16/2009. (IV. 23.) önkormányzati rendelet az állattartás rendjéről Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi sajátosságokat figyelembe véve a helyi állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések 1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az V. kerület közigazgatási területén belül az állattartás szabályait – különös tekintettel az egymás mellett élés szabályaira, a tartott állatok iránti felelősségre, a köztisztasággal és a közterületek kulturált használatával kapcsolatos elvárásokra és kötelezettségekre – figyelembe véve az V. kerület belterületi és nagyvárosias lakóterületi jellegét. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az V. kerület közigazgatási területén (a továbbiakban: a kerületben) történő állatok tartására továbbá minden olyan természetes és jogi személyre akik az állattal rendelkezni jogosultak, az állat tulajdonosai, illetve aki az állatot, állatokat felügyelik.(továbbiakban: együtt állattartó) (2) A rendelet hatálya alá tartozik minden állattartó, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodik a kerületben. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására, b) egészségügyi és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra, c) egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra, polgári védelem mentőkutyáira, d) alkalmi, cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatversenyekre, e) természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra, f) veszélyes állatok, valamint veszélyes ebek tartására. Fogalom meghatározások 3. § 1. Állattartó: az állat tulajdonosa illetőleg, aki az állatot vagy állatállományt felügyeli vagy aki az állattal rendelkezni jogosult. 2. Állattartás: az állattartó tevékenysége és kötelessége, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményt biztosítson, amelyben annak egészsége, ill. jó közérzete teljesül. 3. Befogadott eb: az a gazdátlan, elhagyott eb, amelynek korábbi tartója nem állapítható meg és tartásra valaki befogadja. 4. Hatósági állatorvos tevékenység: az állam állat-egészségügyi engedélyező, ellenőrző és igazgatási tevékenysége; 5. Közös helyiség: Két- vagy többlakásos házingatlanban – a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;
– a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. – közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl.: barkácsműhely, hobbiszoba, stb. ); 6. Közterület: az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) helyrajzi szám mutatójával közterületként ( pl: közút, járda, tér, közpark ) nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá a belterületi földrészek, illetőleg építmények ( pl: épület árkádok alatti járda, alul-és felüljárók ) közhasználatra, illetve gyalogos forgalomnak átadott részei. 7. Köztisztaság: az ingatlanok, illetve közvetlen környezetének, valamint a közterületek tisztántartása; 8. Közvetlen szomszéd: társasházban az állattartás helyével közvetlenül közös fallal, födémmel, vagy közösen használt előtérrel, kerttel, közös helyiséggel rendelkező bérlők és tulajdonosok; 9. Kutyafuttatás: az ebnek póráz nélkül való szabadon engedése az erre kijelölt területen; 10. Kutyasétáltatás: közterületen az ebnek pórázon történő vezetése, illetve az arra kijelölt fajtájúak szájkosárral és pórázon történő vezetése; 11. Lakásban társként tartható állatok: a) eb b) macska c) díszmadarak, d) díszhalak e) terráriumban tartható nem veszélyes állatok f) kistestű rágcsálók (aranyhörcsög, tengerimalac, degu, egér). g) kisállatfajok (galamb, házinyúl, prémesállat: csincsilla, nutria, angóranyúl, nyérc, görény) 12. Szaporítás: nőivarú állat természetes úton történő fedeztetése, mesterséges termékenyítése, továbbá genetikai anyagának felhasználása utód létrehozása céljából; 13. Szaporulat: a 3 hónapos kor alatti utódok (alom); 14. Támadó, vagy kiszámíthatatlan természetű eb: az az eb, amelyikről viselkedése alapján feltehető, hogy hajlamos ember vagy állat megtámadására, megharapására; 15. Társasház: az olyan épület, ahol az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület-berendezés, helyiség és lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába került; 16. Tenyésztés: az állatfajta tenyész- és haszonértékét növelő, célirányos tevékenységek összessége. A három hónapos kor alatti alom állatállománya nem a tenyésztés, hanem a szaporulat fogalomkörbe tartozik; 17. Több lakásos lakóház: minden olyan egynél több lakást tartalmazó lakóépület, amelyik nem társasház , 18. ebtartó: az eb tulajdonosa, illetve a tulajdonos hozzájárulása, felkérése, megbízása alapján az eb felügyeletét meghatározó időre ellátó személy. 19. mikrochip: a 11784 ISO szabványnak vagy a 11785 ISO szabványnak megfelelő elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas; 20. regisztrálás: az állat szervezetébe helyezett mikrochippel megjelölt eb adatainak az arra jogosult (pl.: önkormányzati vagy önkormányzat által megbízott személy, szervezet) által történő nyilvántartásába vétele.
Állatok tartásának általános feltételei 4. § (1) A kerületben csak a 3. § 11-as pontjában felsorolt állatok tarthatók. (2) Az állattartó köteles az általa tartott állatot a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi és az állategészségügyi előírásoknak megfelelően tartani. (3) Az állattartó köteles az állatát a lakókörnyezet és különösen a közvetlen szomszédok nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.,), az emberek és állatok életének, testi épségének és egészségének veszélyeztetése, valamint anyagi kár okozása nélkül tartani. (4) Az állattartó köteles megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állat részére (5) A kerületben gazdátlan állatot környezetet szennyező és/vagy másokat zavaró módon etetni, valamint madarat az épületbe szoktatni tilos. (6) A társasházak osztatlan közös tulajdonú részeiben, illetve a többlakásos lakóházak közös helyiségeiben az állat által okozott szennyeződést az állattartó köteles azonnal megszűntetni, feltakarítani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az osztatlan közös tulajdonban lévő úgynevezett házfelügyelői lakásra. (7) Akinek a felügyelete alatt levő állat közterületen szennyezést okoz, köteles a szennyeződést eltávolítani. (8) Erkélyen csak olyan körülmények között tartható állat, hogy az a közterületet, illetve az alatta levő lakást, erkélyt ne szennyezze, és a köznyugalmat ne zavarja. (9) Tilos lakásban állatforgalmazási célból folyamatosan állatokat tartani. (10) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (11) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás szabályai szerint jár el. Az ebtartás szabályai 5. § (1) Ebet a társasházakban vagy a többlakásos lakóházakban csak lakásban vagy önálló, bekerített telekingatlanon belül szabad tartani. (2) Eb tenyésztése az V. kerületben tilos. 6. § (1) Lakáson, ill. önálló bekerített telekingatlanon kívül, illetve kutyasétáltatás esetén a) a 15 kg-ot meghaladó tömegű, vagy támadó természetű ebekre továbbá a rendelet 1. számú függelékében felsorolt ebekre a marás lehetőségét kizáró szájkosarat kell felhelyezni; b) az ebet − nyakörvre vagy hámra csatolt − 2 méternél nem hosszabb pórázon kell vezetni. (2) A kijelölt kutyafuttató helyeken az (1) bekezdés b) pontja szerinti pórázhasználat nem kötelező, de a 15 kg-ot meghaladó tömegű vagy támadó természetű ebekre továbbá a rendelet 1. számú függelékében felsorolt ebekre a marás lehetőségét kizáró szájkosarat fel kell helyezni. (3) Társasház osztatlan közös tulajdonú területén és több lakásos lakóház közös helyiségében, az ebet legfeljebb 1 méteres pórázon fogva lehet vezetni. (4) Tilos az ebet az V. kerületi parkokban sétáltatni, a bekerített parkokba bevinni illetve beengedni. (5) A (4) bekezdés tiltása nem vonatkozik a kijelölt kutyafuttatók területére. A kijelölt kutyafuttatók listáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (6)Az ebtartó köteles lakáson, ill. önálló bekerített telekingatlanon kívül, illetve kutyasétáltatás esetén az eb oltási könyvét magánál tartani. (7)Az ebtulajdonos köteles az oltás megtörténtét követő illetve amennyiben az eb kötelező éves veszettség elleni védőoltása 2009. évben már megtörtént jelen rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül az Önkormányzati nyilvántartásba bejelenteni.
(8) 2009. június 1. napjától közterületen a V. kerületi ebtulajdonosoknak, ebtartóknak kizárólag a 6 § (1) bekezdésében meghatározott mikrochippel megjelölt ebet lehet sétáltatni. (9) A közterület-felügyelet, rendőrség és az állatorvos működési területén eljárása során jogosult ellenőrizni azt, hogy a közterületen sétáltatott eb microchippel meg van-e jelölve. Michrochipes megjelölés 7.§ (1) Az ebek biztonságos egyedi azonosítását a mikrochipes megjelölés jelenti. Az elektronikus azonosító rendszer (mikrochip, transzponder) a 8 § (1) bekezdésében meghatározott, rögzített és elektronikusan tárolt adatok adott ebhez való kapcsolására szolgál. (2) Minden 2009. június 1. után született eb tartós egyedi azonosíthatóságát az állat tulajdonosa/tartója legkésőbb az eb 6 hónapos életkorának eléréséig köteles mikrochip behelyezésével biztosítani és köteles az ebtulajdonos a behelyezés megtörténtét követő 60 napon belül az önkormányzati nyilvántartásba bejelenteni és a nyilvántartáshoz szükséges adatokat az Önkormányzat részére rendelkezésre bocsátani. (3) Amennyiben az ebet mikrochip behelyezésével korábban egyedileg már megjelölték, úgy a tulajdonos legkésőbb az eb tárgyévben esedékessé váló veszettség elleni védőoltásának beadásakor az eb mikrochipes megjelöléséről köteles 2009. június 1. napjáig az Önkormányzatot tájékoztatni (Kerületi Ebnyilvántartó, Bp. V. Vármegye 15.) és a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. (4) Az ebnek a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak szerinti mikrochipes megjelöléséhez a mikrochipet és annak nyilvántartását a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata közigazgatási területén lakó és a megjelölt ebet ott is tartó ebtulajdonosnak térítésmentesen biztosítja. (5) A mikrochipnek az ebekbe történő beültetését kizárólag az arra jogosult állatorvos végezheti. Amennyiben a microchip beültetését nem kerületi működési területű állatorvos végezte, köteles az ebtulajdonos a behelyezés megtörténtét követő 60 napon belül az Önkormányzati nyilvántartásba bejelenteni (Kerületi Ebnyilvántartó, Bp. V. Vármegye 15.) és a nyilvántartáshoz szükséges adatokat az Önkormányzat részére rendelkezésre bocsátani. A regisztrálást ugyanazon eb esetében csak egyszer kell elvégezni. (6) A kerületi működésű állatorvosok a microchip beültetéséről tájékoztatják az Önkormányzatot és a nyilvántartáshoz szükséges adatokat az Önkormányzat részére rendelkezésre bocsátják. Ez esetben az ebtulajdonost a jelen §-ban meghatározott bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli. Adatkezelés 8.§(1) Az önkormányzat – e rendeletben szabályozottak szerint - a bejelentett ebekről elektronikus formában is az alábbi tartalommal nyilvántartást vezet, amit szabálysértési hatóság, vagy az erre a jogszabályok által feljogosított szervezet felhasznál: a) az eb-tartó adatai (név, lakcím) b) az eb azonosítási adatai (neve, fajtája, ivara, születési éve, egyedi azonosításra szolgáló adatok, az állat szervezetébe helyezett mikrochip azonosító száma, az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontja, veszélyes és veszélyesnek minősített ebre utaló megjelölés); c) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok száma, kibocsátójának megnevezése; d) a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontja,
e) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helye. (2) A rendeletben szabályozott adatkezelési feladatokat (adatrögzítés, adatkezelés, adattovábbítás) az Közterület-felügyelet látja el, a Jegyző által az állattartással, ebrendészettel kapcsolatosan kiadott Adatkezelési Szabályzat alapján. (3) Az adatkezelő a 8. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – az alábbi adatfajták esetében adatrögzítésre és kezelésre jogosult: a) igazoltatás, intézkedés alá vont személy(ek) neve és címe; b) helyszíni bírságolással kapcsolatos körülmények, ezek adatai; c) közterület rendjét megsértő(k) adatai; d) köztisztasággal kapcsolatos mulasztási adatok; e) állat- egészségügyi- és ebrendészeti rendeletek megsértésének az adatai. (4) Az Adatkezelő a kezelt adatokat az Adatkezelési Szabályzat szerint az alábbi feladatok ellátásához használja fel: a) a kötelező védőoltások és szűrővizsgálatok határidőben történő elvégzésének az ellenőrzése; b) az elkóborolt ebek azonosítása és visszajuttatása az állattartó számára; c) a szabálysértő állattartók azonosítása; d állatmenhelyről való örökbefogadás előtti tájékoztatás; e) veszettség elleni védőoltás meglétének a dokumentálása, kiemelten a kutyatámadások esetét. (5) Amennyiben a (4) bekezdésben szereplő adatok hatósági vagy rendőrségi eljárásban történő felhasználására nincs szükség, úgy ezeket meg kell semmisíteni az Adatkezelési Szabályzatban leírtak szerint. (6) A személyes adatok kezelésében érintettek jogai, illetve azok érvényesítése a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak valamint az Adatkezelési Szabályzatban előírtak szerint történik. A macskatartás szabályai 9. § (1) Tilos a társasházak osztatlan tulajdonú részeiben, illetve a többlakásos lakóházak közös helyiségeiben macskát környezetet szennyező módon etetni. (2) Az épületekben elszaporodott kóbor macskák eltávolításáról ill. az eltávolítás utáni ingatlanrész fertőtlenítéséről az ingatlan tulajdonosa(i), illetve a közös képviselő köteles gondoskodni. Szabálysértés 10. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) úgy tart állatot, hogy mások nyugalmát zavarja, az emberek és állatok életét, testi épségét veszélyezteti, b) az ebet a rendeletben foglaltaktól eltérően vezeti, sétáltatja, c) az állatát a rendeletben foglaltaktól eltérően tartja, d) az állatot a rendeletben tiltott helyre beengedi vagy beviszi, e) a rendeletben felsorolt állatoktól eltérő állatokat tart a lakásában, f) gazdátlan állatot környezetet szennyező és/vagy másokat zavaró módon etet, illetve madarat az épületbe szoktat, g) kisállatot valamint ebet tenyészt , i) Közterületen és a lakóház közös használatú helyiségeiben, udavarán az eb által okozott szennyeződést nem távolítja el.
j) közterületen V. kerületi ebtulajdonos, ebtartók a 7 § (2) bekezdésében meghatározottak szerint mikrochip-pel meg nem jelölt ebet sétáltat. k) 15 kg-ot meghaladó tömegű, vagy támadó természetű ebekre továbbá a rendelet 1. számú függelékében felsorolt ebekre a marás lehetőségét kizáró szájkosarat nem helyezi fel. (2) Az (1) bekezdés b.) i) j) k) pontjaiban meghatározott szabálysértés miatt a közterületfelügyelők 3.000,-Ft-tól 20.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. (3) A szabálysértési eljárás a tulajdonos állattartási jogának korlátozására, illetve megszüntetésére irányuló egyéb hatósági intézkedés mellett is lefolytatható. Ismételt szabálysértés esetén az állat elkobzása is elrendelhető. Záró rendelkezések 11. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során – kivéve a szabálysértési eljárást – az közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet -10.§ (1) bekezdésének j) pontját kivéve- kihirdetés napján lép hatályba. A rendelete 10.§ (1) bekezdésének j) pontja 2009. július 1. napjával lép hatályba. (3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 22/2003.(VII.11.), 40/2004.(X.29.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
Dr. Rónaszéki László jegyző
Rogán Antal polgármester
Kihirdetési záradék:
A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2009. április 23. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartalma 30 nap.
Dr. Rónaszéki László jegyző
1 .sz. melléklet Az V. kerület területén lévő kutyafuttatók: 1. Honvéd tér 2. Hild tér 3. Széchenyi rakpart (a Pesti alsó rakpart zöldfelületi része) 1 . sz. függelék Az V. kerület területén a veszélyes ebeken kívül csak szájkosárral és pórázon sétáltatható kutyafajták: – a belga juhászkutyák közül malinois és lakenois – akita inu – amerikai bulldog – amerikai staffordshire terrier – angol bullterrier – angol mastiff – argentin dog – berger de beauce (boszeron) – bordeauxi dog – cane corso – dobermann – fila brasileiro – flandriai bouvierre – kanári szigeteki mastiff – kaukázusi juhászkutya – komondor – középázsiai juhászkutya – kuvasz – leonbergi – mastino napoletano – moszkvai őrkutya – német boxer – német dog – német juhászkutya – óriás schnauzer – orosz fekete terrier – pireneusi hegyi kutya – pitbull terrier – rottweiler – sarplaninac - thai ridgeback dog - boerboel - alaszkai malamut - tosa inu – és a felsorolt fajták keverékei
