2010. (IV.23.) FVM rendelet

+

28. számú tananyag A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban Készítette: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Készült: 2011. március 31.

Államreform Operatív Program

ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

szakigazgatásban 28. számú tananyag

Tananyag információk: Projekt neve: Tananyag címe:

ÁROP

2210/2010

-

Jogalkalmazás

javítása

a

mezőgazdasági

szakigazgatásban (regisztrációs szám: ÁROP 2210-10-2010-0005) 28. számú tananyag - A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet

Készítette:

MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Készült:

2011. március 31.

A tananyagot és a hozzá kapcsolódó oktatási segédanyagot elfogadta: Elfogadta:

Státusz:

Dr. Kardeván Endre

VM államtitkár

Elfogadta:

Státusz:

Dr. Bognár Lajos

MgSzH

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

mb.

elnök Elfogadta:

Státusz:

Dr. Józwiák Ákos

szakmai vezető

Elfogadta:

Státusz:

Jordán László

témakör vezető

110331_AROPjog_28.tananyag

2


ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban


28. számú tananyag

1

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 3 A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása ........................................................... 4 Kapcsolódó növényvédelmi jogszabályok ......................................................................... 5 3.1 Magyar jogszabályok ................................................................................................. 5 3.2 Uniós jogszabályok .................................................................................................... 5 4 A peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelv .......................................................................... 7 4.1 A földhasználó és a termelő védekezési kötelessége (1-4. §) .................................... 7 4.2 Parlagfű (2. § (d) bekezdés) ..................................................................................... 11 4.2.1 Parlagfűvel kapcsolatos jogszabályok jegyzéke........................................................ 11 4.2.2 A parlagfűvel kapcsolatos kötelezettség ................................................................... 11 4.2.3 A parlagfüves területek felderítése ............................................................................ 11 4.2.4 Közérdekű védekezés elrendelése ............................................................................. 12 4.2.5 A gyommentesítés elmulasztóinak bírságolása ......................................................... 12 4.2.6 Parlagfűvel fertőzött területeken folytatott növénytermesztési tevékenység szempontjai............................................................................................................................ 13 5 Növényvédő szerekre vonatkozó általános előírások (5. §) ............................................. 16 6 Különleges alkalmazási előírások (6-10. §) ..................................................................... 17 7 Növényvédő szeres kezelés zárt térben (11. §) ................................................................ 22 8 A környezet és természet védelme (12-14 §) ................................................................... 23 9 Méhvédelem (15. §) ......................................................................................................... 25 9.1 Méhvédelem, megjegyzések a szabályozással kapcsolatban ................................... 25 10 Képesítési előírások (16-18. §)......................................................................................... 27 11 A növényvédelmi-növényorvosi vény (19. §) .................................................................. 29 12 Növényvédő szerrel végzett szolgáltatás fogalma (20. §) ................................................ 31 13 Engedély és továbbképzés (21. §) .................................................................................... 32 14 Táblázat a végzettségtől függően végezhető tevékenységekről ....................................... 34 15 Növényvédő szer felhasználásának feltételei (22. §) ....................................................... 36 15.1 Fogalom meghatározás (5. § (6)-(7) bekezdés) ........................................................ 36 15.2 Növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazás, raktározás feltételei (23. és 25.§) 37 15.3 Növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazás feltételei (24. §) ............. 38 15.4 Növényvédő szer árusítása (26.§) ............................................................................ 38 15.5 Növényvédő szer tárolása, raktározása (27.§ (1)-(3) és (5)-(12) bekezdés) ............ 39 15.6 A növényvédő szer raktár műszaki és biztonsági feltételei (27.§ (4) bekezdés) ...... 41 15.7 Növényvédő szer szállítása (28.§) ............................................................................ 42 16 Nyilvántartási kötelezettség, Nyilvántartás (29-30. §) ..................................................... 43 17 Jelentési, tájékoztatási kötelezettség (31. §)..................................................................... 46 18 Növényvédelmi gépek (32-36. §) ..................................................................................... 47 19 A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi előírások (37-41. §) ......... 50 20 Csávázás, gázosítás, csalétek alkalmazása (42-44. §) ...................................................... 53 21 Növényvédő szer minőségének ellenőrzése (45. §) ......................................................... 55 22 Hulladékkezelés (46. §) .................................................................................................... 56 1 2 3


3





2

A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása

Az Államreform Operatív Program keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. Az MgSzH 2010. szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát ÁROP 2210/2010 – Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban címmel. A hiánypótló dokumentáció elküldése és a tisztázó kérdések megválaszolása után a Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (mint Közreműködő Szervezet, továbbiakban KSZ) vezetője támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási jogviszony a 2011. január 5-én keltezett támogatói okirattal lépett hatályba. A Projekt megvalósulásának ideje 2011. február 1-től 2011. szeptember 30-ig tart. A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-leaning formájában

megvalósuló

oktatása

jelenti.

A

pályázat

értelmében

a

mezőgazdasági

szakigazgatást érintő jogszabályok/témák oktatását végezzük el, összesen mintegy 8100 főnek. A projekt keretein belül kerül sor „A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet” oktatására. A képzés során a tananyag a pályázat tárgyaként megjelenő joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi környezet és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetésére, továbbá az ügyintézés, illetve tágabban a jogalkalmazás segítésének a módjaira.


4





3

Kapcsolódó növényvédelmi jogszabályok

3.1 Magyar jogszabályok

•

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;

•

a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény;

•

az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet;

•

a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet;

•

a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet;

•

az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló 8/2007. FVM rendelet;

•

a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM– KvVM együttes rendelet (új tervezet);

•

a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet (új tervezet).

•

a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet

3.2 Uniós jogszabályok •

A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (hatályon kívül)

•

Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a peszticidek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117 EGK és a 91/414 EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről


5





•

Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a peszticidekre vonatkozó statisztikákról

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/127/EK irányelve (2009. október 21.) a 2006/42/EK irányelvnek a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek tekintetében történő módosításáról

•

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról


6





4

A peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelv

•

2011. december 14-ig a nemzeti jogszabályi háttér megteremtése

•

2012. december 14-ig kell a Nemzeti Cselekvési Tervet a Bizottságnak és a többi tagállamnak megküldeni.

•

2013. december 14-ig a képzési rendszer kiépítése (hivatásos felhasználók, értékesítéssel foglalkozók és szaktanácsadók számára)

•

2014. január 1-jéig biztosítani kell azt, hogy minden hivatásos felhasználó az integrált növényvédelmi alapelveket végrehajtsa.

•

2015. december 14-ig meg kell teremteni annak a jogszabályi hátterét, hogy a kereskedők a nem hivatásos felhasználók számára tájékoztatást adjanak a környezeti és egészségügyi veszélyekről stb.

•

2016. december 14-ig kell biztosítani azt, hogy a növényvédelmi gépek felülvizsgálata legalább egyszer megtörtént.

•

A növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának profi és amatőr kategóriába sorolása

•

A légi növényvédelemre Magyarország derogációt kapott, a védekezés speciális feltételeit meg kell határozni (új jogszabály készül).

•

Az irányelv célja a felhasznált növényvédő szerek mennyiségének csökkentése, az ember és a környezet védelme érdekében.

4.1 A földhasználó és a termelő védekezési kötelessége (1-4. §) A földhasználó és a termelő köteles védekezni a gyomnövények, a kártevők és kórokozók ellen. A károsítók elleni védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre, állatra, környezetre gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének, járvány vagy gradáció kialakulásának valószínűsítésére szolgáló növényvédelmi előrejelzésre alapozva hozza meg. A növényvédelmi tevékenység végrehajtásakor köteles a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereit alkalmazni. Köteles a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeit és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezeteket fokozott védeni. Valamint tevékenységét az ember egészségére, a környezet és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok betartásával folytatni. 110331_AROPjog_28.tananyag

7





Kiemelten fontos növényvédelmi tevékenység, illetve károsítók a következők: a) csávázás illetve talajfertőtlenítés Elsődlegesen fontos azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni. b) mezei rágcsálók (mezei pocok, hörcsög) Megtelepedése esetén a védekezés kötelező. Amennyiben ősszel 100 négyzetméteren 2-3, tél végén 1-2 vagy ezt meghaladó lakott járatot találunk, a védekezés szükségessé válik. Ha a lakott lyukak száma ezt az értéket meghaladja, a védekezést minél előbb kell elvégezni. A természetes ellenségek mérséklik a kárt, de a problémát mégsem oldják meg. Ugyanakkor a bio- és ökológiai gazdálkodású területeken hasznos lehet az úgynevezett „T”-ülőfák kihelyezése a ragadozó madarak részére. Hatásos eljárásnak számít a mélyszántás, mert nem csak a pockokat, de azok járatrendszerét is tönkreteszi, fészkeiket is elpusztítja. c) kukoricamoly ellen A kukoricamoly nemcsak a kukoricát károsítja, hanem közel 200 tápnövénye van. Kifejlett lárvája a kukoricaszárban és más dudvásszárú növények szárában telel át. Ezért a szárak megsemmisítése

a

legegyszerűbb

és

egyben leghatékonyabb

módja

a

kukoricamoly

károsításának megelőzésére. A földhasználó kötelessége legkésőbb április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatása vagy más módon történő megsemmisítése. Forgatás nélküli talajművelés pedig csak abban az esetben végezhető, ha a táblán az előző évi növényállomány kukoricamoly fertőzéstől mentes volt. d) parlagfű Az egyik legagresszívabb, leggyorsabban terjedő gyomnövényünk. Az országban összesen kb. 4-5 millió hektár parlagfűvel fertőzött mezőgazdasági terület van, amiből 700 ezer hektár az erősen fertőzött. A pollenjére érzékeny embereknél súlyos allergiás megbetegedést válthat ki. Részletes ismertetése külön fejezetben történik. e) keserű csucsor Mérgező növény, a burgonyafélékkel rokon. 1-2,5 méterre is megnövő, erőteljesen kúszó, kapaszkodó félcserje. Irtását az teszi kiemelten fontossá, hogy a Ralstonia solanacearum (baktériumos barnarothadás) baktérium gazdanövénye. Ez a kórokozó baktériumfaj karantén státusú, jelenleg Európában terjedőben van.


8





f) selyemkóró Agresszíven terjedő, irtandó gyomnövény. Tavasszal minden oldalgyökéren egy-egy rügy aktiválódik és hajtást fejleszt. A mechanikus talajművelés, a darabolás a kihajtást gátolja, de a sarjak számát szaporítja. Szélsőséges körülmények között vízkereső gyökerei akár 4 méter mélyen is megtalálhatóak, és másfél méter mélyről is kihajtanak. Gyökérrendszerének éves terjedési sugara a három métert is elérheti. Egy-egy növénykolónia háborítatlan területen 30 méterre terjed a föld alatt, föld feletti hajtásainak száma 30-40 is lehet, sarjtelepet képez. Más növények számára alkalmatlan talajon is megél, szívós, szárazságtűrő faj. Magjai a csírázóképességüket a talajban három évig megőrzik, és jól tűri a korábban használt gyomirtó szereket. Állománya a közte élő növényeket teljesen megsemmisítheti. A napraforgó és más, rovarok által megporzandó növényekről elcsalogatja a méheket. Ültetvényekben folyamatos talajműveléssel

és

agrotechnikai

beavatkozásokkal

összehangolt,

évről-évre

végzett

vegyszerezéssel gyéríthető. Magjait a szél terjeszti, ezért fontos irtását virágzásuk előtt végrehajtani. g) aranka fajok Az aranka magja a földben csirázik ugyan, de gyökere csakhamar elpusztul; fiatal szára rácsavarodik valamely szomszédos növényre, szivókákat bocsát bele és összes táplálékát e gazdanövényből fedezi. A termesztett-növényeket teljesen elölheti, ezért igen káros. Álló kultúrákban jelentős károkat okozhat. Kártételének megelőzésére leghatékonyabb a tiszta, arankamentes vetőmag használata. Magtermesztés esetében mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az aranka magot hozzon, ezért még a virágzása előtt el kell végezni az irtását. Amennyiben a gyomirtás nem volt eredményes, a területet a szaporításból ki kell zárni. Arankamaggal szennyezett vetőmag kereskedelmi forgalomba nem hozható, saját vetési célra fel nem használható, azt csak a MgSzH területi szerve által határozatban kijelölt helyen lehet tisztítani. A vetőmag tisztítása során keletkező hulladékot, rostaaljat kizárólag a határozatban előírt módon szabad felhasználni vagy megsemmisíteni. Arankamaggal szennyezett vetőmag kizárólag eredményes tisztítás után fémzárolható. A szennyezett, a szennyezésre gyanús, a fémzárolás nélkül forgalomba hozott vagy forgalomba hozatalra szánt magtételeket és a szennyezett maggal vetett területre az MgSzH területi szerve korlátozást kell elrendelni. h) raktári kártevők ellen. A raktári kártevő elnevezés valójában igen nagy számú és különféle rendszertani egységekbe tartozó fajok gyűjtőneve. Ártalmuk és közegészségügyi jelentőségük szerint lehetnek élelmiszerkártevők, élelmiszer-látogatók, rágcsálók és környezeti kártevők. Jelen jogszabály hatálya alá a 7. melléklet alapján 28 faj tarozik. Ezek a fajok a következők: 110331_AROPjog_28.tananyag

9





1. Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) 2. Lisztatka (Acarus siro) 3. Vöröshere-magdarázs (Bruchophagus platipterus) 4. Lucerna-magdarázs (Bruchophagus roddi) 5. Borsózsizsik (Bruchus pisorum) 6. Készletmoly (Ephestia elutella) 7. Lisztmoly (Ephestia kuehniella) 8. Vörösbarna gabonabogár (Cryptolestes ferrugineus) 9. Dohánybogár (Lasioderma serricorne) 10. Raktári gabonamoly (Nemapogon granella) 11. Aranyszőrű tolvajbogár (Niptus hololeucus) 12. Fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis) 13. Aszalványmoly (Plodia interpunctella) 14. Közönséges tolvajbogár (Ptinus fur) 15. Lisztilonca (Pyralis farinalis) 16. Gabona-álszú (Rhizopertha dominica) 17. Gabonazsizsik (Sitophilus granarius) 18. Rizszsizsik (Sitophilus oryzae) 19. Kukoricazsizsik (Sitophilus zeamais) 20. Mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella) 21. Kis kenyérbogár (Stegobium paniceum) 22. Nagy kenyérbogár (Tenebroides mauritanicus) 23. Nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) 24. Kukorica-lisztbogár (Tribolium castaneum) 25. Kis Lisztbogár (Tribolium confusum) 26. Kaprabogarak kivéve Kaprabogár (Trogoderma granarium) 27. Kaprabogár (Trogoderma granarium). 28. Scaphoideus titanus A raktári kártevők károsításának csökkentésének első lépése a megelőzés. A szellőzés miatt nyitott nyílászárókon megfelelő méretű hálót alkalmazzunk, így a rovarok betelepedését megakadályozzuk. A rendszeres takarítás, a rend gátolja a kártevők elszaporodását. A sima, repedésmentes fal, hézagmentes padozat, a csővezetékek gondos szigetelése gyakran hatásos. Nagymértékben csökkenti a kártevők mozgását, ha a nyílászárók tökéletesen zárnak. Az ajtók alját célszerű 30 cm-es magasságig bádoggal borítani, a csatornákat, szellőzőnyílásokat ráccsal ellátni. A tárolt gabona nedvességtartalmát minél hamarabb alacsony értékre kell állítani, ezzel egyes kártevők életfeltételeit rontjuk. Rostálás után a kirostált rostaaljat égetéssel meg kell 110331_AROPjog_28.tananyag

10





semmisíteni. A terményeket, ha lehet, át kell válogatni, és a sérült, penészes, rothadó terményrészt el kell távolítani.

4.2 Parlagfű (2. § (d) bekezdés)

4.2.1 Parlagfűvel kapcsolatos jogszabályok jegyzéke 

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény (továbbiakban: Éltv.)



Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm. rend.)



A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény (továbbiakban: Tftv.)



A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Közérdekű rend.)

4.2.2 A parlagfűvel kapcsolatos kötelezettség

Az Éltv. 17 § (4) bekezdés alapján kötelező a parlagfű virágbimbó kialakulásának megakadályozása. A gyommentesítést június 30. napjáig kell elvégezni, majd ezt követően a gyommentes állapotot fenntartani. A Tftv. 5 § (1) bekezdése is előírja a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozását. A Tftv. 5 § (5) bekezdése alapján ennek betartását az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. A gyommentesítés végrehajtása a földhasználó kötelessége. Amennyiben nincs a földhasználati lapon földhasználó megnevezve, akkor az Éltv. mellékletének 30. pontja alapján a tulajdonost kell tekinteni kötelezettnek a parlagfű irtásának végrehajtása tekintetében. Osztatlan közös tulajdonú földrészletek esetén a földrészlet tulajdonosai az egész földrészletet érintően felelősek a földrészlet állapotáért. A felelősségük a földrészlet egész területére kiterjed, függetlenül attól, hogy a földrészlet mely táblarészét használják ténylegesen.

4.2.3 A parlagfüves területek felderítése

A korábbi adatokat és friss műholdas felvételeket felhasználva a Földmérési és Távközlési Intézet (FÖMI) készít egy parlagfű veszélyeztetettségi térképet. Ezt figyelembe véve július 1. 110331_AROPjog_28.tananyag

11





napjától kezdődően a parlagfű vegetációs időszakának befejezéséig ellenőrzik a földhivatalok a külterületi ingatlanok, a jegyzők pedig a belterületi ingatlanok parlagfűvel való fertőzöttségét. A szemléről a földhasználók előzetes értesítést nem kapnak. A helyszíni szemle során felvett jegyzőkönyv tartalmi elemeit a Közérdekű rend. 1. számú melléklete tartalmazza. Az elhanyagolt területeket a szemlézők továbbítják a Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának (KH NTI). Ha az ingatlanon már legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfüvet találtak, úgy a KH NTI a parlagfű-mentesítési kötelezettségre való figyelmeztetés nélkül hatósági eljárást indít.

4.2.4 Közérdekű védekezés elrendelése

Az Éltv 50§ (4) bekezdés alapján közérdekű védekezést kell elrendelni a pollenszóródás megakadályozása, vagy megszüntetése érdekében. A közérdekű védekezést külterületen a KH NTI, belterületen a jegyző rendeli el. Az Éltv 50§ (5) bekezdése alapján a parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot hirdetmény útján is lehet közölni, mivel a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné. Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, akkor az Éltv 50§ (7) bekezdése alapján közérdekű védekezést akkor lehet elrendelni ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A felületi borítottság és a kultúrnövény tőszámának megállapítása a Közérdekű rend. 2. számú melléklete alapján történik.

4.2.5 A gyommentesítés elmulasztóinak bírságolása

Az Éltv. 60 § (1) bekezdés c) pontja alapján minden esetben növényvédelmi bírságot kell kiszabni, a hatóságnak nincs mérlegelési joga. Az Éltv. 59 § (7) bekezdése alapján nem lehet csak figyelmeztetésben részesíteni azokat, akik megszegték a 60. § (1) bekezdésének a)-i) pontjainak valamelyikét. A bírság összegét bel- és külterületen egyaránt a KH NTI állapítja meg. Az Éltv. 59. § (3) bekezdése alapján a bírság összege 15 000 forinttól 15 millió forintig terjedhet. A bírság összegét a Korm. rend. alapján kell meghatározni. A bírság összegének meghatározásakor a terület nagyságát veszik alapul. Az irányadó bírságkategórián belül a bírság mértékét a parlagfű területi borítottsága határozza meg. A Korm. rend. 1. számú mellékletének A) táblázat c) pont 2. alpontja szerint 10% parlagfű borítottság alatt a minimum, 50% parlagfű borítottság fölött a maximumot kell figyelembe venni az irányadó bírságkategórián belül. A KH NTI bírságot csökkentő illetve bírságot növelő tényezőket is figyelembe vehet a döntés 110331_AROPjog_28.tananyag

12





meghozatalakor. Valamint Korm. rend. 5. § (3) bekezdése alapján az azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a kiszabott bírságot az összegének felével kell növelni. A Korm. rend. 5. § (2) bekezdése alapján különös méltánylást érdemlő esetben mérsékelhető, de nem lehet kevesebb, mint 15 000 forint. Ez alól kivételt képez a Korm. rend. 5. § (3) bekezdése alapján az azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esete.

Belterület terület < 50 m2

15 000 Ft

Külterület kevesebb, mint 1 ha

50 m2 ≤ terület 15 000 - 1 ha ≤ terület <5 ha <100 m2 50 000 Ft 100 m2≤ terület 50 000 - 5 ha ≤ terület <10 ha <200 m2 100 000 Ft 200 m2≤ terület 100 000 - 10 ha ≤ terület <30 ha <1 ha 750 000 Ft 1 ha, vagy 750 000 - 30 ha ≤ terület < 50 ha nagyobb 5 000 000 Ft 50 ha≤terület < 100 ha

15 000-50 000 Ft 50 000-150 000 Ft 150 000-225 000 Ft 225 000-1 000 000 Ft 1 000 000-2 000 000 Ft 2 000 000-3 750 000 Ft

100 ha, vagy nagyobb 3 750 000-5 000 000 Ft A Korm. rend. 1. számú mellékletének A) táblázat c) pontja szerinti táblázat a fertőzött terület nagysága alapján kiszabható bírságokról

4.2.6 Parlagfűvel fertőzött területeken folytatott növénytermesztési tevékenység szempontjai

1. Gabonafélék, őszi vetésű, áttelelő kultúrák A gyomosodás megelőzésének első lépése a fajtaválasztás. Az erős növekedésű, széles levelű fajtáknak nagyobb a gyomelnyomó képessége. Tápanyag-utánpótlásnál előnyösebb a nitogén mérsékelt adagolása. A magas tőszám szintén fokozza a gyomelnyomó képességet. Vegyszeres gyomirtás esetén fészkes virágú gyomnövények elleni hatássúlyponttal, valamint a talajban tartamhatással rendelkező hatóanyagok előnyben részesítése, illetve gabonában, kiritkult állomány esetén a későbbi kezelést lehetővé tevő hatóanyagok használata. Ha a betakarítás időpontjában már gyomosodik a tábla, érdemes minél alacsonyabb tarlómagassággal (5-8 cm)végezni az aratást. Ezt követően a tarlóhántást minél hamarabb el kell végezni, mert a


13





parlagfű ideális körülmények között gyors növekedésnek indul. Amennyiben az évelő gyomok miatt szükségessé válik a tarló vegyszeres gyomirtása, úgy az aratást érdemes magasabb tarlómagassággal (10-20 cm) végezni. A parlagfű felszaporodásához az egyik legkiválóbb életteret a gabonatarlók jelentik. A főként augusztusban és szeptemberben mérhető jelentős pollenterhelést a mintegy 1,4 millió hektárnyi tarló ápolatlan területei eredményezik. A tarlóhántás mezőgazdasági tevékenység, amely nem feltétlenül esik egybe a parlagfű elleni védekezéssel. Nem csak akkor kell a parlagfű elleni védekezést elvégezni, amikor a mezőgazdasági tevékenység végzése aktuális, hanem attól függetlenül, folyamatosan, hiszen a jogszabály nem tesz különbséget a tekintetben, hogy az ingatlanon növénytermesztés folyik-e vagy sem. A tarlóápolás szükségét - a jó gazda gondossága mellett, - közvetve támogatások is erősítik. Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszere (4/2004. /I. 13./ FVM rendelet) a betakarítást követő tarlóhántást, illetve tarlóápolást szintén tartalmazza. A tarlóápolás történhet mechanikai és kémiai úton. Mechanikai tarlóápolás esetén a betakarítást követően mihamarabb sekély (3-6 cm) tarlóhántás lezárással (pl. tárcsa + henger, ásóborona + henger, szántóföldi kultivátor + henger), célja a lehető legtöbb gyommag csírázásra késztetése, később tarlóápolás mélyítéssel (6-10 cm) az időjárástól és az újragyomosodástól függő 2-4 hetenkénti ismétléssel, lezárással (henger). Kémiai tarlóápolás esetén a betakarítást követően mihamarabb, de megfelelő gyomzöldtömeg esetén elvégzett tarlókezelés évelő gyomok - egyidejű jelenléte - esetén szisztémikus hatóanyag, magról kelő gyomok esetén totális hatóanyag, vagy kétszikű gyomokra hatásos hatóanyag alkalmazása nedvesítő szerrel, esetleg nitrogén műtrágyával kiegészítve. A kémiai kezelés leginkább a tarlóhántás utáni újragyomosodás esetén, abban a helyzetben javasolt, ha a területen egyéb okokból (géphibásodás, kapacitáshiány, belvíz, gyakori csapadék) mechanikai tarlóápolás nem végezhető. 2. Kapás kultúrák Kapás növényeknél is ajánlott a mérsékelt nitrogén adagolására és vetéskor a magas tőszámra. Gyomirtásnál javasolt a tartamhatást nyújtó preemergens herbicid alkalmazása, parlagfű ellen is hatásos posztemergens készítmény alkalmazása. Erősen parlagfű-fertőzött területen ajánlott a posztemergens kezelés alkalmazására felkészülni, mert a preemergens kezelés csapadék hiányában esetleg hatástalan lehet. Esetleges sorközművelést (sorközművelő kultivátor) csak a legutolsó lehetséges időpontban végezzünk, azaz amikor már olyan fejlettségű az állomány, hogy még éppen vontatható benne a pl. 50 cm gerendely-magasságú művelő gép. Más esetben ugyanis előfordulhat, hogy még az állomány záródása előtt újabb gyomcsírázási hullám zajlik le. A sorok művelése ekkor csak kézi kapálással oldható meg, ami nélkül sajnos a sorközművelés 110331_AROPjog_28.tananyag

14





nem hoz megfelelő eredményt. Más lehetőség a levél alá permetezés, amikor a sorok közé és alá hosszú permetezőszáron belógó széles (110o) kúpsugarú szórófejjel az állomány lombszintje alá permetezünk perzselő hatású, de a gyom- (és kultúr-) növényben nem transzlokálódó herbicidet. A kedvező hatás feltétele a kultúrnövény és a gyomnövény közötti jelentős magasságkülönbség (természetesen a kultúrnövény javára). Betakarítás utáni gyommentesítés megegyezik a gabonánál leírtakkal. 3. Ruderáliák (mezőgazdaságilag nem hasznosított területek), friss telepítésű gyepek, útszélek, árokpartok Azokon ruderális területeken, amelyek talaja valamilyen módon megbolygatásra kerültek (vakondtúrás, mezei pocoklyuk, vaddisznótúrás, emberi beavatkozás) váratlanul is "felütheti fejét" a parlagfű, mert az ott nyugvó magvak számára hirtelen, kedvező életfeltételek álltak elő. A talaját bolygatni nem kívánt területeknek legelterjedtebb gyomszabályozási módszere a kaszálás. A gyepfüvek általában jól tűrik a kaszálást, míg a gyepben jelen lévő gyomnövények többsége kevésbé. A kellően sűrű gyepfű-állomány már jó gyomelnyomó képességgel is rendelkezik. A megritkult - már elöregedő - vagy még éppen a be nem állt állományban azonban gyakran megjelennek a magról kelő gyomok, mint pl. a parlagfű. A kaszálásnál arra kell ügyelni, hogy a kaszálás megfelelően mélyen, azaz a talajfelszín közvetlen közelében történjen, különben az oldalelágazásra hajlamos gyomok elágazásaikon hamarosan virágot hoznak és magot érlelnek. A vegyszeres gyomirtásnál a gyepekben általában a gabona gyomirtó szerek többsége szelektív a gyepfű félékre. Gyepvetésekben az erre a célra bevezetett hatóanyagú, speciális gyepgyomirtó szerek használhatóak.


15





5

Növényvédő szerekre vonatkozó általános előírások (5. §)

• (1) A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. • (2) Növényvédő szereket a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének (a továbbiakban: engedélyokirat), illetve címkéjének az ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni. Engedélyokirat alapján készül el a növényvédő szerek címkéje • (3) A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából az MgSzH I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolja. • (4) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek forgalmazásához, vásárlásához, felhasználásához, továbbá a növényvédő szerrel végzett szolgáltatásához I. (fehér könyv) vagy II. (zöld könyv) forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) szükséges. • (5) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött, azonban a későbbiekben kifejtésre kerül, hogy az ezekkel folytatott egyéb tevékenység, mint a szolgáltatás és forgalmazás már engedélyhez kötött.


16



szakigazgatásban



6

Különleges alkalmazási előírások (6-10. §)

1. Növényvédő szert az engedélyokiratban leírtaktól eltérően csak a következő felhasználási módok esetében lehet alkalmazni: Eseti felhasználás: egy Magyarországon már engedélyezett növényvédő szer az engedélyében előírt felhasználástól eltérő területen vagy módon történő kijuttatása, amelynek alkalmazását közérdek vagy növényvédelmi helyzet indokolja és bizonyítottan hatásos a kérelmezett alkalmazási területen. Kísérleti célú felhasználás: az adott technológiában nem engedélyezett növényvédő szer kijuttatásával járó kísérlet vagy kutatási illetve fejlesztési célú vizsgálat, amely csak az engedélyező hatóság által kiadott kísérleti engedély birtokában, ellenőrzött feltételek mellett, korlátozott mennyiségekkel és korlátozott területen végezhető. Címkétől eltérő felhasználás: a felhasználó felelősségére az engedélyező hatóság külön határozatban engedélyezheti kiskultúrákban, illetve kis területű felhasználásra valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben nem jelölt kultúrában, legfeljebb az engedély érvényességi idejéig. 2. Csak II. és III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szereket lehet felhasználni: Közterületen Lakott területen Üdülőterületen: az áthaladó vasúti pályatesten is. Házi kertben Közösségi Célt szolgáló területen: főleg egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények területén. 3. A növényvédő szerekkel folytatott valamennyi tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladékképződés a lehető legnagyobb mértékben elkerülhető legyen. 4. A jogellenesen forgalmazott növényvédő szert és annak csomagolóanyagát - a veszélyes

hulladékkal

kapcsolatos

jogszabályban meghatározott

tevékenységek

hulladék minősítési

végzésének eljárás

feltételeiről

befejeződéséig

szóló

külön

- veszélyes

hulladékként kell kezelni.


17





→ Kapcsolódó jogszabályok: a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet (továbbiakban: 98/2001. Korm. rendeletet) a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet (továbbiakban: 103/2003. FVM. rendeletet). Lentebb részletesebben tárgyalva. 5. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta előtti kényszerbetakarítást a termelő köteles: a Kormányhivatal területi szervének bejelenteni. a terményt más terménytől elkülönítetten tárolni. A terményt a Kormányhivatal területi szerve további intézkedéséig tilos felhasználni vagy forgalomba hozni. 6. A permetlé előkészítése a permetezőgép tartályában vagy erre a célra szolgáló hígító tartályban történhet. A permetlé készítéséhez, tárolásához faedény nem használható. 7. A növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi a tartályban maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros hígításban - az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség betartásával - a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható. 8. Friss fogyasztásra alkalmas szőlő, gyümölcs, zöldség és zöldtakarmány esetén a betakarítás időszakában végzett kezelés után az élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára tájékozató táblát szükséges kihelyezni a területhez vezető út mellett. A táblának jól láthatónak kell lennie és szembetűnő helyre szükséges kitenni a következő feliratok valamelyikével: Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület Idegeneknek engedély nélkül belépni tilos! vagy az előzőekkel azonos tartalmú táblát. 9. A növényvédő szer csomagolóeszközét legalább 3x ki kell öblíteni (az űrtartalom 10%áanak megfelelő vízmennyiséggel), és a vizet a permetlé készítéséhez felhasználni. (43/2010. Korm. rendelet (8. § (4) bekezdése)


18





Erre a bekezdésre hivatkozik a 103/2003. FVM rendelet 4. § (1) bekezdése, mikor arra hivatkozik, hogy a csomagolóeszköz kézi tisztítását a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály szerint kell végezni (igaz, hogy a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletre utal, mely már nem hatályos, azonban ez a rész a 43/2010. Korm. rendeletben is hasonlóan van megfogalmazva). Gépi eszközzel történő tisztításkor a berendezésre vonatkozó műveleti utasítás szerint kell eljárni. A tevékenységet a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell végezni. 10. A keverőtartályban csak olyan esetben maradhat folyadék, (fel nem használt permetlé vagy a növényvédő szer keverésre szolgáló víz) ha a tartály illetéktelenektől elzárható vagy őrizhető. 11. A használt védőeszközök csak növényvédő szer tárolására alkalmas (a 28. §-nak megfelelő) raktárban, más ruházattól és használati tárgytól elkülönítetten tárolhatóak. A szennyezett védőeszközök csak a veszélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó feltételek biztosítása esetén tisztíthatók. 12. A növényvédő szer hulladéka veszélyes hulladékként kezelendő. → Kapcsolódó jogszabály: a 98/2001. Korm. rendeletet: 5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. (2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet. (3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység

végzése

során

keletkező

veszélyes

hulladék

biztonságos

gyűjtéséről

gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. A 103/2003. FVM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a tisztított csomagolóeszköz-hulladék nem veszélyes hulladéknak tekintendő, ha az e rendeletben meghatározottak szerint kezelik, vagyis:


19





3. § (2) Csomagoláshoz használt, nem szennyezett (a termékkel közvetlenül nem érintkező, vagy a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező rétegtől elkülönített) papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelő berendezésben elégethető, illetve más módon is hasznosítható. (3) Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. (4) 250 litert, illetve 250 kg tömeget meghaladó mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt csomagolóeszköz-hulladékok (többször használatos konténerek) begyűjtéséről,

ártalmatlanításáról

a

csomagolóeszközben

levő

növényvédő

szer

gyártójának vagy importőrének kell gondoskodnia. (5) Növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható. 4. § (1) A csomagolóeszköz kézi tisztítását a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály szerint kell végezni. Gépi eszközzel történő tisztításkor a berendezésre vonatkozó műveleti utasítás szerint kell eljárni. A tevékenységet a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell végezni. (2) Az (1) bekezdés szerint tisztított csomagolóeszköz-hulladékot, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak eleget téve, illetéktelenektől elzárva kell gyűjteni, és ott legfeljebb 1 évig szabad ideiglenesen tárolni. A tárolt csomagolóeszköz-hulladék mennyiségéről és fajtájáról a vásárláskor kiállított számla alapján folyamatos nyilvántartást kell vezetni. (3) A felhasználó köteles a kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékot az átvevőnek átadni vagy kezeléséről saját költségén, a hulladékokra vonatkozó egyéb jogszabály, illetve a 3. § (3) bekezdése szerint gondoskodni. (4) Növényvédő szerek, csávázott vetőmagvak csomagolására használt, hulladékká vált zsákokat az összegyűjtő által előírt módon kell a gyűjtőhelyre eljuttatni. Szintén a 103/2003. FVM rendelet 3. § (1) bekezdése mondja ki, hogy nem e rendelet szerint kezelt növényvédő szer csomagolóeszköz-hulladék veszélyes hulladéknak tekintendő az ellenkező bizonyításig. 13. A kezelés előtt ellenőrizni szükséges, hogy a növényvédelmi gép rendeltetésszerűen és biztonságosan működik-e: növényvédő szert kereszt- és hosszirányban egyenletesen, illetve veszteségmentesen juttatja ki.


20



szakigazgatásban



14. Növényvédő szeres permetezés: 4 m/s szélsebességig végezhető, de: •

levegőrásegítéses kijuttatási vagy légbeszívásos permetcsepp-képzési technikával 6 m/s-ig.

•

hideg és meleg ködképzés esetében 2 m/s-ig.

• 15. Több növényvédelmi gép egyidejű üzemeltetése esetén a gépek egymás légterét nem szennyezhetik. 16. Növényvédő szeres kezelésnél mindig vegyük figyelembe a szélirányt az egészségünk védelme érdekében. 17. Adott területen kizárólag olyan növényvédő szer használható, amely az összes - a növényvédő szerrel érintkezésbe kerülő - fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényben, köztes terményben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, hogy ezekre növényvédő szer ne kerüljön. 18. Az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt a kezelt területen lévő fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényre (köztes terményre és aljnövényzetre is) be kell tartani. 19. A betakarítás, gyepterületen a legeltetés előtti utolsó növényvédő szeres kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a kezelt terület egészén betartható legyen. 20. Két vagy több növényvédő szer egyidejű alkalmazásakor az egyes felhasznált készítményekre előírt szabályok közül a legszigorúbb felhasználási szabályokat kell betartani. 21. Közterületen és közösségi célt szolgáló területen növényvédő szeres kezelés csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel (17. § (2)-(3) bekezdése szerinti) és hatályos engedéllyel rendelkező személy közvetlen irányításával végezhető. A kezelésről az érintett lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 22. A növényvédelmi tevékenység során kiszóródott szilárd növényvédő szert, illetve a növényvédő szerrel szennyezett talajt össze kell gyűjteni. A kiömlött folyékony növényvédő szert megfelelő anyaggal (például homok, perlit, egyéb nedvszívó anyag) fel kell itatni. A keletkezett anyagot (a szennyezett talajt is beleértve) veszélyes hulladékként kell kezelni.


21





7

Növényvédő szeres kezelés zárt térben (11. §)

Zárt térben (üvegházban, fólia alatt, gombapincében, szemes- és nyerstermény tárolóban) csak olyan növényvédő szer jutatható ki, amely az adott légtérben termesztett, illetve tárolt, valamennyi kultúrára/ terményre engedélyezett amennyiben nem biztosítható, hogy a kezelésre nem engedélyezett kultúrákra, terményre növényvédő szer ne kerüljön. A növényvédő szerrel kezelt zárt tér bejáratára az élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára (a 8. § (3) bekezdése szerinti feliratú, vagy azzal azonos tartalmú) figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A munkaegészségügyi várakozási idő letelte előtt és az azt követő szellőztetés alatt munkát végezni csak a növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszköz viselésével szabad. Automata adagolással működő növényvédelmi gépet, berendezést működés közben a szakmai felügyeletet ellátó szakember nem hagyhat felügyelet nélkül. A preventív kezelésben részesített terményt az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltéig a kezelés feltüntetésével meg kell jelölni.


22





8

A környezet és természet védelme (12-14 §)

A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. Növényvédelmi tevékenység során növényvédő szer nem kerülhet a kezelendő területen kívül más területre. A földhasználó, illetve a termelő felhívására - előzetes egyeztetést követően - a vadakra veszélyes növényvédő szer használatakor az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult köteles közreműködni a vadak riasztásában. Vizek, vízfolyások környezetében vízi szervezetekre veszélyes növényvédő szer használata és előkészítése csak a szer veszélyességi besorolása (R mondatok) alapján meghatározott biztonsági távolságok megtartásával szabad → Kapcsolódó jogszabály: a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet (továbbiakban: 89/2004 FVM rendelet) és módosításai.

Jelenleg hatályos szöveg: 29. (4) § A vízi szervezetekre való veszélyességi kategóriába sorolás alapján vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében - a külön jogszabályokban előírt korlátozásokon túl - növényvédő szerekkel az alábbi biztonsági távolságon belül bármely növényvédelmi tevékenység folytatása tilos: a) az R50, R50/53 besorolású növényvédő szereknél 200 m, amennyiben kockázatbecslési számítás nem áll rendelkezésre, b) az R51/53 besorolású növényvédő szereknél 50 m, amennyiben kockázatbecslési számítás nem áll rendelkezésre, c) az R52, R53, R52/53 növényvédő szereknél 20 m, amennyiben kockázatbecslési számítás nem áll rendelkezésre, d) a kockázatbecslési számítások alapján 5, 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 45 és 50 méteres biztonsági távolság állapítható meg, 50 méternél nagyobb biztonsági távolság csak szakértői vélemény alapján állapítható meg,


23





e) A biztonsági távolság megállapításának részletes szabályait a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény tartalmazza.

Növényvédő szer tárolása kiskereskedelmi egységek kivételével, illetve 25 kg feletti mennyiség esetében: •

Fürdőzésre kijelölt vizek partvonalától 1 km távolságon belül

•

Természeti, védett természeti területek határától számított 1 km belül

•

Vízművek, víznyerő helyek, víztározók védőterületén (123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről) belül (a termelőket ez nem érinti)

•

Ár- és belvízveszélyes területen

tilos! Vízbázisok védőövezetein növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységek végzését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló (123/1997 korm. rend.) jogszabály előírásainak megfelelően lehet végezni. (a termelőket ez nem érinti)


24





9

Méhvédelem (15. §)

Gazdasági növények növényvédő szerrel való kezelése virágzásban, vagy ha a táblát vagy környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják (pl.: mézharmat): •

méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos szerrel tilos

•

méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos szerekkel méhkímélő technológiával lehetséges (naplemente előtt 1 órától 23 óráig) méhekre nem veszélyes - nem jelölésköteles - szerek korlátozások nélkül kijuttathatók

•

(kivéve, ha az engedélyokirat korlátozásokat tartalmaz) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhésznek a területileg illetékes kormányhivatal felé haladéktalanul jelentenie kell Méhkímélő technológia: kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat

9.1 Méhvédelem, megjegyzések a szabályozással kapcsolatban A méh veszélyességi kategória nem azonos a növényvédő szer forgalmi kategóriájával! A méh veszélyességi kategória nem azonos a növényvédő szer méhekre vonatkozó kockázati (Spe8 mondatok) besorolásával! A veszélyességi kategóriába sorolást a kockázatbecslés alapján végzett értékelés módosíthatja. A

méhekre

mérsékelten

veszélyes

növényvédő

szer

kijuttatása

méhkímélő

technológiával akkor lehetséges, ha a szer engedélyokirata (technológiai ajánlás) lehetővé teszi! A korábbi, már nem hatályos jogszabály (a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tv.) bejelentési kötelezettséget írt elő a termelő részére a gazdasági növény virágzási idejében méhekre veszélyes szerek kijuttatása esetén 45. § (1) Tilos a - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - háziméhek által látogatott gazdasági növények méhekre veszélyes növényvédő szerrel való kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban. A tilalom a gazdasági növény


25





virágzási idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják. (3) A termelő köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzőnek, legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét,

megkezdésének

időpontját,

befejezésének

várható

időpontját,

valamint

az

alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését, ha a gazdasági növény virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt a károsító elleni védekezés nem végezhető el a háziméhekre veszélytelen növényvédő szerrel, illetve méhkímélő technológiával. A hatályos jogszabályok szerint jelenleg bejelentési kötelezettség - sem a termelők, sem a méhészek részére - nem áll fenn.


26





10 Képesítési előírások (16-18. §)

A) Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenység engedélyhez kötött. Pontosabban az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer saját célú felhasználására, az ezekkel folytatott szolgáltatási tevékenységre, illetve ezek forgalmazására, valamint az ezekkel összefüggő vásárlásra, szállításra, raktározásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző rendelkezik az 1. melléklet „A” része szerinti I. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel, vagy vagy a külföldi személy képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, e rendelet 1. mellékletének „B” része szerinti hatályos engedéllyel. B) A II., illetve III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott forgalmazásra, valamint az ezzel összefüggő raktározási és szállítási tevékenység folytatására, valamint szolgáltatásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző rendelkezik a 1. melléklet „A” része szerinti legalább II. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel, vagy vagy a külföldi személy képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló 8/2007. (1.31.) FVM rendeletben foglaltak szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, e rendelet 1. mellékletének B része szerinti hatályos engedéllyel. I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult a felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy. Felsőfokú növényvédelmi képesítésnek minősül: a) egyetemi szintű képzésben, nappali tagozaton okleveles növényorvosi, növényvédelmi szakirányon szerzett okleveles agrármérnöki, okleveles agrárkémikus agrármérnöki, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki, okleveles kertészmérnöki, növényorvos MSC képzettség, amennyiben a képzés a növényvédelmi tárgyak oktatására legalább 600 tanórát tartalmaz, és növényvédelmi szakirányú záróvizsgával jár,


27





b) az egyetemi szintű szakirányú továbbképzésben okleveles agrármérnök, okleveles kertészmérnök, illetve különbözeti vizsgát tett okleveles biológus, okleveles biomérnök, okleveles erdőmérnök és egyéb természettudományi egyetemi végzettségű személy által legalább 24 konzultáció hetes képzésen szerzett okleveles növényorvosi szakmérnök vagy okleveles növényvédelmi szakmérnöki végzettség, amely képesítési követelményei az a) pontnak megfelelnek, c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az a) és b) pontban foglalt képesítésekkel egyenértékűnek elfogadott végzettség. Felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni a növényorvosi, növényvédelmi

szakmérnöki,

agrármérnöki,

növényvédelmi

erdészeti

növényvédelmi

szaküzemmérnöki,

szakmérnöki,

növényvédelmi

agrárkémikus üzemmérnöki,

növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szaküzemmérnöki, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási üzemmérnöki diplomát szerzőt, valamint a növényvédelmi szakirányú záróvizsgát tett agrármérnököt, kertészmérnököt, továbbá a növényvédelmi témában szerzett egyetemi doktori vagy magasabb fokozattal rendelkezőt, amennyiben a rendelet hatálybalépése előtt rendelkezett I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel. (4) A felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult, és a növényvédő szer forgalmi kategóriájától függetlenül jogosult bármely tevékenység folytatására. II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - jogosult - a felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőkön kívül – aki: a) növénytermesztő és növényvédelmi technikus; növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus; kertész és növényvédelmi technikus, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási technikus képesítésű, b) növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik, c) növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett, vagy d) legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte, és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett.


28



szakigazgatásban



11 A növényvédelmi-növényorvosi vény (19. §)

•

Engedéllyel nem rendelkező személy I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására és szállítására csak a szakirányító által kiállított, egyszeri vásárlásra jogosító növényvédelmi-növényorvosi vénnyel jogosult.

•

Alkalmazásának egyéb feltételei:

- a növényorvosi vényt 3 példányban kell kiállítani, melyből az eredeti példányt a megrendelő, a másolati példányt a forgalmazó, a tőpéldányt a kiállító köteles megőrizni. - szigorú számadású bizonylat, 5 évig őrzendő - kamara adja ki tagjai részére - egyszeri vásárlásra jogosít (érv: kiállítástól 30 nap) - csak vásárlásra és szállításra jogosít fel •

A vény tartalmi és alaki követelményeiben történt változás: –

a mezőgazdasági termelő neve és címe, MVH regisztrációs száma

–

„A növényvédő szeres kezelés időpontját a felhasználó köteles bejelenteni a vény kiállítójának a munka megkezdése előtt 24 órával.”

–

A forgalmazó köteles a vényre rávezetni az átvevő nevét . /az engedély száma törlésre került/

A növényvédelmi-növényorvosi vényben fel kell tüntetni: a) a növényvédelmi-növényorvosi vény számát b) a növényvédő mérnök, növényorvos nevét, címét és engedélyszámát c) a mezőgazdasági termelő nevét és címét, regisztrációs számát d) a növényvédő szer nevét és mennyiségét e) az előírt felhasználást, technológiát f) a vény kiállításának keltét g) a növényvédő mérnök, növényorvos aláírását és bélyegzőjét h) a forgalmazó nevét, aláírását, bélyegzőjét és a keltezést, valamint


29






30





12 Növényvédő szerrel végzett szolgáltatás fogalma (20. §)

Növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősül a más számára végzett védekezési munka, valamint a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység esetén nem minősül szolgáltatásnak -

a munkavállalóként, tagként a vállalkozás részére, vagy

-

közeli hozzátartozó és annak családi gazdasága részére végzett növényvédelmi tevékenység.


31





13 Engedély és továbbképzés (21. §)

•

Az engedély iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni a folytatni kívánt tevékenységet és a tevékenységgel érintett növényvédő szerek kategóriáját.

•

Engedélyhez szükséges irat: - a jogosultságot (képzettséget, végzettséget, ismeretet) igazoló okirat, - I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel végzendő szolgáltatás esetén az érvényes növényvédő mérnöki és növényorvosi kamarai tagságot igazoló okirat. /csak akkor kell, ha szolgáltatni akar/

•

Az engedélyt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága adja ki. Az engedélyben a jogosult által nem folytatható szolgáltatói tevékenységet a „nem” szó bejegyzésével kell megjelölni.

•

1 személynek 1 engedélye lehet

•

Nem elég a növényvédelmi képesítés vagy végzettség, hanem kell az adott tevékenység végzésére jogosító, a növényvédő szer kategóriájának megfelelő engedély. (zöld könyv, fehér könyv)

•

Az adott tevékenységre jogosító I. engedély a II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott azonos tevékenységre is jogosít.

•

Az adott tevékenységre jogosító II. engedély a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott azonos tevékenységre is jogosít.

•

A felhasználási, vásárlási és forgalmazási engedély határozatlan időre hatályos

•

Az időbeli hatálya továbbképzésen való részvételhez kötött,

/az 5 évenkénti szakmai továbbképzés nem vizsgaköteles, de a továbbképzés óráinak legalább 90%-án részt kell venni./ Az engedély határozatlan időre hatályosságát - a továbbképzést igazoló tanúsítvány alapján - a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága hatósági bélyegzővel igazol. Visszaélés esetén az engedélyt a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

visszavonhatja

és

az

engedélyt

hivatalos

közzététel

útján

hatálytalanítja. 110331_AROPjog_28.tananyag

32





•

Engedély visszavonása esetén új engedély a visszavonástól számított 2 éven belül nem adható ki. Az engedéllyel való visszaélés: - a növényvédő szer forgalmazására, vásárlására, felhasználására, illetve a szolgáltatásra vonatkozó előírások megsértése. - nem teljesíti a továbbképzési előírásokat és így folytat növényvédő szerrel forgalmazási, vásárlási, felhasználási, vagy szolgáltatási tevékenységet.

•

Továbbképzési kötelezettség alól mentesül, az aki a) Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az MgSzH vagy a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága állományában növényvédelmi munkakörben teljesít szolgálatot, és a miniszter által előírt rendszeres továbbképzési kötelezettségeinek eleget tesz, b) a növényvédelmi felsőoktatás szaktanára, vagy c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által - szakoktatói, kutatói tevékenysége miatt - a továbbképzési kötelezettség alól felmentésben részesült.

•

Engedély elvesztése, vagy adat-változás esetén azt 8 napon belül be kell jelenteni a területileg illetékes a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.


33





14 Táblázat a végzettségtől függően végezhető tevékenységekről


34






35





15 Növényvédő szer felhasználásának feltételei (22. §)

A felhasználási tevékenységet folytató felelőssége kiterjed: •

a növényvédő szerek jogszabálynak megfelelő vásárlására, szállítására, tárolására és kijuttatására vonatkozó tájékoztatásra,

•

kijuttatására,

•

a keletkezett hulladék előírásszerű kezelésére,

•

a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására, valamint az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységekre.

•

Az ebből származó kötelezettségek csak más szolgáltatásra jogosultra, vagy az időközben megszerzett megfelelő engedélye esetén, a megrendelőre ruházhatók át.

A növényvédelmi-növényorvosi vény kiállításával a szakirányítónak a felelőssége kiterjed valamennyi növényvédelmi tevékenységre, függetlenül az általa vállalt vagy végzett ilyen tevékenységtől. Gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember külön engedély nélkül, a hatályos gázmesteri képesítés (igazolvány) bemutatásával vásárolhat és használhat fel olyan növényvédő szert, amelynek engedélyokiratában a felhasználás gázmesteri képesítéshez kötött.

15.1 Fogalom meghatározás (5. § (6)-(7) bekezdés) E rendelet alkalmazásában! •

Növényvédő szer forgalmazónak minősül valamennyi, növényvédő szerrel kereskedelmi, illetve kereskedelmi szolgáltatási tevékenységet folytató növényvédőszergyártó, -formáló, -kiszerelő és -raktározó, valamint kis- és nagykereskedő.

•

Növényvédő szer forgalomba hozatala a növényvédő szer készleten tartása eladás céljára, -beleértve a növényvédő szer eladásra való felkínálását, vagy ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint a növényvédő szerek eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját.


36



szakigazgatásban



15.2 Növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazás, raktározás feltételei (23. és 25.§) Nagykereskedelmi egységben csak I. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel rendelkező személy folyamatos felügyeletével • Kiskereskedelmi egységben csak a fogalmazott növényvédő szer kategóriájának megfelelő, de legalább II. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel rendelkező személy folyamatos jelenlétével Ezen feltételek nem vonatkoznak a szoba- és balkonnövények, valamint házikerti dísznövények ápolására engedélyezett készkiszerelésű, III. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket forgalmazó kiskereskedelmi egységekre. • Növényvédő szer raktár vezetésével, illetve I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel történő raktári tevékenység végzésével szakirányító, illetve annak felügyelete mellett megfelelő szakképesítéssel – növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik – rendelkező személy bízható meg. • A II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel raktári tevékenység végzésével olyan személy bízható meg, aki legalább általános iskolát végzett, és megfelelő növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett. • A forgalmazásra jogosult felelőssége kiterjed: –

a növényvédő szerek vásárlására,

–

a telephelyre,

–

a telepen belüli szállítására, tárolására, értékesítésére

–

nyilvántartására,

–

a vásárlói jogosultság vizsgálatára,

–

a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására

–

a felhasználásra


37





15.3 Növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazás feltételei (24. §) Telepengedélyt a jegyző adja ki, a telep fekvése szerint illetékes Kormányhivatal NTI szakhatósági állásfoglalása alapján, melyhez be kell nyújtani az alábbi iratokat: •

a forgalmazni kívánt növényvédő szer forgalmazási kategóriájának megfelelő szakképesítéssel rendelkező felelős személy növényvédelmi képesítésének (HITELES) másolata

•

megbízás, illetve munkaviszony esetén az erre vonatkozó szerződés (HITELES) másolata

•

meg

kell

adnia

a

hatályos

engedély

sorszámát,

továbbá

növényvédő

szer

nagykereskedelmi forgalmazása esetén a kamarai érvényes regisztrációs számát

A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban 358/2008. Korm. rendelet) 4. § d) pontja szerint A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban termőfölddel közvetlenül szomszédos földrészleten álló telep engedélyezése esetén annak elbírálása kérdésében, hogy az ipari tevékenység a termőföld talajának szennyeződésére, károsodására, roncsolására, valamint az ott folytatott mezőgazdasági tevékenységre, továbbá a

növényvédő

szerekkel

folytatott

ipari

tevékenységek

engedélyezése

esetén

a

kezelőszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e, első fokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

15.4 Növényvédő szer árusítása (26.§)

-

Növényvédő szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben tilos árusítani, tárolni, szállítani.

-

Szigorúan értelmezendő az „egy légtér”, vagyis nem nyílhat egymásba, közös légtérbe és nem lehet átvinni az üzleten keresztül a kasszához.


38





-

Fentiektől

eltérő

áruféleségektől

biztonságosan

elkülönítetten,

felhasználási

területük szerint rendezetten kell elhelyezni.

-

Növényvédő szer kizárólag eredeti csomagolásban forgalmazható.

-

Tilos a növényvédő szerek önkiszolgáló rendszerben történő árusítása.

-

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontja szerint nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló)

kereskedelem

útján…

növényvédő

szer,

növényvédelmi

célú

és

termelésnövelő anyag. -

Az árusító helyen, az árusítás ideje alatt a növényvédő szer felhasználás előírásairól a vevőt tájékoztatni kell.

Mivel az integrátori tevékenység szolgáltatásnak minősül, így üzlethelyiség és pult mögül történő árusítás kötelező rájuk nézve is (egy telepengedéllyel rendelkező raktár elegendő). Ha a növényvédő szer az integrátoron keresztül kerül a felhasználóhoz, már kiskereskedőnek minősül. Azonban hiányzik a jogszabályból a közvetítő, mivel ő csak az eladót a vevővel összehozza, a növényvédő szer nem rajta keresztül kerül a felhasználóhoz.

15.5 Növényvédő szer tárolása, raktározása (27.§ (1)-(3) és (5)-(12) bekezdés) •

olyan szilárd aljzatburkolatú helyen, ahol a talajvíz nem emelkedik a tároló szint fölé,

•

biztosított, hogy a tárolt anyag nem jut a felszíni vagy felszín alatti vizekbe,

•

az esetlegesen kiszóródott, kiömlött anyagok összegyűjtése, kezelése az előírt környezetvédelmi követelményeknek megfelelően megoldható,

•

emberek és állatok tartózkodására, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített raktárban,

•

vagy illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen és módon elhelyezett szekrényben,


39



szakigazgatásban



•

tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon.

•

Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített növényvédő szer alkalmi raktárban is tárolható;

•

Növényvédő szer raktárban kizárólag a raktározással és a felhasználáshoz szükséges növényvédő szer kimérésével összefüggő munka végezhető;

•

Mikro- és makro szervezeteket tartalmazó növényvédő szer tárolására, szállítására és felhasználására a növényvédő szerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni;

•

Növényvédő szer eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban, illetve a 89/2004. (V. 15.) FVM rendeletben meghatározott módon átcsomagolva tárolható;

•

a növényvédő szerektől elkülönítetten kell tárolni: –

a kiürült, de növényvédő szer átcsomagolására felhasználható, megtisztított és lezárható növényvédő szer csomagolóeszközt

–

a sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett és lejárt felhasználhatósági idejű

szereket,

ártalmatlanításra

váró

göngyölegeket,

szennyezett

védőfelszerelést; •

A raktárba belépni, ott bármilyen tevékenységet folytatni kizárólag a raktáros jelenlétében és hozzájárulásával, a szükséges egyéni védőeszközök használatával szabad

•

A tárolt növényvédő szer engedélyokiratában az előkészítőnek előírt védőeszközöket és az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést biztosítani kell;

•

A raktárt el kell látni szállításhoz, rakodáshoz, méréshez, valamint a takarításhoz szükséges, feltűnő módon megjelölt, más célra nem használható munkaeszközökkel.

A 43/2010. Korm. rendelet nem tesz különbséget a kereskedelmi és a termelői raktárral szemben támasztott követelmények között. A raktáraknak a korábbiaknál szigorúbb műszaki biztonsági feltételeknek kell megfelelniük (lásd lentebb felsorolva). A 358/2008. Korm. rendelet alapján is jelenleg minden raktározás telepengedély köteles: A 358/2008. Korm. rendelet 2. mellékletének 41. pontja alapján Telepengedély-köteles tevékenység a mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása.


40





Ez mindenképpen változtatásra szorul, hogy a végfelhasználónál lévő, folyamatosan 25 kg-ot meg nem haladó növényvédő szer tárolása ne legyen telepengedélyhez kötött. A termelőknek így nem kellene telepengedélyt kérni növényvédő szer raktárukra. Nem szerepel a diákon a 27. § (13) –(15) bekezdés: (13) A raktárban tárolható anyagok és eszközök felsorolása (mely szerepel a korábbi bekezdésekben, így nem szükséges külön dián feltüntetni). (14) A kiskereskedelmi üzletek növényvédő szert az áruraktár elkülönített részében - más termékkel nem érintkező, élelmiszertől, takarmánytól elzárt légterű - az általános biztonsági követelményeknek megfelelő, a feliratozott helyiségben is tárolhatnak, bizonyos feltételek mellett. (15) Azon logisztikai raktárak, melyek megfelelnek a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló külön jogszabályban és annak végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak, mentesülnek a (4)-(5), (9) és a (12)-(14) bekezdésekben előírt kötelezettségek teljesítése alól. A kis kiszerelésű házi kerti felhasználást szolgáló csávázott vetőmagvakra nem vonatkozik: • a zárt raktárban, más anyagoktól elkülönítve valótárolás követelménye• élelmiszer, illetve takarmányozási célú terménnyel közös helyiségben való tárolás tilalma • a raktárhelyiségeit csak nedves felseprést követő lúgos vagy mosószeres vizes felmosás után szabad használni egyéb termény, takarmány tárolására. • csomagolóeszközének kezelésére a növényvédő szer csomagolóeszközének kezelésére vonatkozó előírások irányadóak

15.6 A növényvédő szer raktár műszaki és biztonsági feltételei (27.§ (4) bekezdés) •

szabadból kell nyílnia,

•

átjárás nélkül megközelíthető legyen,

•

nem lehet közös fala emberi vagy állati tartózkodásra szolgáló építménnyel, illetve olyan helyiséggel, ahol élelmiszerrel, gyógyszerrel, illetve takarmánnyal kapcsolatos tevékenységet folytatnak,

•

a túlzott felmelegedéstől vagy lehűléstől védettnek kell lennie,


41





•

nyílászáróinak meg kell felelniük az általános biztonsági követelményeknek,

•

a csapadékvíz a helyiségbe ne juthasson be,

•

zárt raktár folyamatos szellőztetéséről gondoskodni kell,

•

padlózatának, falainak, berendezési tárgyainak lemoshatónak, tisztíthatónak kell lenniük,

•

bejáratát tömör, biztonsági záras, magasított küszöbű ajtóval kell ellátni

•

Ajtóra a „Méregraktár” vagy „Növényvédő szer raktár” és „Idegeneknek belépni tilos!” feliratot kell elhelyezni,

•

növényvédő szer raktárt más célra használni csak az egészségügyi államigazgatási szerv által előírt mentesítés után szabad.

15.7 Növényvédő szer szállítása (28.§) •

A növényvédő szert megfelelően rögzítve kell szállítani. Ezzel a tevékenységgel megfelelő ismeretekkel és jogosultsággal rendelkező személy bízható meg.

•

A jármű rakfelületén növényvédő szerrel együtt embert, állatot, takarmányt, élelmiszert vagy gyógyszert szállítani tilos.

•

Egyéb áru oly módon szállítható, hogy a növényvédő szerrel ne érintkezhessen.

•

A növényvédő szer a szállító járművet és a környezetet ne szennyezze.

•

A jármű esetleges szennyeződése esetén a tisztítást haladéktalanul el kell végezni. A szennyezett jármű tisztítása során keletkező szennyvizet, hulladékot a veszélyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni és ártalmatlanítani.

•

Növényvédő szer szállításánál védőeszközt kell biztosítani. Többféle növényvédő szer szállításánál a munkavédelmi szempontból legveszélyesebb készítménynek megfelelő védőeszközt kell biztosítani.


42





16 Nyilvántartási kötelezettség, Nyilvántartás (29-30. §)

A kereskedők és felhasználók nyilvántartási kötelezettségeit az alábbi táblázat szemlélteti:

I. kategória raktárkészletről

Felhasználó II. és III. kategória

napi

25 kg felett

felhasználásról

napi

forgalmazásról

/

Kereskedő nagykereskedelem kiskereskedelem Legalább heti napi (5. melléklet) / I. és II. kategória esetén (6. melléklet)

A felhasználási tevékenységet folytatónak az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer raktárkészletéről és felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetnie. A II. és III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek raktárkészletéről 25 kg-ot meghaladó összmennyiség

felett

naprakész

nyilvántartást

kell

vezetnie.

A

növényvédő

szer

felhasználásáról mindhárom kategória esetében naprakész nyilvántartást kell vezetni. A

kereskedőnek a növényvédő

szerek nagykereskedelmi forgalmazásáról naprakész

nyilvántartást kell vezetni. A kereskedőnek a kiskereskedelmi forgalmazásáról legalább heti összesítésű, az 5. melléklet szerinti, vagy tartalmában annak megfelelő, folyamatos nyilvántartást kell vezetni.

5. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez A növényvédő szerek kiskereskedelmi forgalmazásáról szóló nyilvántartás tartalma Forgalmazó:............................................................................................... Oldalszám:………………………………………………………………. Cím:……………………………………………………………………… Időszak:....................................................................................................... Sorszám

Növényvédő szer megnevezése

Értékesített mennyiség

Raktári készlet

A kereskedőnek az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek forgalmazásáról a 6. melléklet szerinti, vagy tartalmában annak megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

6. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez


43





Az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek forgalmazásáról szóló nyilvántartás tartalma Forgalmazó:………………………………………………………………………….. Oldalszám:.................................................................................................................... Cím:.............................................................................................................................. Növényvédő szer neve:……………………………………………………………….. Kiinduló mennyiség:…………………………………………………………………. A beszerzés dátuma:………………………………………………………………… Számla/azonosító szám:……………………………………………………………… Sor-

Vásárló

Vásárlási Növényvédő szer Forgalmi Értékesített Dátum Átvette Vény

szám

neve

engedély megnevezése

kategória mennyiség

(név)

Kiadta

száma

száma

A növényvédő szer raktárkészletek számlabizonylatait 5 évig meg kell őrizni. A felhasználói tevékenységet folytatóknak előírt nyilvántartásnak megfelel a növényvédő szer vásárlásáról kapott számlabizonylat és a folyamatosan vezetett készletnyilvántartó lap, vagy a 2. melléklet szerint vezetett vagy tartalmában annak megfelelő permetezési napló, vagy a külön jogszabály szerint a támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló vonatkozó nyilvántartása is. Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. melléklet szerinti, vagy azzal megegyező adattartalmú nyilvántartást (permetezési, külön jogszabály szerinti gazdálkodási napló) folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 3 évig meg kell őrizni.


44






45



szakigazgatásban



17 Jelentési, tájékoztatási kötelezettség (31. §)

Növényvédő

szer

elvesztésének,

tévesen

történő

felhasználásának,

eltulajdonításának, élelmiszerbe és takarmányba keveredésének, ivóvízbe (kútba, forrásba, víztározóba), állóvízbe vagy vízfolyásba, illetve kezelésre nem

szánt

területre

jutásának

észlelése

esetén

a

területileg

illetékes

kormányhivatalt haladéktalanul értesíteni kell. A területileg illetékes kormányhivatal köteles értesíteni a kémiai biztonságról szóló külön jogszabály szerint nagyon mérgező vagy mérgező, valamint tűz- és robbanásveszélyes növényvédő szer elvesztéséről, tévesen történő felhasználásáról, eltulajdonításáról - bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény megállapítása esetén - a rendőrséget, növényvédő szer élelmiszerbe, takarmányba keveredéséről, ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról, a növényvédő szernek a kezelésre nem szánt területre jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett – az egészségügyi államigazgatási szervet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. Az MgSzH tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat minden év augusztus 1-je előtt a növényvédő szerek forgalmazására és felhasználására vonatkozó hatósági ellenőrzés eredményeiről és a megtett intézkedésekről. (termelőket ez nem érinti)


46





18 Növényvédelmi gépek (32-36. §)

Az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépeknek (kivéve: a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépek) cseppképzés és szórástechnikai (3. melléklet szerinti) típusminősítési eljáráson kell átesniük a forgalomba hozatal előtt. 2. Azokat a növényvédelmi gépeket, amelyek nemzetközi érvényű minőségtanúsítási okirattal rendelkeznek adminisztratív úton kell minősíteni. Az előállító/forgalmazó vállalat köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (a továbbiakban: Intézet) felé nyilatkozni, hogy a növényvédelmi

gépek

az

e

rendeletben

meghatározott

forgalomba

hozatali

követelményeknek megfelelnek. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell: •

az előállító, forgalmazó vállalat vagy importőr nevét és címét,

•

a géptípus és az alkalmazási terület megnevezését.

A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell: •

a használati útmutatót,

•

a géptípust leíró dokumentumokat (adatlap, mátrix), és

•

az elbírálást segítő egyéb dokumentumokat.

3. Az Intézet hivatalból, illetve a Kormányhivatal területi szerve vagy az MgSzH megkeresésére a növényvédelmi gép alkalmasságával kapcsolatban: •

kiegészítő adatszolgáltatást kérhet,

•

növényvédelmi gép vizsgálatát rendelheti el.

4. A géptípus olyan változtatása esetén, ami a növényvédő szerek kijuttatását befolyásolja, az előzőleg említett mellékleteket újra be kell nyújtani az Intézet felé. 5. A típusminősítési eljárás lefolytatásáért a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. → Kapcsolódó jogszabály: a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004 (XI. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: 165/2004 FVM rendelet)


47





Díjtétel (Ft) 1. Háti permetezőgépek 1.1. Dokumentumok alapján 1.2. Szemle alapján 1.3. Vizsgálat alapján 2. Egyéb növényvédelmi gépek 2.1. Dokumentumok alapján 2.2. Szemle alapján 2.3. Vizsgálat alapján

30 000 40 000 50 000 30 000 100 000 400 000

165/2004. (XI. 22.) FVM rendel 4. számú melléklete, egyéb hatósági szolgáltatási díjak, I. Növényvédelmi gépek típusminősítési eljárási díjairól 6. Az Intézet a Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyek rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel. Az Intézet a jegyzéket az MgSzH részére folyamatosan rendelkezésre bocsátja. 7. Ha a típusminősítési eljárás eredményeként egy növényvédelmi gép a (32. § (1) bekezdése szerinti) követelményeknek nem felel meg, akkor: •

az Intézet nem adja meg a forgalomba hozatali engedélyt,

•

a már megadott engedélyt visszavonja.

(32. § (1) bekezdése szerint) Nem minősített növényvédelmi gépet tilos forgalomba hozni! 8. A permetezőgépek időszakos felülvizsgálata 2011. december 15-től kötelező. Kivéve a kézi, illetve háti permetezőgépek esetében. A permetezőgépek (3. melléklet szerinti) felülvizsgálatát a tulajdonosnak az Éltv. szerint előírt időközönként el kell végeztetnie az Intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomáson. → Kapcsolódó jogszabály: Éltv. 5. § (7) A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusminősítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá a használatuk során kétévente időszaki felülvizsgálatnak kell alávetni. A felülvizsgálat rendjét és az állomások címjegyzékét az Intézet javaslatára a miniszter közleményben teszi közzé.


48





9. A permetezőgépnek minden munkavégzés alkalmával meg kell felelnie a permetezéstechnikai követelményeknek. Ha a permetezőgép a követelményeknek nem felel meg, a Kormányhivatal területi szerve a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítja. 10. A növényvédelmi gépet munkavégzés után meg kell tisztítani.


49





19 A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi előírások (37-41. §)

Növényvédő szerrel bármilyen tevékenység csak: •

egészséget nem veszélyeztető módon,

•

a biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával,

•

a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek biztosításával végezhető.

2. Növényvédő szert csak olyan személy juttathat ki aki: •

18. életévét betöltötte,

•

orvosi vizsgálatokon alkalmasnak minősült,

•

a szerek szakszerű és biztonságos felhasználására vonatkozó ismeretekkel rendelkezik.

14 és 18 év közötti személy növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységet kizárólag a szakoktatás ideje alatt végezhet felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakoktató felügyelete mellett. 3. Növényvédő szeres munkavégzés közben tilos: étkezni, dohányozni. Alkoholt fogyasztani a munka megkezdése előtt és azt követően nyolc órán belül. 4. A munkavégzése során növényvédő szerrel kapcsolatba kerülő dolgozó (ideértve a tömény növényvédő szerrel dolgozó előkészítőt és a felhasználásra kész szer kijuttatóját is) köteles az adott növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszközöket viselni. 5. A munkáltató, ennek hiányában a felhasználó köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges védőeszközöket és gondoskodni a védőeszközök: •

cseréjéről,

•

elkülönített tisztításáról,

•

megfelelő műszaki állapotban való tartásáról.

6. Növényvédő szerrel kezelt területre belépni, munkát végezni a növényvédő szer 110331_AROPjog_28.tananyag

50





felszáradása, illetve a munkaegészségügyi várakozási idő lejárta előtt kizárólag az alkalmazott növényvédő szerhez előírt védőeszközben szabad. Növényvédő szerrel szennyezett gépeket, szóró-berendezéseket javítani, tisztítani csak az engedélyokiratában előírt védőeszközben szabad. 7. Csoportos növényvédelmi munkavégzés: •

Vezető dolgozót kell kijelölni, aki legalább növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik.

•

Nagyon mérgező vagy mérgező besorolású növényvédő szer felhasználása esetén, a vezetőnek és legalább egy dolgozónak rendelkeznie kell a balesetek és a mérgezések helyszíni elsősegélynyújtására, valamint az azt követő intézkedésekre vonatkozó ismeretekkel.

•

A munkacsapat tagjait a veszélyesebb (például előkészítés, hígítás, töltés) és a kevésbé veszélyes

(például

szállítás,

vízhordás,

permetezés)

tevékenységek

során

a

munkaegészségügyi követelményeknek megfelelő gyakorisággal váltani kell. 8. Növényvédő szerrel kapcsolatos munkavégzés során meg kell akadályozni a szer: •

párolgását, elcsepegését,

•

elfolyását, porlódását, szóródását,

•

szembe, bőrre jutását,

•

belélegzését, lenyelését,

•

elcserélését,

•

élelmiszerbe, takarmányba keveredését,

•

kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását.

9. Balesetkor, mérgezéskor vagy annak gyanúja esetén a növényvédő szeres munkát abba kell hagyni, és intézkedni kell a sérült szakszerű egészségügyi ellátásáról. 10. A munkaterület közelében megfelelő tisztálkodó helyet kell kijelölni. A munkavégzést követően, valamint étkezés előtt alapos kéz- és arcmosás, valamint szájöblítés kötelező. A növényvédő szerrel végzett munka során, rövid időn belül elérhető helyen biztosítani kell a munkáltatónak, ennek hiányában a felhasználónak: •

megfelelő mennyiségű ivóvíz minőségű vizet,

•

tisztálkodási eszközt,


51





elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket.

•

11. Megjelölt és biztonságos munkaeszközöket kell használni a növényvédő szerek: •

kiméréséhez,

•

adagolásához,

•

hígításához, töltéséhez,

•

kezeléséhez.

Tilos az eszközöket más célra használni. Elkülönítve kell kezelni a gyomirtó szerek kiméréséhez használatos eszközöket. A raktárban gondoskodni kell a biztonságos anyagmozgatás eszközeiről. 12.

A

növényvédő

dokumentációban

szeres vagy

munkavégzés a

gépeit

technológiai

és

eszközeit

utasításban

leírtak

az

üzemeltetési

szerint

kell

az

üzemeltetéshez, a javításhoz és a tároláshoz előkészíteni.


52





20 Csávázás, gázosítás, csalétek alkalmazása (42-44. §)

1. A csávázott termény egyértelmű megkülönböztetése érdekében csávázásra olyan növényvédő szer használható, amely a kezelt terményt jól megkülönböztethető színnel, maradandó módon megfesti. 2. A csávázást biztonságos távolságban, kell végezni: •

lakóépülettől,

•

állat- vagy vízjárta helytől,

•

kutaktól, álló- és folyóvizektől,

•

emberi táplálkozásra és állatok takarmányozására szolgáló növényzettől.

Élelmiszer, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra használt termék tárolására szolgáló raktárban csávázást végezni tilos. 3. Zárt térben végzett csávázáskor megfelelő szellőztetés szükséges. 4. Csávázott terményt tárolni, szállítani külön erre a célra szolgáló és a csávázásra utaló, feltűnően megjelölt csomagolásban kell, amelyet más célra felhasználni tilos. 5.

Csávázott

terményt,

csávázási

hulladékot

élelmezési,

takarmányozási

célra

felhasználni tilos. 6. A csávázott terményt zárt raktárban, más anyagoktól elkülönítve kell tárolni, élelmiszer és takarmányozási célú terménnyel közös helyiségben tilos. Kis kiszerelésű házi kerti felhasználást szolgáló csávázott vetőmagvakra nem vonatkozik. 7. Csávázott termény raktárhelyiségeit egyéb termény, takarmány tárolására csak nedves felseprést követő lúgos vagy mosószeres vizes felmosás után szabad használni. Kis kiszerelésű házi kerti felhasználást szolgáló csávázott vetőmagvakra nem vonatkozik. A mosószeres vizet a 43/2010. FVM rendelet 46. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell kezelni: A növényvédő szert tartalmazó, a növényvédelmi technológiai folyamatban nem használható mosó-, öblítő-, tisztító vizet, a használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, hidrokultúrás


53





termesztésből kikerülő és egyéb használhatatlan növényvédő szer hígításokat tartalmazó szennyvizet a veszélyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni és ártalmatlanítani. 8. A csomagolóeszközön (ömlesztett tárolás esetén a prizmára) a „Vigyázat! Mérgező csávázó szerrel kezelve” vagy ezzel azonos tartalmú feliratot kell feltüntetni. 9. A csávázott termény csomagolóeszköze veszélyes hulladéknak tekintendő. Kis kiszerelésű házi kerti felhasználást szolgáló csávázott vetőmagvakra nem vonatkozik. A csávázott termény csomagolóeszközének kezelésére a növényvédő szer csomagolóeszközének kezelésére vonatkozó előírások irányadóak. 10. Csávázott termény (engedélyezett ártalmatlanítási technológia hiányában) kizárólag vetésre vagy a kártevők elleni csalétek készítésére használható fel. Kis kiszerelésű házi kerti felhasználást szolgáló csávázott vetőmagvakra nem vonatkozik. 11. A csalétek kihelyezési szándékot az engedélyokiratban meghatározottak szerint kell bejelenteni. 12. A mérgező csalétket úgy kell elhelyezni, hogy ne férjen hozzá: •

gyermek,

•

illetéktelen felnőtt,

•

haszonállat,

•

nem célszervezetnek minősülő vadon élő állat.

13. Növényvédő szeres gázosítást kizárólag egészségügyi gázmesteri vizsgával rendelkező személy végezhet.


54





21 Növényvédő szer minőségének ellenőrzése (45. §)

A forgalomban lévő növényvédő szerek minőségét, csomagolását a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a felhasználónál ellenőrizni kell. A minőségre vonatkozó vizsgálatokat éves program alapján az MgSzH laboratóriuma végzi. A vizsgálatokhoz a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága térítésmentesen mintát vehet. A lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szerek vizsgálatát a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. Minőségi kifogás esetén az MgSzH meghatározza a további forgalmazás és felhasználás feltételeit, indokolt esetben megtiltja a növényvédő szer forgalmazását és felhasználását. A vizsgálatokhoz az engedélyokirat jogosultjának analitikailag tiszta hatóanyag mintát kell

biztosítania

térítésmentesen

a

megyei

kormányhivatal

növény-

és

talajvédelmi

igazgatóságának igénybejelentése alapján. A vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban foglalt díjat kell fizetni. A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára vonatkozik, ha a mintát nem az ellenőrző hatóság vezette.


55



szakigazgatásban



22 Hulladékkezelés (46. §)

A veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályt – Kapcsolódó jogszabály: a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet – kell alkalmazni a következő esetekben: • az engedélyokirattal nem rendelkező növényvédő szer, • a felhasználásra alkalmatlannak minősített vagy a felhasználásra alkalmatlan, lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szer, • az összekeveredett növényvédő szer, • a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága által - szükség esetén a környezetvédelmi

hatóság

szakértői

véleménye

alapján

-

a

szennyeződéstől

nem

mentesíthetőnek minősített védőeszköz, munkaeszköz, növényvédő szer raktár, tároló elbontása során szennyeződhetett bontásanyag, illetve föld, növény, növényi termék, fel nem használható csávázott vetőmag, • a kiömlött növényvédő szer felitatására, összegyűjtésére használt anyag, növényvédő szerrel szennyezett talaj kezelése során. • A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyről a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet rendelkezik (lásd korábban részletezve). • A növényvédő szert tartalmazó , a növényvédelmi technológiai folyamatban nem használható mosó-, öblítő-, tisztító vizet, a használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, hidrokultúrás termesztésből kikerülő és egyéb használhatatlan növényvédő szer hígításokat tartalmazó

szennyvizet

a

veszélyes

hulladékokra

vonatkozó

környezetvédelmi

előírásoknak megfelelően kell kezelni és ártalmatlanítani. (98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendeletnek) • A növényvédő szer forgalmazó helyiség és raktár teljes készletét a készlet tulajdonosának vagy megbízottjának legalább évente felül kell vizsgálnia. A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan tételeket selejtezni kell, és a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. • A kiselejtezett növényvédő szert további kezelésig a növényvédő szer raktár elkülönített részében kell tárolni. (3) A növényvédő szert tartalmazó, a növényvédelmi technológiai folyamatban nem használható mosó-, öblítő-, tisztító vizet, a használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, hidrokultúrás termesztésből kikerülő és egyéb használhatatlan növényvédő szer hígításokat tartalmazó szennyvizet a veszélyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a


56





veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendeletnek megfelelően kell kezelni és ártalmatlanítani. (4) A növényvédő szer forgalmazó helyiség és raktár teljes készletét a készlet tulajdonosának vagy megbízottjának legalább évente felül kell vizsgálnia. A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan tételeket selejtezni kell, és a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. (5) A kiselejtezett növényvédő szert további kezelésig a növényvédő szer raktár elkülönített részében kell tárolni.


57

2010. (IV.23.) FVM rendelet

Recommend Documents