Hatályos: 2013. október 1-től Egységesítve: 2013. szept. 27. Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testületének1 9/2009.(V. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről (Módosításokkal egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérletére, a lakásbérleti szerződés tartamára, megszűnésére a következő rendeletet alkotja.
I. A rendelet hatálya 1. §. (1) 2A rendelet hatálya kiterjed Kadarkút Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálatinak minősített lakásokat és a költségelven megállapított lakbérű bérlakások jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete, a szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (3) 3A rendelet személyi hatálya kiterjed a lakás és helyiségbérlőkre, Kadarkút Város Önkormányzat Képviselő-testületére, valamint a bérbeadással felruházott intézmények vezetőire (a továbbiakban bérbeadóra).
II. A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI4 2. §. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei
Szociális jellegű bérlakások pályázat útján az alábbi feltételek megléte esetén adhatók bérbe: a.) a pályázó, vagy vele együtt költöző hozzátartozójának állandó lakcíme Kadarkút Város területén van
1
Módosította a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 1.§-a. Hatályos 2010.V.01-től. Módosította a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 2.§. (1) bekezdése. Hatályos 2010.V.01-től. 3 Módosította a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 2.§. (2) bekezdése. Hatályos 2010.V.01-től. 4 Címmel kiegészítette a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 3.§.-a. Hatályos 2010.V.01-től. 2
2 b.) a pályázó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 120 %-át a pályázat benyújtását megelőző három hónap átlagában c.) legalább 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik(nak); d.) a pályázó illetve a vele együtt költöző vagyona a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§. b) pontjában meghatározottakat nem haladja meg. e.) a pályázó a bérbeadást megelőző 5 éven belül nem mondott le önkormányzati lakásbérleti jogáról, illetve beköltözhető ingatlanát nem idegenítette el. f.) A szociális jellegű bérlakásra pályázók körében előnyt élvez az a pályázó, aki fa.) gyermekét vagy gyermekeit egyedül neveli; fb.) fogyatékos gyermek eltartásáról gondoskodik(nak) a szülő(k); fc.) egyebekben azonos feltételek megléte esetén az egy főre számított jövedelem alacsonyabb; fd.) pályázati igényét korábban nyújtotta be.
3. §. A költségelven megállapított lakbérű bérlakás bérbeadásának feltételei (1) Költségelven megállapított lakbérű bérlakásra jogosult az, aki szociális helyzete alapján bérbe adható bérlakásra nem jogosult, és akinek, illetve vele együttköltözőknek tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető, lakhatásra alkalmas ingatlana. (2) A költségelven megállapított lakbérű bérlakás bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el. (3) A költségelvű lakások bérletére kiírt pályázat elbírálása során a 2.§. f) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) 1A város foglalkoztatottsági és gazdasági helyzetének javítása érdekében – a (2) bekezdéstől eltérően – a településen vállalkozási tevékenységet folytató és a helyi lakosság foglalkoztatását elősegítő személyek lakhatásának megoldásához pályázati eljárás lefolytatása nélkül a Képviselő-testület eseti elbírálás alapján – az igénylő kérelmére – bérlakást biztosít. (5) 2A (4) bekezdésben foglalt lakásbérleti jogviszony a vállalkozási tevékenység végzésének idejéig szólhat.
4.§. Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel
(1) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel, az önkormányzattal vagy önkormányzati intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló bérlőnek adható bérbe a foglalkoztatási jogviszony időtartamáig. (2) Ha a bérlő a munkaviszonyt a meghatározott idő eltelte előtt megszűnteti, elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.
1 2
Kiegészítette a 6/2011 (II. 25.) Ökr. 1.§.-a. Hatályos: 2011. III.1.-től. Kiegészítette a 6/2011 (II. 25.) Ökr. 1.§.-a. Hatályos: 2011. III.1.-től.
3 5.§. Önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadása
(1) A bérbeadó az üresen álló, vagy megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak kivételes esetben - a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján adhatja bérbe. (2) A képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából, esetenként dönt. (3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben említett döntése során azt is megjelöli, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól. A bérleti szerződés határozatlanhatározott időtartamú, illetve feltétel bekövetkeztéig köthető. Határozatlan időtartamú bérbeadás feltételeként a lakás pótlását, ennek módját és határidejét a bérlő részére előírhatja.
6.§. A pályázati eljárás szabályai
(1) Az önkormányzati bérlakást igénylőkről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az igénylő nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, az ügyirat számát, az igénylés benyújtásának idejét. A nyilvántartásba vétel a polgármesteri hivatal által, az igénylő részére küldött nyilvántartásba vételről szóló értesítés átvételétől számított három évig érvényes. (2) A nyilvántartott lakáskérelemmel rendelkező és szociális helyzet alapján lakást igénylő valamint a költségelven megállapított lakbérű bérlakást igénylő a lakásbérlet jogát pályázat útján nyerheti el. Pályázatot írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott pályázati díj megfizetése mellett. 1Pályázati díj a szociális helyzet alapján bérbe adandó lakások esetében nem kérhető. (3) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől, bérbeadás céljára vásárolt, illetve épített lakás esetén a tulajdonba kerülés, illetőleg a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően 30 napon belül, a szociális helyzet alapján történő bérbeadás bérleti jogviszony megszűnését megelőzően 30 napon belül köteles kiírni. (4) A pályázat meghirdetésénél a helyben szokásos módon biztosítani kell a nyilvánosságot. (5) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell: a.) a bérbeadás jogcímét és az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeket, b.) a meghirdetett önkormányzati lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőt (szobaszám, alapterületet, komfortfokozatát) c.) a lakbér összegét d.) az önkormányzati lakás megtekintésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást e.) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését, a munkák költségeit, illetve a munkák elvégzésére előírt határidőt. f.) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét g.) egyéb pályázati feltételeket (6) A pályázatot a pályázat megjelenését követő 30 napon belül kell benyújtani. 1
Kiegészítette a 7/2010 (IV. 23.) Ökr. 4.§.-a. Hatályos: 2010. V. 1.-től.
4 (7) A pályázaton nem nyert igénylők a pályázati díjat a Polgármesteri Hivatal értesítőjével vehetik fel a Polgármesteri Hivatal pénztárában, vagy az igénylő kérésére utalással kerül kifizetésre. (8) A bérbeadó a benyújtott pályázatokat e rendelet szabályainak figyelembevételével köteles elbírálni a pályázat benyújtására nyitva álló határidőt követő legközelebbi képviselőtestületi ülésen. (9) Szociális helyzet alapján és a költségelven megállapított lakbérű bérlakás bérbeadása esetén legfeljebb öt évre szóló szerződést lehet kötni a bérlővel.
7. §. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
(1) A Ltv. 10. §.(2) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok megállapításakor a felek megállapodása az irányadó. (2) Az e rendelet 6.§.(5) bekezdés e. pontja szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell: (3) a lakás helyreállításának költségeit, (4) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, (5) a munkálatok elvégzésének határidejét. (6) Az (2) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő l5 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni. (7) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlő kérésére - indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (8) A bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül, a volt bérlő a bérleti jogviszony idején átvett vagyontárgyakat használatra alkalmas állapotban valamint a lakást tisztítófestéssel ellátottan köteles átadni. A lakásátadás során megállapított hiányzó vagyontárgyak értékét a volt bérlő köteles a bérbeadó számára számla ellenében megtéríteni. (9) A bérlő a külön szolgáltatás igénybevételéhez köteles 5 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnál, ha a bérlakásban az életvitelszerűen együtt lakok számában változás következik be.
8.§. A bérbeadó és bérlő jogaira vonatkozó megállapodás tartalma
(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: - konkrét munkálatok megjelölését, mely nem építési engedély köteles - befejezésének határidejét - költségeit, és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) A bérbeadó a bérlő kérésére csak a lakás rendeltetésszerű használatára alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.
5 (4) Ha a számlákkal igazolt költség nem haladja meg a 100 ezer Ft. értékhatárt, azt a bérbeadó a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni. (5) A (4) bekezdésben megjelölt értékhatárt meghaladó költségek megfizetésének módjára és ütemezésére a megállapodásban foglaltak az irányadók. (6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeinek 50 %-át a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.
9.§.
A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata, illetve alapterülete megváltozott.
10. §. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei
(1) Önkormányzati bérlakásra alanyi jogon bérlőtársi szerződést az köthet, akit a Ltv.21. §. (2) bekezdése alapján a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a lakásba. (2) Más személlyel kötendő bérlőtársi szerződéshez a polgármester hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a kérelmező 3 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, a kérelemhez a bérlő hozzájárul és a kérelmező e rendelet 2.§.(2) bekezdés d)-e) pontjában foglaltaknak megfelel.
11. §. A megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei
A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére, annak kérelmére csak akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakás alapterület után számított lakbér megfizetését.
12.§ A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai
(1) Az önkormányzati lakásba a bérlő más személyt- házastársa, élettársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, valamint szülője kivételével- a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) A polgármester a hozzájárulást megtagadhatja, ha: a.) az együtt élő személyek száma meghaladná az önkormányzati bérlakásban lakók jogos lakásigénye mértékének felső határára előírt létszámot;
6 b.) a bérlő és a vele együttlakó személyes – különös tekintettel a lakásban élő kiskorúakra – lényegesen rosszabb körülmények közé jutnának; c.) A bérlőnek a bérbeadó felé lakbér illetve egyéb szolgáltatási díj hátraléka van (3) Az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthatnak igényt.
13.§. Hozzájárulás a tartási szerződéshez
(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadásával tartási szerződést köthet. (2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha: az eltartó a 18. életévét még nem töltötte be; az eltartó vagy házastársa más lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik; az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes; a bérlő az életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul; a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik; a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja. (3) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni.
14.§. Bérbeadó hozzájárulása a lakáscsere szerződéshez
(1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulást, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik önkormányzati lakás bérletére cseréli. (2) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni és új szerződést kötni. (3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha - az elcserélni kívánt önkormányzati lakásbérleti szerződése határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni, - a felek szándéka ténylegesen nem cserére, hanem önkormányzati lakásbérleti jogának jogellenes átruházására irányul, - az eltartó a cseréhez nem járul hozzá. (4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.
15.§. Hozzájárulás az albérleti szerződéshez
Az önkormányzat az önkormányzati lakás albérletbe adását kizárja.
7
16.§. A szerződés megszűnése és megszüntetése
A Ltv. 23.§. – 25.§.-ban foglaltakon túl, a szerződés megszűnik: a.) lakbérszerződésben megállapított időpontig történő meg nem fizetés; b.) a bérlő, vagy vele együtt élő hozzátartozójának a kötelezettség szegése; c.) lakás rongálása, nem rendeltetésszerű használata; d.) 2 hónapot meghaladó távollétet önhibájából a bérlő a bérbeadónak nem jelenti be; e.) a bérlő lakhatását a településen önkormányzati lakás igénybe vétele nélkül is meg tudja oldani.
17.§. A szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése
A Ltv. 23. §. (3) bekezdése alapján a felek a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszűntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére, másik lakást ad bérbe.
18.§. A lakbér mértéke
(1) A bérbeadó a szociális helyzet alapján bérbe adható, a szolgálati jellegű és a költségelven megállapított lakbérű bérlakásokra külön, a lakás alapterületére és komfortfokozatára való tekintettel, e rendelet 5. számú mellékletében megállapított bérleti díjat köteles alkalmazni. 1 (2) A bérlő a lakásbérleti jog keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket – garázs és faház kivételével – továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni. (3) A lakbér mértékét az önkormányzat évenként felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbért.
19.§. A bérlő által fizetendő lakbér
(1) A bérlő a jelen rendelet 18.§.-a szerint megállapított lakbért köteles megfizetni. (2) A lakbért a bérlő a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Külön megállapodás hiányában a bérlő a díjat havonta előre, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. 1
Módosította a 29/2009.(XI. 27.) Ökr. 1.§-a. Hatályos: 2010.I.1-től.
8
(3) A lakbért módosítani kell, ha a lakás komfortfokozatában, alapterületében módosulás állt be. 1 (4) A bérlő kérelmére a bérbeadó az elmaradt lakbér megfizetésére 6 havi kamatmentes részletfizetést engedélyezhet.
20.§. A lakbérek támogatásáról
(1) Lakbértámogatást igényelhet az önkormányzati bérlakás bérlője emelt havi lakbérének megfizetéséhez. A támogatás mértéke a lakbéremelés előtti összeg és az új lakbér közötti különbözet 50 %-a. (2) Támogatás adható annak a bérlőnek, aki. a.) a 65. életévét betöltött, egyedül álló és a havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b.) saját háztartásában 3 vagy több kiskorú, illetve nappali tagozaton tanulmányait folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el, legfeljebb 25 éves korig, vagy a vele egy lakásban élő közeli hozzátartozóival együtt az előző évi egy főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. (3) A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja.
21.§. Lakáshasználati díj
(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. (2) A lakáshasználó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 7-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese.
22.§. Lakások elidegenítése
(1) A lakások elidegenítésre való kijelölésekor elővásárlási jog illeti meg a Ltv. 49. §.-ban meghatározott jogosultakat. 1
Módosította a 14/2013.(IX.26.) Ökr. 1.§-a. Hatályos: 2013. október 1.-től
9 (2) Amennyiben a lakás kívülálló részére üresen kerül értékesítésre, a vételár alapja az ingatlan forgalmi értéke. (3) A vételár megállapításához el kell végeztetni az ingatlan forgalmi értékbecslését. (4) Az elővásárlási jog jogosultját: a.) az egyösszegben történő vételár megfizetés esetén a vételárból 15 % -os kedvezmény, b.) kérelmére a Ltv. 53.§ (1) bekezdésében foglalt részletfizetési kedvezmények kamatmentesen illetik meg. (5) A (2) bekezdésben említett értékesítés esetén versenytárgyalást kell tartani, melyet a helyben szokásos módon legalább a versenytárgyalást megelőző 8 nappal korábban – közzé kell tenni.
23.§. Hatásköri rendelkezések
(1) A bérbeadói feladatokat a képviselő-testület látja el. (2) A polgármester hatásköre: a. rendeleti feltételek alapján dönt a lakbértámogatás megadásáról b. rendeleti feltételek szerint kiírja a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadására vonatkozó pályázatot. 1 (3) A bérlakások rendeltetésszerű használatát Kadarkút Város Önkormányzat Képviselőtestületének Humánügyi Bizottsága ellenőrzi évente egy alkalommal, éves munkatervében meghatározott időpontban. (4) A jegyző látja el az adminisztrációs és döntés előkészítéssel összefüggő feladatokat. III.2 NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
23/A.§ E rendelet alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló helyiség: a tv. 91/A.§-ának 12. pontjában meghatározott helyiség.
23/B.§ A bérleti szerződés megkötése (1)
1 2
A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – az e rendelet III. fejezetében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.
Módosította a 6/2011.(II. 25.) Ökr. 2. §. Hatályos: 2011. III. 1-től. Kiegészítette a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 5.§-a. Hatályos 2010.V.01-től.
10 (2)
(3)
A helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a legkedvezőbb ajánlatot tevő személlyel lehet megkötni. A helyiségekre határozatlan vagy határozott idejű szóló bérleti szerződést lehet kötni.
(4)
Az önkormányzati intézmények – e rendeletben meghatározott szabályok szerint – jogosultak a feladataik ellátásához biztosított, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására. Az önkormányzati intézmények esetében a bérleti szerződés megkötésére az intézményvezető jogosult.
(5)
Az intézmények használatában lévő helyiségre vonatkozó – három hónapot meghaladó időre szóló – bérleti szerződések érvényességéhez a polgármester jóváhagyása szükséges. A három hónapot meg nem haladó, ugyanazon bérlővel való szerződés meghosszabbítása a polgármester jóváhagyásával válik érvényessé.
(6)
Az önkormányzat működtetésében lévő „Akác Étterem és presszó helyiségeinek alkalmi jellegű bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. 23/C.§ A bérleti jogviszony tartalma
(1) A helyiséget a bérbeadó rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére. Amennyiben a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, és a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba a helyiséget, az erre fordított szükséges költségeit a bérbeadó a bérleti díjba beszámítja. (2) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő tartozik a bérlemény állagát megóvni, azt rendeltetésszerűen használni. A bérlemény használatával közvetlenül összefüggésbe hozható karbantartási munkákat a bérlő folyamatosan köteles elvégezni, vagy elvégeztetni. A bérlőt terhelő, de általa elmulasztott karbantartási munkákat a bérbeadó a bérlő költségére elvégeztetheti. A szerződő felek külön írásban állapodnak meg a bérlő e bekezdés szerint felmerülő szükséges költségei bérleti díjba történő beszámításának módjáról, feltételeiről. (3) A felújítási munkálatokat a bérbeadó köteles elvégeztetni. Amennyiben a bérbeadó e kötelezettségének nem tesz eleget, és a bérlő végzi vagy végezteti el a felújítási munkálatokat, az erre fordított szükséges költségeit a bérbeadó a bérleti díjba beszámítja. (4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a bérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelés időtartamáról a felek a munkák szükségességének felmerülésekor egyeztetnek, és a szünetelés időtartamát külön írásbeli megállapodásban rögzítik. (5) Az intézményvezetők az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2003. (XII.31.) önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás birtokában, önállóan járnak el az általuk használt épület egyes helyiségeinek hasznosítása, bérbeadása során. A tartós, azaz rendszeres és hat hónapot meghaladóan folyamatos bérbeadással hasznosított
11 helyiségeknél, valamint az iskolai, illetve a kizárólagosan intézményi igényeket kielégítő büfé öt évet meg nem haladó időtartamú tartós bérbeadása esetén az intézményvezető köteles a szerződésben kikötni a bérleti díj évente történő felülvizsgálatának, továbbá a bérleti díj évente - legfeljebb a KSH által közzétett előző évi inflációs rátának megfelelően – történő emelésének lehetőségét.
23/D. § A bérleti jogviszony megszűnése A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő a kötelezi magát arra, hogy a bérleti szerződés bármely jogcímen történő megszűnése esetén a bérleményt a jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadja. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, az ehhez szükséges munkálatokat a bérbeadó a bérlő költségére elvégeztetheti.
23/E. § A bérleti jog átruházása, cseréje, az albérlet (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát – a bérleti jogviszony fennállása alatt egy alkalommal, írásba foglalt megállapodás alapján – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti, illetve albérletbe adhatja. A bérlő a helyiség átruházásáról, vagy cseréjéről, illetve albérletbe adásáról szóló megállapodás tervezetét annak megkötése előtt 15 nappal a bérbeadó részére bemutatja, aki a jegyző véleményének figyelembevételével dönt a hozzájárulás megadásáról. (2) A helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez, illetve albérletbe adásához szükséges hozzájárulást írásban kell megadni. A hozzájárulás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. (3) A bérbeadó a bérleti jog átruházásához, vagy cseréjéhez, illetve albérletbe adásához szükséges hozzájárulást megtagadja, ha az átvevő vagy az albérlő: - az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, - tevékenysége külön jogszabály rendelkezésébe ütközik, - az újonnan közölt bér megfizetését, valamint a bérleti szerződésben meghatározott feltételek teljesítését nem vállalja. (4) Megtagadja a bérbeadó a hozzájárulást akkor is, ha a bérlőnek, vagy az átvevőnek illetve az albérlőnek bérleti díjhátraléka van.
23/F. § Az önkormányzat intézményei, költségvetési szervei által történő hasznosításra vonatkozó külön szabályozás (1) Az önkormányzat intézményei, költségvetési szervei a használatukban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, valamint egyéb területeket – bevételeik növelése érdekében, és amennyiben az alaptevékenységük jellege lehetővé teszi az
12 alaptevékenység elősegítése érdekében az alapfeladat sérelme nélkül – bérbe, haszonbérbe vagy használatba adás útján meghatározott időre, legfeljebb 5 évre szóló szerződéssel hasznosíthatják. (2) A 30 napot meghaladó határozott idejű bérbe, haszonbérbe vagy használatba adáshoz Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének hozzájárulása szükséges. (3) A pályázat útján vagy pályázati eljáráson kívül történő bérbeadás részletes szabályait és az esetleges kedvezményeket az intézmény, költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatában vagy egyéb belső szabályzatában maga köteles meghatározni. (4) A bérleti, haszonbérleti, illetve használati szerződések, valamint a vonatkozó szabályzat és módosításainak egy példányát a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának meg kell küldeni. (5) Az önkormányzat intézményei, költségvetési szervei használatában lévő épületekben alkalmazandó bérleti, használati díjakat a képviselőtestület határozattal állapítja meg. (6) Az önkormányzat intézményei, költségvetési szervei a használatukban lévő épületekben kötelesek az országgyűlési és önkormányzati választások, valamint népszavazás és népi kezdeményezés idején a lebonyolításhoz szükséges helyiségeket a Helyi Választási Iroda részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátani.
23/G. § A Képviselő-testület a 23/F. § (1) bekezdés szerinti hasznosítás jogát az intézményi feladat ellátás veszélyeztetése nélkül megvonhatja, ha az az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. 24.§. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
A bérbeadó - jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
25.§. Vegyes rendelkezések (1) 1 (2) Az e rendeletben nem szabályozott viszonyokra a Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) 2
1 2
Hatályon kívül helyezte a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 6.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.V.01-től. Hatályon kívül helyezte a 13/2012.(IV. 27.) Ökr. 3.§-a. Hatálytalan 2012.V.01-től.
13 26.§. Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2009. július 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló 8/2006.(IV. 10.), valamint az azt módosító 19/2007.(XII. 17.), 7/2008.(III. 31.), 19/2008.(IX. 23.) számú rendelet hatályát veszti. (3) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Verkman József polgármester
A rendelet kihirdetve: Kadarkút, 2009. május 29.
Dr. Horváth Zsolt jegyző
Dr. Horváth Zsolt jegyző
14
1. számú melléklet1 9/2009.(V. 29.) számú rendelet 1. §-ához Kadarkút Város Önkormányzatának tulajdonában lévő szolgálatinak minősített és költségelven megállapított lakbérű bérlakások
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
1
Kadarkút, Petőfi u. 12. sz. Kadarkút, Petőfi u. 12/a. sz. Kadarkút, Kossuth L. u. 14. sz. Kadarkút, Kossuth L u. 16-18. sz. Kadarkút, Ady E. u. 2/a. sz. Kadarkút, Rákóczi u. 2-4. sz. Kadarkút, Petőfi u. 7. sz. Kadarkút, Fő u. 56. sz. 2 ajtó
Módosította a 10/2011.(IV. 1.) Ökr. 1.§-a. Hatályos 2011.IV.01-től.
2 db lakás 1 db lakás 4 db lakás 4 db lakás 1 db lakás 4 db lakás 1 db lakás 1 db lakás
15 2. számú melléklet1 9/2009.(V. 29.) számú rendelet 1. §-ához Kadarkút Város Önkormányzatának tulajdonában lévő szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1
Kadarkút, Kossuth L. u. 16-18. szám 1.em. 1.ajtó Kadarkút, Árpád u. 55. szám Kadarkút, Rákóczi u. 2-4. szám Kadarkút, Fő u. 56. szám 1. ajtó Kadarkút, Körmendi u. 81. szám Kadarkút, Körmendi u. 81/a. szám Kadarkút, Dózsa György u. 29. szám Kadarkút, Dózsa György u. 65. szám Kadarkút, Petőfi u. 12/A.
Módosította a 24/2012.(X. 29.) Ökr. 1.§-a. Hatályos 2012. XI. 1-től.
1 db lakás 2 db lakás 4 db lakás 1 db lakás 4 db lakás 4 db lakás 1 db lakás 1 db lakás 1 db lakás
3.számú melléklet 1 9/2009.(V. 29.) számú rendelet 6.§-hoz Költségelven megállapított lakások Pályázati díja
1 szoba
1,5 szoba
2 szoba
2,5 szoba
3 szoba
komfortos
2000
2500
3000
3500
4000
összkomfortos
3000
3500
4000
4500
5000
1
Módosította a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2010.V.01-től.
17 4. számú melléklet 9/2009.(V. 29.) számú rendelet 6.§.-ához KÉRELEM Szociális bérlakás igénylés nyilvántartásba vételéhez (Kérjük, hogy a formanyomtatvány végén található kitöltési útmutatót szíveskedjék elolvasni) 1./ Kérelmező és házastársa ( élettársa) személyi adatai: a kérelmező A kérelmező házastársa ( élettársa ) Neve ( születési név is ) Lakóhely címe Tartózkodási hely címe Levelezési cím, telefonszám Családi állapota Születési helye, ideje (év, hó, nap) Foglalkozása Munkahely megnevezése és címe 2./A kérelmezővel együtt költöző, közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott személyek: Neve Szül. hely, idő (év, hó, nap) Anyja neve
3./ A kérelmező és vele együtt költöző jövedelemmel rendelkező családtagok: Neve Szül.éve Kapcsolata a Munkahelye, Havi nettó átl. kérelmezőhöz foglalkozása jövedeleme (gyermekek után járó ellátás is )
4./ kérelmezővel és vele együtt költözők jövedelme összesen: ………………Ft 5./ A család összlétszáma: ……………..fő 6./ Az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem: ………………….Ft
18 Vagyonnyilatkozat 7./ A kérelmező és a vele együtt költözők vagyona A. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: .............................. …………….…………..….város/község ............................... út/utca...........hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................, a szerzés ideje: ................ év .Hrsz:………. Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt:
igen - nem (a megfelelő aláhúzandó)
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: …………….……. .......................................... város/község .................................. út/utca ...........hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község..................................... út/utca ...........hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .............................................. címe: ………. ....................................... város/község ....................................... út/utca .......... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft
II. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: a) személygépkocsi: ......................................... típus ........................ rendszám: ………….……………… a szerzés ideje: ............................................................., gyártás ideje:……………………..………….. Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft b) tehergépjármű, autóbusz: .............................. típus ................................. rendszám: ………………….. a szerzés ideje: ............................................................., gyártás ideje: …………………………….. Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft
8. A kérelmező és a vele együttköltöző rendelkezett-e bérlakás lakásbérleti jogviszonyával: igen - nem Ha igen : a) címe:……………………………………………………………… b) a jogviszony megszűnésének oka:……………………………….. 9./ A kérelmezőnek és a vele együttköltözőnek volt-e saját tulajdonú lakása vagy résztulajdonú lakása : igen - nem a) címe: ………………………………………………………………. b) a lakáshasználat megszűnésének oka: ………………………………
19 10./ Eltartási szerződést kötöttek-e: igen - nem 11./ A kérelmező és családja kinél és milyen jogcímen lakik jelenlegi lakásában: ………………………………………………………………………………….. A jelenlegi lakásban lakó személyek szám: ………………..fő Az egész lakás a) alapterülete: ………………..m2 b) szobáinak száma: ………………..db c) szobáinak alapterülete: ………………..m2 A kérelmező és családja kizárólagos használatában álló a) szobák száma: ………………..db b) szobák alapterülete: ………………...m2 c) egyéb helyiségek:………………………………………………………………………. A lakás komfortfokozata:……………………………………… 12./ A lakáskérelem indoka: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Bűntető jogi felelőségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, lakáskérelmet más polgármesteri hivatalhoz nem nyújtottam be, illetve más kérelmező által benyújtott lakásigénylésen együttköltöző családtagként nem szerepelek. Tudomásul veszem, hogy köteles vagyok a fenti adatokban beállott változásról 15 napon belül a polgármesteri hivatalt értesíteni. A kérelemhez……………db………………….igazolást mellékelek. Kadarkút, 200…………év…………………hó……….nap ……………………………… kérelmező aláírása
…………………………………….. a házastárs ( élettárs ) aláírása
…………………………….. szem.ig.szám
………………………………….. szem. ig. szám
……………………………… nagykorú együttköltöző aláírása
………………………………….. nagykorú együttköltöző aláírása
………………………………
…………………………………….
20 Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez I. Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít: - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. II. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg, továbbá a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó része. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
21 A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Vagyon: ha törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog (haszonélvezet, lízingelt jármű, stb.) amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült fogalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni (a család tulajdonában lévő tulajdonrész forgalmi értékét kell feltüntetni).
** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntet
22 PÁLYÁZAT költségelven megállapított lakbérű és szolgálatinak minősített bérlakás igényléshez 1./ Kérelmező és házastársa ( élettársa) személyi adatai: a kérelmező
A kérelmező házastársa ( élettársa )
Neve ( születési név is ) Lakóhely címe Tartózkodási hely címe Levelezési cím, telefonszám Családi állapota Születési helye, ideje (év, hó, nap) Foglalkozása, munkaköre Munkahely megnevezése és címe 2./A kérelmezővel együtt költöző, közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott személyek: Neve Szül. hely, idő (év,hó,nap) Anyja neve
3./ A kérelmező és vele együtt költöző jövedelemmel rendelkező családtagok: Neve Szül.éve Kapcsolata a Munkahelye, Havi nettó átl. foglalkozása jövedelme kérelmezőhöz (gyermekek után járó ellátás is )
4./ kérelmezővel és vele együtt költözők jövedelme összesen: ………………Ft 5./ A család összlétszáma: ……………..fő 6./ Az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem: ………………….Ft
23 Vagyonnyilatkozat 7./ A kérelmező és a vele együtt költözők vagyona A. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: .............................. …………….…………..….város/község ............................... út/utca...........hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................, a szerzés ideje: ................ év .Hrsz:………. Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt:
igen - nem (a megfelelő aláhúzandó)
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: …………….……. .......................................... város/község .................................. út/utca ...........hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község..................................... út/utca ...........hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .............................................. címe: ………. ....................................... város/község ....................................... út/utca .......... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft
II. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: a) személygépkocsi: ......................................... típus ........................ rendszám: ………….……………… a szerzés ideje: ............................................................., gyártás ideje:……………………..………….. Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft b) tehergépjármű, autóbusz: .............................. típus ................................. rendszám: ………………….. a szerzés ideje: ............................................................., gyártás ideje: …………………………….. Becsült forgalmi érték:** .......................................... Ft
8. A kérelmező és a vele együttköltöző rendelkezett-e bérlakás lakásbérleti jogviszonyával: igen - nem Ha igen : a) címe:……………………………………………………………… b) a jogviszony megszűnésének oka:……………………………….. 9./ A kérelmezőnek és a vele együttköltözőnek volt-e saját tulajdonú lakása vagy résztulajdonú lakása : igen - nem a) címe:………………………………………………………………. b) a lakáshasználat megszűnésének oka:………………………………
24 10./ Eltartási szerződést kötöttek-e: igen - nem 11./ A kérelmező és családja kinél és milyen jogcímen lakik jelenlegi lakásában: ………………………………………………………………………………….. A jelenlegi lakásban lakó személyek szám: ………………..fő Az egész lakás a) alapterülete: ………………..m2 b) szobáinak száma: ………………..db c) szobáinak alapterülete: ………………..m2 A kérelmező és családja kizárólagos használatában álló a) szobák száma: ………………..db b) szobák alapterülete: ………………...m2 c) egyéb helyiségek:………………………………………………………………………. A lakás komfortfokozata:……………………………………… 12./ A lakáskérelem indoka: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Bűntető jogi felelőségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, lakáskérelmet más polgármesteri hivatalhoz nem nyújtottam be, illetve más kérelmező által benyújtott lakásigénylésen együttköltöző családtagként nem szerepelek. Tudomásul veszem, hogy köteles vagyok a fenti adatokban beállott változásról 15 napon belül a polgármesteri hivatalt értesíteni. A kérelemhez……………db………………….igazolást mellékelek. Kadarkút, 200…………év…………………hó……….nap ……………………………… kérelmező aláírása
…………………………………….. a házastárs ( élettárs ) aláírása
…………………………….. szem.ig.szám
………………………………….. szem. ig. szám
……………………………… nagykorú együttköltöző aláírása
………………………………….. nagykorú együttköltöző aláírása
………………………………
…………………………………….
A szolgálatinak minősített bérlakás pályázathoz- a jövedelemigazolásokon kívül – a munkáltató véleményét is csatolni kell.
25 5. számú melléklet1 9/2009.(V. 29.) számú rendelet 18. §-ához Önkormányzati tulajdonú szociális helyzet alapján bérbe adható, költségelven megállapított lakbérű bérlakások, szolgálatinak minősített bérlakások és egyéb helyiségek bérleti díjai A bérbeadó a szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakás alapterületére és komfortfokozatára való tekintettel - a következő általános forgalmi adót nem tartalmazó bérleti díjakat köteles alkalmazni:
-
Komfort nélküli lakás esetén: Félkomfortos lakás esetén: Komfortos lakás esetén: Összkomfortos lakás esetén:
85 Ft/m2/hó 133 Ft/m2/hó 191 Ft/m2/hó 256 Ft/m2/hó
A bérbeadó a költségelven megállapított lakbérű bérlakás és szolgálatinak minősített bérlakás alapterületére és komfortfokozatára való tekintettel. A következő általános forgalmi adót nem tartalmazó- bérleti díjat köteles alkalmazni: -
Komfort nélküli lakás esetén: Félkomfortos lakás esetén: Komfortos lakás esetén: Összkomfortos lakás esetén:
110 Ft/m2/hó 176 Ft/m2/hó 251Ft/m2/hó 336 Ft/m2/hó
A bérbeadó az önkormányzati tulajdonú lakásokhoz tartozó egyéb helyiségek bérbeadásánál a következő - általános forgalmi adót nem tartalmazó ajánlott bérleti díjakat köteles alkalmazni:
-
1
garázs esetén: faház:
Módosította a 29/2009.(XI.27.) Ökr. 2.§-a. Hatályos: 2010.I.1-től.
125 Ft/m2/hó 233 Ft/hó
26
Bérbeadói jogok és kötelezettségek hatásköri megosztása1
1. A Polgármester, mint bérbeadó jogkörében: 1.1. dönt arról, hogy az adott helyiség bérbeadására pályázat útján vagy pályázaton kívül kerüljön-e sor; 1.2. dönt a bérlő személyéről, kivéve, ha a bérlő kiválasztása pályázat alapján történik; 1.3. engedélyezi a bérleti szerződés megkötését a pályázaton kiválasztott bérlővel; 1.4. nyilatkozik a bérbeadói hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról: - helyiségcsere esetén, - helyiségbe történő befogadás esetén, 1.5. megtagadja a bérbeadói hozzájárulást a helyiség albérletbe adásához; 1.6. nyilatkozatot ad ki a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog fennállásáról, illetve megtagadja a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerését; 1.7. engedélyezi a bérleti szerződés módosítását bérlőtársi jogviszony létesítése és a bérlőtársi jogviszony megszűnése esetén; 1.8. felmondja a helyiségbérleti jogviszonyt, ha a bérbeadónak cserehelyiséget vagy pénzbeli térítést kell biztosítania, továbbá, ha a felek a szerződésben kikötötték, hogy rendes felmondás esetén a bérlőnek nem jár cserehelyiség vagy pénzbeli térítés; 1.9. megállapodást köt a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, illetve nyilatkozik az ezzel kapcsolatos bérlői kezdeményezésről, 1.10. dönt a 10 éves időtartamon belül lejáró határozott idejű szerződések meghosszabbításáról, amennyiben a bérleti szerződés feltételeit a bérlő a bérleti jogviszony alatt nem szegte meg, és az önkormányzatnak a bérleményre vonatkozóan más célú hasznosítási szándéka nincsen. 1.11. pályázati eljáráson kívüli bérbeadásra nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében.
2. A Polgármesteri Hivatal, illetve illetékes osztálya a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az Ügyrendben szabályozott munkamegosztás szerint: 2.1. előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester döntéseit; 2.2 a polgármester felhatalmazása alapján kiadmányozza a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester döntéseit; 2.3. eljár mindazokban az ügyekben, amelyekben jelen rendelet számára intézkedési jogkört ad; 2.4. írásba foglalja a lakás és helyiségbérleti szerződéseket, valamint azok módosításait; 2.5. megállapítja és beszedi a bérleti szerződés megkötésekor fizetendő – a helyiség rendeltetésszerű visszaadása fejében meghatározott – kölcsönösen kialkudott összeget, a szerződés megszűnésekor elszámol a bérlővel, a fenti, kölcsönösen kialkudott összeg megfizetésének elmulasztása esetén eláll a bérleti szerződéstől; 2.6. megállapítja a helyiségek adott évi bérleti díjának összegét – figyelembe véve a 18.§(1) bekezdésben foglaltakat - illetve beszedi a bérleti (használati) díjakat; 2.7. megállapodást köt a lakások és helyiségek bérleti (használati) díjáról, ideértve azok módosítását is, beszedi a bérleti (használati) díjakat; 2.8. teljesíti a bérbeadót terhelő karbantartási, lakóház és helyiség üzemeltetési kötelezettségeket, gondoskodik az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotban 1
Kiegészítette a 7/2010.(IV. 23.) Ökr. 6.§ (3) bekezdése. Hatályos 2010.V.01-től.
27 tartásáról, az életveszély megszüntetéséről, a tulajdonost terhelő hatósági kötelezések végrehajtásáról, a képviselő-testület által évente meghatározott mértékben és módon a lakóházak (vegyes rendeltetésű épületek) felújításáról; 2.9. a bérlőknek átadja, illetve visszaveszi a helyiségbérleményeket, gondoskodik a bérlőkre háruló helyreállítási, pótlási és cserekötelezettség érvényesítéséről; 2.10. ellátja a bérlőnek (használónak) a helyiségben hagyott tárgyaival kapcsolatosan felmerülő felelős őrzésből adódó feladatokat; 2.11. felmondja a bérleti szerződést az Ltv. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban (bérlőnek felróható felmondás), és jelen rendelet 16. §-ában meghatározott esetekben; 2.12. megállapodik a bérleti jogviszony szüneteléséről; 2.13. ellenőrzi a bérlemények állapotát, a bérlőre háruló munkálatok teljesítését; 2.14. eljár a helyiségekkel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel (területekkel) kapcsolatban az önkormányzat megbízottjaként, amikor a tulajdonos nevében a hatóságok és a közművek felé nyilatkozatra vagy igazolás kiadására van szükség.
3. Az önkormányzati intézmények, költségvetési szervek A jelen rendelet rendelkezéseinek, valamint az intézmény szabályzatában meghatározott feltételek figyelembevételével a használatukba adott nem lakás céljára szolgáló helyiségek, területek bérbe, haszonbérbe vagy használatba adás útján történő hasznosítása.
4. A feladatköri megosztás nem érinti a képviselő-testület azon jogát, hogy közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogot.
