Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2009.(V. 13.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól
Gyömrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.tv. (továbbiakban: Gyvt.) 18.§.(2) bekezdésében, a 29.§. (1)(2)bekezdéseiben, a 131.§.(1) bekezdésében és a 157.§.(5)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
I. RÉSZ I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. §. E rendelet célja, hogy Gyömrő Város Önkormányzata megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek a gyermekek és fiatal felnőttek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.
A rendelet hatálya 2. §.
E rendelet személyi hatálya Gyömrő Város Önkormányzat illetékességi területén kiterjed - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. - A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.
2
Értelmező rendelkezések 3.§. E rendelet alkalmazásában: a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú, b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek, f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy, g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása, i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás, j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti, p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít, r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak, z) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
Az ellátás típusai 4. §. A gyermekek és fiatal felnőttek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
a.) pénzbeli és természetbeni ellátások: aa) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: ba) gyermekjóléti szolgálat bb) gyermekek napközbeni ellátása bba) - bölcsőde bbb) -napköziotthonos óvoda bbc) -általános iskolai napköziotthon
3
II. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 5.§ (1)
(2)
(3)
(4)
(5) (6)
(7)
(8)
(9) (10) (11)
(12)
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a gyermeknek adható, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.
A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjesztheti elő. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 25%-a, de családonként összesen legfeljebb, éves szinten a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben is adható, különösen a védelembe vett gyermekek esetében. Amennyiben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást beiskolázás céljára kérelmezik az abban az esetben nyújtható, ha a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és a kérelmet legkésőbb a tárgyév augusztus 15. napjáig benyújtották. Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, illetve ha a családon belül a gyermek vagy valamelyik szülő tartós betegsége áll fenn, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%, de családonként összesen legfeljebb, éves szinten a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-a, ha az egy főre jutó jövedelem az (1)bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át. Kivételesen, méltányosságból, jövedelemhatárra való tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg annak a gyermeknek, aki a kérelem benyújtását megelőző kettő éven belül nem részesült ebben az ellátásban. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a határozat kézhezvételét követően kerül kifizetésre a Polgármesteri Hivatal házipénztárában. Erről a határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. Természetbeni ellátásként a gyermekek részére élelmiszer utalvány formájában is nyújtható. Szülő vagy törvényes képviselő kérelemére megállapított ellátás a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményhez is utalható. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb mint a fizetendő díj, a különbözet készpénzben kerül kifizetésre. Erről a felvételére jogosultat tájékoztatni kell. Fiatal felnőtt részére csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény tagozatán tanul.
4 A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai
6. §.
(1) A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával kapcsolatos hatáskört a Szociális-és Egészségügyi Bizottság /továbbiakban Bizottság/ gyakorolja. (2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni akár személyesen, vagy postai úton. (3) Amennyiben a kérelem elbírálása során alaposan feltételezhető, hogy a gyermeket nevelő család életkörülményei, jövedelmi viszonyai nem felelnek meg a kérelemben, illetve a vagyonnyilatkozatban szereplő adatoknak, akkor a Bizottság a Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat által készítetett környezettanulmány alapján tájékozódik a tényleges körülményekről. (4) A támogatást igénylő köteles szociális helyzetének feltárásában a Bizottsággal együttműködni. (5) Amennyiben a kérelmezőnek vagy családjának a jövedelme vállalkozásból származik, a Bizottság az APEH igazolását beszerzi a jövedelemadó alapjáról. (6) E rendelet alkalmazása során a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél egy év. Az egy főre jutó jövedelem számításánál a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. Az egy főre jutó vagyon számításánál a Gyvt. 19.§.(7) bek. a. pontja szerint kell eljárni. (7) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló önkormányzati hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény /Ket./ rendelkezéseit kell alkalmazni.
III. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 7. §. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban kérelmező) kérelmére történik. (2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybe vételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde, - iskolai napközis foglalkozás
5 Gyermekjóléti szolgáltatás 8. §.
(1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Vecsés és Környéke Mikrotérségi Intézményi Társulás alapján a Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat Vecsés, telepi utca 44/a /továbbiakban Szolgálat/ keretén belül biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17.§.(1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – kiskorú gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve a jelzést megtenni a Szolgálat Vezetőjénél /közvetlenül/ lehet. (3) Az ellátás biztosítását a Szolgálat Vezetőjének intézkedése alapozza meg.
(4) A Szolgálat részletes feladatait a Gyvt. 39-40 §-ai határozzák meg.
Bölcsődei ellátás 9. §. (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. (3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. (4) A bölcsődei ellátás megszűnik a) a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte, b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte. (5) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás. 10. §. (1) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkoztatás igénybevételére a közoktatásról szóló többször módosított – 1993.évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
6 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások eljárási szabályai 11.§. (1)
(2)
(3)
Az ellátás igénybevételére vonatkozó kérelmet - a szolgálat vezetőjéhez, - a bölcsőde vezetőjéhez - az óvoda vezetőjéhez, - az iskola igazgatójához kell benyújtani. az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles az ellátást biztosítani, - ha a szülő, gondviselő krízishelyzete miatt nem tud átmenetileg gondoskodni a gyermekéről, - a gyámhatóság jogerős határozata alapján. Az ellátás megszűnik: a./ a szülő, gondviselő kérelmére, b./ a családi gondok rendeződtek, a krízishelyzet megszűnt, c./ mentális problémák megoldódása esetén, d./ amennyiben az ellátás a gyámhatóság jogerős határozata alapján történt a gyámhatóság hozzájárulásával. Térítési díj 12. §.
(1) (2)
(3)
(4) (5)
A bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközis foglalkozás keretében térítési díjat biztosít. A szülő (gondviselő) által fizetendő térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. Egyéni rászorultság esetén a megállapított térítési díj méltányosság alapján 50-100 %-ig csökkenthető, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a teljes összegű térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné. Nem lehet csökkenteni a megállapított térítési díjat, ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A térítési díj megfizetése alól mentesíthető a fizetésre kötelezett, amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére a védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt, vagy más törvényes képviselőt és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(6)
Az intézményi térítési díj csökkentésére, elengedésére vonatkozó kérelmek felől rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként –átruházott hatáskörben eljárva a polgármester dönt.
(7)
A (3) bekezdésben foglalt esetben a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem számításánál a Gyvt. 19.§.(4)bek. foglaltakat kell alkalmazni.
(8)
Ha a gyermek a /6/ bekezdésben meghatározott kedvezményre jogosult, azt a kérelem benyújtásától a.) bölcsődés gyermek esetén a nevelési év végéig, b.) óvodás gyermek esetén a nevelési év végéig, c./ általános iskolás gyermek esetén a tanítási év végéig lehet megállapítani.
7
II. RÉSZ Záró és hatályba léptető rendelkezés Az Európai Unió jogának való megfelelés. 13. §.
Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a.) a Tanács 1612/68/EGK rendelete, b.) a Tanács 574/72/EGK rendelete, c.) a Tanács 79/7/EGK irányelve, d.) a Tanács 86/378/EGK irányelve
14. §.
Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Gyömrő, 2009. április 28.
Gyenes Levente polgármester
Varga Ernő jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2009 május 13.
Varga Ernő jegyző
8
TARTALOM JEGYZÉK
I. RÉSZ I. Fejezet:
1.
Általános rendelkezések: A rendelet célja A rendelet hatálya Értelmező rendelkezések Az ellátás típusai
1. 1. 1. 2. 2.
II. Fejezet: Pénzbeli és természetbeni juttatások: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai
3. 3. 4.
III. Fejezet: Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Általános szabályok Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsődei ellátás Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás A személyes gondoskodást nyújtó ellátások eljárási szabályai Térítési díj
4. 4. 5. 5. 5. 6. 6.
II. RÉSZ
7. 7. 7.
Záró és hatályba lépő rendelkezés Az Európai Uniós jogának való megfelelés
