvényt, eseményt, sportegyesületet. Így többek között pl.: a Salgótarjáni Kosárlabda Klubot, a Hegyi Kerékpáros Egyesületet, az SBTC-t, az országúti kerékpárversenyt. Kulturális területen a legjelentősebb támogatást adta a társaság, többek között az alábbi rendezvényekhez, eseményekhez: a Nógrádi- és benne a Salgótarjáni Folklórfesztivál, a Tehetségkutató Rockzenei Tábor, a salgótarjáni szépségverseny, a Nemzetközi Dixieland Fesztivál. 2009. évben a legjelentősebb mértékben a József Attila Művelődési és Konferencia Központ forgószínpadának megvalósítását támogatta a vállalat. Ehhez a kedvezményes áron elvégzett, mintegy 2,5 – 3 millió forint értékű építőmesteri munkával, az építés művezetésével és az állványszerkezet kiépítésével járult hozzá. A Styl-Bau Kft. a város kulturális életének egyik önzetlen és jelentős támogatója. Anyagi és természetbeni támogatásukkal nagy mértékben hozzájárultak a salgótarjáni kulturális élet fejlődéséhez.
A Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény Nógrád megye legrégibb egészségügyi és szociális szakképző intézménye, mely igen sokrétű tevékenységet folytat. Az iskola kiemelt feladatának az egészségügyi szakképzést tekinti, valamint a közép- vagy emelt szintű érettségire való felkészítést, illetve az ehhez szükséges általános műveltség, valamint a humán jellegű pályákhoz szükséges alapismeretek átadását. Emellett a tagintézmény önállóan, vagy más intézményekkel együttműködve bekapcsolódott a szociális, illetve az egészségügyi szakma felnőttképzési rendszerébe is, új szakmaszerzési továbbképzési lehetőséget kínálva. Az intézmény fennállásának fél évszázada alatt 478 szociális szakembert biztosított a városnak. Az iskola az elmúlt évtizedekben számos kapcsolódási pontot épített ki a szociálpolitika illetve szociális segítségnyújtás különböző területeivel. Nem csak Salgótarján és az Észak- magyarországi régió önkormányzati, oktatási, kulturális, munkaügyi, egészségügyi és szociális intézményeivel, civil szférájával, érdekvédelmi szervezeteivel vannak kapcsolatban, hanem szakmai profiljukhoz illeszkedően széleskörű megyei és országos szintű szakmai partnerségi hálózat tagjaiként is számos kapcsolódási ponttal rendelkeznek az egészségügy és a szociális segítségnyújtás minden területén. Képzéseik résztvevői között egyaránt megtalálható a pályakezdő, a munkahellyel rendelkező, magát tovább képezni kívánó tanuló, vagy a tartós munkanélküliek, akik a szociálisegészségügyi szakmában keresnek hivatást és kiutat nehéz helyzetükből. Az iskolában tapasztalható segítségnyújtás túlmutat az oktatáson, sokszor eléri a fiatalok életének szinte minden területét.
„Kultúráért” – díj:
Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes Az Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes 1981ben alakult, azóta több száz sikeres fellépést tudhat maga mögött. Az önálló koncertek, hangversenyek mellett sokszor szerepelnek Salgótarjánban és megyeszerte családi, társadalmi és egyházi ünnepeken. Komoly és könnyűzenei műsoraikkal, meghittebbé teszik a különböző városi eseményeket, ünnepségeket. Jelentősebb szakmai célkitűzéseik: széles körben megismertetni a fúvós kamaramuzsikát, a fiatalokkal megkedveltetni ezt a speciális zenei műfajt, a fiatal tehetségeknek gyakorlási és fellépési lehetőséget biztosítani és ápolni a városi fúvószenei hagyományokat. 28 éves működésük alatt a fentiek mellett sikerként könyvelik el, hogy évente zenei táborokat szerveznek fiatal zenészek bevonásával, közreműködésével. Hazai fellépéseiken kívül vendégszerepeltek Németországban, Olaszországban, Szlovákiában, Ausztriában és Romániában. Erdélybe, az Óradnai Magyar Napok rendezvényeire évek óta meghívást kapnak. Jó kapcsolatot alakítottak ki különböző hazai és külföldi együttesekkel. Magas színvonalú tevékenységükkel, a fúvós kamaramuzsikálásban elért sikereikkel évtizedek óta gazdagítják városunk kulturális, művészeti életét és külföldön is öregbítik Salgótarján jó hírnevét.
„Nemzetiségért és kisebbségért” – díj:
Berki Tibor Berki Tibor Salgótarjánban született, zenész családban. Az egykori Pécskő úti „cigányhegyen” nőtt fel, édesapjától 4 éves korában tanult meg hegedülni. Általános iskolai tanulmányait Salgótarjánban kezdte meg, majd édesanyja halála után mint tehetséges fiatal zenész Budapestre került az akkori Rajkó Zenekarba. 10 évig muzsikált a Liszt–díjas együttesben. Az érettségit követően elvégezte a Zeneművészeti Főiskolát. Alapító tagja a Száztagú Cigányzenekarnak, melynek mai is aktív tagja, prímása. A két együttes tagjaként bejárta az egész világot, sok bel- és külföldi koncert és turné sikeréhez járult hozzá virtuóz hegedűjátékával. Zeneművészeti eredményei elismerésével néhány éve a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemrendjével tüntették ki. Tősgyökeres salgótarjániként ma is a városban lakik, innen jár föl az együttes prímása Budapestre. Zeneművészeti tevékenységével, mint a Száztagú Cigányzenekar prímása szerte a világban öregbítette Salgótarján jó hírnevét.
városunk
7
Közélet
Civil Fórum a Városházán
A Salgótarjáni Civil Kerekasztal évértékelése A
Salgótarjáni Civil Kerekasztal legutóbb 2008. december 18-án tartott Civil Fórumot, s most, 2010. január 28-án délután gyűltek össze újra, hogy megvitassák az elmúlt esztendő tapasztalatait. Az elért eredmények mellett beszéltek a hiányosságokról is, s alkalom nyílt arra, hogy felkészüljenek a jövő kihívásaira. A Városháza Dr. Förster Kálmánról elnevezett dísztermében tartott fórumon Eötvös Mihály, civil ügyekért felelős alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Dr. Diósiné Taracsák Juditnak, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnökének, hogy tartsa meg beszámolóját. Az elnökasszony ismertette a kerekasztal elmúlt évi munkáját. Eszerint tizenhárom határozatképes ülést tartottak, de az elnökség külön is ülésezett. Kiemelt hangsúlyt fektettek az információ továbbítására: használták az internetet és a nyomtatott sajtót egyaránt. A kerekasztal tagjai minden városi közgyűlési anyagot megtárgyaltak, és élve jogukkal, látogatták a biztossági üléseket is. Leggyakrabban az oktatási, az egészségügyi szociális, a városfejlesztési gazdasági és a pénzügyi bizottsági munkát követték figyelemmel.
A Civil Kerekasztalnak együttműködési megállapodása van a Salgótarján Önkormányzatával, a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesületével, a Szövetségben Nógrád Megye Környezet- és Természetvédelméért Közhasznú Egyesülettel. Előkészítés alatt van a Városi Televízió Kft-vel és a Nógrád Megyei Hírlappal. Ez utóbbiakkal az a céljuk, hogy konkrét feladatokra „szövetkezzen” a médiával. Például kihelyezett ülésekről híranyag készítésére, igaz, ilyen az elmúlt évben már 4 alkalommal történt. A kerekasztal a médiák támogatása pályázaton nyert összeggel teremtett anyagi forrást. Készül
8
városunk
a Salgótarjáni Civil Kerekasztal saját honlapja a Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány segítségével. Rövid időn belül ez is a civil szervezetek szolgálatába áll. Eredmények számbavétele Az elmúlt évben módosították a Salgótarjáni Civil Kerekasztal dokumentumait (Ügyrend, Munkaterv)a Civil Fórum döntéseinek megfelelően, s prioritásokat jelöltek meg a kerekasztal szerepvállalásaiban és a civil közéletben. Ennek megfelelően az információáramlás fejlesztése, a döntés előkészítésben való erőteljesebb részvétel, a civil szervezeti munkából eredő tapasztalatok hasznosítása. Diósiné Taracsák Judit véleménye szerint nőtt a salgótarjáni civil szervezetek közötti együttműködés a hagyományos, közérdeklődésre számot tartó nagyrendezvények esetében, valamint a civil szervezetek „szomszédolása” egymással. Nagyobb mértékű programegyeztetések, együttgondolkodás történt a korábbi évekhez képest. - Ezt bizonyította számos rendezvény, ami városi szintű érdeklődést mutatott a lakosság részéről. Például a Szeretet Nap, a Városi Egészségnap, a Bányász napi rendezvények, az Ipartörténeti Emléknap, a sport és ifjúsági városi programok, a Tóparty Fesztivál – mondta a kerekasztal elnöke. Közéleti beszélgetéseket is szerveztek: ”Civilként Civilekkel”, „Civilek a közművelődésért”, KÖZKINCS Kerekasztal I., Közművelődési Fórum. A 2010-es városi költségvetésről is egyeztettek az érintettekkel, vagyis a pártok frakcióvezetőivel, Dr. Kádár Zsombor jegyzővel, és a gazdasági iroda irodavezetőjével. – Folyamatosan bekapcsolódtak a munkába az egyházi civil szervezetek is a húsvéti, adventi, karácsonyi ünnepkör szervezése során. Jellemző az is, hogy felerősödött a karitatív tevékenység – hangsúlyozta Diósiné. - A Civil Kerekasztal a 2009. évben is bizonyította, hogy képes hatékony segítséget nyújtani városi szintű civil programok előkészítésében és megszervezésében – folytatta. A Fórumon azt is megtudtuk, hogy a civil kapcsolatok erősödését tovább segítette az intézményekkel, cégekkel történő kapcsolatfelvétel és ápolás, melyet konkrét, megtervezett feladatokban való közös munka fémjelzett.
A tavalyi évet a kapcsolatépítés is jellemezte: bővült a salgótarjáni civilek kapcsolata a kistérség, a megye és a régió irányába is, vendégeket fogadtak Szombathelyről is továbbra is ápolják kapcsolataikat a felvidékiekkel. – Az Önkormányzat és a Civil Kerekasztal között tovább erősödött a partnerség – emelte ki a civilek helyi vezetője. Ez a közmunkaprogramban is megmutatkozott: a közhasznú civil szervezetek lehetőséget kaptak közhasznú dolgozók foglalkoztatására. 18 szervezet 26 főt foglalkoztatott 2009-ben. A közéleti szerepvállalás erősítése céljából képzést tartottak az érdeklődő civil vezetők és tagok részére dr. Kádár Zsombor jegyző úr előadásai és konzultáció révén. Öt alkalommal átlagosan 15-20 fő vett részt ezeken a foglalkozásokon. Közülük, azóta többen részt vesznek civil oldalról a bizottságok munkájában. – Egy civil szervezet és hat magánszemély létrehozta a „Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítványt” 100 000 Ft alaptőkével. Az alapítvány célja a salgótarjáni civil érdekérvényesítési rendszer működésének, a civilek projektjeik támogatása – mondta el Diósiné a majd száz megjelent civil szervezeti képviselőnek, majd hozzátette: Fontos, hogy növeljük az alapítvány vagyonát. Minden civil szervezetet kérek, hogy anyagi lehetőségeihez mérten támogassa az alapítványt, és ezt kérem a vállalkozóktól és a természetes személyektől is. Az alapítvány közhasznú, tehát a befolyt összeg közfeladat ellátására megy, természetesen a civil szervezeteken keresztül. A fentiekből kiderül, hogy a civil társadalom bizony stabil mozgósító erő. Igen gazdag a tárháza azoknak az eseményeknek, rendezvényeknek, összejöveteleknek, amelyek által a salgótarjáni civilek segítségére voltak a város vezetésének, az Önkormányzat képviselőinek abban, hogy erősítsék az itt élők tudatában, hogy Salgótarján élhető és szerethető város.
Közélet
Segítő kézfogással
Esélyt az elesett embertársainknak M
ikor eljő a szeret ünnepe és mindenkit családi körben vár a gyertyafényes terített asztal, bizony kevés szó esik azokról, akiknek mindez nem adatik meg. Szerencsére van rá szép példa is, hogy elesett, bajbajutott embertársainkról sem feledkeznek meg. Salgótarjánban is elsősorban a civil szervezetek fogtak össze, hogy az önkormányzat és a jóakarók támogatásával, néhány boldogabb órát csempésszenek a fedél nélkül maradtak év végi ünnepkörébe.
A Bányagépgyári lakókörzetben, Zagyvapálfalván már szép hagyomány, hogy Székyné dr. Széki Melinda polgármester és Fenyvesi Gábor alpolgármester adományokkal teszi emlékezetessé az ünnepet, ugyanakkor Szekeres Géza képviselő nem hagyja magukra sem a gyerekeket, sem a legelesettebbeket. Volt rá példa, hogy az egész családját Mikulásnak öltöztetve fuvarozta az ajándékokat a környéken élő kicsiknek, vagy szakácsnak öltözve kamatoztatta főzőtudományát a rászorulók legnagyobb örömére. Az elmúlt esztendő végén a helyi nappali melegedő és átmeneti szálló lakóit örvendeztette meg Karácsony táján. Képviselőtársaival és a „Kézenfogás az esélyegyenlőségért” Egyesület tagjaival sátrat húztak, üstöt állítottak, fát díszítettek. A hozzávalókról a polgármester asszony, a városi szociális központ és nem utolsósorban, Barnucz Endre vállalkozó segítségével sikerült gondoskodni. Volt is nagy öröm, mikorra megfőtt az ízletes babgulyás, vagy másnap a káposztáshús.
Az időközben szaloncukorral és meleg téli holmival megrakva érkezett Szabó Péter képviselőt sem zavarták el a női és férfi krízis szálló lakói. A házigazda „Géza bá”mintegy százhúsz adag karácsonyi porciót mért ki, de nem rótta meg a repetáért esdeklőket sem. Az átmeneti szálló és menedékhely lakói elmondták, hogy az ő helyzetükben nem csupán az adomány vagy annak értéke számít, de a jó szó és jó szándék, valamint a segítő akarat is képes erőt adni számukra az újrakezdéshez.
100. születésnapját ünnepelte A családtagok, az ismerősök és Salgótarján város vezetése köszöntötte 100. születésnapján Gulyás Istvánné Papp Rozáliát, Zagyvapálfalva legidősebb lakóját 2010. január 20-án. Rozika néni Pásztón született, 1910. január 20-án, kisgyermekként élte meg az első világháborút, majd férjhez ment, ám párját fiatalasszonyként, két évtized együttélés után elvesztette. 4 gyermekét egyedül – de nagy szeretetben – nevelte fel Salgótarjánban. Ugyanilyen szeretettel segített 5 unokája, valamint 4 dédunoka nevelésében. A megyeszékhely vezetése nevében Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester virágcsokorral és ajándékcsomaggal köszöntötte a ma is jó egészségnek örvendő, szerető családja körében élő ünnepeltet.
városunk
9
önkormányzat
A januári közgyűlési ülés középpontjában a sport és az ifjúság állt
Elfogadták a cselekvési tervet M
ár három évvel ez előtt is nyilvánvaló volt, hogy a kultúra és a sport rendkívül alulfinanszírozott ágazatok, hiszen az állam egyáltalán nem támogatja az intézményeket fenntartó önkormányzatokat. Márpedig az uszoda és a sportcsarnok fenntartása és az egyesületek támogatása nélkülözhetetlen Salgótarjánban, hiszen egy várost éppen az efféle lehetőségek tesznek szerethetővé, élhetővé. Tudja ezt a várost vezető koalíció is, éppen ezért tűzte napirendre a közgyűlés a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. konszolidációjára vonatkozó programot, illetve a gyermek- és ifjúsági koncepció végrehajtásának 2010-2011 évi cselekvési tervét.
A Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. üzemelteti a Sportcsarnokot, a tanuszodát, a strandot és a gyermektábort. A városi cég először 2007-ben került nehéz helyzetbe, amikor az önkormányzat kénytelen volt 50 millióval kevesebb támogatást adni a működéshez mint az azt megelőző évben. Ekkor ezt úgy tette az önkormányzat, hogy egyben kérte az akkor még Kht. vezetését, tegyenek meg olyan intézkedéseket, amelyek orvosolják a támogatási megvonásból fakadó problémákat. Akkor nem sikerült kitermelni a hiányt, mígnem a tavalyi év végére a kifizetetlen számlák összege elérte az 51 millió forintot. A helyzet kezelésére a közgyűlés kidolgozott egy intézkedési tervet, amely szerint újra kell gondolni az ellátandó feladatok körét és színvonalát. Ezt a következő elemek mentén képzelik el: a térítésmentes létesítményhasználat szükségség szerinti csökkentése,a rendezvénytámogatás ingyenességének megszüntetése, a munkaszervezet tevékenységének egy helyre szervezése, a bér, járulék pótlékok körének újragondolása a gazdaságvezető, a könyvelés és a tábori túlóradíjak terén. Ezek mellett természe-
tesen kulcsfontosságú a bevételek növelése. A fentiektől azt várja a cégvezetés és az önkormányzat, hogy idén sikerül 22 millió forintos bevételnövekedést és kiadáscsökkentést produkálni. A gyakorlatban ez a következőképpen fog megnyilvánulni: kedvezményes úszásoktatással próbálják növelni a kistérség általános iskolásainak és óvodásainak a tanuszoda irányába mutatott érdeklődését, ugyanakkor megemelik a belépő- és látogatójegyek árát, ez utóbbit a strandon is. A lengyel piac működtetését is gazdaságosabbá kívánják tenni. A gyermektáborban idén nem szervezik meg a Nemzetközi Gyermektábort és a Kézenfogva Tábort. A konszolidációs folyamat során a cég eredményeit negyedévente megvizsgálják, s ha további intézkedésekre lesz szükség, azokról is döntenek majd – mondta el Eötvös Mihály alpolgármester. Bár a képviselők szűkszavúak voltak a középtávú gyermek- és ifjúsági koncepciójának 2010-2011-es évre vonatkozó végrehajtására vonatkozó napirendnél, a szavazás mégis kisebb vihart kavart. Fenyvesi Gábor alpolgármester sajtóközleményben adott hangot felháborodásának,
amiért a szocialista párt nem támogatta a beterjesztett javaslatot. Hatan ugyanis tartózkodtak, egy képviselő pedig nemmel szavazott. – Nem támogatták tehát a SITI működését, ifjúsági információs pont kialakítását a Beszterce és a Gorkij lakótelepen, a gyermektábor működtetését, az ifjúsági rendezvények támogatását, a diákönkormányzat rendezvényeit, az ifjúsági médiaprogramokat, illetve az ifjúsági szórakoztató központ kialakítását. Tették ezt úgy, hogy a közgyűlésen sem kérdést, sem pedig észrevételt nem fűztek a napirendhez – olvasható a városvezető közleményében. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének napirendjei között szerepelt az is, hogy a VGÜ Kft. kötelességét átvállalva, befektetői tőke bevonásával kiépítik az úgynevezett depóniagáz mentesítő-hasznosító rendszert a salgótarjáni térségi hulladéklerakón. A fejlesztést így teljes egészében a befektető finanszírozza, a gázgyűjtő rendszert üzembe helyezi, működteti, gondoskodik a keletkezett gázhasznosításról és értékesítésről, az árbevételből pedig jutalékot fizet az önkormányzatnak.
KÖZÉRDEKŰ FELHÍVÁS Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése alapján megkezdődik Salgótarján közigazgatási határán belül a Településrendezési Terv módosítása: a Strabag Zrt. Salgótarján, Budapesti út 74. 6205/12 hrsz.-ú telephelyét és a szomszédos 6205/4–11, 6204 hrsz.-ú ingatlanokat érintően, szabályozás beépítésre szánt ipari területekre és az ingatlanokat feltáró önálló helyrajzi számú kiszolgáló útra. A tervmódosítással érintett területekről, a tervmódosítás céljáról szóló összefoglalók a Polgármesteri Hivatal földszintjén 2010.01.22. – 2010.02.23. között közszemlére kifüggesztésre kerülnek, amelyekre 2010. február 23-ig lehet észrevételt tenni. Írásbeli kérdéseiket, észrevételeiket a városi főépítészhez juttassák el. Salgótarján, 2010. január 22. Angyalné Wilwerger Józsa Salgótarján főépítésze
10
városunk
önkormányzat
A polgármester meglátogatta a „befogadó intézményekben” tanuló diákokat
Győzteseket hirdettek, indul a kivitelezés Aláírták a „Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon fejlesztése” című projekt kivitelezési szerződését január 29-én reggel a Polgármesteri Hivatal Czinke Ferenc termében. A tagiskola felújítását, mondhatni teljes újjáépítését, a Styl Építő Ingatlanforgalmazó és Építőipari Zrt. és az 1+1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. konzorciuma fogja végezni, míg az Arany János Tagiskola nyílászárócseréjét az „X”2 Kft. A kiviteli szerződéseket az önkormányzat részéről Székyné dr. Sztrémi Melinda szignálta. A konzorciumot dr. Tordai Péter és Füleki Tibor, valamint Selmeczi Sándor képviselte, a SKÁID Beszterce Tagiskola nyílászárócseréjét is végző „X”2 Kft.-t pedig Szalai Zoltán. A munkaterületet február 3-án adják át a kivitelezőknek, innentől fogva indul a munka. A közbeszerzés elbírálásánál egyébként fontos szempont volt az építkezés minél gyorsabb befejezése, s ezt a polgármester a sajtónyilvános szerződés aláíráson is kiemelte a vállalkozók felé állított elvárások közül. A projekt befejezési határideje 2011. február 27., de a 2010/2011-es tanév második félévét a remények szerint már az új épületben kezdhetik meg a gyermekek. Székyné dr. Sztrémi Melinda február első hetében meglátogatta a kodályosokat, akik kivétel nélkül – tanárok és diákok – elégedetten nyilatkoztak a költözés utáni helyzetükről.
Szmogriadót fújtunk J
anuár 26-27-én a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jelzése alapján a szálló por légszennyező anyag átlagkoncentrációja városunkban meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. A szmogriadó január 30-ig tartott. A téli időszakban adott meteorológiai helyzetben korlátozott a levegő átkeveredésének mértéke, és az alsóbb légrétegekben megrekednek a járművek által, illetve a fűtés következtében kibocsátott szennyező anyagok. Részben ezek voltak az okai annak, hogy január végén el kellett rendelni a szmogriadót. A levegő minőségének gyors javulását az adott meteorológiai helyzet mellett, akadályozta Salgótarján sajátos, „völgy-katlan” szerű földrajzi fekvése is. A város jegyzője, Dr. Kádár Zsombor több fórumon kérte az embereket, hogy amennyiben lehetséges, mérsékeljék az autóhasználatot. Ilyenkor természetesen a fűtés visszafogása is ajánlott, de a nagy hidegre való tekintettel ez nem volt elvárható a lakosságtól. Egészségügyi okokból is érdemes visszafognunk a légszen�nyező anyag kibocsátást, mert a levegőben lévő szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést vált ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja, különösen asztma, hörghurut esetében, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. Veszélyeztetettek a légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak. Éppen ezért szmogriadó esetén ha tehetjük, ne tartózkodjunk hosszú ideig a szabadban. Különösen figyeljünk oda a gyerekekre, csak annyi időt töltsenek ilyenkor a szabadban, amennyit feltétlenül szükséges. A gyengébb immunrendszer mellett a gyerekek jellemzően gyakrabban vesznek levegőt, mint a felnőttek, ezért nagyobb dózisban lélegzik be a káros anyagokat. Zárt terű helyiségek szellőzését csökkentsük minimális időtartamra.
Nyílt nap a PSZF-en A
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetének egykori hallgatói a gazdasági élet meghatározó alakjai: Sándor Zoltán, az OTP Bank salgótarjáni fiókjának igazgatója, Czékmánné Kelecsény Ágnes, a Presto Lady Kft ügyvezető igazgatója, valamint Czékmán József közgazdász, pénzügyi tanácsadó meséltek a leendő elsőéveseknek a Főiskolán töltött éveikről az intézet január 28-án megrendezett nyílt napján. „Nemcsak az intézet diplomájának elismertsége, hanem az itt megszerzett tudás is sokat segített pályám elején. Amit pedig a mai napig hasznosítok munkám során, az egykori Alma Materem szellemisége: a gyakorlatorientált tudás, az eredményesen felhasználható ismeretek, információk megszerzésére és átadására való törekvés” – hívta fel a fiatalok figyelmét Sándor Zoltán, az OTP Bank salgótarjáni fiókjának igazgatója. Az elismert pénzügyi szakemberek tanácsai mellett az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak az intézet gyakorlatorinetált, a gazdasági pályán jól hasznosítható tudást és elismert diplomát adó képzéseiről is. Dr. Rozgonyi József, a BGF PSZK Salgótarjáni Intézetének igazgatója a nyílt napon az idei tanév lényeges változásait kiemelve úgy fogalmazott: „Rendkívüli módon örülünk annak, hogy a már jól ismert – Emberi erőforrások, Gazdálkodási és menedzsment, valamint Pénzügy és számvitel – alapképzéseink mellett egyre erőteljesebbé válik az érdeklődés felsőfokú szakképzéseink iránt is. Intézetünk az utóbbi évek során jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy ez a képzési forma minél szélesebb körben válhasson elérhetővé. Tavaly államilag finanszírozott, levelező képzésben is elindítottuk adóigazgatási, banki és pénzügyi szakügyinzéző felsőfokú szakképzésünket, az idén pedig már pénzügy és számvitel alapképzésre is lehetőség van jelentkezni ebben a formában.”
városunk 11
Önkormányzat
KÖZLEMÉNY A Magyar Köztársaság Elnöke 6/2010. (I.22.) KE határozattal kitűzte az ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. évi választását.
Az első forduló napja: 2010. április 11. (vasárnap) A második forduló napja: 2010. április 25. (vasárnap) A szavazás 6.00 órától 19.00 óráig tart. A választópolgárok 2010. február 8. és február 12. között postai úton kézhez kapják a választói névjegyzékbe történt felvételről szóló „Értesítő”-t, valamint a képviselőjelölt ajánlásához szükséges „Ajánlószelvény”-t. Amennyiben február 12-ig az értesítőt a választó nem kapja meg, vagy az értesítőben feltüntetett adatok tévesek, a Helyi Választási Irodához (HVI) lehet fordulni. A választásra jogosultak névjegyzéke február 10-től 17-ig közszemlére lesz téve. Az értesítőkkel és a névjegyzékkel kapcsolatos információval hivatali időben a Polgármesteri Hivatal (Salgótarján, Múzeum tér 1.) földszint 001. sz. helyiségében áll a HVI illetékes munkatársa rendelkezésre. (Telefon: 32/417255/125) A választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően megtörtént a szavazókörök területi beosztásának felülvizsgálata. Az aktuális területleírás a város honlapján (www.salgotarjan.hu) a „Választási infók” – „Választási iroda hirdetményei” menüpontban megtekinthető. A honlapról és az értesítőből tájékozódhatnak a választópolgárok arról, hogy lakóhelyüknek megfelelően hol, melyik szavazókörben gyakorolhatják állampolgári jogukat. A választási bizottság és a választások lebonyolítását végző szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak névsorát – a megválasztást követően – szintén a honlapon tesszük közzé. Amennyiben a választópolgár egészségi állapota miatt mozgásában akadályozva van, úgy a szavazás napját megelőzően a jegyzőtől írásban kérhet mozgóurnát. Mozgóurnát a szavazás napján – szintén írásban – a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni. Azok a választópolgárok, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó szabályok értelmében csak a település megnevezését tartalmazza, valamint az igazolással szavazók részére továbbra is az Acélgyári út 24. sz. alatt található Petőfi Sándor Tagiskolában élhetnek választójogukkal. (Kijelölt szavazókör) A szavazás alkalmával a választópolgár személyesen, lakóhelyén szavazhat. - A szavazás napján Magyarországon, de lakóhelyétől eltérő településen tartózkodó választópolgár a lakcíme szerinti jegyzőtől kapott igazolással szavazhat. Igazolást – a választás első és második fordulójára egyaránt - személyesen, vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2010. április 9-én 16.00 óráig lehet kérni. Ha ajánlott levélben kéri az igazolást, a kérelemnek legkésőbb 2010. április 6-ig kell a jegyzőhöz beérkezni. A kérelemnek tartalmazni kell: a választó nevét, személyi azonosító számát (személyi szám), lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, valamint azt, hogy az igazolást a választás első, második, vagy mindkét fordulójára kéri. - Külföldön tartózkodó személy hazánk nagykövetségén vagy főkonzulátusán adhatja le szavazatát feltéve, hogy a lakcíme szerinti jegyzőtől kéri a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét. A külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem személyesen és meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben terjeszthető elő legkésőbb 2010. március 19-én 16.00 óráig A kérelemnek tartalmazni kell: a választó nevét, személyi azonosító számát (személyi szám), születési helyét, idejét, anyja nevét, magyarországi lakcímét, annak a külképviseletnek a megnevezését, ahol választójogát gyakorolni kívánja, továbbá külföldi értesítési címét (ha a kérelemmel kapcsolatos döntés kézbesítését nem a magyarországi lakcímre kéri). Mindazok, akiknek bárminemű kérdése merül fel a választással kapcsolatban, a 32/422-381-es telefonszámon kérhetnek és kapnak tájékoztatást a helyi választási irodától. A helyi választási iroda vezetője: dr. Kádár Zsombor jegyző Címe: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. I. emelet 117. Tel.: 32/311-683 Dr. Kádár Zsombor jegyző HVI vezető
12
városunk
Sport
TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot híradó
salgótarjáni sportszervezetek, valamint
Salgótarjánban megrendezésre kerülő sportrendezvények, illetve szabadidősport rendezvények 2010. évi támogatására A támogatási pályázatok benyújtásának határideje:
2010. március 1.
A pályázatot írásban az alábbi címre kell benyújtani: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. A pályázati felhívás és a pályázati adatlap letölthető a www.salgotarjan.hu internetes címről, valamint igényelhető a Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Irodájától (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.)
városunk 13
Kultúra
Salgótarján szobrai VII.
Szabó István: Mikszáth Legutóbb opálos januári tört fényben láttam Mikszáth Kálmán mellszobrát a felújítás miatt bezárt, Kodály Zoltán nevét viselő, általános iskola előtt. A gránit arcon puhán, csillogás nélkül terült szét a téli Nap áldása. Régi szokásomhoz híven, némi exkuzálás után, közelebb léptem. Három ujjammal megszorítottam Mikszáth kravátlijának kötött csomóját és a gondoskodó fiú zsörtölődésével igazítottam mind a feszességén, mind az állásán. Nem tiszteletlenségből, éppen ellenkezőleg. A gesztus mély-indítékaiban azonban ott munkált egy régi, helyi diákbabona is: aki fényes nappal veszi a bátorságot és jobb kézzel elvégzi Mikszáth bazalt nyakkendőjén a figyelmes mozdulatot, annak a tanórai szerencséje aznapra biztosítékot kapott. Az én mai csínyemben azonban a szelíd évődés is szerepet játszott. Kihátráltam hát az óhatatlan bizalmaskodás teréből, s a járdáról szemlélődve elégedetten nyugtáztam, a szobron minden formaelem a helyén van. A mészkő talapzaton a tömbnyi bazaltfej kikezdhetetlenül zárt egészet alkot. Még a felirat is annyi és olyan, amennyi és ahogyan szükséges: MIKSZÁTH. „Álló antikva” – mondaná szegény jó Hibó Tamás, aki nem tudott megélni grafikái zsenialitásából, ezért hát sírkövekre véste betűtudását. Így van ez: a jó köztéri szobor esetében még a környező kutyasétáltató gyep is mondanivalóval bír. Esetünkben az eligazító név maga is. A mészkőbe vésett klasszikus betűk (MIKSZÁTH) a januárnak abban a pillanatában nem tűntek tulajdonnévnek. Nem azért, mert hiányzik a keresztnév. Azért sem, mert nincs ott a megszokott két dátum a kötőjellel, se a környező két zárójel. Mintha nem is személyt jelölne. Fogalmat inkább. Mikszáth mint nem személy, hanem gazdag irodalmi kultúránkban telített jelentésű fogalom… Napjaink irodalmában kapott új értelmezési mezővel. De vissza a szoborhoz! Mészkő és bazalt élesen elválik egymástól. A finom átmenetet a mészkőtömbből kialakított keskenyebb „tárgyasztal” képezi. Lényegében ezen az árnyaltan megkülönböztetett felületen nyugszik maga a mellalak. Nyersen megmunkált felülettel indul. A szinte újraszerkeszthető kőkockatömbből itt még szinte csak a véső pattintásainak darabkái hiányoznak. A
14
városunk
felöltő gallérja, a mellény, az ingmell és a nyakkendő szára a maguk finoman csiszolt „valósághű” felületeivel ebből a rusztikus felületből „nőlnek” ki, föl egészen a fiúsra nyírt hajzatig. A szobor állig tartó része a domború mellkassal és a ruházattal gazdag rajzolatú, ám fegyelmezett részleteket kínál. A magasított ingnyak az alatta elterülő rajzos és tiszta felületekkel, fegyelmezettségről és formai elrendezettségről mesél gazdagon, amely a megformálatlanságból nől ki. Az ingnyak gallérjának öblét a javakorabeli férfi tokája tölti ki. Efölött az arc tagozatai ugyanolyan átélten részletezettek, miként alant az öltözet jelzései. A koponya csontozatának érzékeltetése, a rátelepedő izomzat, hús, az évek tükrét jelentő arcvonások szinte az antropológus szakmai figyelmével készültek. Az áll, az ajkak, a bajusz, az orr, a szemtájék bonyolult vonalrendszere, a szemöldökránc, a homlok és a koponyatető megmunkálása azonban a szobrászművész jellemet teremtő erejével faragtattak, csiszoltattak egyéni Mikszáth-portrévá. A legtöbb portrészobornak van valamilyen benső titka. Szabó István Mikszáthja is rendelkezik ilyennel. Jómagam – az eddig leírtakon túl – mindig az eltalált tekintetben vélem felismerni ezt a titkot. Az egész emlékmű nem magasodik fölénk. Iskola mellett nyert elhelyezést, ezért gyermekközeli, tehát emberközeli. Ám ha sem nem közömbösen, sem nem vak tiszteletadással megyünk el előtte, láthatjuk, hogy nem találjuk a tekintetét. Méréseim szerint mindannyiunk feje fölé néz hetvenöt fokos szögben. A jellemet kifejező arcrészletek ezzel a „szemszöggel” ugranak össze egésszé. A szemöldökvonalak közötti két merőleges ránc szinte felkiáltójelként hívja fel erre a figyelmünket. A mi „Pista bácsinknak” fába faragott életművén belül ez a bazaltportré nem csupán alapanyaga miatt vívja ki figyelmünket. Sokkal inkább formafegyelme, nyugalma, összehangzó részletei, jellemábrázoló ereje, egyéni látomása, magas szintű mesterségbeli megmunkáltsága által. Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóján felemelő találkozni idősb Szabó István szerényen megbúvó remekművével. Látogassák meg Önök is! Laczkó Pál
Kultúra
Kossuth-díjas Príma a Beszédes Estékben Több szempontból is különleges volt az év első Beszédes Esték rendezvénye. Egyrészt azért, mert helyszínül a Nógrádi Történeti Múzeumot választották a szervezők, másrészt azért, mert a meghívott vendég most nem „külhonból”, hanem szűk pátriánkból érkezett. S van egy harmadik indok is: Székyné dr. Sztrémi Melinda mellett Pál József író, publicista is a kérdező szerepét töltötte be. A három, különlegességre okot adó dologból akár ki is lehet következtetni, hogy ki volt az este meghívottja: Földi Péter. Az a Földi Péter, akinek munkáiból álló kiállítás éppen abban az időben volt megtekinthető a Múzeumban, az a Földi Péter, aki Somoskőújfalu szülötte és az a Földi Péter, akinek Pál József tisztelője és barátja. Ez a hármasság áthatotta a programot, a jó hangulatú beszélgetést keretbe fogta a Pódium Stúdió művészeinek, Sándor Zsombornak és Demus Péternek az előadása, s a tavaly 60. születésnapját ünneplő művésznek adott ajándék - egy kézzel festett falitányér, rajta a Somoskői Várral.
A Folt Zenekar a Sportarénában A Táncház Egyesület „Új élő népzene 2010?” címmel lemezpályázatot hirdetett népzenei együttesek, énekes és hangszeres szólisták részére. A pályázatra olyan műsorszámokkal lehetett jelentkezni, amelyek a Kárpát-medencei magyarság, illetve a hazai nemzetiségek anyagából készültek. A szakmai zsűri a salgótarjáni Folt Zenekar Vajdaszentiványi dallamok című összeállítását kiválónak minősítette, így az felkerült az Élő népzene 2010. évi CD-re. A CD megjelenését 2010 tavaszára, a XXIX. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásárra tervezik. A válogatásra felkerülő előadók lehetőséget kapnak a Táncháztalálkozón megtartandó „Új élő népzene 16.” lemezbemutató koncerten való szereplésre is, ez év márciusában a Papp László Sportarénában. A Folt Zenekar tagjai Lenkó Péter, Bacskai Balázs, Szabó István, Juhász Péter és Andrássy Ferenc. Gratulálunk nekik!
városunk 15
Kedvezményezett:
�V�G� � ��h� � �r�d�e�t� � �s��V� � �r�o�s�u�n�k��2�0�1�0 �2�0�1�0�.��f�e�b�r�u� � �r��2�.��1�8�:�2�3�:�2�8
