2010. évi … törvény a hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés - a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése és hatékonyságának javítása, - a fenntartható fejlődés, valamint a jövő generációk létfeltételeinek, továbbá lehetőségeinek biztosítása, - a hulladékképződés megelőzése, a használt termékek újrahasználata, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelésének minimalizálása, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint káros hatásainak megelőzése, továbbá - a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a) minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel, b) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, és c) a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. (2) A törvény hatálya a következő hulladékokra akkor terjed ki, ha azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik: a) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékok, b) az állati melléktermékek – feldolgozottságra tekintet nélkül –, az ártalmatlanításra, továbbá a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánt anyagok kivételével, c) a szennyvizek, d) a nem vágás útján elpusztult, valamint a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemei. (3) Nem terjed ki a törvény hatálya a) a levegőbe kibocsátott gáz halmazállapotú anyagokra, b) a radioaktív hulladékokra, c) a hatástalanított robbanóanyagokra, d) a ki nem termelt földre és szennyezett talajra, valamint az építményekre, e) az építési tevékenység során kitermelt szennyezetlen talajra és más, a természetben előforduló anyagra, ha a kitermelés helyén természetes állapotában építési 1
tevékenységhez, vagy az építésügyi jogszabályok hatálya alá tartozó tereprendezéshez használják fel, f) a (2) bekezdés b) pontjába nem tartozó állati ürülékre, trágyára, továbbá a szalmára, valamint a gazdálkodás során használt természetes, az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkező mező- vagy erdőgazdálkodás során képződő anyagra, ha az ilyen biomasszát a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel energia előállítására használják, g) a vizek és a vízi utak kezelése, az árvízmentesítés, a vízkárelhárítás vagy a talajfeltöltés céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik. (4) A hulladékgazdálkodással összefüggő, e törvényben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Törvény vagy kormányrendelet az egyes hulladéktípusok és -fajták képződésének megelőzése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában – e törvénnyel összhangban – kiegészítő rendelkezéseket állapíthat meg. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. ártalmatlanítás: hasznosításnak nem minősülő, különösen a 2. mellékletben meghatározott művelettel végzett hulladékkezelési tevékenység, ideértve azt a hulladékkezelést is, amely másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyeréssel jár; 2. begyűjtés: az a hulladékgazdálkodási tevékenység, amely során a begyűjtő – gazdasági tevékenysége körében – a hulladékot annak birtokosától átveszi a saját vagy a birtokos telephelyén, ingatlanán vagy a gyűjtőhelyen, beleértve a begyűjtő telephelyén a hulladék elszállításáig történő fizikai előkezelést is; 3. biohulladék: biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben képződő hasonló hulladék; 4. elkülönített gyűjtés: a hulladékkezelés elősegítése érdekében a hulladék fajta, típus és jelleg szerint elkülönítve történő gyűjtése; 5. előkezelés: a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járó, a) a hulladék begyűjtését, szállítását elősegítő, b) a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását előkészítő, és ezek biztonságát növelő hulladékgazdálkodási tevékenység. 6. energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amely során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő 2
energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyagként hasznosítanak; 7. építési-bontási hulladék: az építési tevékenység során képződő, az építésből vagy bontásból származó hulladék, ideértve a kitermelt földet és követ is; 8. felhasználó: az, aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja; 9. forgalmazó: gyártónak nem minősülő, a terméket viszonteladónak felhasználónak átadó vagy értékesítő gazdálkodó szervezet;
vagy
10. gyártó: a termék előállítója, továbbá ha a terméket nem a Magyar Köztársaság területén állítják elő, akkor az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében a Magyar Köztársaság területén elsőként forgalomba hozza; 11. gyűjtés: a hulladék birtokos által történő rendezett összeszedése a kezelésre történő elszállítás érdekében, ideértve annak válogatását és elszállításig történő elhelyezését; 12. gyűjtőhely: a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény; 13. hasznosítás: a hulladék újrahasználatra történő előkészítése, újrafeldolgozása vagy egyéb hasznosítása, továbbá a 3. mellékletben meghatározott műveletek útján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység, amellyel a hulladék meghatározott funkció betöltésére használt anyag vagy termék helyébe lép, vagy amelynek eredményeként a hulladék úgy kerül feldolgozásra, hogy a feldolgozás helyén vagy a gazdaság más területén e funkciót betölti; 14. háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint a közintézményekben képződő hulladék; 15. hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; 16. hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, az összegyűjtött hulladék begyűjtése, szállítása, a hulladék kezelése, valamint e tevékenységek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási berendezések üzemeltetése és a hulladékkezelési létesítmények bezárása, utógondozása; 17. hulladékgyűjtő pont: az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére szolgáló közterületen kialakított gyűjtőhely, vagy az üzletekben működő visszavételi helyek; 18. hulladékgyűjtő udvar: az elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló, felügyelt, elkerített telephely;
3
19. hulladékkezelési közszolgáltatás: a települési hulladék begyűjtését, szállítását és kezelését biztosító, a települési önkormányzat által szervezett és fenntartott szolgáltatás; 20. hulladékolaj: ásványi vagy szintetikus kenőolaj, vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési céljának megfelelően tovább nem használható, különösen a hulladékká vált motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj; 21. hulladékolaj regenerálása: újrafeldolgozási művelet, amely által alapolaj állítható elő a hulladékolaj finomításával, különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén; 22. kereskedő: gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot gazdasági tevékenysége körében megvásárolja, és jellege, összetétele megváltoztatása nélkül értékesíti, függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen a birtokába kerül-e; 23. kezelés: a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő előkezelést is; 24. közvetítő: gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenysége körében más nevében – függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen birtokába kerül-e – eljár a hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése érdekében; 25. megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik a) a hulladék mennyiségét, különösen a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy c) az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát; 26. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása; 27. települési hulladék: háztartási hulladék és az ahhoz hasonló jellegű, összetételű, azzal együtt begyűjtött és kezelt hulladék, ide nem értve az ipari, mezőgazdasági termelés során képződő hulladékot; 28. termelő: az, akinek a tevékenysége során hulladék képződik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege, típusa vagy összetétele megváltozik; 29. újrafeldolgozás: hasznosítási művelet, amely során a hulladékot az eredeti vagy más hasznos célra alkalmas anyaggá vagy termékké alakítják, ideértve a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob eljárással történő kezelését és feldolgozás útján a további felhasználásra történő alkalmassá tételét, de ide nem értve az energetikai hasznosítást és a tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyaggá, vagy feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozást; 30. újrahasználat: a termék vagy alkatrészének az eredeti célra történő ismételt felhasználása;
4
31. újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amely során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy egyéb beavatkozás nélkül újrahasználható legyen; 32. veszélyes hulladék: az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével rendelkező hulladék. 3. Alapelvek 3. § A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni: a) a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló-képességét, élettartamát és újrahasználhatóságát, javíthatóságát, az előállításából és felhasználásából származó, továbbá a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; b) a közelség elve alapján a hulladék kezelését a – környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kell végezni; c) az önellátás elve alapján – a közelség elvére figyelemmel – a képződő hulladék teljes körű ártalmatlanítására, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózat kialakítására és üzemeltetésére kell törekedni; d) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni vagy a hulladék kezeléséről gondoskodni. 4. A megelőzés és a hulladékgazdálkodás általános szabályai 4. § (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. (2) A hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a) ne jelentsen olyan kockázatot a környezeti elemekre, b) ne okozzon olyan, a lakosságot zavaró zajt vagy bűzt, c) ne befolyásolja olyan mértékben hátrányosan a tájat vagy a védett természeti és kulturális értékeket, amely az emberi egészséget veszélyezteti vagy a környezetet károsítja. 5
5. § (1) A megelőzésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó intézkedések és szabályozás, továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységek során – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a következő elsőbbségi sorrendet kell biztosítani: a) a hulladékképződés megelőzése, b) a hulladék újrahasználatra történő előkészítése, c) a hulladék újrafeldolgozása, d) a hulladék egyéb hasznosítása, így az energetikai hasznosítása vagy a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozása is, valamint e) a hulladék ártalmatlanítása. (2) Az (1) bekezdésben foglalt hulladékhierarchia alkalmazása során a legjobb általános környezeti eredményt biztosító lehetőségek megvalósítását kell ösztönözni. (3) Az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni akkor, ha azt az egyes hulladéktípusok képződése és az ilyen hulladéktípusokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt életciklus-szemlélet indokolja. (4) A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyagnak és a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. (5) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú újrahasználatra előkészítésére, újrafeldolgozására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint – ha ezek nem megoldhatók – a hulladék energetikai hasznosítására. (6) Tilos a hulladékot a) elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni; b) engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy más anyagokkal. 5. Hulladék és termék 6. § (1) A hulladék típusát a hulladékok jegyzékéről szóló jogszabályban foglalt hulladékjegyzék (a továbbiakban: hulladékjegyzék) alapján kell megállapítani. (2) A hulladékjegyzék – a hulladék eredetére és összetételére figyelemmel – tartalmazza a) az egyes hulladéktípusok megnevezését és kódszámát; b) a veszélyes hulladék jelleg megjelölését; c) a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékeit.
6
(3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékbe sorolható anyag vagy tárgy akkor minősül hulladéknak, ha megfelel a 2. § 15. pontjában foglaltaknak. (4) A technológiából származó, azonban a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék a gyártás-felhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. 7. § (1) A termékek előállítása során az előállítási folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hulladéknak minősül. (2) A termelési folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy mellékterméknek minősül, ha a) azt az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; b) annak az előállítást követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – történő közvetlen felhasználhatósága biztosított, c) a környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti, d) az adott termékre, valamint a környezet és az emberi egészség védelemére vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesíti, és e) megfelel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 5. cikke (2) bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus előírásainak. (3) A melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott termékek (2) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelését a termék minőségének ellenőrzéséért és piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. (4) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a (3) bekezdés szerinti hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot. 6. A hulladékstátusz megszűnése 8. § (1) Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek teljesülése esetén: a) rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal, vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és d) használata nem jár nagyobb környezetkárosítással vagy az emberi egészséget károsító hatással, mint az eredeti anyag vagy tárgy használata. (2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, továbbá az anyag vagy tárgy lehetséges káros környezeti hatásainak elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi
7
irányelv 6. cikke (1) bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus – ennek hiányában a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben – állapítja meg. (3) Az előállított, felhasznált vagy forgalmazott termékek (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelését a termék minőségének ellenőrzéséért és piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a (3) bekezdés szerinti hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot.
II. Fejezet Hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek 7. A hulladék birtokosának kötelezettségei 9. § (1) A hulladék további kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék birtokosának kötelezettsége. A hulladék – a hulladék birtokosának ingatlanán, telephelyén belüli – a környezet veszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtése, gyűjtőhely létesítése környezetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhető. (2) A hulladék birtokosa a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét teljesítheti: a) saját maga a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés vagy létesítmény alkalmazásával, b) hasznosító vagy ártalmatlanító eljárással, berendezéssel vagy létesítménnyel rendelkező kezelő közvetlen vagy közvetítő útján történő megbízásával és a hulladék kezelőnek történő átadásával, vagy c) kereskedőnek vagy begyűjtőnek történő átadással. (3) Ha a hulladék birtokosa a hulladékot előkezelésére másnak átadja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem mentesíti a hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettség alól. (4) Ha a hulladék birtokosa a hulladékot másnak átadja – a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, köteles meggyőződni arról, hogy az átvevő engedéllyel rendelkezik, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. (5) A hulladékgazdálkodás költségeit – a szennyező fizet elvvel összhangban – a hulladék birtokosa fizeti. (6) Az e §-ban meghatározottak teljesítésére jogszabály részben vagy egészben a hulladékot eredményező termék gyártóját és forgalmazóját is kötelezheti. 8. Kiterjesztett gyártói felelősség 10. §
8
(1) A gyártó köteles a terméket és csomagolását úgy megtervezni, kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a termék újrahasználatát, továbbá hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését. (2) A gyártó köteles az azonos célra szolgáló nyers- és alapanyagok, félkész termékek, az azokból készült termékek, továbbá csomagolóeszközeik közül azokat előnyben részesíteni, amelyek gyártásának és felhasználásának anyag- és energiaigénye alacsonyabb, előállítása és használata kisebb környezeti hatással, kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék keletkezésével jár, továbbá az azokból készült termék, csomagolóeszköz tartósabb, többször használható, hulladékként kevésbé terheli a környezetet. 11. § (1) A gyártó köteles tájékoztatni a termék felhasználóit a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, a termék újrahasználhatóságáról, annak elhasználódása vagy hulladékká válása esetén újra feldolgozhatóságáról, valamint további kezelésének lehetőségeiről. (2) A gyártó köteles a terméken vagy annak csomagolásán jól látható módon jelölni a termék és a csomagolás hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, betét- vagy letéti díjas forgalmazását. (3) A gyártó az általa előállított vagy belföldre behozott termék újrahasználatának elősegítése érdekében – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrészének javítását biztosító hálózatot alakít ki és működtet. 12. § (1) A gyártó – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – termékek vagy termékcsoportok vonatkozásában az általa előállított vagy belföldre behozott termékből, az azzal azonos elsődleges használati célú más termékből származó hulladékot vagy a használt terméket a forgalmazótól és a felhasználótól visszaveszi vagy visszaváltja annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabály az újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra visszaveendő hulladékok és használt termékek fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat, valamint azok mértékét és a teljesítés határidejét a technikai és gazdasági megvalósíthatóságra, valamint az általános környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásokra figyelemmel határozza meg. (3) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítését – részben vagy egészben – megállapodás keretében átruházhatja a termék forgalmazójára, továbbá begyűjtőre vagy hulladékkezelőre. (4) A gyártó visszaveheti a hulladékot vagy a használt termékét akkor is, ha visszavételi kötelezettségét az (1) bekezdés szerinti jogszabály nem írja elő. A gyártó ennek teljesítése érdekében a termék forgalmazójával, továbbá begyűjtővel vagy hulladékkezelővel megállapodást köthet. 9
(5) A gyártó a visszavett hulladékról a hulladék birtokosaként köteles gondoskodni. 13. § (1) A gyártó termékének forgalomba hozatalát megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék elhasználódása utáni betétdíj – tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj – ellenében történő visszavételére. (2) A gyártó a betét- vagy letéti díjas terméket, vagy annak hulladékát köteles a forgalmazótól visszavenni, és a betét- vagy letéti díjat számára visszafizetni. (3) Termék forgalmazását törvény vagy kormányrendelet betétdíj, termékdíj vagy letéti díj megfizetéséhez kötheti. 14. § (1) Ha a forgalmazó a gyártóval megállapodást kötött, a forgalmazó köteles gondoskodni a megállapodásban foglalt, általa forgalmazott, javított vagy karbantartott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladék felhasználóktól történő visszavételéről, elkülönített gyűjtéséről és a gyártónak, a begyűjtőnek vagy hulladékkezelőnek történő átadásáról. (2) Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladéknak a felhasználóktól történő visszavételére, elkülönített gyűjtésére és a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek történő átadására. (3) A forgalmazó saját döntése alapján is visszaveheti vagy visszaválthatja a felhasználóktól az általa forgalmazott terméket, csomagolását és az ezek után visszamaradt hulladékot, ha a hulladék kezeléséről a jogszabályoknak megfelelően gondoskodik. (4) A forgalmazó az általa forgalmazott termék hulladékának visszavételét a forgalmazás helyén engedély nélkül végezheti. 15. § (1) A forgalmazó köteles azt a használt terméket, csomagolást vagy hulladékot, amely után a felhasználó betét- vagy letéti díjat fizetett, a felhasználótól visszavenni és részére a díjat visszafizetni. (2) A visszavétel ösztönzésére a forgalmazó a gyártótól függetlenül is alkalmazhat betét- vagy letéti díjat. (3) A termék forgalmazója, gyártója, valamint a begyűjtő vagy a hulladékkezelő szerződésben állapodhat meg a használt termék vagy a hulladék gyűjtésének módjáról és feltételeiről. Törvény vagy kormányrendelet e szerződés megkötését kötelezően előírhatja. (4) Ha a gyártó nem tesz eleget a 11. §-ban meghatározott kötelezettségének, a forgalmazó köteles azt pótolni. E rendelkezés nem érinti a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit. 10
16. § (1) A gyártó, forgalmazó vagy felhasználó a hulladék birtokosára vonatkozó szabályok szerint köteles a hulladék kezeléséről gondoskodni, ha tevékenysége gyakorlása során hulladék képződik. (2) Törvényben meghatározott esetekben a felhasználó köteles a hulladékká vált terméket a visszavételre kötelezettnek, a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek átadni. 17. § Törvény vagy kormányrendelet a termék fejlesztésével, feldolgozásával, használatával vagy forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezetet – a 3. § a) pontjában foglaltakkal összhangban – részben vagy egészben kötelezheti a 10-16. §-ban foglalt kötelezettségek teljesítésére. 18. § A gyártók és a forgalmazók a 12-15. §-ban foglalt kötelezettségeiket az e célra létrehozott szervezet útján is teljesíthetik. 19. § (1) A felhasználók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagoláson feltüntetendő információkra vonatkozóan a 11. §-ban előírt követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el. (2) A 12. § (1) bekezdésben, valamint a 14. § (1) és a 15. § (1) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztót érint. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 9. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 20. § (1) A hulladék termelője, begyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabályban meghatározott módon és tartalommal hulladéktípusok szerint nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, továbbá a más birtokostól átvett vagy másnak átadott vagy közvetített hulladék mennyiségéről és összetételéről, továbbá a hulladék átadójáról és átvevőjéről. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban természetes személy esetében a) természetes személyazonosító adatok, és a 11
b) lakcím tartható nyilván. (3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezett az általa végzett hulladékgazdálkodási tevékenységről, valamint az abból származó hulladékról nyilvántartást, továbbá a létesítmények működéséről üzemnaplót vezet. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilvántartást a hulladékok jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott kódszámok alapján kell vezetni. (5) A nyilvántartást a kötelezett legalább öt évig – veszélyes hulladék esetén tíz évig – megőrzi. Hulladéklerakó esetén a nyilvántartás nem selejtezhető. (6) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatokat szolgáltat, továbbá azokat a hatóság felhívása esetén rendelkezésére bocsátja. 21. § (1) A 20. §-ban meghatározott kötelezettség a települési hulladék vonatkozásában nem terjed ki azon ingatlantulajdonosokra, amelyek települési hulladékukat a közszolgáltatónak adják át. E hulladékok nyilvántartásáról és az adatszolgáltatásról a közszolgáltató gondoskodik. (2) A 20. § (6) bekezdés szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelytől annak birtokosa a 12-15. §-ban foglalt kötelezettség alapján működtetett visszavételi gyűjtőhelyen válik meg. Az e hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatást a visszavétellel érintett gyártó, forgalmazó, közvetítő vagy begyűjtő teljesíti. (3) A visszavételi kötelezettség alá tartozó termék forgalmáról, a visszavett használt termékről és hulladékokról, továbbá a 12-15. §-ban foglalt kötelezettségek teljesítéséről a visszavétellel érintett gyártó, forgalmazó, begyűjtő, hulladékkereskedő, közvetítő és a kezelő – a 20. §-ban foglaltakon túl – az adott termékre és hulladékára vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet, és adatot szolgáltat a környezetvédelmi hatóságnak. (4) A hulladék átadójának kérésére a hulladék átvételéről bizonylatot kell adni, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat be kell mutatni.
III. Fejezet Hulladékgazdálkodási tevékenységek 10. A hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó általános szabályok 22. § (1) Hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, kezelése, kereskedelme és közvetítése.
12
(2) Hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az engedély határozott időre adható. (3) A környezetvédelmi hatóság – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott esetekben – az engedélyt módosíthatja, meghosszabbíthatja vagy visszavonhatja. (4) Jogszabály a (2)-(3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos szabályokat részletesen meghatározhatja. (5) A környezetvédelmi hatóság az engedélyt korábbi módosításaival – kérelemre – tájékoztatásul, igazgatási szolgáltatási díj ellenében egységes szerkezetbe foglalja, ha a módosítások az engedély hatályos előírásainak nyomon követhetőségét akadályozzák. 23. § (1) Ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során hulladék képződik, a tevékenység végzője a hulladék kezeléséről a hulladék birtokosára vonatkozó előírásoknak megfelelően köteles gondoskodni. (2) A hulladékgazdálkodási tevékenységhez használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag alkalmazását vagy forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, referenciához, valamint minősítéshez kötheti. 11. Hulladékgyűjtés 24. § Törvény, kormányrendelet vagy – települési hulladék esetében – települési önkormányzati rendelet a hulladék birtokosát kötelezheti a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék – gyűjtőhelyen való vagy a begyűjtő, hulladékkezelő részére történő – átadására. 12. Begyűjtés 25. § (1) A begyűjtő a begyűjtött hulladék kezeléséről a hulladék birtokosának kötelezettségei szerint köteles gondoskodni. (2) Begyűjtés – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A begyűjtés végzőjének a telephelyén kialakított gyűjtőhellyel kell rendelkeznie. (3) A begyűjtésre vonatkozó engedély tartalmazza a begyűjtő telephelyén egyidejűleg tartható hulladék mennyiségét.
13
(4) A begyűjtő telephelyén a hulladék elszállításig, de legfeljebb az engedély hatályának ideje alatt tartható, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően fizikailag előkezelhető. 13. Hulladékkereskedelem, közvetítés és hulladékszállítás 26. § (1) A hulladékkereskedő, a közvetítő és az üzletszerűen hulladékot szállító a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően kezdheti meg tevékenységét. (2) A környezetvédelmi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet az (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási tevékenységet végzőkről. (3) A környezetvédelmi hatóság az (2) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási tevékenységet végzőkről általa vezetett nyilvántartás alapján az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi a következőket: a) a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző neve, b) a folytatatott hulladékgazdálkodási tevékenység megjelölése. 27. § (1) A hulladék szállítója felelős a szállítmány rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért, valamint az áruszállításra vonatkozó követelmények betartásáért. (2) Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító köteles a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni. (3) A kereskedő és a közvetítő felelős a kereskedelmi előírások betartásáért. 14. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása 28. § (1) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása a nemzetközi szerződésekkel, valamint a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) összhangban történhet. Hulladék ártalmatlanítási céllal a Magyar Köztársaság területére nem hozható be. (2) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a környezetvédelmi hatóság a hulladék szállításával szemben kifogást emel, ha a) a bíróság a bejelentő vagy a címzett büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,
14
b) a bejelentő vagy a címzett hulladékkezelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy c) a bejelentő vagy a címzett a Kvt. szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre megállapított határidő lejártáig nem teljesíti. (3) A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséggel egyidejűleg a bejelentő és a címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a környezetvédelmi hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn az (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok. (4) Az (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának gyanúja esetén a környezetvédelmi hatóság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bejelentőt vagy a címzettet annak igazolására, hogy vele szemben a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Ha a bejelentő vagy a címzett igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a környezetvédelmi hatóság az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részükre megtéríti. (5) A környezetvédelmi hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági bizonyítvány érvényességi idejéig kezeli. 29. § A környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a 28. §-ban foglaltakon kívül akkor is kifogást emelhet, ha a) a szállítás ártalmatlanító létesítménybe vagy a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladékot égető hasznosító létesítménybe történő hulladék-behozatalra irányul, és a tervezett hulladékkezelés nem áll összhangban a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal, vagy annak megvalósítása a Magyar Köztársaság területén képződött, nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé; vagy b) a szállítás külföldre vagy a Magyar Köztársaság területére történő behozatalra irányul, és ez a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal nem áll összhangban. 15. Hulladékhasznosítás 30. § (1) A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést, igénybevételt. (2) A hulladék hasznosítójára a gyártóra, a hulladék birtokosára és a hulladékkezelőre vonatkozó előírásokat egyaránt alkalmazni kell. (3) Hulladékhasznosítási tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Energetikai hasznosítással járó hulladékégetés vagy hulladék együttégetés akkor
15
engedélyezhető, ha az energetikai hasznosítás az elérhető legjobb technikák szerinti energiahatékonysággal valósul meg. 31. § (1) A háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten átlagosan legalább 50%-ra kell növelni. (2) A nem veszélyes építési és bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását, és az egyéb, anyagában történő hasznosítását – ideértve a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozását – 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni. (3) A környezetvédelmi hatóság hulladéklerakás engedélyezése során a (2) bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón hasznosítható vagy lerakható építési és bontási hulladék mennyiségét. 16. Hulladékártalmatlanítás 32. § (1) Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek hasznosítására műszaki vagy gazdasági lehetőségek nem állnak rendelkezésre. (2) Az ártalmatlanítás célja a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával. (3) A hasznosításra nem kerülő hulladékot – tekintettel a 4. § (2) bekezdésére – ártalmatlanítani kell. Tilos a hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladékot ártalmatlanítani. (4) Az ártalmatlanítás történhet: a) hulladéklerakóban történő lerakással, b) termikus ártalmatlanítással, vagy c) kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. 33. § (1) Hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (2) Az engedély rendelkezik a létesítmény tevékenységgel érintett területének a bezárást követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a bezárt létesítmény környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni. (3) A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt a hulladékártalmatlanító létesítmény bezárására vagy felhagyására kötelezheti, ha azt nem az engedélyben foglaltak vagy az előírások betartásával üzemeltetik.
16
(4) Az ártalmatlanító létesítmény működésével, továbbá hulladéklerakó esetén a lerakással okozott környezetkárosodással kapcsolatos igények elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított harminc év. 34. § (1) Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint állapítja meg, valamint díjképzési módszerét közzéteszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti létesítmény külföldön képződött hulladékot akkor kezelhet, ha ez nem akadályozza a Magyar Köztársaság területén képződött hulladék kezelését, valamint a kezelő létesítményt érintő hulladékgazdálkodási tervekben foglaltak teljesítését. 35. § (1) A hulladéklerakóra a települési hulladék részeként kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyagmennyiséghez képest 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. (2) Hulladéklerakó létesítményhez kapcsolódó tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az engedélyben meghatározza a hulladéklerakón – a települési hulladék részeként – elhelyezhető biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét. (3) Hulladéklerakóban előkezelés nélkül – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – hulladék nem ártalmatlanítható. 36. § (1) Települési hulladék elhelyezésére hulladéklerakóként létesíthető.
szolgáló
hulladéklerakó
kizárólag
térségi
(2) Térségi hulladéklerakó az a hulladéklerakó, amely legalább százezer fő települési hulladékának ártalmatlanítását látja el. (3) Települési hulladéklerakó kapacitása kizárólag akkor bővíthető, ha a megnövelt kapacitást követően a létesítmény megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak. 37. § (1) Az állam jogi, gazdasági és műszaki szabályozással biztosítja, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött hulladékot hasznosító, valamint az ártalmatlanító létesítmények – a közelség és az önellátás elve alapján – a Magyar Köztársaság területén olyan hálózatot alkossanak, amely lehetővé teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő ártalmatlanítását vagy hasznosítását, a környezeti adottságokra, az elérhető legjobb technikára, valamint egyes hulladéktípusok különleges kezelési igényére figyelemmel.
17
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hasznosító és ártalmatlanító létesítmények hálózatának nem kötelező valamennyi hulladéktípus kezelését biztosítania.
IV. Fejezet A települési hulladékra vonatkozó szabályok 17. Az ingatlantulajdonos kötelezettségei 38. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán képződő települési hulladékot gyűjteni, továbbá a begyűjtőnek vagy a kezelőnek átadni. (2) Az ingatlantulajdonos a települési hulladékot – a települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételek szerint – az önkormányzat rendeletében megjelölt gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe engedély nélkül – környezetszennyezést kizáró módon – elszállíthatja. (3) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett – települési hulladék kezelésére alkalmas – berendezéssel vagy létesítménnyel rendelkeznek, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól mentesülnek, ha a tevékenységük során képződött települési hulladék kezeléséről e berendezések vagy létesítmények segítségével gondoskodnak. 18. A települési önkormányzat kötelezettségei 39. § (1) A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál képződő települési hulladék begyűjtésére és kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. (2) Gazdálkodó szervezet a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére akkor köteles, ha azon a településen, ahol települési hulladéka képződik, a hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed az általa elkülönítetten gyűjtött hulladékfajták begyűjtésére és elszállítására. (3) A hulladékkezelési közszolgáltatás a következőkre terjed ki: a) a közterületről vagy az ingatlanról a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék kezelésének céljából történő rendszeres elszállítására valamint a biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésére; b) a nagydarabos hulladék begyűjtésére és elszállítására; c) a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladék kezelését szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére; d) a gyűjtőhelyek, előkezelő telepek és válogató művek létesítésére és működtetésére. (4) A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési hulladék egyes összetevőinek elkülönített gyűjtését, hulladékkezelési 18
közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, továbbá a 38. § (2) bekezdésben foglalt esetekben meghatározott gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítását, valamint az ezekre vonatkozó részletes szabályokat. 40. § (1) A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéseiről szóló törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében – terület- és a településrendezési tervekre, valamint a helyi hulladékgazdálkodási tervekre figyelemmel – kijelöli az érintett települések igényeit kielégítő települési hulladékkezelő létesítmények helyét. 41. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a hulladékkezelési közszolgáltatás tartalmát, a hulladékkezelési közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató megnevezését, továbbá annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles; c) a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit; e) a hulladékkezelési közszolgáltatással összefüggő települési önkormányzati feladat- és hatáskört; f) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit; g) az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; h) a hulladékkezelési közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket; i) a gazdálkodó szervezet számára – a 38. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 9. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladék tekintetében a hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételét. 19. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj 42. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj alapjaként a következő tényezőket kell figyelembe venni:
19
a) a közszolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül az összegyűjtött és az elhagyott hulladék begyűjtésének, szállításának, előkezelésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költsége, b) a hulladékkezelési közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen ba) a hulladékkezelési közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő beruházások költsége, bb) a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költsége, valamint bc) ártalmatlanítás esetében a hulladékkezelő létesítmény bezárásának, rekultivációjának vagy rehabilitációjának, továbbá az utógondozásnak és a monitoring költsége, c) a hulladékkezelési közszolgáltatás tartós működéséhez szükséges fedezet. (2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési vagy önkormányzati támogatással, és az elkülönítetten gyűjtött hulladék hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel. 43. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, – általános forgalmi adó nélkül számított – egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. (2) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg. (3) A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll. A rendelkezésre állási díj a kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési díj a kezelt hulladék mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál. 44. § Az üdülőingatlannal, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében a hulladékkezelési közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan – a település és az ingatlan jellegére tekintettel – kell megállapítani. 45. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató a 43-44. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban együttesen: jegyző) terjeszti elő. (2) A hulladékkezelési közszolgáltatási díjat meghatározó önkormányzati rendelet tételesen tartalmazza a díj alapjául szolgáló és az azt csökkentő tényezők bemutatását a 44. §-ban foglaltak szerint.
20
46. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. (2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. (3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a közszolgáltató a díjhátralék adók módjára történő behajtását kezdeményezi. (4) Ha a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges. 20. A hulladékkezelési közszolgáltatás 47. § (1) A közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett – az önkormányzati rendeletben előírt módon – a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, valamint a települési hulladék kezelése, a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése, továbbá a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása. Ha a települési hulladékot közszolgáltató elkülönítetten gyűjti, akkor azt a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében kell végeznie. (2) A hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítése kizárólag törvényben kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.
vagy
(3) Hulladékkezelési közszolgáltatást az végezhet, aki a) biztosítani tudja a hulladékkezelési közszolgáltatás azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi előírásoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; b) az ellátandó hulladékgazdálkodási tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik; c) megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja; d) közbeszerzési eljárás alapján a települési önkormányzattal hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést kötött. (4) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben a 39. § (3)-(4) bekezdésének figyelembevételével meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatás vagy egyes elemei ellátására közbeszerzési eljárást folytat le, ha a közbeszerzésekről szóló törvény előírja.
21
(5) A közbeszerzési eljárás eredménytelensége esetén az eljárást 6 hónapon belül ismételten meg kell kezdeni. A hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötéséig a települési önkormányzat köteles gondoskodni a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásáról. 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor – a közbeszerzési eljárás nyertesével a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására szerződést köt. (2) A szerződést a települési hulladék kezelését végző szolgáltatóval legalább 10 évre kell megkötni. (3) A kizárólag hulladékbegyűjtésre, valamint hulladékszállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni. (4) A (3) bekezdés szerinti szerződésben meg kell határozni a hulladékkezelést végző közszolgáltatót. 49. § (1) A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a teljesítés megkezdését megelőzően állhat el. (2) A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha a) az önkormányzat a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítését; vagy b) a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a hulladékkezelési közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti. (3) A hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató a) a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapította; vagy b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette. (4) A felmondási idő legalább hat hónap. (5) A hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak a felmondási idő lejártáig intézkednie kell a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.
22
50. § (1) A közszolgáltató köteles a hulladékkezelési közszolgáltatási tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani. (2) A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátása mellett engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytathat, amelynek díját maga határozza meg. (3) A kötelezően ellátandó hulladékkezelési közszolgáltatás kereteibe nem tartozó hulladékgazdálkodási tevékenység költségeit, elszámolását és díját elkülönítve kell számon tartani. E költségek a hulladékkezelési közszolgáltatás díjából nem finanszírozhatók.
V. Fejezet Elhagyott hulladék és a közterület tisztán tartása 21. Elhagyott hulladék 51. § (1) Az ingatlanon elhagyott hulladékkal kapcsolatos, a 9. § szerinti kötelezettség a hulladék tulajdonosát terheli kivéve, ha annak személye nem állapítható meg. (2) Ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg, akkor az (1) bekezdés szerinti felelősség az ingatlan tulajdonosát terheli. (3) Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megnevezi a hulladék tulajdonosát, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. (4) A települési önkormányzat – az 52. §-nak megfelelően – gondoskodik a működési területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, továbbá annak ártalmatlanításáról a hulladékkezelési közszolgáltatás keretein belül. (5) A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék tulajdonosát, vagy – ha a tulajdonos személye nem állapítható meg – az ingatlan tulajdonosát, ha az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget önként nem teljesíti. (6) A környezetvédelmi hatóság közterületen elhagyott hulladék esetében az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a települési önkormányzatot, ha a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget önként nem teljesíti. (7) Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és eljárás költségeit érvényesítheti. 22. A közterület tisztán tartása 52. § (1) A közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása a települési önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatás körébe eső feladata. 23
(2) Az ingatlantulajdonosnak és a települési önkormányzatnak a közterület tisztán tartására vonatkozó feladatait, valamint az állatok közterületen történő felügyelt tartózkodásának részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
VI. Fejezet Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó különös szabályok 23. Biohulladék 53. § (1) A biológiailag lebomló anyagokat a hulladék képződésének megelőzése érdekében a keletkezés helyén kell felhasználni, amilyen mértékben az technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható. (2) A biohulladékot úgy kell gyűjteni, hogy az lehetőség szerint biztosítsa annak komposztálását vagy lebontását. (3) A biohulladék kezelése során a magas szintű környezetvédelmi követelményeket teljes mértékben kielégítő kezelési technológiákat kell alkalmazni. (4) Jogi, gazdasági és műszaki szabályozással, valamint tájékoztató intézkedésekkel elő kell segíteni a biohulladék elkülönített gyűjtését, és a kezelésből származó anyagok felhasználását annak érdekében, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen. 24. Veszélyes hulladék 54. § (1) A veszélyes hulladékok típusait – tekintettel a hulladék eredetére, összetételére, valamint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékeire – a hulladékjegyzék tartalmazza. (2) A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha a) a hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, b) a hulladékjegyzékben nem vagy nem veszélyes hulladékként szerepel, és megállapításra került, hogy rendelkezik az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével, vagy c) a hulladékjegyzékben nem szerepel, vagy összetétele ismeretlen, veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapításáig. (3) A hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szereplő hulladékot veszélyes hulladékként kell kezelni. (4) A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes és nem veszélyes hulladékként egyaránt szerepel, és megállapításra került, hogy nem rendelkezik az 1. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével sem.
24
55. § (1) Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni vagy hígítani. (2) Tilos a veszélyes hulladék hígítása vagy összekeverése annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti összetétele a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen. (3) Ha a hulladék keverésére a (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétesen került sor, akkor az összekevert hulladékot – amilyen mértékben az technikai, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – szét kell választani. A környezetvédelmi hatóság – a megvalósíthatóságtól függően – a hulladék birtokosát a hulladékok szétválasztására kötelezi. (4) A veszélyes hulladékok keverése és hígítása akkor engedélyezhető, ha a tevékenység összhangban van a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal, a keverés vagy a hígítás eredményeként a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek, vagy nem növekednek, továbbá a keverési művelet megfelel az elérhető legjobb technikának. 56. § (1) A veszélyes hulladék képződését eredményező tevékenységről a hulladék termelője anyagmérleget készít. (2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását és átvételét szoros elszámolásban nyilvántartani, arról bizonylatot készíteni, továbbá tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltatni. (3) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a termelő köteles elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni, a begyűjtőnek vagy kezelőnek átadni. Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettségek átadás esetén a hulladék átvevőjét terhelik. 57. § (1) A veszélyes hulladék szállítása során a hulladékot – elektronikus formában is kiállítható – nyomtatvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat. (2) A veszélyes hulladék gyűjtését, begyűjtését, valamint szállítását a nemzetközi egyezményekkel és a csomagolásra, valamint a címkézésre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell végezni. 58. § (1) A nem elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékra az 55-57. §-ban foglaltak nem vonatkoznak. (2) A háztartásokban képződő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tekintetében az 5557. §-ban foglaltak teljesítése a hulladék begyűjtőjét és kezelőjét terheli. 25
25. Hulladékolaj 59. § (1) A hulladékolajat elkülönítetten kell gyűjteni, amennyire az technikai, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható. (2) Tilos – a környezetvédelmi hatósági engedélye nélkül – a hulladékolaj keverése más tulajdonsággal rendelkező olajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az a hulladékolaj kezelésének akadályozásával jár. (3) A hulladékolajat elsődlegesen regenerálással kell hasznosítani. Ha a regenerálásra nem kerül sor, akkor a hulladékolajat anyagában vagy energetikai úton kell hasznosítani. (4) Ha a hulladékolaj hasznosítására nincs lehetőség, akkor azt termikus úton kell ártalmatlanítani.
VII. Fejezet A hulladékgazdálkodás tervezése 26. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 60. § (1) Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT) fogad el. (2) Az OHT kidolgozásakor – szükség esetén – együtt kell működni az Európai Unió más érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal (a továbbiakban: Bizottság). 27. A területi hulladékgazdálkodási terv 61. § (1) Az OHT alapján a környezetvédelmi hatóságok a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló jogszabályban megjelölt területre – a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban – területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen működő helyi önkormányzatok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek, továbbá a területen illetékességgel rendelkező hatóságok bevonásával. (2) A területi hulladékgazdálkodási terv előkészítésének megkezdéséről – az (1) bekezdés szerinti részvétel biztosítása érdekében – a környezetvédelmi hatóság írásban értesíti az érintett helyi önkormányzatokat, hatóságokat és érdekképviseleti szervezeteket. (3) A környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonása érdekében a környezetvédelmi hatóság a hivatalában, a honlapján és legalább egy regionális napilapban hirdetményt tesz 26
közzé a területi hulladékgazdálkodási terv előkészítő eljárásának megkezdéséről. A hirdetményben felhívja az érintettek figyelmét a tervezés megkezdésére és a megjelenést követő 15 napon belül jelentkező társadalmi szervezetek által együttesen delegált legfeljebb 5 személyt bevon a tervezésbe. (4) A tervezési területen működő gazdálkodó szervezetek érdekképviseleti szervezeteik útján vehetnek részt a terv előkészítésében. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint elkészített területi hulladékgazdálkodási tervet a környezetvédelmi hatóság előterjesztése alapján a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki. 28. A helyi hulladékgazdálkodási terv 62. § (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat működési területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. (2) A helyi hulladékgazdálkodási terv előkészítésére a 61. § (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A fővárosi önkormányzat az előkészítésbe köteles a kerületi önkormányzatokat is bevonni és véleményüket kikérni. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint elkészített helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. (4) Az egy körjegyzőséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban ellátó települési önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozásával teljesíthetik. (5) A megyei önkormányzat az országos és a területi tervvel összhangban, a területén működő települési önkormányzatokkal egyeztetetten önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet. 29. Az egyedi hulladékgazdálkodási terv 63. § (1) Az országos, a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek megvalósíthatóságának biztosítása érdekében a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló – a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló jogszabályban meghatározott – gazdálkodó szervezetek kötelesek egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, azt a települési önkormányzattal egyeztetni, és jóváhagyásra a környezetvédelmi hatóságnak megküldeni. (2) Az országos, a területi és a helyi tervek előkészítésébe az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezetek vagy érdekképviseleti szervezeteik bevonása kötelező.
27
(3) Egyedi hulladékgazdálkodási tervet az a gazdálkodó szervezet készít, akinek tevékenysége során az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott mennyiségű, minőségű vagy különleges kezelést igénylő hulladéka képződik. 30. A hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó közös szabályok 64. § (1) A hulladékgazdálkodási terveket – a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programokban, a terület- és településfejlesztési koncepciókban és programokban, valamint terület- és településrendezési tervekben foglaltakkal összhangban – hat évre kell kidolgozni. Az érintett nyilvánosság és a hatóságok a tervek kidolgozásában az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály szerint vesznek részt. (2) A hulladékgazdálkodási tervekben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása valamint az önkormányzati és a hatósági döntések meghozatala során érvényesíteni kell. (3) A terv kidolgozói, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a hulladékgazdálkodási tervben meghatározottak végrehajtásáról és a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, továbbá figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok teljesülését. 65. § (1) A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról a kidolgozó háromévente beszámolót készít. A megyei és a települési önkormányzat által készített beszámolóban be kell mutatni a működési területen képződő hulladék mennyiségére, a hulladékgazdálkodás helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények állapotára, a hulladékkezelés végzésére és az ezek környezeti hatásaira vonatkozó információkat. (2) A hulladékgazdálkodási terveket az (1) bekezdés szerinti beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a nyilvánosságot. (3) Az OHT-t és területi hulladékgazdálkodási terveket a környezetvédelemért felelős miniszter hatévenként – és ezt követően annak minden felülvizsgálatakor – az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és folyamatos elérhetőségét biztosítja. (4) A helyi hulladékgazdálkodási terveket a megyei és a települési önkormányzat hatévenként – és ezt követően annak minden felülvizsgálatakor – honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzéteszi, és folyamatos elérhetőségét biztosítja. 66. § (1) A hulladékgazdálkodási terveknek – az egyedi hulladékgazdálkodási terv kivételével – tartalmaznia kell: a) a tervezési területen képződő, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusait, mennyiségét és eredetét; 28
b) a tervezési területről kiszállítandó vagy oda várhatóan beszállításra kerülő hulladék mennyiségét; c) a hulladékáramok jövőbeni alakulásának becslését; d) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat; e) a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket; f) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket; g) a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek, valamint a kezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól, az elhasználódott gépjárművekről, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak a visszavételéről, az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabályban előírtakra; h) az új hulladékgyűjtési rendszer bevezetésére vagy a kezelési kapacitások fejlesztésére vonatkozó igények felmérését, továbbá a tervezési időszak során bezárásra kerülő hulladékkezelési létesítményeket, valamint a hulladékkezelési infrastruktúra továbbfejlesztésének lehetőségét; i) a jövőbeni ártalmatlanító és kiemelt jelentőségű hasznosító létesítmények területének kiválasztására és kapacitásának tervezésére vonatkozó kritériumrendszert; j) a hulladékgazdálkodással járó különös gazdálkodási feladatok megoldásához szükséges, tervezett hulladékgazdálkodási technológiákat, módszereket, célkitűzéseket; k) a d) pont szerinti célok megvalósítását szolgáló cselekvési programot, ennek keretében hulladékgazdálkodás, valamint az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit; l) annak értékelését, hogy a terv hogyan járul hozzá az e törvényben foglalt célkitűzések megvalósításához. (2) A hulladékgazdálkodási terveket a biológiailag lebomló hulladék mennyiség csökkentésére a 35. § (1) bekezdésében meghatározott előírással összhangban kell kidolgozni. (3) A csomagolási hulladékokra vonatkozó feladatokat az (1) bekezdés szerinti tartalommal a hulladékgazdálkodási tervek önálló tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni. (4) A hulladékgazdálkodási terv a tervezési terület földrajzi sajátosságaira tekintettel tartalmazhatja az alábbiakat: a) a hulladékgazdálkodási feladatoknak az állam és a gazdálkodó szervezetek közötti megosztását, b) a hulladékgazdálkodási feladatok megoldását elősegítő gazdasági és egyéb eszközök értékelését, c) a nyilvánosság és a fogyasztói csoportok felvilágosítását segítő, a környezeti tudatosságot fejlesztő intézkedéseket, és d) a felhagyott és környezetszennyezéssel érintett hulladékártalmatlanító létesítményeket, valamint az ezek rehabilitációjára vonatkozó intézkedéseket.
29
(5) A helyi hulladékgazdálkodási terv tartalmazza a települési hulladéklerakóban lerakott, továbbá lerakni tervezett hulladékok összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. 31. Nemzeti Megelőzési Program 67. § (1) A hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében – az OHT önálló részeként – hat évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Programot (a továbbiakban: NMP) kell kidolgozni. (2) A tervezési területre vonatkozó megelőzési célokra és intézkedésekre megelőzési programot kell készíteni a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervek önálló részeként. (3) Az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett gazdálkodó szervezet a megelőzési célokat és intézkedéseket az egyedi hulladékgazdálkodási tervben határozza meg. (4) A megelőzési programoknak tartalmaznia kell: a) önálló tervrészként hulladék képződésének megelőzésére irányuló célkitűzéseket, feladatokat, azok eredményességének, hasznosságának értékelését, b) a hulladék képződésének megelőzését szolgáló intézkedések és az intézkedések által elért eredmények nyomon követésére és értékelésére, továbbá a tervezett intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló egyedi minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat, c) a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető: ca) a fenntartható fogyasztás, cb) a termelő technológiák fajlagos hulladék-kibocsátásának és a képződő hulladék veszélyességének csökkentése, cc) a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyesanyag-tartalmuk csökkentése, különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újra feldolgozható termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra, és d) a meglévő és tervezett megelőzési intézkedések eredményeit és hatékonyságát, a hulladéktermelés, -képződés és a hulladékban a veszélyes anyagok jelenlétének alakulását a jelentősebb hulladékáramok és a meghatározó gazdasági ágazatok vonatkozásában. (5) Az első NMP-t 2013. december 12-ig kell kidolgozni, amelyben meg kell határozni a hulladék keletkezésének megelőzésére, a gazdasági növekedés és az ebből eredő hulladékkeletkezés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2020. évre elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat.
VIII. Fejezet Gazdasági intézkedések 32. A megelőzési és hasznosítási célok elérésének ösztönzése 30
68. § A megelőzés érdekében a termékek újrahasználatát, a hulladékok újrahasználatra való előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint beszerzési kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni. 69. § (1) A megelőzés, valamint a hasznosítás elősegítése, ösztönzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetője – a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel – igénybevételi járulékot fizet. (2) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos kedvezményeket törvény állapítja meg. 33. A települési önkormányzatok feladatainak finanszírozása 70. § (1) A települési önkormányzat feladataihoz kapcsolódó és azok végrehajtását biztosító állami támogatásáról a költségvetési törvényben kell gondoskodni. (2) A települési önkormányzatot az elkülönített gyűjtési-begyűjtési rendszer kialakításáért a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg. (3) Ha a települési önkormányzat az e törvény alapján kötelezően ellátandó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezi, hogy a támogatást a folyósító szervezet a kötelezettség teljesítéséig visszatartsa vagy zárolja. (4) A több települési önkormányzat feladatait megvalósító vagy térségi feladatokat ellátó hulladékkezelési létesítmények beruházásai, valamint a betelt hulladéklerakók bezárása, rekultivációja állami támogatásban részesíthető. 34. Biztosíték és biztosítás 71. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő létesítményt működtet, továbbá amelynek tevékenysége során a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabályban adatszolgáltatásra kötelezett mennyiségű veszélyes hulladék képződik, vagy amely a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez a) köteles a képződő, valamint a kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, a hulladék ártalmatlanítására pénzügyi garanciát nyújtó biztosítékot adni,
31
b) a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. (2) Hulladékkezelő létesítmény esetében a biztosítéknak fedeznie kell a létesítmény bezárásakor vagy a tevékenység felhagyásakor szükséges felszámolási költségeket. Hulladéklerakó esetében a biztosítéknak fedeznie kell a lerakó utógondozásának költségeit is. (3) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték, illetve biztosítás meglétének igazolása esetén a) adható ki hulladékgazdálkodási engedély, b) vehető nyilvántartásba a bejelentésre kötelezett.
IX. Fejezet Hulladékgazdálkodási igazgatás 35. A hulladékgazdálkodási igazgatási feladatok 72. § A hulladékgazdálkodási igazgatás körébe tartozik: a) az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, szervezése, ellenőrzése, b) a hulladékgazdálkodási hatósági tevékenység ellátása, c) a hulladékgazdálkodással összefüggő adatok, információk kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása, valamint d) a jelentéstételi kötelezettségek teljesítése az Európai Unió részére. 36. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok 73. § (1) A megyei önkormányzat feladata a megye területén a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítése. (2) A megyei önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében a következőkről intézkedik: a) a települési önkormányzatokkal együttműködve meghatározza a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket a megye területén; b) összegyűjti a települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terveit, és figyelemmel kíséri azok összehangolt megvalósulását; c) együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei önkormányzatokkal; d) elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését. 74. § (1) A nyilvánosságnak a hulladékgazdálkodási eljárásokban való részvételére a Kvt. 97-100. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
32
(2) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatás tartható. (3) A települési önkormányzat közmeghallgatást tart a következő döntések meghozatala előtt: a) a hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítése; b) a települési hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése. 37. A hulladékgazdálkodási hatósági tevékenység 75. § A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – három hónap. 76. § (1) A környezetvédelmi hatóság a hulladék birtokosától vagy a hulladékgazdálkodási tevékenység végzőjétől kötelezettségei teljesítéséről tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet. (2) Ha azt környezetvédelmi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet vagy hulladékgazdálkodással kapcsolatos súlyos kötelezettségszegés szükségessé teszi, a környezetvédelmi hatóság haladéktalanul és előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést tart. 77.§ (1) A környezetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezi a) a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségek betartására, ha az előírások megszegését vagy teljesülésük elmulasztását észleli; b) a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására; c) a környezet szennyeződése esetében olyan intézkedés megtételére, amely azt csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja. (2) A környezetvédelmi hatóság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. 78. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, 33
c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja, azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezheti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. (3) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (4) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozás. 38. A hulladékgazdálkodással összefüggő adatok, információk kezelésével kapcsolatos feladatok 79. § A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként a környezetvédelemért felelős miniszter alakítja ki és működteti. 39. Jelentéstétel az Európai Bizottság felé 80. § (1) A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti jelentési kötelezettséget a környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti. (2) A környezetvédelemért felelős miniszter tájékoztatja a Bizottságot a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a) 6. cikke (4) bekezdése alapján a 8. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletről az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelettel összhangban; b) 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 35. §-ban foglaltak és a 68. § alapján hozott intézkedések teljesüléséről, továbbá a teljesülés elmaradása esetén annak okairól, valamint az azok elérésére tervezett intézkedésekről; c) 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 29. § alapján tett kifogásokról; d) 25. cikke (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő jogszabályi előírásokról; e) 33. cikkének megfelelően a VI. fejezetben foglaltakkal összhangban az OHT-ról, a területi hulladékgazdálkodási tervekről, a Nemzeti Megelőzési Programról és a területi hulladékgazdálkodási tervek megelőzési programmal kapcsolatos részeiről, valamint ezek lényeges módosításáról; f) 37. cikkének megfelelően az e törvényben foglaltak végrehajtásáról, ideértve a 7. cikk (2)-(3) bekezdése alapján az 54. (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében foglaltakat.
34
X. Fejezet Záró rendelkezések 40. Felhatalmazó rendelkezések 81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza 1. a hulladék képződésének megelőzésével, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit; 2. a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit; 3. a hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos részletes előírásokat; 4. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket; 5. a hulladékkereskedők és a közvetítők nyilvántartásba vételének szabályait; 6. a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeit, valamint az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezettek körét; 7. a hulladékkereskedelem részletes feltételeit; 8. a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának és megállapításának módját és mértékét; 9. a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország területén történő átszállítását; 10. a letéti díjat, valamint az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek betétdíját 11. a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását, a használt termékek, hulladékok fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat és azok teljesítésének határidejét; 12. a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait; 13. az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaival kapcsolatos tevékenység végzésének szabályait; 14. az elemek és az akkumulátorok hulladékaival kapcsolatos tevékenység végzésének szabályait; 15. a hulladékká vált gépjárművek kezelésének részletes szabályait; 16. az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait; 17. a közúti közlekedésre alkalmatlanná vált gumiabroncsok kezelésének szabályait; 18. az egyes hulladékfajtákra vonatkozó sajátos szabályokat; 19. a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének részletes szabályait; 20. a jegyző hulladékgazdálkodási hatás- és feladatkörét; 21. a hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait; 22. a közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás részletes szabályait; 23. a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés részletes feltételeit és tartalmi követelményeit; 24. a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait; 25. a nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételi feltételeit. (2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza 1. a hulladékok és a veszélyes hulladékok jegyzékét; 35
2. a hulladékkezelési tevékenység végzésének, valamint az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának, üzemeltetésének részletes műszaki szabályait; 3. a hulladéklerakás technikai követelményeit; 4. a hulladék termikus ártalmatlanításának technikai követelményeit, 5. a biohulladék kezelésének technikai követelményeit; 6. a hulladékolaj kezelésének részletes szabályait; 7. a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek, valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait; 8. az elem- és akkumulátor-hulladék kezelésével kapcsolatos szakmai szabályokat; 9. a titán-dioxid ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait; 10. az elektronikai és elektromos berendezések hulladékai kezelésével kapcsolatos szakmai szabályokat; 11. a különös kezelést igénylő hulladéktípusokra vonatkozó szabályokat; 12. a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat; 13. a területi hulladékgazdálkodási terveket. (3) Felhatalmazást kap 1. az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, hogy a) az állati gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes szabályait, b) a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályait; 2. az egészségügyi feladatok ellátásáért felelős miniszter, hogy a) a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes szabályait, b) az egészségügyi hulladék kezelésének részletes szabályait, c) a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket; 3. a bányászatért felelős miniszter, hogy az ásványi alapanyagok kitermeléséből származó hulladék kezelésének részletes szabályait; rendeletben állapítsa meg. 41. Hatályba léptető rendelkezések 82. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A 86-88. § 2015. január 1-jén lép hatályba. 42. Átmeneti rendelkezések 83. § A törvény rendelkezéseit a hatályba lépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 84. §
36
(1) A törvény hatályba lépésekor hatályos hulladékszállítási engedély alapján a környezetvédelmi hatóság az engedély jogosultját nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel érdekében a hatóság az engedély jogosultját az engedélyben nem szereplő, azonban a nyilvántartásba vételhez szükséges adat szolgáltatására kötelezheti. (2) A törvény hatályba lépésekor hatályos hulladékszállítási engedély 2011. november 30-án hatályát veszti. Az engedély jogosultja hulladékszállítási tevékenységet ettől az időponttól akkor végezhet, ha a környezetvédelmi hatóság nyilvántartásba vette. 43. Az Európai Unió jogának való megfelelés 85. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozat; b) a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i tanácsi állásfoglalás; c) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; d) a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv; e) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. 44. Módosító rendelkezések 86. § A 25. § helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § A hulladék birtokosa a további kezelésnek megfelelően papír, fém, műanyag és üveg hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni.” 87. § (1) A 39. § (3) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki: [A hulladékkezelési közszolgáltatás a következőkre terjed ki:] „ e) a papír-, az üveg-, a műanyag-, és a fémhulladék elkülönített begyűjtésére és elszállítására, f) a biohulladék begyűjtésére és kezelésére, és g) veszélyes hulladékok begyűjtésére és kezelésére.” 37
(2) A 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdés e)-g) pontjai szerinti elkülönített gyűjtési-begyűjtési rendszer kialakítása érdekében a települési önkormányzat – a helyi feltételekre és az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – rendeletében előírja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek elkülönített gyűjtését, hulladékkezelési közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, valamint meghatározza az erre vonatkozó részletes szabályokat.” (3) A 39. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az elkülönített gyűjtési-begyűjtési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a) a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek, vagy fizikai válogatással elkülöníthetők legyenek; b) az ingatlantulajdonosnak a lehető legkevesebb gyűjtőedény vagy zsák elhelyezéséről kelljen gondoskodnia; c) a (3) bekezdés d)-f) pontja szerinti hulladékok elkülönített gyűjtése és begyűjtése biztosított legyen; d) a gyűjtőszigeten történő gyűjtés csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken alkalmazható, ahol a házhoz menő gyűjtés nem megvalósítható; e) a lomok és a veszélyes hulladékok begyűjtéséhez szükséges hulladékgyűjtő udvarok kialakítása és a begyűjtés megszervezése biztosított legyen.” 88. § A 74. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A települési önkormányzat közmeghallgatást tart a következő döntések meghozatala előtt:] „ b) a települési hulladék egyes összetevői elkülönített gyűjtésének bevezetése, a kötelező elkülönített gyűjtési-begyűjtési rendszerből eredő feladatokon túl.” 89. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:] „d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről és ellenőrzéséről.” 38
90. § A Vgtv. IV. fejezete a következő 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) Ha a településen a közműves ivóvízellátás kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, az érintett ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet szociális, vízgazdálkodási vagy környezetvédelmi okból másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a házi ivóvízhálózat útján a vízellátó rendszerre bekötni és az ivóvíz-szolgáltatást igénybe venni. (2) Ha a településen a közműves szennyvízelvezetés kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, az érintett ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet szociális, vízgazdálkodási vagy környezetvédelmi okból másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a házi szennyvízelvezető hálózat útján a szennyvízelvezető rendszerre bekötni és a szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe venni. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettséget a) kiépült, üzemelő rendszer esetén a hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló 2010. évi … törvény hatályba lépését követő egy éven belül, b) víziközmű-fejlesztés esetén a víziközmű üzembe helyezésétől számított egy éven belül kell teljesíteni. (4) Ha az érintett ingatlan tulajdonosa a víziközmű szolgáltatást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem veszi igénybe, az ingatlan bekötésére és a víziközmű szolgáltatás igénybe vételére a települési önkormányzat jegyzője hivatalból kötelezi. (5) A jegyző az érintett ingatlan tulajdonosát a (3) bekezdésben meghatározott határidőre való tekintet nélkül bármikor kötelezheti az ingatlan bekötésére és a víziközmű szolgáltatás igénybe vételére, ha azt a közműpótló berendezések (ivóvízellátás, egyedi szennyvízelhelyezés) közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros állapota közérdekből szükségessé teszi. (6) Ha az érintett ingatlan tulajdonosát az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség egyaránt terheli, az (2) bekezdés szerinti kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt követő egy éven belül köteles teljesíteni.” 91. § A Vgtv. a következő IX/A. fejezettel egészül ki: „IX/A. Fejezet A nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatás 44/B. § Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán képződő, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet gyűjteni, továbbá a begyűjtőnek átadni. 39
44/C. § (1) A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére, szállítására és az ártalommentes elhelyezés érdekében történő átadásra nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadás helyét (szennyvíztisztító telep, szennyvízelvezető mű erre kijelölt eleme, tavas vagy egyéb szennyvíztisztító mű); c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit; e) a közszolgáltatással összefüggő települési önkormányzati feladat- és hatáskört; f) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit; g) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; h) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. 44/D. § (1) A közszolgáltatás igénybe vételéért díjat kell fizetni. (2) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni a következőkre figyelemmel: a) a kezelt háztartási szennyvíz mennyisége és minősége, b) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, különösen a begyűjtés, a szállítás, és az ártalommentes elhelyezéshez szükséges átadás költségei, c) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei. (3) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy többtényezős. (4) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést – a közszolgáltató (2) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján – a jegyző, Budapesten a főjegyző terjeszti elő. 44/E. § A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
40
44/F. § (1) A közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről, szállításáról és átadásáról a környezetvédelmi és vízügyi előírások megtartása mellett. (2) Közszolgáltatást az végezhet, aki a) biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását, b) a végzendő begyűjtési és szállítási tevékenységet a begyűjtés a vízügyi hatóságnak bejelentette, c) közbeszerzési eljárás vagy – ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges – kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött. 44/G. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, a közbeszerzési eljárás nyertesével – a közszolgáltatás ellátására írásbeli szerződést köt. (2) A begyűjtésre, szállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a háztartási szennyvizet fogadó létesítményeket. (3) A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel, ha a közszolgáltató a) a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerősen megállapította; b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette. (4) A felmondási idő legalább hat hónap. (5) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a felmondási idő lejártáig a települési önkormányzatnak intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról. 44/H. § (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a települési önkormányzatnak benyújtani. (2) A kötelezően ellátandó közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni. 44/I. § (1) A települési önkormányzatot a nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatás megszervezéséért – figyelemmel a közszolgáltatás színvonalára – a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg. (2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött támogatásra csak akkor jogosult, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. (3) Ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv 41
kezdeményezi, hogy az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja. 44/J. § (1) Ha az ingatlantulajdonos, a települési önkormányzat, az önkormányzati társulás és a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségét nem teljesíti vagy megszegi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni. (2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki. (3) A bírság kiszabására a vízügyi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl csak akkor szabható ki bírság, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. (4) A jogerősen kivetett közszolgáltatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás. 92. § A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány] „ t) a nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási tevékenység végzési feltételeinek, az e tevékenységre jogosító bejelentés és a nyilvántartás tartalmi elemeire, a tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek, a közszolgáltatási szerződés tartalmának, valamint a közszolgáltatási díj megállapításának, továbbá a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek u) a közszolgáltatási bírság kiszabása és megállapítása módjának és mértékének.” [rendeletben történő megállapítására.] 93. § A Vgtv. 45. §- a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki. „(2) E törvénynek a hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló 2010. évi ……. törvénnyel (a továbbiakban: Hgt.) megállapított rendelkezéseit a Hgt. hatálybalépésekor jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a folyékony hulladék begyűjtése és szállítása iránti engedélykérelem a tervezett tevékenység bejelentésének minősül. (3) A Hgt. hatályba lépését megelőzően kiadott és hatályos folyékony hulladék begyűjtési és szállítási engedély a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési és szállítási tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyenértékű.” 94. § A Vgtv. 1. melléklete a következő 35.-37. ponttal egészül ki: 42
[E törvény alkalmazásában] „35. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából; 36. begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele; 37. műszakilag rendelkezésre álló víziközmű: az ingatlan bekötése szempontjából az a víziközmű közhálózat – ivóvíz törzshálózat és bekötővezetékek együttesen, illetve szennyvízelvezető törzshálózat és bekötővezetékek együttesen – amelynek kiépítése a próbaüzemet is ideértve befejeződött, műszaki átadás-átvétele és üzembe helyezése megtörtént.” 45. Hatályon kívül helyező rendelkezés 95. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény.
43
1. melléklet 2010. évi ... törvényhez Veszélyességi jellemzők H 1 "Robbanásveszélyes": olyan anyagok és készítmények, amelyek láng hatására robbanhatnak, vagy amelyek érzékenyebbek az ütésre vagy a súrlódásra, mint a dinitrobenzol; H 2 "Oxidáló": olyan anyagok és készítmények, amelyek más anyagokkal, különösen gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő (exoterm) reakcióba lépnek. H 3-A "Tűzveszélyes": - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanáspontja 21 °C alatt van (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat is), vagy - azon anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd öngyulladásra képesek, vagy - olyan szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítását követően is tovább égnek vagy bomlanak, vagy - gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a levegőn normál nyomáson gyúlékonyak, vagy - anyagok és készítmények, amelyeknek vízzel vagy nedves levegővel történő érintkezésekor veszélyes mennyiségben keletkeznek tűzveszélyes gázok. H 3-B "Kevésbé tűzveszélyes": olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanáspontja 21 °C vagy annál magasabb, és 55 °C vagy annál alacsonyabb. H 4 "Irritáló vagy izgató": nem maró hatású anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. H 5 "Ártalmas": olyan anyagok és készítmények, amelyek, belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén korlátozott egészségkárosodást okozhatnak. H 6 "Mérgező": olyan anyagok és készítmények, (beleértve a rendkívül mérgező hulladékokat is), amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva súlyos, akut vagy krónikus egészségkárosodást, vagy akár halált is okozhatnak. H 7 "Rákkeltő (karcinogén)": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva rákot okozhatnak, vagy annak előfordulási esélyét növelhetik. H 8 "Maró": olyan anyagok és készítmények, amelyek az élő szövettel érintkezve azt elroncsolhatják. H 9 "Fertőző": olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok és készítmények, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.
44
H 10 "Reprodukciót (szaporodást) károsító": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve, vagy a bőrön keresztül felszívódva nem öröklődő fejlődési rendellenességet okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik. H 11 "Mutagén": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva örökletes genetikai károsodást okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik. H 12 Olyan hulladék, amelyek vízzel, levegővel vagy valamely savval érintkezve mérgező vagy erősen mérgező gázokat fejleszt. H 13 "Érzékenységet okozó": olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzés vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén hiperérzékenységi reakciót képesek kiváltani úgy, hogy az anyagnak vagy készítménynek való ismételt expozíció esetén jellegzetes káros hatások lépnek fel. H 14 "Környezetre veszélyes (ökotoxikus)": hulladékok, amelyek közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek egy vagy több környezeti elemre. H 15 Hulladék, amelyek hajlamos arra, hogy belőle az ártalmatlanítást követően valamely formában — pl. kimosódás — a fent felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék.
45
2. melléklet 2010. évi … törvényhez Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba (például hulladéklerakás) D2 Talajban történő kezelés (például folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása) D3 Mély-injektálás (például szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba vagy természetes üregekbe juttatása) D4 Felszíni feltöltés (például folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítő tavakban) D5 Lerakás műszaki védelemmel (például elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban) D6 Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek D9 E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (például elpárologtatás, szárítás, kiégetés) D10 Hulladékégetés szárazföldön D11 Hulladékégetés tengeren (európai uniós jogi aktusok és nemzetközi egyezmények alapján tiltott művelet) D12 Tartós tárolás (például tartályokban történő elhelyezés mélyművelésű bányában) D13 Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (D-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja az ártalmatlanítást megelőző előkezelést, mint például a D1-D12 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet készítése, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés) D14 Átcsomagolás a D1-D13 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D15 Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén, a gyűjtés keretében az elszállításig történő tárolás kivételével)
46
3. melléklet 2010. évi …törvényhez Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek R1 Elsődlegesen tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel) R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a talaj hasznosítását eredményező talajtisztítást és a szervetlen építőanyagok újrafeldolgozását) R6 Savak vagy lúgok regenerálása R7 Szennyezés-csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata R10 Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkezelést, mint például az R1-R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet készítése, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés) R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén, a gyűjtés keretében az elszállításig történő tárolás kivételével) Az R1 szerinti műveletet végez a települési hulladékot feldolgozó égetőmű, ha energiahatékonysága megegyezik vagy meghaladja a) a 0,60-ot a működő és 2009. január 1-je előtt engedélyezett létesítmények esetében, b) a 0,65-ot a 2008. december 31. után engedélyezett létesítmények esetében, a következő képlet használatával: Energiahatékonyság = (Ep – (Ef + Ei))/(0.97 × (Ew + Ef))ahol: Ep: éves hőenergia- vagy elektromosenergia-termelés. Kiszámítása: az energia elektromos áram formájában szorozva 2,6-el és a kereskedelmi használatra előállított hőenergia szorozva 1,1-el (GJ/év) Ef: a rendszer éves energia inputja a gőz termeléséhez hozzájáruló tüzelőanyagokból (GJ/év) Ew: a kezelt hulladék energiatartalma éves szinten a hulladék nettófűtőértékével számítva (GJ/év) Ei: éves bevitt energia az Ew és az Ef kivételével (GJ/év) 0,97: a fenékhamu és a sugárzás miatt bekövetkező energiaveszteség-faktor.
47
4. melléklet a 2010. évi … törvényhez A hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések A hulladékkeletkezéssel kapcsolatos keretfeltételeket érintő intézkedések 1. Tervezési intézkedések vagy az erőforrások hatékony felhasználását előmozdító egyéb gazdasági eszközök használata. 2. A tisztább és kevesebb hulladék képződését eredményező termékek és technológiák területén végzett kutatás és fejlesztés előmozdítása, valamint az ilyen témájú kutatás és fejlesztés által elért eredmények terjesztése és használata. 3. A hulladékképződés megelőzéséhez való hozzájárulás céljából a hulladékképződés által a környezetre nehezedő nyomást leíró hatékony és jellemző mutatók kidolgozása minden szinten, a termékek közösségi szintű összehasonlításától a helyi hatóságok tevékenységén át a nemzeti intézkedésekig. A tervezési, gyártási és forgalmazási szakaszt befolyásoló intézkedések 4. Az öko-tervezés előmozdítása (a környezetvédelmi vonatkozásoknak a terméktervezésbe való módszeres beépítése a termék környezetvédelmi teljesítményének az egész életciklusra kiterjedő javítása érdekében). 5. A hulladék képződésének megelőzési technikáival kapcsolatos tájékoztatás nyújtása az elérhető legjobb technikák ipari bevezetésének megkönnyítése érdekében. 6. Az illetékes hatóságok számára szervezett képzés a hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó követelményeknek az e törvény és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály értelmében kiadott engedélyekbe való beépítésével kapcsolatban. 7. Intézkedések az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá nem tartozó létesítményekben való hulladékképződés megelőzése érdekében. Adott esetben ezek az intézkedések lehetnek a hulladékképződés megelőzésének vizsgálatai vagy tervei. 8. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása vagy a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb támogatás. Az ilyen intézkedések nagy valószínűséggel különösen hatékonynak bizonyulnak, ha azokat a megcélzott kis- és középvállalkozásokhoz igazítják, és a már működő vállalkozási hálózatokra támaszkodnak. 9. Az önkéntes megállapodások, a fogyasztói vagy termelői bizottságok vagy az ágazati tárgyalások igénybevétele annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások vagy ipari ágazatok meghatározzák a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos terveiket vagy célkitűzéseiket, illetve javíthassanak a túlzott mértékű hulladék képződését eredményező termékeken vagy csomagolásokon. 10. A megbízható környezetgazdálkodási rendszerek előmozdítása, beleértve az EMAS-t és az ISO 14001-et is. A fogyasztási és használati szakaszt befolyásoló intézkedések 11. Gazdasági eszközök, mint például a környezetet nem terhelő termékek vásárlására való ösztönzés vagy a fogyasztók által kötelezően fizetendő díj bevezetése egy olyan adott árucikkre vagy csomagolási összetevőre, amelyhez egyébként ingyen hozzájuthatnának. 12. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása és az általános közvéleményt vagy egy adott fogyasztói csoportot célzó tájékoztatás. 13. A megbízható öko-címkézés előmozdítása. 48
14. Az iparral kötött megállapodások az integrált termékpolitika keretében megvalósított termékbizottságokhoz hasonlóan, vagy a kiskereskedőkkel a hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos információk és a kisebb környezeti hatású termékek rendelkezésre bocsátásáról kötött megállapodások. 15. A közbeszerzés és a vállalati beszerzés vonatkozásában a környezetvédelmi és a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó kritériumok beépítése az ajánlati felhívásokba és a szerződésekbe az Európai Bizottság által 2004. október 29-én közzétett, a „Környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel” összhangban. 16. A még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának és/vagy megjavításának előmozdítása, nevezetesen az olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn lakott régiókban.
49
