2010. év 1. évfolyam 2. szám T A R T A L O M

TARTALOM Bevezető .....................................................................................................................................1 1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály ....................................................................2 Összefoglaló a 2010. évi önkormányzati választásokról a Területi Választási Iroda informatikai feladatainak tükrében .......................................................................................................................... 2

2.

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály ........................................................4 Tájékoztatás a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály szakmai segítségnyújtásának módjáról ............................................................................................................................................... 4 FIGYELEM FELHÍVÁS Terka törzsadat változás küldésére .................................................................... 5 Tájékoztatás a helyi önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel kapcsolatban .................. 10 Megválasztott polgármesterek névjegyzéke ..................................................................................... 11

3.

Hatósági Főosztály ...........................................................................................................14 Települési jegyzők szakhatósági hatásköre környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban ............. 14

4.

Szociális és Gyámhivatal .................................................................................................17 A házi segítségnyújtás szociális szolgáltatásban ellátható személyek számának alakulása .............. 17 Családi napközi gyermekjóléti alapellátás térítési díjának megállapítása ......................................... 18 Szakhatóságok bevonása családi napközi gyermekjóléti alapellátás működési engedélyezési eljárásába ........................................................................................................................................... 20

2010. év Hivatali Tájékoztató 1. évfolyam 2. szám

-1-

2010. év I. évf./2. szám

Bevezető Tisztelt (Címzetes) Főjegyző/Jegyző Asszony! Tisztelt (Címzetes) Főjegyző/Jegyző Úr! Tisztelt Munkaszervezeti Vezető! Bízom abban, hogy a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal első alkalommal megjelent Hivatali Tájékoztatójának szakmai anyagai hasznos segítséget nyújtottak munkája során. Amennyiben bármilyen kérdésük van, mely mások számára is elgondolkodtató lehet, kérjük, tegyék fel. Igyekszünk a választ megfogalmazni és a Hivatali Tájékoztatóban közkinccsé tenni. Hivatali Tájékoztatónk 2. számában is aktuális, a napi munkavégzést segítő témákkal foglalkozunk. Így különösen: összefoglaljuk a 2010. évi önkormányzati választások tapasztalatait és közreadunk egy névjegyzéket, melyből megismerhetik a megyénk településein megválasztott polgármestereket. Tájékoztatást adunk a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály szakmai segítségnyújtásának módjáról, a TERKA törzsadat jelentési kötelezettségről, és a testületi jegyzőkönyv készítésével kapcsolatos alapvető ismeretekről. Hatósági Főosztályunk részéről összefoglaljuk a települési jegyzők szakhatósági hatásköreit a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban. Szíves figyelmébe ajánljuk a Szociális és Gyámhivatal szakmai jellegű tájékoztatóit, így a házi segítségnyújtás szociális szolgáltatásban ellátandó személyek számának alakulásáról, a családi napközi gyermekjóléti alapellátás térítési díjának megállapításáról, valamint a szakhatóságok bevonása családi napközi gyermekjóléti alapellátás működési engedélyezési eljárásba című cikkeinket. Remélem, hogy a Tájékoztató 2. számában ismét olyan témakörökkel foglalkozunk, melyek felkeltik érdeklődését, és segítik tevékenységét. „Adjatok és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe.” (Lk 6,38) Dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona hivatalvezető Kecskemét, 2010. november 2.

Hivatali Tájékoztató

-2-


1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Összefoglaló a 2010. évi önkormányzati választásokról a Területi Választási Iroda informatikai feladatainak tükrében A Magyar Köztársaság Elnöke 2010. július 15-én tűzte ki a 2010. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választását 2010. október 3-ára. A korábbi gyakorlathoz képest a választási eljárásban rövidültek a határidők és lényeges változásokat eredményezett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény a megválasztható képviselők számában, azok csökkentése révén. A 10.000-nél több lakosú településeken az egyéni választókerületek számának csökkenése miatt, a megfelelő körzethatárok kialakítása érdekében a szavazóköröket is módosítani kellett. A szavazókörök ésszerű átrendezése következtében azok száma megyénkben 523-ra változott. Ezt a feladatot a névjegyzék és értesítő elkészítését megelőzően, körültekintő egyeztetések után a helyi önkormányzatok végezték el. Az 5/2010. (VII.16.) KIM rendelet határozta meg a választások azon feladatait, melyekhez informatikai rendszert kellett alkalmazni. Ehhez igazodva a választások kiírásától kezdve a szavazás napját követő jogorvoslati időszak végéig különböző programrendszereket használtak a helyi választási irodák és a Területi Választási Iroda (TVI). Súlyponti kérdés volt az induló és záró névjegyzék elkészítése, valamint az értesítők nyomtatása. Az induló névjegyzéket és az értesítő szelvényeket valamennyi Helyi Választási Iroda (HVI) vezetője a Hivatalunktól rendelte meg. Az előállítás időben és az elszállítás fennakadás nélkül történt a már megszokott módon az Országos Egyéni Választókerületi (OEVK) székhelyek közreműködésével. A kisebbségi önkormányzati választás névjegyzékét és a névjegyzék továbbvezetését minden választási helyszínen a VIZUAL-REGISZTER helyi népesség nyilvántartó program felhasználásával készítették el. A program-frissítéseket és az adat-karbantartásokat a megyei rendszergazda továbbította és az alkalmazást segítő útmutató készítésével, valamint folyamatos szakmai segítségnyújtással támogatta az induló és a záró névjegyzék elkészítését, az említett programmal történő nyomtatását. A választások a jogi és igazgatási feladatok mellett igen sok adminisztratív jellegű tevékenység ellátását igénylik a lebonyolítás helyi, területi és központi szintjein egyaránt. Ehhez nyújtanak komoly segítséget a központi üzemeltetésű informatikai rendszerek, az Integrált Választási Szolgáltató Rendszer (IVSZR), valamint a Választás Ügyviteli Rendszer (VÜR). Az IVSZR a névjegyzék továbbvezetésétől a szavazatösszesítésig a választás érdemi feladatainak ellátását támogatta. Menürendszere tükrözte az előkészítési és a választásnapi feladatokat, továbbá biztosította a választási információk elérésével az azonnali a tájékoztatást is. Első alkalommal tette lehetővé valamennyi ASZA (Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer) működését biztosító számítógépes feldolgozó helyszín számára a jelölt ajánlásellenőrzés, majd a jelölt nyilvántartásba vétel integrált rendszerben történő végrehajtását, megyénkben 96 helyszínen. Ezeket a feladatokat az előző helyhatósági választás idején részben manuálisan, részben helyi népesség-nyilvántartó rendszer segítségével oldották meg, a jelölt nyilvántartásba vétele pedig az okmányirodákban történt. Ma az okmányirodák már csak probléma esetén, vészhelyszínként segítenek az illetékességi körükhöz tartozó településeknek.


-3-


Esetenkénti szakmai segítségnyújtásunk, valamint a feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése mellett a HVI-k sikeresen hajtották végre a rájuk háruló feladatokat, mind az előkészítés közel két és fél hónapja alatt, mind pedig a szavazás napján az adatlapok és jegyzőkönyvek rögzítésénél. Az informatikai főpróbák ez utóbbi feladat végrehajtásának zökkenőmentes ellátására készítettek fel, ezek lebonyolításában és irányításában is közreműködtünk. A kommunikáció platformját a Választás Ügyviteli Rendszer jelentette, amely az okmányirodai hálózatról és az ASZA gépes feldolgozó helyekről is egyformán elérhető és használható számítógépes alkalmazás. Fő funkciója a levelezés és az üzenetváltás, az országos és megyei fórumokon belül a témakörök szerinti alfórumokon. Ugyanitt kerültek nyilvántartásra a választási bizottságok és a választási irodák tagjai, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és delegált tagjainak létszáma, illetve a delegáló szervezetei. Nagy segítséget és gyors elérési lehetőséget nyújtott a „dokumentumtár”, mely a fontos jogszabályokat, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetői intézkedéseket, a Területi Választási Bizottság és az Országos Választási Bizottság határozatait, tájékoztatókat, valamint felhasználói dokumentációkat tartalmazott. Ezen a fórum rendszeren keresztül irányítottuk, szerveztük és segítettük mi is a Helyi Választási Irodák tevékenységét, ügyeltünk a határidők betartására és bonyolítottuk a Területi Választási Iroda jogi igazgatási levelezését az OVI és a HVI felé. A 2010. évi önkormányzati választás lezárult, a képviselő testületek megtartották alakuló üléseiket, a polgármesterek elfoglalták helyüket a testületek élén. Úgy érezzük, hogy a TVI vezetőjével és jogi-, igazgatási helyetteseivel, továbbá az OEVI és HVI vezetőkkel, valamint munkatársaikkal való szoros együttműködéssel hozzájárultuk a választások sikerességéhez és ez alkalommal is az elvárásoknak megfelelve oldottuk meg az önkormányzati választás sokszínű informatikai feladatait. Schiffner Éva Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály TVI informatikai munkatárs


-4-


2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Tájékoztatás a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály szakmai segítségnyújtásának módjáról

Az Alkotmánybíróság 154/B/2009. AB határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem szabályozta a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) a közigazgatási hivatalok jogállását, és így a Kormány nem tudott eleget tenni az Alkotmány 35.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatának, mely szerint biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Határozatában az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy jogalkotási feladatának – annak érdekében, hogy az újonnan megalakult önkormányzatok már működő törvényességi ellenőrzés feltételei között kezdhessék meg működésüket, még az önkormányzati általános választások előtt – 2010. szeptember 30-ig tegyen eleget. Az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően 2010. szeptember 1. napján hatályba lépett a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet, amelyben szabályozásra kerültek a közigazgatási hivatal feladatai – többek között a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése is. Az Ötv. 98. § (2) bekezdés alapján a törvényességi ellenőrzésen túlmenően a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya továbbra is szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényes működésének elősegítésére. A szakmai segítségkérés- és nyújtás elsősorban írásban történik, a segítségkérésre elektronikus úton is lehetőség van a [email protected] e-mail címre történő elküldéssel. A főosztály olyan kérdésekben nyújt szakmai segítséget, amelyekben hatásköre és illetékessége fennáll, egyéb esetekben a beérkezett iratot továbbítja az illetékes szervnek. A szakmai segítségnyújtás az általános ügyintézési határidőben történő szakmai vélemény adását jelenti. A segítségnyújtás kizárólag hatályos jogszabályhely értelmezésére, a törvényességi ellenőrzés, törvényességi felügyelet hatálya alá tartozó szerv döntés-tervezete egyes részeinek, rendelkezéseinek véleményezésére terjed ki azzal, hogy kérjük konkrétan megjelölni az értelmezni kívánt részt és a segítségkérő szerinti helyes értelmezést, megoldási javaslatot. A feltett kérdés, probléma ezáltal könnyebben megérthető és tisztázható. A válaszadás során előfordulhat, hogy hivatalunk is állásfoglalást kér az illetékes minisztertől vagy már korábbi állásfoglalásban leírtakra támaszkodik. Helyi rendelet-tervezetek megalkotás előtti teljes körű előzetes véleményezésére, szervezési, technikai kérdések megválaszolására nincs mód. A főosztálytól igényelt szakmai segítség írásban, minden esetben postai úton, igény esetén elektronikusan is megküldésre kerül. Hangsúlyozzuk, hogy véleményünk nem menti fel a jogalkalmazót önálló felelőssége alól. A főosztály általi szakmai segítségnyújtás, vélemény az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB számú határozatára tekintettel jogi kötelező erővel nem bír. dr. Szöllősi Zsolt Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Hivatali Tájékoztató

-5-


FIGYELEM FELHÍVÁS Terka törzsadat változás küldésére

TERKA a Törvényességi Ellenőrzési Rendszer Kiegészítő Alkalmazása név rövidítése. A törzsadatot akkor kell küldeni, ha abban változás történt, (telefon, E-mail, mobilszám, Web elérhetőség), polgármester vagy jegyző személyében, alpolgármesterek és aljegyzők számában. A döntéshozói listában testület, polgármester, bizottságok, részönkormányzatok, kisebbségek adatai szerepelnek. A Megyei Területfejlesztési Tanács és a társulások beküldésére jelenleg még nincs lehetőség. Döntéshozói változások esetén viszont kifejezetten fontos a törzsadat beküldése, hiszen ennek hiányában a területi rendszer az adott döntéshozó beküldött jegyzőkönyvét nem fogja tudni érkeztetni. A helyhatósági választásokra, valamint az új képviselőtestületek szervezetét érintő döntésekre tekintettel szükséges a változások rendszerben való jelzése, átvezetése a jegyző, polgármesteri hivatal kijelölt munkatársa által. Az önkormányzati adattárat és az önkormányzati rendelettárat nyomon lehet követni az http://nrt.bm.hu WEB címen, ha eltérést tapasztalnak, akkor gondoskodni kell a módosításról, kiegészítésről. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály A testületi jegyzőkönyv készítése, felterjesztése A helyhatósági választásokkal létrejött új képviselő-testületek és annak bizottságai működését dokumentáló jegyzőkönyvek készítéséhez kívánunk segítséget nyújtani a korábbi évek törvényességi ellenőrzési tapasztalatai és az elmúlt másfél évben érkezett kérdések, szakmai segítségkérések alapján. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének alaki és tartalmi kellékei Rendes vagy munkaterv szerinti ülés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 17. §-a kötelezővé teszi a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készítését, egyben meghatározva annak tartalmi és formai követelményeit. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése csupán a minimális tartalmi elemeket rögzíti, melyek a testületi működés jogszerűségének megítéléséhez nélkülözhetetlenek. Ezen, a törvény által kötelezővé tett elemek a következők: a képviselők és meghívottak neve (a meghívottak esetében rögzítendő, hogy milyen minőségben vannak jelen), a tárgyalt napirendi pontok, a tanácskozás lényege, a szavazás számszerű eredménye, valamint a hozott döntések. Természetesen az egyes helyi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban SZMSZ) ezen túlmenően, ám a törvényi kereteken nem túlterjeszkedően, részletszabályokat állapíthat meg.


-6-


A képviselő-testület üléséről felvett jegyzőkönyv szerves tartozékait, kötelező mellékleteit képezi többek között a meghívó, a jelenléti ív, az írásos előterjesztések, továbbá azon képviselői indítványok, hozzászólások és interpellációk, melynek a jegyzőkönyvhöz csatolását az Ötv. 19.§ (2) bekezdés b) pont alapján a képviselők kérték. A jegyzőkönyvet így az említett mellékletekkel együtt kell a törvényességi ellenőrzés céljából a közigazgatási hivatal részére megküldeni. Az eredeti aláírásokat tartalmazó jelenléti ív hiányában a képviselő-testület határozatképessége, a működés törvényessége nem ellenőrizhető. Ezt nem helyettesíti az, ha jegyzőkönyv elején feltüntetésre kerül a jelen lévők, illetve távol maradottak neve. Ha pedig a meghívó nem szerepel a mellékletek között, úgy nem állapítható meg, hogy az ülés összehívására az SZMSZ-ben előírt időköz megtartásával került-e sor. Következésképpen az említett mellékletek mellőzése esetén a törvényességi ellenőrzés, mely a képviselő-testület döntéshozatali eljárásának jogszerűségét is hivatott szolgálni, sérül. A tökéletes gyakorlat az, ha a meghívó kézbesítését rögzítő kézbesítési ív is – feltéve, hogy a kézbesítés személyes úton történik - csatolásra kerül a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyv formai követelménye az annak hitelességét jelentő aláírások megléte illetve az aláírások eredetisége. A képviselő-testületi ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítését illetően az Ötv. 17. § (2) bekezdése egyértelműen a polgármester és a jegyző aláírását követeli meg, azaz a jegyzőkönyv hitelességét e két személy aláírása biztosítja. Ez az a minimum, mely a képviselő-testület jegyzőkönyvének hitelességéhez elengedhetetlenül szükséges. Természetesen a helyi önkormányzat SZMSZ-ében szigorúbb szabályt is megállapíthat (jegyzőkönyv-hitelesítők alkalmazása). Rendkívüli ülés Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén kiemelt fontossággal bír a meghívó kézbesítésének, illetve a testületi ülés időpontjáról, napirendjéről szóló tájékoztatás meghívandókhoz történő eljuttatásának igazolása. A rövid úton összehívott testületi ülések vonatkozásában az egyes helyi önkormányzatok SZMSZ-ének kell rögzítenie a „rövid út” módját és a meghívás igazolásának mikéntjét. Az SZMSZ ilyen rendelkezése hiányában is szükséges a jegyzőkönyvhöz csatolni azt az ülést összehívó személy által aláírt dokumentumot (például feljegyzést), amely rögzíti, hogy mikor, milyen módon, kiket , milyen időpontra, hová, milyen célból vagy minőségben hívott meg a rendkívüli ülésre. Előterjesztések A képviselő-testületi döntés megalapozását szolgáló előterjesztések lényegesebb követelményei szintén az SZMSZ-ben kerülnek rögzítésre. Az előterjesztések körében közismerten kétféle előterjesztési módot különböztetünk meg, melyek közül a helyi önkormányzatok SZMSZ-e kiemelten az írásbeli előterjesztésekkel foglalkozik. Az SZMSZek általában tartalmazzák az előterjesztés készítésének, benyújtásának, tartalmi követelményeinek szabályait, továbbá annak rendezését, hogy mely előterjesztések kerülhetnek kizárólag írásbeli formában, illetve kizárólag bizottsági véleményezést követően a képviselő-testület elé. Sok esetben az önkormányzatok a saját SZMSZ-ükben foglalt előírásokat nem tartják be, így előfordul, hogy nem készül írásbeli előterjesztés olyan kérdésben, melyre vonatkozóan az


-7-


SZMSZ az írásban történő előterjesztési módot rögzíti, vagy az előterjesztés késve kerül benyújtásra, esetleg a tartalma nem felel meg a követelményeknek. A jegyzőkönyvnek része (a jegyzőkönyvhöz csatolandó) mindazon dokumentum, előterjesztés, amelynek ismeretében a képviselő-testület meghozta döntését. Az a – szerencsére kivételnek minősíthető - gyakorlat, amikor a jegyzőkönyv írásbeli előterjesztések, határozati javaslatok nélkül kerül felterjesztésre, gátolja a határozatok és rendeletek értelmezését, ezáltal akadályozva a törvényességi ellenőrzés feladatának megfelelő ellátását. Ami a szóbeli előterjesztéseket illeti, mindenképpen követelmény, hogy a szóbeli előterjesztés, a javaslat – mint az Ötv. 17. § (1) bekezdésében említett „tanácskozás lényege” a jegyzőkönyvben megfelelően rögzítésre kerüljön. A hozott döntés értelmezését nehezíti az, ha a korábbi döntés módosítása során a módosítani kívánt szabályozás tartalma, a módosítás indoka az előterjesztésből nem tűnik ki. Amennyiben valamely döntéshez előzetes vélemény, esetleg egyetértés szükséges, úgy az előterjesztőnek minden esetben kötelessége az, hogy erről a megfelelő jogszabályi hivatkozással és a vélemény ismertetésével tájékoztassa a döntéshozó testületet, és ezt a jegyzőkönyv is megfelelően rögzítse. Határozathozatal A jegyzőkönyv szerkesztése kapcsán megemlítendő, hogy helytelen az a gyakorlat, mely szerint a napirendi pont megtárgyalását követően, a szavazathozatal előtt a szavazásra kerülő kérdést nem rögzítik. A kérdés rögzítése történhet szó szerint, illetve a határozati javaslatra utalással (amennyiben abban módosítás nem történt). Rendeletek, határozatok Az Ötv. 17. § (1) bekezdése a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei között említi azt, hogy a dokumentum a hozott döntéseket tartalmazza. Mind rendeletalkotás, mind határozathozatal esetén elmondható, hogy a „hozott döntés” fogalmán az ülésen elfogadott rendelet, határozat teljes, pontos és szó szerinti szövege értendő. A rendeletek esetében természetesen mód van arra is, hogy a rendelet ne a jegyzőkönyv szövegébe kerüljön beillesztésre, ebben az esetben a megfelelő utalás mellett az elfogadott rendelet hiteles példányát kell a jegyzőkönyvhöz csatolni. A rendelet hitelességét az biztosítja, ha azt a polgármester és a jegyző eredeti kézjegyével ellátta. Az önkormányzati rendeletek megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak. Az ezen jogszabályhely b.) pontjában említett „sorszám” alatt a rendeletek évenként, január 1-jétől kezdődő, folyamatos sorszámozását értjük. A rendeletek sorszámozása azok meghozatalának sorrendjét követi, mely sorrendre egy képviselő-testületi ülésen belül is figyelemmel kell lenni. A határozatok számozását is a rendeletekhez hasonlóan évente, folyamatos sorszámozással célszerű végezni. A sorszámozásnak a határozatok esetében is a meghozataluk szerinti sorrendet kell követnie. A helyi önkormányzati választásokat követően -mivel évközben


-8-


vagyunk- a határozatokat és rendeleteket folytatólagosan sorszámozzuk, függetlenül attól, hogy azokat egy új testület hozta meg. Lejárt határidejű döntések A képviselő-testület az általa hozott döntések végrehajtása tekintetében ellenőrző szerepet tölt be. A helyi önkormányzatok SZMSZ-ei azonban eltérő mélységben foglalkoznak a testület ezen szerepe érvényesítésének szabályozásával. Az általános gyakorlat szerint a napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester ismerteti a testületi döntések alapján tett intézkedéseit. Egyes önkormányzatoknál viszont előfordul, hogy a képviselő-testület nem „számoltatja el” a határozat végrehajtására köteles személyt – az esetek többségében a polgármestert – a felhatalmazás teljesítéséről. Ha az SZMSZ- rendelkezése alapján, az ott előírt gyakorisággal és formában sor kerül a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóra, tájékoztatásra, akkor ezt a jegyzőkönyvben is megfelelően kell rögzíteni. Tehát ha írásbeli előterjesztéssel történik a tájékoztatás, akkor az írásbeli előterjesztést is csatolni kell. „Folytatólagos ülés” Esetenként találkoztunk olyan gyakorlattal, ahol a képviselő-testületi ülés időtartamának elhúzódása, a testület határozatképtelenné válása vagy egyéb okok miatt a polgármester az ülést „berekeszti” és a testületet újabb időpontra hívja össze változatlan, ill. a még meg nem tárgyalt napirendi pontokkal. A megjelölt időpontban a képviselő-testület ismét összeül és „folytatja” az ülést. Azonban a különböző időpontokban megtartott ülésekről egyetlen jegyzőkönyv készül, mely gyakorlat nem felel meg az Ötv. 17. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Fogalmilag kizárt egy képviselő-testületi ülésként kezelni a különböző napokon, más-más módon összehívott, a megjelent képviselők és meghívottak személyében is eltérő egymást követő üléseket. Az Ötv. nem ismeri az ülés-sorozat vagy a több napon át tartó képviselőtestületi ülés fogalmát. Még abban az esetben sem, ha az egyes alkalmakkor azokat a napirendeket tárgyalják meg folytatólagosan a képviselők, amelyek az első ülés összehívásakor kerültek megjelölésre, ill. a képviselő-testület által elfogadásra. Mindezek mellett szükséges megemlíteni, hogy amennyiben a testületi ülést „félbe kell szakítani”, úgy nem elégséges, ha a polgármester az ülésen ismerteti az új testületi ülés időpontját, hanem – legalább a távol lévők tekintetében – az új ülésre is külön kell kézbesíteni a meghívót az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően azzal az utalással, hogy a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések a korábbi meghívó mellett már megküldésre kerültek. Tehát minden alkalommal külön jegyzőkönyv készítése szükséges. Bizottság működésének dokumentuma Jegyzőkönyv, jelenléti ív, meghívó Az Ötv.-nek a képviselő-testület bizottságai működésével foglalkozó 23. § (3) bekezdése a bizottság határozatképessége és határozathozatala tekintetében a képviselő-testületre irányadó szabályokra utal vissza. Az önkormányzati törvény magyarázata alapján a bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvre is ez vonatkozik, vagyis e körben is a képviselő-testületre irányadó rendelkezéseket szem előtt tartva kell eljárni.


-9-


A képviselő-testület bizottságai működésének alapvető szabályait az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rögzíteni, melynek keretén belül a bizottságok maguk formálják működésük részletes rendjét. A részletes működési szabályokat a bizottságok határozati formában fogadják el. Ennek ellenére a bizottságok ügyrendjének elkészítése, a működési részletszabályok rendezése esetenként elmarad. A képviselő-testület ülését rögzítő jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvhöz is csatolni kell a jegyzőkönyv mellékletül szolgáló olyan dokumentumokat, mint az eredeti jelenléti ívet, a meghívót. A bizottsági ülésen résztvevőkre tekintettel az ülésről készülő jegyzőkönyv hitelesítésének kérdését mindenképpen célszerű az SZMSZ-ben rögzíteni. Határozathozatal Az Ötv. 23. § (1) bekezdése értelmében a bizottságok léte és működése a képviselő-testület döntéseinek előkészítését és megalapozását, illetve a döntések végrehajtásának szervezését és ellenőrzését hivatott szolgálni. Néhány településen azonban csak formális a bizottságok működése, illetve több helyen előfordul, hogy a bizottság csupán tárgyal az egyes napirendi pontokról, azonban azokról határozatot nem hoz, vagy a meghozott döntés határozatnak nem minősíthető, mivel sem sorszámmal nem rendelkezik, sem a hozott döntés tartalma nem derül ki a jegyzőkönyvből. Mindezek alapján elmondható, hogy a bizottságok munkájuk során akkor járnak el szabályszerűen, ha a napirendi pont megtárgyalását követően – a szavazati arány rögzítése mellett - formailag is megfelelő határozatot hoznak. Természetesen elfogadható az a gyakorlat, melynek során önkormányzati hatósági ügyben pl. a szociális ellátások tárgyában hozott, kézbesítésre kerülő határozatok a jegyzőkönyv mellékletébe kerülnek. E megoldást, tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Több bizottság együttes ülésén történő határozathozatal jegyzőkönyvezése Amennyiben több bizottság együttes ülésen folytatja munkáját, úgy a hozott határozatot az ülés jegyzőkönyvében –tehát akár egy jegyzőkönyvben is lehetséges - de az egyes bizottságok tekintetében külön-külön kell rögzíteni, az egyes bizottságok tekintetében következő sorszám alatt. Hiszen az „együttes” bizottsági ülés a képviselő-testületnek nem az Ötv. 9.§ (2) bekezdés szerinti szerve, hatáskörrel, döntési joggal –mivel nem szerv- nem rendelkezik. TERKA rendszer alkalmazása A fenti szakmai tájékoztatás mellett felhívom a tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét arra, hogy a képviselő testületi ülés jegyzőkönyvének Ötv. 17. § (2) bekezdésén alapuló papír alapú felterjesztése mellett elengedhetetlen annak elektronikus, TERKA rendszeren való felterjesztése is, mivel a helyi rendeletek Nemzeti Rendelettárba való felterjesztési kötelezettségének jelenleg csak jegyzőkönyvvel együtt e rendszeren tehet eleget az önkormányzat. Dr. Szűcs Dominika Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály


- 10 -


Tájékoztatás az általános helyhatósági, polgármester választás eredményéről és az új polgármesterek munkakör-átvételéről Az önkormányzati rendszer kialakulása óta, 2010. október 3-án, hatodik alkalommal került sor a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasztására. Egy településen a korábban megválasztott polgármester a ciklus befejeződése előtt elhalálozott, egy önkormányzatnál a választásokat megelőzően a polgármester bírói döntés alapján elvesztette választójogát. 12 településen pedig a polgármester nem indult polgármester jelöltként az önkormányzati választáson. A megye 119 települése közül 39 településen választottak új polgármestert A polgármesteri munkakör átadás-átvétellel érintett önkormányzatok közül 12 város, 3 nagyközség, és 24 község. A polgármester az önkormányzati rendszer kiemelkedő szereplője. A megválasztásával, jogállásával kapcsolatos alapvető szabályokat az Alkotmány, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi. LXV. törvény tartalmazza. A polgármesteri munkakör átadás-átvételi eljárásról a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.), rendelkezik, a polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmát a 26/2000. (IX.27.) BM. rendelet szabályozza. A Pttv. 13. § (5) bekezdése szerint a polgármester munkakörét tisztségének megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül írásba foglaltan adja át az új polgármesternek. A polgármesteri munkakör átadás- átvétel mind a 39 érintett önkormányzatnál határidőben, (2010. október 6-tól 2010. október 13-ig) a közigazgatási hivatal képviselőjének jelenlétében megtörtént. Dr. Agud Zsuzsanna Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály


- 11 -


Megválasztott polgármesterek névjegyzéke Település Kecskemét Bácsalmás Baja Dunavecse Hajós Izsák Jánoshalma Kalocsa Kecel Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Lajosmizse Mélykút Soltvadkert Solt Szabadszállás Tiszakécske Tompa

Jogállása Megyei Jogú Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város Város

Polgármester Dr. Zombor Gábor Németh Balázs Zsigó Róbert Vörös Sándor Estók Mihályné Mondok József Czeller Zoltán Török Ferenc Haszilló Ferenc Dr. Kelemen Márk Csaba Domonyi László Mihály Kapus Krisztián Gyovai István Faludi Tamás Bődi Szabolcs Basky András Kovács Tamás Lehoczki Ferenc Kalmár Pál Dr. Báldy Zoltán Kovács Ernő Dr. Homoki-Szabó Róbert

Település Ágasegyháza Akasztó Apostag Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Ballószög Balotaszállás Bátmonostor Bátya Bócsa Borota Bugacpusztaháza Bugac Császártöltés Csátalja Csávoly Csengőd

Jogállása Község Község Község Nagyközség Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Nagyközség Község Község Község Község

Polgármester Füredi János Suhajda Antal Zakar Zoltán János Kovács László Csomor László Szűcs Gergely Szarvas Róbert Norbert Katona Imre Huszta István Béleczki Mihály Zsebics Ilona Szőke-Tóth Mihály Mikó Ferencné Kovács György Szabó László Frick József Kovács Antal Berta János Baltás István


- 12 -


Település Csikéria Csólyospálos Dávod Drágszél Dunaegyháza Dunafalva Dunapataj Dunaszentbenedek Dunatetétlen Dusnok Érsekcsanád Érsekhalma Fajsz Felsőlajos Felsőszentiván Foktő Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Gara Gátér Géderlak Harkakötöny Harta Helvécia Hercegszántó Homokmégy Imrehegy Jakabszállás Jászszentlászló Kaskantyú Katymár Kelebia Kéleshalom Kisszállás Kömpöc Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunfehértó Kunpeszér Kunszállás Ladánybene Lakitelek Madaras Mátételke Miske


Jogállása Község Község Község Község Község Község Nagyközség Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Nagyközség Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Nagyközség Község Község Község

Polgármester Neszvecskóné Bugány Erika Á. Fúrús János Hirtenberg János Sándor Mácsai István Nagy Tamás Magosi György Dusnoki Csaba Vargyas Mihály Pálfi Mihályné Palotai Péter Felső Róbert Horváth Roland Károly Berta Zsolt Juhász Gyula Vörös Szilárd Dr. Jakab Ferenc Balogh József János Csáki Béla Cseh-Szakáll Sándor Faa Béla Jánosiné Gyermán Erzsébet Katona György Brassó Imre Albert András István Magó István Feigl József Tapolcsányiné Varga Krisztina Gyenizse Lajosné Szabó Mihály Kiss Melinda Ujházi Zsolt József Pál Endre Maczkó József Szvétek Lajos Róbert Kispál István Szanka Péter Géza Dunai László Franzné Lakner Éva Tóth Ferenc Miklós Kovács Erzsébet Sipos Gyula Lajosné Kovács Imre Kardos Attila Felföldi Zoltán Juhász István Bényi Józsefné Illés Attila Ádám

- 13 -


Település Móricgát Nagybaracska Nemesnádudvar Nyárlőrinc Ordas Orgovány Öregcsertő Páhi Pálmonostora Petőfiszállás Pirtó Rém Soltszentimre Sükösd Szakmár Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Tabdi Tass Tataháza Tázlár Tiszaalpár Tiszaug Újsolt Újtelek Uszód Városföld Vaskút Zsana


Jogállása Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Nagyközség Község Község Község Község Község Község Község Község Község Nagyközség Község Község Község Község Község Község Község

Polgármester Csontos Máté László Király Sándor Dr. Knáb Erzsébet Pap Sándor Szabó Zsolt Maszlik István Kis-Vén László Oroszi István Rádiné Gémes Ildikó Szász János Attila Nagy Ferenc Vető Zoltán Nagy István Tamás Márta Tóth Jenő Káposztás Tibor Patkós Zsolt Szabó Gellért Varga György Fábián Sándor Németh Gábor Vörös István Kószó Endre Dr. Vancsura István Sinka Ferenc Márton Pintér Sándor János Tóth Ignác Bedi Gyula Veszelka Mihály Alszegi Zoltán Visnyei Miklós

- 14 -


3. Hatósági Főosztály Települési jegyzők szakhatósági hatásköre környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban Hivatalunkat az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) az utóbbi időben több esetben megkereste másodfokú szakhatósági állásfoglalás kiadására. Az egyes esetekből általánosíthatóan a következő tanulságok szűrhetők le. Az eljárások az elsőfokú környezetvédelmi hatóságok előtt indultak, előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezés iránt. A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdésében és a 4. számú mellékletében megnevezett szakhatóságokat – e jogszabályhelyre hivatkozással - minden esetben megkereste, így az érintett ingatlan(ok) fekvése szerinti települési jegyző(ke)t is. A települési jegyzők minden esetben kiadták szakhatósági állásfoglalásukat, feltehetően azt vélelmezték, hogy ha már megkeresték őket, akkor szakhatósági állásfoglalás kiadására van is hatáskörük. 1.) A nevezett 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. §-ának és 4. mellékletének helyes értelmezéséből ezzel szemben az következik, hogy a települési jegyzőnek nem minden esetben van hatásköre. A 32/A. § (1) bekezdése szerint a Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában a 4. számú mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A 4. számú melléklet 4. pontja szerint, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja - a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően – szakhatóság az érintett települési önkormányzat jegyzője, másodfokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. Hatáskört egy hatóság számára jogszabály állapít meg. A Ket. 22. § (1) bekezdése értelmében: a hatóság a (…) hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. A 32/A. § (1) bekezdéséből kiemelendő a „feltételek esetén és szakkérdésekben” kifejezés, amely utal arra, hogy a jegyzőnek csak abban az esetben kötelezettsége eljárni helyi természetvédelmi és környezetvédelmi ügyben, ha hatásköre van. A 4. melléklet 4. pontja pedig ezt a feltételt és szakkérdést bontja ki.


- 15 -


A szakkérdés a helyi környezet- és természetvédelem. A szakhatósági állásfoglalás akkor adható ki, ha - a jegyző számára a települési önkormányzat rendelete helyi környezet- és természetvédelmi hatáskört telepít valamely környezeti elem(ek)re1 vagy rendszerre2 kiterjedően (ingatlanok esetében a védetteket helyrajzi számmal megjelölve); - az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során valamely helyi védettségű környezeti elem (pl.: megnevezett ingatlan) hatásviselőnek minősül vagy az engedélyeztetni kívánt tevékenység azt érinti; - vagy olyan környezetveszélyeztetés3 fordulhat elő, amelynek védelme a települési jegyző hatáskörébe tartozik, helyi rendelet alapján. Mindebből következik, hogy ha van is helyi természet- és környezetvédelmi tárgyú önkormányzati rendelet, de a környezetvédelmi hatóság megkeresésében érintett ingatlant az nem helyezi helyi védettség alá; úgy a települési jegyzőnek nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalás kiadására. 2.) A vizsgált ügyekben a kiadott szakhatósági állásfoglalások alakszerűsége egyenetlen gyakorlatot mutat. Az állásfoglalásokban a hozzájárulás megadásán – feltételekkel, vagy a nélkül - vagy elutasításának közlésén túl többnyire a Ket. 44. § (1) bekezdésére hivatkoznak csupán. A szakhatósági állásfoglalások formai követelményénél említendő általános rendelkezésként a Ket. 44. § (3) bekezdése is, mely szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Ebből következően alkalmazandó a Ket. 22. § (1) bekezdése: a hatóság a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Általánosságban a szakhatóság eljárására is kiterjednek így az alapelvi rendelkezések, az anyanyelv használatára vonatkozó garanciák vagy például a kizárás szabályai. Különös rendelkezés a Ket. 44. § (6) bekezdése, eszerint a szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét is, b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását, c) nem tartalmazza az eljárási költségek viseléséről szóló döntést (csak a költség mértékét állapíthatja meg – dr. K.T.).

1

környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői (ld: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 4. § 1. pont); 2

környezeti rendszer: több környezeti elem rendszere (ld: 1995. évi LIII. tv. 4. § 2. pont)

3

környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; a környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása (ld.: 1995. évi LIII. tv. 4. § 10. pont)


- 16 -


Összegezve: a környezetvédelmi hatóságtól települési jegyzőhöz érkező szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti megkeresésnél a hatáskör megfelelő vizsgálatával elkerülhetők a hatáskör hiányában kiadott és esetleges másodfokú eljárásban éppen a hatáskör hiánya miatt megsemmisített jegyzői szakhatósági állásfoglalások.

Dr. Kenyeres Tibor Hatósági Főosztály


- 17 -


4. Szociális és Gyámhivatal A házi segítségnyújtás szociális szolgáltatásban ellátható személyek számának alakulása Az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 5. § (2) bekezdése rendelkezett arról, hogy 2009. szeptember 1-jétől házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás esetén az ellátható személyek számát a működési engedélyben fel kellett tüntetni. A Kormányrendelet 35. § (8) bekezdésének megfelelően 2009. december 15. napjáig ellenőrizték a működést engedélyező szervek a házi segítségnyújtást biztosító szociális szolgáltatók és intézmények működését, és az ellenőrzés eredménye alapján az ellátható személyek számának feltüntetése érdekében a működési engedélyt 2010. január 1-jei hatállyal módosították. A Kormányrendelet lehetőséget adott 2010. december 31. napján hatályát vesztő, ideiglenes működési engedély kiadására is. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint 2009. december 31-ig a házi segítségnyújtásban 1 fő szociális gondozó maximum 6 fő ellátott gondozását láthatta el. Ez a rendelkezés módosult 2010. január 1-jétől, mely szerint 9 fő ellátottra vetítve kell alkalmazni 1 fő szociális gondozót. A módosítást követően több fenntartó is kezdeményezte a működési engedély módosítását az ellátható személyek számának növelésére tekintettel, hiszen változatlan szakdolgozói létszám biztosítása mellett magasabb számú ellátottról gondoskodhatnak. A szociális intézmények hatósági ellenőrzései során szembesültünk azzal a gyakorlattal, hogy a házi segítségnyújtásban ténylegesen ellátott személyek száma az év során folyamatosan emelkedett, de erről az intézményvezetők a fenntartókat nem tájékoztatták, ezért a fenntartó nem kezdeményezte a működési engedély módosítását, és emiatt a hatósági ellenőrzés időpontjában a működési engedély szerint ellátható személyek számát a tényleges ellátotti létszám jelentősen meghaladta. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a házi segítségnyújtás valamennyi települési önkormányzat számára kötelezően ellátandó feladat, a felmerülő igények kielégítéséről gondoskodni szükséges. Azonban az önkormányzati kötelező feladat teljesítése sem mentesíti a fenntartót a működési engedély módosítása kezdeményezésének kötelezettsége alól. Amennyiben a működési engedélyben feltüntetett ellátható személyek számánál magasabb létszámú ellátottról gondoskodnak a házi segítségnyújtás keretében, úgy az engedély nélkül nyújtott szolgáltatásnak minősül. Az engedély nélküli szolgáltatásnyújtás elkerülése érdekében, amennyiben észlelik, hogy a működési engedélyben az ellátható személyek számaként feltüntetett számot hamarosan meghaladja a tényleges ellátotti létszám, akkor a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szmr.) 7. § (2) bekezdésének b) pontja alapján még ezt megelőzően kezdeményeznie szükséges a fenntartónak a működési engedély módosítását a jogszabály által előírt feltételek igazolásával egyidejűleg. Az Szmr. hivatkozott


- 18 -


pontja szerint ugyanis a működési engedély módosítását azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szolgáltatót, intézményt elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni. Amennyiben ez nem történik meg, a későbbiekben finanszírozási probléma merülhet fel. Tihanyi Judit Szociális és Gyámhivatal szociális szakreferens A házi segítségnyújtás szociális szolgáltatásban kiadott ideiglenes működési engedélyek Felhívjuk a működést engedélyező szervek, valamint a fenntartók figyelmét arra, hogy a házi segítségnyújtás szociális szolgáltatások tekintetében - 2009. évben - 2010. december 31. napjáig kiadott ideiglenes működési engedélyek 2010. december 31-én hatályukat vesztik. A házi segítségnyújtás szociális szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében javasoljuk a fenntartóknak, hogy a működési engedély módosítása érdekében kérelmüket haladéktalanul terjesszék elő a működést engedélyező hatóságnál, figyelemmel a 22 munkanapos ügyintézési határidőre. Az eljárás során a működést engedélyező szerv vizsgálja a biztosított szakdolgozói létszámot és szakképesítési arányt. A működési engedély módosítása iránti kérelmet a szociálés nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített adatlapon kell benyújtani, melyet a www.nefmi.gov.hu oldalról lehet letölteni. A kérelem mellékleteként csatolni szükséges – amennyiben a szakmai létszám hiánya miatt került kiadásra az ideiglenes működési engedély – a házi segítségnyújtásnál alkalmazott valamennyi szakdolgozó alkalmazási iratának másolatát (kinevezések, munkaszerződések, munkaköri leírások, valamint a szakképesítést bizonyító okiratok másolatai).

Tihanyi Judit Szociális és Gyámhivatal szociális szakreferens Családi napközi gyermekjóléti alapellátás térítési díjának megállapítása A családi napközik ellenőrzése kapcsán (A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gymr.) 15. § (1) bekezdése alapján a szociális és gyámhivatal legalább négyévente ellenőrzi a szolgáltatók szakmai munkáját) legkritikusabb gyakorlattal a térítési díj számítása során találkoztunk. A működést engedélyező jegyzők hatósági ellenőrzésének segítése, valamint a szolgáltatásnyújtók jogszerű gyakorlatának kialakítása érdekében a következőkre hívjuk fel a figyelmet: A térítési díj megállapítására vonatkozóan a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 146-149. §, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési


- 19 -


díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tr.) tartalmaz rendelkezéseket. Különbséget kell tenni az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj között. Intézményi térítési díj megállapítása: Intézményi térítési díjat kell megállapítani az étkeztetésre, valamint a személyes szolgáltatásra (nappali felügyelet, gondozás, foglalkoztatás). Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja (Gyvt. 148. (3)):  az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A személyes szolgáltatás intézményi térítési díjának alapja (Gyvt. 149. § (2)):  az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Személyi térítési díj megállapítása: A családi napközi szolgáltatásai közül igénybe vehető csak a személyes szolgáltatás, vagy a személyes szolgáltatás étkeztetéssel. A személyes szolgáltatás igénybevétele esetén:  a személyi térítési díj mértéke egy gyermek esetén nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének a 15%-át,  több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át. Személyes szolgáltatás és az étkezés együttes igénybevétele esetén:  a személyi térítési díj mértéke nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20%-át,  több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézmény térítési díj 60 %-át. A személyi térítési díj megállapításához valamennyi kötelezettnek egy hónapnál nem régebbi jövedelemnyilatkozatot kell benyújtania a fenntartóhoz. Ezen nyilatkozat a Tr. 5. számú mellékletében meghatározott formában történik, a jövedelemtípusnak megfelelő igazolás, vagy annak fénymásolata becsatolásával. Fontos továbbá, hogy a személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A hatósági ellenőrzéseken tapasztaltak alapján elmondható, hogy a fizetésre kötelezett személyek az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díjat fizetik meg. Vélhetően erre tekintettel a már hivatkozott jövedelemnyilatkozatnak csak a személyes adatokra vonatkozó részét töltik ki, konkrét jövedelmükről a szülők/törvényes képviselők nem nyilatkoznak. A jövedelemnyilatkozatot záradékkal látják el, melyben kijelentik, hogy a családi napközi szolgáltatás igénybevételéhez a működési költségek alapján megállapított térítési díj megfizetéséhez elegendő jövedelemmel rendelkeznek.


- 20 -


Ez a gyakorlat azonban nem jogszerű. Egyértelműen tájékoztatni szükséges a szülőket/törvényes képviselőket az intézményi térítési díj nagyságrendjéről, illetve a személyi térítési díj számításának módjáról és az igénybe vehető kedvezményekről. Főszabály szerint a fentebbiek alapján számított személyi térítési díjat kell a szolgáltatásért megfizetni. Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a szülő/törvényes képviselő külön (nem a Tr. 5. számú mellékletének fenntartói kiegészítéseként) nyilatkozik, hogy az intézményi térítési díjat megfizeti, ebben az esetben lehet eltekinteni a jövedelemnyilatkozat beszerzésétől. dr. Torma-Lovász Anna Szociális és Gyámhivatal gyermekjóléti alapellátási szakreferens

Szakhatóságok bevonása családi napközi gyermekjóléti alapellátás működési engedélyezési eljárásába A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gymr.) rendelkezik a családi napközik működési engedélyezéséről. A kijelölt városi jegyzők ezen működési engedélyezési gyakorlatát áttekintve azt tapasztaltuk, hogy kétséges az engedélyezés során bevonandó szakhatóságok köre. Az egységes jogalkalmazás megvalósítása érdekében a következőkre hívjuk fel a figyelmet: A Gymr. két kategóriát különböztet meg: a) egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt → → ÁNTSZ kistérségi intézete az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóság b) az előbbi pontban nem említett esetekben pedig a működést engedélyező hatóságnak az engedélyezési eljárásba a következő szakhatóságok megkeresése iránt kell intézkednie: → → ÁNTSZ kistérségi intézete → → első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság → → építésügyi hatóság a kijelölendő hatóság. Példák a fentiekben foglaltak megítélésére: 1. Abban az esetben, amikor egy ingatlanban egy családi napközi kerül kialakításra, az a) pontban megjelölt szakhatóságot kell kijelölni. 2. Amennyiben egy ingatlanban a családi napközi mellett családi gyermekfelügyeletet is nyújtanak és a gondozott gyermekek száma meghaladja a hét főt, a b) pontban meghatározott szakhatóságot kell kijelölni. 3. Amennyiben egy ingatlanban 2 családi napközi került kialakításra, a b) pontban foglalt hatóságok kijelölése szükséges.


- 21 -


Meg kell jegyezni továbbá, hogy a szakhatóságok kijelölése végzésben történik, mely ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdése határozza meg a határozatok kötelező tartalmi elemeit. Ennek megfelelően a működési engedélyezés során a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, míg az indokolásba a szakhatósági állásfoglalás indokolását kell szó szerint beépíteni. dr. Torma-Lovász Anna Szociális és Gyámhivatal gyermekjóléti alapellátási szakreferens


- 22 -


Impresszum: Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal szakmai tájékoztatója A kiadásért felelős: Dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona hivatalvezető Szerkesztő: BKMKH Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztálya A szerkesztésben közreműködik: Dr. Szabó Andrea Informatikai felelős: Dányi Katalin és Lugosi Nándor Elérhetőségek: Hivatal tel.: 06/76/513-713, Fax: 06/76/513-703, Észrevételeiket jelezhetik: [email protected] e-mail címen


- 23 -


2010. év 1. évfolyam 2. szám T A R T A L O M

Recommend Documents