2010. évi általános jelentés
Frontex Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség
Rondo ONZ 1, 00-124 Varsó, Lengyelország Tel.: +48(22)544 95 00
E-mail:
[email protected] Internet: www.frontex.europa.eu
Bármilyen formában vagy bármilyen módon történı sokszorosítás kizárólag a Frontex elızetes engedélyével lehetséges.
Minden jog fenntartva © Frontex, 2011
2___________________________________________________________________________________
Tartalomjegyzék A Frontex Igazgatótanácsa elnökének elıszava ............................................................ 4 Az ügyvezetı igazgató elıszava...................................................................................... 6 1.
Bevezetés................................................................................................................. 7 1.1. 1.2.
2.
Fejlemények............................................................................................................. 9 2.1. 2.2. 2.3.
3.
3.5.
A költségvetés alakulása .............................................................................. 20 A 2009. évi költségvetés végleges végrehajtása.......................................... 20 2010. évi elıirányzatok ................................................................................. 21 A pénzgazdálkodás egyéb szempontjai ....................................................... 22 3.4.1. Általános költségvetés ................................................................... 22 3.4.2. Operatív költségvetés.................................................................... 22 3.4.3. Kifizetések ..................................................................................... 23 A humán erıforrásokkal kapcsolatos kérdések összefoglalása ................... 23 3.5.1. Munkaerı-felvétel .......................................................................... 23
Sikertörténetek ...................................................................................................... 24 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.
5.
Az EU külsı határain tapasztalható helyzet ................................................... 9 Szakpolitikai szintő fejlemények ................................................................... 10 Ügynökségi szintő fejlemények..................................................................... 13 2.3.1. Mőveletek ...................................................................................... 13 2.3.2. Kapacitásépítés ............................................................................. 15 2.3.3. Igazgatási részleg.......................................................................... 16 2.3.4. Átláthatóság................................................................................... 17 2.3.5. Alapvetı jogok ............................................................................... 18
A költségvetési kérdések összefoglalása .......................................................... 20 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
4.
A Frontex általános ismertetése ..................................................................... 7 A jelentés célja ................................................................................................ 8
Közös mőveletek........................................................................................... 24 Kutatás és fejlesztés ..................................................................................... 25 Képzés .......................................................................................................... 26 Egyesített erıforrások – létfontosságú támogatás az elsı RABIT-mővelethez27 Kommunikáció............................................................................................... 28
Mellékletek ............................................................................................................. 31 A. melléklet: Az Igazgatótanács tagjainak felsorolása ............................................ 31 B. melléklet: 2010. évi operatív tevékenységek ...................................................... 34 C. melléklet: A közös mőveletek összehasonlító elemzése.................................... 38 D. melléklet: Tanfolyamok felsorolása .................................................................... 41 E. melléklet: Elıirányzatok ...................................................................................... 43 F. melléklet: A felvett személyzet egységenkénti bontása...................................... 44 G. melléklet: Az ideiglenes alkalmazottak bontása................................................. 45
___________________________________________________________________________________ 3
A Frontex Igazgatótanácsa elnökének elıszava 2010 a Frontex-ügynökség egy újabb emlékezetes éve volt. Idırendi sorrendben a fı elemek a Frontex-rendelet módosítása, a Határırök Európai Napja, a Frontex Operatív Iroda (FOO) és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT-ok), valamint az alapvetı jogok voltak. Februárban a Bizottság közzétette a módosított Frontex-rendeletre irányuló javaslatát. A módosítás célja, hogy biztosítsa a mőszaki felszerelés és a szakképzett határırök rendelkezésre állását a közös mőveletekhez, a hatékony koordinációt, a közös mőveletek végrehajtását és értékelését, a Frontex és a harmadik országok közötti eredményes együttmőködést a határigazgatás terén, valamint új adatokhoz való hozzáférés biztosítása révén a Frontex kockázatelemzésének javítását, továbbá a közös visszatérési mőveletek eredményességét és a tagállamok határigazgatás terén elért teljesítményének értékelését. Emellett a felülvizsgált Frontex-rendelet törekszik az emberi jogok tiszteletben tartására irányuló jogi keret erısítésére a Frontex tevékenységeiben. Mivel a javaslatra irányuló tárgyalások egész éven át folytatódtak a Tanácsban és az Európai Parlamentben; a rendelet elfogadására várhatóan 2011-ben kerül sor. A Frontex 2010-re a bemutatkozások éveként fog emlékezni: ekkor jött létre a Frontex elsı szakrészlege, ekkor került sor a RABIT elsı bevetésére és az elsı Határırök Európai Napjára. Az Igazgatótanács munkájának egyik kiemelkedı eleme az elsı szakrészleg létrehozása volt, amely egy kísérleti Frontex Operatív Iroda (FOO) formájában valósult meg a görögországi Pireuszban. Az FOO, amely 2010. október 1-jén kezdte meg mőködését, az Ügynökség operatív hatékonyságát kívánja javítani a Földközi-tenger középsı és keleti térségében. A kísérleti projekt értékelés tárgyát képezi, és továbbfejlesztésérıl ezen értékelés alapján dönt majd az Igazgatótanács 2012 elején. Görögországnak az illegális migráció görög–török határon történı megfékezésére irányuló kérésére a RABIT elsı bevetésére a 2010-es évnek a Frontex szempontjából legfigyelemreméltóbb eseményeként fogunk emlékezni. Feladataik teljesítése során az Ügynökség és a részt vevı tagállamok kiválóan bizonyították, hogy gyorsan és jól szervezetten képesek operatív támogatást nyújtani. A jelentéstételi idıszakban az Ügynökség az alapvetı jogok terén is számos tevékenységet bonyolított le. Áprilisban a Tanács a közös tengeri mőveletekre vonatkozó iránymutatásokat fogadott el, meghatározva az annak biztosítására szolgáló szabályokat és iránymutatásokat, hogy a Frontex közös mőveleteiben részt vevı összes tagállam egységesen alkalmazza a nemzetközi menedékjogi és emberi jogi rendelkezéseket. Így a május 25-én legelsı alkalommal megrendezett Határırök Európai Napján egy külön fórum foglalkozott a határigazgatás területén felmerülı alapjogi kérdésekkel. Végezetül pedig az Igazgatótanács utolsó ülésén kikövezte az utat a Frontex alapjogi stratégiájának kidolgozása elıtt. Emellett szeretnék emlékeztetni arra, hogy miután 2009-ben meghosszabbította Ilkka Laitinen ügyvezetı igazgató hivatali idejét, az Igazgatótanács arról is döntött, hogy további öt évre meghosszabbítja Gil Arias ügyvezetıigazgató-helyettes hivatali idejét, ami azt jelenti, hogy megbízatása 2015 decemberéig tart.
4___________________________________________________________________________________
Itt szeretnék külön köszönetet mondani az Igazgatótanács tagjainak tevékeny és konstruktív részvételükért, az Igazgatótanács Spanyolországot és Belgiumot képviselı tagjainak az Európai Unió Tanácsában az Ügynökséghez kapcsolódó tevékenységekrıl történı rendszeres tájékoztatásért, és végül, de nem utolsósorban az ügyvezetı igazgatónak, az ügyvezetıigazgatóhelyettesnek és munkatársaiknak az EU határigazgatásának területén a tagállamoknak nyújtott kiváló támogatásért és az Igazgatótanács 2010. évi ülései során, illetve az ülések elıkészítésében folytatott kitőnı együttmőködésért. Szolgáltatásorientált tevékenységének köszönhetıen a tagállamok kifejezetten elismerik, hogy a Frontex továbbra is nélkülözhetetlen uniós szereplı.
Robert Strondl elnök
___________________________________________________________________________________ 5
Az ügyvezetı igazgató elıszava 2010 történelmi év volt a Frontex számára. Amellett, hogy ez volt az Ügynökség mőködésének ötödik éve – melyet az elsı alkalommal megrendezett Határırök Európai Napja fémjelzett –, 2010ben néhány más fontos mérföldkövet is láttunk. Ezek közül nem utolsósorban kiemelendı a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT-ok) elsı bevetése. A Frontex küldetésének e fontos eleme – azaz az, hogy hozzáadott értékkel lássa el a tagállamok határigazgatási rendelkezéseit – már azóta érvényben van, hogy az Európai Bizottság 2007-ben megbízta ezzel az Ügynökséget. Ezt az EU külsı határain kialakuló vészhelyzetekkel kapcsolatos testre szabott gyorsreagálási mechanizmust rendszeres gyakorlatokon és a bevetési mechanizmus finomhangolásán keresztül tartották készenléti állapotban. Azonban csak 2010 októberében következett be, hogy egy tagállam, amely súlyos és beláthatatlan migrációs nyomásnak volt kitéve, kérte e mechanizmus bevetését. Nagy elégedettséggel számolok be arról, hogy a bevetés a valóságban még a legjobb gyakorlaton tapasztaltnál is gyorsabb és zökkenımentesebb volt. Ráadásul a 2010-es RABIT közös mővelet mérhetı eredményeket ért el, és új teljesítménymérı referenciaértéket hozott létre a Frontexnek a határigazgatási kiválóság terén folyamatban lévı kötelezettségvallásához. A RABIT bevetését másfelıl egyéb alapvetı változások tették szükségessé 2010-ben. Az Ügynökség 2005-ös létrehozása óta elsı alkalommal fordult elı, hogy az Európai Unióba irányuló illegális migráció jellemzı útvonala a tengerrıl a szárazföldre tevıdött át. Ez nagymértékben a Frontex erıteljes tengeri jelenlétének volt betudható. Az, hogy 2010-ig hozzáadott értékkel ruházza fel a tagállamok határırizeti operatív tevékenységeit, fıként tengeri jelenlétet követelt meg, és az Ügynökség operatív munkájának központi pillére az emberéletek megmentése volt a tengereken. Azzal, hogy a Földközi-tenger keleti térségének útvonala a tengerrıl a szárazföldre tevıdött át, a Poseidon szárazföldi közös mővelettel az elsı alkalommal fordult elı, hogy egy szárazföldi mővelet volt a Frontex legnagyobb mővelete. Erıfeszítéseink elıterében itt is az alapvetı jogok tiszteletben tartása és a Frontexnek a bevált gyakorlatok győjtıhelyeként és referenciapontjaként betöltött szerepe állt. A Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésével az emberi jogok kifejezetten az Ügynökség munkájának elıterébe kerültek 2010-ben. E fontos dokumentum újra meghatározza az Ügynökség további munkáját, nagyobb hangsúlyt helyezve a szabadság és a biztonság egymásba kapcsolódó prioritásaira. Az elıbbit illetıen a Frontexnek minden eddiginél egyértelmőbb kötelezettsége van arra, hogy az alapvetı jogokat stratégiájának központi elemeként rögzítse. Az utóbbi illetıen pedig az Ügynökség megbízása immár magában foglalja a határokon átnyúló bőnözés kezelésének hasonlóképpen nyomatékos feladatát is. A Frontex ezen a területen is alkalmazkodott az új mőködési környezetéhez: azáltal, hogy elindította az illegális migráció gyermekeket érintı fenyegetettségeire vonatkozó elsı tényfeltáró mőveletét, valamint kockázatelemzési kutatási jelentést készített az EU bevándorlási folyamatában a kísérı nélküli kiskorúak helyzetérıl. Az új feladatokat a képzési egység is magáévá tette annak a folyamatban lévı projektnek a részeként, hogy Európa-szerte harmonizálják a határırszolgálatok képzésére vonatkozó rendelkezéseket. Az elmúlt év sok szempontból is új normákat állított a Frontex elé, amelyeknek ügynökségként meg kell felelnie, és amelyek szilárd alapként szolgálnak az elkövetkezı évben a további pozitív eredményekhez. Ahogyan azonban már sokszor elmondtam a nyilvánosság elıtt, a határigazgatás csupán egy eleme a teljes képnek. Az EU-ban szélesebb összefüggésben is sor kerül majd a migráció, a határellenırzés és a menedékjog területeinek finomítására és újradefiniálására. A Frontex feladata, hogy felnıjön ahhoz a kihíváshoz, hogy teljesítse ezeket az új feladatait és alkalmazkodjon az állandóan változó – politikai, jogi, technikai, sıt földrajzi – környezethez, amely meghatározza majd szerepünket 2011-ben és az azt követı években.
Ilkka Laitinen ügyvezetı igazgató 6___________________________________________________________________________________
1. Bevezetés 1.1. A Frontex általános ismertetése Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökséget a 2007/2004/EK tanácsi rendelet[1] hozta létre. A Frontex kockázatelemzéseket végez, és értékeli a külsı határokkal kapcsolatos fenyegetettségeket; koordinálja a tagállamok közötti operatív együttmőködést a külsı határok igazgatása terén; támogatja a tagállamokat a külsı határokon fokozott technikai és operatív segítségnyújtást igénylı körülmények között; biztosítja a tagállamoknak a szükséges támogatást a közös visszatérési mőveletek megszervezéséhez; segítséget nyújt a tagállamoknak a nemzeti határırök képzésében, beleértve a közös képzési követelmények kialakítását is, és nyomon követi a külsı határok ellenırzése és ırizete szempontjából lényeges kutatási eredményeket. A Frontex a külsı határok igazgatásával kapcsolatos közösségi intézkedések végrehajtása terén végzett tagállami tevékenységek összehangolása révén megerısíti a határbiztonságot. A 2007/2004/EK rendelet a Frontex célkitőzéseként írja elı a külsı határok igazgatására vonatkozó meglévı és jövıbeli közösségi intézkedések alkalmazásának megkönnyítését és hatékonyabbá tételét. A Frontex azáltal jár el így, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása érdekében tett lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenırzésének és az Európai Unió tagállamai külsı határırizetének hatékony, magas és egységes szintő megteremtéséhez. A Frontex jövıképe az, hogy az Ügynökség az európai integrált határigazgatási koncepció (IBM) sarokkövévé váljon, amely támogatja a legmagasabb szintő szakmaiságot, interoperabilitást, valamennyi érdekelt sértetlenségét és kölcsönös tiszteletben tartását. E jövıkép megvalósítása érdekében a Frontex – küldetésnyilatkozatának és értékeinek megfelelıen – négy egymáshoz kapcsolódó célkitőzés elérésére törekszik:
Tudatosítás A Frontex célja, hogy operatív információk alapján és a helyzet elemzése révén az EU külsı határainak biztonságára esetlegesen hatást gyakorló változások, kockázatok és fenyegetések értékeléséhez képet alkosson a kialakult helyzetrıl; az Ügynökség emellett a határbiztonság megerısítése érdekében figyelemmel kíséri a technológiák és a megoldások fejlıdését; ennek célja a határokon áthaladó jogszerő forgalom elımozdítása érdekében kezdeményezések kidolgozása, valamint az operatív tevékenységek és a technikai támogatás európai szinten való végrehajtása.
Reagálás A Frontex célja, hogy kulcsfontosságú szerepet töltsön be az Európai Unió integrált határigazgatási koncepciójának végrehajtásában, különösen a határellenırzés területén – azáltal, hogy közös tevékenységeket kezdeményez, és hogy a legnagyobb hatékonysággal hangolja össze európai uniós szinten a rendszeres operatív határbiztonsági intézkedéseket, továbbá hogy készen áll arra, hogy a tagállamokat a vészhelyzetek kezelésében hatékonyan támogatja és az EU külsı határainál a biztonságot rendkívüli esetekben is biztosítja.
[1]
A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2007. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról (Frontex-rendelet), HL L 349., 2004.11.25.,1. o.
___________________________________________________________________________________ 7
Interoperabilitás A külsı határok hatékony igazgatása szükségessé teszi az interoperabilitást nemzeti, európai és nemzetközi szinten is. A Frontex célja, hogy központi szerepet játsszon az EU külsı határainak hatékony igazgatását támogató doktrínák, szükségletek, operatív és igazgatási eljárások és technikai megoldások harmonizációjának elımozdításában.
Teljesítmény A Frontex törekszik arra, hogy az erıforrások fokozottan hatékony felhasználása, a munkafolyamatok fejlesztése, valamint a meghatározott célkitőzések megvalósítása segítségével a munkaprogramokban megjelölt elvárásoknak megfelelı eredményeket érjen el. A Frontex a humanitást, a nyitott kommunikációt, a szakmaiságot, a csapatmunkát és a megbízhatóságot olyan értékeknek tekinti, amelyeket személyzete minden tagjának el kell fogadnia, osztania kell, meg kell élnie és végre kell hajtania, a Frontex partnereinek pedig ezeket tiszteletben kell tartaniuk. Ez az öt érték alkotja a Frontex tevékenységeinek alapját minden szinten. Az alapvetı jogok maradéktalan és tényleges tiszteletben tartása a Frontex határozott és stratégiai döntése. Mindez az Ügynökség értékeiben is tükrözıdik az Ügynökség valamennyi operatív és igazgatási tevékenysége és a tagállamok kapacitásának fejlesztése során.
1.2. A jelentés célja A Frontex 2010. évi általános jelentése a 2010. évi munkaprogramot veszi viszonyítási pontként, de nem célja, hogy az abban kitőzött célok mindegyike tekintetében összevetést készítsen. Átfogó áttekintést ad az olvasónak a 2010 során végzett tevékenységekrıl, emellett pedig kiemel egyes operatív tevékenységeket és sikereket. Ezt a tájékoztatást általános pénzügyi információkkal egészíti ki. A Frontex-rendelet elıírja, hogy az általános jelentésnek tartalmaznia kell az év során elvégzett operatív tevékenységek átfogó összehasonlító elemzését. Ez a projekt a 2009-es általános jelentésben kezdıdött el, és az ideiben is folytatódik. A fı kihívást nem az egyes tevékenységek – rendszeres és kötelezı alapon végrehajtott – értékelése jelenti, hanem ezek összevetése és a kapott információn alapuló hipotézisek felállítása. Folyamatban van az a projekt, amely az operatív tevékenységek elemzésére és értékelésére szolgáló szabványosított rendszert kívánja létrehozni, e rendszer fejlesztése pedig 2010-ben is folytatódott.
8___________________________________________________________________________________
2. Fejlemények 2.1. Az EU külsı határain tapasztalható helyzet 2010-ben, ahogyan a korábbi években is, a becslések szerint az EU külsı határain átkelı utasforgalom mintegy háromnegyedét az uniós polgárok adták. Nincsenek pontos statisztikák a külsı határokon átkelı utasok teljes számáról, azonban az Európai Bizottság becslései szerint a határátlépések (belépések és kilépések) száma 2008-ban mintegy 710 millió volt, és ezek között a légi határátlépés volt a legnagyobb arányú (392 millió). Fontos, hogy a 2009-es csökkenés után 2010-ben újra fellendült az éves légi utasforgalom. [2]
2010 áprilisában hatályba lépett az EU Vízumkódexe , amely meghatározta az egységes vízum kiállítására irányadó szabályokat. A kiadott uniós vízumok számának általánosan csökkenı tendenciája a legnagyobb valószínőség szerint folytatódott 2009-tıl 2010-ig, mivel bevezették a vízummentes utazást azok számára, akik új biometrikus útlevéllel rendelkeznek Szerbiában, Montenegróban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Albániában és BoszniaHercegovinában. Jelenleg még mindig több mint 100 ország állampolgárának van szüksége vízumra az EU-ba való belépéshez; ık a nem uniós népesség több mint 80 %-át teszik ki, ugyanakkor 37 ország mintegy 1 milliárd állampolgárának nem kell vízumot igényelnie. Az illegális migráció terén a 2009-es jelentésben szereplı, élesen csökkenı tendencia 2010-ben [3] megállt . A Nyugat-Afrikán, a Földközi-tenger nyugati térségén és a Földközi-tenger középsı térségén áthaladó útvonalakon folyó illegális migráció továbbra is csökkent, mérsékelve ezzel a nyugat-afrikaiak illegális migrációját, akiket korábban a leggyakrabban észleltek ezeken az útvonalakon. Ezzel szemben hirtelen megugrott az illegális határátlépések száma a Törökország és Görögország közötti szárazföldi határon. Következésképpen 2010-ben Görögország vált az EU-ba irányuló illegális migráció fı belépési pontjává, Törökország pedig az illegális migránsok fı tranzitországa lett. A görög–török szárazföldi határon elıször 2010-ben észlelték az illegális határátlépések növekedését, amely 2010 novemberében érte el a csúcsot, amikor naponta mintegy 350 határátlépést észleltek a görög Orestiada város közelében. A leggyakrabban ázsiai országok (Afganisztán és Irak) állampolgárait derítették fel, azonban növekvı számban észleltek ÉszakAfrikából érkezı illegális migránsokat is. A Görögország és Törökország közötti szárazföldi határon észlelt afrikaiak többsége, elıször repülıgéppel utazott Isztambulba, kihasználva az alacsony viteldíjakat és a török vízumliberalizációt. Az, hogy a görög határ egy kis szakaszán hirtelen megnövekedett az illegális határátlépések száma, amiatt következett be, hogy a segítık kihasználták a helyi adottságok sérülékenységét az EU külsı határán, különösen azon a 12,5 km-es szárazföldi szakaszon, amelyet nem az Evros folyó határol, amely máshol a Görögország és Törökország közötti szárazföldi határt jelzi. Ez a fejlemény váltotta ki a gyorsreagálású határvédelmi csapat (RABIT) elsı bevetését 2010 novemberében. 26 tagállam és schengeni társult ország összesen több mint 500 tisztje vett részt a bevetésben, amely a tervek szerint 2011. március 2-ig tart. A hamis állampolgársági nyilatkozatok kérdése, valamint a nem elégséges görögországi ırizeti kapacitás továbbra is jelentıs akadályt képez az illegális migránsok kiutasítási eljárásaiban. Az illegális határátkelés során észlelt migránsok közül kevesen kérnek menedékjogot Görögországban, és többségük végleges célországként más uniós tagállamok felé tart. Gyakran a Nyugat-Balkánt használják tranzitútvonalként, ahogy arra a Szlovénia és Horvátország, valamint a Magyarország és Szerbia közötti felderítések is rámutatnak. [2] Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex), HL L 243, 2009.9.15., 1.o. A nyomtatás idıpontjában a 2010-es adatok még nem álltak rendelkezésre. [3]
___________________________________________________________________________________ 9
A Görögország és Albánia közötti körkörös illegális migráció – amely éveken át a külsı határokon áthaladó illegális migrációs áramlások közül az egyik legjelentısebb volt – 2009-hez képest csökkent 2010-ben, és az elsı alkalommal múlták felül ezt a görög–török határon észlelt határátlépések. Ez a csökkenı tendencia azzal magyarázható, hogy a gazdasági válság miatt kevesebb munkalehetıség van az albánok számára Görögországban, emellett 2010 decemberétıl vízumliberalizáció lépett érvénybe a biometrikus útlevéllel rendelkezık számára. Az EU keleti külsı szárazföldi határain 2009-ben több kishatárforgalmi megállapodás lépett hatályba Ukrajna és uniós szomszédjainak többsége (Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) között. 2010 márciusában kishatárforgalmi megállapodás lépett érvénybe Románia és Moldova között is. Emellett Lengyelország és Belarusz, valamint Norvégia és Oroszország kishatárforgalmi megállapodásokat írt alá, amelyek várhatóan 2011 közepén lépnek hatályba. A kishatárforgalmi megállapodások ellenére fıként az ukrán állampolgárok elıtt tagadták meg a belépést az EU külsı határain 2010-ben, fıként a lengyel szárazföldi határon, az EU külsı határainak egyik legforgalmasabb szakaszán. Összességében a belépések megtagadása elhanyagolható mértékben csökkent 2010-ben, azonban a tendenciák nagyon eltérıek a különbözı országok állampolgárai tekintetében. A külsı légi határokon például továbbra is brazil állampolgárok belépését tagadják meg a leggyakrabban, függetlenül a 2009-hez képest több mint 20 %-os csökkentéstıl. Másrészrıl több mint 80 %-os növekedéssel a szerb állampolgárok lettek a második leggyakrabban elutasított állampolgárok a külsı szárazföldi határokon (ami a vízumliberalizációval volt összefüggésben). Különös aggodalomra adott okot 2010-ben, hogy az EU-ba való belépéshez hamisított úti okmányokat használtak, mivel a korszerő okmányok hamisításához szükséges magas szintő szakértelem azt jelenti, hogy a hamis okmányok egyre nagyobb mértékben a szervezett bőnözéshez kapcsolódnak. Emellett – a 2009 elején megkezdett adatgyőjtés óta – 2010-ben derítették fel a legmagasabb arányban azt, hogy az EU-ba való belépéshez hamisított okmányokat használnak. E növekedésen kívül arról is beszámolnak, hogy jogosulatlan felhasználók – úgynevezett imposztırök – szélesebb körben élnek vissza eredeti okmányokkal. Uniós szinten a menedékkérelmek száma viszonylag állandó maradt 2009 és 2010 között. Azonban néhány tagállamban – például Németországban, Belgiumban és Svédországban – nagy növekedés volt tapasztalható, ami két eltérı folyamat eredménye: a Görögország és Törökország közötti szárazföldi határon illegálisan átkelı afgán állampolgárok számának növekedése, valamint a Szerbiából, Montenegróból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó, biometrikus útlevéllel rendelkezık számára biztosított vízumliberalizáció. Ez utóbbi esetben több tagállam számolt be a szerb állampolgárok által benyújtott menedékkérelmek számának növekedésérıl. E kérelmek többségét a tagállamok menekültügyi hatóságai késıbb megalapozatlannak ítélték. Az, hogy az EU-ba való belépés érdekében ilyen módon nyilvánvalóan visszaélnek a menedékjogi eljárásokkal, kétségtelenül akadályozza azt, hogy gyorsan védelmet biztosítsanak a jogos kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgárok számára, és ez arra késztette az Európai Bizottságot 2010 novemberében, hogy nyomon követési rendszert javasoljon, amikor a vízummentes rendszert kiterjesztik Albániára és Bosznia-Hercegovinára.
2.2. Szakpolitikai szintő fejlemények A harmadik országok illetékes hatóságaival létesített külkapcsolatok terén 2010 a meglévı munkamegállapodások folyamatos megszilárdításának és további operatív megvalósításának éve volt, különös tekintettel a Nyugat-Balkánnal és a keleti határokkal kapcsolatos kockázatelemzési hálózatokra, valamint a képzési és a közös mőveleti tevékenységekre. Sikeres tárgyalások folytak egy munkamegállapodás kidolgozásáról a nyugat-balkáni térségben folytatott migrációs és határigazgatási tevékenységek regionális koordinátorával, a skopjei Migrációs, Menedékjogi és Menekültügyi Regionális Kezdeményezés (MARRI) Regionális Központjának igazgatójával.
10__________________________________________________________________________________
Három új munkamegállapodás jött létre a Független Államok Közössége (FÁK) Határırparancsnoki Tanácsának Koordinációs Szolgálatával, a Kanadai Határszolgálati Ügynökséggel és a Zöld-foki Köztársaság Országos Rendırségével; ez utóbbi annyiban jelentıs, hogy ez az elsı munkamegállapodás, amelyet egy afrikai ország hatóságaival kötöttek meg. A Frontex látogatást tett Mauritániában és Nigériában, ahol az illetékes vezetı tisztviselıkkel tartott pozitív találkozókat követıen munkamegállapodás-tervezetek készültek, amelyeket belföldi mérlegelés céljából benyújtottak kormányaiknak. 2010 áprilisában 17 kiválasztott afrikai ország tisztviselıi vettek részt az Afrika–Frontex Hírszerzési Közösség (AFIC) madridi nyitó ülésén, amely megvizsgálta ezen országok lehetıségeit és hajlandóságát arra, hogy a formális megállapodásokon kívül részt vegyenek többek között a vonatkozó információk cseréjében és a migrációval kapcsolatos közös kockázatértékelések elkészítésében. Az AFIC munkája 2011-ben is folytatódik. Fennmaradtak és fejlıdtek a földközi-tengeri térség szomszédos harmadik országainak hatóságaihoz főzıdı kapcsolatok, és folyamatos erıfeszítések történtek a formális operatív együttmőködés kialakítása érdekében, különös tekintettel azokra az országokra, ahol a Frontex Igazgatótanácsa már kiadta a megbízást. Eddig az érintett országok hatóságai kevés jelét adták annak, hogy formális munkamegállapodásokat kívánnának kötni az Ügynökséggel. A libanoni hatóságok pozitív jelzéseire válaszul azonban a Frontex 2010 végén látogatást tett Bejrútban. Miközben folytatódtak a tárgyalások a török hatóságokkal kötendı munkamegállapodás szövegérıl, az EU–Törökország közötti szárazföldi határ mindkét oldalán a határırökkel tartott kölcsönös találkozók formájában informális operatív kapcsolatot tartottak fenn. A török hatóságok folyamatos tájékoztatást kaptak arról a sürgetı helyzetrıl, amely 2010 végén a gyorsreagálású határvédelmi csapatok elsı mőveleti bevetéséhez vezetett ugyanezen a szárazföldi határon. 2010-ben a Frontex székhelye két török küldöttségi látogatásnak, a TAIEX (az Európai Bizottság Bıvítési Fıigazgatósága által irányított technikai segítségnyújtási és információcsere eszköz) keretében a török parti ırség tanulmányi látogatásának, valamint egy integrált határigazgatással kapcsolatos uniós ikerintézményi együttmőködési célú tanulmányi látogatásnak adott otthont. Szélesebb összefüggésben a Frontex egyre nagyobb mértékben vett részt kulcsfontosságú uniós migrációs/határigazgatási kezdeményezésekben, például a mobilitási partnerségekben, a keleti partnerségben, valamint a JAIEX-ben (a Bel- és Igazságügyi Tanács tevékenységi területe és a külkapcsolatok közötti külsı kapcsolatokat valamennyi szinten erısíteni hivatott információs és együttmőködési csoportban) és más, a harmadik országokkal, például az USA-val, az Orosz Föderációval és a Nyugat-Balkánnal folytatott migrációs együttmőködésre összpontosító uniós üléseken. A Frontex kapcsolatot tartott fenn az EU harmadik országokban végrehajtott regionális programjaival és misszióival (többek között az EUROMED, az EUSBSR, az EUBAM, a BSRBCC, a BSCF), és hozzájárult ezekhez. A tagállamok megfelelı nemzetközi együttmőködési részlegeivel folytatott együttmőködés fokozására irányuló általános folyamat részeként a Frontex ugyanígy hozzájárult az uniós finanszírozású tagállami kezdeményezésekhez is, mint például a nemzetközi bőnüldözési koordinációs egységek munkájához és a Szerbiában végrehajtott integrált határigazgatási projekthez. 2010-ben a Bel- és Igazságügyi Tanács több olyan kiemelt szakpolitikai szintő fejleménynek volt tanúja, amely jelentıséggel bírt a Frontex munkája szempontjából, és hatást is gyakorolt arra. [ 4 ]
2010 februárjában az Európai Bizottság rendeletjavaslatot tett közzé a Frontex alapító [ 5 ] módosítására. A módosítás célja, hogy egyértelmővé tegye az Ügynökség rendeletének megbízatását, fokozza a hatékonyságát és kiterjessze operatív szerepét; a módosítást mind az Európai Parlamentnek, mind pedig a Tanácsnak el kell fogadnia az együttdöntési eljárás keretében. Az új rendelet megerısíti az emberi jogi kérdések figyelembevételét a Frontex közös mőveletei során, amit az is bizonyít, hogy munkamegállapodások aláírására került sor az Egyesült Nemzetek [4] COM(2010) 61 végleges, 2010. február 24. 5 Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség [] (Frontex) felállításáról szóló, 2004. október 26-án elfogadott 2007/2004/EK tanácsi rendelet.
__________________________________________________________________________________ 11
Menekültügyi Fıbiztosságával (UNHCR, 2008. június) és az Alapjogi Ügynökséggel (FRA, 2010. május). Késıbb, 2010 áprilisában a Tanács iránymutatásokat fogadott el a Frontex által koordinált közös [6] tengeri mőveletekre vonatkozóan , amelyek szabályokat és iránymutatásokat állapítanak meg annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi rendelkezéseket a Frontex közös mőveleteiben részt vevı valamennyi tagállam egységesen alkalmazza, különösen a menekültekre vonatkozó nemzetközi jog és az emberi jogok tekintetében. Ez az eszköz olyan iránymutatásokat rögzít, amelyek elımozdítják, hogy az Ügynökség mőveleti tervei tiszteletben tartsák ezeket a nemzetközi feltételeket, amikor a tengeri határokon folytatott mőveletek során a partra szálló vagy elfogott emberekkel foglalkoznak. Emellett 2010 májusában elfogadták az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) alapító [7] rendeletét . Az EMTH a menekültügy területén a tagállamok közötti gyakorlati együttmőködés kialakítására törekszik, elısegítve a származási országokkal kapcsolatos információcserét, támogatva a „különösen nagy terhelésnek” kitettnek minısülı tagállamokat, és hozzájárulva a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) végrehajtásához. Ez különös jelentıséggel bír az ügynökségek közötti együttmőködés és a két ügynökség közötti kiegészítı jelleg szempontjából. Szintén 2010 májusában az Európai Bizottság elfogadta a kísérı nélküli kiskorúakra vonatkozó [8] cselekvési tervet , annak érdekében, hogy javítsa az EU-ba belépı gyermekek védelmét, és újra megerısítse, hogy a gyermekek legjobb érdeke közös alapvetı ügy az Unióban. A cselekvési terv olyan alapvetı kérdésekkel foglalkozik, mint a családegyesítés, a visszatérésre irányuló eljárások, a befogadási intézkedések és az eljárási garanciák, amelyeket attól a pillanattól kell alkalmazni, hogy a kísérı nélküli kiskorút észlelték a külsı határokon vagy az EU területén. E [9] kötelezettségvállalás, amelyet az Európai Unió Tanácsa is megerısített , a Frontex e területen folytatott képzési tevékenységei szempontjából is jelentıséggel bír. 2010 júliusában az Európai Bizottság Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Fıigazgatóságát (DG JLS) két fıigazgatóságra osztották, az egyik a jogérvényesülésért, az alapvetı jogokért és az uniós polgárságért felel, míg a másik a belügyekért. Cecilia Malmström biztos felügyelete alatt az utóbbi felel a határokért, a vízumügyekért, a bevándorlásért és menekültügyért, a gazdasági, a pénzügyi, a számítástechnikai és a szervezett bőnözés, a korrupció, az emberkereskedelem és a kábítószer elleni küzdelemért, a terrorizmus elleni küzdelemért, valamint a rendırségi és igazságügyi együttmőködésért, és ily módon ez a fıigazgatóság a Frontex új „anyaintézménye”. A két fıigazgatóságra való felosztás annak tudható be, hogy az EU munkájában egyre nagyobb jelentıséget kapnak az e területekhez kapcsolódó szakpolitikák, különösen a migráció területén, ahol a cél egy kiegyensúlyozott közös bevándorlási és menekültügyi politika megszilárdítása, amelynek a szolidaritás és az emberi jogok tiszteletben tartása is alapját képezi. Emellett 2010 novemberében a Tanács elfogadta a szervezett és súlyos nemzetközi bőnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklus meghatározásáról és végrehajtásáról szóló [ 10 ] következtetéseket (2011–2013) , hangsúlyozva azt, hogy ez az elsı lerövidített szakpolitikai ciklus képezi majd az alapját a 2013 és 2017 közötti, teljesen kidolgozott szakpolitikai ciklusnak. A Frontex számára ez azzal jár, hogy az Ügynökség részt vesz az EU-t érintı bőnügyi fenyegetések ellen fellépı tevékenységekben – elsısorban a súlyos és szervezett bőnözés általi fenyegetettség uniós értékelése alapján –, a többéves stratégiai terv kidolgozásában, valamint az éves operatív cselekvési tervek végrehajtásában és nyomon követésében. [6] A Tanács 2010/252/EU határozata (2010. április 26.) a külsı tengeri határoknak az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség által koordinált operatív együttmőködés keretében történı ırizete tekintetében a Schengeni Határ-ellenırzési Kódex kiegészítésérıl. Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási [7] Hivatal létrehozásáról. 8 [] COM(2010) 213 végleges, 2010. május 6. [9] A Tanács következtetései a kísérı nélküli kiskorúakról, a Bel- és Igazságügyi Tanács 3018. ülése, Luxembourg, 2010. június 3. 15358/10. sz. dokumentum, a Tanács következtetései a szervezett és súlyos nemzetközi bőnözésre vonatkozó [10] európai uniós szakpolitikai ciklus meghatározásáról és végrehajtásáról, a Bel- és Igazságügyi Tanács 3043. ülése, Brüsszel, 2010. november 8–9.
12__________________________________________________________________________________
Az uniós szakpolitikai ciklushoz kapcsolódva – szintén 2010 novemberében – a Bizottság [11] közzétette az Európai Unió belsı biztonsági stratégiájáról szóló közleményt . A belsı biztonsági stratégia meghatározza az ügynökségek közötti együttmőködés megszilárdításának alapját, különös tekintettel az Europol, az Eurojust és a Frontex közötti együttmőködésre, annak érdekében, hogy több eredményt érjen el a belsı biztonság területén. Ez az együttmőködés a közös kockázatelemzés fejlesztésétıl kezdve a minimumszabványok kidolgozására és az ügynökségek közötti együttmőködés bevált gyakorlataira terjed ki. Az emberkereskedelemre, az embercsempészetre és az illegális áruk csempészésére vonatkozó közös jelentéstervezeteknek is a közös kockázatelemzésre, közös nyomozásokra, közös mőveletekre és az operatív információk cseréjére vonatkozó közös mőveletek alapját kell képeznie. A Frontex vonatkozásában ez taktikai, operatív és stratégiai szinten javítani fogja a határırizettel kapcsolatos információk megosztását, és feltárja majd a kockázatelemzésre és a határırizetre vonatkozó adatokkal kapcsolatos szinergiákat a fenyegetettségek különbözı típusai tekintetében közös érdeket jelentı területeken.
2.3. Ügynökségi szintő fejlemények 2.3.1. Mőveletek Az operatív teljesítményt illetıen 2010-ben a csökkentett operatív költségvetés ellenére nıtt a mőveletek intenzitása. Bár az Ügynökség teljes költségvetése nıtt 2010-ben, az operatív tevékenységekhez (kísérleti projektek és közös mőveletek) rendelt nettó összeg elhanyagolható mértékben, 48,2 millió EUR-ról 47,4 millió EUR-ra csökkent. Ennek ellenére a mőveleti emberórák száma nagyjából 27 %-kal 6411 órára emelkedett, ami jóval több mint kétszerese a teljesítménynövekedésre kitőzött 11 %-os célnak. E hatékonyságnövekedést az tette lehetıvé, hogy az operatív tevékenységekben részt vevı tagállamok és a schengeni társult országok – melyek száma 2010-ben összesen 28 volt – által rendelkezésre bocsátott humán és technikai erıforrásokat fokozottabb mértékben kötötték le. 1. ábra: Mőveleti intenzitás 2009–2010-ben
A Lisszaboni Szerzıdés 2009. decemberi hatálybalépésekor az uniós polgárok számára jelentkezı számos elıny mellett az egyik következmény a belsı biztonság terén folytatott szorosabb együttmőködés lett, a hatékonyság javítása és az ügyfélorientált eredményesség érdekében. A stockholmi program, amelyben szerepel „Védelmet nyújtó Európa” címő fejezet, a szervezett és súlyos bőnözés elleni küzdelem szerepét és a bőnmegelızést még fokozottabban az adott uniós szintő együttmőködési cselekvések középpontjába helyezte, erısítve ezzel az uniós ügynökségek szerepét és felelısségét is.
[11] A Bizottság 2010. november 22-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: „Az EU belsı biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé”, COM(2010) 673 végleges.
__________________________________________________________________________________ 13
A belsı biztonsági stratégia 2010. februári elfogadása további hangsúlyt helyezett az uniós polgárokat fenyegetı bőnözés holisztikus szemléletére és az ügynökségek közötti jobb együttmőködés szükségességére mint az e fenyegetettségek elleni egyik javasolt fellépésre. Az adott körülmények között a Frontex üzleti modelljét ki kellett igazítani, hogy a hangsúlyt pontosan a határokon átnyúló bőnözés felderítésére irányuló operatív tevékenységek kidolgozására, valamint emellett – kiemelt figyelmet fordítva a határellenırzés hatékony és megerısített koordinációjára, beleértve a bőnözés elleni küzdelmet mind másodlagos fellépést is – különösen a kiszolgáltatott csoportok és az emberkereskedelem felderítésére helyezzék. A Kockázatelemzési Egység e termékeit és szolgáltatásait a megváltozott súlypontokkal összhangban még jobban ki kellett dolgozni, és immár a Lisszaboni Szerzıdést és a belsı biztonsági stratégiát követıen a módosított munkavégzési struktúrákra kerül sor. E tekintetben érdemes megemlíteni, hogy a Frontex átveszi a külsı határok átlépésével és a bevándorlással összefüggı kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI) feladatait, és az Europollal és az Eurojusttal közösen dolgozza ki a szervezett és súlyos bőnözés általi fenyegetettség közös értékelését. Az elmúlt években a Frontex kockázatelemzési hálózata (FRAN) egy hatékony fórumot alakított ki és tartott fenn az illegális bevándorlással kapcsolatos információknak az uniós tagállamok/schengeni társult országok és a Frontex közötti cseréjére, továbbá létrehozta és fenntartotta a kockázatelemzık képzési keretét. A szövetség sikere azt eredményezte, hogy ez lett a nyugat-balkáni és a keleti határokon lévı országokkal foglalkozó, hasonló kockázatelemzési hálózatok prototípusa. 2010 során módosult a kapott információk struktúrája azáltal, hogy a formátum kéthavi jelentésekre változott, és ezzel Európa-szerte javultak a mőködési módok elemzési lehetıségei. Emellett továbbfejlesztették a közös integrált kockázatelemzési modellt (CIRAM), a Frontex kockázatelemzési tevékenységeinek fı eszközét. A Frontex folytatta a pontos, kiváló minıségő kockázatelemzési termékek fejlesztését és az elemzési hálózatok munkájának javítását. Elsı alkalommal dolgoztak ki éves kockázatelemzést (ARA) a nyugat-balkáni térséget érintı illegális migrációról a nyugat-balkáni országokkal együttmőködve, emellett pedig konferenciát rendeztek az Afrikai Hírszerzési Közösség létrehozásáról. A Kockázatelemzési Egység az áldozatok azonosítása és a bőnözıi hálózatok felszámolása céljából elıkészítette a kiskorúakra és az emberkereskedelemre összpontosító operatív tevékenységek alapját. A légi határokon végzett mőveletek során a PULSAR-program keretében külön erıfeszítéseket tettek az ilyen típusú bőncselekmények kezelésére, ezzel létrehozva az elsı operatív együttmőködést az UNHCR-rel és az IOM-mal az áldozatok védelmének javítása érdekében. Az operatív programok továbbfejlesztésével és a kockázatelemzéseken alapuló célzott operatív tevékenységek végrehajtásával a Frontex bıvítette portfolióját az uniós tagállamok számára a külsı határokon a határellenırzési intézkedések hatékonyságának erısítése terén biztosított segítségnyújtást és támogatást illetıen. A légi határokon további rugalmassági elemek bevezetésére került sor az illegális migráció kialakuló jelenségének jobb kezelése érdekében. Minden operatív területen több erıfeszítés történt az operatív platformok és hálózatok további erısítése érdekében, különös tekintettel a kapcsolattartó pontok hatékony modelljére és az európai partiırség-hálózat (EPN) létrehozására, összekapcsolva ezt a koordinált tengeri mőveletek további javítására törekvı kísérleti projektekkel. Frontex elısegítette továbbá az uniós parti ırségek vezetıi fóruma, valamint a Nemzetközi Határrendészeti Konferencia létrehozását, emellett pedig támogatta az olyan regionális koordinációs mechanizmusokat, mint a balti-tengeri térség határellenırzési együttmőködése (BSRBCC), továbbá elımozdította olyan hálózatok létrehozását, mint például a repülıterek operatív vezetıinek hálózata. A Frontex megfelelı képességeket és rugalmasságot mutatott fel ahhoz, hogy 2010-ben kezelje az illegális migrációval kapcsolatos jelentıs kihívást, azaz a görög–török szárazföldi határon keresztül az EU-ba irányuló migrációs nyomás drámai növekedését. Ez megkövetelte, hogy ténylegesen
14__________________________________________________________________________________
átcsoportosítsák az erıforrásokat a tengeri határokról a szárazföldi határokra, továbbá szükségessé tette a határırizeti tevékenységek fokozását, a Poseidon szárazföldi közös mővelet állandó mőveletté történı kibıvítését, végül pedig a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT) elsı mőveletének elindítását, ami megkövetelte a RABIT-mechanizmus elsı alkalmazását. Ez szoros együttmőködéssel járt a fogadó tagállam és a Frontex székhelyén mőködı különbözı szervek közötti szoros együttmőködést, annak érdekében, hogy hét munkanapon végül végrehajtsanak egy napi átlagban 170 szakértıt érintı és a legkülönbözıbb technikai felszereléseket alkalmazó mőveletet. Az Ügynökség képesnek bizonyult arra, hogy eredményesen dolgozzon egy olyan migrációkezelési kérdésben, amely nagy jelentıséggel bír az EU határbiztonsága szempontjából. Ebben az összefüggésben azonban szem elıtt kell tartani, hogy valamennyi közös mőveletben a fogadó tagállam játssza a vezetı szerepet, a Frontex pedig koordinációs feladatot lát el a fogadó és más részt vevı tagállamok között. A Frontex operatív tevékenységeinek súlypontja 2010-ben a délkeleti külsı határok térségére helyezıdött. Következésképpen az Igazgatótanács 2010. februári határozata alapján a hatékonyság javítása céljából itt hajtották végre az elsı decentralizációs kísérleti projektet. A Frontex kidolgozta az elsı Frontex Operatív Iroda (FOO) projektjét és üzleti modelljét, amely 2010. október 1-je óta mőködik a görögországi Pireuszban. Az FOO üzleti modelljének kidolgozása és megvalósítása zökkenımentesen haladt, de még mindig tartogat kihívásokat, mivel az Ügynökség egészének struktúráit és munkafolyamatait érinti. Az operatív irányítási és hírszerzési komponensek távolról dolgoznak, azonban szoros munkakapcsolatban vannak a székhellyel, és adminisztratív támogatást kapnak. Az FOO kísérleti projekt az értékeléstıl és a továbbfejlesztésére vonatkozó határozattól függ, azonban azzal, hogy jelentıs mértékben hozzájárult a RABIT-mővelet végrehajtásához, a kísérleti projekt már túl van a hatékonyság elsı próbáján. A jobb mőveleti képességgel rendelkezı Frontex Helyzetelemzı Központ (FSC) szintén fontos támogató szerepet töltött be. 2010-ben az FSC konszolidálta az egységhez rendelt folyamatokat, azaz a helyzet és a média nyomon követését, az információcserét, az információkezelés és a válság- és vészhelyzet-kezelési támogatást. Az új mőveleti szoba hatékonyabbá tette a közös mőveletek támogatását, különösen az adatfeldolgozás terén. Egyben növelte az FSC helyzetkövetı képességét is – azáltal, hogy szélesebb körben alkalmazott információs és vizualizációs eszközöket, amelyeket a hét minden napján felügyeltek a felváltva beosztott, szolgálatban lévı tisztek, akik teljes mőveleti készültségben voltak. Emellett a RABIT 2010-es mővelete során gyakorlatilag kipróbálták az Ügynökség válságkezelési eszközeit és eljárásait is, ahol az FSC központi szerepet játszott az operatív információk kezelésében és az érdekelt felek részére a mővelet elırehaladásáról rendszeresen nyújtott aktuális tájékoztatásban. A Frontex egyablakos rendszerő (FOSS) portálja erısítette az információcserére szolgáló alapvetı eszközként betöltött szerepét, és immár általánosan használják a legtöbb Frontex-mőveletben. Ezzel egyidejőleg – az információ-feldolgozásra szánt automatizált alkalmazások biztosítása érdekében – az FSC egy rendszerprogramot hozott létre, amely megkezdte a közös mőveletek jelentéstételi alkalmazásának (JORA) kidolgozására, a kommunikációkezelési rendszer bevezetésére, a FOSS jellemzıinek és teljesítményének javítására, valamint egy olyan helyzetkövetı eszköz megtervezésére irányuló munkát, amely szorosan kommunikál az EUROSUR európai határırizeti projekthez kapcsolódó egyéb folyamatokkal és eszközökkel.
2.3.2. Kapacitásépítés A Frontex kapacitásépítéssel kapcsolatos küldetése abban áll, hogy támogassa a tagállamokat a magas szintő és egységes képességek kiépítésében a határigazgatás terén, és a határbiztonság javítása érdekében mozgatórugója legyen az európai képességek továbbfejlesztésének. A
__________________________________________________________________________________ 15
feladatok közé tartozik a szakpolitikák kidolgozásához – azaz az Európai Bizottságnak és a különbözı tanácsi munkacsoportoknak – nyújtott segítség, támogatva a Frontex saját képességeinek fejlesztését és a közös mőveleteket. Mindez a képzési, kutatási és fejlesztési tevékenységek koordinálása, valamint az egyesített erıforrások kezelése és fejlesztése keretében történik. 2010 során lépéseket tettek a Frontex érdekelt felei közötti kommunikáció fokozása érdekében, különösen a jövıbeli tevékenységek tervezését illetıen. Kulcsfontosságú lépést jelentett a kapacitásépítésben érdekelt felek konferenciájának megszervezése, amely platformként szolgált az eredményekrıl való beszámoláshoz és a részleg portfoliójának elkövetkezı évi fejlesztését célzó hozzájáruláshoz. A konferenciát októberben rendezték meg, amelyen a tagállami hatóságok, partnerszervezetek és tudományos körök több mint 50 résztvevıje győlt össze. A képzés terén a Frontex folytatta a képzési tevékenységek és a képzési/oktatási tantervek fejlesztését és harmonizálását. A közös európai felsıoktatási tanterv kidolgozása (alap- és mesterképzés) a tagállami hatóságokkal szoros együttmőködésben és az egyetemek hozzájárulásával indult meg. A közös tantervek egyik célkitőzése az volt, hogy elısegítsék az oktatók és hallgatók („Erasmus típusú”) cseréjét a különbözı nemzeti felsıoktatási intézmények között; az elsı lépést 2010-ben tették meg a határırtanárok egy meghatározott csereprogramja formájában, amelynek keretében az operatív kapcsolattartó pontokon tettek tanulmányi látogatást. A szakosított képzési tevékenységek – amelyek a járırkutyás képzéstıl kezdve a helikopteres harci kiképzésen át a schengeni értékelésig öleltek fel képzéseket – összesen 11 500 képzési napot jelentettek, szemben a 2009-es 9500 nappal. A „Járırkutyákkal való bánásmódra vonatkozó közös elıírások” címő kézikönyv jól példázza a Frontex tevékenységeinek hatását, hiszen a kézikönyvet 26 nyelvre fordították le, és 35 állam mutat érdeklıdést az abban meghatározott közös elıírások végrehajtása iránt. Emellett létrejött a „Frontex-oktatók közös képzési eszköze”, amely iránymutató videóként szolgál a kutyás határırök számára. A kutatás és fejlesztés terén a Frontex továbbra is kiemelt szerepet játszik az európai biztonsági kutatásban, szorosan együttmőködve az Európai Bizottsággal, például részt vesz a Vállalkozáspolitikai Fıigazgatóság biztonsági tanácsadó csoportjában. A kutatás és fejlesztés terén a Frontex fokozott cserekapcsolatot alakított ki az EUROPOL-lal is, azzal a céllal, hogy a bőnüldözés koherensebben tudjon közremőködni. A kutatás és fejlesztés fı súlyponti területei az automatizált határátlépés (ABC) és a biometrika, a határırizet, valamint az EUROSUR fejlesztése. Az elıbbi területen iránymutatásokat dolgoztak ki az ABC-technológia használatára, és a válaszok hihetıségét értékelı, automatizált interjúkat mutattak be. E demonstráció egyik érdekes eredménye az volt, hogy a hazugságok felismerés gép lényegesen jobban teljesített a felderítı vonalakon részt vevı határıröknél. Az egyesített erıforrások kezelése és fejlesztése terén a RABIT 2010-es görögországi mőveleti bevetése kapta a legnagyobb figyelmet. További fontos tevékenységek között szerepelt a Frontex koordinált tevékenységeire szolgáló technikai felszerelésekrıl szóló megvalósíthatósági tanulmány, amely elemzi a szükségleteket, és kidolgozza a Frontex különbözı választási lehetıségeit a technikai felszerelésekhez való hozzáférés tekintetében, beleértve a szolidaritáson alapuló megerısített mechanizmust (CRATE) és a felszerelések bérlésére vagy szolgáltatások beszerzésére irányuló intézkedéseket is.
2.3.3. Igazgatási részleg Az igazgatási részleg folytatta a Frontex alapvetı feladatainak dinamikus támogatását. Az immár öt éve mőködı Frontexnek sikerült az ügynökségektıl az Európai Bizottsággal összefüggésben megkövetelt igazgatási szabályzatokat és eljárásokat életbe léptetnie. A humán erıforrásokkal foglalkozó részleg biztosította a 2010-es személyzeti követelmények teljesülését. A pénzügyi egység biztosította, hogy a programokhoz, a projektekhez és a szolgáltatásokhoz elégséges pénzeszközt rendeljenek. Irodahelyiséget a belsı igények szerint szereztek, és megindult a 2014-
16__________________________________________________________________________________
ben mőködésbe lépı új székhely üzleti követelményeinek kidolgozása. A biztonsági részleg házon belüli biztonsági személyzetet alkalmazott, megerısítve a személyzet és a látogatók biztonságát és az információbiztonságot. Az IKT-részleg berendezéseket szerzett be az IKT-infrastruktúra frissítése érdekében, lehetıvé téve, hogy tizenöt projektet hajtsanak végre 2011-ben. Az igazgatási részleg természetesen nem mentes a környezete hatásaitól. Az operatív területek sikere és a politikai szintrıl érkezı felhívások lejutnak a szolgáltatási szintre is, és rugalmas „meg tudom csinálni” válaszokat követelnek meg a bemutatott kihívások sokaságára. A pireuszi új Frontex Operatív Iroda elindítása, a görögországi RABIT-mővelet és az információkezelés terén elért elırelépések mind-mind további nyomás alá helyezték a támogató szolgálatokat. Uniós ügynökségi szinten a – szükséges kiépítési fázist követıen immár teljes mértékben mőködı ügynökségnek tekintett – Frontex választ adott a hatékonysági intézkedésekre irányuló 2010-es felhívásra azzal, hogy minıségfejlesztési stratégiákat kezdeményezett azzal a céllal, hogy az üzleti folyamatok feltérképezése és a kiterjesztett automatizált rendszerek beépüljenek a személyzet és a pénzügyi eszközök leghatékonyabb hasznosítására irányuló erıfeszítésbe.
2.3.4. Átláthatóság A Frontex – az átláthatóság eszméje mellett elkötelezett ügynökségként, amelynek egyik értéke a nyitott kommunikáció – folytatta a tevékenységeirıl szóló aktív tájékoztatást, és elımozdította az átláthatóságot a határırizeti hatóságok környezetében. A tájékoztatással és átláthatósággal foglalkozó csapat „A Frontex által koordinált közös tengeri mőveletek során a közönségkapcsolatok és a kommunikáció terén folytatott együttmőködés” címmel sorrendben a harmadik találkozót szervezte meg, egész napos médiaképzést tartott a film- és videókészítésrıl, hogy több lehetıség nyíljon a videómegosztásra a Frontex és az együttmőködı intézmények között, valamint képzést szervezett a Frontex koordinált közös mőveleteiben részt vevı kiválasztott görög tisztek számára. A nemzeti hatóságoknak az elsı Határırök Európai Napján – a határırséget és a határigazgatási interoperabilitást fejlesztı eseményen – lehetıségük nyílt munkájuk bemutatására is.
Sajtó Az uniós polgárokkal folytatott eredményes kommunikáció – az információk rendelkezésre bocsátásán túl – megköveteli a különbözı multiplikátorok, például a média és tudományos világ bevonását is. Az elmúlt évben a Frontex számos sajtóeseményt szervezett azzal a céllal, hogy a közvélemény körében tudatosítsa a Frontex tevékenységeit, és növelje a tagállamok határırizeti hatóságainak együttmőködését. Külön hangsúlyt helyezett a legnagyobb migrációs nyomással szembesülı országokra. E találkozókon eligazító háttéranyagokat, aktuális statisztikákat és tájékoztatókat, valamint a témába vágó egyéb információs anyagokat bocsátott a sajtó rendelkezésére. A média képviselıivel folytatott rutinszerő munka során az elmúlt évben több mint 1500 újságírói kérés feldolgozására került sor. A tájékoztatással és az átláthatósággal foglalkozó csapat által adott tájékoztatáson és interjúkon túl számos interjút szerveztek meg a Frontex ügyvezetı igazgatója és ügyvezetıigazgató-helyettese számára is. A Frontex továbbra is megfelelı kommunikációs tevékenységekkel és az összes érintett hatóságra és tisztviselıre érvényes szabályokkal javította a közös mőveleteket. A közös mőveletek során a harmonizált kommunikációs megközelítés döntınek bizonyult az operatív tevékenységek sikeres végrehajtása szempontjából. Az Ügynökség számára a legnagyobb kommunikációs kihívást a RABIT görögországi bevetése során beérkezı nagyszámú médiamegkeresés feldolgozása jelentette. A médiamegkeresések kezelése érdekében a Frontex ideiglenes sajtóirodát hozott létre a görög–török határon Orestiada városában. Az újságírók megkereséseit a helyszínen dolgozták fel, a görög hatóságokkal szorosan együttmőködve.
__________________________________________________________________________________ 17
Kiadványok és filmek A kommunikáció áramlásának fokozása érdekében a Frontex elkezdte a „The Border Post” címő havi magazin kiadását. E kiadvány nem csupán a Frontex eseményeivel kapcsolatos információgyőjtési fórum, hanem megtalálható benne a határügyekkel, a szakpolitikával és a szakpolitikai fejleményekkel kapcsolatos valamennyi hír, érkezzen az az EU-ból vagy a világ bármely részérıl. Mivel 2010 a Frontex létrejöttének ötödik évfordulója volt, „Beyond the Frontiers: Frontex: the first five years” (A határokon túl: Frontex: az elsı öt év) címmel könyvet adtak ki. A könyv a Határırök Európai Napján jelent meg. Ez a 95 oldalas könyv a Frontex elsı öt évének mérföldköveit és legkiemelkedıbb eredményeit mutatja be. 2010-ben a Frontex fokozta a videók készítését, amelynek során rövid klipekben mutatta be a határırök munkáját, a fejlesztési demonstrációs tevékenységeket és a szakosított tanfolyamokat. Emellett a Frontex televíziós felhasználásra összegyőjtötte az operatív tevékenységekrıl készült nyers filmfelvételeket, valamint dokumentumfilmet is készített az Égei-tenger keleti részén áthaladó migrációs útvonalról.
Állampolgári megkeresések 2010-ben a Frontex 13 hivatalos megkeresést kapott és dolgozott fel, amelyekben Frontexdokumentumokat kértek (az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló 1049/2001/EK rendelet) A tájékoztatással és az átláthatósággal foglalkozó csapat kutatók, hallgatók és a nyilvánosság több mint 250 információs megkeresését dolgozta fel. Kutatók és hallgatócsoportok is számos látogatást szerveztek a Frontex székhelyére.
2.3.5. Alapvetı jogok Az egyik legfontosabb terület, ahol a Frontex jelentıs eredményeket ért el 2010-ben, az alapvetı jogok területe volt. A Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése óta ez a tevékenységi terület egyre inkább az Ügynökség erıfeszítéseinek elıterébe került, és 2010-ben indult el az a Frontex személyzetének szóló képzési kezdeményezést, amelynek célja kifejezetten annak biztosítása volt, hogy az alapvetı jogok kérdése minden szakaszban a Frontex tevékenységeinek középpontjában álljon, ne csupán a mőveletek során. Ezen új képzési koncepciót, amelynek végrehajtását 2011-re tervezik, az Alapjogi Ügynökség (FRA) dolgozta ki az ENSZ Menekültügyi Fıbiztosságának (UNHCR) folyamatos támogatása mellett. Ezen új irányultság elıfutáraként a görögországi Pireuszban mőködı kísérleti Frontex Operatív Iroda személyzete az elsı indulási fázisban alapjogi szakképzésben részesült. Az emberi jogok fontossága a kutatás és fejlesztés területén is megjelent, ami az egység által „A határbiztonság etikája” címen kezdeményezett projektben is tükrözıdik. Ez a Birminghami Egyetem által irányított mélyreható kutatás EU-szerte a különbözı határırizeti hatóságok által alkalmazott magatartási kódexeket igyekezett összehasonlítani és megvizsgálni, azzal a céllal, hogy végleges és teljes mértékben egységes, a legjobb európai gyakorlatokat ötvözı magatartási kódexet állítson össze. A tervek szerint e projekt eredményei is az elkövetkezı évben fognak beérni. A Frontex valamennyi tevékenységében – kezdve az olyan eseményekkel, mint a Határırök Európai Napja, a konferenciákon és médiaeseményeken át egészen a közös mőveletekig – az Ügynökség alapvetı jogok melletti elkötelezettsége figyelhetı meg. Legyen szó a Human Rights Watch számára az információkhoz való hozzáférésben és a felsı vezetéssel készített interjúkban nyújtott segítségrıl, a civil társadalommal és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott párbeszédrıl vagy akár a nyilvános vitákban való részvételrıl, az emberi méltóság és a személyhez főzıdı jogok egyre inkább az Ügynökség munkájának súlypontjává váltak 2010-ben. Az Ügynökség „Kísérı nélküli kiskorúak a migrációs folyamatban” címő elsı kockázatelemzési
18__________________________________________________________________________________
jelentése, valamint az emberkereskedelemmel foglalkozó harmadik éves jelentése további gyakorlati példákat szolgáltat arra, hogy a Frontex elkötelezett az emberek és jogaik védelme mellett. A némiképp mérföldkınek is tekinthetı Agelaus közös mőveletben – a gyermekeket érintı illegális migráció kérdésével foglalkozó, az elsı uniós szintő feltáró mőveletben – mind az UNHCR, mind pedig a nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) aktív szerepet vállalt minden egyes mőveleti szakaszban, a tervezéstıl kezdve a végrehajtáson át egészen a záró értékelésig. Az Ügynökség határozottan bízik abban, hogy ez az együttmőködés csupán a kezdete az ezekkel a szervezetekkel folytatott gyümölcsözı szakmai partnerségnek.
__________________________________________________________________________________ 19
3. A költségvetési kérdések összefoglalása 3.1. A költségvetés alakulása Pénzügyileg 2010 a folyamatos és stabil növekedés éveként írható le. A 2009. évi költségvetéshez képest 5,2 %-kal 92,8 millió EUR-ra nıtt a költségvetés, fıként az Európai Bizottság által a görögországi RABIT-mőveletnek nyújtott kiegészítı finanszírozásnak betudhatóan. E kiegészítı források nélkül a költségvetés csak 1,2 %-kal nıtt volna. A 2006 és 2009 közötti végleges költségvetéseket összevetve megállapítható, hogy a költségvetés 360 %-kal nıtt. Az ilyen gyors növekedés fogyasztásbeli problémákat vet fel, mivel az éves pénzügyi ciklus eltér az operatív ciklustól. A költségvetés 2010-re elıirányzott 5,2 %-os növekedése mérsékelt volt, és – az Ügynökség különbözı egységei által követett összehangolt megközelítésnek köszönhetıen – jelentısen, 69 %-ra nıtt a források felhasználása 2010. december 31-ig, jóllehet a tényleges és végleges felhasználás aránya jóval magasabb lesz, mivel a Frontexnek lehetısége van arra, hogy az átvihetı elıirányzatok kifizetéseit 2011. december 31ig teljesítse. 2010. december 31-én a lekötött elıirányzatok 95 %-on álltak, a Frontex Igazgatótanácsa pedig további 4 %-os átvihetı összeget hagyott jóvá a 2011. február 9–10-i ülésén. 2. ábra: A költségvetés alakulása
3.2. A 2009. évi költségvetés végleges végrehajtása A 2010-es pénzügyi év lezárásával a Frontex meg tudta határozni a 2009-ben kapott és 2010-re átvitt kifizetési elıirányzatok teljes felhasználását. Ezeket az elıirányzatokat 2010. december 31. elıtt fel kellett használni. Az Ügynökség 18,2 millió EUR-t (a teljes 2009-es költségvetés 20,86 %-át) tudta felhasználni, 6,8 millió EUR-t (a teljes 2009-es költségvetés 7,7 %-át) pedig visszautalt a Bizottságnak. Ez 2009 tekintetében 72,4 millió EUR költségvetés-végrehajtást eredményezett (a 2009-ben rendelkezésre bocsátott összes kifizetési elıirányzatok 82 %-át). Az elıirányzatokból 15,8 millió EUR-t (18 %-ot) nem használt fel, és ezt az összeget visszautalta az Európai Bizottságnak.
20__________________________________________________________________________________
3. ábra: A költségvetés végrehajtása 2009. évi költség(összegek 1000 EUR-ban) vetés
Kifizetések
Cím / jogcímcsoport
2009
2010
Összesen
%
Fel nem használt
1. cím
15956
15106
235
15341
96%
615
2. cím
10044
4773
1517
6290
63%
3754
3. cím
62250
34290
16464
50754
82%
11496
Közös mőveleti egység
48250
31280
12539
43819
91%
4431
5780
3288
1967
5255
91%
525
8197
31285
91%
3065
Szárazföldi határok Tengeri határok
34350
23088
Légi határok
2624
1040
936
1976
75%
648
Közös visszatérési mőveletek
5496
3864
1439
5303
96%
193
Kockázatelemzés
2200
560
986
1546
70%
654
Helyzetelemzı Központ
1650
108
1331
1439
87%
211
Képzés
6800
1499
941
2440
36%
4360
Kutatás és fejlesztés
1400
105
445
550
39%
850
Egyesített erıforrások
1400
598
212
810
58%
590
550
140
10
150
27%
400
88250
54169
18216
72385
82%
15885
Különbözı operatív tevékenységek Összesen
* Képzés: a várt kifizetések nem reális elırejelzése; az átvitt pénzeszközöket nem vizsgálták meg alaposan a valódi visszafizetési igények alapján. **Kutatás és fejlesztés: az idıigényes közbeszerzési eljárások miatt a kiszervezett tanulmányokra vonatkozó szerzıdéseket a vártnál késıbb kötötték meg (megfelelı ajánlatok hiánya, ajánlattételi eljárások ismételt kiírása). *** Különbözı operatív tevékenységek: a Frontex információs rendszer késedelmes végrehajtása (az ajánlattételi eljárás a vártnál hosszabb ideig tartott).
3.3. 2010. évi elıirányzatok * Táblázat: lásd az E. mellékletet
A 2010-re eredetileg elıre jelzett elıirányzatot az év során a Frontex ügyvezetı igazgatójának hatáskörébe tartozó átcsoportosítások módosították. Az átcsoportosítások a 2010-ben a prioritások terén végrehajtott módosításokat tükrözték, amelyek közül a legjelentısebb a RABIT görögországi mővelete volt, amely októberben indult, és azonnali erıforrásokat igényelt. 2010-ben a Frontex kötelezettségvállalási elıirányzatokra rendelkezésre álló költségvetésének 95 %-át használta fel. A címek közötti különbségek korlátozottak voltak: az 1. cím esetében (Alkalmazottak) 99 %, a 2. cím esetében (Egyéb igazgatási kiadások) 80 %, a 3. cím esetében (Operatív tevékenységek) pedig 97 %. A 2010 végén lekötött összegeken túl a Frontex 2011 februárjában kérelmet nyújtott be az Igazgatótanácshoz az elıirányzatok úgynevezett nem automatikus átvitelére azokban az esetekben, ahol a közbeszerzési eljárás már nagyon elırehaladott volt. Az Igazgatótanács jóváhagyó határozatának kézhezvételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselı alá tudta írni a jogi és pénzügyi kötelezettségvállalásokat, melynek eredményeként a Frontex a 2010-re rendelkezésre álló elıirányzatainak 99 %-át kötötte le (1. cím: 99 %; 2. cím: 97 %; 3. cím: 99 %).
__________________________________________________________________________________ 21
3.4. A pénzgazdálkodás egyéb szempontjai 3.4.1. Általános költségvetés A 2010. évi költségvetés alábbi diagramon ábrázolt elosztása az operatív tevékenységeknek tulajdonított jelentıséget mutatja, az elosztási arány 70:30. A 2010-es költségvetésben rendelkezésre álló forrásokból 70 %-ot rendeltek operatív tevékenységekhez. Ez az elosztási szint megegyezik a 2009-es szinttel. 4. ábra: A költségvetés végleges elosztása
Alkalmazottak Egyéb igazgatási kiadások Operatív tevékenységek
3.4.2. Operatív költségvetés A 64,9 millió EUR összegő 2010-es operatív költségvetésbıl a rendelkezésre álló források 46 %-át kötötték le tengeri mőveletekre. Ezen arány oka a felhasznált eszközök, például a tengerjáró hajók vagy a járırözı légi jármővek magas fenntartási költsége. A 2010. évi operatív költségvetés második legnagyobb részét (14 %-ot) a visszatérési együttmőködés tevékenységeihez rendelték, ezt követik a szárazföldi határok és a képzés (10–10 %-kal). 5. ábra: Az operatív költségvetés végleges elosztása
Szárazföldi határok Tengeri határok Légi határok Visszatérési együttmőködés Kockázatelemzés Frontex Helyzetelemzı Központ Képzés Kutatás és fejlesztés Egyesített erıforrások Különbözı operatív tevékenységek
22__________________________________________________________________________________
3.4.3. Kifizetések A 2010-es operatív költségvetéssel kapcsolatos kifizetési szint jelentısen nıtt 2009 során (E. melléklet – 2010. évi elıirányzatok), például a közös mőveleti egységek esetében 79 %-ot fizettek ki, szemben a 2009-es 65 %-kal. A 3. címhez tartozó egyéb egységeknél/ágazatoknál is javulás tapasztalható, bár alacsonyabb szinten. A közbeszerzési eljárásokban némi késedelmet állapítottak meg, és lépéseket tettek, hogy ezeket 2011-re orvosolják.
3.5. A humán erıforrásokkal kapcsolatos kérdések összefoglalása 3.5.1. Munkaerı-felvétel Az alkalmazottak felvétele szempontjából 2010 sikeres év volt. Minden felvétel az ügyvezetı igazgató által elfogadott szabályok végrehajtásán alapult, amelyek más ügynökségek és az Európai Bizottság szabályaival összhangban egységesítették és harmonizálták a munkaerı-felvételi eljárásokat. Összesen 74 munkaerı-felvételi eljárást hajtottak végre 2010-ben. Négy új álláshely tekintetében még folyamatban vannak munkaerı-felvételi eljárások, amelyek 2010-ben kezdıdtek, és várhatóan 2011 elsı negyedévében zárulnak le. 2010 végén a 298 fıs összesített jóváhagyott létszámtervhez képest összesen 294 volt az alkalmazottak száma. 6. ábra: 2010. évi munkaerı-felvételek Új Új Új Összes Megüresedett álláshelyek álláshelyek álláshelyek felvett álláshelyek 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben, alkalmazott 2010-ben felvétel felvétel felvétel 2010-ben 2010-ben 2011-ben
Helyettesítések (2009-2010), felvétel 2010ben
Összes felvett alkalmazott
2010. évi létszámterv
Ideiglenes alkalmazottak
100
1
11
22
-1
6
139
143
Szerződéses alkalmazottak
60
0
5
8
-3
9
79
79
Kirendelt nemzeti szakértők
65
0
0
6
-10
15
76
76
Összesen
225
1
16
36
-14
30
294
298
2010. évi munkaerı-felvételek: az alkalmazottak Frontex-egységenkénti és az ideiglenes tisztviselık száma szerinti bontása az F. és a G. mellékletben található.
__________________________________________________________________________________ 23
4. Sikertörténetek 4.1. Közös mőveletek A gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT-ok) elsı bevetése 2010. október végén a Frontex megkapta elsı felkérését az egyik tagállamtól, hogy vesse be a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat (RABIT-ok). Annak ellenére, hogy a bevetési mechanizmust számos elıkészítı gyakorlaton tesztelték és fejlesztették, a valóságban még sosem tették próbára a szükséges eljárásokat. Az Ügynökség egyik kiemelkedı 2010. évi eredménye az a gyorsaság és gondosság volt, amellyel minden érintett fél felnıtt a feladat nagyságához. Az elsı kiküldött tisztek már alig négy nappal a görög kormány kérelmének kézhezvételét követıen megérkeztek. Az elkövetkezı négy hónapos mővelet alatt látható eredmények jelentkeztek abban a tekintetben, hogy csökkent az illegális migráció a görög–török szárazföldi határon. A határon átkelı illegális migránsok napi átlagos számát tekintve az elsı, 2010. novemberi bevetések és a mőveletek 2011. márciusi befejezése között az Ügynökség 76 %-os csökkentést regisztrált. Emellett értékes operatív információkat győjtött az embercsempészek mőködési módjáról a térségben, és az illegális migráció elısegítésének vádjával számos személy letartóztatására került sor. A kialakult helyzet tudatosítását, a nyomon követést és a jelentéstételt illetıen az elsı RABIT-bevetés egyértelmő sikernek tekinthetı. Elsı alkalommal próbálták ki terepen az ügynökségek közötti együttmőködést is, amely példaértékőnek bizonyult. A határellenırzési sikerekhez nem társultak kedvezı eredmények humanitárius téren. Az elfogott személyek átvétele és ügyeik feldolgozása terén számos kihívás merült fel.
Kiterjedtebb együttmőködés a nemzetközi szervezetekkel A 2010-es Agelaus közös mőveletet 2010 novemberében bonyolították le a Pulsar-program égisze alatt. A mővelet az EU külsı határain a gyermekeket érintı illegális migráció kezelése céljával, az emberkereskedelem és a határokon átnyúló bőnözés egyéb formái elleni hatékonyabb küzdelem érdekében indult. A mővelet az áldozatok azonosítására és a témával kapcsolatos tudatosság javítására összpontosított. Ennek az EU egészére kiterjedı közös mőveletnek a bevezetését és végrehajtását a tudatosság fokozása, az együttmőködés javítása, valamint az motiválta, hogy a tagállamokkal együtt alakítsanak ki az uniós repülıterekre érkezı gyermekeket érintı illegális migráció kezelését célzó, egységesebb, proaktívabb politikákat és eljárásokat. A mővelet meg kívánta teremteni annak az alapját is, hogy rugalmasabb kihívások elé állítsák a gyermekkereskedelemben részt vevı segítık és szervezett bőnözés alkalmazkodó képességeit. E közös mővelet eredményeként összesen 174 olyan esetet derítettek fel, amikor gyermekek vándoroltak be illegálisan az EU-ba (90 fiú és 84 lány) – közülük 143 érkezett felnıtt kísérıvel, 31 pedig kísérı nélkül. A Frontex egyik elsıdleges célkitőzése a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttmőködés továbbfejlesztése volt, mégpedig azáltal, hogy elsı alkalommal kérték fel e szervezeteket közös mőveletben való részvételre. Az ENSZ Menekültügyi Fıbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) részt vevı tisztviselıinek az volt a szerepük, hogy kiválasztott európai repülıtereken segítséget nyújtsanak a fogadó tagállamok határırei számára az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására kialakított eljárások során. A nemzetközi szervezetek részvétele kiterjedt arra is, hogy a mővelet után megvitassák a további fejlesztés lehetıségeit, és a jövıbeli tevékenységekhez meghatározzák a bevált gyakorlatokat.
24__________________________________________________________________________________
Harmadik országbeli megfigyelık fokozott részvétele a szárazföldi határokon folytatott közös operatív tevékenységekben Az Orosz Föderáció Határırszolgálatával folytatott megerısített együttmőködés az egyik legfigyelemreméltóbb eredményként említhetı meg a szárazföldi határokon folytatott közös mőveletek terén. Az orosz határırszolgálat megfigyelıit elsı alkalommal vetették be egy hónapon át a görög–török határon a 2010. évi Poseidon szárazföldi közös mővelet keretében. A megfigyelık a határátkelıhelyeken és a határıregységeknél álltak szolgálatba szakértelmük és profiljuk szerint. Emellett a szerb megfigyelıknek a 2010. évi Neptune közös mőveletben való aktív részvétele is fontos volt abban a tekintetben, hogy több lehetıség nyílt az operatív információk cseréjére és a szükséges döntések helyszíni meghozatalára. A közös mővelet három mőveleti szakasza során szerb megfigyelık álltak szolgálatba a magyar– szerb határon, hogy támogassák a határellenırzéseket és a határırizetet. Emellett a szerb tisztek folyamatosan feladatokat láttak el a Frontex Kiskunhalason kialakított helyi koordinációs központjában. A szerb oldalról támogatták a Frontex-koordinátort a mőveleti területen kialakult helyzet folyamatos nyomon követésében, és közvetlenül megszervezték a szerb határrendészeti egységek taktikai fellépéseit azzal, hogy ajánlásokat adtak a szerb járırök lehetséges változtatásaira. Nagyon eredményesnek bizonyult az is, hogy a magyarországi hıképalkotó megfigyelı torony felügyeleti központjában az éjszakai órákban szerb határrendészeti tiszteket állítottak szolgálatba. A szerb megfigyelık folyamatosan kapcsolatban voltak a járıreikkel, hogy megakadályozzák a Szerbiából Magyarországra történı illegális határátlépéseket. A tervek szerint a szerb határrendészet 2011-ben is részt vesz a Neptune közös mőveletben, ami lehetıvé fogja tenni a határbiztonság terén folytatandó megerısített együttmőködést.
A Frontex által a közös visszatérési mőveletek céljából bérelt elsı légi jármő 2010. szeptember 28-án a Frontex Lengyelországgal és Grúziával együtt sikeresen hajtott végre egy közös visszatérési mőveletet. A közös visszatérési mőveletet elsı alkalommal hajtották végre egy közvetlenül a Frontex által bérelt légi jármővel, amelyet alapos tendereljárás után választottak ki. A Frontex a közös visszatérési mővelet koordinátoraként és társszervezıjeként szorosan együttmőködött a Lengyel Határırséggel, amely a mővelet elıkészítési és megvalósítási szakaszában is professzionális munkát végzett. A közös visszatérési mőveletet a három részt vevı tagállam, Ausztria, Franciaország és Németország kísérte. A közös visszatérési mővelet során összesen 59 grúz állampolgár tért vissza akadálytalanul Grúziába.
4.2. Kutatás és fejlesztés A Frontex egyik kiemelt területét a biometrikus technológiákat alkalmazó automatizált határátlépési (ABC-) rendszerek jelentik, amelyek az elektronikus útlevéllel rendelkezı utasok számára lehetıvé teszik, hogy elektronikus kapukon zökkenımentesen haladhassanak át. Az ABC egyben az elsı olyan terület, ahol a Frontex bevált gyakorlatokat és iránymutatásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy az EU egészére kiterjedı, mőszaki, mőveleti és utastapasztalati szempontokat is felölelı harmonizációt érjen el. A teljes mértékben mőködı vagy próbaüzemő ABC-rendszerekkel rendelkezı tagállamok részt vettek a Frontex által vezetett munkacsoportban, céljuk pedig az volt, hogy olyan gyakorlati dokumentumot dolgozzanak ki, amely magában foglalja a mőszaki kulcskérdéseket és az ABCrendszer mőködtetésére vonatkozó operatív iránymutatásokat, továbbá értékes tanácsokat fogalmazzanak meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet sikeres utastapasztalatokat elérni. A részt vevı tagállamok rendkívül gyümölcsözı elemzést és vitát kezdeményeztek, amelynek során mindig az „egy schengeni térség – egy határ” elv volt az irányadó. A létrejött jelentés (Bevált gyakorlatokon alapuló iránymutatások az automatizált határátlépési rendszerekhez) nem csupán egy megbízható referencia az ABC-rendszerek meglévı és jövıbeli üzemeltetıi számára, hanem a döntéshozók és
__________________________________________________________________________________ 25
az ipari szolgáltatók számára is útmutatást ad, akik immár egységes képet kapnak azokról a valós elınyökrıl, kihívásokról és lehetıségekrıl, amelyeket ezek a rendszerek teremthetnek az uniós határigazgatás számára. A tagállamok, a Bizottság és a Frontex egyesített erıfeszítése keretében folytatódik az európai határırizeti rendszer (EUROSUR) fejlesztése. A Frontex folytatja az EUROSUR kísérleti projektet, amelynek célja egy EUROSUR-alaphálózat létrehozása, amely összekapcsolja a nemzeti koordinációs központokat és a Frontexet. Ezen EUROSUR-alaphálózat megvalósítása érdekében a Frontex 2009 végén a tagállamok és a Bizottság képviselıibıl álló munkacsoportot hozott létre. E munkacsoport három fontos célkitőzést ért el 2010-ben: az EUROSUR kísérleti projekt meghatározása és közbeszerzési eljárás keretében bonyolított szerzıdéskötés, megállapodás az induló EUROSUR adatmodellrıl és az EUROSURhálózatban alkalmazandó vizualizációs politikáról, valamint a projektrésztvevık feladatait a kísérleti végrehajtás során kijelölı egyetértési megállapodás, amely 2011 elején aláírásra készen állt.
4.3. Képzés Közös képzési keret a járırkutyás uniós határırcsapatok számára 2010 júniusában a Frontex gyakorlati munkaértekezletet tartott járırkutyás európai határırcsapatok számára. Összesen 82 kutyás határır és kutyáik vettek részt ezen az egyedülálló képzési eseményen. Közremőködtek a kutyás határır-oktatóknak szóló, elsı közös videós képzési eszköz létrehozásában. A járırkutyás munkaértekezletre 26 tagállamból érkezett kutyás határırök teljes száma megerısíti a Frontex járırkutyás uniós határırcsapatok részére szóló képzésének elfogadottságát és hitelességét. A kutyás határırök közös képzési keretének kidolgozása 2006-ban kezdıdött meg, amely akkoriban öt országot vont be a járırkutyás képzés közös kézikönyvének elindításához. Az, hogy 35 uniós tagállam, schengeni társult ország és munkamegállapodással rendelkezı ország vesz részt a „A kutyás határırök képzésének közös elıírásai” címő kézikönyv végrehajtási folyamatában, bizonyítja e közösen kidolgozott eszköz színvonalasságát és elfogadottságát. A Frontex azzal támogatta a közös elıírások nemzeti végrehajtását, hogy a kézikönyvet lefordította 30 nyelvre, és videós képzési eszközt dolgozott ki az oktatók számára. A szakértıi testület létrehozása és az európai kutyakiképzı központok hálózatba szervezése a Frontex által a járırkutyás uniós határırcsapatok számára létrehozott közös képzési keretnek egy további eleme. A 2011-es évet a szakosított képzési modulok és a tanúsítási rendszer kidolgozására fordítják.
A közös alaptanterv (CCC) tanári mobilitási programja A Frontex 2010-ben megszervezte a közös alaptanterv (CCC) tanári mobilitási programját, amely egyértelmően pozitív eredményt ért el: a program folytatódni fog, mivel hozzájárul a határırök interoperabilitásához, és az elsı lépést jelenti a határıroktatók és -hallgatók „Erasmus típusú” csereprogramjainak végrehajtásában. E program az alapképzésben dolgozó határırtanárok igényeihez igazodik. Lehetıvé teszi számukra, hogy megismerjék az együttmőködési mechanizmust az EU külsı határain folytatott közös mőveletek során. A tanárokat megfigyelıként vetik be a közös mőveletekben, így lehetıségük nyílik arra, hogy az összegyőjtött információkat és személyes tapasztalataikat a Frontexnek a CCC végrehajtására irányuló holisztikus megközelítése részeként átültessék a nemzeti képzési rendszerbe. „Az uniós határır-alapképzés közös alaptanterve (CCC)” 2007-es kidolgozása óta a Frontex támogatja annak nemzeti szintő megvalósítását. A CCC-t immár lefordítják valamennyi szükséges nemzeti nyelvre, és végrehajtják valamennyi tagállamban/schengeni társult országban. A határıralapképzésben folytatott uniós szintő együttmőködést a Frontex tovább támogatja a CCC tanári
26__________________________________________________________________________________
mobilitási program keretében. A CCC tanári mobilitási programjának kísérleti szakaszát egy, a CCC mérési rendszerével és értékelésével foglalkozó külsı tanulmány ajánlásaival összhangban [12] . A kísérleti program értékelésének eredményei alapján a CCC tanári mobilitási dolgozták ki programja 2011-ben is folytatódni fog.
4.4. Egyesített erıforrások – létfontosságú támogatás az elsı RABITmővelethez 2010. október végén a Frontex megkapta elsı felkérését az egyik tagállamtól, hogy vesse be a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat (RABIT-ok). Annak ellenére, hogy a bevetési mechanizmust számos elıkészítı gyakorlaton tesztelték és fejlesztették, a valóságban még sosem tették próbára a szükséges eljárásokat, és most jött el az elsı alkalom, hogy aktiválják azokat. Az egyesített erıforrásokért felelıs egység kapott felkérést arra, hogy koordinálja és irányítsa a (napi átlagban) 170 határır, valamint a 26 közremőködı tagállamból érkezı mőszaki nehézberendezések sürgıs és rendkívüli bevetését a görög–török külsı szárazföldi határon. Az operatív határellenırzési erıforrások eddig példa nélküli nagyléptékő bevetése számos feladattal járt, mint például: minden egyes határır – személygépkocsival, járırautóval, rendırségi busszal, kereskedelmi vagy kormányzati repülıjárattal bonyolított – utazása megszervezésének koordinálása; az Orestiada és Alexandroupolis közelében található mőveleti területre való megérkezésük irányítása; továbbá a mőszaki berendezések, távközlési eszközök, valamint a kikérdezési és átvilágítási tevékenységekre szolgáló mobil irodák megszervezése a mőveleti színtéren. Az Ügynökség egyik kiemelkedı 2010. évi eredménye az a gyorsaság és gondosság volt, amellyel minden érintett fél felnıtt a feladat nagyságához. Az elsı kiküldött tisztek már alig négy nappal a görög kormány kérelmének kézhezvételét követıen megérkeztek. Az elkövetkezı négy hónapos mővelet alatt látható eredmények jelentkeztek abban a tekintetben, hogy csökkent az illegális migráció a görög–török szárazföldi határon. A mővelet során összesen 337 személy bevetését irányították, amelynek során összesen 11 971 embernapnyi munkaerıt, 1 merevszárnyas légi jármővet, 1 helikoptert, 9 buszt, 27 járırautót, 10 hıképalkotó jármővet és 2 úgynevezett „schengeni buszt” bocsátottak rendelkezésre a mőveletek során történı felhasználásra. A sikeres bevetést egy, a RABIT-mechanizmus 2007-es létrehozása óta folytatott felkészültségi program segítette elı. A nemzeti szakértık és közös felszerelések irányításáért felelıs nemzeti hatóságokkal – az Egyesített Erıforrások Hálózatával – együttmőködve bevezetı képzést, munkaértekezleteket és bevetési gyakorlatokat tartottak. Ezek az eszközök tesztelték és fokozatosan fejlesztették a Frontex belsı eljárásait, és azonosították a nemzeti szinten bevált gyakorlatokat, ezzel segítve az Ügynökséget és a közremőködı tagállamokat is az ilyen nagyságrendő és jellegő mőveletekre való felkészülésben. A határon átkelı illegális migránsok napi átlagos számát tekintve az elsı, 2010. novemberi bevetések és a mőveletek 2011. márciusi befejezése között az Ügynökség 76 %-os csökkentést regisztrált. Ráadásul az összes felderített migráns több mint 90 %-át végül átvilágították, hogy meghatározzák állampolgárságukat, értékes operatív információkat győjtöttek az embercsempészek mőködési módjáról a térségben, a görög hatóságok pedig számos nyomozást indítottak, és több személyt tartóztattak le az illegális migráció elısegítéséért. A kialakult helyzet tudatosítását, a nyomon követést és a jelentéstételt illetıen az elsı RABIT-bevetés egyértelmő sikernek tekinthetı. Elsı alkalommal próbálták ki terepen az ügynökségek közötti együttmőködést is, amely példaértékőnek bizonyult.
[12] A Jyväskylä-i Egyetem / Finn Oktatáskutató alaptanterv / Interoperabilitás-értékelési program”
Intézet
(JU / FIER)
által
végrehajtott
„Közös
képzési
__________________________________________________________________________________ 27
4.5. Kommunikáció Határırök Európai Napja A Frontex létrehozta a Határırök Európai Napját, a határırséget és a határigazgatási interoperabilitást fejlesztı eseményt. Ez a határıröknek szóló esemény a határigazgatási kérdésekkel kapcsolatos éves referenciaeseménnyé válhat, elımozdítva az európai határırök közös identitását és platformot teremtve az információcserére a határbiztonsági ágazat szakértıinek széles körében. Az esemény erısíteni és javítani kívánja a 400 000 európai határır közösségét azáltal, hogy megismerteti a nyilvánossággal munkájukat, és fórumot biztosít számukra a bevált gyakorlatok megvitatására és cseréjére. Az elsı Határırök Európai Napját Varsóban, Lengyelországban, 2010. május 25-én rendezték meg. Az eseményen szerepelt egy kiemelt konferencia, amelyet több vitafórum, valamint az ágazat, a nemzeti határırizeti hatóságok és képzı intézmények kiállításai, fotókiállítás és határırizeti témájú filmek követtek. Az eseményen összesen több mint 900-an vettek részt, cserélték ki véleményüket és tapasztalataikat, és vitatták meg a jövıbeli együttmőködés lehetıségeit. A Frontex jövıjével foglalkozó kiemelt konferencián kívül négy szakmai vitát is tartottak az olyan sokrétő kérdésekben, mint az emberi jogok, a határırök jövıbeli erısítése, a határellenırzés során alkalmazott technológiák és az ügynökségek közötti együttmőködés. Az eseményen 23 felszólaló képviselte az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a nemzeti kormányokat, a különbözı tagállami hatóságokat, valamint a magas szintő szakembereket és határigazgatási szakértıket. Emellett elıadást tartott a Frontex tengeri és légi határokkal foglalkozó egysége, a képzési egység, a Frontex Helyzetelemzı Központja pedig áttekintést adott az Ügynökség tevékenységeirıl. Emellett: •
23 tagállam 27 nemzeti hatósága állított fel standokat olyan céllal, hogy bemutatkozzanak, és megosszák ismereteiket a különbözı országokból érkezı kollégáikkal.
•
14 dokumentumfilmet vetítettek le az illegális migrációról, az emberkereskedelemrıl és a határırök tényleges munkájáról.
•
Egy fotókiállítás mutatta be az Európa különbözı részeirıl érkezı határırök közötti fotóverseny legjobb képeit. A versenyszellem igen nagy volt; több mint 100 fotót nyújtottak be, amelyek a határokon dolgozók mindennapos, rendkívül eltérı környezetét szemléltették.
Az eseményre egy teljes szervezeti arculati csomagot terveztek, dolgoztak ki és alkalmaztak, beleértve az irodaszerek, a publikációk, a stand és a beltéri kommunikáció, az ajándékok, a video anyagok és egy külön weboldal a logóját, megtervezését és kiadványszerkesztését is. A tájékoztatással és átláthatósággal foglalkozó csapat felelt az esemény tartalmaiért és minden kommunikációs tevékenységért, valamint valamennyi szervezési és logisztikai szempontért.
A 2010. évi RABIT-mővelet sajtó-kapcsolattartása A tájékoztatással és az átláthatósággal foglalkozó csapat közvetlenül részt vett a RABIT görögországi bevetésében, kidolgozta a mővelet sajtószabályait, létrehozott egy ideiglenes sajtóirodát Orestiadában, és a görög hatóságokkal együttmőködve kapcsolatot tartott az újságírókkal a helyszínen. A csapat médiatudatossággal kapcsolatos eligazítást is tartott a mőveletben bevetett tisztek számára. Emellett a csapat fényképeket és videó anyagokat is összeállított az újságírók számára. Mivel a médiaérdeklıdés igen nagy volt, a tájékoztatással és az átláthatósággal foglalkozó csapat a mővelet alatt a következıképpen tartott kapcsolatot a médiával: eligazítások és információs anyagok rendelkezésre bocsátása, interjúk adása, interjúk megszervezése a RABIT-okkal és a görög tisztviselıkkel, az újságírók mőveleti területre kalauzolása a határırök munkájának
28__________________________________________________________________________________
bemutatása érdekében. A csapat a Frontex webhelyén létrehozott egy kifejezetten a RABITmővelettel foglalkozó, háttér-információkat, térképeket és sajtóközleményeket tartalmazó weboldalt.
A mőveleti területet többek között a következı médiák keresték fel: Agence France Press, Europe by Satellite, SR EkotNews, Swedish Broadcasting Coorporation, Associated Press, Kathemerini, Makedonia, NRC Handelsblad, News (verlags-gruppe.news), de Volkskrant, NRK, The Washington Post, APE, SVT, Reuters TV, TV 5, Europe 1, London Time, ARD, ZDF, Premiere Nouvelle, Deutche Welle, BBC Panorama, National Public Radio, TIME, Sveriges Radio, Handelsblatt, Al Jazeera, Sabah, Nitro, KRO TV, De Groene Amsterdamer, TV 2 Denmark, KRO Radio, France 24, France 2,TV5, MTV3, RTL, Panos Picture, Financieel Dagblad, Liberation, Le Nouvel Observateur, Le Figaro, KMAR Magazine, Svenska Dagbladet, BBC TV, Radio Suisse Flamande, La Croix, La Province, Deutsche Welle, Radio France International, Die Tageszeitung, TF1, ERT, JYLLAND-POSTEN, Der Spiegel, Hamburger Abendblatt, Die Welt, Berliner Morgenpost, Helsingin Sanomat, DK Public Service TV DR, RTL.
__________________________________________________________________________________ 29
30__________________________________________________________________________________
5. Mellékletek A. melléklet: Az Igazgatótanács tagjainak felsorolása Ország
Név
Beosztás
Intézmény
Ausztria
Robert Strondl
A Frontex Igazgatótanácsának elnöke, vezérırnagy, az operatív ügyekkel foglalkozó részleg vezetıje
Belügyminisztérium
Belgium
Marc Van Den Broeck
Fıbiztos, igazgató
Szövetségi Rendırség
Zaharin Penov
Biztos, igazgató
Theodoros Achilleos
Fıfelügyelı az Idegenrendészeti és Bevándorlási Egység parancsnoka
Rendırparancsnokság
Ciprus
Emilios Lambrou (2010. január 29-tıl)
Fıfelügyelı, az Idegenrendészeti és Bevándorlási Egység parancsnoka
Ciprusi Rendırség
Cseh Köztársaság
Vladislav Husak
Igazgató
A Cseh Köztársaság Idegenrendészeti és Határrendırségének igazgatósága
Hans-Viggo Jensen
Helyettes nemzeti biztos
Dánia Nemzeti Rendırsége
Ole Andersen (2010. június 14-tıl)
Nemzeti biztos asszisztense
Dánia Nemzeti Rendırsége, Idegenrendészeti Osztály
Roland Peets
Igazgató, tábornok
Határırizeti Tanács
Tönu Hunt (2010. január 10-tıl)
Határırizeti ügyek fıigazgatóhelyettese
Rendırség és Határırizeti Tanács
Jaakko Kaukanen
A Finn Határırség vezetıje, altábornok
Finn Határırség
Francis Etienne
Bevándorlási ügyekért felelıs igazgató
Bevándorlásügyi, integrációs, nemzeti identitásért és szolidáris fejlesztésért felelıs minisztérium
Franciaország
François Lucas (2010. október 22-tıl)
Bevándorlási ügyekért felelıs igazgató
Németország
Peter Christensen
Fıigazgató-helyettes
Ralf Göbel (2010. január 18-tól)
Fıigazgató-helyettes
A Szövetségi Rendırség részlege
Görögország
Vasileios Kousoutis
A rendırség dandártábornoka
Belügyminisztérium Görögországi Országos Rendır-fıkapitányság Idegenrendészeti Részleg
Magyarország
Bencze József
Országos rendırfıkapitány
Országos Rendırfıkapitányság
Hatala József (2010. november 4-tıl)
Országos rendırfıkapitány
Felice Addonizio
A Határ- és Idegenrendészeti Szolgálat igazgatója
Belügyminisztérium
Normunds Garbars
Ezredes/ az Állami Határırség vezetıje
Határırség
Saulius Stripeika
Parancsnok/tábornok
Bulgária
Dánia
Észtország
Finnország
Olaszország
Lettország
Határrendőrség Főigazgatósága
Szövetségi Belügyminisztérium
__________________________________________________________________________________ 31
Ország
Név
Beosztás
Intézmény
Litvánia
Vainius Butinas (2010. március 18-tól)
Az Állami Határırszolgálat parancsnoka
A Litván Köztársaság Belügyminisztériumának Állami Határırszolgálata
Luxemburg
Pascal Schumacher
Bel- és igazságügyi tanácsnok
Málta
Neville Xuereb
Fıfelügyelı
Máltai Rendırség Különleges Csoport
Hollandia
Dick Van Putten
Altábornok
A Holland Királyi Csendırség parancsnoka
Lengyelország
Leszek Elas
Dandártábornok, a Határırség határır fıparancsnoka
Lengyel Határırség
Portugália
Manuel Jarmela Paulos
A Frontex Igazgatótanácsának elnökhelyettese, a Bevándorlási és Határırizeti Szolgálat országos igazgatója
Idegenrendészeti és Határırizeti Szolgálat
Ioan Buda
Fıfelügyelı
A Román Határrendırség Fıfelügyelısége
Tibor Mako
Fıigazgató, ezredes
Románia
Szlovákia
Robert Zaplatlek (2010. április 7-tıl)
Luxemburg európai uniós képviselete
A Szlovák Köztársaság Határ- és Idegenrendészeti Hivatal Belügyminisztériumának igazgatója Határ- és Idegenrendészeti Hivatala
Lúdovit Biro (2010. október 1-jétıl)
Határ- és Idegenrendészeti Hivatal igazgatója
Szlovénia
Marko Gaŝperlin
Igazgatóhelyettes, rendırségi fıfelügyelı
A Belügyminisztérium Általános Rendırségi Igazgatósága
Spanyolország
Juan Enrique Taborda Alvarez
Idegen- és határrendészeti fıbiztos
Nemzeti Rendırség
Therese Mattsson
Biztos
A Nemzeti Bőnügyi Rendırség vezetıje
Svédország
Európai Bizottság
Jonathan Faull
Fıigazgató
Stefano Manservisi (2010. július 1-jétıl)
Fıigazgató
Jean-Louis De Brouwer
Fıigazgató-helyettes
Európai Bizottság
Az Igazgatótanács képviselıi Ország
Név
Beosztás
Intézmény
Svájc
Héribert Wider
Mőveleti részleg vezetıje
Svájci Határırség
Izland
Sigrídur Björk Gudjónsdóttir
Körzeti biztos
Sudurnes rendırségi körzet
Norvégia
Stein Ulrich
Az országos rendırfıkapitány fıtanácsadója – nemzetközi ügyek
Nemzeti Rendırségi Igazgatóság
Ország
Név
Beosztás
Intézmény
Írország
John O’Driscoll
Irodavezetı
A Garda Nemzeti Bevándorlási Irodája
Egyesült Királyság
Tom Dowdall
Igazgató, európai mőveletetek
Határırizeti és Bevándorlási Hivatal
Meghívott résztvevık
32__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________ 33
B. melléklet: 2010. évi operatív tevékenységek Tengeri határok Név
Mőködési terület
Idıtartam (nap)
Részt vevı országok
„EPN-Hera 2010”
Az Atlanti-óceánnak az északnyugat-afrikai országok és a Kanáriszigetek közötti vizei
365
Spanyolország (fogadó tagállam), Izland, Olaszország, Luxemburg
„EPN-Indalo 2010”
A Földközi-tenger nyugati része
150
Spanyolország (fogadó tagállam), Belgium, Izland, Olaszország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovákia
„EPN-Minerva 2010”
A Földközi-tenger nyugati része (tengeri kikötık)
36
Spanyolország (fogadó tagállam), Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia
„EPN-Hermes 2010”
A Földközi-tenger középsı része
138
Olaszország (fogadó tagállam), Franciaország, Luxemburg, Lettország, Szlovákia, Spanyolország
365
Görögország (fogadó tagállam), Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Izland, Olaszország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovénia, Szlovákia, Egyesült Királyság
Idıtartam (nap)
Részt vevı országok
185
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Szlovénia, Egyesült Királyság
306
Ausztria, Németország, Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Finnország, Görögország, Hollandia, Ukrajna, Belarusz, Orosz Föderáció, Szerbia
112
Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Lengyelország, Románia, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Szlovénia, Szlovákia, Portugália, Észtország, Spanyolország, Norvégia, Svédország, Moldova, Ukrajna
Poseidon tengeri közös mővelet, 2010
A Földközi-tenger keleti térsége
Szárazföldi határok Név
Mőködési terület
Poseidon szárazföldi közös mővelet, 2010
Az EU délkeleti külsı szárazföldi határai (Görögország, Bulgária)
Keleti és déli szárazföldi határok (Finnország, Szárazföldi Észtország, Lettország, kapcsolattartó Litvánia, pontokra vonatkozó Lengyelország, közös mővelet, Szlovákia, 2010 Magyarország, Románia, Szlovénia, Görögország)
Jupiter közös mővelet, 2010
Az EU keleti szárazföldi határai (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia)
Neptune közös mővelet, 2010
A Nyugat-Balkán szárazföldi határai (Szlovénia, Magyarország, Románia)
84
Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország, Egyesült Királyság, Horvátország, Szerbia
Mars közös mővelet, 2010
Keleti szárazföldi határok az Orosz Föderáció és a Belarusz Köztársaság határai mentén (Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország és Norvégia)
15
Ausztria, Lengyelország, Litvánia, Észtország, Finnország, Norvégia, Németország, Szlovákia, Spanyolország, Orosz Föderáció, Belarusz Köztársaság
34__________________________________________________________________________________
Légi határok Név
Mőködési terület
„Focal Point 2010” közös mővelet
12 repülıtér
Idıtartam (nap)
Részt vevı országok
Egész évben
Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Svédország, Spanyolország
Hammer közös mővelet, 2009
Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, 4. mőveleti szakasz: Görögország, Magyarország, Olaszország, Izland, Lengyelország, Cseh 21 Köztársaság, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, 5. mőveleti szakasz: Németország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, 21 Szlovákia, Spanyolország, Szlovénia, Svédország, Franciaország, Hollandia, Portugália, Egyesült Királyság Románia, Spanyolország
„Hubble 2010” közös mővelet
28 repülıtér a 20 részt vevı országban (9 fogadó tagállam)
28 nap (784 embernap)
Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország. Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság
Hydra közös mővelet, meghosszabbítva 2010-re
30 repülıtér
27 (702 embernap)
Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és az Egyesült Királyság
Agelaus közös mővelet, 2010
15 ország 42 repülıtere
28 (840 embernap)
Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Spanyolország
Meteor közös mővelet, 2010
18 tisztviselı bevetése az Otopeni Nemzetközi Repülıtéren
13 (234 embernap)
Ausztria, Bulgária, Észtország, Finnország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország
Visszatérési mőveletek Név ATTICA 2010 (kapacitásépítés visszatérési mőveletekhez) MELITA 2010
Mőködési terület
Idıtartam (nap)
Részt vevı országok
Görögország
393
Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság
Málta
303
Közös visszatérési mőveletek Célország
Szervezı tagállam
Részt vevı tagállamok
Kiutasított személyek száma
Koszovó és Albánia
Ausztria
Ausztria, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Svédország
53
Nigéria
Ausztria
Ausztria, Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Magyarország, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Görögország, Málta
63
__________________________________________________________________________________ 35
Célország
Szervezı tagállam
Részt vevı tagállamok
Kiutasított személyek száma
Kolumbia és Ecuador
Spanyolország
Spanyolország, Franciaország, Olaszország
118
Burundi
Svédország
Svédország, Norvégia, Hollandia
21
Nigéria
Egyesült Királyság
Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Spanyolország
77
Koszovó és Albánia
Ausztria
Ausztria, Németország, Lengyelország, Szlovákia
54
Grúzia
Spanyolország
Spanyolország, Görögország, Svájc, Norvégia, Lengyelország, Franciaország
35
Irak
Svédország
Svédország, Norvégia
44
Nigéria és Gambia
Ausztria
Ausztria, Írország, Ciprus, Lengyelország, Svédország, Németország, Finnország, Görögország, Norvégia
48
Nigéria
Franciaország
Franciaország, Hollandia, Svédország, Spanyolország, Magyarország Norvégia
46
Koszovó és Albánia
Ausztria
Ausztria, Franciaország, Izland
31
Nigéria
Olaszország
Olaszország, Németország, Görögország, Ausztria, Norvégia
51
Grúzia és Örményország
Ausztria
Ausztria, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Franciaország
40
Grúzia
Németország
Németország, Lengyelország
27
Koszovó
Finnország
Finnország, Ausztria, Németország, Franciaország
85
Nigéria és Kamerun
Hollandia
Hollandia, Belgium, Egyesült Királyság, Németország
31
Nigéria
Írország
Írország, Luxemburg
28
Grúzia és Örményország
Ausztria
Ausztria, Lengyelország, Németország, Svédország
28
Nigéria
Ausztria
Ausztria, Németország, Magyarország, Svédország, Görögország
45
Kolumbia és Ecuador
Spanyolország
Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia
97
Koszovó
Ausztria
Ausztria, Németország, Svédország
54
Ukrajna
Spanyolország
Spanyolország, Franciaország, Olaszország
22
Irak
Svédország
Svédország, Norvégia, Hollandia, Egyesült Királyság
56
Nigéria
Ausztria
Ausztria, Németország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Görögország
43
Nigéria
Olaszország
Olaszország, Norvégia, Franciaország, Spanyolország
45
Koszovó
Németország
Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország
60
Grúzia
Spanyolország
Spanyolország, Görögország, Franciaország, Ciprus
36
Koszovó és Albánia
Ausztria
Ausztria, Németország, Szlovákia, Egyesült Királyság
61
Nigéria
Ausztria
Ausztria, Görögország, Málta, Lengyelország, Szlovénia
57
Irak
Svédország
Svédország, Hollandia, Norvégia, Egyesült Királyság
54
Koszovó
Németország
Németország, Ausztria, Franciaország
65
Grúzia
Frontex / Lengyelország
Lengyelország, Ausztria, Franciaország, Németország
59
Nigéria és Kamerun
Hollandia
Hollandia, Ausztria, Egyesült Királyság, Spanyolország, Belgium, Norvégia, Svédország, Németország, Franciaország
48
Nigéria
Olaszország
Olaszország, Norvégia, Málta
36
36__________________________________________________________________________________
Célország
Szervezı tagállam
Részt vevı tagállamok
Kiutasított személyek száma
Ukrajna
Spanyolország
Spanyolország, Olaszország, Franciaország
24
Nigéria
Írország
Írország, Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, Magyarország
94
Nigéria
Egyesült Királyság
Egyesült Királyság, Ausztria, Svédország, Norvégia, Finnország, Szlovénia, Franciaország
60
Koszovó
Németország
Németország, Ausztria, Magyarország, Svédország
75
Szíria
Ciprus
Ciprus, Görögország
67
__________________________________________________________________________________ 37
C. melléklet: A közös mőveletek összehasonlító elemzése * Zárójeles számadatok: 2010/2009
Szárazföldi határok Összességében a külsı szárazföldi határokon folytatott tevékenységek intenzitása a kiutalt költségvetés növekedésével párhuzamosan fokozódott (2010-ben 6 702 000 EUR a 2009-es 5 780 000 EUR-val szemben). A görög–török szárazföldi határ lett a szárazföldi határokon folytatott valamennyi tevékenység súlypontja. A Poseidon szárazföldi közös mőveletet kiterjesztették, és állandó mőveletté vált egészen addig, amíg ideiglenesen fel nem függesztették, és helyette a RABIT-ot vetették be ezen a szárazföldi határszakaszon. A Poseidon szárazföldi közös mővelet kiterjesztése és a RABIT bevetése következtében jelentısen megemelkedtek a humán és technikai erıforrások. 2010-ben 2009-hez képest több tagállam/schengeni társult ország vett részt a szárazföldi közös mőveletekben (27/26), míg a fogadó tagállamok száma nem változott. A mőveleti napok száma ugyanakkor 18 %-kal nıtt (4880/4003 embernap). A görög–török határon folytatott intenzív mőveleti tevékenység miatt a bevetett határellenırzési szakértık összes száma valamennyi szárazföldi határi közös mőveletben 25 %-kal nıtt 2010 során (931/747), míg az embernapok száma megkétszerezıdött (2010-ben 35 710, szemben a 2009-es 17 310 nappal). Technikai eszközök, különösen légi eszközök (17/16), valamint mobil és hordozható éjjellátó készülékek, járırautókkal és szívdobogás-detektorok bevetésével aktívan támogatták a humán erıforrásokat. Összesen 20 járırkutya igénybevételére került sor a szárazföldi közös mőveletekben, ami 2009-hez képest (négy) nagy növekedést jelentett. A 2010-es szárazföldi közös mőveleteket illetıen ki kell emelni a szomszédos harmadik országokkal folytatott megerısített együttmőködést. Hét szomszédos ország tevılegesen részt vett a Frontex szárazföldi határokon folytatott operatív tevékenységeiben (2009-ben hat); meg kell említeni az Orosz Föderáció és Szerbia aktív részvételét a közös tevékenységekben. Azzal, hogy a lopott gépjármővek területén jól megtervezve szakértıket vetettek be a legkényesebb kapcsolattartó pontokon, nagy számban fedeztek fel lopott gépjármőveket (365), ami a 2010-ben folytatott közös szárazföldi tevékenységek egyik legsikeresebb eredményének tekinthetı. A görög–török határon a Poseidon szárazföldi mővelet és a RABIT-mővelet keretében bevetett kikérdezı szakértık jelentısen hozzájárultak az illegális migráció útvonalaira és mőködési módjára vonatkozó információk megszerzéséhez, külön hangsúlyt helyezve az érintett segítı hálózatokra vonatkozó információszerzésre. Az összegyőjtött információk hozzájárultak a jobb mőveleti és taktikai tervezéshez, így támogatva az operatív tevékenységeket. Összefoglalva elmondható, hogy az EU külsı szárazföldi határain végzett koordinált közös mőveleti tevékenységek eredményessége rendkívüli mértékben javult. A Pluto többéves program létrehozása révén 2011-ben még eredményesebb koordináció és harmonizáció fog megvalósulni az operatív tevékenységek különbözı típusai között. A jó fejlıdés ellenére, ami különösen a Poseidon szárazföldi mőveletek és a RABIT-mőveletek keretében figyelhetı meg, e program célja többek között a szakértıi készségek és profil javítása.
Légi határok A légi határokon folytatott közös mőveletek keretében a mőveleti napok száma 81 %-kal nıtt (2010-ben 3712, szemben a 2009-es 2040 nappal), ami a tisztek állandó, de hosszabb idıtartamú bevetésének tudható be (2010ben 489, míg 2009-ben 456). Ez az operatív tevékenység annak ellenére vált intenzívebbé, hogy kevesebb költségvetést utaltak ki a légi határokon végzett közös mőveletekre – 21 %-kal kevesebbet, mint az elızı évben (2010-ben 2 078 632 EUR-t, szemben a 2009-es 2 623 632 EUR-val). A részt vevı tagállamok/schengeni társult országok száma továbbra is nagyon magas (30 tagállam/schengeni társult ország, szemben 2009-es 28 állammal). A Pulsar többéves program kockázatelemzésen alapuló szemlélet keretében strukturált és rugalmas módon fogta össze valamennyi közös mőveletet és kísérleti projektet a légi határok terén. Ennek egyik új eleme a Meteor közös mővelet létrehozása volt, amelyre elsı alkalommal a
38__________________________________________________________________________________
bukaresti Otopeni repülıtéren került sor (11 tagállam/schengeni társult ország 18 tisztjét vetették be), és ahol a felderített incidensek száma 75 %-kal nıtt a közös mővelet elıtti idıszakok átlagához képest. A Frontex továbbfejlesztette információs/reagálási képességét, ami lehetıvé tette, hogy gyors választ adjon az új tendenciákra és jelenségekre. Ez különösen egy olyan mechanizmusnak köszönhetıen vált lehetségessé, amelynek keretében hetente elemezték a tagállamokban/schengeni társult országokban a schengeni összeköttetéseken kívüli összeköttetésekkel rendelkezı 124 repülıtérrıl érkezı adatokat. Megtörtént az Europol együttmőködési terv végrehajtása, amelynek keretében Europol mobil irodákat vetettek be a helyszínen (a prágai repülıtéren). A levont tanulságok a koordinációs központtal folytatott további együttmőködéshez vezettek. Összességében a repülıtereken a hosszabb bevetési idıszakok és többek között a nemzetközi szervezetekkel folytatott célzott együttmőködés a közös mőveleti tevékenységek hatékonyságának növekedéséhez vezetett az EU külsı légi határain.
Tengeri határok A külsı tengeri határokon a stabilabb mőveleti helyzet a mőveleti napok számának mérsékelt növekedéséhez vezetett (2010-ben 1419 nap, szemben a 2009-es 1322 nappal). Ugyanakkor jelentısen (50 %-kal) nıtt a mőveleti teljesítmény (2010-ben a járırórák száma 41 007 volt, ezzel szemben 2009-ben 27 376). A jelentıs költségvetés-csökkentés ellenére (2010-ben 29 554 000 EUR, míg 2009-ben 34 350 300 EUR) intenzívebbé vált a mőveleti tevékenység. Emellett csökkenteni kellett a fogadó tagállam kiegészítı mőveleti tevékenységeinek társfinanszírozásához rendelt költségvetést is (34 %, szemben a korábbi 52 %-kal). A közös tengeri mőveletekben részt vevı tagállamok/schengeni társult országok száma ugyanannyi maradt, mint 2009-ben (26). 2010-ben nıtt a bevetett eszközök teljes száma (2010-ben 94, ezzel szemben 2009-ben 81). A bevetett szakértık nagyobb száma (386/322) egyben több embernapot is jelentett (12 260/11 440). Egy szakértı bevetésének átlagos idıtartama 31 nap volt 2010-ben, ami csökkenés a 2009-es 36 naphoz képest. Összesen 6890 bevándorlót fogtak el a 2010-es közös tengeri mőveletek során – ez 73 %-kal kevesebb, mint 2009-ben (25 536 migráns). A 2010. évi Poseidon tengeri közös mővelet és a 2010. évi EPN-Hera közös mővelet operatív koncepciója sikeres végrehajtásának köszönhetıen az illegális migrációs áramlások jelentısen, 80 %-kal csökkentek. A 2010. évi Poseidon tengeri közös mőveletet illetıen kiemelkedı eredmény született azzal, hogy a tengeri határellenırzési tevékenységeket összekapcsolták a fogadó tagállamok számára az operatív információk győjtése, a segítık azonosítása, a bevándorlók állampolgárságának átvilágítása, a logisztika és egyéb határokon átnyúló bőnözés megelızése terén nyújtott támogatással. A 2010. évi EPN-Hera közös mővelet tekintetében a Spanyolország és harmadik országok – Szenegál és Mauritánia – közötti kétoldalú együttmőködés volt a kulcsfontosságú sikertényezı. Végsı soron az alapvetı jogok tiszteletben tartása és a tengeren bajba került emberek megmentése szerepelt a 2010. évi tengeri közös mőveletek során kiemelt kulcsfontosságú tényezık között. A tengeri közös mőveletek során a határokon átnyúló bőnözés néhány más típusát is felderítették. Például a következı eseteket derítették fel, majd jelentették a nemzeti hatóságoknak: EPN-Indalo: kilenc kábítószer-csempészési ügy és egy környezetszennyezési ügy. EPN-Minerva: 119 kábítószer-csempészési ügy/163 személy, hat lopott gépkocsi/hat személy. Poseidon tengeri mővelet: egy olajszennyezési ügy, egy illegális fegyverszállítás és 80 kg kokain csempészése. EPN-Hera: több olyan eset, amikor ugyanazon a hajón egyszerre bevándorlókat és kábítószert is csempésztek Marokkóból. Az EPN-Hermes mővelet során a tunéziai kutatási és mentési térségben a mőveletben részt vevı eszközök két bajba került hajót derítettek fel, amelyen 46 bevándorló utazott. A kutatási és mentési térségben bonyolított mőveletet az illetékes tunéziai hatóságokkal együttmőködésben a római MRCC és a cagliari ICC koordinálta, és a bevándorlókat végül egy algériai tartályhajó mentette ki. Összességében a tengeri közös mőveletek megfelelıen irányított, hatékony végrehajtásának köszönhetıen jelentısen csökkentek az illegális migrációs áramlások, ezzel elkerülve azt is, hogy a hajókon nagyszámú ember bajba kerüljön; az eredményesség legtöbbre értékelt eleme az emberi életek megmentésében való közremőködés.
__________________________________________________________________________________ 39
40__________________________________________________________________________________
D. melléklet: Tanfolyamok felsorolása 2010-ben a Frontex képzési egysége 176 tevékenységet, például projektfejlesztési értekezleteket, konferenciákat, fordítói munkaértekezleteket, szakértıi testületi üléseket, oktatói értékeléseket, kézikönyv- és képzésieszközfejlesztési értekezleteket, tantervfejlesztési értekezleteket és más képzési tevékenységeket szervezett. Az alábbi táblázat áttekintést ad az adott projekteken belüli közvetlen képzési tevékenységekrıl. Név
A tevékenységek ismertetése
Érintett tagállamok
Légi személyzet képzése
37 különbözı tanfolyam/tevékenység (képzés az elırenézı infravörös felderítırendszerekrıl, személyzeti erıforrás-gazdálkodás, tengeri túlélıképzés, légi és tengeri koordinációs képzés, hegyvidéki túlélıképzés, képzés az éjjellátó távcsövek kezelésérıl és személyzeti cserekapcsolat)
20 tagállam
Járırkutyákkal való bánásmódra vonatkozó közös elıírások
2 képzési tevékenység: 45 szakértı multiplikátori képzése
35 tagállam/scheng eni társult ország/WAC (olyan ország, amelyekkel a Frontexnek munkamegállap odása van)
Közös alaptanterv tanárcserékhez
8 tanári mobilitási tevékenység: 16 tanár alkalmazása
9 tagállam
Frontex-tanfolyamok középszintő határırtiszteknek
4 tanfolyam: 64 tiszt képzése
22 tagállam/schenge ni társult ország
A hamisított dokumentumok felismerésérıl szóló képzés
4 szaktanfolyam: 60 szakértı kiképzése Road show: képzés az elsı vonalbeli tisztek számára
25 tagállam/scheng eni társult ország/WAC
Lopott jármővek felderítése
4 multiplikátorképzési tevékenység: 80 multiplikátor képzése
9 tagállam/WAC
143 nemzeti képzési tevékenység (a képzési egység követi nyomon)
Schengen-értékelık
1 képzés Schengen-értékelık számára: 17 alaptanfolyam tagállam/schenge ni társult ország 1 képzés Schengen-értékelık számára: vezetı szakértık
„Intellops” képzés
1 kísérleti projekt
8 tagállam
Visszatérési mőveletek kísérıszemélyzetének képzése
7 képzési tevékenység
18 tagállam
Közös visszatérési mőveletek kapcsolattartó tisztjeinek képzése
4 képzési tevékenység 4 kapcsolattartási pontnál
8 tagállam
__________________________________________________________________________________ 41
Nyelvi képzés
1 multiplikátor-képzés
5 tagállam
RABIT-képzések és munkaértekezletek
4 RABIT bevezetı képzés, 4 RABITmunkaértekezlet
19 tagállam 16 tagállam
42__________________________________________________________________________________
E. melléklet: Elıirányzatok Költségvetési tétel (összegek 1000 EUR-ban)
2010. évi eredeti költségvetés
2010. évi módosított költségvetés (n1)
2010. évi módosított költségvetés (n2)
Az elıirányzatok átcsoportosítása
(A)
(B)
(C)
(D)
Rendelkezésre álló elıirányzatok
(E)
Átviendı elıirányzatok Kötelezettségvállalások
Kifizetések
13
(C2)
(C8)
15
(F)
(F)/(E)
(G)
(G)/(E)
(H)
Fel nem használt
14
(J)= (H)+(I)
(I)
(J)/(E)
(K)
16
1. cím
Alkalmazottak
20085
0
0
-4350
-22%
15735
15513
99%
15064
96%
0
449
449
3%
222
1%
2. cím
Egyéb igazgatási kiadások
10894
0
256
1050
10%
12200
9755
80%
5953
49%
2100
3802
5902
48%
345
3%
3. cím
Operatív tevékenységek
56938
374
4300
3300
6%
64912
63252
97%
42761
66%
1292
20492
21784
34%
367
1%
30
Mőveletek
42738
374
1000
3337
8%
47449
47449
100%
37500
79%
0
9948
9948
21%
0
0%
3000
Szárazföldi határok
4250
0
1000
1452
34%
6702
6702
100%
4648
69%
0
2054
2054
31%
0
0%
3010
Tengeri határok
26497
374
0
2683
10%
29554
29554
100%
23539
80%
0
6015
6015
20%
0
0%
3020
Légi határok
2650
0
0
-498
-19%
2152
2079
97%
1469
68%
0
609
609
28%
73
3%
3050
Visszatérési együttmőködés
9341
0
0
-300
-3%
9041
9114
101%
7844
87%
0
1270
1270
14%
-73
-1%
310
Kockázatelemzés
1800
0
0
-232
-13%
1568
1039
66%
590
38%
425
449
874
56%
104
7%
311
Frontex Helyzetelemzı Központ
450
0
0
-180
-40%
270
266
99%
197
73%
0
69
69
26%
4
1%
320
Képzés
7200
0
0
-1330
-18%
5870
5539
94%
3026
52%
0
2513
2513
43%
331
6%
330
Kutatás és fejlesztés
1400
0
0
0
0%
1400
1367
98%
261
19%
0
1106
1106
79%
33
2%
340
Egyesített erıforrások
1400
0
2500
2876
205%
6776
6769
100%
903
13%
0
5865
5865
87%
7
0%
350
Vegyes operatív tevékenységek
1950
0
800
-1171
-60%
1579
824
52%
283
18%
867
541
1408
89%
-112
-7%
87917
374
4556
0
92847
88520
95%
63777
69%
3392
24743
28135
30%
935
1%
Rendes költségvetés mindösszesen
[13] [14] [15] [16]
(C2) Nem automatikus (C8) Automatikus (E) = (A) + (B) + (C) +(D) (K) = (E) – (F) – (H)
______________________________________________________________________________________________________________________________ 43
F. melléklet: A felvett személyzet egységenkénti bontása
2007 Egység neve
Adminiszt- Szerzıratív déses assziszalkalmatensek zottak
2008
IdeigKirendelt Adminisztratív lenes nemzeti assziszalkalmaszaktensek zottak értık
Szerzıdéses alkalmazottak
2009
IdeigKirendelt Adminisztlenes nemzeti ratív alkalmaszakassziszzottak értık tensek
2010
SzerzıIdeigKirendelt Adminisztdéses lenes nemzeti ratív alkalma- alkalmaszakassziszzottak zottak értık tensek
Szerzıdéses alkalmazottak
IdeigKirendelt lenes nemzeti alkalmaszakzottak értık
2010 összesen
Közös mőveletek
0
1
8
33
0
7
12
32
0
10
19
33
0
11
23
35
69
Igazgatási szolgáltatások
3
7
10
0
0
20
18
0
0
26
20
0
0
33
25
0
58
Kockázatelemzés
1
1
5
12
0
2
13
17
0
3
12
14
0
6
17
18
41
Ügyvezetıi támogatás
0
2
6
3
0
3
8
3
0
3
10
5
0
6
14
4
24
Pénzügy és beszerzés
1
3
7
0
0
3
9
0
0
5
9
0
0
6
13
0
19
Képzés
0
1
2
6
0
2
4
5
0
2
5
4
0
3
8
7
18
Helyzetelemzı Központ
0
0
1
0
0
3
1
2
0
4
6
3
0
5
11
3
19
Egyesített erıforrások
0
0
2
3
0
0
2
3
0
1
2
4
0
1
5
5
11
K+F
0
1
2
4
0
1
1
3
0
1
7
2
0
1
12
2
15
Jogi ügyek
0
1
1
0
0
1
2
2
0
1
3
0
0
1
3
1
5
Belsı ellenırzés/ Minıségirányítás
0
0
1
0
0
2
1
0
0
1
2
0
0
3
2
0
5
Igazgatóság
0
0
2
0
0
0
5
0
0
3
5
1
0
3
6
1
10
Összesen
5
17
47
61
0
44
76
67
0
60
100
66
0
79
139
76
294
* 2010. december 31-én
44__________________________________________________________________________________
G. melléklet: Az ideiglenes alkalmazottak bontása Kategória és besorolási fokozat
Ténylegesen betöltött állások 2009.12.30-án
2009. évi létszámterv Állandó
Ideiglenes
Állandó
Ideiglenes
Ténylegesen betöltött állások 2010.12.30-án
2010. évi létszámterv Állandó
Ideiglenes
Állandó
Ideiglenes
AD16
0
0
0
0
0
0
0
-
AD15
0
1
0
1
0
1
0
1
AD14
0
1
0
1
0
1
0
1
AD13
0
6
0
3
0
3
0
3
AD12
0
3
0
6
0
8
0
8
AD11
0
9
0
9
0
9
0
8
AD10
0
8
0
7
0
8
0
7
AD9
0
1
0
1
0
1
0
1
AD8
0
36
0
25
0
45
0
43
AD7
0
2
0
2
0
2
0
2
AD6
0
4
0
3
0
6
0
6
AD5
0
2
0
2
0
3
0
3
-
73
-
60
-
87
-
83
AST 11
0
0
0
0
0
0
0
0
AST 10
0
0
0
0
0
0
0
0
AST 9
0
0
0
0
0
0
0
0
AST 8
0
5
0
5
0
5
0
5
AST 7
0
9
0
9
0
12
0
12
AST 6
0
7
0
5
0
10
0
10
AST 5
0
15
0
15
0
20
0
20
AST 4
0
3
0
3
0
5
0
5
AST 3
0
5
0
3
0
4
0
4
AST 2
0
0
0
0
0
0
0
0
AST 1
0
0
0
0
0
0
0
0
AST összesen
-
44
-
40
-
56
-
56
Összesen
-
117
-
100
-
143
-
139
AD összesen
* 2010. december 31-én
__________________________________________________________________________________ 45
46__________________________________________________________________________________
TT-31-11-117-EN-C
FRONTEX LIBERTAS SECURITAS JUSTIłIA
Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség
Rondo ONZ 1, 00-124 Varsó, Lengyelország Telefon: +48 22 544 95 00, Fax: +48 22 544 95 01
ISBN 978-92-95033-33-7
__________________________________________________________________________________ 47
