2009 I. félév.)

Munkaerő-piac (2008/2009 I. félév.)

Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: [email protected]

A munkaerő-piac jellemzői A munkaerőpiac az emberi erőforrással történő gazdálkodás konkrét és

közvetlen közege. Piac, de sajátos jellegzetességekkel bíró, tőke- és árupiacoktól eltérő vonásokat felmutató területe a gazdasági-társadalmi életnek. Dinamikus kategória KERESLET OLDAL

Munkaerő-kereslet – állások A gazdaság szereplői milyen létszámú és összetételű munkaerőt akarnak foglalkoztatni A vevő a munkáltató

KÍNÁLAT OLDAL A munkaerő Az eladó a munkavállaló Túl kereslet – kínálat

KERESLET (2008. II. negyedév) Üres álláshelyek számával fogható 1,4% betöltetlen álláshely van országos szinten 37 800 hely: 26 200 a versenyszférában, 10 700 a költségvetésben Átlagot meghaladó kereslet a reálgazdaságban:

Pénzügyi közvetítés, Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

¾ része felsőfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, 6400 képzetlen, vagy irodai munkahely

Költségvetési szféra: Egészségügy, szociális ellátás, szakképzettséggel (5000 fő)

Üres álláshelyek száma Magyarországon 2006-2008 (KSH)

Üres álláshelyek aránya az EU-ban 2008 (KSH)

Kereslet az EU-ban 2,2% átlagos üres hely arány van. Magas:

Németország, Ciprus, Csehország, GBR, Észtország Magyarország átlag alatti GBR és D együtt 1,9 millió betöltetlen állással bír ~ 600 000, Közvetítés, ingatlanügy, gazdasági szolgáltatások, ~ 450 000, kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás, szállítás, vendéglátás, posta, távközlés

100 000 – 100 000 körüli üres állás van: Hollandia, Csehország,

Spanyolország és Romániában

KÍNÁLAT (2008. II. negyedév) 48 000 fővel csökkent az aktívak aránya (54,2%)

EU átlagban alacsony, de alattunk van: Lengyelország (52,8), Bulgária, Ciprus, Horvátország

70:30 a reálszféra és a közszolgálat megoszlása 2004-05: reálszféra: +4200, közszféra: - 10700 munkahellyel

jellemezhető Nettó -6500 munkahely,

(1100 + foglalkoztatott mellett, 7600 önfoglalkoztató)

Emelkedő munkanélküliség: 7,3% (2005) itt kezdett évek után

emelkedni (304 000) A képzetlenek esnek ki a munkaerő-piacról:

Mezőgazdaság: -10 000, ipar: -24 000 fő

Főbb munkaerő-piaci folyamatok (2008) KSH

A munkaerőpiac főbb mutatói régiónként 2008-ban (KSH)

Nyilvántartott álláskeresők és munkanélküliek száma (KSH)

A munkanélküliek száma régiónként (2008) KSH

Munkaerő-piaci egyensúly? EGYENSÚLY (elméleti lehetőség) A „rövidebb oldal elve” érvényesül itt is. „Teljes foglakoztatás”

Szocialista viszonyok közepette (tervgazdálkodás ?=? Munkaerő-piaci egyensúly)

A rendelkezésre álló munkaerő forrás maximális kihasználását célozta meg eleinte. 1960-as évektől már árnyaltabb „szakképzettségnek megfelelő munkához való jog” „globális” egyensúly

Napjaink viszonyai között (2-3%, 4-5 % munkanélküliséggel működhet)

A munkaerő-piac jellemzői László Gy.(1996) nyomán az eltérések két területen ismerhetők fel:

Alapvető eltérés minden mástól, hogy itt a munka, munkaerő és a munkaerőt hordozó ember piacát vizsgálhatjuk. Az adásvétel tárgya nem szakítható el az embertől, emiatt szubjektív és társadalmi tényezők befolyásolják a piaci helyzetet.

„Eleve nem tökéletes”, „korlátozott” piacnak kell tekinteni, ahol a kereslet-kínálat alakító tényezői eltérnek a tiszta elméleti piaci modellektől.

Más piacokhoz hasonlóan (de sajátos szempontok alapján) szegmentálódott piacról van szó, amiben a szereplők több részpiac elemei is lehetnek egyszerre.

A legfontosabb eltérések:

a) A munkaerő heterogén tulajdonságaival, b) a munka és a tőke korlátok közötti helyettesíthetőségével, c) korlátozott átláthatósággal, d) korlátozott mobilitással, e) a bérek korlátozott rugalmasságával, e) a résztvevők érdekegyeztetésével, f) állami beavatkozással terhelt, normál piaci viszonyoktól eltérő terület.

Elméletek a munkaerő-piacról A munkaerő-piac a szabad verseny körülményei között (G.

Becker). Ortodox neoklasszikus modell.

Profit maximálás ↔ bérmaximálás szándéka Nem magyarázza

a munkanélküliséget (monopóliumok miatt van) bérkülönbségeket (emberi tőke eltérései miatt alakul ki)

Működik, ha:

aktív kapcsolat eladó és vevő között, több eladó és több vevő jelenléte, a termékpiacokra történő ki- és belépés egyszerűsége, az eladók és vevők tökéletes információi a termék és tényező piacok állapotáról, a tőke és a munkaerő tökéletes helyettesíthetősége, a homogén „munkaerő-minőség” elfogadásával

Elméletek a munkaerő-piacról A

duális-szegmentált munkaerő-piac továbbfejlesztése (M. Piore, 1973).

elmélete

és

primer piac az intézményi beavatkozással védett, szervezett munkaerőpiac, stabil állásokkal, bérekkel. szekunder szektor nagyobb instabilitással, kisebb bérekkel.

A szektorok közötti mozgás kicsi. 1985 Piore, M. továbbfejleszti:

Primer felső: diplomások, értelmiségiek, szakalkalmazottak („középosztály”) Primer alsó: átmenet, de viszonylag stabil („munkásosztály”) Szekunder: bizonytalan helyzettel („szegénység szubkultúrája”)

Elméletek a munkaerő-piacról

A helyi munkaerőpiacok elmélete (László Gy.)

A térbeliség és a szakmai kompetenciák alapján jelölhető ki a helyi munkaerőpiac objektív határa. A szakmák, végzettségek kongruenciája, az ingázás/lakhelyváltoztatás lehetősége, csak egy-egy példa arra, hogy a határok rugalmasak, a részpiacok hatást gyakorolhatnak egymásra.

Területi elhelyezkedés, Megközelíthetőség, Szakmai végzettség Együttes figyelembevételükkel jelölhető ki a helyi munkaerőpiac

határa

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkaerő-piaci kategóriák 2008/09 I. félév

Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: [email protected]

Statisztikai sokszínűség ILO

A 15-74 közötti korosztályt vizsgálja. KSH párhuzamosítható az ILO elveivel, de sok esetben a 15-64 közöttieket vizsgálja, mert ez a jelenlegi magyar nyugdíjazás gyakorlatához közeli. „Munkaerő felméréseket” végeznek, ami nem teljes körű, hanem mintavételen alapuló statisztikai adatot szolgáltat. Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a nyilvántartottakat (REGISZTRÁLTAK) számolja (International Labour Office)

2008-ban a magukat nyilvántartott álláskeresőnek vallók 63%-a

felelt meg az ILO és a KSH munkanélküli kritériumainak. Területi eltérések:

Fejletlenebb régiókban (É-Alföld, É-Magyarország) inkább regisztrálnak és másképp nem is keresnek munkát, a fejlettebb területeken enélkül is van esélye a munkának, tehát nem regisztrál. A nyilvántartásba vétel nem minősül aktív álláskeresésének önmagában

Munkaerő forrása

Életkor alapján: Munkaerő forrás: munkavállalási korú + munkavállalási koron kívüli aktív kereső + munkavállalási koron túli foglalkoztatott nyugdíjas

(Munkavállalói kor: férfi: 15-61, nő: 15-59 életév)

Munkaerő forrás aktivitás alapján

A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja

magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek.

A következő főbb csoportokat különítjük el gazdaságilag aktív népesség, ezen belül : foglalkoztatottak, munkanélküliek,

A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül

mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten.

A következő főbb csoportokat különböztetjük meg a gazdaságilag nem aktív népességen belül : inaktív keresők, eltartottak.

Definíció forrása: KSH A definíció érvényessége: 1970.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.04.07.

Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül.

Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Foglalkoztatott Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező,

társas vagy egyéni vállalkozásnál, intézményeknél főállású munkaviszonyban álló személy, a dolgozó szövetkezeti tag, a társas vállalkozás dolgozó tagja, az egyéni vállalkozó és segítő családtagja, az alkalmi munkás és a foglalkoztatott nyugdíjas. KSH, ILO: aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség miatt, szabadság miatt) volt távol.

„Jövedelmet biztosító munka”:

Pénz jövedelmet eredményez Természetbeni juttatást biztosít, Egyéb, később realizálható jövedelmet tesz lehetővé, Amelyet kisegítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

Alkalmazott Alkalmazott a vállalkozásnál, költségvetési, társadalombiztosítási,

illetve non-profit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló, beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot.

A kategóriába sorolásnak nem feltétele, hogy a munkavégzés legális keretek között történjen. Az alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni díjazásban részesül, mely egyáltalán nem, vagy döntően nem függ a gazdálkodó szervezet eredményétől.


Munkanélküli (

KSH (ILO ajánlás) nyilvántartása szerint)

I. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire

egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:

- az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.

Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - 2002.12.31

II. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire

egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:

- az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.


Aktív munkakeresés

Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magánmunkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását (engedélyek, pénzügyi források beszerzését; föld, telek, üzlethelyiség keresését) intézte.

Nem tekinthetők aktív munkakeresőnek azok, akik közalkalmazotti, köztisztviselői pályázatot adtak be, akik jelentkeztek állásra és a döntésre várnak, illetve akik a munkaügyi központ kirendeltségének értesítését várják. Nem tekinthetők automatikusan munkanélkülinek azok, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit.


A munkanélküliségi ráta

A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya.


Munkanélküliség típusai I. Abszolút v. recessziós munkanélküliség: a gazdaság

hanyatlása, összeomlása következtében létrejövő munkanélküliség. Egész iparágak szűnnek meg, drasztikus szerkezetátalakítás, stb. ( üzemek megszünnek, leépülnek, újak helyettük nem létesülnek)

Munkanélküliség típusai II. Strukturális munkanélküliség: akkor jön létre amikor a

struktúra váltás következtében időlegesen nem talál egymásra a munkavállaló és a munkaadó. Megoldás a strukturális mobilitás. (képzés, átképzés, lakóhely váltás, mobilizációs képesség növelése)

Munkanélküliség típusai III. Súrlódásos munkanélküliség: mindig jelen lesz a

társadalomban, mert családi okok, költözés, házasság, válás, stb. által időlegesen fellépő állapotot jelöl. Átmeneti, nem tartós munkanélküliség. (maximum 3 hónap)

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái

Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott

álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők

közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek.

Az Flt. 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől volt vállalkozók belépését is lehetővé teszi Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők

közül azok,

a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették.

Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái Rendszeres szociális segélyben részesülők: a nyilvántartott

álláskeresők közül azok, akik munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III. tv. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg.

Rendszeres szociális segély Definíció: A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a

jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt és temetési segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Az ellátások adhatóak alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból. A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni.

Definíció forrása: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális szolgáltatásokról A definíció érvényessége: 1993.01.01.

-

Mi mennyi 2008-ban?

Rendszeres szociális segély – Közmunka?? 2009 március: rendszeres szociális segélyt (átlag: 28.500 Ft.) csak a

következő esetben kaphatnak:

55 évnél idősebbek, Egészségügyi okból munkaképtelenek, Három gyereket egyedül nevelnek. Kivétel egyedi okok miatt.

200.000 ember van a rendszerben ma. Fele kiszorul, ha az új rendszer életbe lép,

álláskeresési megállapodást kell kötniük a megyei munkaügyi Központokkal, el kell fogadniuk a végzettségüknek megfelelő munkát, továbbképzést.

60 milliárd Ft. 50-70.000 emberről feltételezik, hogy jogosult lenne, de nem jut hozzá. A segély megállapításakor a családok és nem a háztartások jövedelme

számít (Jól kereső szülőknél élő nagykorú munkanélküli jogosult a támogatásra)

Rendszeres szociális segély – Közmunka?? Közmunka után ad néhány önkormányzat rendszeres szociális segélyt. 28-30.000 Ft segély vagy 54.000 Ft bér a közmunkáért? feketemunka Önkormányzat: Segély 95%-a állami támogatás, de így sem finanszírozható A közmunkát bérként kell kifizetni, (ami után járulékot kell fizetni), annak csak 80%-a lesz a központi forrásból A közmunkások 10-12%-a kap negyedéven belül állást. (18,7%)

A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége (2008. 10. 25.) Forrás: Szociális és Családügyi Minisztérium

Munkaerő-piaci trendek Magyarországon napjainkban

Az 1997-ben keresett munkaerő optimális tulajdonságai

tulajdonságai

NAPLÓ

Munkaügyi Központ

lakóhelye

Debrecen

Debrecen (70%) Budapest, Hajdúszoboszló, külföld (1,5-1,5%)

Debrecen (82%) Derecske, Hajdúsámson, Nyíradony (2-2%)

iskolai végzettsége

szakmunkásképző szakiskola általános iskola

szakmunkásképző (38,6%) gimnázium (18,8%) szakközépiskola (11,6%)

szakiskola (38,5%) általános iskola (24,7%) szakközépiskola (15,8%)

állománycsoportja

szakmunkás ügyintéző betanított munkás

szakmunkás (43,1%) ügyintéző (16,6%) betanított munkás (12,9%)

szakmunkás (40,7%) betanított munkás (22,3%) ügyintéző (19,2%)

szakképzettsége

ügynök eladó varrónő biztonsági őr

ügynök(11,9%) varrónő (7,5%) eladó (7,2%) szakács, adminisztrátor, biztonsági őr (2-2 %) szobafestő, asztalos, autószerelő (1-1%) lakatos (0,5%)

biztonsági őr (9,2%) eladó (6,5%) adminisztrátor (5,4%) segédmunkás (4,8%) lakatos (3%)

tapasztalata

pályakezdő

pályakezdő (72,6%)

gyakorlott (50,2%)

egyéb adottságai

nyelvismeret, számítástechnikai ismeretek, vállalkozói igazolvány, jogosítvány, autó

Regionális versenyképesség „A régiók, városok, országok akkor versenyképesek, ha

gazdaságuk nyitott és az egy főre jutó jövedelmük tartósan magas és növekvő, valamint magas szintű és nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz a jövedelemből a lakosság széles rétegei is várhatóan részesülnek.” (Lengyel I. 2000) (M. Porter, P. Krugman) Az „Ex post” versenyképesség mérés a gazdaság múltbeli teljesítményén alapul. GDP (GRP) egy főre vetített értéke, növekedési üteme, külker egyensúly, export részesedés mérőszámaival operál. Az „Ex ante” nem a gazdasági teljesítményre, hanem a

versenyelőnyöket jelentő tényezőkre, feltételekre koncentrál. A tudásbázisra, a kvalifikált munkaerőre alapozza a fejlődést.

H. Trabold versenyképesség piramisa Forrás: Cséfalvay Z. (1999)

A regionális versenyképesség piramismodellje Forrás: Lengyel I. (2000) I: alapkategóriák, II: alaptényezők, III. A sikeresség faktorai

Fejlesztési stratégiák

„Kínálatorientált”

regionális fejlesztési stratégia (Korompai A. 1995)

A külső igények oldaláról világít rá a belső tartalékokra.

Székesfehérvár, Tatabánya

„Keresletorientált” regionális fejlesztési stratégia A belső (endogén) források számbavételével, azok fejlesztésével próbál előrelépni. Kettős célrendszer: Nivellálás, a lemaradók szintre hozatala. Hatékonyság növelése, a jó adottságú területeken A munkaerő szerepe mindenesetben meghatározó. Working Society

Learning Society

A regionális fejlesztési stratégiák Rechnitzer J.(1998) nyomán

Jellemzők Alapvető irányultság

Modern Posztmodern Fejlett, elmaradott kettősség Többoldalú (különböző regionális szerkezetbeli hiányosságok) Stratégia jellege Regionális növekedés Regionális innováció Szervezeti forma Centralizált, államilag Decentralizált, a lokális és a irányított és támogatott regionális szint szerepe meghatározó Szemléletmód Interregionális újraelosztás Belső regionális források mobilizálása Főbb fejlesztési Anyagi tőke Információ, innováció, irányok Növekedés (mennyiségi technológia tényezők) Flexibilitás (minőségi elemek) Feldolgozó ipar Szolgáltatások, ágazatok Projektek közötti kapcsolatok Néhány nagyvállalat és Programok projekt Kis- és középvállalatok és programok sokasága Beavatkozási Földrajzilag lehatárolt Gyorsan változó, területek probléma térség folyamatosan alakuló „Tervezett” növekedési probléma térség centrumok „Spontán” helyi mobilitás

A foglalkoztatás és a munkanélküliség viszonylatában alkalmazott főbb kategóriák, Magyarország és Hajdú-Bihar megye ILO standard adataival Forrás: KSH Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve alapján, 1999

A NÉPESSÉG SZÁMA Magyarország: 10.091.800 fő Hajdú-Bihar megye: 541.581 fő

A 15-74 ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA Magyarország: 7.717.000 fő Hajdú-Bihar megye: 408.000 fő

MUNKAERŐ ÁLLOMÁNY (gazdaságilag aktív népesség) Magyarország:4.096.200 fő Hajdú-Bihar megye: 205.700 fő

MUNKANÉLKÜLIEK Magyarország: 284.700 fő Hajdú-Bihar megye: 18.100 fő

MUNKAERŐ ÁLLOMÁNYON KÍVÜLIEK (gazdaságilag nem aktív) Magyarország: 3.620.800 fő Hajdú-Bihar megye: 202.300 fő

FOGLALKOZTATOTAK Magyarország: 3.811.500 fő Hajdú-Bihar megye: 187.600 fő

2009 I. félév.)

Recommend Documents