Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Városi Televízió Szeged Nonprofit Kft. műsorszolgáltatóval (6720 Szeged, Kiss Ernő u. 3.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2008. október 20-án egy esetben megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2008. október 20-án egy esetben megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2008. október 20-án egy esetben megsértette az Rttv. 15. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kémi a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, a 2826/2007. (XII. 12.) számú ORTT határozatban foglaltaknak megfelelően hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató (VTV Szeged) csatornájának 2008. október 20-i műsorszolgáltatását. A 2008. október 20-án a Városi Televízió Szeged közérdekű közlemény formájában a méhnyakrák elleni védőoltásról szóló szpotot tett közzé. A közlemény végéről lemaradt az előírt „közérdekű közlemény” jelzés, valamint a műsorszolgáltató a közlemény forrását sem nevezte meg. Illusztrációként egy családi összejövetel képei voltak láthatóak, miközben a képernyő aljában egy internet cím (www.medicenter.hu – mely a Medicenter szakorvosi intézetet reklámozza), valamint telefonszám elérhetőség is bemutatásra került, majd a közlemény végén a teljes képernyőn is látni lehetett az internet címet. A közleményben a következő párbeszéd hangzott el (a képek a mellékletben megtalálhatóak):
Kislány: „Tényleg vírus okozza?” Apa: „Mit kislányom?” Kislány: „A méhnyak-rákot.” Anya: „Igen, már biztosan tudjuk.” Kislány: „Én is elkaphatom? Anya: „Igen, de már van ellene védőoltás. Ezért Te mindenképpen védőoltást fogsz kapni.” A Testület az Rttv. 10. § (5), 15. § (1) és a 15. § (2) bekezdés megsértését valószínűsítette a sugárzott szpot kapcsán, ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. február 13-án postázott levelében nyilatkozattételre szólította fel a műsorszolgáltatót ezen törvénysértésekkel kapcsolatban. A műsorszolgáltató válaszlevele 2009. február 23-án érkezett meg a Testülethez, amelyben elismerte, hogy a „közérdekű közlemény” jelzés lemaradt a közlemény végéről. Ennek oka műszaki hiba, amelyért a műsorszolgáltató elnézést kért. Azonban a burkolt reklámmal kapcsolatos vélelmezett törvénysértést vitatja. A közleményben nem volt semmilyen semleges információ, az egyértelműen felhívást tartalmazott a méhnyakrák elleni oltás igénybevételére. A közleményben nem volt megnevezett vagy ábrázolt áru, amelynek értékesítését a műsorszolgáltató vagy a megbízó elősegítette volna. A védőoltás nem minősül árunak, mivel ilyen értelemben a tüdőszűrésre vagy az AIDS-szűrésre felhívó anyagok közzététele is reklám lehetne, hiszen ezeket a tevékenységeket magánegészségügyi intézmények is végzik. Továbbá a műsorszolgáltató szerint, ha a közlemény tartalma nem reklám, hanem közérdekű közlemény, akkor a burkolt reklám ilyen tartalomban fogalmilag nem értelmezhető. A közérdekű közlemény forrását éppen a kifogásolt honlapra hivatkozással nevezte meg. A megjelölés pedig egyértelmű megnevezés, mert azonosítható, pontos, és mással össze nem téveszthető. A Testület az ügyben az alábbi álláspontot alakította ki: a) az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglaltak megsértése A közérdekű közlemény védőoltás igénybevételén túl, egy magán-egészségügyi intézményt is népszerűsített (Medicenter). Honlapot megvizsgálva megállapítható, hogy ezen védőoltáson kívül számtalan egyéb egészségügyi szolgáltatás nyújtására alkalmas az intézmény. Az Rttv. 2. § 4. pontja határozza meg a burkolt reklám fogalmát: „az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel.
2
A műsorszolgáltató megállapításával kapcsolatban - a tüdőszűrésre vagy az AIDS-szűrésre felhívó anyagok közzététele is reklám lehetne, hiszen ezeket a tevékenységeket magánegészségügyi intézmények is végzik – a Testület azon álláspontra helyezkedett, hogy az más megítélés alá esik, ugyanis a közlemény konkrét intézményt nevezett meg, ill. adta meg az intézmény elérhetőségét. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. Ugyanezt az álláspontot fogalmazta meg a Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.234/2005/6. számú ítélete is, e szerint ugyanis „A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás…” Tehát a megjelenítés kapcsán a burkolt reklám közzétételének ténye nem függ attól, hogy azért a műsorszolgáltató, vagy bárki kapott-e bármilyen jellegű ellenszolgáltatást. A 247/1997 (X. 30.) sz. ORTT határozat a következőképpen fogalmazza meg a burkolt reklám fogalmát: „(…) Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alap információ lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan.” A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a közérdekű közlemény alapinformációja a méhnyakrák veszélyére történő figyelmeztetés volt. Az alapinformációhoz képest egyéb információ indokolatlan mértékben jelent meg, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. Egy magánklinika honlapjának és telefonszámának ismertetése alkalmas lehetett a nézők számára az intézmény népszerűsítésére és az általa kínált szolgáltatások iránti érdeklődés felkeltésére, azok igénybevételének ösztönzésére. A Testület abban sem ért egyet a műsorszolgáltatóval, hogy, ha a közlemény tartalma nem reklám, hanem közérdekű közlemény, akkor a burkolt reklám ilyen tartalomban fogalmilag nem értelmezhető. Az Rttv. 2. § 16. pontja határozza meg a közérdekű közlemény fogalmát: „Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. A meghatározás alapján kijelenthető, hogy a közérdekű közlemény műsorszámnak minősül, abban burkolt reklám megjelenhetett, mivel semleges információn túl más gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenített meg és szolgáltatás igénybevételére ösztönözhette a nézőket. A fentiek alapján megállapítható, hogy a vitatott közzététel kapcsán fennáll a burkolt reklám tényállásának megállapításához szükséges 3 konjunktív feltétel, úgy mint:
3
1) egy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005./4. számú ítélete szerint „(...) a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik”. Ugyancsak ezen ítélet tartalmazza a következő megállapításokat is: „ A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha ez a sugárzott műsorhoz elengedhetetlenül szükséges (…).” A bírósági gyakorlat szerint tehát burkolt reklám megállapításakor nem kell vizsgálni sem gazdasági motivációt, sem azt, hogy az adott megjelenítés szándékos volt-e, pusztán csak azt, hogy a hallottak alkalmasak voltak-e arra, hogy a hallgatókat ösztönözzék „áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. A közérdekű közleményben megjelent internetcím és telefonszám a fentiek alapján megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését: „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” b) az Rttv. 15. § (1) és a 15. § (2) bekezdésben foglaltak megsértése A műsorszolgáltató a közérdekű közleményt annak kezdetekor jellegének megfelelő jelzéssel ellátta, azonban a végén már nem szerepelt ez a megnevezés, így a más műsorszámoktól való elkülönítés sem valósult meg. „15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, […] kell közzétenni.” b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. A hatósági ellenőrzés megállapítása alapján vélhetően sérült az Rttv. 15. § (2) bekezdése is, mivel a műsorszolgáltató a közlemény forrását nem nevezte meg: A műsorszolgáltató válaszlevelében elismerte ezen törvénysértést műszaki hibára hivatkozva és elnézést kért emiatt. „15. § (2) Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.” A Testület álláspontja szerint az Rttv. 15. § (2) bekezdése a közlemény szövegéből való következtetésnél pontosabb forrásmegjelölést ír elő. Az Rttv. 15. § (2) bekezdésében olvasható „forrás” szó a közzététel megrendelőjére utal, vagyis azt kell megnevezni, aki a sugárzott közlemény közzétételét kérte. A jogalkotó szigorú szabályt írt elő e körben, hiszen
4
nem csupán feltüntetést vagy rövid utalást, megemlítést követel meg, hanem úgy fogalmaz, hogy a forrást egyértelműen meg kell nevezni, azaz a hallgatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha felkeltette az érdeklődését a közlemény, akkor pontosan azonosíthassa a közzétevőt. (Pl. készült a Medicenter megbízásából – internetcím és telefonszám megjelenítése nélkül). A közzétevő ugyanis nem mindig egyezik meg a közérdekű közleményben vagy jótékonysági felhívásban megemlített szervezettel. A fenti közleményben nem hangzott el egyértelmű forrásmegjelölés, csupán a szövegértelmezés alapján valószínűsíthető, hogy a közzétételt ki rendelte meg, így sérült az Rttv. 15. § (2) bekezdésében foglaltak: „15. § (2) Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.” A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület sem 2008. és eddig még 2009-ben sem állapította meg a műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 10. § (5), 15. § (1) és 15. § (2) bekezdés megsértését, ezért a Testület az eset összes körülményét mérlegelve a fenti törvénysértések miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazza, amely alapján felhívta a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. A szankcionálás alapját az Rttv. 10. § (5), 15. § (1) és 15. § (2) bekezdések megsértése esetén is az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelentette: „[…] a Testület felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.” A Testület a fentebb kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. április 1. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Majtényi László elnök Melléklet: • Közérdekű közleményről készült képek
5
Melléklet a 744/2009. (IV. 1.) sz. határozathoz
6
