2009. november 11. (szerda) 9 17h

Mővészet, gyógyítás, tudomány Az MTA Pszichiátriai Győjteményének konferenciája a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

2009. november 11. (szerda) 9–17h

Helyszín: MTA Mővészeti Győjtemény MTA Roosevelt tér 9. III. emelet, Félköríves terem

Szervezık: MTA Pszichiátriai Győjtemény MTA Mővészettörténeti Kutatóintézet MTA Mővészeti Győjtemény MTA Társadalomkutató Központ

2

8:30

Regisztráció

9:00– Szekcióvezetı: PERENYEI MONIKA

9:00–9:15 DR. BEKE LÁSZLÓ: Kutatandó területek összefüggése

9:20–9:45 DR. HÁRDI ISTVÁN: Kísértés és lélek (a Szent Antal-ábrázolások tükrében)

9:45–10:10 KOVAI MELINDA: „Egyelıre legyen magácskának is elég és a BM-ecskének is elég” – Állambiztonsági megfigyelés a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain

10:10–10:35 DR. GELLÉR KATALIN: A lipótmezei kápolna falképei és üvegfestményei

10:45–11:00 Kávészünet

11:00–11:25 DR. SIMON LAJOS: Mővészetterápia és Art Brut

11:25–11:50 DR. GEREVICH JÓZSEF: Traumatikus élmények képi kifejezése és kreatív feldolgozása a mővészetben

11:50–12:15 DR. STARK ANDRÁS: Kép-álom-filmmővészet és pszichoterápia

12:30–13:30 Ebédszünet

13:30– Szekcióvezetı: DR. FALUDY JUDIT

13:30–13:55 BARKI GERGELY: Berény Róbert kapcsolata a pszichoanalízissel

3

13:55–14:20 NINKOVNÉ KOVACSEV OLGA: Csáth Géza képzımővészeti tevékenysége az 1907– 1909 és 1916 február 1. és július 8. közötti idıszakban keletkezett rajzai alapján

14:20–14:45 AKNAI KATALIN: Outsiderkunst/art másképp

15:00–15:15 Kávészünet

15:15–15:40 DR. ZALKA ZSOLT: Képzımővészek kapcsolati munkái

15:40–16:05 BOCZ BEA – BULIK CSILLA: „Szimbiózis” – Mővészet és Terápia

16:05–16:30 CSORBA-SIMON LÁSZLÓ: Együttfestés kartonra, falra, változó szociális összetételő, zártan mőködı közösségekben

16:30–17:00 Konferenciazáró beszélgetés

4

AKNAI KATALIN: Outsiderkunst/art másképp 2004-ben a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola „A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban” címmel konferenciát rendezett, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy a fogyatékosság, és ezen túl, a fogyatékossággal élı ember élete, létének közege milyen szavakkal írható le és a gondolkodás milyen formái felıl közelíthetı meg. Több tudományág, így a mővészettörténet is, a gyógyító nevelés története felıl és interdiszciplináris kapcsolatainak eredményeképpen került a faggatott tudományok közé. Ennek nyomán az elıadás az outsiderkunst/art jelenségét, és néhány esetét eleveníti fel a mai vizuális kultúrában. BARKI GERGELY: Berény Róbert kapcsolata a pszichoanalízissel Berény Róbert (1887–1953) a 20. századi magyar mővészet egyik legsokoldalúbb mővészegyénisége volt. A festészet és grafika területén szinte minden mőfajban kiemelkedıt alkotott. Elsısorban a Nyolcak mővészcsoport legprogresszívebbnek tartott tagjaként, majd forradalmi-, késıbb pedig kereskedelmi plakátjai révén vált ismertté, de említésre méltó, hogy mindemellett kitőnıen zenélt, sıt komponált is. Kevésbé tudott, hogy technikai kísérletei szintén számottevık voltak, például a hangosfilmmel, illetve a mozigépekkel kapcsolatos újításainak némelyikét a szabadalmaztatásig sikerült elvinnie. Egyik legkevésbé feltárt és legtitokzatosabb tevékenységi területe a pszichoanalízis volt, mely fiatal korától haláláig meghatározta egyéniségét és mővészetét egyaránt. A pszichoanalízishez főzıdı vonzalmának feltárása mővei vizsgálatánál sem elhanyagolható. A századelın új tudományágnak számító pszichoanalízis legfrissebb fejleményeirıl szinte elsı kézbıl értesült, hiszen legszorosabb baráti köréhez tartozott Dr. Ferenczi Sándor, aki fıleg a 10-es években napi vendégnek számított Berényéknél. Ekkoriban a festı városmajori villája egyfajta „analitikus központ”-ként funkcionált. Itt győltek össze Ferenczi, Ignotus, Radó és egy sor más analitikus, hogy megvitassák a legfrissebb pszichológiai fejleményeket. Villájuk vendége volt egy ízben maga Freud professzor is. Berény nem pusztán kívülálló érdeklıdı volt, egészen alapos analitikus ismeretekkel rendelkezett, így Ferenczi és társai egyenrangú félként kezelték, sıt bizonyos értelemben konkurenciát is jelentett számukra, hiszen Berény analizált is. Legizgalmasabb alanya Füst Milán volt, aki maga is vonzódott a mélylélektan tudományához. Berény pszichoanalitikai érdeklıdése festészetében is egyértelmően tetten érhetı. Az elıadás során bemutatásra kerülnek mindazon mővek, melyek keletkezésének hátterében markáns szerep jutott a pszichoanalízisnek. Mindemellett részletesen fogom ismertetni Berény pszichoanalízissel kapcsolatos tevékenységének dokumentumait, elsısorban a Ferenczivel és más analitikusokkal kötött barátságára, ismeretségére vonatkozó forrásokat. DR. BEKE LÁSZLÓ: Kutatandó területek összefüggése Milyen új feladatokat diktál egy hagyományos pszichiátriai győjtemény újraélesztése? Mindenekelıtt a megszőnt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Mővészeti Győjteményének (az egykori Selig-győjteménynek) ápolását, történeti feldolgozását, gyarapítását és fejlesztését. A jogutódnak, az MTA Pszichiátriai Győjteményének (és a „kezelınek”, az MTA Mővészettörténeti Kutatóintézetnek) szembe kell néznie

5

néhány világjelenséggel: a pszichiátriával kapcsolatos mővészeti területeken kezdenek elkülönülni egymástól az „Art Brut” és az „outsider art” típusú győjtemények és kiállítások a merıben orvostudományi eredmények bemutatásától, a mővészetterápiai gyakorlat számos új változatától. Vagy éppen az új feladatok kombinációi és interdiszciplináris kapcsolatai kerülnek elıtérbe... BOCZ BEA – BULIK CSILLA: „Szimbiózis” – Mővészet és Terápia Tudomány és mővészet - Látszólag nagyon különbözı, mégis szorosan összetartozó fogalmak. A gondolkodó, alkotó ember produktuma mindkettı, amelyek ısidıktıl fogva egymást kiegészítve léteznek. Egymás mellett élésük, egymásrautaltságuk éppen olyan, mint a szoros szimbiózisban élı különbözı egyedek létezése. Hogy melyik volt elıbb, ugyanúgy megválaszolhatatlan, mint a tyúk, vagy a tojás kérdés esetében… Elıadásunkban egy olyan hivatást mutatunk be, ahol a határvonalak elmosódnak, egységes egészet képeznek. Alakulóban, fejlıdésben van, a tudomány számára számos megválaszolandó kérdést kínál. A kép ereje, titka, mágiája, egyidıs az emberiséggel. Külsı és belsı képeink, képzeletünk világa, a tudomány bölcsıje, valamint a kutatások tárgya. – – – – – – –

Hogyan illeszkedik egy pszichoterápiás osztály életébe, az ottani terápiás folyamatokba a mővészetterápia? Történeti tájékoztató Milyen jelentısége, és milyen céljai lehetnek a mővészetterápiának? Terápiás cél Diagnosztika, dokumentáció, prezentáció, reprezentáció Esztétikai, szociológiai szempontok, Art Brut irányzatokhoz kapcsolódás (kiállítások) Lelki egészségvédelem – elıítéletek lebontása, rehabilitáció

Mővészként és terapeutaként keressük a válaszokat, bemutatva az OORI Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztályának mővészetterápiás csoportjait, és ezen keresztül terápiás munkánkat. CSORBA-SIMON LÁSZLÓ: Együttfestés kartonra, falra, változó szociális összetételő, zártan mőködı közösségekben „A trauma pozitív oldala (Ormay Tom 2005.) Van pozitív értelmezése is a traumának. Elsısorban az, hogy belıle kiindulva mindent újra kezdhetünk, a legelejérıl. Ha gyızzük szeretettel a munkát, a trauma feldolgozása erıt, életet és utat biztosít az újjászületéshez. Negatív formájában a trauma rengeteg energiát köt le és ezzel megnehezíti az életünket, a szeretetre való képességünket és a kreativitásunk gyakorlását. Goethe szerint az emberi lény minden reggel újjászületik. Vannak, akik arra használják a reggeli ébredést, hogy traumáiktól szabaduljanak. Feltehetıen csak a krisztusi szeretet elég erıs a traumával való munkához, mely sikeres újjászületést (terápiát) eredményez. A mővészet terápiás hatása azokra a felépülési elvekre támaszkodva fejti ki hatását, melyek az újjászületés során is sikeresnek bizonyulnak. Ezek a szeretet, a kreativitás, az életöröm, alkotásöröm” Elıadásom során bemutatom azokat a csoportos alkotásokat, melyeket 1980 és 2009 között eltelt idıben együtt festéssel hoztak létre a hátrányos helyzető közösségekben

6

élı emberek. Az életerı és a krisztusi szeretet által „bekapcsolt” kreativitás örömforrássá válik az alkotók számára. Az együtt létrehozott mővek által sajátosan egyedi képi világot sugároznak. Valami megfoghatatlan spirituális üzenetet rejt az alkotó közösség lelki ereje lelki békéje, szeretete! Mindebben az újjászületés szíve dobog és az egész test mozgása lüktet. A vérkeringés egészséges, ritmusos a légzés, pozitív a gondolkodás, szeretet árad szét, mintha a betegség csak egy rossz álom lett volna? DR. GELLÉR KATALIN: A lipótmezei kápolna falképei és üvegfestményei Nagy Sándor nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı falképeinek és üvegfestményeinek jelen feldolgozását a nem régiben restaurált falképek inspirálták. Az 1912-re elkészült, a megrendelı kívánságát követve kék-zöld színharmónián alapuló falképek körformákba fogott, növényfüzérekkel összekapcsolt kompozíciókból állnak. A kupolát sugarasan elhelyezett angyalok díszítik. A geometrikus elrendezés a beuroni iskola egyiptomi, bizánci, ókeresztény elemeket vegyítı kompozíciós szigorának szellemében készült, mely az osztrák szecesszió mestereire is hatást gyakorolt. A kápolna üvegablakai 1913-ra készültek el Róth Miksa mőhelyében, s 1914-ben helyezték be ıket. A szentélyben két figuratív jelenetsor látható, a Feltámadás és az Utolsó ítélet. Nagy Sándor az ólmot „rajztollként” kezelte, a figurákat grafikus módjára formálta. Az egyes képrészeket a vegetatív növekedés erejét sugalló vonaljáték, gazdag virág-ornamentika és a kozmikus teljességre utaló körformák összehangolt ritmikája kapcsolja össze. A hajóban lévı üvegfestmények ugyanazt a motívumot, a karácsonyfát, a középkori üvegablakok szınyegornamentikáját idézve jelenítik meg. Az alkotók az üveg anyagában rejlı lehetıségek lehetı legteljesebb kihasználására törekedtek. Nagy Sándor az üvegfestészet igazi kihívásának a „soha még igazi érvényére nem juttatott clair-obscur valırök, a rettentı nagy skálájú, a legnagyobb regiszterő világossági és sötétségi fokozatok megoldását” tartotta. A lipótmezei kápolna falképeit és üvegfestményeit már a kortársak is a bécsi elmegyógyintézet Szent Leopold templomának belsı díszéhez hasonlították, melynek üvegablakait a Wiener Werkstätte társalapítója, Koloman Moser tervezte. DR. GEREVICH JÓZSEF: Traumatikus élmények képi kifejezése és kreatív feldolgozása a mővészetben Mővészi kifejezés és kreatív feldolgozás nem azonos fogalmak, bár különbözı mővészetpszichológiai elemzésekben összemosódhatnak. Ez a probléma abban a hiedelemben is megnyilvánul, hogy öngyógyító erıt tulajdonítanak a magas mővészi színvonalú alkotások létrejöttét elısegítı kreatív folyamatnak erre vonatkozó evidenciák nélkül. Traumatikus élmények mővészi kifejezése önmagában nem feltétlenül jelent az alkotó számára egyfajta megszabadulást a traumatikus élmények negatív hatásaitól, ehhez a traumák kreatív feldolgozására is szükség van. Ahhoz, hogy a mővészi kifejezés és kreatív feldolgozás közötti összefüggéseket feltárjuk, ismert és esztétikai értékeket létrehozott alkotók életének és mővészetének az elemzésére van szükség. Ez az elıadás azt tőzi ki célul, hogy a mővészi alkotó folyamatot önsegítı beavatkozásként kezelve és sok ismert festımővész példáját felhasználva, rávilágítson e beavatkozás-típus progresszív (a traumatikus élmények

7

feldolgozását elısegítı) és regresszív (a traumatikus élmények feldolgozását hátráltató vagy meghiúsító) hatásaira. DR. HÁRDI ISTVÁN: Kísértés és lélek (a Szent Antal-ábrázolások tükrében) Naturam furca expellas, semper redibit. Nem csupán a régmúltban, de a modern mővészetben is feltőnıen sok a Szent Antal ábrázolás. Miért? Pszichoanalitikus szempontból elsıként Freud foglalkozott a kísértéssel, de az ı vonalán – különösen Flaubert kiemelkedı regénye nyomán – Reik, majd legújabban – a Szent Antal témájú kiállításokat szervezı pszichiáter-pszichoanalitikus, mőgyőjtı Kraft is. İk a képekben „az elfojtott visszatérését” tartották alapvetınek. A hétköznapokban a kísértés tradíciók nyomán – ez elsısorban szexuális ingerek által csábítást, valamint hatalmi helyzetet, a modern világban pedig a fogyasztói társadalom kínálta sok-sok tárgyi inger vonzását jelenti. A kísértést és képi ábrázolását sokoldalúan lehet megközelíteni, így teológiai, mővészettörténeti, szociológiai, pszichológiai, pszichoanalitikus stb. szempontból. Az elıadó az utóbbi kettı szempontjából vizsgálódott, a 300-nál több kép tanulmányozása, s a szakirodalom mellett a dinamikus rajzvizsgálat 60 éves tapasztalati anyagára támaszkodhatott. Az irodalomban Remete Szent Antal életét (251–356) elıször Athanasius püspök a IV. században (298–373 körül) írta le, amely legenda formájában tovább élt (számos kódexben – miniatúrákban), majd Flaubert regénye tovább fokozta az érdeklıdést és hatott a zenére és a képzımővészetre. Hindemith: „Mathis a festı”-rıl, (Grünewaldról) 1932-ben szimfoniát, majd operát írt, melyet sokszor adtak elı (utoljára pl. 2005-ben Hamburgban) Reagon hasonló címő mőve 2003-ban született; Christos Chatzis elektronikus zenét szerzett 1987-ben, de akadt más jellegő zenemő is pl. 1921-ben két komikus operát is bemutattak róla. A mozi vásznán elıször 1898-ban jelent meg, amikor Mèlies filmet készített „Szent Antal kísértése” címmel. A képzımővészetben a VII.. századi írországi és skóciai kıkeresztektıl, templomi freskókón és ablaküvegeken, oltárképeken át, Schongauer, Bosch, Grünewald, Dürer, Breughel, ifj. Teniers, Rodin, Redon és mások mestermővein keresztül, nagyon sok napjainkban dolgozó modern mővész kezétıl származó alkotásokat látunk. A téma iránti érdeklıdést a Lago Maggiore – Isola Bellán (2003) Kölnben (2006), Hamburgban (2008) rendezett kiállítások is mutatják Miért késztet Szent Antal kísértése oly sok mővészi alkotásra? Ehhez a képek tanulmányozása és a háttér kutatása nyomán más kérdések is segítik a választ: Hogyan viszonyulnak az egyes mővészek a témához? Milyen oldalról ragadják meg a legendát? És a hogyan ábrázolják? „Mennyiben” mutatják be? A lényeget illetıen sajátos (pszicho) tipológia adódik: a/ A démoni, amikor – a démonok csoportja, vagy két ördög (Schongauer, Grünewald, Cranach ill. Cenni, Sassetta) – kínozzák (verik) b/ A démoni és a szexuális csábító együttese. (Bosch – mintaadó, de Cock) c/ Hangsúly a csábító tárgyon vagy cselekményen: aktok, ingerlı meztelen alakok (Delvaux), – majd a modern világ sokféle (Dali) – kísértésre szóló ingere (Fraenkel, Pentz). d/ A csábítás keltette érzelmek (Moreau): fenyegetettség, szorongás- (Callot), halál(Venne), sıt apokaliptikus élmények (Wijnen) e/ Egyéb utalás a lelki jelenségre

8

1. absztrakt jelek, szimbolika, „háló” (Newley) – végtelen sora a modern ábrázolásokon. 2. Különleges ábrázolási módok, pl. a „fejbıl jövı történés” (Craesbeck, id. Breughel) A korok történelmi szemléleti, világnézete változásában a valóságérzék is természetszerőleg változó: ami ma mitológia, az egykor valóság volt; a modern kor (Courmes, Pentz) a mai „realista” eszközökkel hat. Miért jelent tehát a mai napig gazdag anyagot a mővészetnek Szent Antal kísértése? 1. Minden embert találkozik kísértéssel, „vágyainak engedni vagy nem engedni” ambivalenciájával. Ebben az emberiséget foglalkoztató alapkérdések: filozófiai problémák is megjelennek: a bőn („a tiltott gyümölcs”) és annak ellenállás, az élet és halál, a szorongás stb. 2. Nagyszerő lehetıség az egyén és a kor vágyainak kifejezésére (személyes vágyak, fogyasztói társadalom). Alkalom az egyéni és kollektív tudattalan, a lélek különbözı rétegeinek, vagy egészének kifejezésre. 3. Szabad utat ad mővészi teljesítménynek. 4. Mint minden mővészi alkotás, nem csak a nézıre hat, hanem az alkotóra is. Alkalom az egyéni konfliktus kifejezésére megoldásainak keresésére, az öngyógyító hatásra. KOVAI MELINDA: „Egyelıre legyen magácskának is elég és a BM-ecskének is elég” – Állambiztonsági megfigyelés a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain Az OPNI kórrajztárának anyagain a politika és a pszichiátria találkozása általában rendkívül bonyolult, ám annál tanulságosabb esemény. A „politikai” esetek többségében ugyanis, aki a páciens pozíciójába kerül, színre visz valamilyen személyes tartalmat, amelynek megjelenítéséhez bizonyos okokból éppen az adott politikai ideológia, vagy adott politikus(ok) személye szükséges. A normalitás/patológia határait definiáló pszichiátria pozíciójából adódóan e személyes politikai tartalmakat kénytelen realizálni („sine morbo”) vagy virtualizálni („pszichózis”). A személyesség, a politika, és a pszichiátria kórrajzokon dokumentált találkozásaiban éppen az a bizonyos ok válhat láthatóvá, amiért a személyesség politikai formát ölthet (vagy kell, hogy öltsön), valamint az eljárás, amivel a pszichiátria, a kor „hivatásos normálisa”, a személyen keresztül legálissá vagy illegálissá minısít politikai tartalmakat. A kórrajzok elemzésével láthatóvá válik, hogy a Kádár-korszakban az állambiztonsági megfigyelés kapcsán mely tartalmak kerültek a pszichiátria látóterébe, a megfigyelés milyen sajátosságai váltak a normalitásról történı egyeztetés tárgyává, és rekonstruálhatók e norma hivatkozási alapjai. NINKOVNÉ KOVACSEV OLGA: Csáth Géza képzımővészeti tevékenysége az 1907–1909 és 1916. február 1. és július 8. közötti idıszakban keletkezett rajzai alapján Ifj. Brenner József (1905-tıl Csáth Géza) kapcsolata a képzımővészettel folyamatos és sokrétő. Kora gyermekkorától rajzol és naplót vezet. Az 1907–1909 közötti idıszakból származó rajzait egy rajzfüzete alapján, míg a késıbbi idıszakban keletkezett rajzait az 1916 február 1-jétıl július 8-áig, belgyógyász az idegbetegségek, kedélybetegségek és tüdıbajok szakorvosaként vezetett Páciensek IV. könyvének alapján mutatjuk be. A rajzok értelmezését, életrajzi, helytöréneti és mővészettörténeti kontextusbanvaló elhelyezését nagyban segítik az 2005-tıl publikálásra kerülı, az 1897–1911 közötti idıszakra vonatkozó, gyermek- és ifjúkori naplói, valamint

9

korábban publikált naplójegyzetei és irodalmi mővei – pl. az Ópium címő novellája, vagy Isidora Duncan táncmővésznı védelmére írt cikke. A rajzok alátámasztják Csáth mővészi alkatának hármasságát, amely az írót, a zeneszerzıt és a képzımővészt foglalja magába. DR. SIMON LAJOS: Mővészetterápia és Art Brut A mővészet szerepe a pszichés betegségek gyógyításában a XX. század második felében vált egyre nyilvánvalóbbá és került be mővészetterápia néven az orvostudomány gyógyító kelléktárába. A gyógyszeres kezelések hatására a betegekhez való hozzáférés (pl.: kommunikáció, együttmőködésre való rábírás) jóval könnyebbé és sikeresebbé vált, mint korábban és a betegek alkotásainak a diagnosztikai értékén túl a terápiás jellege került elıtérbe. Kiderült, hogy a betegségek önállóan nem okoznak alkotói zsenialitást, sıt a kórképek aktív fázisai illetve a betegség hosszas fennállása rontja az alkotói képességeket és jelentısen csökkenti az alkotások mővészi színvonalát. A gyógyításban a mővészeti tevékenység szerepe két irányba fejlıdött, a fejlıdés egyik iránya a klasszikus mővészetterápia keretei között zajlott, amikor az alkotó folyamat az elsıdleges és a terapeuta katalizátorként vesz részt az alkotási folyamatban. A betegek számára az alkotás öngyógyító folyamata és a non-verbális önkifejezés lehetısége a fontos és hatékony, ami alkalmanként akár katartikus erejő is lehet. A létrehozott mő esztétikai értéke idınként önálló életet kezd élni és a kiállítások során, vagy a szakértı illetve laikus közönség visszajelzései eredményeként erısödik az alkotók önbecsülése, önértékelése. A fejlıdés másik iránya a mővészeti, kreatív alkotói tevékenységnek a pszichoterápiás folyamatba történı integrálásával történt, amely során a hangsúly az alkotásokban megjelenített tartalom értelmezésére, megbeszélésére helyezıdött. A pszichiátriai betegek mővei már korán széles körő érdeklıdést keltettek. A képek eredetisége, stílusa, a szenvedı ember élményvilágának, hallucinációinak, látomásainak, kóros gondolatainak közlése, azoknak különös módja megragadták a szemlélıket. A XIX. század végétıl nemcsak a mővészek alkotásait kezdték mővészeti, esztétikai szempontoktól eltérı módon, lélektani, patológiai ismérvek alapján vizsgálni, hanem a betegek alkotásainak elemzésekor is elıtérbe kerültek a mővészeti szempontok, ami új dimenziót jelentett mőveik értékelésében. Ezek az új törekvések egybeesnek a pszichiátria tudományában bekövetkezı változásokkal, Freud és Jung kutatásaival, a pszichoanalízis fejlıdésével, az álom törvényszerőségeinek vizsgálatával, a pszichotikusok képi világának megjelenítésével. Az art brut gondolata már létezése elıtt jelen volt az avantgárdban, de igazán a második világháború után vált mővészetileg beilleszthetıvé egy kánonba, azaz a neoavantgardba, azon belül is elsısorban, mint az informel egyik ága jelenik meg a különbözı mővészettörténeti összeállításokban. A XX. század elején, a korszakra nehezedı társadalmi problémák, a kiábrándultság, a mővészekben is felkeltette az igényt az akadémikus mővészettel szemben a „vizuális nyelv” felfrissítésére. Témaválasztásukra jellemzı lett a mindennapi, átlagos élet ábrázolása, a megváltozott értékrendek és az embereket fenyegetı veszélyek bemutatása, amelyet áthatott az elidegenedés érzése. A mővészek egy része megismerkedik a primitív népek

10

kultúrájával, felfedezik a gyermekrajzokban és az elmebetegek alkotásaiban rejlı ártatlanságot, ıszinteséget. Napjainkban a mővészetterápia virágkorát éli, komoly szerepet kap a betegek gyógyításában és a rehabilitáció folyamatában. Hazánkban is egyre több kreatív és mővészetterápiás mőhely ad lehetıséget a betegeknek az alkotásra és a mővészi önkifejezésükre. A laikusok és a mővészeti élet képviselıi érdeklıdéssel fordulnak az így létrejövı esztétikai, mővészi értékkel bíró alkotások felé és felmerült az igény ezeknek a mőveknek a nagyközönség elıtti rendszeres bemutatására. DR. STARK ANDRÁS: Kép-álom-filmmővészet és pszichoterápia Elıadásom – filmesszém – célja a filmnek, mint a tudattalan nyelvének bemutatása. Az intrapszichikus történés az ember szintjén döntıen képi. Azt a nyelvet, amelyet a mélylélektan kutat, legjobban a film beszéli. A képsor az álomból, a fantáziából, a mindennapos képszövögetésbıl ismerıs képi folyamatnak felel meg. A film képsora mintha egybefolyna képzetáramlásunkkal, vagy a film folytatná fantáziánkat, és mintha mi folytatnánk képzeletben a filmtörténetet. A filmesszém Ingmar Bergman filmjeibıl vett idézetekkel szeretné érzékeltetni a fenti gondolatokat. DR. ZALKA ZSOLT: Képzımővészek kapcsolati munkái

11

AKNAI KATALIN mővészettörténész, MTA MKI; e-mail:[email protected] BARKI GERGELY mővészettörténész, MTA MKI; e-mail: [email protected] DR. BEKE LÁSZLÓ mővészettörténész, az MTA MKI igazgatója; [email protected] BOCZ BEA kárpitmővész, mővészetterapeuta; e-mail: [email protected] BULIK CSILLA textilmővész, mővészetterapeuta; e-mail: [email protected] CSORBA-SIMON LÁSZLÓ festı- és grafikusmővész, terapeuta; e-mail: [email protected] DR. FALUDY JUDIT mővészettörténész, MTA MKI; e-mail: [email protected] DR. GELLÉR KATALIN mővészettörténész, MTA MKI; e-mail: [email protected] DR. GEREVICH JÓZSEF pszichiáter, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest; e-mail: [email protected] DR. HÁRDI ISTVÁN pszichiáter, kandidátus, címzetes fıiskolai tanár, a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezés-pszichopatológiai és Mővészetterápiás Szekció elnöke; e-mail: [email protected] KOVAI MELINDA tanársegéd, Károlyi Református Egyetem BTK Pszichológia Intézet; e-mail: [email protected] NINKOVNÉ K. OLGA mővészettörténész, fımuzeológus, Városi Múzeum, Szabadka; e-mail: [email protected] PATAKI GÁBOR mővészettörténész, [email protected]

az

MTA

MKI

igazgatóhelyettese;

e-mail:

PERENYEI MONIKA mővészettörténész, MTA MKI; e-mail: [email protected] DR. SIMON LAJOS egyetemi docens, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika; e-mail: [email protected] DR. STARK ANDRÁS pszichiáter, intézetvezetı fıorvos, a Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotómőhely (DREAM) elnöke, a Pannónia Pszichiátriai Egyesület elnöke, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke; e-mail: [email protected] DR. ZALKA ZSOLT pszichiáter, „Thalassa Ház–Budatétény” Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet; e-mail: [email protected]

12

ELKÉPZELHETİ-ELKÉPZELHETETLEN Hipotézisek Vizuális Transzformációi Kiállítás és szimpozion Az Art22 Alapítvány (1072 Budapest Akácfa u. 22) Rendezık: Mengyán András (képzımővész) az Art22 Alapítvány elnöke és Dr. Mengyán Csaba matematikus az A22 Galéria vezetıje. Szervezık: Art22 Alapítvány, MTA Mővészettörténeti Kutató Intézet, MTA SZTAKI, C3 Alapítvány

Kiállítás A kiállítás támogatói: Art22 Alapítvány, Neumann János Számítástudományi Társaság, NKA Gıgös, Szomjasi, Kovács Ügyvédi iroda Megnyitó: 2009. november 5. (csütörtök) 18 óra A kiállítást megnyitja: Beke László az MTA Mővészettörténeti Kutatóintézet igazgatója A kiállítás megtekinthetı: 2009. december 4-ig, szombat és vasárnap kivételével 9–17 óra között (tel.: 06-20-459-9108; web: www.a22gallery.com; e-mail: [email protected]) Kiállító mővészek: Bortnyik Éva–Tubák Csaba Csutak Magda Czene Márta Gyırfi Gábor Kozma Andrea Mészáros Márta Nagy Ágoston Samu Bence Sárosi Anita Smidth Péter Szilassi Lajos Tutorea (UNDO csoport: Áfrány Gábor. Tóth-Zs Szabolcs)

13

Szimpozion Dátuma: 2009. november 9. 9.00–17.00 óra Résztvevık: Beke László Kolláth Zoltán Kovács Levente Kroó Norbert Renner Gábor Schiller Róbert Szilassi Lajos Szirányi Tamás Szirmai-Kalos László Tasnádi József Vámos Tibor

14

Filmklub az Akadémián A Magyar Tudomány Ünnepe keretén belül 2009. november 9–13. között várjuk a vetítéseinkre az érdeklıket. A vetítések ingyenesek, minden érdeklıdıt szeretettel várunk! Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Székháza (1051 Budapest, Roosevelt tér 9. II. emelet, Nagyterem vagy Kisterem) Program: 2009. november 9. hétfı, 17:30 – Nagyterem A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet (1930-as évek, 15 perc, néma) A film narrátora Balázs Lajos, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet igazgatója. William Karel: Operation Lune (2002, 52 perc, francia nyelven, magyar felirattal) Bettina Timm: Cosmic Station (2008, 30 perc, angol nyelven) Eyes on the Skies (2009, 60 perc, angol nyelven, magyar felirattal) 2009. november 11. szerda, 17:30 – Nagyterem Enyedi Ildikó: Hipnózis (1979, 25 perc) Jankó Judit: Országos ideg (2007, 46 perc) 2009. november 12. csütörtök, 18:05 – Kisterem Pillantás a számítógépbe (1976, 10 perc) Válogatás Waliczky Tamás filmjeibıl (40 perc) 2009. november 13. péntek, 14.30 – Nagyterem Schuller Imre: Holdfogyatkozás (1979, 17 perc) Válogatás Nagy Pál és Papp Tibor videóiból és interaktív számítógépes költeményeibıl (60 perc) Bemutatja Beke László és Papp Tibor.

15

A különbözıség útjai (Válogatás az MTA Pszichiátriai Győjtemény anyagából)

MTA Székház III. emeleti kiállítóterem Mővészeti Győjtemény MTA Roosevelt tér 9. Nyitva tartás: 2009. november 10., 11., 13., 14. (Múzeumok ıszi éjszakája, 18–24 óra), 16., 20., 23., 27., 30.; december 4., 7., 9., 11., 14., 16., 18. 11–16 óra között

Megnyitó: november 10. (kedd) 11 óra A kiállítást megnyitja: Pataki Gábor mővészettörténész, az MTA Mővészeti Kutatóintézet igazgatóhelyettese L. J. A szorongás szimbóluma, 1938 k. fa, olaj, 45 x 34 cm, Ltsz.: 89.36, MTA Pszichiátriai Győjtemény, Budapest

Az elsı látogatók az MTA Aulájában gyülekeznek 18:00-tól (max. 50 fı). A látogatók max. 10 fıs csoportokban tekinthetik meg a kiállításokat szigorúan regisztrálás alapján, kizárólag vezetéssel. Kétfajta, kb. egy-egy órás szakvezetést tartalak a mővészettörténészek. Bicskei Éva: Vezetés a Mővészeti Győjteményben: 19, 21, 23 órai kezdettel. Faludy Judit és Perenyei Monika felváltva 3-3 vezetést tartanak a Pszichiátriai Győjtemény idıszaki tárlatán: 18, 19, 20, 21, 22, 23 órai kezdettel. A tárlaton a lipóti győjtemény történeti anyagából mutatunk be olyan válogatást, mely koncepciójában illeszkedik a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezésre kerülı rendezvények sorába, amik kreativitás és innováció témakört hangsúlyozzák. A „Tudomány és innovatív környezet” vezértéma köré szervezıdve, a diszciplínák találkozása kiemelt jelentıséggel bír. Ez teszi lehetıvé számunkra, hogy a kiállítandó, zömében grafikai mővek közé festészetben jártas, képzett mővészek alkotását csakúgy felvegyük, mint a pszichiátriai mőhelymunkában részt vevı kezeltek egy-egy reprezentatív kerámia-tárgyát, portré-reliefet, vagy olyan precíz építészeti elıképeket másoló vagy éppen utópisztikus fantáziatereket ábrázoló, esetleg mindezektıl elvonatkoztatott falansztert vagy elképzelt mőszerek terveit megelevenítı grafikákat, melyekkel e győjtemény gazdagságát méltóképpen felvillanthatjuk. A kiállításhoz kapcsolódik a november 11-ére tervezett konferenciánk is. Szeretnénk folytatni a 2008-ban elkezdett tudományos munkát. Elképzelésünk szerint a pszichiátriában, mint metszéspontban találkozó multidiszciplináris konferencia-sorozat minden évben a területen dolgozó legjelentısebb szakemberek elıadásaival járul hozzá a mővek és a kutatók, az elmélet és a gyakorlat egymás erısítı, kiegészítı dialógusához. Szeretnénk a legkülönbözıbb szempontokat egymással ütköztetni, illetve elısegíteni a párbeszédet az eltérı szemlélető kutatók, mővészek között.

16