Nagykörű Községi Önkormányzat
Képviselő testületének 8/2009. (IV. 2.), 18/2009. (IX.25.) és a 4/2011. (IV. 28.) rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt
3/2009. (III. 12.) számú rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 25. § (3) bekezdés b/ pontjában és a 32/D. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet
Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya
2. § (1) A A rendelet hatálya kiterjed a Nagykörű közigazgatási területén állandó lakhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra b) bevándoroltakra és letelepedettekre c) hontalanokra d) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulóknak, átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) E rendelet hatálya a (2) bekezdés tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Chartát megerősítő országok jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (4) E rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát Nagykörű területén gyakorolja és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakhellyel rendelkezik. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában a) jövedelem: az Sztv. 4. § (1) bek.-ében meghatározottak.
b) vagyon: ha a törvény másképp nem rendelkezik az a hasznosítható jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ingatlan
,
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, mely az általa lakott ingatlanon fennáll, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: az Sztv. 4. § (1) bek. d/ pontjában meghatározottak. e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) szociális intézmény: a szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet. h) rendszeres pénzellátás: a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj- kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját-, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján a külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; i) keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve, a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelemszámításánál nem kell figyelembe venni. j) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; k) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
2
l./ fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezet kifejező arányszáma, ahol la/ az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, lb/ a házas vagy élettárs arányszáma 0,9 lc/ az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8 ld/ minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7 le/ a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az le/ és ld/ alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni. lf /az la/-lb/ alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 4. § Ahol e rendelet jövedelmet említ a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. 5. § (1) A Sztv.- ben valamint e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete b) a települési önkormányzat polgármestere c) a települési önkormányzat jegyzője (továbbiakban: jegyző) d) a szociális hatóság gyakorolja (továbbiakban az a)-d) pontokban foglaltak együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv). (2) Nagykörű Községi Önkormányzat az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosítja: a) lakásfenntartási támogatás b) Szt. 43/B. § (1) bek. szerinti ápolási díj c) átmeneti segély d) temetési segély e) köztemetés f) méltányos közgyógyellátás A (2) bekezdés a), c) pontokban szabályozott ellátások természetben is nyújthatók. (3) A képviselő testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét: a) polgármesterre, illetve b) a szociális bizottságra ruházza (4) A képviselő testület a polgármester hatáskörébe rendeli az alábbi ügyekkel kapcsolatos döntéseket: a) temetési segély b) c) átmeneti segély (krízis helyzet, elemi kár) e) lakásfenntartási támogatás f) (5) A képviselő testület a szociális bizottság hatáskörébe rendeli
3
a) az átmeneti segéllyel és a b) e rendelet 27. § szerinti ápolási díjjal kapcsolatos döntéseket. (6)
a) A bizottság és a polgármester a szociális ellátás tárgyában átruházott hatáskörében hozott döntéséről határozatot hoz. b) A polgármester és a szociális bizottság döntése ellen jogorvoslattal a képviselő testülethez lehet fordulni. c) A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással a Szolnoki Városi Bíróságtól lehet kérni.
(7) A jegyző hatáskörébe tartozik: a) időskorúak járadéka b) az Szt. 41. § (1) és 43/A. § (1) bek. szerinti ápolási díj a) rendszeres szociális segély b) rendelkezésre állási támogatás. (8) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) csökkentheti vagy elengedheti ha a visszatérítésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szeresét, b) részletekben fizettetheti meg. (9) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletekben fizettetheti meg. II. Fejezet Pénzbeli szociális ellátások Időskorúak járadéka
6. § Az időskorúak járadékának megállapítására az Szt. 32/B §.-ában foglaltakat kell alkalmazni. Aktív korúak ellátása
7.§ Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő piaci aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. 8.§ (1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33. § (1) bek. a)-g) pontjában meghatározott személyeknek. (2) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság az Szt. 34. § a)-h) pontjában meghatározott személyeknek.
4
9.§. Az a személy akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát a jegyző megállapította – az Szt. 37. §-ában foglaltak szerinti kivétellel – bérpótló juttatásra jogosult. 10. § (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján az Szt. 37. § a)-c) pontjában foglaltaknak megfelel. (2) 11. § (1)Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultságának egyéb feltételeként köteles lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint: (2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a bérpótló juttatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást, vagy házat a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja, c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá, d) az ingatlanhoz tartozó járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsávnak, ároknak úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozását, tisztán tartását, szemét- és gyommentesítését biztosítja. (2) A jegyző a bérpótló juttatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül – a Családsegítő Szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával – győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (3) Amennyiben a lakókörnyezet a (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemle során a Családsegítő Szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával győződik meg. A kérelmező köteles a (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (4) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak bérpótló juttatás nem állapítható meg, illetve az Szt. 34. § (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 11.§-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy felszólítás ellenére nem gondoskodik annak fenntartásáról. (5) A jogosultság feltételeként előírt szabályok betartását a jegyző a Családsegítő Szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával ellenőrzi. (6) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles az ellenőrzést elvégezni, és annak eredményét írásban közölni.
5
(7) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felszólítás nem vezet eredményre azt újabb határidő kiszabásával meg kell ismételni. (8) Amennyiben a második felszólítás sem vezet eredményre, úgy a bérpótló juttatásra való jogosultságot a felszólításban szereplő határidő letelte hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.”
12.§ Az önkormányzat együttműködésre a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja Nagykörűi Telephelyét (Nagykörű Rákóczi út 2-4., továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv) jelöli ki, mely szerv a rendszeres szociális segélyezett részére személyre szabott beilleszkedést segítő programot készít. 13.§ A rendszeres szociális segély megállapítását kérelmező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy az együttműködésre kijelölt szervvel az Szt. 37/D. §-a szerint együttműködik 14.§ (1) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki: a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való folyamatos kapcsolattartásra és legalább háromhavonta személyes találkozásra b.) a számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre c.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése. (2) Az (1) bek.-ben foglaltak elmulasztása az együttműködés megszegésének minősül. 15.§
(1) Az együttműködésre kijelölt szerv a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében: a) figyelemmel kíséri a határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, a jogerős határozat alapján a szociális segélyre jogosult személyt nyilvántartásba veszi b) tájékoztatja az együttműködő személyt a rendelet 11.§-a szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az együttműködő személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról az együttműködő személlyel írásban megállapodik d) folyamatos kapcsolatot tart az együttműködő személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását. e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges az együttműködő személy bevonásával módosítja a programot. Az értékelést tájékoztatás céljából megküldi a jegyzőnek.
6
f) jelzi a jegyzőnek, ha a szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.
személy
(2) A beilleszkedési programnak a munkaerő-piaci integrációt kell céloznia (pl. oktatás, képzés, munkavégzésre történő felkészülés), vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra (életmód formáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése) kell irányulnia. 15/A. § 16.§ (1) A jegyző megszünteti az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. (2) A jegyző a jogellenes munkát végző rendszeres szociális segélyben részesülő személy ellátásra való jogosultságát – a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján a határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti. 17.§. A rendszeres szociális segély összegének megállapítása során az Szt. 37.§-a rendelkezéseit kell alkalmazni. 18.§. Hajléktalan személyek rendszeres szociális segélyére az Szt.37/C.§ rendelkezéseit kell alkalmazni. Lakásfenntartási támogatás
19. § (1) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a.) az Szt.-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban normatív lakásfenntartási támogatás) b.) az önkormányzat e rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban helyi lakásfenntartási támogatás). (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás összjövedelmének 20 %-át meghaladja. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény a várható energia árak emelkedésére figyelemmel határozza meg. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2 b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2 c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2 d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2 e) ha a négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 7
(5) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének továbbiakban TM szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2.500.-Ft. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,3 –
J-0,5 NYM _____________
X 0,15
NYM Ahol J a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (7) A normatív lakásfenntartást egy évre kell megállapítani. (20) § (1) A helyi lakásfenntartási támogatást Nagykörű község önkormányzata önálló ellátásként nyújtja. (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja. (3) (4) Lakásfenntartási támogatás költségeként az alábbiak vehetők figyelembe: a) lakbér, albérleti díj b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete c) közüzemi díjak d) hagyományos fűtési mód (szén, fa) esetén a fűtéssel kapcsolatban felmerült, számlával igazolt költségek a 6 hónapos fűtési idényre vonatkoztatva. (5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a körjegyzőség hivatalához lehet benyújtani folyamatosan az év bármelyik hónapjában. A kérelmet évente meg kell ismételni. A lakásfenntartási támogatás kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg. (6) A lakásfenntartási támogatást kérő a lakásfenntartás, illetve a lakhatás költségei közül: a) a lakbért, albérleti díjat a lakásbérleti illetve albérleti szerződéssel b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával c) közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal d) hagyományos fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által névre szóló számlával igazolja. (7) A támogatás összege: 2.500.-Ft/hó.
8
21. § (1) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban. Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ápolási díj
22. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 23. § (1) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó (Ptk. 685. § b pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyos fogyatékos vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes jegyző állapítja meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos az, akinek aa) segédeszközzel vagy műtési úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó- halló- életmód folytatására képes ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9) ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul b) tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 24. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg- gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
9
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg b) rendszeres pénzellátásban részesül és annak összeg meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve az Szt. 42. § (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé b) b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti c) az ápolt személy meghal d) az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták. e) az 1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 25. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglal igazolást a) az Országos Orvosszakértői Szerv szakvéleménye, vagy b) a megyei gyermek- szakfőorvos igazolása, vagy c) a fekvőbeteg- szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (3) A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. (4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szer által kijelölt, az ápolást indokló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől
10
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől kérheti. 26. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 28. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. (3) A települési önkormányzat jegyzője a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. 27. § (1) A települési önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, akinek lakóhelye az önkormányzat illetékességi területén van, és 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül álló esetében a 200 %-át. (2) Az (1) bekezdésben, valamint a 24. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 24 – 25. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 28. § (1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg a) a 23. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100 %-a b) a 26. § (1) bekezdésében foglalt esetben 130 §-a c) a 27. § (1) bekezdésében foglalt esetben 80%-a. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. (3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatra jutó járulék fizetésére kötelezett. (4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Átmeneti segély
11
29. § (1) A települési önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmeneti segély azon személy részére állapítható meg akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében annak 150 %-át. 30. § (1) Átmeneti segély adható: a.) készpénzben, alkalmanként 5 000 Ft-tól 20 000 Ft-ig. b.) kamatmentes kölcsön formájában maximum 80.000,- Ft. A kölcsönt adott évben maximum 1 alkalommal lehet igénybe venni és 12 hónap alatt kell visszafizetni. Ismételt kölcsön igénybevételének feltétele, az előző kölcsön visszafizetése. A határozatban rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről a törlesztés összegéről. 31. § (1) Átmeneti segély elsősorban az alábbi célokra állapítható meg: - ellátatlan munkanélküliek segélyezése - élelmiszer, gyógyszer, ruha, tüzelő - élelmezési térítési díjhoz hozzájárulás - krízishelyzet, elemi kár, hosszantartó kórházi ápolás. (2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet arra, hogy a segély felhasználásáról kézpénzfizetési számlával számoljon el. Ez esetben a határozatban a felhasználás céljáról és a felhasználási kötelezettségről is rendelkezni kell. (3) Átmeneti segély megállapítható a) pénzbeli és b) amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni, hogy az átmeneti segély nem a rendeltetésének megfelelően kerül felhasználásra, természetbeni formában. (4) Természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek: - a településen élelmiszert forgalmazó boltokban , tüzelőt forgalmazó telephelyen a döntéshozó által megbízott személy által kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek és tüzelő vásárlása - iskolai vagy óvodai ellátás térítési díjának részben vagy egészben történő átvállalása - az egészségi állapot megőrzéséhez nélkülözhetetlen gyógyszer recept alapján történő kiváltása, a döntést hozó által megbízott személy által. Temetési segély
32. § (1) Nagykörű Község Önkormányzata temetési segélyt nyújt annak a személynek, aki a) az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy
12
b) tartásra köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy az elhunyt után bármely szervtől nem jár annyi temetési segély, életbiztosítási követelés, stb. amelyből a temetés költsége fedezhető lenne. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb mint a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (3) Nem állapítható meg temetési segély annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át. b) Aki a hadigondozásról szóló módosított 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. 33. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló, az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát amennyiben a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kéri, valamint a kérelmező és a családja jövedelméről szóló igazolást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét, vagy az elutasítás tényét valamint a határozat számát a számlákra rá kell vezetni. (3) Amennyiben a temetés költségeit igazoló számlákkal a kérelmező még nem rendelkezik, ennek hiányában is megállapítható a temetési segély, de a határozatban rendelkezni kell az utólagos elszámolási kötelezettségről. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások
34. § (1) A rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. (2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben. (3) Természetbeni ellátás különösen élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak, illetve gyermekintézmények térítési díjának átvállalása részben vagy egészben. Közgyógyellátás
35 .§ (1) Nagykörű Községi Önkormányzat jegyzője az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül annak a személynek a részére is megállapíthatja méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultságot, aki szociálisan rászorult és egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához rendszeresen szüksége van gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre. (2) E rendelet alkalmazásában szociális rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek
13
a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át b) és a havi rendszeres gyógyító ellátás Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által elismert költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 25 %-át. (3) A méltányosságból kiállított igazolvány után az önkormányzatnak térítést kell fizetni, melynek összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30 %-a, melyet a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül át kell utalni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak. Köztemetés
36. § (1) Köztemetést Nagykörű Községi Önkormányzat polgármestere az Szt. 48. §-ban foglaltak fennállása esetén hivatalból rendeli el. (2) A települési önkormányzat a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíti az eltemetésre köteles személyt, ha a megfizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak másfélszeresét. IV. Fejezet Eljárási rendelkezések
37. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmeket a Körjegyzőséghez kell benyújtani. (2) Az Szt. illetve e rendelet alapján nyújtott ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendeletben meghatározott iratokat kell csatolni. A kérelmet a kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. 38. § (1) A megállapított időskorúak járadékát, az ápolási díjat és a rendszeres szociális segélyt a jogosult részére minden hó 5-ig posta útján kell kiutalni. A rendelkezésre állási támogatás kifizetése utólag, az Önkormányzat házipénztárából történik minden hó 5-ig. (2) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. (3) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. (4) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás természetbeni formában kerül megállapításra akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. (5) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére, valamint az adatkezelésre az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
14
(6) A természetbeni ellátás odaítéléséről szóló határozatban rendelkezni kell a természetbeni ellátás formájáról és a végrehajtásban közreműködő, a vásárlást, szállítást, elszámolást végző személyéről. V. Fejezet Záró rendelkezések
39. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. rendelkezéseit, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 40. § (1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A Nagykörű Községi Önkormányzat 14/2005. (X. 20.) rendelet hatályát veszti. Dr.Varga Zoltán körjegyző
Dr.Veres Nándor polgármester A rendelet kihirdetve: 2009. március 12-én. Egységes szerkezetbe foglalva: 2009. szeptember 25-én dr. Varga Zoltán körjegyző
15
