ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1357/2009. (VI. 30.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2009. március 2-án sugárzott „Mónika show” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. A Testület megállapítja továbbá, hogy a műsorszolgáltató ugyanezen műsorszám 2009. március 1-én és 2-án közzétett műsorelőzeteseivel hat alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében 720 percre felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet a Műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második hétfőn 12 óra 00 perctől köteles végrehajtani. A Műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az RTL Klub megsértette a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit azáltal, hogy a 2009. március 2-án sugárzott „Mónika show” című műsorszámot nem megfelelő korosztályi csoportba sorolta be és nem megfelelő időpontban sugározta, továbbá a műsorszám előzeteseit sem megfelelő időpontban tette közzé. Az Országos Rádió és Televízió Testület ezért 12 óra 00 perctől 24 óra 00 percig felfüggesztette a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2009. március 2-i műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta.
A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató által 2009. március 2-án 17 óra 25 perces kezdettel sugárzott, II. korhatári-kategóriába sorolt „Mónika show” című műsorszámot egyes jelenetei alapján indokolt lett volna magasabb kategóriába sorolni. Ezért a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseinek sérelmét valószínűsítette. A Műsorszolgáltató a fenti műsorszám műsorelőzetesét hat alkalommal 21:00 óra előtt tette közzé, ezért a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés hat esetben történt sérelmét valószínűsítette. A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország: Gyártási év:
Mónika show 2009. március 2. 17:25:57 RTL Klub 43 perc II. kategória 12 éven felülieknek talk-show Magyarország 2009
A műsorszám tartalma: A 2009. március 2-án 17 óra 25 perces kezdettel sugárzott Mónika show című műsorszám a „Ma végre kiderül az igazság” alcímet viselte. Ennek jegyében két történetet tártak a közönség elé. Az elsőben a 15 éves Anasztázia – akit az előzetes letartóztatásban lévő nevelőapja 12 éves korában állítólag megerőszakolt – próbálta bizonygatni, hogy a férfi nem csak vele, hanem a barátnőjével, a hasonló korú Vikivel is kikezdett, és szexuális kapcsolatba bonyolódott. Előadta, hogy a 12. születésnapján Ákos bulit rendezett a saját lakásában a lány(ok) részére, ahol alkoholt fogyasztottak, társasjátékot játszottak, majd a nevelőapa mindkettejükkel lefeküdt. Noha Viki elismerte, hogy már létesített szexuális kapcsolatot másik férfival, azt végig tagadta, hogy Ákossal is megtette volna ezt. A lány és a stúdióban megjelent szülei kifejezetten rossz néven vették, hogy Anasztázia Vikit is Ákos áldozatának állította be. A kisípolt káromkodásokkal tűzdelt parttalan vita nem vezetett eredményre, bár Mónika próbálta megfejteni, hogy melyik lánynak milyen érdeke fűződhetne a hamis tényállításokhoz, de tanulságként csak azt szűrte le és osztotta meg a nézőkkel, hogy reméljük, kiderül az igazság, és a bíróság végzi majd a dolgát. A másik történet szereplői egy párkapcsolati krízis részleteit tárták a nyilvánosság elé. János a korábbi barátnőjével (Piroska) megpróbálta lezárni a sokéves, hullámvölgyekkel teli kapcsolatát. János új társa (Mariann) is megjelent a stúdióban. Noha Piroska váltig állította, hogy már nem szereti Jánost, Mariann érkezése mégis feldúlta őt, és a kettejük között elcsattanó csók tettlegességre sarkallta. A képernyőn a fizikai erőszak csak utalásszerűen jelent meg, a konkrét eseményeket nem rögzítette a kamera - nem vált pl. láthatóvá, ahogy ütlegelték egymást -, totál képben a biztonsági őrök háta, valamint az ütésre lendülő kéz jelent meg a képernyőn, a fentieken kívül a dulakodás hangjait, valamint a kisípolt káromkodásokat adták közre. A vádaskodásban és szitkozódásban kimerülő vitában János vált a nőket kihasználó negatív szereplővé, ezért Mariann bizalma is megrendülni látszott. Megjegyzendő, a két rivális hölgy szereplése kapcsán felmerül, hogy a jelenetet előre megrendezték, mivel Piroska és Mariann több alkalommal is a kamera mellé pillantottak, mint instrukcióra váró
2
színészek, sőt Mariann stúdióba lépése előtt közvetlenül Piroska ki is szólt suttogva, szájmozgása alapján a „tudom” szó hagyta el a száját. A műsorszám kifogásolt jelenetei: 17:24:36-17:24:47 Anasztázia: „Volt egy ilyen buli a 12. szülinapomon, és akkor ittunk, meg minden, és akkor így lefektetett minket, engem, meg a barátnőmet.” 17:29:47-17:30:19 Mónika: „Milyen társasjáték volt?” Viki: „Hát olyan volt, hogy dobni kellett dobókockával, és akkor rajta volt az, hogy ha hatot dobott, akkor hatot lépett, és ott volt, hogy igyál meg három pohárral, akkor innia kellett három pohárral, aki dobott.” Mónika: „Ja, hogy eleve a társasjáték ilyen volt. És nektek nem volt ellenvetésetek Anasztázia, hogy inni kell egy 12 éves gyereknek, de hát ezt nyilván tudtátok, hogy előbbutóbb le fogtok részegedni, hiszen az ilyen játékoknak ez a célja?” Viki: „Hát, én tudtam, hogy nem részegedek le, mert én rosszul is lettem, elmentem, hánytam. Az Ákos kísért ki, ő fogott.” 17:33:45-17:33:53 Anasztázia édesanyja (Szilvia) a stúdióba lépve nagy valószínűséggel pofon üti Vikit. Mónika arcán szörnyülködés tükröződik, de egyébként csak annyit mond: „Ó” (felirat: Az erőszak nem vezet megoldáshoz egyetlen vitás helyzetben sem.). Szilvia: „Miattad vagyok szégyenben az egész családdal, igen, ilyen k…vák végett, tudod?” 17:35:15-17:35:20 Mónika: „Pontosan mit mondott Neked akkor a lányod?” Szilvia: „Szó szerint? Hogy a …Ákos megb…ta.” 17:43:15-17:43:46 Mónika: „Reggel számodra hogy derült ki, hogy együtt voltatok? Miből derült ki?” Anasztázia: „Pucérak voltunk, meg hát az Ákos mondta, hogy jó volt velünk az éjszaka, velem is, meg a Vikivel is, akárhogy tagadod.” Anita (Viki édesanyja): „Akkor az Ákos miért tagadja, ha téged meg a Roxit is bevallott, akkor a Vikit miért tagadja?” Viki: „Azt mondtad, hogy engem az Ákos engem bevitt a kisszobába, ahol mind a ketten ruhástól voltunk, és amikor eltelt egy olyan jó negyed óra, 20 perc, ti nem jöttetek be, állítólag, és az Ákos kiment fölálló f…al, meg alsógatyában, én meg tangában, meg melltartóban?” Anasztázia: „Igen, mikor üvegeztünk, igen.”
17:45:01-17:45:21 Mónika: „Milyen képek, pucér képek?” Anasztázia: „Dehogyis, ruhában.” Viki: „Olyan, hogy ki van tolva a s…ge, ilyen boa, fehér boa van a nyakában.” Anasztázia: „És ez most miért baj?”
3
Mónika: „12 évesen ilyen képeket, ilyen toll-boa, meg ilyeneket, és azt mondod erre, hogy miért baj?” Anasztázia: „Hát az miért baj?” Mónika: „Hát az nagyon nagy baj!” 18:07:00-18:07:14 Piroska a belépő és Jánosnak csókot adó Mariannt nagy valószínűséggel megüti. Látható az ütésre lendülő kéz, majd Mónika döbbent arca, illetve az érkező biztonsági őrök. Moderálás nem történik, a lefogott felek válogatott szitkokat vágnak egymás fejéhez. Piroska: „Takarodjál! Te éltél vele hét évet, te k…va?” 18:07:29-18:08:17 Mariann: „Mi van, fiatal f…szra vagy ráállva? Ne aggódjál, kapsz te még!” Piroska: „Kapsz te kis f…pó g…ci!” Mariann: „Mi van, kéne a Janinak a f…sza?” A kiabálás, szitkozódás közepette a dulakodást csak a biztonsági személyzet tudja megakadályozni. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. május 8-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételre felhívó levelet a tértivevény szerint 2008. május 11én átvette, amelyre a 2009. május 19-én postázott válaszlevelében az alábbi észrevételeket tette. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint – amint az a felvételek megtekintéséből egyértelműen megállapítható – az ORTT által tett megállapítások egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. A szexualitásra nyíltan utaló részek nem szerepeltek a műsorban, a történtek bemutatása nem múlta felül a közepes mértéket és szexuális töltetű, obszcén nyelvezet nem volt tetten érhető a műsorszámban, amint erre a hatósági ellenőrzés sem tartalmaz egyetlen konkrét példát sem. A „Mónika show” című műsorszám, mint II. kategóriába sorolt műsor az általános nézőközönség számára készült, annak megtekintése azonban a tizenkét éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett volt ajánlott, hiszen tartalmazhatott olyan elemeket, amelyeknek önálló értelmi és érzelmi feldolgozása a gyermekek számára nehézséget jelenthetett. A vizsgált adás kapcsán a Műsorszolgáltató elsősorban fontosnak tartja tisztázni, hogy ténylegesen miről is szólt az epizód. Az első történetben egy megdöbbentő családi történetről esik szó, két lány mesél el egy történetet kétféleképpen. Állításuk több helyen teljesen ellentmondásos, így a néző konkrét esetleírást nem kaphat. A másik történetben egy szakításnak lehettek tanúi a tévénézők. A műsor első felében Viki mindvégig tagadta, hogy közte és Ákos között bármi is történt volna. Amint az az adásból kiderült, az Ákosnak nevezett férfi előzetes letartóztatásban van, ellene az eljárás megindult, de a terhére rótt cselekmény még nem bizonyosodott be, az erőszak ténye nem nyert bizonyítást, ekként őt is megilleti az ártatlanság vélelme. Minderre tekintettel a műsor mindvégig megfelelő távolságtartással kezelte a témát és egyszer sem
4
állította tényként, hogy a férfi megerőszakolta volna a lányokat. Az epizódban mind a szereplők, mind a műsorvezető csak utaltak a történtekre. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint ekként nem felel meg a valóságnak a hatósági ellenőrzés azon megállapítása, mely szerint a pedofíliát részletező módon mutatták be. Sem a kifejezés, sem ezzel azonos tartalmú más, a konkrét bűncselekményt megnevező állítás nem hangzott el az adásban. A műsorvezető több ízben is hangsúlyozta, továbbá a képernyőn jól láthatóan felirat formájában több alkalommal megjelent, hogy a lányok által a születésnapi buliról elmeséltek felvethetik bűncselekmény gyanúját. Feliratban megjelent, hogy a kiskorúak megrontását a törvény szigorúan bünteti! Ugyancsak felirat hívta fel a figyelmet arra, hogy hasonló esetekben szükség lehet különböző rehabilitációra, ennek hangsúlyozására szintén sor került. Ugyanez elmondható az alkoholfogyasztás elítéléséről is. A Műsorszolgáltató véleménye szerint nem helytálló az ORTT azon kifogása, miszerint nem került kellő módon hangsúlyozásra, hogy bűncselekményről van szó, és hogy az alkoholfogyasztást nem ítélték el kellő szigorral. A Műsorszolgáltató nem ért egyet az ORTT azon megállapításával, miszerint a műsorvezető moderálása és a képernyőn megjelenő tanácsok és kijelentések nem tudták kellőképpen ellenpontozni a látottakat. Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató valamennyi rendelkezésére álló eszközt felhasznált az ellenpontozásra, így állítása szerint egyértelműen megállapítható, hogy legmesszebbmenőkig eleget tett a törvényi kötelezettségének, mind az ORTT korábbi határozataiból kiolvasható útmutatásának és feltételrendszernek. A stúdióban lévő vendégek nem színészek, vagy fizetett statiszták voltak, így a szereplők magatartására a műsorkészítőknek természetes módon ráhatásuk nincsen. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint ekként nem róható fel neki, hogy a fiatalok nem mutattak megbánást, szégyent vagy sajnálatot. A műsorban elhangzott és az ORTT által kifogásolt „káros magatartásmintákat” a Műsorszolgáltató véleménye szerint Mónika teljes mértékben és több alkalommal elítélte és a nézők számára egyértelműen „helyre rakta”. Amint azt a hatósági ellenőrzés is megállapítja a rosszalló arckifejezés, az elhangzott ellenvélemény és a képernyőn megjelenő információk háromszorosan erősítettek rá éppen az ORTT által megkívánt hatás és következmény elérésére. Ha és amennyiben az ORTT álláspontja szerint ezen többszöri elhatárolódás és elítélés sem elegendő egy ilyen beszélgetés során, úgy tényszerűen megállapítható, hogy az ORTT szerint ezen témák semminemű feldolgozása nem kerülhet képernyőre napközbeni idősávban. Véleménye szerint ez teljes mértékben ellentétes valamennyi magyar és európai alapelvvel, és a véleménynyilvánítás szabadságával. A kifogásolt adás 5. percében, Mónika első kérdései között szerepelt, amikor Anasztáziával beszélt, hogy miért nem gondolt arra, milyen követelményekkel járhat egy ilyen együttlét: „terhesség vagy egyéb dolog”, utalt itt a betegségekre, az esetleges pszichés sérülésekre. Egy perccel később azt kérdezte, hogy miért nem fordultak azonnal nőgyógyászhoz, ha ilyen dolog történt – utalva arra, hogy az orvos egyrészt bizonyságot adhatott volna, másrészt szakszerű segítséget, ha szükséges. Ebben a történetben számtalanszor hangsúlyozásra került a szülők felelőssége, az a tény, hogy hozzájuk kell fordulni egy ilyen esetben, és természetszerűleg az, hogy egy szülőnek kötelessége segíteni, ha gyermekét bántalmazzák, hogy a szülőknek mindent el kell mondani. A műsor 8. percében kiírásra került egy ingyenesen hívható segélytelefonszám, ahová hasonló esetben fordulni lehet. Mónika mindvégig azt kérdezte a lányoktól, hogy 12 évesen hogyan mehettek bele egy ilyen dologba, hogyhogy nem volt ellenvetésük. A 10. percben kiírták a képernyőre, hogy a kiskorúak megrontását bünteti a törvény. Később a szereplő maga is elmondja, hogy jártak rendőrségen és pszichológusnál is. A 14. percben azt is felirat jelezte, hogy pszichológus segítségét kell kérni minden ilyen esetben. A 15. percben Mónika a családsegítőről beszélt. A 20. percben
5
arra hívták fel a figyelmet a műsorkészítők, hogy a szülők figyeljenek arra, ha gyermekük viselkedése megváltozik, mert lehet, hogy nem mer, vagy nem tud segítséget kérni. Amikor a meztelen fotók készítéséről beszélnek, Mónika szó szerint ezt mondja: az nagyon nagy baj! A Műsorszolgáltató egyetért az ORTT-vel abban, hogy a fiatal korosztály erkölcsi fejlődése szempontjából a felvilágosító tevékenység kiemelten fontos. Mindezt legmesszebbmenőkig szem előtt tartva járt a Műsorszolgáltató – állítása szerint –, hiszen a részletesen felsorolt kiírások, magyarázatok, és a moderátor valamennyi reakciója mind-mind ezt a célt szolgálta. Álláspontja szerint a bemutatott eset nem hagyott nyitva „számtalan kérdést”, amint az az ellenőrzés megállapításai között olvasható. Ugyanígy „szükségtelen információ” közreadására nem került sor, hiszen részletes esetleírást egyik szereplő sem mondott el, a kifogásolt adásban a hangvétel mindvégig tárgyilagos volt. Megjegyzi a Műsorszolgáltató, hogy ezzel ellentétes jelenetet, párbeszédet az ORTT a műsorból nem idézett, hiszen abban nem voltak ilyen részletek. A lányok története éppen azért került, kerülhetett adásba, mert a bemutatott esetnek egyértelmű üzenete és tanulsága volt, mégpedig az, hogy mit kell ilyenkor tenni: szólni a szülőknek, majd szakszerű segítséget kérni. Az, hogy mindez nem „katedráról szónokolva”, „szájbarágósan” történik, hanem életszerű példák nyomán feliratban, a műsorvezető által elmondva, illetve a szereplők elbeszélésből derül ki, a Műsorszolgáltató véleménye szerint sokkal hatásosabb és célravezetőbb, mintha didaktikusan mondogatnák, hogy mit nem szabad csinálni – legfőképpen egy ilyen korosztály esetében, akik köztudott, hogy a tiltásra miként reagálnak. A második történetben szintén különös figyelmet szenteltek a készítők annak, hogy sem az erőszakos jelenetek ne kerüljenek bemutatásra, sem olyan kifejezés, kijelentés ne legyen hallható és érthető, amit az ORTT korábbi döntéseiben kifogásolt. Valamennyi trágárság kifütyülésre került olyan módon, hogy azt a hatósági ellenőrzés sem tudta idézni. A szereplők szájáról sem voltak leolvashatóak a mondatok, amint ezt is az ORTT korábban kifogásolta. Piroska történetében valamennyi kifogásolható kijelentés teljes mértékben kisípolásra került, a tettlegesség az adás teljes tartalma alatt egyetlen egy alkalommal sem volt látható. A Műsorszolgáltató állítása szerint a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétben moderálás itt is történt, a műsorvezető többek között az őszinte beszélgetés fontosságára hívta fel a figyelmet, ezzel is hangsúlyozva, hogy minden problémát jelezni kell és annak megoldására törekedni. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a talkshow műfaj biztosította keretek között maximális körültekintéssel, a résztvevők elmondása alapján, tárgyilagosan tárta fel a kérdéses szituációkat, megszólaltatva annak szinte valamennyi résztvevőjét és érintettjét. A szerkesztés során a készítők különösen figyeltek arra, amikor a stúdióban az egyik szereplő erőszakosabban reagált, az egyáltalán nem volt látható – az ORTT korábbi kifogásainak szem előtt tartásával, az ide vonatkozó határozatban írtaknak megfelelően ezek mind kivágásra kerültek. Igaz ez olyannyira, hogy maga az ellenőrzés is csupán olyan megállapítást tartalmaz, miszerint nagy valószínűséggel pofon üti; nagy valószínűséggel megüti. A Műsorszolgáltató az ily módon megvágott részeknél feliratban is felhívta a figyelmet arra, amit az ORTT korábban szintén kifogásként hozott fel ellene, hogy az erőszak nem jelent megoldást és annak minden formája elítélendő. A kifogásolható obszcén, trágár szavak az ORTT kérésének
6
megfelelően, teljes mértékben kisípolásra kerültek, ekként azokat a hatósági ellenőrzés sem tudta idézni. A Műsorszolgáltató véleménye szerint az a kijelentés, amely értelmében a témáról számtalan nyitott kérdést meghagyva, helyenként szükségtelen információkat rejtő, felszínes beszélgetéseken keresztül, valamint a drámai hatást fokozó eszközök segítségével esik szó, egyáltalán nem állja meg a helyét egy talkshow esetében, melynek pontosan az a célja, hogy akár érzékeny témákat is feldolgozzon, és tegye mindezt civil emberek életének bemutatásával. Sokszor sokkal könnyebb megvallani az érzelmeinket „idegenek” füle hallatára, mint a hozzánk közel állók előtt, akiknek esetleges negatív véleményétől inkább tartunk. Ezenkívül lélektanilag sokkal kevésbé megterhelő indirekt módon elmondani a problémáinkat, mint szemtől szembe. Az ellenőrzés megállapításaival szemben a Műsorszolgáltató véleménye szerint nem vetődhet fel, hogy a látottak bármiként is követendő magatartásmintaként hatnának, azok nem általánosítva kerültek tálalásra, hanem megmaradtak az egyediség, a konkrétumok szintjén. A Műsorszolgáltató véleménye szerint az ORTT tévedésben van, amikor az egyes nyilatkozók magatartásformáit, adott kérdésről alkotott véleményét magatartás-mintaként értékeli, hiszen téves, hogy ezek közül bármelyik is példaadó lenne. A fiatalkorúak számára a műsorban szereplők – számukra idegenek – megnyilvánulásai nem jelentenek mintát, minta értékkel csak azok a viselkedések bírnak, amellyel közvetlen környezetükben (család, iskola, barátok stb.) rendszeresen találkoznak. A Műsorszolgáltató szerint a beszélgetéseknek ennél mélyebb, másabb, a kiskorúak személyiségfejlődését esetlegesen károsan befolyásoló üzenete nem volt. Véleménye szerint az ORTT által kifogásolt jelenetek bemutatása, s a műsor egésze sem tolódott el olyan síkra, amelyből a 12-16 év közötti kiskorúak, őket félrevivő következtetéseket vonhattak volna le. Az ORTT 1494/2002. (X. 17.) számú határozata nem zárja ki a II. kategóriába sorolt műsorszámból a szexualitás jelenlétét, csak kritériumként jelöli meg, hogy az nem erősítheti a partnerkapcsolatokban a nem egyenrangúság népszerűsítését. Jelen vizsgálat tárgyává tett adásban e kritériumokat meghaladó megnyilatkozások, jelenetek nem szerepeltek álláspontja szerint. A leírtak alapján a Műsorszolgáltató kéri a vele szemben megindított közigazgatási hatósági eljárás megszüntetését. A hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján a Testület az alábbi álláspontját alakította ki. 1. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés sérelme Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés értelmében: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.”
7
A műsorszám műfaját tekintve talk-show, a szórakoztató műsorok egyik legnépszerűbb fajtája, amely moderátor által irányított közönség előtt, stúdiókörnyezetben felvett beszélgetésekből épül fel. A show középpontjában nem ismert emberek, hanem hétköznapi átlagemberek állnak, akik a legbensőbb magánügyeiket vitatják meg egymás közt, gyakorta olyan intim témákat is, amelyek egyébként csak ritkán kerülnek nyilvánosságra. Ebből következően a program valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas, a gyakorta csak látszólagos hitelessége ellenére mély meggyőző erővel, befolyási potenciállal rendelkezik. A műsorban részt vesznek ugyan szakértők, de előfordul, hogy az adott téma kapcsán csak a moderátor ad tanácsot a meghívottaknak (ez történt a kifogásolt első téma kapcsán is), illetve vonja le az esetből a tanulságot. A műsor első szegmensének témája a kiskorúak elsődleges szocializációs környezetében, a családon belül kialakult konfliktus volt. Ezen belül a fiatalkorúak számára rendkívül kényes problémakör, a családtag által a kiskorú ellen elkövetett szexuális zaklatás kérdése állt a középpontban. A védeni kívánt korosztály egészséges lelki, szellemi fejlődésének biztosításában kiemelkedő szerep jut az említett szociális egységnek, ezért az ezzel kapcsolatos problémák tárgyalásakor különösen fontos szempont a megfelelő körültekintés és érzékenység. A II. korhatári kategóriába sorolt alkotások már foglalkozhatnak érzékenyebb témákkal, de mivel a 16 év alattiak a korlátozott, hiányos élettapasztalatuk következtében még nehezebben ítélik meg az elhangzottakat, különös körültekintéssel kell eljárni a szerkesztőknek a műsor készítésekor, azaz a távolságtartó feldolgozás elengedhetetlenül szükséges. A szexualitás témájára leginkább fogékony generáció a nemi érés időszakában lévő 12-18 év közötti korosztály. Erkölcsi fejlődésük szempontjából a felvilágosító tevékenység kiemelten fontos, azonban különös jelentőséggel bír, hogy a szexuális vonzalom kóros formáiról (pl. pedofília) milyen formában esik szó. A fiatal nézők tájékoztatása kétségtelenül szükséges, tekintettel arra, hogy a szexuális bűncselekményeknek gyakorta ők is áldozatai lehetnek, ugyanakkor az egészséges lelki fejlődésüket semmiképpen sem károsíthatja. Ebből következően nem mindegy, hogy a témáról számtalan nyitott kérdést meghagyva, helyenként szükségtelen információkat rejtő, felszínes beszélgetéseken keresztül, valamint a drámai hatást fokozó eszközök segítségével esik szó, avagy tárgyilagos hangvételre törekedve. Mindkét vitatott történet központi témáját a szexualitás adta. Az elsőben egy pedofil kapcsolat, a másikban pedig egy hagyományos párkapcsolat nyomán került előtérbe a nemiség. A kiskorúak személyiségfejlődése szempontjából kényes témának tekinthető szexualitást és főleg a szexuális bűncselekménynek számító pedofíliát, részletező módon mutatták be. Az eset kibontása során - véleményünk szerint - nem hangsúlyozták, hogy bűncselekményről van szó, a lányok szükséges rehabilitációja semmilyen formában nem került terítékre (szakpszichológus, egyéb szakértő, orvos stb.). Problémás elemnek számított továbbá a kiskorúak alkoholfogyasztása, amelyet szintén nem ítéltek el kellő szigorral. Álláspontunk szerint a káros hatásokat a műsorvezető moderálása, illetve a képernyőn időnként megjelenő „tanácsok” és kijelentések nem tudták kellőképpen ellenpontozni. A fiatalok a bűncselekménynek számító szexuális aktusok kapcsán nem mutattak megbánást, szégyent, vagy sajnálatot, továbbá az alkoholfogyasztás, az erotikus fotók készítése az olvasatukban teljesen hétköznapi tevékenységeknek számított. A fenti káros magatartásmintákat Mónika rosszalló arckifejezése, egymondatos ellenvéleménye és a képernyő alján megjelenő morál, teendők, valamint tanácsok sem írhatták felül („Ingyenesen hívható segélyvonal 06 80 505-101, ami hasonló helyzetekben hívható.”, „A kiskorúak megrontását a törvény szigorúan bünteti.”, „Az erőszak nem vezet megoldáshoz egyetlen vitás helyzetben sem.”, „Magyarországon évente átlagosan 150 esetben kezdenek nyomozni a
8
rendőrök kiskorú megrontása ügyében.” , „Hazánkban több százezer olyan gyerek él, aki hozzátartozó által elkövetett testi, lelki vagy szexuális erőszak áldozata.”, „Erőszakkal egyetlen esetben sem lehet fellépni hasonló helyzetekben.”). A második történet kapcsán a szintén többször felbukkanó, felismerhető szexuális töltetű obszcén nyelvezet, valamint az agresszív, tettlegességet sem nélkülöző viselkedésmód emelhető ki. Különösen kifogásolható, hogy a műsorszám ajánlójában – egyértelmű nézettségnövelő céllal – kizárólag a megdöbbentően erőszakos viselkedésminták kaptak szerepet. A felmutatott és alig-alig ellensúlyozott példák a fogékony kamaszok számára könnyen elsajátíthatóak voltak, különösen azért, mert a mintát szolgáltató szereplők egy része a saját korosztályuk képviselői közül kerültek ki. A serdülők fejlődésének természetes sajátossága, hogy ebben a korban kezdődik meg a szülőktől történő elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek és életmódok keresésével jár együtt. A médiában kínált modellek és példák szinte kritikátlanul kerülhetnek elfogadásra, továbbá kellő élettapasztalatuk hiánya következtében nehezen ítélhetik meg a bemutatott magatartásminták erkölcsi, társadalmi elfogadottságát. Értelmezésünkben a szexualitásra nyíltan vagy közvetve utaló részek még szülői magyarázattal sem voltak feldolgozhatóak a kiskorúak számára, továbbá a közepes mértéket is felülmúló, többször elégtelen szinten álcázott szexuális töltetű obszcén nyelvezet ugyancsak meghaladta a II. korhatári kategóriában elfogadható szintet. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéletei szerint: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni nemcsak szóhasználatát, hanem képi megjelenítését, hang- és zenei aláfestését, tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál.” Az Rttv. fent idézett rendelkezésének értelmezése szerint az a műsorszám, amely közvetett módon utal szexualitásra, alkalmas lehet a kiskorúak fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, és ezért a III. kategóriába kell sorolni. A műsorszámban központi elemként jelent meg a szexualitás, ráadásul a szexualitás egy kóros formája, a pedofília került az első történetben a beszélgetés fókuszába. Még inkább aggályosnak tekinthető, hogy a szexuális kapcsolatra a lány állítása szerint közte és nevelőapja között került sor. A Testület álláspontja szerint ez a téma a kiskorúak számára abból a szempontból is káros következményeket okozhat, hogy a gyermekek szülőkbe vetett hitüket és bizalmukat megrendítsék a hiányos élettapasztalatuk miatt. Szintén káros mintaként szolgálhatott a kiskorúak alkoholfogyasztásának megjelenése a műsorban, valamint az, hogy ennek elítélése nem került megfelelő módon kihangsúlyozásra. A Testület az 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában a II. korhatári kategóriába sorolt műsorszámokkal kapcsolatban kimondja: „A műsorszámok minősítésénél a
9
műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen. (…) A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek a keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik.” A testületi határozatban foglalt követelményeket szem előtt tartva mindenképpen aggályosnak tekinthető a műsorszámban előtérbe került erőszakos viselkedésforma és a kiskorúakkal folytatott, szexuális kapcsolatok beteges formájának kibeszélése. A Testület meg kívánja jegyezni, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi ítéletében is megjegyezte, hogy „a felnőtté válás időszakában lévő 12/14-18. év közötti kiskorúak korosztályának az erkölcsi fejlődése kialakulásában fontos szerepe van a felvilágosító tevékenységnek, azonban nem közömbös, hogy a nemi élet más formáiról (…) családi vagy iskolai körben, tárgyilagos módon esik szó, avagy ezt nélkülöző, felszínes módon”, továbbá arra is kitért, hogy „a show műfaj valamely társadalmilag érzékeny kérdéskör feldolgozására, annak felelősségteljes feltárására, a deviáns magatartásformák nevelő, tanító, figyelemfelkeltő célzattal való bemutatására sok esetben a meghívott személyek megnyilvánulásai okán, avagy a felhasznált dramaturgiai megoldások miatt – nem nyújt megfelelő teret.” (2.Kf.27.311/2005/4.) Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben és az idézett – 2.Kf.27.311/2005/4. – ítéletben foglaltakat. alapján megállapítható, hogy az ilyen témának önmagában a megjelenése II. kategóriában az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek sérelmét valósítja meg. A műsorszám második történetének központi témája egy hagyományosnak nevezhető párkapcsolat volt. A műsorszám ezen részében a két hölgy (Piroska és Mariann) közönséges, erőszakos magatartása és a durva, obszcén kifejezések jellemezték. Igaz, hogy a Műsorszolgáltató a trágár kifejezéseket kisípolta, az erőszakos jeleneteket pedig kivágta a műsorából, azonban a szereplők dulakodása és a biztonsági személyzet közbelépése által az erőszak – ha rendkívül csekély formában is de – megjelent a műsorban. A Testület álláspontja szerint a látottak egyértelműen alkalmasak voltak, hogy a kiskorúak egészséges fejlődésére nézve káros hatást gyakoroljanak, ugyanis a műsorszámban az erőszak, mint a konfliktuskezelés egyik lehetséges módja jelent meg, mindehhez pedig közönséges viselkedés is társult. A Testület nem ért egyet a Műsorszolgáltató azon véleményével, miszerint a fiatalkorúak számára a műsorban szereplők megnyilvánulásai nem jelentenek mintát. Tekintettel arra, hogy a II. kategóriába sorolt műsorszámok esetében – ha nagykorú felügyelete mellett is – óvodások és kisiskolás korúak is tartózkodhattak a televízió képernyője előtt, akik számára sok esetben követendő példát jelenthetnek a televízióban
10
látottak, ezáltal elsajátítására.
könnyebben
fogékonyak
lehetnek
az
agresszív
viselkedésformák
A II. korhatári kategóriának azok a műsorszámok felelnek meg, amelyek a tizenkét éven aluliak szülő felügyelete, magyarázata mellett maradéktalanul képesek megérteni, azonban ebbe a korosztályba az óvodás, illetve a kisiskolás korosztály is beletartozik. Ezt erősítette meg a Fővárosi Ítélőtábla is, amikor kimondta, hogy „az Rttv. 5/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt követelményeknek maradéktalanul az az adás tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelete mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető” (2.Kf.27.163/2004/5.) A Testület szerint nem elfogadható a Műsorszolgáltató azon nyilatkozata, amely szerint a szereplők magatartására a műsorkészítőknek természetes módon nincsen ráhatásuk. Az Rttv. 3. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében „a műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát és azért felelősséggel tartozik.” Figyelembe véve, hogy a Műsorszolgáltató objektív felelősséggel tartozik az által közzétett műsorszámokra vonatkozóan, ezért az általa nyilatkozatban foglaltak nem mentesítik a felelősség alól. A műsorszolgáltatói nyilatkozat már csak azért sem állja meg a helyét, mert szerkesztett műsorról lévén szó lehetősége lett volna a káros elemek adásból történő kivágására. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” Az Rttv. fent idézett törvényi rendelkezése értelmében a műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő sorolására már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúakra káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy megjelenő jelenetek alkalmasak lehetnek-e a fiatalok egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A Testület ezen álláspontját erősíti a Fővárosi Bíróság 8.K.33.371/2008/6. számú ítéletében, amikor az alábbiakat mondta ki: „Kiemeli a bíróság azt is, hogy a törvényi szabályozás „alkalmas arra, hogy”, illetve „alkalmas” fordulatai arra mutatnak, hogy a tényállások veszélyeztető jellegűek, vagyis a jogsértés megállapításának nem feltétele az eredmény megvalósulása. Az „alkalmasság” megítéléséhez pedig a bírói gyakorlat által kimunkált szempontok adják meg az alapot.” A műsorszámban ismertetett első történet bemutatása amiatt is alkalmas volt arra, hogy a tizenhat éven aluli nézők szellemi fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja, mert a műsorszolgáltató a témát a gyermekek védelmére vonatkozó alkotmányos követelményekkel összeegyeztethetetlen módon dolgozta fel. Az Alkotmány 67. § (1) bekezdése értelmében minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. E jogot súlyosan sérti, hogy a műsorszolgáltató két tizenöt éves gyermek (három évvel korábban történt) állítólagos megerőszakolásának tragikus történetét az érintett kiskorúak vitájaként, igénytelen bulvár-eszközökkel, a gyermekek felelőtlen szerepeltetésével mutatta be. A műsor
11
így az alkotmányos követelményeket sértő üzenetet közvetített, ami káros a tizenhat éven aluliak szellemi fejlődésére. A Testület a fent leírtak alapján azt az álláspontot alakította ki, hogy a műsorszámban megjelenített témát, tartalmat figyelembe véve alkalmas volt a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért indokolt lett volna magasabb korhatárikategóriába sorolni, így a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület az álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletét, amelyben kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” 2. Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdés sérelme Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdés értelmében: „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató 2009. március 2-án a törvény által előírt időintervallumnál korábban - 17 óra 25 perces kezdettel – sugározta a „Mónika show” című műsorszámát, ezért a Testület megállapítja az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmét. 3. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés sérelme Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés értelmében: „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató a „Mónika show” című műsorszám műsorelőzetesét 2009. március 1-én 12:10:56-kor, 15:34:11-kor és 17:34:45-kor, március 2-án pedig 13:28:17-kor, 15:20:05-kor és 16:49:54-kor tette közzé, ezért a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés hat alkalommal történt megsértését állapítja meg. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja jelenti, amelynek értelmében: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.”
napra
felfüggeszti
a
A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1.5 és 11.2.1 pontjai kimondják:
12
11.1 Ha a Műsorszolgáltató megsérti a Törvényben, az ÁPF-ben vagy a jelen Szerződésben foglaltakat az ORTT az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: 11.1.5 meghatározott időre, de legfeljebb Műsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlását;
30
napra
felfüggeszti
a
11.2 Az ORTT 30 napig terjedő időre felfüggesztheti a Műsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlását, ha: 11.2.1 a Műsorszolgáltató az ORTT felhívása ellenére sem hagy fel az ORTT által korábban írásban kifogásolt magatartással.” A Testület a 2008. évben összesen tíz [178/2008. (I. 23.), 729/2008. (IV. 22.), 731/2008. (IV. 22.), 764/2008. (IV. 29.), 814/2008. (V. 6.), 977/2008. (VI. 4.), 1030/2008. (VI. 5.), 1138/2008. (VI. 25.), 1283/2008. (VII. 9.), 1670/2008. (IX. 10.) számú ORTT határozatok], a 2009. évben pedig nyolc [54/2009. (I. 7.), 55/2009. (I. 7.), 158/2009. (I. 21.), 515/2009. (III. 4.), 572/2009. (III. 11.), 842/2009. (IV. 15.), 902/2009. (IV. 22.) és 1127/2009. (V. 28.)] határozatában szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme miatt. A Testület a jelen eljárás tárgyát képező törvénysértések elkövetéséért legutóbb az 1127/2009. (V. 28.) számú határozatában szankcionálta a Műsorszolgáltatót. Ebben a határozatában a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértéséért 30, míg az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés megsértése miatt 25 perc időtartamra függesztette fel a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A Műsorszolgáltatóval szemben a 2009. évben az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt a Testület mind a nyolc alkalommal felfüggesztés szankciót alkalmazott. A védendő korosztályra tekintettel a Testület véleménye szerint ugyanilyen típusú szankció kiszabása vezethet arra, hogy a Műsorszolgáltatót jogkövető magatartás tanúsítására szorítsa. A Testület a szankció megállapításakor figyelembe vette, hogy a Műsorszolgáltató legutóbb jelen eljárás tárgyát jelentő törvénysértés elkövetését megelőzően egy hónappal, 2009 februárjában sértette. Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató rendszeresen megsérti az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit, valamint a legutóbbi jogsértést 2009 februárjában követte el, ezért a Testület az Rttv. 5/A. § (2), 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések megsértéséért 720 perc időtartamra felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A Testület a szankció mértékének megállapításakor figyelembe vette, hogy a Műsorszolgáltató gyakorlatában nem tapasztalható előrelépés és továbbra is rendszeresen sérti a törvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit. A műsorszámban egy társadalmilag érzékeny kérdéskör bemutatása és annak ilyen keretek között történő feldolgozása olyan súlyos sérelmet jelent a kiskorúak egészséges fejlődésére, amely indokolttá teszi a fent meghatározott szankció kiszabását. A Testület a szankció kiszabásakor figyelembe vette a Műsorszolgáltatóval szemben korábban alkalmazott szankciókat, továbbá azt a tényt, hogy a Műsorszolgáltató klasszifikációs gyakorlata nem áll összhangban a törvény rendelkezéseivel, valamint a Testület és a Bíróság által kialakított gyakorlattal sem.
13
A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. június 30. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
14
