2009. ( ) Korm. rendelete

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

A Kormány …/2009. (… …) Korm. rendelete a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §-ának a), b), h) és i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az Alkotmány 35. §-ának (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét a következők szerint szabályozza: 1. § (1) E rendelet határozza meg a Magyar Köztársaság területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. (2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a nem üzleti célú (nonprofit) szálláshely kategóriába tartozó szálláshely. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat (pl. étel- és italszolgáltatás, sportolási szolgáltatások, konferencia-szolgáltatások, pihenési és szórakozási szolgáltatások stb.) is nyújtanak, s ahol a hasznosított szobák száma legalább tíz, az ágyak száma legalább tizenkilenc, b) gyógyszálloda: az a szálloda, amely vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, c) panzió (fogadó): az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szállodánál szűkebb körű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, d) kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített bekerített, megfelelően közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik (lakókocsi, lakóbusz stb.) számára elkülönült területet (sátorhelyet, lakókocsihelyet) (a továbbiakban együtt területegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (pl. tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, s amely legalább húsz területegységgel rendelkezik,


e) területegység: kemping területén a lakóegységek rendelkezésére álló területegység nagysága legalább 40 négyzetméter, ahol egy területi egységre 2,5 főt kell számításba venni, f) üdülőház (bungaló): az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen (üdülőház telep) vagy kemping területén létesített szálláshely típus, amely a vendégek (jellemzően családok, csoportok stb.) részére elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújt szállást olyan különálló épületegységekben, melyekhez nappali, étkező, konyha és fürdőszoba is tartozhat, g) közösségi típusú szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített közösségi jellegű szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, h) egyéb szálláshely: huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló, valamint elszállásolásra alkalmas önálló ingatlan vagy annak lehatárolt épületrészének vendégek részére történő hasznosítása legfeljebb 90 napig történő tartózkodás céljára, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, i) falusi szálláshely: a 4. számú melléklet I. része szerint gyógyhelynek nem minősülő, illetve kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó községben, a II. része szerint kiemeltnek nem minősülő településen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján falusias lakóterületnek minősített részeken található egyéb szálláshely. 3. § (1) A szálláshely-üzemeltetési engedélyt a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja meg a szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató kérelmére. (2) Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. számú melléklet I. részében foglalt követelményeknek. (3) Gyógyszálloda szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szállodára adható, amely megfelel az 1. számú melléklet I. részében foglalt követelményeknek és rendelkezik az 5. § c) pontjában kijelölt szakhatóság külön jogszabály alapján kiadott engedélyével. (4) Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély arra a szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. számú melléklet II. részében foglalt követelményeknek. (5) Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély arra a területre adható, amely megfelel az 1. számú melléklet III. részében foglalt követelményeknek. (6) Üdülőház (bungaló) szálláshely-üzemeltetési engedély arra az üdülőházra (bungalóra) adható, amely megfelel az 1. számú melléklet IV. részében foglalt követelményeknek, (7) Közösségi szálláshely-üzemeltetési engedély arra szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. számú melléklet V. részében foglalt követelményeknek.


(8) Egyéb szálláshely-üzemeltetési engedély arra az egyéb szálláshelyre adható, amely megfelel az 1. számú melléklet VI. részében foglalt követelményeknek, (9) Egy szálláshelyre csak egy típusú szálláshely-üzemeltetési engedély adható meg. 4. § A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell a) a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét, b) a szálláshely-szolgáltató azonosító számát, cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói nyilvántartási számát, c) a szálláshely-szolgáltató adószámát, statisztikai számjelét, d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, befogadóképességét, e) a szálláshely tulajdonosát, f) a szálláshely használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet, franchise stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, haszonélvező hozzájárulását igazoló okirattal együtt, g) a szálláshely elnevezését, h) a szálláshely-szolgáltató mely szálláshely típusra kéri az üzemeltetési engedélyt, i) ha a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen vendéglátó üzletet is kíván működtetni. 5. § (1) A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba - a nemzeti és közösségi élelmiszer-higiéniai követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a szálláshely helye szerint illetékes első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSzH másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, c) gyógyszálloda szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásánál az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságát, d) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot, e) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, valamint f) ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül


használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. (2) A szálláshely-szolgáltató által a szálláshelyen működtetni kívánt vendéglátó üzlet engedélyezése iránti eljárásban a jegyző engedélyező hatóságként jár el. 6. § (1) A jegyző a 4. § h) pontja szerinti szálláshely típusra vonatkozó 1. számú mellékletben előírt követelményeket helyszíni szemle alapján vizsgálja meg. (2) A jegyző a helyszíni szemléről értesíti a) a kérelmező szálláshely-szolgáltatót, b) a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt), c) az illetékes rendőrkapitányságot és a szakhatóságokat. (3) A jegyző az értesítést - a szakhatóságoknak a kérelemben megjelölt adatok és okiratok egyidejű megküldésével - a helyszíni szemle megtartása előtt legalább öt munkanappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az (2) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (4) A jegyző az eljárás során az (2) bekezdés b) pontjában megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.), és a 4. § bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lap másolatot a jegyző hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy TakarNet használatával szerzi be. (5) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket, valamint saját megállapításait, és a jegyzőkönyv egy példányát a helyszíni szemlére meghívottaknak a szemlét követő öt munkanapon belül megküldi. 7. § (1) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem beérkezésétől számított huszonkettő munkanapon belül dönt az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. (2) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkező határozatot közli a) a kérelmező szálláshely-szolgáltatóval, b) a szálláshely és a közvetlenül szomszédos - s szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelőivel, társasház esetén a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak igazgatóságával), c) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal, szervekkel,


d) e)

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével.

(3) A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásával egyidejűleg a szálláshelyet a 3. számú melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. (4) A szálláshelyek nyilvántartása tartalmazza: a) szervezet esetén a szálláshely-szolgáltató nevét, b) szervezet esetén a szálláshely-szolgáltató székhelyét, c) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölését, d) a szálláshely címét, helyrajzi számát, e) a szálláshely elnevezését, f) a szálláshely-üzemeltetési engedély számát, g) a szálláshely megszűnésének időpontját. 8. § (1) A szálláshely-szolgáltató az üzemeltetési engedély megadását követően a 4. §-ban megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek. (2) A szálláshely-üzemeltetési engedély tartalmát is érintő, a 4. § a)-d) és g)-h) pontjában megjelölt adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzésről, valamint a korábban kiadott üzemeltetési engedély bevonásával egyidejűleg, a módosított adatoknak megfelelő üzemeltetési engedély kiadásáról egy határozattal dönt. 9. § (1) A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő 5 munkanapon belül bejelenteni, ezzel egyidejűleg köteles az üzemeltetési engedélyt leadni. A jegyző a bejelentést követően 5 munkanapon belül törli a szálláshelyet a nyilvántartásból. (2) A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával a jegyző az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) kisebb jogsértés esetén figyelmezteti a szálláshely-szolgáltatót, b) elrendeli szálláshely ideiglenes bezárását, ha a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásának alapvető feltételeivel nem rendelkezik, s egyúttal felhívja a szálláshelyszolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére, c) elrendeli szálláshely azonnali bezárását, ha a szálláshelyen a vendégek élete, egészsége és testi épsége veszélyeztetve van, illetve ha azt más szakhatóság kezdeményezi, d) azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező szálláshely üzemeltetését és 100 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő pénzbírságot szab ki, e) amennyiben a figyelmeztetést és az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, visszavonja a szálláshelyüzemeltetési engedélyt és egyidejűleg törli a nyilvántartásból. (3) A jegyzőnek a (2) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak alapján hozott döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.


(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül a Magyar Államkincstár által vezetett …………….számú számlára kell megfizetni. A bírság összege a központi költségvetést illeti meg. (5) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani. 10. § A jegyző a 8. §-ban meghatározott változásról, valamint a szálláshely 9. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a-c) és e) pontja szerinti megszűnéséről haladéktalanul értesíti az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságokat és szerveket, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot. 11 § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-én lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetésekor már működő szálláshelyeket üzemeltető szálláshely-szolgáltatók a rendelet hatálybalépését követő 45 munkanapon belül kötelesek a jegyzőnél a szálláshelyüzemeltetési engedély iránti kérelmüket bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a 9.§.-ban meghatározottak alapján kell eljárni, azzal, hogy 2010. június 30-ig a jegyző a rendelet kihirdetésekor már működő szálláshelyek esetében a 9. § (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket nem állapíthatja meg. (3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK (2006. december 12.) irányelvének való megfelelést szolgálja. 12. § (1) Hatályát veszti: a) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, b) a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, c) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet. (2) Ez a § a rendelet kihirdetését követő 31. napon hatályát veszti. Bajnai Gordon miniszterelnök


1. számú melléklet: Követelmények szálláshely típusonként I. Szálloda 1. Fogadóhelyiséggel, tartózkodó helyiséggel, étkezővel, 30 ágy felett pedig recepcióval is rendelkezik. 2. A szállodai szobaegység nagysága legalább a szobák 80%-ánál: 1) Egyágyas: legalább 8 négyzetméter. 2) Kétágyas: legalább 12 négyzetméter. 3) Kétágyasnál több: ágyanként további 5 négyzetméter. A szobák berendezése, felszereltsége: 3. Berendezés: ágy (ajánlott méret: 100x200 cm, legalább 80x190 cm), ágyanként ülőalkalmatosság, éjjeliszekrény vagy tárolóhely, bőröndtartó vagy bőröndtároló, olvasólámpa, ruhás-„szekrény”, ágyanként legalább négy darab egyforma vállfa (női, férfi), papírkosár, sötétítő függöny vagy zsalu. 4. Telefon: a portán áll a vendégek rendelkezésére. 5. Antenna: legalább a szobák 30%-a rendelkezik antennacsatlakozóval. 6. Vizesblokkok száma: minden megkezdett 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított. 7. A vizesblokk berendezése, felszereltsége: 1) a fürdőszobákban: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, fedett szeméttároló, 2) közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás), 3) a közös fürdőben: kád vagy zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló, 4) a mosdókban: kéztörlő, vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben. 8. Lift: csak a három emeletnél magasabb szállodákban. 9. Tárolási lehetőség hűtőszekrényben. 10. A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelező naponta takarítani. 11. Recepciószolgálat: egy - idegennyelv-ismerettel rendelkező - dolgozó látja el. A szálloda tevékenységéért felelős személy éjszaka is elérhető. 12. Textilváltás: 1) ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt kötelező az ágyneműcsere, ágyazás naponta, 2) fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 13. Étel-, italkínálat: reggeli: kontinentál reggeli 10 óráig, 14. Egyéb szolgáltatások: csomag- és értékmegőrzés, üzenetközvetítés, ébresztés. II. Panzió 1. A panzióban 24 órán át ügyeleti szolgáltatást nyújtanak. 2. A panzió szobáinak nagysága: 1) Egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó. 2) Két- vagy háromágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó, továbbá férőhelyenként további 4 négyzetméter (kétágyas: legalább 12 négyzetméter, háromágyas: legalább 16 négyzetméter). Az ágyméret legalább 80x190 cm. 3) Minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdőszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló. 12 ágyanként WC, a WC-ben mosdó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-


3.

4. 5. 6. 7.

papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás). Vizesblokkok száma: A rendelet hatálybalépésekor működő panziónál az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számú tisztálkodó helyiséget és illemhelyet kell biztosítani. A rendelet hatálybalépése után épített panziónál szobánként zuhanyozó és WC. Fűtés: a panzió szobáit központi vagy egyedi fűtéssel fűtik. Ezt a követelményt nem kell teljesíteni az idényjelleggel működő panzióban. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében. Telefonszolgáltatás: nyilvános vagy hozzáférhető telefonálási lehetőség biztosítása a vendégek részére. Egyéb szolgáltatások: 1. 24 órán át csomagmegőrzési lehetőség biztosítása, 2. közös helyiség áll a vendégek rendelkezésére, 3. törülköző (csere 2-3 naponta) és csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása, 4. közösségi WC-blokk biztosítása, 5. a szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása, 6. ágyazás naponta.

III. Kemping 1. a kemping bekerített, a területe pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, 2. a kemping területe és a közösségi helyiségei megvilágítottak, 3. ivóvíz minőségű vízvételi lehetőség biztosított, zárt szennyvízelvezetés vagy a szennyvízkezelés megoldott, 4. tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számban (az ezzel kapcsolatos követelményeket az e rész végén található táblázat tartalmazza), 5. elkülönített, hideg-meleg vizes, zuhanyzós férfi és női mosdóval, mosdókagylónként polccal és tükörrel felszerelve, a mosdóhelyiségben elektromos dugaszolóalj áll a vendégek rendelkezésére, valamint vízöblítéses WC-vel rendelkezik, a WC WC-kefével és tartójával, WC-papírtartóval és papírral van felszerelve, és kézmosási lehetőség biztosított, 6. a kempingben tetővel ellátott főző-, mosó- és mosogatóhely áll a vendégek rendelkezésére, 7. hulladék(szemét-)gyűjtőkkel felszerelt, melyeknek kezelése megoldott, 8. gépjárművel való közlekedésre alkalmas belső útjai vannak, 9. talaján az esővíz-elvezetés megoldott, talaja gondozott és kellő szilárdságú, 10. a kemping recepcióval (portaszolgálattal) rendelkezik, 11. a területén éjjel-nappal személyzet tartózkodik vagy elérhető, illetve őrzött, 12. az egész évben üzemelő kempingben a szolgáltatásokat a téli időszakban fűtött helyiségben kell biztosítani, 13. a kempingben legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére, 14. a kemping közúton jól megközelíthető. A 4. pontban megjelölt tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk követelményei minden megkezdett 250 főre (100 területegységre):

Mosdó ebből: meleg vizes

db 4 2


Zuhanyfülke ebből: meleg vizes WC csésze piszoár Mosogató ebből: meleg vizes Mosómedence ebből: meleg vizes Főzőhely Kémiai WC kiöntő

4 2 7 1 1 1 1 1 1 1

IV. Üdülőház (bungaló) 1. Legfeljebb négyágyas szobákkal rendelkezik. 2. Apartman szoba esetén: a) helyiségei: egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb két fekvőhellyel; konyha felszerelve főzőlappal, mosogatómedencével, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel; fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel; b) WC külön vagy a fürdőszobában elhelyezve, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal; nappali szoba rádióval, televízióval és a szükséges bútorokkal; c) terasz kerti bútorokkal ellátva, d) hideg-meleg, ivóvíz-minőségű folyóvíz. 3. A fürdőszobával nem rendelkező üdülőházban minden megkezdett 40 üdülőházi férőhely után legalább egy hideg-meleg vizes fürdőszoba (zuhanyozó), férfi és női WC. Az önálló üdülőház telepnek a következő feltételeknek kell eleget tennie: 1. a telep területe pormentes, parkosított, talaja gyeppel fedett, a csapadékvíz elvezetése megoldott, 2. belső közlekedési főútjai burkoltak és az egyes üdülőházaknál egy gépkocsi elhelyezésére alkalmas parkoló áll a vendégek rendelkezésére, 3. a terület megvilágított, 4. a zárt szennyvízelvezetés és a szemétgyűjtés megoldott, a telep ivóvíz-minőségű vízzel ellátott, 5. 24 órás portaszolgálat, műszakonként legalább két idegen nyelv ismerete, a terület éjjel-nappal őrzött, 6. a telepen vagy 500 m-en belül ABC üzlet működik, 7. a telepen vagy 500 m-en belül melegkonyhás vendéglátó üzlet működik, 8. a telep közúton jól megközelíthető, 9. a portán telefon és postai levélgyűjtő szekrény áll a vendégek rendelkezésére, 10. gyermekek számára játszótér van a telepen, 11. a telepen sportolásra alkalmas terület vagy uszoda, illetőleg a telephez tartozóan saját strand van. V. Közösségi szálláshely 1. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal. Ágyanként legalább 4 m2 alapterület vagy személyenként 5 m3/fő légtér áll rendelkezésre, az ágyak mérete legalább 80x190 cm és az ágyak közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett. Az ágyakon ágybetét van. Ágynemű biztosítása nem kötelező.


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A szobában csomagok tárolására lehetőség van Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetőség meleg vízzel, és 10 főként, nemenként elkülönített WC. A közös mosdóhelyiségekben szappan és kézszárítási lehetőség. Szálláshelyen belül telefonszolgáltatás. Helyben étkezési vagy főzési lehetőség. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület. Csomagmegőrzés a szálláshelyen. Recepciószolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet. Az éjszakai bejárás lehetősége biztosított.

VI. Egyéb szálláshely 1. Többemeletes házban lift harmadik emelettől kötelező. 2. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja személyesen, esetenként ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja. 3. A szobák nagysága: a) Egyágyas: legalább 8 négyzetméter. b) Egynél több ágyas: a további ágyanként 4-4 négyzetméter. c) Maximális ágyszám: 4 személy részére ágy, szobánként. 4. Szobák fűtése: fűtési szezonban általában napközben +22 °C, este +20 °C, egyedi fűtés esetén a vendég és a szállásadó közötti megállapodás alapján. 5. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC WCkefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval. 6. Konyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére, vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal. 7. Ivóvízellátás: a lakásban legyen fogyasztásra alkalmas csapvíz. 8. Takarítás: minimum hetente egyszer, ágyneműhuzat és törülköző cserével egyidejűleg. (Ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként.) 9. Kulcs: saját kulcs biztosítása. 10. Telefon: telefonálási lehetőség a szálláshelyen belül. A sátorozóhelynek a következő feltételeknek kell eleget tennie: 1. Területe pormentes. 2. Vízellátás: ivóvízminőségű vizet biztosító kút, kerti csap. 3. Csapadékvíz-elvezetés megoldott. 4. Szennyvízelvezetés: közcsatorna vagy szennyvízakna. 5. Tisztálkodási helyiségek: mosdóhelyiség, távolsága a sátorozóhelytől legfeljebb 50 m higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás). 6. Főzőhely: tűzrakóhely vagy szilárdtüzelésű főzőhely. 7. Étkezőhely: sátor vagy a vendéglátó házában. 8. Takarítás: hetente egyszer. 9. Konyha berendezése, felszerelése: asztal, székek, két mosogatótál, fa-, szén- vagy PBtüzelésű tűzhely, konyhaszekrény 10. Fürdőszoba, zuhanyozó vagy mosdóhelyiség berendezése, felszerelése: zuhanyozó, mosdó, szék törülközőtartó, tükör, piperepolc, dugaszolóaljzattal. 11. WC felszerelése: angol WC, WC-papírtartó, WC-kefe, egészségügyi vödör.


2. számú melléklet: Szálláshely-üzemeltetési engedély tartalma ........................................................ Önkormányzat jegyzője ................/20.............../szám Nyilvántartási szám: .............../20.............. Szálláshely-üzemeltetési engedély A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló /2009. (…..) Korm. rendelet alapján ......................................................................................................................... szálláshely-szolgáltató részére ....................... helységben ......... irányítószám .......................... utca (tér, út) .......... szám alatt ........................................................................................................................... típusú szálláshely üzemeltetését ......................................................................................................... elnevezéssel engedélyezem. A szálláshely-szolgáltató székhelye: ..................................................... település neve, ........... irányítószám ................. kerület ......................................................................... utca (tér, út) ............... szám. A szálláshely-szolgáltató azonosító száma/cégjegyzékszáma/vállalkozói igazolványának száma: ........................................... A szálláshely-szolgáltató adószáma: ..................................................................................................... A szálláshely-szolgáltató statisztikai számjele: .....................................................................................


3. számú: Szálláshely szolgáltatók nyilvántartása Nyilvántartás a .................................... önkormányzat területén működő, megszűnt szálláshelyekről 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szálláshely neve (elnevezése): Szálláshely típusa: Szálláshely cím, helyrajzi száma: Szálláshely-üzemeltetési engedély száma: Szervezet esetén szálláshely-szolgáltató neve: Szervezet esetén szálláshely-szolgáltató székhelye: Szálláshely megszűnésének időpontja:


4. számú: Falusi szálláshely lehatárolás Kiemelt települések jegyzéke I. Gyógyhelynek minősülő községek, kiemelt üdülőkörzethez tartozó községek Alsóörs Aszófő Ábrahámhegy Badacsonytördemic Balatonakali Balatonaliga Balatonberény Balatonederics Balatonfenyves Balatongyörök Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonöszöd Balatonrendes Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonudvari Balatonvilágos Balf Csopak Dinnyés Gyenesdiás Kővágóörs Lillafüred Örvényes Paloznak Parád Révfülöp Szántód Szigliget Tihany Vonyarcvashegy Zánka

II. Egyéb települések 1. Megyeszékhelyek és megyei jogú városok, főváros 2. Badacsonytomaj Balatonalmádi Balatonboglár Balatonföldvár Balatonfüred Balatonfűzfő Balatonkenese Balatonlelle Bük Fonyód Gárdony Gyöngyös

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Gyula Hajdúszoboszló Harkány Hévíz Keszthely Siófok Velence Zalakaros Zamárdi


RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából eredő feladatokról szóló 2055/2008. (V. 9.) Kormányhatározat szerint a tárcáknak 2008. május 31-ig kellett a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó konkrét ütemterveket elkészíteni, s a Kormány munkatervébe a szükséges jogszabály-módosításokat felvetetni. Az előzetes jogharmonizációs felülvizsgálat eredményét a Nemzeti Turisztikai Bizottság (korábban OIB) 2008. áprilisi ülésén tárgyalta, és azt tudomásul vette. Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága mindezek alapján az alábbi előzetes ütemtervet követte: 2008. II. félév - előkészítés: A kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátóhelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet módosítása a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet módosításával együtt. Tekintettel arra, hogy a szálláshely szakmai szervezetek 2007. augusztusban tettek utoljára javaslatokat a jogszabályok tartalmára vonatkozóan, de a jogszabály-módosításra már nem került sor akkor, ezért indokolt teljes felülvizsgálat keretében újraszabályozni a hazai szálláshelyek engedélyeztetési eljárását, valamint minősítési rendszerüket. 2008. november 17-én Szakmai Munkacsoport jött létre a megfelelő előkészítés és az egyes témakörök részletes tárgyalására. A Szakmai Munkacsoport tagjai: Tárcák: KÜM, IRM, SZMM, ÖM Jegyzői Főosztály Hatóságok: MKEH, NFH, Jegyzői Főosztály Érdekvédelmi szervezetek: Nemzeti Turisztikai Bizottság, Magyar Szállodaszövetség, FATOSZ, Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége, Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetsége, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége A Szakmai Munkacsoport eddig kétszer ülésezett koncepcionális kérdések megvitatása miatt, a további egyeztetések elektronikusan zajlottak. 2009. I. félév A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat szálláshelyekre vonatkozó rendelkezéseinek kidolgozása és egyeztetése IRM-el, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításának egyeztetése NFGM-el és IRM-el. 2009. II. félév – december 31-ig Az Országgyűlés által elfogadott új törvényi szabályozás alapján az új szálláshelyekre vonatkozó Korm. rendelet elkészítése és egyeztetése. 2010. január 1. – I. félév Hatálybaléptetés és átmeneti szabályok érvényesítése. A Szakmai Munkacsoport az alábbi főbb szempontokat határozta meg, melyeket az új szabályozásnál érvényesíteni kellett: 1. A jövőben meg kell különbözteti a szállásadási tevékenység folytatását a létesítményhez kötött engedélyeztetési eljárástól. Szintén egységesíteni kell azt a szemléletet, amely különbséget tesz a jelenlegi kereskedelmi- és magánszállásadói tevékenységek között. A jelenlegi jogszabály is elsősorban a kategóriába sorolásra koncentrál. A szállásadási tevékenységre vonatkozóan a szolgáltatási irányelv alapján 2009. december 31. után nem írhatunk elő előzetes engedélyeztetési eljárást már, tehát a tevékenység megkezdhető lesz bármiféle bejelentés nélkül, de a létesítmény nem tud addig üzemelni (megkezdeni a szálláshely szolgáltatásnyújtást), amíg az erre vonatkozó szakhatósági hozzájárulások nincsenek meg.


A kereskedelmi törvényben továbbra is szerepelnek a turisztikai szolgáltatások (de elkülönítve a kereskedelmi tevékenységektől), így a korábbi üzletekre vonatkozó szabályok automatikusan már nem alkalmazandók a turisztikai szolgáltatókra. A szálláshely-üzemeltetési engedély egy új, speciális engedély típus lesz. Szálláshely-szolgáltatási tevékenység Magyarországon csak olyan szálláshelyen lesz folytatható, amely ilyen engedéllyel rendelkezik (lásd korábbi üzlet engedély). 2. A két hatályos szálláshelyekre vonatkozó (elaprózott) jogszabály helyett a jövőben egy közös jogszabály szabályozza a szálláshelyeket. Az ehhez szükséges jogszabályi felhatalmazást a kereskedelmi törvény rendezi a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény segítségével. Tekintettel a szabályozás tárgyára, valamint arra, hogy a falusi turizmusra vonatkozó települési lista is ide kerül át, a kormányrendeleti jogforrási szint indokolt. A felülvizsgálat során megállapításra került, hogy az új, speciális engedély (szálláshelyüzemeltetési engedély) bevezetése miatt a szálláshely típusok eddigi rendszerén is változtatni kell. A jövőben a szálláshely típusok a következők lesznek: szálloda, gyógyszálloda, panzió (fogadó), kemping, üdülőház (bungaló), közösségi típusú szálláshely, egyéb szálláshely. 3. Hatósági jogkörök rendezése: ki kell jelölni azt a hatóságot, amely a szálláshelyek regisztrációját végezné (nyilvántartás a létesítményekről). Az ellenőrzések tekintetében a kereskedelmi jellegű előírásokat kereskedelmi hatóság (a regisztráló hatóság), a fogyasztóvédelmi előírásokat (pl. kategóriába sorolással kapcsolatos tájékoztatás) a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizze. 4. Az IRM megvizsgálta a civil szakmai szervezetek ellenőrzésbe és minősítésbe bekapcsolható szerepét. Alkotmányos indokok alapján a civil szervezetek egyértelműen semmiféle hatósági feladatot nem láthatnak el, közhatalmat nem gyakorolhatnak ebben az esetben. Az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan az önszabályozás felé lehetne továbblépni, ennek érdekében, mivel kötelező kamarai vagy érdekvédelmi szervezeti tagság nem vonatkozik a turisztikai szolgáltatókra, a Szakmai Munkacsoport áprilisi ülésén arról döntött, hogy egy védjegy rendszer kidolgozása és működtetése indokolt kormányzati segítséggel és támogatással. Az egyes szálláshely-típusokra az érintett civil szervezetek (akiket a szaktárca jelöl majd ki) határozzák meg a minősítési rendszert, s csak az általuk minősített szálláshely használhatja az adott osztálybasorolási kategóriát. Az ellenőrzést szintén a kijelölt civil szervezetek végeznék, a visszavonásról a védjegy tulajdonos gondoskodna, mely a turizmusért felelős szaktárca lenne. Az, aki jogosulatlanul használná a védjegyet, fogyasztók megtévesztése miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárásra is számíthat, ezen kívül védjegybitorlást is elkövet. A szolgáltatóknak minőségi és a fogyasztói szempontból is érdekük lesz kapcsolódni és minősíttetni a szálláshelyeiket. A szálláshelyek minősítésére vonatkozó új minősítési rendszer bevezetése - tanúsító védjegy koncepciója A szálláshelyekre vonatkozó hatályos szabályozás felülvizsgálatára létrehozott Szakmai Munkacsoport, igazodva a hatékonyabb ellenőrzési és minőségi rendszerekhez, valamint számos európai uniós tagállam gyakorlatához, új rendszer bevezetéséről döntött a standardizálás magyarországi jövőbeni alkalmazásáról. E szerint az új egységes szálláshelyekre vonatkozó jogszabály hatálybalépésével a hatályos osztályba sorolási és minősítési rendszer nem kötelezően alkalmazandó jogszabályban kerül előírásra, hanem az érintett turisztikai szakmai szervezetek bevonásával tanúsító védjegy megszerzésével és használatával lehet azokat az egyes szálláshelyeknek alkalmazniuk. A szálláshely-üzemeletetési engedély megszerzésének ugyanakkor


alapvető feltétele lesz a minimum előírásoknak történő megfelelés, ezért ezek a kategóriák a védjegy rendszerbe már nem kerülnek át. Ebből kifolyólag az egyes szálláshely típusok minősítésére létrehozandó tanúsító védjegy alapvető célja: A minőségi szálláshely-szolgáltatás előmozdítása érdekében a minőségi turizmus követelményeinek és a tudatos fogyasztó (turista) igényeinek megfelelő minősítési rendszer kialakítása. A minőségi követelményeknek megfelelő használatot a különböző szálláshelyeket képviselő érdekvédelmi szervezetek szakmai követelményrendszere és kontrollja biztosítja, a jelenlegi hiányos jogalkalmazói ellenőrzési rendszer helyébe lépve. A védjegyet nem igénybevevő szálláshely szolgáltatók nem tudják megfelelően minősíteni szálláshelyeiket a jövőben, illetve megtévesztő magatartást tanúsíthatnak a fogyasztókkal (turistákkal) szemben azok jogosulatlan használata esetén. A minősítés kötelező előírása megszűnik, ugyanakkor a védjegyhasználat jogosultság hiányában nem lehet szálláshelyet minősíteni. A program megvalósítása pályázati rendszerben történik, amelyben a pályázó szálláshelyszolgáltatóknak az Önkormányzati Minisztérium (turizmusért felelős tárca) és az érintett turisztikai szakmai szervezetek által előzetesen kidolgozott kritériumrendszernek kell megfelelnie. A minimum követelmények biztosítása (jelenlegi legalacsonyabb kategóriák) az adott szálláshely típus engedély kiadásának feltételei lesz, így azok az egységes szálláshely jogszabályban kerülnek rögzítésre. Ennek megfelelően az egyes szálláshely típusokra vonatkozó tanúsító védjegyek és a kapcsolódó turisztikai szakmai szervezetek megnevezése a következők szerint alakul: 1. Szálloda 2-5 csillag besorolás – Magyar Szállodaszövetség Altípus: Gyógyszálloda, Wellness szálloda, Garniszálloda, Apartmanszálloda, Kastélyszálloda 2. Panzió II-I osztály besorolás – Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetsége 3. Kemping 2-5 csillag besorolás – Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége 4. Üdülőház II-I osztály besorolás – Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége 5. Ifjúsági szálló A-C kategória besorolás – Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége 6. Fizetővendéglátó szálláshely 1-3 csillag besorolás – Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetsége Altípus: Apartman 7. Falusi szálláshely 1-4 napraforgó besorolás – Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Altípus: Vendégszoba, Vendégház, Sátorozóhely A program keretében lajstromozásra kerülő, az egyes szálláshelytípusokra vonatkozó védjegyek a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 101. §-a szerinti tanúsító védjegyeknek minősülnek. Az egyes szálláshelytípusokra vonatkozó védjegyek szabályzatait az érdekvédelmi szakmai szervezetek 2009. augusztus 31-ig készítik el, az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága által kidolgozott mintaszabályzat alapján. Ez után kerül sor a védjegyek lajstromozására a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, ezt már az ÖM folytatja le. A védjeggyel kapcsolatos feladatok az alábbi szervek között oszlanak meg: Létrehozó szerv: Az Önkormányzati Minisztérium (turizmusért felelős tárca), mint a tanúsító védjegy tulajdonosa. A létrehozó szerv köteles: - meghatározni a program működtetésének kereteit, - kijelölni a Bíráló és Minősítő Bizottság tagjait, - elkészíteni a Bíráló és Minősítő Bizottság Ügyrendjét, - elfogadni, illetve szükség esetén felülvizsgálni jelen működési szabályzatot.


A Bíráló és Minősítő Bizottság a Létrehozó szerv által meghatározott hatáskörében eljárva: - dönt a szálláshely minősítéséről, - ennek alapján engedélyezi, vagy elutasítja a védjegyhasználat jogát, - felülvizsgálja a védjegyhasználatot az ellenőrzések eredménye alapján, - szükség esetén rendelkezik annak visszavonásáról. A Bíráló és Minősítő Bizottság tagjai: - Önkormányzati Minisztérium - adott turisztikai szakmai szervezet - Nemzeti Turisztikai Bizottság Az adminisztrációs/operatív feladatokat az adott turisztikai szakmai szervezet biztosítja pl. Titkárság, külön operatív szerv felállításával, mely köteles: - nyilvánosságra hozni a szálláshely minősítésére előre meghatározott követelményszempontrendszert, - kidolgozni a pályázati formanyomtatványokat és azokat közzétenni a szervezet honlapján, - megvizsgálni a minősítési kritériumok meglétét a beérkezett pályázatoknál és azokhoz szakmai ajánlást készíteni a Bíráló és Minősítő Bizottság részére, - ellátni a védjegyhasználattal kapcsolatos adminisztratív feladatokat, - vezetni a védjegyjogosultakkal kapcsolatos adatokat tartalmazó nyilvántartást, - gondoskodni a védjegy program pénzügyi forrásairól. A pályázatokat formai szempontból az adminisztrációs szervezet fogja megvizsgálni. A pályázati formanyomtatványban a pályázó köteles megjelölni az általa elnyerni kívánt minősítési kategóriát, s a szálláshely szolgáltatásainak erre vonatkozó adatait a szakmai szempontrendszer alapján. A formai követelményeknek megfelelő pályázóknál az adminisztrációs szervezet a vállalkozással, szolgáltatóval előzetesen egyeztetett időpontban, helyszíni bejárás során megvizsgálja a megjelölt minősítési kategóriára vonatkozó követelményeket, s azokról összefoglaló jelentést készít a Bíráló és Minősítő Bizottság részére. Az összefoglaló jelentés ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a védjegyhasználat jogosultság megadható-e, s az milyen minősítési kategóriára vonatkozzon. A minősítésről a Bíráló és Minősítő Bizottság szakmai szempontok alapján dönt. A Bizottság a pályázat kedvező megítélése esetén engedélyezi a védjegyhasználatot az elnyert minősítési kategóriára, ellenkező esetben elutasítja a pályázati kérelmet. A Bizottság döntésével szemben fellebbezésre nincs lehetőség. Amennyiben a Bizottság a pályázó által előzetesen megjelölt más minősítési kategóriára vonatkozó védjegyhasználat jogosultság odaítéléséről dönt, a pályázó nyilatkozik, hogy kívánja-e az erre vonatkozó védjegyhasználati szerződést megkötni vagy újabb pályázatot nyújt be. A védjegyhasználati jogot megszerző vállalkozásokkal, szolgáltatókkal az adott turisztikai szakmai szervezet köti meg a védjegyhasználat keretét rögzítő, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény IV. fejezete szerinti védjegyhasználati szerződést. A védjegy használatának jogszerűségét az adott turisztikai szakmai szervezet jogosult ellenőrizni. Az adminisztrációs szervezet vizsgálatait a védjegyhasználati szerződés megkötésétől számított 6 hónap elteltével, azt követően pedig évente legalább két alkalommal végzik. A védjegyhasználat jogát megszerző vállalkozások, szolgáltatók az ellenőrzések lebonyolítása során kötelesek együttműködni. Az ellenőrzéstől való elzárkózás esetén vélelmezhető, hogy a vállalkozás vagy a szolgáltató kötelezettségének nem tett eleget. Az ellenőrzésekre az ellenőrzési jogosultság egyidejű igazolása mellett, a Létrehozó szerv által megállapított tartalmú, hitelesített ellenőrzési


formanyomtatvány kitöltésével kerül sor. Az ellenőrzés megállapításait a vállalkozás, szolgáltató aláírásával ismeri el, annak vitatása esetén a formanyomtatványon észrevételt tehet. Az észrevételt az adminisztrációs szervezet a Bíráló és Minősítő Bizottság részére továbbítja. A Bíráló és Minősítő Bizottság megvizsgálja az észrevételt, annak figyelembevételével dönt a védjegyhasználat további engedélyezéséről vagy a minősítés módosításáról, illetve a védjegyhasználat visszavonásáról. A Bíráló és Minősítő Bizottság a védjegyhasználati jogot visszavonja, ha: a vállalkozás az ellenőrzéstől elzárkózik, az ellenőrzésről készített formanyomtatvány alapján megállapítható, hogy a vállalkozás a követelményeknek nem tett eleget, és a vállalkozás a megállapításokra észrevételt nem tett, az ellenőrzésről készített formanyomtatvány alapján megállapítható, hogy a vállalkozás a követelményeknek nem tett eleget, és a vállalkozás által tett észrevételeket a Bizottság elutasította, a védjegyhasználati szerződésben foglaltak megsértése esetén. Védjegyhasználat megsértésének minősül, ha a vállalkozás, szolgáltató a védjegyet - jogosultság megszerzése nélkül, - védjegyhasználati szerződés megkötése nélkül, - jogosultság visszavonása után is, - más, a követelményeknek meg nem felelő szolgáltatás vonatkozásában is használja. Jogosulatlan védjegyhasználat esetén a védjegyjogosult a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 27. §-ában rögzítettek szerint jár el. A szakmai szervezetek a rendszer finanszírozására pályázati díjakat, valamint a védjegy engedélyeztetése után védjegy használati díjat állapítanak meg a szolgáltatóknak. Természetesen ezek az egyes típusok és kategóriák esetében jelentősen eltérnek majd, igazodva az adott szolgáltatókhoz (pl. 5 csillagos szálloda minősítése és ellenőrzése több szakmai munkát és időt igényel, mint egy 2-3 szobás kétcsillagos fizetővendéglátó szálláshelyé).

2009. ( ) Korm. rendelete

Recommend Documents