AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1354/2009. (VI.30.) VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1037 Budapest, Kunigunda útja 64.) műsorszolgáltatóval szemben folytatott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) e) pontja alapján meghozta az alábbi végzést.
A Testület a műsorszolgáltató m2 adóján 2009. február 22-én közzétett „Beszélő köntös” című film előzetese kapcsán a műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 5/C.§ (1) bekezdésének vélelmezett megsértése tekintetében indult közigazgatási eljárást megszünteti. E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2009. februári műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: A műsorszolgáltató m2 csatornáján 2009. február 22-én a „Paddington medve kalandjai” című I-es kategóriás rajzfilm után a „Beszélő köntös” című II. kategóriába sorolt film előzetesét, majd ezt követően az I-es kategóriás „Spuri” című ausztrál ifjúsági filmsorozatot sugározta. A Testület a fenti eset kapcsán az Rttv. 5/C.§ (1) bekezdésének a megsértését valószínűsítette a műsorszolgáltató részéről. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. április 3-án kelt levelében küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte:
A műsorelőzetesnek az I. kategóriába tartozó műsorszámok közötti sugárzásának az volt az oka, hogy a jelzett nap délelőttjén hétvégi, családi műsorszámok kerültek bemutatásra. Az összeállítás első félórája a kisebb gyermekeket vette célba, majd a kamaszoknak szóló „Spuri” című műsorszámmal folytatódott az összeállítás. A „Spuri” című műsorszámot a műsorszolgáltató az I. kategóriába sorolta, azonban ez nem jelenti azt, hogy annak célközönsége csak a 12 éven aluli korosztály lenne, a műsorszám tartalmánál fogva 12 éven felüliek számára is szórakoztató, így a célközönség elsősorban a 10-14 éves korosztály volt. A „Spuri” című műsorszám előtt sugárzott „A beszélő köntös” című film műsorelőzetese szintén az említett korosztályt célozza meg, tekintettel arra, hogy Mikszáth Kálmán regénye számos iskolában kötelező olvasmány a 10-12 éves korosztály számára. Emiatt fontos volt, hogy gyermekek nézőket kellő időben tájékoztassa arról a műsorszolgáltató, hogy módjukban áll megtekinteni az irodalmi mű filmes adaptációját. A tapasztalatok szerint mindenképpen célszerű a műsorszám sugárzása előtt a célözönség tudtára hozni azt, hogy egy későbbi időpontban szintén egy nekik szóló műsorszám kerül sugárzásra, mivel nagy a valószínűsége annak, hogy a nézők a vége főcím alatt csatornát váltanak. A műsorszolgáltató hangsúlyozta, hogy a műsorelőzetes tartalma semmilyen tekintetben nem volt hátrányos a kiskorú, tizenkét éven aluli nézők számára, a műsorszolgáltató a később közzétenni kívánt, értékes műsorszámról szeretett volna információt közölni egy olyan műsorelőzetessel, amely nem alkalmas egyetlen korosztály kedvezőtlen befolyásolására. A Testület az eset kapcsán a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 5/C.§ (1) bekezdése értelmében „A II. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.” Az Rttv. 5/B.§ (1) bekezdése értelmében „Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.” Az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdése szerint „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.249/2007/4. számú ítéletében a következőket mondta ki: „Az elsőfokú bíróság az 5/C.§ (1) bekezdésének értelmezése során helytállóan alkalmazta az Rttv. 2.§-ának 28/A. pontját, amely szerint e törvény alkalmazásában műsorelőzetes az olyan műsorszám, amely a műsorszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, illetőleg ismertet. A műsorelőzetes tehát önálló műsorszámnak minősül, és egy II. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére nem kerülhet sor az I. kategóriába tartozó 12 éven aluliaknak szánt műsorszámként. Ebből a szempontból pedig mindegy, hogy a műsorszámot (műsorelőzetest) egy I. kategóriás műsorszámba beépítve sugározzák, vagy két I. kategóriás műsorszám között. A felperesi fellebbezésnek az Rttv. 5/C.§-ának (1) bekezdése szerinti értelmezése idegen az Rttv. fiatalkorúak védelmére vonatkozó elveitől.” Az Rttv. 5/F.§-ában kapott felhatalmazásánál fogva az 5/B.§ szerinti minősítésnél irányadó szempontokról, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzésekről
2
és a minősítés közlésének a módjáról a Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. határozatában az I kategóriába tartozó műsorszámok vonatkozásában az alábbi megállapításokat tette: „Kategória:
Korhatárra
való
tekintet
nélkül
megtekinthető
műsorszámok
5/B.§ (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni. Tekintettel arra, hogy az I. kategória nem ajánlást fogalmaz meg egy bizonyos korosztály részére, hanem az ilyen módon besorolt műsorszám korhatárra való tekintet nélkül az általános nagyközönséghez szól, a műsorszolgáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a 12 éven aluli gyermekek is a nézőközönség részét képezhetik. Ezért az I. kategóriába olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek a 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, valamint olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket. Az ilyen módon besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására:nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, nem közvetíthet olyan magatartás mintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni.” A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.249/2007/4. számú ítéletében a jelen esettel analóg eset kapcsán következőket mondta ki: „Az Rttv. 5/B.§-ának (1)-(5) bekezdései a klasszifikálás szabályait műfaji jellemzőktől függetlenül, minden műsorszámra irányadó módon határozzák meg. Az Rttv. 5/C.§-ának (1)(4) bekezdései tartalmazzák a különböző besorolási csoportok szerinti sugárzási időpontok meghatározását. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok körében helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy egyaránt tartozhatnak ide, mind a kicsiknek szánt animációs műsorszámok, mind például az autós magazinok vagy kulturális ajánlók. Az Rttv. 5/C.§-ának (1) bekezdése azonban már megbontja ezt az egységet, és szükségessé teheti az egyes kategóriába tartozó, korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok körében annak értékelését, hogy az adott műsorszámot 12 éven aluliaknak szánták-e vagy sem. Ezen minősítés csak első megközelítésben tűnik szubjektív kategóriának, ugyanis az Rttv. 5/B.§ (1) és (2) bekezdéseinek összevetéséből egyértelmű, hogy csak azok a gyermekek számára készült műsorszámok tartozhatnak a 12 éven aluliak szánt csoportba, amelyek egyébként korhatárra tekintet nélkül megtekinthetők, azaz az I. kategóriába soroltak.” A Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. határozatában az I. kategóriába tartozó műsorszámokat két csoportra osztja, így az egyikbe azok tartoznak, amelyek „12 éven aluli gyermekek számára készültek”, míg a másikba azok, amelyek „bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket”. A Fővárosi Ítélőtábla fentiekben idézett ítélete is úgy fogalmaz, hogy „az Rttv. 5/B.§ (1) és (2) bekezdéseinek összevetéséből egyértelmű, hogy csak azok a gyermekek számára készült műsorszámok tartozhatnak a 12 éven aluliak szánt csoportba, amelyek egyébként korhatárra tekintet nélkül megtekinthetők, azaz az I. kategóriába soroltak”. Vagyis ez az ítélet is különbséget tesz az I. kategórián belül a 12 éven aluliaknak szánt és a minden korosztály számára megtekinthető műsorszámok között. Az Rttv. nem határozza meg a „gyermeknek szánt” kategóriát, annak tartalmára csak az alábbiakból következtethetünk:
3
Az 1984-ben Ausztráliában bevezetésre került Gyermektelevíziózás kódexe az alábbi szempontokat határozza meg: -
„A gyermek, illetve a kisgyermekeknek szóló műsorok nem szimplán gyermekek számára alkalmas művek, hanem olyan produkciók, amelyek kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek. (...) Ha gyermekek is szerepelnek a műsorokban (különösen fikciós műsorokban) lehetőleg ők álljanak az alkotás középpontjában, s nem pedig, mint felnőtt szereplők mellett esetlegesen felbukkanó ,,statiszták” közreműködjenek. (...) Úgymond a gyermek ,,vigye” a cselekményt, amelynek ellenőrzéséhez felvethető a kérdés: leírható-e a történet, ha a gyermekszereplőt eltávolítjuk. Ha a válasz igen, akkor valószínűtlen, hogy a műsorról elmondható lenne, hogy gyermek-specifikus vagy gyermekközpontú. (...)”
Ez, valamint a médiatörvény rendelkezései alapján megállapítható, hogy kiskorúaknak készült műsorszámoknak tekinthetjük azon műsorszámokat, amelyek a kiskorúak testi, lelki, szellemi érettségi fokának megfelelő tartalmakkal bírnak, megfelel az ő igényeiknek, érdeklődésüknek, illetőleg kiskorúakról szól, az ő főszereplésükkel készült és nem hordoz ezen érzékeny korosztály számára fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésük szempontjából veszélyes tartalmakat. Egy német szakértők által kidolgozott definíció szerint a „gyermekműsorok olyan gyermekek számára készített produkciók, amelyek a gyermekek által nézettek, valamint fejlődési – és azonosulási lehetőségeket kínálnak számukra. A szakértők a tartalmi kritériumok között említették a gyermeki fantázia kibontakoztatását, a gyermeki gondolkodás, érzés és cselekvés figyelembe vételét, a gyermeki életvilág (reális vagy fiktív) bevonását, a fejlődési szakaszokhoz kapcsolódást, a gyermeki szemszögből történő érvelést, valamint magyarázatot stb. „ A gyermekműsorok másik, magyarországi szakértők által javasolt definíciója a következő: „gyermekműsoroknak tekinthetők azok a műsorszámok, amelyek pedagógiai szándékkal szólítják meg a 14 év alatti óvodás és általános iskolás korú gyermekeket, és figyelembe veszik a gyermeki recepció sajátosságait, értve ez alatt az életkori sajátosságokat, a tévénézési szokásokat.” A „Spuri” című műsorszám egy ausztrál ifjúsági filmsorozat, melynek főszereplője egy nomád családból származó fiú, aki barátságot köt egy módosabb család lányával. A fiú kutyáját Spurinak hívják. A sorozat az ő különböző kalandjaikról szól. A legtöbb epizód a helyi általános iskolában játszódik, ahol a helyi diákok nehezen fogadják be a nomád fiút. Rendszerint, ha valami baj történik, akkor Őt kiáltják ki bűnbaknak. Ezen műsorszám tehát tartalma, valamint a szereplők alapján nem minősül kizárólag gyermeknek, illetve a kisgyermekeknek készült műsorszámnak. Az Rttv. 5/C.§ (1) bekezdése nem úgy fogalmaz, hogy a II. kategóriába sorolt műsorszámok I. kategóriába sorolt műsorszámok között nem tehetők közzé, hanem ennél szűkítőbb az értelmezése így azt mondja ki, hogy II. kategóriás műsorszámok tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetőleg ilyen műsorszámok között nem tehetők közzé”. Ezért a törvény ezen rendelkezése nem értelmezhető tágan, így mivel jelen esetben a „Spuri”című műsorszám tartalma alapján nem tartozik a gyermekeknek, illetőleg 12 éven
4
aluliaknak szánt műsorszámok közzé, ezért ha a műsorszolgáltató ezen, valamint más egyéb tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámok környezetében tett közzé II. kategóriába sorolt műsorszámot, azzal nem sértette meg az Rttv. 5/C.§ (1) bekezdését. Tekintettel arra, hogy a Testület a fenti esetek kapcsán törvénysértést nem állapított meg, az Rttv 31.§ (1) bekezdése e) pontja alapján, melynek értelmében „A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha …e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, az Rttv. 5/C.§ (1) bekezdésének a megsértése tekintetében a műsorszolgáltatóval szemben indult eljárást megszünteti. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ket. 109.§ (2) bekezdése alapján a végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a végzés felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.
Budapest, 2009. június 30.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
5
