1./2009. számú Igazgatói utasítás SZABÁLYZAT A CSEPELI PIAC MŰKÖDÉSI RENDJÉRŐL I. Általános rész 1. A szabályzat kiadásának célja A Csepeli Piacfejlesztő és Üzemeltető Kft által üzemeltetett piac működési rendjének meghatározása a vásárokról és piacokról szóló 55/2009.(III.13.) Kormányrendelet és a kapcsolódó jogszabályok alapján, a vonatkozó előírások betartása, valamint a piac rendjének biztosítása érdekében A PIAC MŰKÖDÉSÉNEK RENDJÉRŐL szabályzatot bocsátok ki. A szabályzat összeállításánál figyelembe lettek véve a forgalmazott termékkörtől és folytatott tevékenységtől függően, a szabályzathoz kapcsolódó jogszabályok, az alábbiak szerint -
építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc – biztonsági, élelmiszer – higiéniai, állat – egészségügyi, növény – egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munka és tűzvédelmi, hulladékkezelési jogszabályok.
2. A szabályzat hatályba lépése A szabályzat bevezetését, alkalmazását a kihirdetés napjától elrendelem, előírásait 2009. június 19-től érvényesíteni kell. E szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően megkötött helyhasználati szerződések esetében is alkalmazni kell. A szabályzat a korábban kiadott helyhasználati engedélyek érvényességét nem érinti. II. Szabályzat 1./ A rendelet hatálya 1.1.Területi hatály A szabályzat területi hatálya kiterjed a Csepeli Piacfejlesztő és Üzemeltető Kft (továbbiakban piac) területén folytatott kereskedelmi tevékenységre. 1.2./ Személyi hatály A szabályzat személyi hatálya kiterjed a piacon értékesítő tevékenységet végzőkre, a piac területén tartózkodókra, a piac működésével kapcsolatos tevékenységet folytatókra. 2./ Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: a)
piac: olyan értékesítő hely, ahol üzletben vagy üzlet nélkül, általában napi, esetenként heti rendszerességgel élelmiszert és napi cikket árusítanak; b) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült értékesítő hely, és ahol a kereskedő meghatározott üzletkörre kiadott működési engedéllyel rendelkezik; c) fenntartó: a Csepeli Piacfejlesztő és Üzemeltető Kft (rövidített neve: Csepeli Piac Kft)
d) üzemeltető: a piac vezetését, illetve annak működésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult; e) kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat; f) mezőgazdasági őstermelő: nem egyéni vállalkozó, aki a saját gazdaságában az SzJA törvény szerinti termék előállítására irányuló tevékenységet folytat, és őstermelői igazolvánnyal, permetezési naplóval és adószámmal rendelkezik; g) kistermelő: az a nyilvántartásba vett és adószámmal rendelkező természetes személy, aki az általa megtermelt vagy betakarított alaptermékből, az általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerből a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el; h) egyéni vállalkozó: a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy, vagy „Az egyéni vállalkozásról” szóló törvény szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. 3./ A piac fenntartása és üzemeltetése A piac fenntartója a Csepeli Piac Kft, a piac üzemeltetői feladatait és a feladatkörbe tartozó ellenőrzést Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata által alapított Csepeli Piacfejlesztő és Üzemeltető Kft ügyvezető igazgatója (továbbiakban: üzemeltető) végzi. A piacon az alkalmazott díjszabásról az üzemeltető határoz. 4./ A piacon árusításra jogosultak A piacon kereskedelmi tevékenységet folytathat gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, egyéni vállalkozó, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész. A vállalkozói igazolvánnyal vagy őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély a piacon üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, tovább eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet. 5./ A piacon folytatható kereskedelmi tevékenység A piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak megfelelően termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. A piac üzemeltetője köteles és jogosult a vonatkozó jogszabályokban és e szabályzatban foglalt előírások megtartását rendszeresen ellenőrizni és hiányosság esetén saját hatáskörben vagy szükség esetén a hatóságok bevonásával intézkedni. 5.1./ Mezőgazdasági őstermelő és kistermelő A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a nyilvántartott kistermelő a piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesíthet, az abban meghatározott feltételek szerint. Értékesíthető termékek: a) a saját gazdaságában előállított növényi eredetű alaptermékeket (zöldség, gyümölcs, virág); b) a saját gazdaságában előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hő kezelt, savanyított terméket és egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket; c) mézet (lépes mézet), d) saját tenyésztésű, nevelésű állatból származó tejet, tejterméket, tojást; e) darabolás nélkül vágott és belezett baromfit (tyúk, vízi szárnyas, pulyka) és nyúlféléket; f) sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési zsírt az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint; g) a kistermelő a vonatkozó jogszabályi előírások szerint a gazdaságában nevelt, tulajdonában lévő sertést, juhot, kecskét és szarvasmarhát saját gazdaságában feldolgozhatja, húskészítményeket állíthat elő, és a terméket közvetlenül a végső fogyasztónak a piacon értékesítheti; h) vadon betakarított, összegyűjtött terméket; i) termesztett gombát. A mezőgazdasági őstermelő és kistermelő által forgalmazott termékekre vonatkozó speciális előírások: 2
Étkezési tyúktojás Az étkezési tyúktojás értékesítése esetén – a piacon értékesített tojások jelöléséről szóló rendeletben foglaltak szerint – fel kell tüntetni a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló rendeletben előírt jelölést. A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó termelőnek nem kell feltüntetnie a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokat. Gyűjtött, szedett és termesztett gomba Gyűjtött, szedett és termesztett gomba csak a piaci gomba szakellenőr által kiadott gombaárusítási engedély birtokában értékesíthető. Feldolgozott termékek Regisztrációs szám birtokában értékesíthető termékek: húskészítmény, mák, méz, aszalt gyümölcs. 5.2./ Vállalkozó asztal Egyéni vállalkozás a piacon vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Társas vállalkozás a piacon kereskedelmi tevékenységet a cégbírósági bejegyzést igazoló dokumentum birtokában végezhet. A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja. 5.3./ Üzletek A piac területén létesített üzletek működésére valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységekre külön, az üzletek működésének rendjéről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Az üzlethelyiség működtetője akár megvásárolta a felépítmény használati jogát vagy közvetlenül a Csepeli Piac Kft bérlője, a piacon elfoglalt helyre vonatkozóan köteles határozott időre szóló bérleti szerződést kötni az üzemeltetővel. A határozott idejű bérleti szerződés megkötésének feltétele: ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozás üzletben folytatja a kereskedelmi tevékenységet, rendelkeznie kell a Csepeli Piac Kft által kiadott területhasználati engedéllyel és Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által kiadott működési engedéllyel. Az üzemeltető a helyhasználati szerződést azonnali hatállyal felmondja, a) ha a helyhasználónak 30 napon túli díj tartozása van és az üzemeltető írásbeli felszólítása ellenére tartozását 30 napon belül nem fizeti meg. b) a helyhasználó a helyhasználati szerződésben foglaltakat, illetve a piac működésére vonatkozó szabályokat súlyosan, vagy ismételten megszegi. A helyhasználó, valamint az üzemeltető a helyhasználati szerződést írásban 30 napos felmondási idővel a hónap utolsó napjára bármikor felmondhatja. Késedelmes bejelentés esetén a helyhasználó a következő hónapban is kijelölt helyhasználónak kell tekinteni. Az üzletek rendfenntartására vonatkozóan, továbbá az üzletek előtti területen illetve igény esetén asztalról való árusítás esetén az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A piacon a következő termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba: a) veszélyesnek minősülő anyagok és készítmények; b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék; c) számítógépes játékszoftver, videojáték-gép; d) gyermekjáték, - játékszer, adathordozó eszközök; e) állatgyógyászati termék; f) növényvédő szer; g) nemesfém és az abból készült ékszer, tárgy, drágakő; h) látást javító szemüveg, kontaktlencse; i) kozmetikai termék; j) szexuális termék; k) barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; l) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek); 3
m) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, pirotechnikai termék, gázspray; n) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; o) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek; p) használt ruha. 6./ A helyhasználat 6.1./ Helyhasználó Helyhasználó az, aki az üzemeltetővel szerződéses jogviszonyt létesít, vagy aki szerződéses jogviszony nélkül a napi helyhasználati díj megfizetésével napi helyhasználati jogot szerez. A piacon csak az üzemeltető helyhasználati engedélye alapján és az általa kijelölt helyen szabad árusítani. A helyhasználat engedélyezése, szerződés kötése az üzemeltető hatáskörébe tartozik. A helyhasználó az általa jogszerűen használt helyet (helyiséget) csak rendeltetésének megfelelően használhatja. A piacon csak a napi helyhasználati díj megfizetését igazoló bizonylat, helyhasználati engedély, illetve helyhasználati szerződés birtokában lehet árusítani. 6.2./ A helyhasználat időtartama A helyhasználati engedély határozott időre adható ki. A határozott időre szóló engedély alkalmi (napi illetve egy vagy több hónapra szóló) helyhasználat, vagy szerződés alapján tartós helyhasználatot biztosít. 6.2.1. Tartós helyhasználat A tartós helyhasználati jogot a helyhasználó szerződés megkötésével szerzi meg. A szerződés megkötésével a helyhasználó az árusító asztal bérleti jogát, üzlethelyiség esetén a használati jogot vásárolja meg. A szerződés szükség szerint - időszakonkénti megújításával a tartós helyhasználat maximum 2052. év december 31. napjáig adható ki. A helyhasználat feltételeit a szerződés tartalmazza. A tartós helyhasználati szerződéshez az üzemeltetőnek csatolnia kell a piac általános és speciális házirendjét. A bérleti jog illetve a használati jog a szerződés lejáratával megszűnik. Az üzemeltető a tartós helyhasználatra alkalmas árusítóhelyeket (üzlethelyiség és árusító asztal) saját hatáskörben hasznosítja. Árusító asztal használatára vonatkozó előírások -
A helyhasználó az árusító asztal bérleti jogának megszerzéséhez az üzemeltető által meghatározott egyszeri használatbavételi díjat köteles fizetni, melyet a szerződéskötéskor köteles pénzügyileg rendezni. Az egyszeri használatbavételi díj időarányos visszafizetésének feltételeit a szerződés tartalmazza. - A tartós helyhasználó közeli hozzátartozója javára – amennyiben a közeli hozzátartozó rendelkezik a kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges dokumentumokkal - lemondhat az árusító asztal helyhasználati jogosultságáról. - Az üzemeltető, a helyhasználó halála esetén törvényes örökösével köthet árusító asztalra vonatkozó helyhasználati szerződést, amennyiben a törvényes örökös rendelkezik, a kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges dokumentumokkal. A törvényes örökösnek egyszeri használatbavételi díjat nem kell megfizetnie. A törvényes örökösnek, annak igazolásától számított egy hónapon belül nyilatkoznia kell szerződéskötési szándékáról. A határidő eredménytelen elteltét követően az üzemeltető más személlyel köthet helyhasználati szerződést. - A helyhasználó a kijelölt asztalárusító helyet az üzemeltető engedélye nélkül nem változtathatja meg, a piac területén máshol nem árusíthat. - A helyhasználó az asztal árusítóhelyet és annak használatát az üzemeltető előzetes engedélye nélkül semmilyen formában másnak nem engedheti át. - A helyhasználó a havi helyhasználati díjat havonta előre köteles megfizetni. - Az üzemeltető a helyhasználati szerződést azonnali hatállyal írásban felmondhatja, ha a. / a helyhasználó a piac működésére vonatkozó szabályokat súlyosan, vagy ismételten megszegi, b./ a helyhasználó a tárgy hónap első napján esedékes havidíjat 30 napon belül nem fizeti meg 6.2.2 Alkalmi (napi illetve egy vagy több hónapra szóló) helyhasználat 4
Alkalmi helyhasználati engedély, árusító asztal vagy üzlethelyiség előtti terület igénybevételére adható ki. A napi helyhasználat joga a helyhasználati díj megfizetésének napjára a piacnyitástól zárásig tart. A használat joga másra nem ruházható át. Az üzemeltető a napi helyhasználatra kijelölt helyek közül nem köteles a következő napon is ugyanazt a helyet az igénylő rendelkezésére bocsátani. Napi helyhasználat esetén ugyanaz a hely többször is kiadható, ha azt a helyhasználó kiürítette. A helyhasználónak – a használat tényleges időtartamától függetlenül – mindig az egész napra megállapított helyhasználati díjat kell megfizetnie. A helyhasználók a napidíjas árusító asztal helyeket az érkezés sorrendjében foglalhatják el. Az üzemeltető az alkalmi helyhasználati engedélyt azonnali hatállyal írásban visszavonhatja, ha a helyhasználó a piac működésére vonatkozó szabályokat súlyosan, vagy ismételten megszegi. 7./Az üzemeltető által biztosított szolgáltatások A piac területén lévő utaknak és közös használatú helyiségeknek a tisztántartásáról, a szemét elszállításáról, a szükséges fertőtlenítésről, a piac területének őrzéséről az üzemeltető gondoskodik. Az üzemeltető a kereskedelmi tevékenység segítésére (csomagmegőrzés, tárolás, kölcsönzés: mérleg, árumozgató kocsi) díjazásért szolgáltatást biztosít. 8./ A helyhasználó kötelezettségei A piacon elfoglalt helyért és a 7. pont 2. bekezdés alapján igénybe vett szolgáltatásért a helyhasználó a hatályos díjszabás szerinti összeget köteles fizetni. A helyhasználati díj magában foglalja a terület és/vagy helyiség használati díját, a közös költséget (a közhasználatú vízvételi helyekről igénybe vett vízmennyiségnek, a közös terület takarításának, a térvilágításnak, őrzés stb. a díját). A helyhasználó, amennyiben az üzlethelyiség használati jogát megvásárolta, az üzlethelyiség használati jog eladására irányuló szándékát köteles az üzemeltetőnek előzetesen írásban bejelenteni. A határozott időre szóló engedéllyel rendelkező helyhasználó a használati díjat a létrejött szerződés szerint köteles az üzemeltetőnek megfizetni. A fizetési kötelezettség elmulasztása, vagy késedelmes fizetés esetén a helyhasználó a késedelmes időszakra vonatkozó mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles az üzemeltetőnek megfizetni. 9./ Piaci rend A piacra vonatkozó házirendet az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és vásárlókat. Az általános házirendet az 1. számú melléklet, a speciális házirendet a 2. számú melléklet tartalmazza. Az üzemeltető az általa nyújtott szolgáltatásokat a piac területén közszemlére tétel útján hozza az érdekeltek tudomására. Az üzemeltető képviselője vagy az általa megbízott személy köteles a piac nyitva tartása alatt a piac területén tartózkodni. 10./ Piac nyitva tartása A piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető határozza meg 5 és 20 óra között. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti. A piac területén nyitás előtt, illetve zárás után bárki csak az üzemeltető írásos engedélyével tartózkodhat. Kivételt képeznek az ott árusító kereskedők, akik nyitás előtt és zárás után 1 órával külön engedély nélkül – az áru előkészítése és elrakása végett – tevékenykedhetnek. A nyitva tartás idejére vonatkozó hirdetményt jól látható módon kell elhelyezni az intézmény területén. Az üzlettel rendelkező helyhasználók az árusítás szüneteltetését (szabadság, betegség, stb.) írásban kötelesek jelezni az üzemeltetőnek és az árusítóhelyen azt kifüggeszteni.
Lakatos Sándorné ügyvezető igazgató
5
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
25.
26.
HÁZIREND 1. számú melléklet I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. A piaci rend megtartása az ott jelen lévő valamennyi személy kötelessége. 2. Vásárcsarnokban és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. 3. Piacon vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész folytathat kereskedelmi tevékenységet. 4. A piacon csak az Üzemeltető által kötött szerződés, kiadott helyhasználati engedély illetve a havi vagy napi helyhasználati díj befizetéséről az Üzemeltető által kiállított készpénzfizetési számla alapján szabad árusítani. Az Őstermelői csarnokban az üzleten kívüli helyhasználók a napidíjas helyeket az érkezés sorrendjében foglalhatják el. 5. A Helyhasználó az Üzemeltető felhívására helyhasználói minőségét hitelt érdemlően igazolni köteles. 6. Aki a piacon értékesít és nincs a helyhasználati díj befizetéséről érvényes készpénzfizetési számlája vagy helyhasználati szerződése, vagy azt az Üzemeltető képviselőjének felszólítására nem mutatja fel, azonnal köteles elhagyni a piac területét. 7. A Helyhasználó az általa jogszerűen elfoglalt helyet (helyiséget) csak rendeltetésének megfelelően használhatja. 8. A Helyhasználó által használt piaci létesítmény, berendezés megváltoztatásához vagy egyéb építési tevékenységhez az Üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérni. Az ennek hiányában végzett építés, változtatás kártérítési következménnyel jár, valamint a Helyhasználó az eredeti állapotot is köteles saját költségére – az Üzemeltető felszólítására – visszaállítani. A helyhasználat bármilyen jogcímen történő megszűnésekor Helyhasználó köteles az eredeti állapotot saját költségére visszaállítani. 9. A piac területére járművel behajtani kizárólag a Húsos csarnok üzleteinek árufeltöltése céljából, a piac zárva tartása alatt szabad. A piac területén való közlekedésre a KRESZ szabályai az irányadóak. A piac területén max. 5 km/h a megengedett sebesség a jobbra tartás szabályainak betartásával. 10. Az árusítóhelyeket, a közhasználatú területet és utat használaton kívüli göngyöleggel és a piaci tevékenységet nem szolgáló eszközökkel elfoglalni nem szabad. 11. A Helyhasználó az árusítóhelyen és annak közvetlen környékén köteles minden szemetet és hulladékot árusítás közben is folyamatosan összetakarítani és a kijelölt tárolóba tenni. 12. Az árusító helyeken csak hitelesített mérleg használható 13. Az Üzemeltető kártevőirtást rendelhet el, amelyet Helyhasználó az engedélyezett eszközök, szerek felhasználásával köteles végrehajtani, és felszólíthatja a Helyhasználót az árusítóhely takarítására, fertőtlenítésére. 14. Kereskedelmi tevékenység keretét meghaladó szemét elszállításánál a Helyhasználó köteles külön díjat fizetni vagy az elszállításról saját költségén maga gondoskodni. A romlott vagy romlásnak indult és egyéb okból bűzt terjesztő árut, anyagot a piac területére bevinni, ott tárolni tilos. A piac területére állatot (kutya, macska, stb.) bevinni, etetni tilos. A piac területén dohányozni csak a dohányzásra kijelölt helyen lehet. A szakvizsgálatra szoruló árut, amennyiben tulajdonosa annak hatósági vizsgálatát nem tudja igazolni, vizsgálatra be kell mutatni. (mák, aszalt gyümölcs) A piaci gomba szakellenőr köteles a piacra hozott szabadban termő, termesztett gombát megvizsgálni és a közfogyasztásra alkalmatlan gombát köteles elkobozni és megsemmisíteni. Az Üzemeltető a kereskedés rendjét szabályozó valamennyi jogszabályi előírás betartását ellenőrizheti. Az Üzemeltető a piacfelügyelő útján ellenőrzi a szakhatósági (tűzvédelmi, egészségügyi, vagyonvédelmi, munkavédelmi, stb.) előírások betartását. A piac területén működő vendéglátóhelyek csak a piac nyitvatartási ideje alatt üzemelhetnek. A piacon elhelyezett áru megőrzése, kezelése és tárolása a helyhasználó feladata. Az áruban bekövetkező kárért az Üzemeltetőt csak akkor terheli felelősség, ha azt jegyzék alapján a Helyhasználótól megőrzésre átvette. Az Üzemeltető gondoskodik a piac rendjének betartásáról, útjainak, közös használatú helyiségeinek tisztántartásáról, a közös használatú terek világításáról, közhasználatú vízvezetékről, a kijelölt közös tároló helyeken felgyülemlett szemét elszállításáról és a szükséges fertőtlenítésről, valamint a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyiség biztosításáról. Ezen szolgáltatások ellenértékét a helyhasználati díjak magukban foglalják. Az Őstermelői csarnok nem üzlethelyiségben lévő kereskedői részére az Üzemeltető egyéb szolgáltatásokat (terület használatát, eszközkölcsönzést, csomagmegőrzést, közhasználatú illemhely használatot) is nyújthat külön díjazás ellenében. Az üzlethelyiségek működésével kapcsolatos rezsiköltségeket a bérlők fizetik. Ha a piacfelügyelő(k) a házirend megsértése miatt több alkalommal írásban figyelmezteti(k) a 6
27.
kereskedőt, az üzemeltető a szabálysértőt kitiltja a piac területéről. Jelen Házirend 2009. június 19. napjától érvényes. 2. számú melléklet II.SPECIÁLIS SZABÁLYOK
KERESKEDŐK (ŐSTERMELŐI CSARNOK) 1. Árusítás üzletből, az üzlet előtti portálról, és az Üzemeltető által kijelölt, napi helyhasználati díj megfizetése ellenében igénybe vehető területről, reszortról történhet. Árusítani az üzleten kívül max. 50 cm széles állványról vagy asztalról lehet. E rendelkezés ellenére történő kipakolás esetén minden megkezdett m2 után a díjszabás szerinti díjat kell megfizetni. Az üzlethelyiség előtti kipakolás csak abban az esetben engedélyezett, ha a munka- és tűzvédelmi előírásokat figyelembe véve a menekülési útvonalat a kirakodott áru nem torlaszolja el, illetve a vásárló nincs akadályoztatva a vásárlásban. 2. A kereskedő köteles nevét, címét illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét (amennyiben azzal rendelkezik), valamint az árusítóhely – a piac nyitvatartási idején belüli – nyitva tartását az árusítóhelyen jól láthatóan feltüntetni. 3. Az Üzemeltető által az üzleten kívül kijelölt területnél nagyobb területen folytatott árusítás a reszortüzemeltetési engedély megvonását eredményezi. 4. Az Őstermelői csarnok területére gépjárművel behajtani tilos, a kereskedő az áruszállítást, lerakodást köteles az utcára nyíló gazdasági bejárata felöl végezni. 5. A piac nyitását megelőző előkészületre és a zárást követő takarításra az Üzemeltető külön engedélye nélkül egy órát tartózkodhat a kereskedő a piac területén. Nyitás előtt és zárás után indokolt esetben hosszabb benntartózkodási időre az engedélyt írásban meg kell kérni az Üzemeltetőtől. 6. A zárva tartási idő alatt a kereskedő csak az üzemeltető írásos engedélyének birtokában tartózkodhat a piac területén. KERESKEDŐK (HÚSOS CSARNOK) 1. Árusítás üzletből történhet. 2. A kereskedő köteles nevét, címét illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét (amennyiben azzal rendelkezik), valamint az árusítóhely – a piac nyitvatartási idején belüli – nyitva tartását az árusítóhelyen jól láthatóan feltüntetni. 3. A nyitvatartási időn kívüli árufeltöltés: A teherforgalom a Húsos csarnok északi végében kialakított közlekedősávban biztosított. A tehergépjárművek a Táncsics M. utca és a Kiss János alt. utca közötti kelet-nyugat irányú szakaszon állnak meg a kirakodás időtartamára, innen a Húsos csarnok árubeszállítását a fedett közlekedőkben fedett kiskocsival lehet elvégezni. 4. A nyitvatartási időn belüli árufeltöltés: Az áruszállító gépjárművek a Húsos csarnok északi végében a keleti (Táncsics M. u.) és a nyugati (Kiss J. alt. u.) bejáratoknál a piac területén, a kapukon 6 m-t (a fedett közlekedő széléig) betolatva állnak meg a kirakodás időtartamára, innen a közlekedő zavartalan vevőforgalmának biztosítása mellett a fedett közlekedőben fedett kiskocsival történik a Húsos csarnok árufeltöltése. 5. Helyhasználók közössége köteles az általuk használt áruszállító folyosót és szolgálati illemhelyeket a Helyhasználók által megállapodott takarítási rend szerint tisztán tartani. 6. Az áruszállító folyosót a Helyhasználó áru, göngyöleg, hulladék, stb. tárolására nem veheti igénybe. 7. A piac nyitását megelőző előkészületre és a zárást követő takarításra az Üzemeltető külön engedélye nélkül egy órát tartózkodhat a kereskedő a Húsos csarnok területén. Nyitás előtt és zárás után indokolt esetben hosszabb benntartózkodási időre az engedélyt írásban meg kell kérni az Üzemeltetőtől. 8. A zárva tartási idő alatt a kereskedő csak az üzemeltető írásos engedélyének birtokában tartózkodhat a piac területén. KERESKEDŐK (ÜZLETSOR) 1. Árusítás üzletből, az üzlet előtti portálról, és az Üzemeltető által kijelölt, napi helyhasználati díj megfizetése ellenében igénybe vehető területről, reszortról történhet. Üzleten kívül árusítani max. 50 cm széles állványról vagy asztalról lehet. E rendelkezés ellenére történő kipakolás esetén minden megkezdett m2 után a díjszabás szerinti díjat kell megfizetni. Az üzlethelyiség előtti kipakolás csak abban az esetben engedélyezett, ha a munka- és tűzvédelmi előírásokat figyelembe véve a menekülési útvonalat a kirakodott áru nem torlaszolja el, illetve a vásárló nincs akadályoztatva a vásárlásban. 2. A kereskedő köteles nevét, címét illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét (amennyiben azzal rendelkezik), valamint az árusítóhely – a piac nyitvatartási idején belüli – nyitva 7
tartását az árusítóhelyen jól láthatóan feltüntetni. Az Üzemeltető által az üzleten kívül kijelölt területnél nagyobb területen folytatott árusítás a reszortüzemeltetési engedély megvonását eredményezi. 4. A piac területére gépjárművel behajtani tilos, a kereskedő az áruszállítást, lerakodást köteles az utcára nyíló gazdasági bejárata felöl végezni. 5. A piac nyitását megelőző előkészületre és a zárást követő takarításra az Üzemeltető külön engedélye nélkül egy órát tartózkodhat a kereskedő a piac területén. Nyitás előtt és zárás után indokolt esetben hosszabb benntartózkodási időre az engedélyt írásban meg kell kérni az Üzemeltetőtől. 6. A zárva tartási idő alatt a kereskedő csak az üzemeltető írásos engedélyének birtokában tartózkodhat a piac területén. IPARCIKK ÁRUSOK (az iparcikk árusításra kijelölt területen) 1. A piac területén az iparcikk árusításra kijelölt területen vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész folytathat kereskedelmi tevékenységet. Az árusítás feltétele a tevékenység végzésére feljogosító érvényes eredeti okmány és a személyi igazolvány bemutatása. 2. A vállalkozó max. 2 árusítóasztalon árusíthat. 3. A nyitást megelőző előkészületre, az áru kipakolására és a zárást követő takarításra az Üzemeltető külön engedélye nélkül egy órát tartózkodhat a vállalkozó a piac területén. 4. A kereskedő a vállalkozói árusítóasztalt nem foglalja el, és amelynek havidíja az Üzemeltető részére befizetésre került, az Üzemeltető más részére bérbe adhatja azt. 5. Az Őstermelői csarnokba gépjárművel behajtani tilos. 6. A vásárlók közlekedésének biztosítása érdekében az árusító asztal elé és mellé max. 50 cm széles területen lehet kipakolni. Az 50 cm-t meghaladó kipakolás csak abban az esetben engedélyezett, ha a munka- és tűzvédelmi előírásokat figyelembe véve a menekülési útvonalat a kirakodott áru nem torlaszolja el. E rendelkezés ellenére történő kipakolás esetén minden megkezdett m2 után a díjszabás szerinti díjat kell megfizetni. 7. A vállalkozó köteles nevét, címét illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét (amennyiben azzal rendelkezik) jól láthatóan feltüntetni az árusítóhelyen, valamint az árusítás ideje alatt rendelkeznie kell vásárlók könyvével, nyugtatömbbel, (pénztárgéppel) ellenőrzési naplóval, készpénzfizetési számlával. 8. Az áruk eladási árát jól láthatóan fel kell tüntetnie. 9. A vállalkozó az árusítás befejeztével köteles az árusító asztalt és környékét üresen hagyni, az asztalon, az asztal előtti és mögötti területen összetakarítani. MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ, KISTERMELŐ 1. A piac területén a mezőgazdasági őstermelők, kistermelők részére kijelölt területen történő árusítás feltétele az őstermelői igazolvány eredeti példánya, a személyi igazolvány, a permetezési napló, az adószám és a jogszabályi előírás szerint regisztrációs szám bemutatása. Mezőgazdasági őstermelő, kistermelő kizárólag maga termelte zöldséget, gyümölcsöt, maga termelte mezőgazdasági termékből előállított nem hő kezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, termesztett és vadon termő gombát, saját tenyésztésű-nevelésű állatból származó tejet, tejtermékeket, tojást, valamint vágott baromfit, továbbá csak sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, húskészítményt, olvasztott étkezési zsírt árusíthat. 2. Egy őstermelői igazolvánnyal max. 2 asztalon lehet árusítani. 3. A nyitást megelőző előkészületre, áru kipakolására és a zárást követő takarításra az Üzemeltető külön engedélye nélkül egy órát tartózkodhat a mezőgazdasági őstermelő, kistermelő a piac területén. Szombaton, aki igénybe veszi a csomagtárolót, a bepakolást 14 óráig be kell fejeznie. 4. Azt a mezőgazdasági őstermelői és kistermelői asztalt, amelynek havidíja az Üzemeltető részére befizetésre került, de a kereskedő nem foglalja el, az Üzemeltető más részére bérbe adhatja. 5. A vásárlók közlekedésének biztosítása érdekében az őstermelői asztal elé max. 40 cm széles területen max. 4 rekeszt lehet elhelyezni. E rendelkezés ellenére történő kipakolás esetén az asztal előtt elhelyezett 4 rekesz feletti és az asztal mellett elhelyezett rekeszek után a díjszabás szerint kell fizetni. A 40 cm-t meghaladó kipakolás csak abban az esetben engedélyezett, ha a munka- és tűzvédelmi előírásokat figyelembe véve a menekülési útvonalat a kirakodott áru nem torlaszolja el. 6. Az Őstermelői csarnokba gépjárművel tilos behajtani. 7. Az áruk eladási árát jól láthatóan fel kell tüntetnie. 8. A mezőgazdasági őstermelő és kistermelő szombaton az árusítás befejeztével köteles az árusító asztalt és környékét üresen hagyni, az asztalon, az asztal előtti és mögötti területen összetakarítani. Hétfőtől szombatig nem köteles a kereskedő az asztalt üresen hagyni, amennyiben a kereskedelmi tevékenységét megszakítás nélkül, folyamatosan végzi. Az asztalon és a raktárban történő 3.
8
9.
tárolásért csomagdíjat kell fizetni. Minden évben a húsvéti ünnepekkor a sonkaárusítás területén és december hónapban a fenyőárusítás területén lévő asztalokon árusítani nem lehet. Az asztal bérlője köteles az Üzemeltető által kijelölt asztalt elfoglalni. Lakatos Sándorné ügyvezető igazgató
9
