2.01. Sorolja fel a szervezı team fıbb szerepcsoportjait! 2.02. Melyek a rendszerkutatás fı területei? 2.03. Melyek a rendszerkutatás alkalmazástechnikai irányzatának fı ágai? 2.04. Jelölje a megfelelı betővel az állítás elıtt, hogy igaz (I) vagy hamis (H). A hamis állításokat indokolja is! A szervezı munka egyik általános alapelve a szuboptimalitás (minimális program) követelményének az érvényesítése. A jelek önmagukban is információk, nem csupán az információk megjelenítésére alkalmas szimbólumok. Egy hír információ tartalma mindenki számára azonos értékő. Az, hogy hol húzzuk meg a rendszer határát mindig kizárólagosan a rendszerszervezı céljától függ. Az általános rendszerelméleti irányzat atyjának Bouldingot tekintjük. A szabályozás alapulhat pozitív és negatív visszacsatoláson is. A kibernetika vizsgálódási hatókörébe a mesterségesen szervezett rendszerek tartoznak. A gazdasági rendszerek irányítására leginkább alkalmas irányítási mód az izoláció. A szimbolikus modellek matematikai, logikai eljárásokkal képezik le a valóságot. A rendszer hierarchiáján az elemei között értelmezett kapcsolatok halmazát értjük. Boulding csoportosítása szerint az egyszerő dinamikus struktúrákat termosztátoknak is nevezzük. Algoritmus az az egyértelmő eljárás, amelyben a rendszer elemei egy speciális meghatározott rendezettségben mőködnek. A rendszer határát az objektív valóság mindig egyértelmően kijelöli. A vezérlés egy nyílt hatásláncú irányítás. A verbális modellek az ember által megismerhetı mindenféle rendszer leírására alkalmasak. A rendszer hierarchiáján az elemei között kialakított fontossági különbségeket értjük. 2.05. Boulding tipizálása szerint a rendszerhierarchia mely szintjére jellemzıek az alábbi állítások? Rendszerjellemzı: A hierarchia szint neve: a) A rendszer saját belsı irányítással ................................... rendelkezik. b) Emberi viszonyok bonyolult ................................... összefüggése jellemzi. c) Létezésükre a tudomány jelenlegi szintjén ................................... nem tudunk rendszerelméleti magyarázatot adni. d) Anyag és energiaáramlás közepette a rendszer elemei magukat reprodukálják ................................... és eltartják. e) Klasszikus alakja, példája a növény. ................................... f) Ezen a szinten értelmezhetık az egyszerő gépek. ................................... 2.06. Sorolja fel a gazdasági rendszerek általános rendszerjellemzıit! 2.07. Sorolja fel a gazdasági rendszerek kibernetikai jellemzıit!
16
Gazdasági informatika példatár
2.08. Ábrázolja a vezérlés egyszerő kibernetikai modelljét! 2.09. Ábrázolja a szabályozás egyszerő kibernetikai modelljét! 2.10. A feladat két állításból áll egy mondaton belül, amelyek közül a második az elsıt hivatott indokolni. El kell dönteni, hogy helyesek-e önmagukban az állítások és amennyiben helyesek, megfelelı-e az indoklás, a felvázolt ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelıen a következı válaszok lehetségesek: A: mindkét állítás igaz, és helyes az ok-okozati összefüggés is, B: mindkét állítás igaz, de nincs közöttük ok-okozati összefüggés, C: az elsı állítás igaz, de a második nem, D: az elsı állítás nem igaz, de a második igen. Írja a megfelelı betőt az állítás elé! A gazdasági rendszerek irányítása alapvetıen „belülrıl” történik, ezért belsı képpel rendelkezı rendszereknek tekintjük ıket. A szabályozás folyamatában a figyelı a begyőjtött információkat folyamatosan szolgáltatja az ítéletalkotó felé, mert az ítéletalkotó szerv feladata a beavatkozás. A szabályozás negatív visszacsatoláson alapuló formája a labilis rendszerek labilitását csökkenti, ezért a gazdasági rendszerek öntanuló rendszerek A szabályozás folyamatában a figyelı a begyőjtött információkat folyamatosan szolgáltatja a különbségképzés felé, mert a különbség képzı szerv feladata a beavatkozás. A szabályozás az irányítás nyílt hatásláncú formája, mert a beavatkozás a visszacsatolás alapján történik. A gazdasági rendszerek önszabályozók, mert az emberi tényezı a mőködésükbe bizonytalanságot visz. 2.11. Kapcsolja össze a megfelelı kategóriákat! Írja a nagybetőket a megfelelı kisbető alá! A) vezérlés a) a zavaró jel már kifejtette hatását, b) a visszacsatoláson alapul, B) izoláció c) a rendszert elzárjuk a zavaró jelektıl, d) alapulhat nem teljes informáltságon is, C) szabályozás e) csak konkrét zavarok kompenzálására képes, a
b
c
d
2.12. Sorolja fel a rendszer hierarchiaszintjeit! 2.13. Karikázza be a helyes válasz, esetleg válaszok betőjeleit. A szabályozás jellemzıi: a./ a zavaró jelek már kifejtették hatásukat b./ hatástalanítja a környezetet c./ lehet negatív jellegő visszacsatolás d./ az irányító a rendszeren kívül helyezkedik el e./ jellemzıje a bizonytalanság f./ a folyamatról levett jelek alapján történik
e
Rendszerelmélet és információ elmélet
17
2.14. Egészítse ki az alábbi mondatokat! – A rendszer kibernetikai szempontból ……………………………………és ……….…………………………………….alrendszerre bontható. – Azt a vizsgálati módot, amely idıben egymás utáni állapotok különbségeként képezi le a rendszert,……………………………………………vizsgálati módnak nevezzük. – A szabályozási folyamat elsı mővelete a (az)……………………………………… – Az olyan rendszereket, amelyek létezése állapotváltozások sorozata, …………………………. rendszereknek nevezzük. – A zárt hatásláncú irányítást ...........................................-nak nevezzük. – A ............................. a valóság - lényeges vonásait tükrözı - egyszerősített mása. – Az, hogy adott esetben mit tekintünk rendszernek, függ a: ............................................................................... – A belsı képpel rendelkezı rendszerek szabályozása ……………….típusú. 2.15. Az alábbi felsorolásból jelölje meg az irányítás fázisait. a./ vezérlés b./ érzékelés c./ döntés d./ tervezés e./ beavatkozás f./ hatástalanítás 2.16. Egészítse ki az alábbi mondatokat: – Negatív visszacsatolás esetén a folyamatok eredeti elıjelükkel ……...……………………… változnak. – Az irányítási folyamat során a döntés mőveletét …………………………………………………………… szerv végzi. – A gazdasági rendszer egymást feltételezı struktúrák összessége, melyek egymásra épülnek. Ezt fejezi ki a gazdasági rendszer …………………. jellege. – A szimbolikus modellek alapvetı változatai a ………………………… modellek. – Szimuláció alatt a ………………………. értjük. 2.17. Döntse el és jelölje meg, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi állítások: Az adatok agregált információk. Bertalanffy az elméleti irányzat képviselıje. A jelek értelmezésével a szemantika foglalkozik. A kibernetikai szint jellemzıje az indeterminációs vizsgálati kör. A statikus struktúrák önszabályozó jellegőek. 2.18. A nyomon követı szabályozás: a./ vezérelt rendszerek sajátossága b./ külsı faktorok követése c./ az idı beépítése a rendszerbe d./ a „vadász követi a nyulat” analógiája e./ stabil alapjel követése
18
Gazdasági informatika példatár
2.19. A Boulding által megfogalmazott szintek mellé párosítsa azok megjelenési formáit. (A betők elé írja a számokat.) a./ növényi szint 1./ spiritizmus b./ statikus struktúrák 2./ atomok szerkezete c./ transzcendentális 3./ emberjogi mozgalmak d./ egyszerő dinamikus rendszerek 4./ verbális kommunikáció e./ állati szint 5./ fekete doboz f./ kibernetikai szint 6./ sejtmag g./ társadalmi szint 7./ fogaskerék h./ nyílt rendszerek 8./ tiszavirág i./ emberi szint 9./ kétszikőek 2.20. A kibernetikai szemlélet jelentısége: a./ felismeri a deduktív közelítés fontosságát b./ tisztázza a hatásköri viszonyokat c./ absztrahál a lényegtelentıl d./ decentralizált döntési kérdéseket preferál e./ input-output analízissel vizsgál 2.21. A határozatlan rendszer jellemzıi: a./ bonyolultsága magas fokú b./ stabil bemenetnél is bizonytalan kimenető c./ outputja sztochasztikus d./ önvezérelt e./ hierarchizált 2.22. Egészítse ki az alábbi mondatokat: – – – – – –
–
Az …………………….. olyan új ismeret, amely …………………….. szüntet meg. A tudatunktól függetlenül létezı, objektív struktúrák neve: ……………… A ………………….. hatására az állapotváltozások intenzitása eredeti jellegével ellentétesen változik. Boulding a rendszerelmélet …………………. irányzatának volt a képviselıje. A programvezérlésnél a rendszer kimenete ………............ függvényében változik. Azt a rendszertulajdonságot, mely az elmúlt idıszakok gyakorlati tapasztalatait hasznosítva biztosítja a gazdasági rendszerek mőködését ………………………..nak nevezzük. Az input-output analízis kibernetikai módszere ………………….
2.23. Határozza meg a verbális modell fogalmát. 2.24. Határozza meg a programirányított szabályozás fogalmát.
Rendszerelmélet és információ elmélet
19
2.25. Nevezzük meg a Boulding által megállapított rendszer szinteket az alábbi fogalmakhoz: Boulding szintjei: ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… …………………………
fogalmak: gazdasági rendszer egy épület váz szerkezete idegsejtek funkciói kibernetika lábasfejőek dízelmotor verbális kommunikáció őrkutatás kutyatej
2.26. Melyik alapvetı folyamathoz (reál folyamathoz) kapcsolná a követı (pénzügyi) folyamatokat? A reál folyamatok betőihez rendelje a követı folyamatok számát. reál folyamat A./ tárgyi eszköz elhasználódás B./ árueladás C./ anyagbeszerzés D./ elvégzett munka E./ partner vendéglátása
pénzügyi folyamat 1./ árbevétel 2./ szállítóval szembeni kötelezettség 3./ értékcsökkenési leírás 4./ reprezentációs költség 5./ bérköltség
2.27. Döntse el és jelölje meg, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi állítások: Az egyszerő dinamikus rendszerek szintje, az óramővek szintje. A közös kutatási területő tudományok: hibrid tudományok, más szóval határtudományok, azaz interdiszciplináris jellegőek. A gazdasági rendszerek nyitottak Jelizoláció a vezérlés egy fajtája. A „határozatlan rendszer” az alkalmazkodó képességet kifejezı rendszer tulajdonság. 2.28. Kapcsolja össze a logikailag összetartozó kategória-párokat. A betők elé írja a hozzá tartozó számot. A./ beavatkozás B./ új ismeret C./ tervezés D./ ellenırzés
1./ információ 2./ szervezés 3./ érzékelés 4./ alapjel
2.29. Mire jellemzıek az alábbi megállapítások? – mőködésüket spontán törvények határozzák meg: ………………………. – a szavak, jelek, információk értelmezésével foglalkozó tudomány …………… – a kibernetikai irányítás „ítéletalkotási” funkciója a vezetés szférájában is megtalálható. Ennek neve: …………………. – a mozgékonyság, a nagy információ felvételi készség, a második jelzırendszer elıször tőnik fel Boulding rendszerszintjeinél. Ez a szint: ………………. – a jól mőködı információs rendszer jellemzıi: ……………………………………
20
Gazdasági informatika példatár
2.30. Karikázza be a helyes válasz, esetleg válaszok betőjeleit. A vezérlés jellemzıi: a./ a zavaró jelek már kifejtették hatásukat b./ az entrópia mérésén alapszik c./ ismerni kell a folyamat és beavatkozás közti kapcsolatot d./ a beavatkozó szerv nem integráns része a rendszernek e./ módszere az absztrakció f./ a „zavartalanítás” egyik alkalmazási módja 2.31. Határozza meg a rendszerek önszabályozásának lényegét. A következı feladatok állításokat tartalmaznak. Amennyiben egyetért az állítással az “I” (igaz) betőt karikázza be, amennyiben nem ért egyet a “H” (hamis) betőt. Az indoklás részben “I” esetén röviden utaljon az állítás bizonyos összefüggéseire, jelentıségére. “H” esetén ezen túlmenıen tüntesse fel, hogy a leírt állítás valójában mire vonatkozik. 2.32. Az analóg modellek segítségével logikai összefüggéseket tudunk szimbolizálni egy informatikai rendszertervben. I–H Indoklás: 2.33. Az adatátvitel során fontos szerepet kap a kódolás–dekódolás folyamata. I–H Indoklás: 2.34. Ön egy vállalkozás számviteli részlegének vezetıje. Irányított folyamat: a számviteli folyamat mőködése Irányítási cél: az adott alrendszer zavartalan mőködésének biztosítása, a számviteli törvényben foglaltak betartása Zavaró jelek: a részleg kapcsolatrendszerének tisztázatlansága, létszámproblémák Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására. Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét. 2.35. Ön az élelmiszer kereskedelemben dolgozó vezetı. A gyorsan romló termékeknél fontos egy adott stabil hımérséklet biztosítása. Irányított folyamat: egy adott munkahely temperálása. Irányítási cél: a hımérséklet stabil szinten tartása. Zavaró jelek: a külsı hımérséklet változása, a nyílászárók mőködtetése vagy a rossz szigetelés. Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására. Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét. 2.36. Ön egy mezıgazdasági vállalkozás növénytermesztési ágazatának vezetıje. Irányított folyamat: az életszínvonal stabilitásának fenntartása Irányítási cél: a termés biztosítása Zavaró jel: idıjárás kedvezıtlen alakulása. Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására. Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét.
21
Rendszerelmélet és információ elmélet
2.37. Ön orvos egy rendelıintézetben. Irányított folyamat: a beteg gyógyítása. Irányítási cél: egészségének tartós megırzése. Zavaró jelek: környezeti rizikófaktorok. Dolgozzon ki megoldásokat az irányítási cél megvalósítására. Mutassa be példákon keresztül az irányítás három módszerét. 2.38. Kísérelje meg a Budapesti Gazdasági Fıiskola tetszıleges karának mint sajátos célú gazdasági rendszernek az értelmezését. Elemezze célrendszerét, sorolja fel az inputokat, outputokat. Nevezzen meg néhány meghatározó alrendszert, vizsgálja meg a környezeti kapcsolatokat.
b) Többféle jelentése lehet.
X
c) Ilyen egy lábnyom a hóban.
X
a) Nem sajátja, annak az adatnak, aminek az értelmezésébıl keletkezett.
d) A feltételezett értelmezési szabályokat ismerık közössége számára azonos.
Információ
Adat
A sorokban álló állítások, az oszlopokban álló mely fogalmakra jellemzıek?
Jelentés
2.39.
X
X
X
e) Konkrét értelmezıhöz köthetı.
X
f) A döntési, reagálási képességet javítja.
X
g) Ahhoz, hogy megkapjuk, csak értelmezésre van szükség.
X
h) Új ismeret i) Értelmezhetı a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén növekszik j) Értelmezhetı a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén NEM növekszik. 2. 40. Azonosítsa a következı állításokban a specifikált adat komponenseit! Állítás: A 466 számú fıkönyvi számla neve „Elızetesen felszámított ÁFA”. Kategória fıkönyvi számla Tulajdonság
(fıkönyvi számla) neve
Objektum
466 számú fıkönyvi számla
Érték
„Elızetesen felszámított ÁFA”
X
X
X
22
Gazdasági informatika példatár
2.41. Azonosítsa a következı állításokban a specifikált adat komponenseit! Állítás: A forrás típusú számla „tartozik” oldalának elıjele negatív. Kategória számlatípus Tulajdonság
„tartozik” oldal elıjele
Objektum
forrás típusú számla (vagy forrás számlatípus)
Érték
negatív
2.42. Tippelje meg, hány bit az alábbi közlések információmennyisége! 1. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsı jegyét. 2. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az egyik jegyét, de nem mondja meg melyiket. 3. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsı jegyét és még egy jegyét, de az utóbbinál nem mondja meg, melyiket.
2.43. Tippelje meg, hány bit az alábbi értesülések információmennyisége! 1. "A dámánál kisebb értékő pikket húztam az 52 lapos – jokerek nélküli – francia kártya csomagból.” (Ilyen csomagban összesen 10 olyan pikk lap van, aminek az értéke kisebb a dámánál.) 2. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PIN kódnak valaki elárulja az elsı 2 jegyét. 3. Szakértık véleménye alapján egy esemény valószínőségét 1/20nak becsültük, de egy értesülés úgy változtatja véleményünket, hogy az esemény bekövetkeztének valószínősége 2/5.
1,3 bit
3,3 bit
4,6 bit
5 bit
X X X
2,4 bit
3 bit
6,6 8 bit bit
X
X X
2.44. Két barát találkozik. – Ezer éve nem láttalak! Hogy vagy? – Köszönöm kérdésed. Megnısültem, született három gyermekem. – Igazán, és most hány évesek a gyermekeid? – Kitalálhatod. Az éveik számának (egész számok) szorzata 36. Az éveik számának összege annyi, ahány ablak van a szemben lévı házon. – Kevés szünet után hozzáteszi. – Ja, még azt is meg kell mondanom, hogy a legkisebb (legkevesebb éves) gyerek szeplıs és nagy elálló fülei vannak. a) Hány évesek a gyerekek? b) Becsülje meg, legfeljebb mekkora az második és a harmadik közlés információmennyisége külön-külön!
23
Rendszerelmélet és információ elmélet 2.45.
Egyszerő telefon
X
Hangfelvétel, film
X
Rádióhullám
X
Postaszolgálat
X
Papírdokumentum (levél)
Idıbeli
Milyen típusú kommunikációs csatornát képeznek az alábbiak?
Térbeli
Mi a hiba a következı – szakirodalomban is megtalálható – állításban? "A négybetős magyar szavak információmennyisége 20,52 bit". 2.46.
X
1.
2. 3. 4. 5. 6.
7.
Ennek a jellemzınek, ha az információra vonatkoztatjuk, kétféle értelmezése is lehet, az egyik a rendelkezésre állási …. Az adatra vonatkoztatva azt jelentheti, hogy jelen vannak K a pontos értelmezést lehetıvé tevı társadatok. Az adatra értelmezhetı. X Az információra értelmezhetı. Azt jelenti, hogy a közölt információ megfelel a valóságnak. Az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert és világos az értelmezı számára is. Ez a jellemzı az információra értelmezve azonos a megbízhatósággal.
2.48. Mi a kapcsolat a redundancia és az elektronikus aláírás között? Mi a kapcsolat a zaj és az elektronikus aláírás között?
összehasonlíthatóság
idıszerőség
objektivitás
megbízhatóság
alkalmazhatóság
teljesség
Jelezze X-szel, hogy a sorokban álló állítások az adatok, illetve információk mely jellemzıire vonatkoztathatók? A kérdéses jellemzıket az oszlopok képviselik.
érthetıség
2.47.
X X X X
X
X
X
X
X
X
X
K
X X X
Az elektronikus aláírás az aláírt dokumentum tartalmából képzett (az eredeti közlési szándék szempontjából fölös) adat, azaz redundancia. Az elektronikus aláírás (egyebek mellett) az aláírt dokumentum sértetlenségének ellenırzését, azaz az esetleges zajhatás kimutatását szolgáló redundancia.
24
Gazdasági informatika példatár
2.49. Az információs rendszer funkciói milyen speciális realizációval bírnak élılények, illetve gazdasági szervezet esetén? IR funkció Érzékelés, észlelés Térbeli csatorna Reagálás Idıbeli csatorna
Élılény esetén Érzékszervi funkciók I
Gazdasági szervezet esetén
Jogszabályokon, szabványokon; s
2. 50. A következı táblázat soraiban [állítás], mert [indoklás] alakú kijelentések találhatók. Tegyen X-et • az A oszlopba, ha az állítás igaz; • az I oszlopba, ha az indoklás igaz; • az Ö oszlopba, ha az állítás is és az indoklás is igaz, és van összefüggés közöttük; • az N oszlopba, ha egyik sem igaz! A I Ö N a) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a jelentéstartalom az azonos értelmezési szabályt alkalmazók mindegyike x x X számára elvben azonos, de nem mindegyikük számára képez új ismeretet]. b) [A jelentéstartalom nem jelent feltétlen új ismeretet], mert [a jelentéstartalom az adat felhasználásának, a döntési, reagálási képesség X megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom]. c) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a x x X jelentéstartalom nem feltétlenül képez új ismeretet]. d) [Az információ az adat értelmezésének mozzanatához kapcsolódó fogalom], mert [az információ az adat értelmezése által szerzett új X ismeret] e) [Az információ az adat felhasználásának, a döntési, reagálási képesség megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom], X X mert [az adat bármilyen anyagon, alakban, bármilyen hatással elıállított egyszerő vagy összetett jel]. f) [A megbízhatóság, mint minıségi jellemzı az adatra vonatkoztatható], mert [a megbízhatóság azt jelenti, hogy az adatból nyert információ X éppen arra a kérdésre válaszol, ami a döntéshozót foglalkoztatja, alkalmas a lehetséges döntési változatok várható következményeinek felmérésére]. g) [Az érthetıség mint minıség az információra vonatkoztatható], mert [az érthetıség az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó X értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert az értelmezı számára is, tehát a jelentéstartalmat illetıen nincs bizonytalanság]
25
Rendszerelmélet és információ elmélet
2.51. A redundancia célszerően alkalmazott változatai többféle elınnyel járhatnak, más elıfordulásai viszont kifejezetten hátrányosak lehetnek. A táblázat megfelelı helyére írjon be olyan eseteket – legalább kettıt –, amelyek a redundancia elınyös alkalmazásai, és legalább kettı olyat, amelyek a redundancia hátrányos elıfordulásai közé tartoznak! Elınyös alkalmazások: Hátrányos elıfordulások:
Speciális felhasználói szoftver Általános használt szoftver Operációs rendszer 1. 2.
Ide tartoznak az üzleti alkalmazások.
b)
Ide tartozik a Word vagy az Excel.
c) d) e)
Feladata a számítógép és a perifériák mőködésének összehangolása Egyik jelentısége, hogy a felhasználói szoftverek hordozhatóságát biztosítja. Ide tartoznak a mőszaki tervezı szoftverek.
f)
Ide tartozik a web-böngészı.
g) Ide tartozik egy videofilm lejátszása 2.53. Az alábbi sorok némelyikében • olyan állítások állnak, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegő jelenségre igazak; • olyan jelenségek szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegőek; • olyan adatok szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegő jelenség tulajdonságai. Minden esetben tegyen X-et a megfelelı oszlopba. 1. Földrajzi hely
X X X X X X
Objektum
a)
3. X
Esemény
2.52. A sorokban álló állítások a szoftvereknek az oszlopokkal adott mely csoportjaira igazak?
X
2.
Bármilyen állapotváltozás
3.
Különbözı állapotokat vehet fel.
4.
Tulajdonságai nem változnak.
X
5.
Beszerzés, eladás
X
6.
Az élettartama alatt különféle változásoknak lehet kitéve
X
7.
Élılény, személy, társaság
X
8.
Elvont dolog, amely történeti jellemzıkkel bír.
X
9. Diszpozíciós adatok. 10. Azokat a jellemzıit nevezik törzsadatoknak, amelyek ritkábban változnak vagy stabilak.
X X
X X
26
Gazdasági informatika példatár
2.54. Az alábbi esettanulmány egy gazdasági társaság üzleti folyamatai közül röviden ismerteti a beszerzés folyamatát. A Kedvenc Bt. építıipari szolgáltatásokkal és nagykereskedelemmel foglalkozó kis vállalkozás. Vevıi nagy része a kiskereskedelmi hálózatba tartozó viszonteladókból kerül ki, kisebb része a tervezı és kivitelezı szolgáltatásukat igénybevevı mikro-vállalkozások. Beszállítóik a különbözı építıipari terméket elıállító, gyártó gazdasági társaságok. A legtöbb gyártó-szállító céggel szoros együttmőködési szerzıdés garantálja a pontos, rövid átfutási idejő szállításokat. Az új szállítókkal is hasonló politikát szeretnének kiépíteni. A Kedvenc Bt. székhelye Budapesten található, és minden régióban van egy telephelyük a vevıi igények minél gyorsabb kiszolgálása érdekében. A kereskedelmi és szolgáltató tevékenységük nagy részét megrendelés alapján tervezik és bonyolítják. Olyan árukat, amelyek kisebb értékőek, és amelyeket gyakran rendelnek a vevık, raktároznak is az egyes telephelyeken. A beszállítóknak küldött beszerzési megrendeléseket a vevıktıl kapott megrendelések alapján, és a korábbi tapasztalatok figyelembevételével tervezik, ütemezik. A vállalkozás Értékesítési osztálya naponta dolgozza fel a vevıktıl kapott megrendeléseket. Azokat megvizsgálja, kiértékeli, majd összesíti. Az így kapott megrendelésekhez állítja össze a beszerzési igényeket és továbbítja a Beszerzési osztályhoz. A beszerzéseket az alábbi folyamat szerint bonyolítják le: Piackutatás: Beszerzési források, beszerzési árak, szállítási határidık, fizetési feltételek, szállítási lehetıségek, távolságok, szállítási költségek megvizsgálása. Beszerzési prognózis készítése: Javaslatok készítése a beszerzési forrásokra, a rendelési idıpontokra nagy mennyiségben felhasználásra kerülı anyagokra, kurrens anyagokra, import anyagokra Készlettervezés: Az értékesítési terv, az önköltségi terv és a pénzügyi terv felhasználásával a Készletgazdálkodási alrendszer Készlet-felhasználási tervet, Beszerzési tervet, Készlettervet készít, majd összegyőjti a készletigényléseket, amit a beszerzési diszpozíció kiállítása követ. A Beszerzési alrendszer az elıbbi tervek figyelembevételével különbözı idıhorizontú Beszerzési tervet készít. Ismerve a szállítók utánpótlási idejét, olyan operatív beszerzési terv szükséges, amely alapján elıre meghatározható, hogy mikor milyen termékeket, cikkeket (készleteket) kell megrendelni ahhoz, hogy beérkezzen akkorra amikor arra a vevınek (vagy a kivitelezéshez) szüksége van. Beszerzési ajánlatok kérése, beszerzése, feldolgozása: A korábbi tevékenységek eredménye alapján a megfelelınek ítélt szállítóktól beszerzési ajánlatokat kell kérni és ez lesz az alapja – ha a megadott szempontoknak eleget tesz - a szerzıdésnek vagy megrendelésnek. Beszerzési megrendelések kiállítása, szállítási szerzıdések megkötése: A vállalat vezetése megköveteli, hogy minden bejövı számla mögött vagy szerzıdésnek vagy megrendelésnek és teljesítés-igazolásnak lennie kell. Egy-egy beszerzés elıtt tisztában kell lenni azzal, hogy mit, mennyiért, mikorra és kitıl érdemes rendelni.
Rendszerelmélet és információ elmélet
27
A megrendelések számítógépes nyilvántartása: A Megrendeléseket a kiállítás után nyilvántartásba kell venni, majd levélben, faxon, vagy emailben eljuttatni a szállítóknak. A szállító által visszaigazolt megrendeléseket szintén nyilvántartásba kell venni. A megrendelések számítógépes feldolgozásra kerülnek. A rendelésállományt folyamatosan aktualizálni kell. Felvinni az új rendeléseket, módosítani a visszaigazolásokkal és a megérkezett szállítmányok alapján, törölni a nem elfogadottakat, archiválni a teljesítetteket. Tételek, anyagok, árúk leszállítása, bevételezése: Az anyaggal, árúval szállítólevél is érkezik. Átvételkor meg kell nézni, hogy a megérkezett szállítmány mely rendelésre, vagy szerzıdésre érkezett, egyeztetés után mennyiségi és minıségi ellenırzést kell végezni. Ha eltérés van a megrendelt és a leszállított termék között, az eltéréstıl függıen vagy át sem veszik az árút, visszaküldik a szállítónak, vagy átveszik, de jegyzıkönyvben rögzítik az eltéréseket. Ha az árút elfogadják, akkor a teljesítés igazolása a szállító felé a szállítólevél aláírásával történik, amelybıl 1 példányt a szállító visszakap, a többi példány a Kedvenc Bt-nél marad. Az átvett szállítmányt vagy raktárra veszik (ekkor bevételi bizonylatot állítanak ki, ez lesz a dokumentum a bevételezésrıl), vagy azonnal szállítják a vevınek (ekkor szállítólevelet és számlát állítanak ki, és azzal továbbítják). Szállítói számlák beérkezése: A számla érkezhet az áruval, vagy postán, vagy e-mailben is. A beérkezett számlát iktatni kell, azaz egy belsı nyilvántartási számmal kell ellátni. A számlát egyeztetésre, jóváhagyásra ahhoz a személyhez kell eljuttatni, aki aláírásával igazolni tudja, hogy a megrendelés elment, a teljesítés megtörtént. A számla mellé csatolható a szállítással kapcsolatos többi dokumentum is. Ezek ellenırzése, jóváhagyása után a számla kifizethetı. Beszerzés könyvelése: A készletállomány változást, valamint a szállító teljesítését könyvelni kell az analitikából kapott feladás alapján. Archiválás: A rendelés adatai valamint a kapcsolódó adatok (pl. a számla adatai) 5 év online tárolás után archiválódnak. Az elmondottak alapján oldja meg a következı alfeladatokat! a./ A beszerzés folyamatában milyen adatkezelı tevékenységek fordulnak elı? Soroljon fel legalább hat adatkezelı tevékenységet! Mindegyik mellett tüntessen fel 2-3 olyan adatot, amelyre az ismertetett esettanulmányban az adatkezelési tevékenység vonatkozott! b./ Az ismertetett beszerzési folyamatban milyen események (tranzakciók) következhetnek be? Soroljon fel legalább hat eseményt, és azt is írja le, hogy az adott esemény milyen adatkezelı tevékenységet indít el! c./ A rendszernek milyen objektumokat és azoknak mely adatait (jellemzıit, tulajdonságait) kell nyilvántartani ahhoz, hogy az ismertetett beszerzési folyamatban bekövetkezı eseményekre reagálni tudjon? – Adjon meg hat objektumot a tulajdonságaival (adataival)!
28
Gazdasági informatika példatár
d./ Az ismertetett beszerzés folyamatban bekövetkezı események teljes feldolgozása milyen objektumokat (adatokat) érint, és azokat milyen mővelettel érinti? Az objektumok oszlopába sorolja fel az elızményekben megadott objektumokat, a számok cellájában az elızményekben megtalált eseményeket. A megfelelı sor-oszlop keresztezıdésébe írja be, hogy az oszlopban adott esemény mely objektumo(ka)t érinti, és az(oka)t milyen mővelettel (felvitel, módosítás, törlés, olvasás) érinti! ESEMÉNYEK 1 2 3 4 5 6 OBJEKTUMOK
2.55. A felhasználók milyen értelemben lehetnek a tervezés tényezıi?
A követelmények forrása. Veszélyforrás, amivel szemben védekezni kell.
a tervezés tárgyai?
A felhasználói szerepkörök, és azok hozzáférési jogai funkciókhoz, adatokhoz.
2.56. Mondjon példát azonos szintő technológiák illesztésének szabványára: összekapcsolása. egymásra épülı technológiák illesztésének szabványára: ember és eszköz (szoftver) illesztésének szabványára:elıírása az eszköz használatához. emberek közötti kommunikáció szabványára: 2.57. Mondjon példát az IR-re vonatkozó eljárási szabályok alábbi csoportjaira!: Jogszabályok: Szakterületi (ágazati) eljárási szabványok: Módszertani szabályok, technológiai elıírások: Szervezeti szabályzatok, szervezeti szintő eljárási szabványok: Projektszintő eljárási szabványok:i
Rendszerelmélet és információ elmélet Karikázza be a helyes válasz, esetleg válaszok betőjeleit. 2.58. Válassza ki a rendszerelmélet fı irányzatait. a. alkalmazástechnikai irányzat b. elméleti irányzat c. rendszertechnikai irányzat d. operációkutatási irányzat e. szemléleti irányzat f. biológiai irányzat 2.59. Melyik felsorolás tartalmazza a rendszer leírására szolgáló jellemzıket? a. öntanuló, önszabályozó, önszervezı, hierarchikus, meghatározhatatlan, határozatlan rendszer b. létezése, mőködése, összetettsége, külsı kapcsolata, elemkapcsolat jellege szerint c. célja, erıforrása, környezete, eleme 2.60. A modellek megjelenésüket tekintve lehetnek: a. termelésprogramozási, beruházási, készletgazdálkodási, piackutatási modellek b. analóg, verbális, szimbolikus modellek c. mikro, makro modellek 2.61. Melyik modellre igaz a következı állítás: a gazdasági rendszer mőködését szövegesen próbáljuk megragadni, leírni. a. analóg modell b. verbális modell c. szimbolikus modell 2.62. Melyek a szabályozás lépései? a. vezérlés b. érzékelés c. döntés d. tervezés e. alapjel képzés f. ítéletalkotás g. beavatkozás h. hatástalanítás i. különbségképzés 2.63. A különbségképzés milyen bemenı és kimenı jelet kap? a. bemenı jel: folyamatról levett jelzések, kimenı jel: ellenırzı jel b. bemenı jel: vezérérték, kimenı jel: alapjel c. bemenı jel: alapjel, ellenırzı jel, kimenı jel: hibajel d. bemenı jel: hibajel, kimenı jel: rendelkezı jel 2.64. Melyik visszacsatolásra igaz a következı állítás: a beavatkozás hatására az állapotváltozás intenzitása eredeti elıjele szerint növekszik. a. pozitív visszacsatolás b. negatív visszacsatolás
29
30
Gazdasági informatika példatár
2.65. A szabályozás melyik típusára jellemzı: tervünk az idı függvényében változik, idırıl idıre más kimeneti értéket kívánunk biztosítani. a. egyszerő szabályozás b. nyomon követı szabályozás c. programvezérelt szabályozás d. adaptív szabályozás e. optimális szabályozás 2.66. Mit jelent a vezérlés? a. Irányítási módszer, melyet a zavaró jel jelentkezése után alkalmazunk. Nem igényli a zavaró jelek és rendszerfolyamatok közötti részletes ismereteket. b. Irányítási módszer, melyet a zavaró jel jelentkezésével egyidejőleg alkalmazunk. Ismerni kell a folyamatok és a beavatkozás közötti összefüggéseket. c. Irányítási módszer, melyet a zavaró jel elıtt alkalmazunk. Feltételezi a folyamatok és a beavatkozás közötti összefüggések ismeretét. 2.67. Melyek a rendszermodellezés lépései? a. totalitás b. strukturálás c. hierarchia d. rendezés e. totalizálás f. struktúra g. rendezettség h. hirearchizálás 2.68. Mit jelent a hardver? a. a számítógépes adatfeldolgozás mőveletrendje b. a számítógépes adatfeldolgozás technikai eszköztára c. a számítógépes adatfeldolgozás emberi környezete d. a számítógépes adatszervezés technológiája e. utasítássorozat, és az utasítások végrehajtásához meghatározott adatok együttese f. a számítógépek és perifériák összes anyagi, kézzel fogható, mőködı része 2.69. Melyek a rendszerszervezık, folyamatszervezık feladatai? a. a megoldási alternatívák kidolgozása az optimális változat meghatározása b. a hardverigények megfogalmazása, a felhasználókkal szembeni követelmények meghatározása c. szükség esetén alkalmi hibaelhárítás d. kezelési útmutató készítése e. dokumentációs feladatok végzése, kapcsolattartás a rendszer üzemeltetıivel f. a programok megírása, tesztelése g. a rendszer tesztelése, üzembe helyezése, karbantartási feladatok ellátása
2.70. Melyikre jellemzı: A gazdálkodó szervezetek többségére jellemzıek, de nem érvényesülnek állandóan, idıszakosak, eseti jellegőek. a. általános folyamatok b. különös folyamatok c. sajátos, vagy specifikus folyamatok
