Az emberi emlékezet BME- 2008/2009; Tavaszi félév
Albu Mónika
[email protected] KKognití o g n itívívTTudomá u d o m á náyinyi Kognit Tudom Tansz KTanszé ö z p o nétk
B u d a p e s ti M ű s z a ki é s G a z d a s á g tu d o m á n yi E g ye te m
Az emlékezet idegrendszeri alapja Dendritek
Szinapszis előtti terminálok
Integráció Setjttest Sejtmag
Spike kezdet
Axondomb
Ingerületvezetés Myelin hüvely
Axon végződés Transzmitter szekréció
Kapcsolat két neuron között: a szinapszis A tanulás alapja az idegrendszerben a szinaptikus szerkezet átalakulása: - A meglévő szinapszisok átalakulása. - Új szinapszisok keletkezése.
Long Term potentiation - LTP • Feltételei: – Egyszerre több másik neurontól érkezzen infó. – Csak a már ingerelt neuronok felől váltható ki.
• Eredménye: az ingerelt sejtben olyan változások jönnek létre, melyek a sejtet hosszú időre érzékennyé teszik: – Struktúra változás – Génexpresszió – Visszaható változások
Mi történik az idegrendszerben ha emléknyom keletkezik? • Valamely megelőző idegrendszeri folyamat rövidebb vagy hosszabb időre nyomot hagy az idegrendszerben. • Tanulás… kicsiben és nagyban, állatban és emberben ….
Mi a tanulás? • Tanulás: viselkedés viszonylag állandó megváltoztatása a gyakorlás eredményeképpen • Adaptatív alkalmazkodás a környezethez
A tanulás formái • 1. Habituáció: élőlény megtanulja figyelmen kívül hagyni az ismerős és következmény nélküli ingereket • 2. Klasszikus kondicionálás: azt tanulja meg, hogy bizonyos ingereket egy másik követ 3. Operáns kondicionálás: válasz és következménye közti összefüggéseket tanulja meg 4. Komplex tanulás: több mint asszociációk kialakítása
D.O. Hebb és az Aplysia vagy bíborcsiga
1/a HABITUÁCIÓ szifon gátló sejt
kopoltyú
1. Egymás után többször ingereljük a szifont. 2. Mivel ez ingerli a gátló, köztes sejtet, ezért az egyre nagyobb gátlás válaszcsökkenést eredményez. 3. Habituálódik a kopoltyú – a csiga nem húzza be az eredeti ingerre.
1/b. SZENZITIZÁCIÓ szifon Érző neuron
Serkentő neuron
kopoltyú
1. Fájdalmas ingert adunk a farok érző idegsejtjének. 2. A serkentő, köztes neuron az eredetinél hosszabb választ vált ki a mozgató sejtből. 3. Az ingerre való érzékenység tovább fennmarad (percek, órák).
Behaviorista megközelítés • Viselkedés jobban megérthető külső, mint belső okokból • Tanulás építőkövei: az egyszerű asszociációk • Inger – válasz pszichológia = SR Ψ • Különböző fajok és különböző helyzetekben is azonosak
DE A tanulás mai elemzésében kognitív tényezőket és biológiai korlátokat is figyelembe kell venni
2. Klasszikus Pavlovi Kondicionálás Pavlov kutyás kísérletei: ha egy feltételes inger (CS) rendszeresen megelőz egy feltétlen ingert (UCS), feltételes válasz (CR) alakul ki a feltétlen válaszból (UCR).
Klasszikus Pavlovi Kondicionálás •Feltétlen inger •Feltétlen reflex •Feltételes inger •Feltételes reflex
Klasszikus Pavlovi Kondicionálás
Kioltás!
Klasszikus Pavlovi Kondicionálás • Másodlagos kondicionálás: bármely inger megszerezheti a feltétlen inger (UCS) erejét, ha kövekezetesen egy biológiailag fontos UCS-sel párosítjuk. pl.:kutya+fény+hangkutya+hang • Generalizáció: minél hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ.
Klasszikus Pavlovi Kondicionálás • Diszkriminációs tanulás: a generalizációval ellentétes folyamat. A feltételes ingerek közti különbségekre érzékeny folyamat. A sok inger közül „kiválasztódik” egy konkrét. o Ez a differenciális megerősítésnek köszönhető.
• Kioltás: a tanulási folyamattal ellentétes. Ha a feltételes
ingert nem követi szisztematikusan a feltétlen inger, akkor a válasz folyamatosan csökken, majd megszűnik. Klasszikus kondicionálás jelensége embereknél: kondicionált félelem, drogtolerancia
Klasszikus Pavlovi Kondicionálás • Kontiguitás a CS és az UCS között – Pavlov: időbeli érintkezés • Kognitív tényezők: a bejósolhatóság és a meglepődés A CS megbizható bejóslója az UCS-nek – Rescorla kiserlete: kutyák reakciója bejósolható és nem bejósolható áramütésre Kamin kisérlete: fény+áram (kísérleti csop.) hang+áram (mindkét csop.) hang; érzelmek (mindkét csop.) Blokkolás jelensége!
Biológiai korlátok • Etológiai kihívások: különböző fajoknál eltérő a tanulás; ezt genetikailag meghatározott „viselkedési tervrajz” határolja be (pl. patkányok és galambok eltérő tanulása) • Az asszociációk szelektivitása; beépített kapcsolatok
3. Operáns kondicionálás • Klasszikus kondicionálás: a UCS nagyon hasonlít a CS-re • Operáns kondicionálás: a megtanult válasz befolyásolja a környezetet – operál rajta –, megerősítések segítségével rögzül.
Extrák…
Operáns kondicionálás • Thorndyke macska kísérletei: állatoknál próba - szerencse viselkedés • Effektus törvénye: a megerősítéssel követett viselkedés valószínűbbé válik
Operáns kondicionálás •Skinner kísérletei (patkányok és galambok): a válasz (pedálnyomás) gyakorisága hasznos mértékegysége a válasz erősségének •Formálás: csak a kívánt válaszokat erősítik meg, így új válaszokat lehet kialakítani •Operáns kondicionálás elvei a gyereknevelésben is hasznosíthatóak
Skinner doboz
Operáns kondicionálás alkalmazása • Generalizáció, diszkrimináció és kioltás • Kondicionált megerősítés: megerősítéssel összekapcsolódó inger saját megerősítő hatékonyságot nyer, másodlagos megerősítők (pl. pénz, dicséret) játékszenvedély, pszichiátriai betegek kezelése • Részleges megerősítés különböző megerősítési tervek szerint (rögzített- ill. változó arányú és idejű tervek)
Operáns kondicionálás A megerősítés típusai
Rögzített arányú
Rögzített idejű
Változó arányú
Változó idejű
„Adjatok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket s az általam megjelölt környezetet felnevelésükre, s garantálom, hogy bármelyiket véletlenszerűen kiválasztva nevelek belőle amilyet csak akartok – orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt, s akár koldust vagy tolvajt is, függetlenül elődei tehetségétől hajlamaitól képességeitől, foglalkozásától, s fajától.” J.B. Watson: Behaviorizmus 1924
J. B. WATSON
Averzív kondicionálás formái • Büntetés: a választ egy averzív esemény követi, amely a válasz kioltását eredményezi • Menekülő tanulás: az élőlény megtanulja, h leállítson egy averzív eseményt • Elkerülő tanulás: az élőlény megtanulja az averzív esemény leállítását annak elkezdése előtt
Kognitív és biológiai tényezők az operáns kondicionálásban • Kognitív tényezők: Megerősítés részben az alany befolyása alatt kell álljon - tanult tehetetlenség Kontiguitás a válaszok és megerősítések között • Biológiai korlátok: Mely megerősítő melyik válaszhoz kapcsolódhat (pl. galamboknál: élelemcsipkedés; áramütés-szárnycsapkodás)
4. Komplex kognitív tanulás • Tanulás kulcsa: mentális reprezentációk kialakítása. A világ komplexebb vonatkozásaival kapcsolatban majd ezeken hajtunk végre műveleteket • Komplex tanulásnál a mentális műveletek stratégiákká állhatnak össze • Absztrakt fogalmak megtanulása is a reprezentációk segítségével jöhet létre. „konkrét-absztrakt” (alma – kör) és „elvont-absztrakt” (cél –háromszög) fogalmak
4/a. Kognitív térképek • A patkányok útvesztőtanuláskor nem próbahiba tanulást végeznek hanem kognitív térképet alakítanak ki – Tolman
…amikor nem feltétlenül szükséges a „kognitív térkép”
4/b. Belátásos tanulás • Belátásos tanulás (Köhler) csimpánzoknál: – A megoldás hirtelen jelenik meg – heurisztikus. – Ha egyszer megoldottak egy problémát, utána kevés lesz az irreleváns elem. – Megoldások általánosíthatóak hasonló problémákra
Belátásos tanulás
Belátásos tanulás • A komplex tanulás két fázisa: A kezdő fázisban problémamegoldást használunk, hogy levezessük a megoldást; a második fázisban a megoldást az emlékezetben tároljuk, és előhívjuk, amikor hasonló problémával szembesülünk.
Állatok nyelvtanítása Kondicionálás…?
Állat és Ember • 5-6 éves gyerek 50006000 szó • 2 expozíció elég • 1,9 év – 3 kétszavas mondat • 2,8 év – 497 mondat
• Majom 200-300 szó • Nagyon sok expozíció • Megerősítés
Gardner (1969-1985) – Washoe Süketnémajelek 160 jel
Premack (1970-1983) – Sarah 130 jel Jelzés hasonló korú gyereknek
Terrace (1978-1984) – Nim Chimsky
125 jel
Patterson - Koko
Patterson - Koko • • •
KOKO gorilla 375 jel Süketnéma jelnyelv
http://www.gorilla.org/
Savage-Rumbaugh – Kanzi Kanzi – Bonobo Beszélt nyelv korlátozott megértése Számítógépes jelnyelv
Kondicionálás…? A nyelv minden bizonnyal nem… A tanulás minden bizonnyal igen…
Egy kis ismétlés… A tanulás formái • 1. Habituáció: élőlény megtanulja figyelmen kívül hagyni az ismerős és következmény nélküli ingereket • 2. Klasszikus kondicionálás: azt tanulja meg, hogy bizonyos ingereket egy másik követ • 3. Operáns kondicionálás: válasz és következménye közti összefüggéseket tanulja meg • 4. Komplex tanulás: több mint asszociációk kialakítása
A tanulás külső modell nélküli
A humán tanulás formái • 1. Habituáció: élőlény megtanulja figyelmen kívül hagyni az ismerős és következmény nélküli ingereket • 2. Klasszikus kondicionálás: azt tanulja meg, hogy bizonyos ingereket egy másik követ • 3. Operáns kondicionálás: válasz és következménye közti összefüggéseket tanulja meg • 4. Komplex tanulás: több mint asszociációk kialakítása
A tanulás külső modell nélküli
Tanulás külső modellel Obszervációs tanulás • Modellkövető tanulás • Bandura a gyermekek agresszív viselkedésformáinak elsajátítását tanulmányozta. • Modell alapján gyorsabban és több agresszivitást produkáltak.
Mi a tanulás? • Az emlékezetből információkat kell tudnunk előhívni és új információkat kell tudni beletölteni… • A tapasztalatok által módosul a … többnyire a viselkedés pl. elméleti anyag elsajátítása • Négy fő forma: – Személyes esemény elsajátítása – Új info elsajátítása – Új készség elsajátítása – Új szokás elsajátítása
Humánspecifikus tanulás folyamatai • 1. személyes események megjegyzése (epizodikus és önéletrajzi emlékezet) • 2. új információk megtanulása (szemantikus emlékezet) • 3. új készségek elsajátítása ill. új szokások kifejlesztése (procedurális tanulás)
Az emlékezés folyamatai és a tanulás fázisai
• 1. kódolás (bevésés): -A)figyelem és motiváció • 2. tárolás v. konszolidáció : -B) ismétlés, gyakorlás -C)rendszerezés (új információk kapcsolódása a meglévő tudáshoz) -D) megszilárdulás • 3. előhívás: -újból az ismétlés kerül előtérbe
A) Figyelem szerepe a tanulásban • Figyelem szükséges a tanuláshoz • Pl. kettős feladat vizsgálatok: - figyelmet igénylő másodlagos feladat szisztematikusan rontja az elsődleges feladatra vonatkozó felidézési teljesítményt • Küszöb alatti észlelés, emléknyomok altatásban, bár ezek inkább a feismerésre, mint a felidézésre gyakorolnak hatást
A) Motiváció szerepe a tanulásban
• Motiváció: meghatározza, hogy mennyire fog valaki odafigyelni a megtanulandó anyagra • Nilsson prof kísérlete a vizsgálatra jelentkező „motiválatlan” diákokkal • Szándékos vs. automatikus tanulás:- tanulási szándék segíti a személyt, ha arra ösztönzi, hogy odafigyeljen az anyagra és a legmegfelelőbben dolgozza fel • De van automatikus tanulás is (pl. tárgyak helye, események előfordulási gyakorisága)
B) Tanulás és gyakorlás • Ebbinghaus kísérletei (1885): értelmetlen szótagok tanulása 0, 8, 16,24,32,42,53,64 alkalommal ismételte el a szótagokat A tanulás hatékonyságát a 24 óra múltán a hibátlan visszamondáshoz szükséges ismétlések számán mérte le.
1. Teljes idő hipotézise A megtanult mennyiség közvetlen függvénye a tanulásra szánt időnek • Tanulás fontos, alapvető jellemzője! • De: a hosszabb tanulási időt nem feltétlenül töltjük egyformán aktívan használni… • Tanulási stratégia is fontos: különböző stratégiák-különböző hosszúságú tanulási idők -pl. gyors ütem-gépies ismételgetés; lassabb-képzeleti képek alkalmazása
2. Elosztott gyakorlás Az elosztott gyakorlás hatékonyabb mint a tömbösített • Gyakorlás napi mennyisége: több napra elosztott gyakorlás hatékonyabb (gyakoribb és kevesebb gyakorlás) • Gyakorlások közötti pihenőidők hossza:
motoros készségek esetében romlik a teljesítmény, ha a próbák közötti idő túl rövid (bár ez a teljesítményben mutakozik meg és nem a tanulásban) – célpont követési feladat verbális tanulás esetében nincsenek egyértelmű eredmények
• Egyes elemek közötti ismétlési szünetek: elemek közötti hosszabb szünetek jobb tanulást eredményeznek • Előhívási gyakorlás: egy elem sikeres előhívása megnöveli az esélyét annak, hogy a személy később is emlékezni fog rá segít a tanulásban, ha a személyt akkor kérdezzük ki, amikor még tudja az anyagot • Kombinálva az előhívási gyakorlás hatással : elnyújtott ismétlési stratégia a leghatékonyabb – kikérdezés: amikor a lehető leghosszabb késleltetés, még helyes felidézéssel jár együtt
Elosztott gyakorlási hatás „Sokat segíthet a gyakorlás, Ha megfelelő az eloszlás. Ha mindent bemagolsz egy ültő helyedben A végén fele sem marad meg a fejedben.” (Neisser id. Bjork, 1988)
C) Rendszerezés szerepe • Feldolgozási szintek elmélete (Craik és Lockhart,1975) :
– Amit felidézünk, az nem maga az elem, hanem a feldolgozási folyamatnak marad utóhatása, melyből következtethetünk az adott elemre – A feldolgozás egy felszínes szinten kezdődik, majd mélyebb szemantikus feldolgozás felé halad – Ismétlés két fajtája: fenntartó és elaboratív (az elem mélyebb szintű kódolása és megjegyzése; ezért jóval hatékonyabb) – Verbális anyagok szemantikai feldolgozása gazdagabb és jobban megkülönböztethető emléknyomot eredményez, mint a fonológiai v. vizuális kódolás
Craik és Lockhart (1975) feldolgozási szintek elmélete • 3 kondició/3 szint: – – –
a)kis vagy nagy betű b)rímel vagy nem rímel c)beleillik-e a mondatba
Nem tudták, hogy ki fogják kérdezni őket. elmélettel: Véletlen tanulás…
• Problémák az elmélettel:
– A mérés problémája: hány kg mélységű? Mi a mértékegység? – Elkülönülő szakaszok a feldolgozásban – a feldolgozás nem csak soros, hanem párhuzamos is, sőt reciprok hatások is lehetnek – Túlkódolás – ha elolvasunk egy szót, mindenképp tudjuk a jelentését is, akkor is ha a kérdés a nyomtatás minőségére vonatkozott – Transzfernek megfelelő feldolgozás – egy anyagot jobban el lehet sajátítani, ha a kódolás a felidézési céloknak megfelelően történik (nem feltétlenül rossz a fonológiai kód)
„Az emlékezet mindenfajta megjavítása az asszociációk kidolgozásán múlik” William James 1890
Aktuális értelmezések • A bonyolultabb szemantikai feldolgozás általában jobb tanulást eredményez – A fonológiai kódolás dimenziói behatároltak, szemantikailag viszont számos jellemzőt felhasználhatunk – Több megkülönböztető jegy kódolása segíteni fogja a felismerést, a mélyebb szemantikai és elaboratív feldolgozás révén több jegyet tögzíthetünk – sokrétű kódolás, jobb megkülönböztethetőség főként felismerési feladatban mutatkozik meg
• Az aktív ismétlés jellegzetességei: – az információ fenntartása egy rövid időn keresztül – gyenge kapcsolatok az elemek között – felismerés jó – új információk beágyazása a régiek közé – asszociációk kiépülése és nem csak előfeszítés – a felidézés is jó
Az emlékezeti tárak hierarchiája Amiről eddig szó volt… EMLÉKEZET
EXPLICIT
EPIZODIKUS
SZEMANTIKUS
IMPLICIT
KÉSZSÉGEK
ELŐFESZÍTÉS
KONDICIONÁLÁS
NEM ASSZOCIATÍV
Humánspecifikus tanulás folyamatai • 1. személyes események megjegyzése • 2. új információk megtanulása (szemantikus emlékezet) • 3. új készségek elsajátítása ill. új szokások kifejlesztése (procedurális tanulás)
Megőrzött tanulási képességek: Procedurális tanulás • Claparéde – 1911: tű és a Korszakovszindróma • Megőrzött tanulási készség améziásoknál (Hanoi torony, tükörolvasás, mozgó célpont követés, stb.) • A tanulás itt magától az adott feladatban korábban produkált teljesítménytől függ, és nem attól, hogy az illető emlékszik-e tudatosan az adott feladatra.
Az emlékezeti tárak hierarchiája EMLÉKEZET
EXPLICIT
EPIZODIKUS SZEMANTIKUS KÉSZSÉGEK
IMPLICIT
ELŐFESZÍTÉS
KONDICIONÁLÁS (SZOKÁSOK)
NEM ASSZOCIATÍV
Explicit és implicit tanulás • Explicit tanulás: ennek során a személy aktívan odafigyel a megtanulandó anyagra, lehetőség szerint megpróbál olyan hipotéziseket és szabályokat megfogalmazni, amelyek segíthetik az elsajátítást • Implicit tanulás: kevés vagy semmilyen szerepet nem játszanak a végrehajtó és stratégiai folyamatok
Explicit és implicit tanulás • Explicit emlékezet: múltbeli események előhívását megalapozó emlékezeti folyamat. pl.: verbális vagy téri elemek megtanulása (felidézés, felismerés) • Implicit emlékezet: az észlelési és kognitív készségeket megalapozó emlékezet. Gyakran fejeződik úgy a feladatok végrehajtásakor a teljesítmény javulásában, hogy a javuláshoz vezető tapasztalatok nem jelennek meg a tudatos felidézésben. Nehezen verbalizálható. pl.: priming, szótöredék kiegészítés, motoros készségek és Mr. Carlson a chiken sexer
Explicit és implicit tanulás • Az explicit és implicit tárak külön tárolódnak: – Az explicit teljesítmény nem befolyásolja az implicit teljesítményt és vica versa -1) lista bemutatás; – 2) töredék-kiegészítés; – 3) lista felismerés – A szó jelentésének elmélyítése javítja az explicit előhívási feladat teljesítményét, de nincs hatással az implicit helyzetre. Illetve tanulási kontextus/modalitás nem befolyásolja a felidézést, de a töredék-kiegészítést igen.
Kitekintés a következő órára
Hipermnézia avagy
Hogyan fejleszthető az emlékezet?
Néhány példa a hipermnéziára • Hipermnézia: kiváló emlékezet, mint az információ mennyiségét, ill. pontosságát tekintve • Példák kiváló emlékezeti képességekre: - Ókori római szónokok, akik félnapos szónoklatot fejből mondtak - S. emlékezőművész: hihetetlen mennyiségű információt (pl számok hosszú sorát) tudott megjegyezni n. rövid idő alatt
• „esőember” emlékezete tényekre (telefonkönyv, baleseti statisztikák stb.) • Más autistáknál is figyeltek meg hipermnéziát • „idiot savant”szindróma
• Franco Magnani festő: 10 éves korában hagyta el szülőfaluját Pontitot, 20 év múlva kezdte el lefesteni megdöbbentő pontossággal
Nekik hogyan sikerült? - Veleszületett adottság -Erős érzelmi töltet • Titok nyitja: emlékezeti stratégiák
Emlékezeti stratégiák • Érzelmesen • Logikusan • Mozgásosan • önjutalmazóan
Emlékezeti stratégiák • Érzelmesen • Logikusan • Mozgásosan • önjutalmazóan
Emlékezeti stratégiák • Érzelmesen • Logikusan • Mozgásosan • önjutalmazóan
Emlékezeti stratégiák • Érzelmesen • Logikusan • Mozgásosan • önjutalmazóan
Emlékezeti stratégiák -1 1. Információ szervezése és tömbösítése: • Pincérek dillemája• megoldás: szubjektív szervezés (pl. különálló szavakból összefüggő történetet alkotunk) - hierarchiavázlatot készítünk és azt jegyezzük meg • szubjektív jelentésadás Pl. brit emlékezőművész úgy jegyzett meg 36 kül. számot, hogy hatos csoportokra osztotta, majd a számokat átalakította betűké -549372-KLPMJM- KALAP MAJOM- elképzelte, hogy a majom kalapban lovagol
2. Képzeleti képek, rímek, ritmusok • Ókori rómaiak - „memóriaszobák” • Képzeleti mnemotechnikai eljárások: -helyek módszere -kulcsmódszer: idegen nyelvek tanulása, v. nevek megjegyzése - pl.Kogutowitz Manó –kocsi gurul egy tó fele, miközben vicceket mesél a volánnál egy manó - angol curtain szó
3. Verbális mnemotechnikai eljárások • Rímek, ritmusok
- Harminc napos szeptember, április, június, november.
• Memórifogasok -Egy, megérett a megy. Kettő, feneketlen teknő. Három, te leszel a párom. Négy, kirepül a légy, Öt, itt egy sütőtök, Hat, hasad a pad, Hét, dörög az ég, Nyolc, leszakadt a polc, Kilenc, kis Ferenc, Tíz, tiszta víz.
a –szor a az a négyzet b-szer b az b négyzet kettőnek az összege Pithagorász -tétele
létra kacsa esernyő szamár gyűrű
4. Egyszerűsítű mnemotechnikai módszerek • Kezdőbetűk módszere pl.VöNSZKI, ápjuszeno • Betűszavas módszer pl. Vilma NéniSzomjas Kacsáit Itatja
5. Részletes feldolgozás és kódolás • Minél mélyebben dolgozzuk fel a megtanulandó anyagot, annál többre emlékszünk belőle • Hatékony: egy esemény okaira és következményei vonatkozó kérdések
6. Egy komplex, de hatékony módszer: a PQRST
• Preview • Question • Read • Self-recitation • Test - Memória fejlesztésének alapelvei: anyag megszervezése, feldolgozása és gyakorlása
…azoknak, akiknek meg a verbális emlékezete jobb és a képek problémásak…
Mindennapi módszerek a mindennapi memória fejlesztésére Hogyan jegyezzünk meg neveket? • Légy motivált! • Ahol lehet, használj nomenclátort • Első találkozáskor:- figyelj oda a nevérekérdezz vissza - ha lehet, kérj névjegyet – társítsd a neved hangzása, értelme alapjánismételd meg a nevét- fontos neveket a naptárba • Dolgozz ki egyéni társítási rendszert
Hogyan jegyezzük meg mit hová tettünk? • Figyelj oda! (pl. belső monológ) • Társíts!- tárgyat a lerakás helyével (csörrentsd meg a kulcsot, mond ki hangosan) • Ismételj!- új helyeket írd fel és rakd ki jól látható helyre • Frissítsd fel!- naptárba írt emlékeztetők • Alakíts ki rendszereket és utána ragaszkodj hozzájuk!
Hogyan jegyezzük meg azt, amit hallunk? • Figyelj oda! –nézd a partneredet, tegyél fel kérdéseket • Társíts!- Ha lehet jegyzetelj • Ismételj!- saját szavaiddal fogalmazd újra, végén foglald össze • Frissítsd fel!
Hogyan jegyezzünk meg telefonszámokat? • Sehogy. Írd fel, v. írd a mobilod memóriájába • Saját telefonszám: célszerű megjegyezni -vágd a számokat számodra értelmes darabokra ( 43-007-97)
Hogyan jegyezzünk meg útvonalakat? • Ha új helyre utazol, először tanulmányozd a térképet • Indulás előtt gondolatban menj rajta végig • Mindig nézz vissza útvonalváltások előtt és után- ez megkönnyíti a visszafele utat
Hogyan jegyezzünk meg listákat?
• Írd le!
Hogyan jegyezzük meg a PINkódunkat? • Fordítsd át szövegbe! (pl. 9256ZAJOS) • Írd le! - akár az ujjaddal, és mond ki hangosan • Gyakorold a billentyűzést! • Ujjak jelbeszéde
• … és ha mindezeket hatékonyan alkalmazod, akkor…
S. Dali: Az emlékezet állandósága
