European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union
2009. évi munkaprogram
European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union
1/89
Tartalomjegyzék
Összefoglaló .................................................................................... 5 1. Általános rész ........................................................................... 14 1.1. Bevezetés ............................................................................................................... 14 1.2. Küldetés ................................................................................................................. 16 1.3. Jövıkép .................................................................................................................. 17 1.4. Stratégia ................................................................................................................. 17 1.5. Megközelítés .......................................................................................................... 20 1.5.1. Célorientált megközelítés................................................................................ 20 1.5.2. Projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása......................................... 20 1.5.3. A többéves tervezést lehetıvé tevı programok .............................................. 22 1.6. A végrehajtást és alapvetıen a teljesítményt befolyásoló tényezık azonosítása... 23 1.7. Az EU-ba irányuló illegális bevándorlás kilátásai 2009-ben................................. 25 1.8. Az éves kockázatértékelésben megfogalmazott ajánlások 2009-re vonatkozóan.. 28 1.8.1. Általános ajánlások ......................................................................................... 29 1.8.2. Szárazföldi határok ......................................................................................... 30 1.8.3. Tengeri határok ............................................................................................... 30 1.8.4. Légi határok .................................................................................................... 31 1.8.5. Együttmőködés harmadik országokkal ........................................................... 32 1.8.6. Az intézményi együttmőködés fokozása, információcsere és az illegális bevándorlás elemzése..................................................................................... 32 1.9. A Tanács következtetései az Európai Unió tagállamai külsı határainak igazgatásáról ......................................................................................................... 35 1.10. A Frontex érdekeltségi körébe tartozó területek felsorolása és javaslat a fejlesztésekre az ügyfelek ajánlásai alapján.......................................................... 37
2. A FRONTEX legfontosabb tevékenységi területei és a kapcsolódó célkitőzések............................................................... 41 2.1. A Frontex többéves üzleti tervének (2010–2013) alapját képezı célok ................ 41 2.1.1. 1. cél: Tudatosság – Elemzési képességek...................................................... 41 2.1.2. 2. cél: Reagálás – Operatív és reagálási képességek....................................... 43 2.1.3. 3. cél: Interoperabilitás – Testreszabás ........................................................... 43 2.1.4. 4. cél: Teljesítmény – Vezetési képességek.................................................... 44 2.2. Célkitőzések és eredmények .................................................................................. 45 2.3. Teljesítménymutatók.............................................................................................. 45 2.3. Fontossági sorrend felállítása................................................................................. 46
2/89
2.4. A célkitőzések, eredmények (projektek, termékek, szolgáltatások), teljesítménymutatók és az erıforrások elosztásának áttekintése .......................... 48 2.4.1. Közös mőveletek............................................................................................. 48 2.4.2. Kockázatelemzési egység (RAU) ................................................................... 54 2.4.3. Frontex Helyzetelemzı Központ (FSC) ......................................................... 59 2.4.4. Kutatás és fejlesztés (RD)............................................................................... 61 2.4.5. Képzési egység (TRU).................................................................................... 63 2.4.6. Egyesített erıforrások (PRE) .......................................................................... 66 2.4.7. Igazgatás ......................................................................................................... 68 2.4.8. Pénzügyek és beszerzések .............................................................................. 73 2.4.10. Igazgatóság és ügyvezetıi támogatás ........................................................... 78 2.4.11. Belsı ellenırzés és minıségirányítás ........................................................... 88
Szószedet ....................................................................................... 89
3/89
Ábrák jegyzéke
1. ábra: A személyzet alakulása a 2007–2009 közötti idıszakban ..................................... 7 2. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2007–2009 közötti idıszakban......................... 8 3. ábra: A Frontex célkitőzéseinek és portfoliójának áttekintése ..................................... 13 4. ábra: A Frontex szervezete (az Igazgatótanács 2007. november 22-én fogadta el)..... 17 5. ábra: Erıforrások áttekintése (2008–2009) ................................................................. 18 6. ábra: A személyzet alakulása a 2005–2009 közötti idıszakban ................................... 18 7. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2005–2009 közötti idıszakban....................... 19 8. ábra: A Frontex PESTEL-tényezıi (politikai, társadalmi, gazdasági, technológiai, környezetvédelmi és jogi tényezık) ................................................................................... 25 9. ábra: Az EU külsı határain az illegális bevándorlás következtében várható nyomás 2009-ben ........................................................................................................................... 27 10. ábra: A Tanács következtetéseinek összekapcsolása a 2009. évi munkaprogram célkitőzéseivel/feladataival ............................................................................................... 37 11. ábra: A tagállamok érdekeltségi területeinek és a fejlesztendı területekre vonatkozó javaslatainak tájékoztató jellegő jegyzéke ........................................................................ 40
4/89
Összefoglaló
Egy munkaprogramnak, amely egy ciklikus tervezési folyamat eredménye, az a feladata, hogy az érintett évben végrehajtandó intézkedések tekintetében referenciapontként szolgáljon, és nyomon követéssel és ellenırzéssel kiegészülve lehetıvé tegye egy szervezet bármely irányító szerve számára, hogy a szervezetet céljai elérése felé vezesse. A Frontex munkaprogramja mindezen túl a lehetı legnagyobb átláthatóságot biztosítja az Európai Unió polgárai számára. A Frontex 2009. évi munkaprogramjának tervezete amellett, hogy körvonalazza a 2009-ben végrehajtandó tevékenységek csoportjainak megtervezését, egy másik célt is szolgál. E dokumentumban az elıirányzott tevékenységek átláthatóbban kapcsolódnak az alapul szolgáló elméleti megközelítésekhez, és hangsúlyosan jelennek meg azok a tervezést érintı változások, amelyek 2009-ben és az azt követı években kerülnek végrehajtásra. E tekintetben a 2009. évi munkaprogram három jelentıs változtatást javasol: 1. egy hosszú távú megközelítés bevezetése (célok és többéves tervezés 2010 – 2013); 2. a tevékenységek átcsoportosítása „Projektek”, „Termékek” és „Szolgáltatások” kategóriákba, és ezek összerendezése a „Programok” kategóriában; és 3. a 2009. évi munkaprogram referenciaként történı alkalmazásának biztosítása az elkövetkezı években. E módosítási javaslatok a Frontex 2009. évi munkaprogramját a korábbi munkaprogramokhoz képest új színben tüntetik fel. Különösen az elsı rész ismerteti részletesen az olyan témákat, mint a „Küldetés”, „Jövıkép”, „Stratégia” vagy az „Alkalmazott megközelítés”, amelyeket nyilvánvalónak tekintenek, de említést kell tenni róluk ahhoz, hogy átlássuk a változtatásokat. A tervezési ciklusban a fent említett témák jelentik a kiindulási pontot bármely program kidolgozásában. Emellett az olvasóval megismertetjük a Frontex munkaprogramjának kidolgozásakor alkalmazott alapvetı elveket és módszereket. Az elfogadott 2009. évi munkaprogram szerepe az lesz, hogy azonosítsa és körvonalazza a Frontex által folyamatosan biztosítandó termékeket és szolgáltatásokat. Ennek érdekében a 2009. évi munkaprogram a Frontex termékeinek és szolgáltatásainak jellemzése kapcsán megállapítja azt a kiindulási alapot, amelyhez képest meghatározzák a következı évekre vonatkozó terveket.
5/89
A bevezetı emellett áttekintést nyújt az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás helyzetérıl 2009-ben; ehhez a 2008. évi éves kockázatértékelésben foglalt megállapítások szolgálnak alapul. A Frontex 2009. évi munkaprogramjának második része a Frontex legfontosabb tevékenységi területeivel foglalkozik és négy hosszú távú célt határoz meg. 1. cél: Tudatosság – Elemzési képességek 2. cél: Reagálás – Operatív képességek és reagálási képességek 3. cél: Interoperabilitás – Testreszabás 4. cél: Teljesítmény – Vezetési képességek A 2009-es év folyamán a Frontex ezt a négy stratégiai célt szándékozik elérni célkitőzések és projektek, termékek és szolgáltatások megvalósítása révén. Végül a Frontex szervezeti felépítése részlegekre és egységekre oszlik (termelési központok), amelyek az eredményeket szolgáltatják, és teljesítménymutatókat kapcsolnak hozzájuk az irányítás és a vezetés elısegítése érdekében. Minden egyes projekthez, termékhez és szolgáltatáshoz emberi erıforrás és pénzügyi eszközök kapcsolódnak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy végrehajtsák az ebben a dokumentumban leírt eredmények megvalósításához vezetı tevékenységeket. Az egyes projektekhez, termékekhez és szolgáltatásokhoz egy mutatószám (2–6) is kapcsolódik, amely az ügyfelek körében végzett felmérés alapján meghatározott követelményeket tükrözi. A munkaprogram végén szószedet található, ami segít a dokumentumban használt fogalmak egységes megértésében és értelmezésében. Ezen összefoglaló végén felhívjuk a figyelmet azokra a területekre, ahol a strukturális változások mellett az eredmények tekintetében is történnek változások, ennélfogva e területeken az emberi és/vagy pénzügyi erıforrások terén növekedés várható. A Frontex 2009–2011 közötti idıszakra szóló többéves személyzeti szabályzati terve általánosságban javasolta a személyzet számának növelését 2009-ben a megnövekedett számú tevékenységek miatt, amelyekrıl az említett dokumentum további információkat tartalmaz.
6/89
Ideiglenes alkalmazottak2
2007 (dec. 31-én betöltve) Állás% helyek 48 36
2008 Álláshelyek 94
Változás1
2009 % 46
Álláshelyek 119
%
%
47
22
Külsı alkalmazottak (kirendelt nemzeti szakértık)3
67
50
69
34
70
27
1
Szerzıdéses alkalmazottak4
18
14
42
20
65
26
35
133
100
205
100
254
100
19
Összesen
1. ábra: A személyzet alakulása a 2007–2009 közötti idıszakban
E növekedést 49 teljes munkaidı egyenértékre becsülték; ez 25 ideiglenes megbízotti és 23 szerzıdéses megbízotti pozícióból adódik össze. E további alkalmazottak közül 29 vesz majd részt „operatív tevékenységekben”. A pénzügyi eszközök, és ebbıl fakadóan a végrehajtandó tevékenységek 2006 és 2007 közötti jelentıs növekedése több feladatot állított a Frontex rendelkezésére álló humán erıforrások elé, mivel a pénzügyi növekedést nem követte az emberi erıforrások növekedése. Ezt a kiegyensúlyozatlan növekedést, amely részben a költségvetés alacsony szintő kihasználásából is látszik, a 2009-re javasolt bıvüléssel kell ellensúlyozni.
2009-ben a pénzügyi eszközök összesen 12,6 millió euróval növekednek a 2008-as évhez viszonyítva.
1 2
3 4
2009 összehasonlítva a 2008-as évvel, ugyanazon alkalmazotti csoportot véve. Ezek az álláshelyek szerepelnek a létszámtervben. Az éves számadatok az abszolút maximumot jelentik. Nem szerepel a létszámtervben. Nem szerepel a létszámtervben. Ide tartoznak a kisegítı alkalmazottak.
7/89
Végrehajtás, 2007 (kötelezettségvállalások) millió % EUR Bevételek Közösségi támogatás Egyéb bevétel ÖSSZESEN Kiadások Személyzet Egyéb igazgatási kiadás Mőködési kiadások Részösszeg ÖSSZESEN Meghatározott rendeltetéső bevételek Meghatározott rendeltetéső kiadások
Költségvetés, 2008 N2 millió EUR
%
Változás
Tervezett elıirányzatok, 2009 millió % EUR
(2008-at 2009-cel összevetve)
%
40,980
98
68,815
97
80,000
96
17
970 41,950
2 100
2,432 71,247
3 10 0
3,250 83,250
4 100
34 17
7,767 4 ,018
36 3
13,860 5,937
19 8
15,956 10,044
19 11
15 68
26,599
71
50,635
65
57,250
68
13
38, 384 38,384
100 100
70,432 71,247
99 10 0
83, 250 83, 815
99 100
18 18
1
-31
565
-
-
815
1
565
2. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2007–2009 közötti idıszakban
Az integrált határizgatásra irányuló közös uniós politika további végrehajtása és az EU integrált határigazgatási rendszerének fokozatos fejlesztése megkívánja a tagállamok közötti operatív együttmőködés további erısítését az EU külsı határainak igazgatása tekintetében. Mivel a Frontex – mandátumán belül – e közösségi politika hatékonyabb végrehajtására törekszik, folyamatosan fejleszti operatív kapacitását és képességeit. Figyelembe véve, hogy a Frontex által ellátott feladatok teljes egészében lefedik a négy pillérbıl álló uniós határbiztonsági stratégiát, 2009-ben különösen fontos lesz a tevékenységek folyamatos megerısítése a harmadik országokhoz főzıdı kapcsolatok és a velük folytatott együttmőködés tekintetében a határigazgatás és a visszatérési mőveletek terén.
8/89
A személyzet 49 fıvel való bıvítése azt vonja maga után, hogy további 2,3 millió eurót kell fizetésekre és más „általános költségekre” költeni. Bár az „általános költségek” kifejezés nem teljesen megfelelı, mivel az operatív tevékenységekhez rendelt 29 alkalmazott „közvetlen költségnek” tekinthetı, ami kizárja, hogy e kiadások általános költségek lennének mőködési kiadások helyett. 2009-ben az egyéb igazgatási kiadások 68%-kal növekednek a 2008-as év módosított költségvetéséhez (N2) viszonyítva. E növekedés oka elsısorban az, hogy több alkalmazottnak biztosítanak megfelelı és biztonságos munkakörnyezetet, másodszor pedig az alkalmazottak és a tagállamok tekintetében is gondoskodnak a legkorszerőbb informatikai környezet rendelkezésre állásáról. A munkakörnyezet karbantartásának költségei 0,9 millió euróval nınek, az adatfeldolgozással kapcsolatos költségek (berendezések és az adatfeldolgozáshoz kapcsolódó egyéb kiadások) a becslések szerint 3,8 millió euróval emelkednek a 2008-as évhez képest. A mőködési kiadások a 2009. évi költségvetés 68%-át teszik ki. A mőködési költségvetés 13%-kal lesz több a 2008-as módosított költségvetéshez (N2) viszonyítva. A 2009. évi munkaprogram teljes körő tájékoztatást nyújt a tervezett tevékenységekrıl, valamint az ezek végrehajtásához szükséges becsült erıforrásigényrıl (mind személyzeti, mind pénzügyi szempontból). A 2009. évi munkaprogram és a 2009. évi költségvetés közötti szoros kapcsolat erısíti a döntéshozási eljárást az Igazgatótanács és a költségvetési hatóságok számára. A költségvetés csökkenése azt jelenti, hogy a Frontex több tevékenységet nem tud végrehajtani. A költségvetés növekedése a 2009. évi munkaprogramban felsorolt prioritásokat érinti majd. A 2009. évi költségvetés-tervezet jelenlegi változatában valamennyi mőködési terület további elıirányzatokhoz jutott a 2008-as évvel összehasonlítva.
A külsı határokon végrehajtott közös mőveletek és kísérleti projektek tekintetében további 5,1 millió eurót bocsátottak rendelkezésre, így összesen 44,1 millió euró áll rendelkezésre. A szárazföldi határok esetében egy kismértékő, 0,1 millió euró összegő növekedés történt. Ezt a költségvetést az alábbi célokra használják fel: - a közös mőveletek (ideértve a kapcsolattartó pontokat) elsısorban a kockázatelemzésben azonosított legfontosabb illegális migrációs útvonalakkal foglalkoztak (2,7 millió EUR); - nemrégiben végrehajtott, továbbfejlesztett stratégiai projektek (1,0 millió EUR); - a legjobb gyakorlatokra épülı kísérleti projektek a szomszédos harmadik országokkal; az ezek során tett megállapítások alapján követı közös mőveletek (0,5 millió EUR). Az operatív tevékenységekre vonatkozó költségvetésben a tengeri határok a legnagyobb tétel: 35 millió EUR, 2008-hoz viszonyított 3,9 millió eurós növekedéssel: - az Európai Parti İrségek Hálózata (EPN) és 6-7 közös mővelet különbözı földrajzi térségekben az illegális bevándorlás visszaszorítása és az abban közremőködı személyek felderítése érdekében (34,8 millió EUR); - jobb munkakörülmények; a kihallgatási szakértık jobb mőveleti értéke (0,1 millió EUR); 9/89
-
magasabb szintő tudatosság a nemzetközi koordinációs központokban és a regionális központokban a közös mőveletek során (0,1 millió EUR).
A légi határok költségvetése a 2008-as évvel azonos szinten marad, azaz összesen 2,7 millió EUR: - kétszer annyi közös mővelet van tervben – ezek vagy csak a légi határokon végrehajtott mőveletek, vagy pedig a szárazföldi és/vagy a tengeri határokkal, a Frontex más egységeivel/ágazataival vagy más uniós szervekkel együttmőködésben végzett közös mőveletek (2,3 millió EUR); - legalább 1 kézikönyv egy hosszú távú projekt során kidolgozandó legjobb gyakorlatokról (0,2 millió EUR); a 2008-ban azonosított igényeken alapuló kéthárom projekt (0,2 millió EUR). A visszatérési mővelek tekintetében 2,3 millió euró áll rendelkezésre: - a tagállamok által végrehajtott, két-három közös interjú a bevándorlókkal, ezzel elısegítve azonosításukat és az úti okmányok megszerzését (1,7 millió EUR); - frissített ismertetı a tagállamokban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével és az úti okmányok megszerzésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokról (0,2 millió EUR); - az országok közös visszatérési mőveleteivel foglalkozó központi csoport (CCG) négy ülése, a közös visszatérési mőveletekkel kapcsolatos igények azonosítása céljából (0,2 millió EUR).
A kockázatelemzés tekintetében csaknem 40%-kal több elıirányzatot bocsátottak rendelkezésre, mint a 2008-as költségvetésben. A kockázatelemzésre szánt 1,4 millió eurót fıként az alábbiakra használják fel: - célzott képzések tartása a Frontex személyzete, hírszerzési tisztviselık, tagállami és az érintett harmadik országbeli elemzık számára a kockázatok és a veszélyek stratégiai szintő értékelésérıl; - elıfizetés nyílt forráskódú szoftverekre, elemzési adatok győjtéséhez használt eszközök és szoftverek, amelyek elemzık és az érintett operatív felhasználók rendelkezésére állnak; - a Frontex kirendelt hírszerzési tisztviselı a kiemelt fontosságú közös mőveletekben.
A Frontex Helyzetelemzı Központ (FSC) az operatív információk áramlásának koordinálása révén támogatást nyújt a vezetésnek és a Frontex más egységeinek. Ennek érdekében az FSC számára 0,7 millió EUR összegő elıirányzatot bocsátottak rendelkezésre: - operatív információk rendelkezésre állásának és az ügyfelek ezen információkhoz való egyszerő hozzáférésének biztosítása (0,3 millió EUR); - megfelelı számú helyzetjelentés, amelyek segítséget nyújtanak a vezetésnek és támogatják az egységek operatív tevékenységeit (0,2 millió EUR); - mőszaki és szervezeti eszközök az operatív eligazításokhoz és a közös mőveletek operatív koordinálásához (0,2 millió EUR).
10/89
A kutatás és fejlesztés költségvetése több mint 100%-kal növekedett, így összege most 1,4 millió EUR: - a külsı határok ellenırzésének és ırizetének terén elért tudományos kutatási eredmények figyelemmel kísérése, és ezen információk terjesztése munkaértekezletek, jelentések, tájékoztató kiadványok, konferencia-elıadások, dokumentumok és cikkek révén (0,8 millió EUR); - annak biztosítása, hogy a biztonsági kutatások keretében megfelelıen foglalkoznak a határırizeti hatóságok sajátos érdekeivel és szükségleteikkel, munkaértekezletek, jelentések, tájékoztató kiadványok, konferencia-elıadások, dokumentumok és cikkek révén (0,6 millió EUR). A Frontex képzési egység megközelítıleg a 2008-as szinten marad. A képzés legfıbb céljai: - a középfokú tanterv (CMC) fejlesztése és mőködésbe állítása, valamint a közös alaptanterv (CCC) végrehajtásának nyomon követése/mérése a tagállamokban (0,8 millió EUR); - különleges képzési modulok, folyamatosan frissített kézikönyvek és más képzési eszközök, illetve képzési tevékenységek/tanfolyamok biztosítása, például a kutyás határırök kézikönyve, a RABIT-képzés, a légi személyzet képzése, hamisított okmányok felismerése, stb. (4,4 millió EUR); - hálózatok létrehozása és fenntartása, például képzési koordinátorok, egyetemek, partnerségi akadémiák és tagállami szakértık hálózatai – projektvezetıi, oktatói belsı használatra stb. (1,1 millió EUR).
Az egyesített erıforrások költségvetése szintén jelentıs mértékben, 24%-kal (0,4 millió EUR) megnövekedett, így eléri az 1,4 millió EUR összeget. Az egyesített erıforrások célja, hogy egyrészt javítsa a tagállamok azon képességét, hogy összevont szakértıi csoportokat és mőszaki eszközöket vessenek be, másrészt hogy növelje ezen erıforrások rendelkezésre állását a tagállamokban. Ezt a következık révén érik el: - képzési gyakorlatok a RABIT- és az FJST-tagok számára (0,9 millió EUR); - teljes mértékben mőködıképes CRATE (0,3 millió EUR); - kézikönyvek (0,2 millió EUR). A végsı áttekintésbıl látszik, hogy a fent említett tevékenységeket és eredményeket miként csoportosítják célkitőzések, projektek, termékek és szolgáltatások szerint (teljes portfolió). Kitőnik belıle, hogy a Frontex legtöbb tevékenysége folyamatos és ismétlıdı. Ezt figyelembe véve, az elkövetkezı évekre vonatkozó tervezés és programozás differenciált megközelítés mentén halad majd, elsısorban a jelentıs változásokra és újításokra koncentrálva, ugyanakkor nem feledkezve meg a már meglévı termékekrıl és szolgáltatásokról.
11/89
A Frontex portfoliója # Projektek # Termékek6 5
Részleg/egység
# Célkitőzések
Közös mőveletek
4
5
9
8
Kockázatelemzés
3
-
10
11
4
-
1
3
2
-
1
4
3
-
27
7
3
-
1
2
17
11
-
6
8
-
7
17
10
-
26
12
Belsı ellenırzés
1
-
-
1
ÖSSZESEN
55
167
82
71
Frontex Helyzetelemzı Központ Kutatás és fejlesztés Képzés Egyesített erıforrások Igazgatási szolgáltatások Pénzügy és beszerzés Ügyvezetıi támogatás
# Szolgáltatások
3. ábra: A Frontex célkitőzéseinek és portfoliójának áttekintése
5
Az esetek többségében több közös mőveletet és kísérleti projektet sorolnak be egy célkitőzés alá, és ezek egyetlen „projektben” jelennek meg eredményként. 6 A termékek és szolgáltatások meghatározása változó részletességgel történhet; ehhez e táblázatot a munkaprogram 2. fejezetével együtt kell értelmezni. 7 Lásd a „Projektekre” vonatkozó megjegyzést az 1. lábjegyzetben.
12/89
1. Általános rész 1.1. Bevezetés A munkaprogram egy adott terv megvalósításához szükséges tevékenységeket vagy lépéseket határozza meg. Célja, hogy ehhez kapcsolódóan stratégiai cselekvést fogalmazzon meg. Az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletben említettekkel összhangban a munkaprogram célja az, hogy az elkövetkezı évekre felvázolja és megállapítsa a Frontex lehetséges tevékenységi területeit. A Frontex tekintetében szükségesnek tartották, hogy a munkaprogram kidolgozása és az azzal kapcsolatos munka következetes legyen, illetve hogy e stratégiai szintő tervezés tekintetében egy alapos, elméleti alapú megközelítést alkalmazzanak. A Frontex 2009. évi munkaprogramjának kidolgozása és végrehajtása szorosan összekapcsolódik az Ügynökség 2009. évi költségvetés-tervezetének kidolgozásához és felhasználásához, amelynek szerves része egy pénzügyi terv (bevételek és kiadások) és a létszámterv. A költségvetés nem más, mint „a munkaprogram pénzügyi adatokba, illetve a Frontex projektjeinek, termékeinek és szolgáltatásainak megvalósítását célzó tevékenységek végrehajtásához szükséges erıforrásokba történı átültetése”. Az Európai Unió (EU) költségvetésének kidolgozására irányuló költségvetési eljárás során, amikor – a Bizottság javaslata alapján – a Tanács és az Európai Parlament (mint „költségvetési hatóság”) döntenek a javasolt elıirányzatok engedélyezésérıl, a munkaprogram feladata az, hogy alátámassza az eszközöknek a Frontex pénzügyi terv címeihez, fejezeteihez és cikkeihez való hozzárendelését. Törekedni kell az átláthatóság, a biztonság és a rugalmasság közötti egyensúlyra, lehetıvé téve a Frontex számára, hogy – mőveleti függetlenségének kihasználása révén – kiigazítsa tevékenységeit. Különösen figyelembe kell venni azt az idıintervallumot, amely rendszerint a tervezési folyamat, illetve az elfogadott munkaprogram és a kapcsolódó költségvetés végrehajtása között eltelik. Mindazonáltal az Igazgatótanács, az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament rendszeres tájékoztatásban részesül a Frontex tervezett és megvalósított tevékenységeirıl. E tekintetben a Frontex rendelet8 25. cikke bír jelentıséggel. A 25. cikk (1) bekezdése felruházza a Frontex ügyvezetı igazgatóját az intézkedések végrehajtásának hatáskörével, és elszámoltathatóvá teszi ezen intézkedések után. Ez amellett, hogy az ügyvezetı igazgatónak „feladatai ellátása során teljes mértékben” függetlenséget biztosít, garantálja a Frontex tevékenységeinek irányításához szükséges rugalmasságot, még a folyamatosan változó üzleti 8
A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség felállításáról, L 349/1.
13/89
feltételek mellett is. De ne feledjük, hogy a tervek óhatatlanul változni fognak a végrehajtásuk során. A terveket elırelátóan, a szervezet belsı és külsı környezetének számos változójával kapcsolatos tények és/vagy feltevések alapján dolgozzák ki, ezért mindenképpen változni fognak vagy kiigazításra kerülnek, ha a változók jelentıs mértékben módosulnak és a meghúzott határokon kívül kerülnek. A 2009. évi munkaprogram három jelentıs módosításra tesz javaslatot. 1. egy hosszú távú megközelítés bevezetése, 2. a tevékenységek „Projektek”, „Termékek” és „Szolgáltatások” szerinti átcsoportosítása, és összerendezése a „Programok” kategóriába, valamint 3. a 2009. évi munkaprogram referenciaként való felhasználása a következı munkaprogramokhoz.
1) Olyan „célok” meghatározása révén, amelyek nem rövid vagy középtávra szólnak, egy hosszú távú megközelítés kerül bevezetésre. A célok megvalósításához vezetı utat rövid távú célkitőzések és kapcsolódó tevékenységek meghatározásával körvonalazzuk. A megvalósítás ellenırzését egy teljesítményirányítási rendszer alkalmazása, valamint a teljesítménynek a vezetés által meghatározott mutatókkal történı mérése/irányítása teszi lehetıvé. Jóllehet a jelenlegi jogi keret elsısorban a rövid távú (éves) tervezést írja elı, a (közép- és hosszú távú) célok és a (rövid távon megoldandó) feladatok közötti különbségtétel biztosítja majd, hogy a Frontex stratégiai és operatív tervezése, majd az Ügynökség teljesítménye is összhangban legyen a rá vonatkozó jogi keretrendszerrel. Ez a hosszú távú megközelítés felé történı elmozdulás – amely a többéves üzleti tervben is megjelenik (egy „átfogó fıterv, amely meghatározza, hogy a Frontex miként valósítja meg küldetését és célkitőzéseit) – a szervezetfejlesztés legjobb gyakorlatait követi a tevékenységek megkezdésétıl a folyamatos növekedés vagy stabilitás megvalósításáig vezetı úton.
2) A Frontex-rendeletben használt „közös mőveletek” és „kísérleti projektek” kifejezések még mindig érvényesek, de ezeket a más szabályrendszerekben érvényes definíciójukkal összhangban kell alkalmazni. Az elmúlt év során felismerték, hogy nem szőnt meg az igény a rövid távú tevékenységek iránt. Mivel az igény megvan, ezért folytatni kell a tevékenységek végrehajtását. Javaslat született arra, hogy e változásnak a jövıre vonatkozóan is tükrözıdnie kellene azáltal, hogy a kapcsolódó tevékenységeket „Projektek”, „Termékek” és „Szolgáltatások” szerint csoportosítják, amely csoportokat ezt követıen közép- és hosszú távú „Programokba” rendezik össze. Ez önmagában nem módosítja a mővelet hatókörét vagy célját, de lehetıvé teszi új (kísérleti) kezdeményezések elindítását, anélkül, hogy ezek negatívan befolyásolnák a már meglévı tevékenységeket vagy mőveleteket.
3) A 2009. évi munkaprogram, valamint a célok, projektek, termékek és szolgáltatások referenciaként szolgálnak majd a jövıbeni éves munkaprogramok kidolgozásához. Azok a munkaprogramok – jóllehet a Frontex teljes portfolióját magukban foglalják – elsısorban a
14/89
projektekre vagy az újonnan kidolgozott vagy átdolgozott termékekre és szolgáltatásokra koncentrálnak. A változatlan termékek és szolgáltatások folyamatos biztosítását nem fogjuk külön kiemelni, de meg fog jelenni az érintett év költségvetésében. Így a felesleges ismétlıdések elkerülésével az éves munkaprogramok olvashatóbbá válnak, és az Igazgatótanács és a költségvetési hatóságok számára lehetıvé válik, hogy a változásokra, illetve azok üzleti és pénzügyi hatásaira koncentrálhassanak. A Frontex új szervezeti felépítését 2008-ban alakították ki. Egy további vezetıi szint kerül majd kialakításra, az egységeket pedig három részlegbe csoportosítják. A 2009. évi munkaprogram kidolgozásakor e változást kétféle módon vették figyelembe. Elıször is a célok meghatározása az új szervezeti felépítést követi. Másodszor pedig az „újonnan” létrehozott egységek/ágazatok célkitőzéseit beépítették e dokumentum második részébe.
1.2. Küldetés A Frontex az Európai Unió tagállamainak külsı határain folytatott operatív együttmőködést koordináló európai ügynökség. A Frontex elısegíti és hatékonyabbá teszi a külsı határok igazgatásához kapcsolódó, meglévı és jövıbeni közösségi intézkedések alkalmazását. A Frontex koordinálja az említett intézkedések végrehajtása érdekében tett tagállami cselekvéseket. Ezáltal a Frontex hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok külsı határainál hatékonyan, magas és egységes szintő személyellenırzés és külsı határırizet valósuljon meg. A Frontex a tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereinek kiegészítésén keresztül erısíti az EU polgárainak szabadságát és biztonságát. A Frontex egy hiteles európai operatív koordinátor és közremőködı, amelyet a tagállamok és a külsı partnerek teljes körően elismernek és támogatnak. A Frontex tevılegesen támogatja az együttmőködést más bőnüldözı szervekkel, amelyek az EU szintjén a belsı biztonságért felelnek. A Frontex operatív tevékenységei operatív információkon alapulnak. A Frontex hatékonyságának alapját rendkívül motivált és magas szakmai tudással rendelkezı személyzete képezi. Ezért a Frontex további lépéseket tesz annak érdekében, hogy még inkább versenyképes munkáltatóvá váljon. A Frontex kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU integrált határigazgatatási koncepciójának kidolgozásában és végrehajtásában.
15/89
1.3. Jövıkép
„A Frontex az európai integrált határigazgatási koncepció sarokköve, amely támogatja a legmagasabb szintő szakmaiságot, interoperabilitást, integritást, valamint az érdekeltek kölcsönös tiszteletben tartását”
1.4. Stratégia Noha sem stratégiákban, sem más „stratégiai dokumentumokban” nem említették meg vagy tették közzé, a Frontex emberi és pénzügyi erıforrásait tükrözı adatok alakulásából kivehetı, hogy tevékenységeinek kezdetekor az Ügynökség szervezeti szintő növekedési stratégiát követett. A tevékenységek szintjén vizsgálva a kérdést, a Frontex együttmőködı megközelítést alkalmaz a tagállamok és az „uniós tagállamok határainak integrált igazgatása” meghatározás által érintett területen tevékenykedı más fontos szereplık tekintetében9. 4. ábra: A Frontex szervezete (az Igazgatótanács 2007. november 22-én fogadta el)
A fenti szervezeti ábra egy növekvı szervezetet mutat, amely 2 új egységgel bıvült. A részlegekben átcsoportosítások történtek. E növekedés a pénzügyi eszközök kiutalásában, a meglévı struktúrák további alkalmazottakkal való kiegészítésében, valamint az újonnan létrehozott egységek és ágazatok alkalmazottakkal való ellátásában is megmutatkozik (lásd 5. és 6. ábra).
Ideiglenes megbízottak Szerzıdéses megbízottak Humán erıforrások Kirendelt nemzeti szakértık Összesen Pénzügyi erıforrások (EUR)
2008 94
2009 119
49
65
69
70
212 71 247 000
254 83 815 000
5. ábra: Erıforrások áttekintése (2008–2009)
9
A Bel- és Igazságügyi Tanács 2006. december 4–5-én Brüsszelben tartott 2768. ülésének következtetései.
16/89
Alkalmazottak 300 250 200
Ideiglenes Szerzıdéses
150
Kisegítı
100
Kirendelt nemzeti szakérı 50
ÖSSZ.
0 2005
2006
2007
2008
2009
Év 6. ábra: A személyzet alakulása a 2005–2009 közötti idıszakban
Pénzügyi eszközök 2005 - 2009
millió EUR
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Költségvetéstervezet Módosítások Végleges költségvetés 2005
2006
2007
2008
2009
ÉV
7. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2005–2009 közötti idıszakban
A Frontex politikai (itt: a Hágai Program) és jogi kerete értelmében 2008-ban két külön értékelést kell készíteni az Ügynökségrıl. Elıször a Bizottság értékelte a Frontex feladatait, és azt, hogy az Ügynökségnek foglalkoznia kell-e a határigazgatás más területeivel is, ideértve a vámszolgálatokkal, valamint az árukhoz kapcsolódó biztonsági kérdésekkel foglalkozó más illetékes hatóságokkal folytatott fokozott együttmőködést. A Tanács a Bizottság értékelése alapján végezte el a Frontex szerepének mélyreható vizsgálatát. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2008. június 5–6-i ülésén a Tanács
17/89
következtetéseket fogadott el a jövıbeni fejlıdésrıl. E következtetéseket rövid és hosszú távú prioritásként sorolták be (lásd az 1.9. fejezetet). Másodszor, az Igazgatótanács külsı értékelést kezdeményezett annak feltárása érdekében, hogy az Ügynökség milyen hatékonysággal tesz eleget célkitőzéseinek (33. cikk), továbbá hogy megvizsgálja (az Európai Unió tagállamainak külsı határain az operatív együttmőködésre gyakorolt) hatását és munkagyakorlatait. Ezen értékelések eredményei – ideértve a Frontex-rendelet, az Ügynökség és az Ügynökség munkagyakorlatainak módosításaival kapcsolatos ajánlásokat is – szükségessé teszik a Frontex stratégiai pozíciójának felülvizsgálatát a 2009-es év folyamán. Ez az eljárás összhangban van a stratégiai irányítási ciklussal, amelyet állami szervezetek számára dolgoztak ki legjobb gyakorlatok alapján, a Frontex igényeihez mérten (lásd az 1. mellékletet). Ezenkívül, a Frontexnek figyelmet kell fordítania az európai határırizeti rendszer (EUROSUR) létrehozására irányuló erıfeszítésekre és ennek érdekében adott esetben intézkedéseket kell tennie.
1.5. Megközelítés 1.5.1. Célorientált megközelítés A Frontex több lehetıség mérlegelését követıen a célorientált megközelítés alkalmazása mellett döntött. A célok azonosítása lehetıvé teszi majd az Ügynökség számára, hogy többéves tervezésre váltson át, mivel a célok rövid távon (1 év) nem valósíthatók meg. Szükségessé vált, hogy korlátozott számú megvalósítandó célt határozzanak meg a Frontex számára, hogy lehetıvé váljon jövıképének megvalósítása.
1.5.2. Projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása 2009-ben a Frontex szervezeti szinten egy magasabb színvonalat kíván megvalósítani. Ez a változás abban mutatkozik meg, hogy a projektorientált tervezésrıl és a kezdeti tevékenységi szakaszról a termék- és szolgáltatásorientált mőködés és megvalósítás szakaszára váltunk át. A Frontex létrehozását követıen tevékenységeinek többsége projektként valósult meg („közös mőveletek” vagy „kísérleti projektek” formájában, a Frontex-rendelettel összhangban). Némely tevékenység és azok eredményei folyamatossá és ismétlıdıvé váltak. A projekteket egy termék vagy szolgáltatás létrehozására irányuló idıleges próbálkozásként határozzák meg. Az elmúlt évek során a Bizottság és számos tagállam erıteljesen kiállt amellett – és ebben a további pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátása is segített –, hogy a rövid távú közös mőveletként vagy projektként végrehajtott tevékenységek közül néhányat csoportosítsanak át a közép-, illetve hosszú távon megvalósítandó célokhoz. E kérés folytán javaslat született arra, hogy a megvalósítandó célokat „termékeknek” és „szolgáltatásoknak”
18/89
nevezzék. Ez lehetıvé tenné a Frontex számára, hogy még inkább célzottan és kielégítıen foglalkozzon ügyfeleinek folyamatos igényeivel.
Projektek A projektek továbbra is az Ügynökség portfoliójában maradnak, de csak a nem ismétlıdı, idıben korlátozott tevékenységek esetében alkalmazzák azokat. A projekteket új eszközök kifejlesztésére, tervezésére és megvalósítására is alkalmazzák majd, annak érdekében, hogy ezen új eszközök az Ügynökség állandó termékeivé és szolgáltatásaivá váljanak. Különösen a kísérleti projektek felelnek majd meg a nem ismétlıdı, idıben korlátozott tevékenységek követelményének, mivel az ilyen projektek vizsgálati környezet helyett valódi környezetben próbálnak meg terméket vagy szolgáltatást létrehozni, egy új termék életciklusának lerövidítése által. Termékek Általában véve a termék szó utalhat egyetlen tárgyra vagy egységre, azonos termékek csoportjára, áruk és szolgáltatások csoportjára, illetve lehet áruk vagy szolgáltatások ipari besorolása is. A kézzelfoghatóság lesz az, ami a termékeket a szolgáltatásoktól megkülönbözteti. A Frontex esetében az éves kockázatértékelés vagy a kézikönyvek tekinthetık majd terméknek. Ezeket eljuttatják a címzettekhez és rájuk bízzák, hogy mit tesznek azokkal. A Frontexnek nem kell további lépéseket tennie. Terméknek tekinthetık még azok a közös mőveletek, amelyekkel kézzelfogható teljesítményt vagy eredményt szándékoznak elérni. Szolgáltatások Szolgáltatásról beszélünk, amikor foglalkozásszerően vagy üzleti jelleggel mások (belsı vagy külsı megrendelık) számára végeznek munkát. A Frontex esetében szolgáltatásnak minısül, amikor – kérésre vagy rendszeres jelleggel – biztosítják a Frontex vagy a tagállamok elemzıi vagy érintett operatív felhasználói számára rendelkezésre álló legkorszerőbb elemzési eszközöket és szoftvereket. A szolgáltatás egy másik példája az informatikai hálózat karbantartása, ami lehetıvé teszi a munkafolyamatokat a Frontex különbözı részeiben.
Az átcsoportosítás okai o A termékek és a szolgáltatások olyan, az Ügynökségen belül végrehajtandó tevékenységeket kívánnak meg, amelyek célja az, hogy hozzájáruljanak egy termék elıállításához vagy egy szolgáltatás megvalósításához (ami egy termék folyamatos leszállításával is megvalósítható).
o A tevékenység alapú tervezés lehetıvé teszi az e tevékenységekhez, és ebbıl fakadóan a termékekhez és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett
19/89
költségek azonosítását. Így megvalósulhat a költségek reálisabb felosztása olyan költségcentrumok tekintetében, mint például a „Mőveletek” vagy az „Igazgatás”.
o Az Ügynökség által elıállított kimenetek vagy eredmények újbóli besorolása elsısorban a bürokratikus terhet fogja csökkenteni a Frontex részlegei és egységei számára. Ha egy termékrıl vagy szolgáltatásról megállapodás születik a végfelhasználóval (tagállamok vagy a Bizottság), e megállapodás részeként megegyeznek a pénzügyi és a létszámterv alá tartozó kapcsolódó közvetlen költségek bontásáról. o A projekteket, termékeket és szolgáltatásokat az Ügynökségen belül tevékenységekre bontják (eljárásleírások), ami lehetıvé teszi a teljesítménymutatók azonosítását és a mérést – ez adja az irányítást; az eljárások jellemzésére irányuló erıfeszítések csak akkor indokoltak, ha ezeket az eljárásokat megismétlik és állandó jelleggel alkalmazzák. o A projektek, termékek és szolgáltatások támogatják a többéves tervezés felé mutató elmozdulást a „Célok” fejezetben megfogalmazottakkal összhangban.
1.5.3. A többéves tervezést lehetıvé tevı programok A Frontex a „Programokat” a köz szükségleteinek kielégítésére szolgáló projektek vagy szolgáltatások rendszereként határozza meg (beleértve az egyedi termékek biztosítását is). A hatályos jogi keret nem írja elı a Frontex számára többéves tervezés alkalmazását. Mindazonáltal egy proaktívabb helyzet kialakítása közép, illetve hosszú távú stratégiai és operatív tervezést követel meg, amely idıszerőbb és részletesebb éves munkatervekben részletezhetı. A programok bevezetése biztosítani fogja az Igazgatótanács számára az azon követelmények meghatározásához szükséges eszközt, amelyeken belül a Frontex vezetése közép, illetve hosszú távon reagálni képes. Mivel a programok hatóköre közép vagy hosszú távú, szükség esetén lehetıség nyílik a (termékekhez és szolgáltatásokhoz vezetı) operatív tevékenységeknek a programok keretében történı elıkészítésére és átrendezésére. A szükségletek értékelése ciklikusan (évente) történik, mivel a többéves terv legalább hároméves idıtartamú. Magától értetıdı, hogy ezt az idıtartamot össze kell hangolni a fontos érdekeltekével (pl. a Bizottság programozásával, 2007–2013). Fontos hangsúlyozni, hogy a programról létrejövı megállapodás nem mentesíti a Frontexet az alól, hogy az irányító szervvel évente ismertesse, hogy miért van szükség a program folytatására. Ez biztosítja a kívánt szintő stabilitást, ugyanakkor lehetıvé teszi a Frontex belsı és külsı környezetében történı változások kezeléséhez szükséges rugalmasságot is. Egy program létrehozása különbözı megközelítések mentén történhet, például egy adott földrajzi térségre vonatkozóan vagy konkrét eljárási mechanizmusok alkalmazásával. Így a probléma lényegével foglalkozhatnak ahelyett, hogy kizárólag a következményeket próbálnák elhárítani.
20/89
A 2009. évi munkaprogram tekintetében – és a jelenlegi szakaszban – két földrajzi területet és egy témát választottak ki a programokhoz. Ezek a következık: 1. a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán; 2. a Nyugat-Balkán és összeköttetés a kelet-európai térséggel; valamint 3. közvetlen kapcsolatok a nagy kockázatot jelentı harmadik országokkal. Figyelembe véve az irányítási kérdések és a Frontex szervezeti felépítése tekintetében szükséges részletesség szintjét, a 2009. évi munkaprogram az egyes egységek és ágazatok portfoliójának részeként feltünteti a kapcsolódó projekteket, termékeket és szolgáltatásokat. Az operatív tervek kidolgozásának szakaszát a tisztán hierarchikus szervezetbıl egy mátrixstruktúrába való átmenet idıszakának tekintik és a napi ügyvitel lebonyolítására használják. A Frontex magas beosztású vezetıinek feladata lesz egy ilyen idıleges struktúra (program) létrehozása a Frontex mőködésének hatékonyabb irányítása érdekében, fokozva a lendületet és a hozzáadott értéket, anélkül, hogy mindez az átláthatóság kárára válna.
1.6. A végrehajtást és alapvetıen a teljesítményt befolyásoló tényezık azonosítása Ebben a részben áttekintést nyújtunk arról, hogy a munkaprogram kidolgozásakor milyen tényezıket vesz figyelembe az Ügynökség. Azt le kell szögezni, hogy a Frontex nem egy stabil környezetben tevékenykedik, amelyre nem hatnak az olyan külsı hatások, mint például a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezık. Ezek a tényezık azok, amelyek meghatározzák, továbbá közvetlenül vagy közvetetten (közvetı útján) az Ügynökséget vagy környezetét érı hatásokat kiváltják. E környezet egy részét a szervezet érdekelt felei alkotják. A Frontex feladatkörnyezete10 sok olyan csoportot foglal magában, amelyek érdekeltek a Frontex üzleti tevékenységeiben. E csoportokra a Frontex vállalati érdekelt feleiként hivatkozunk, mivel ezek befolyásolják a Frontex célkitőzéseinek megvalósítását, illetve hatással van rájuk e célkitőzések megvalósulása. Ezek az érdekelt felek további csoportokra – elsıdleges érdekelt felek és másodlagos érdekelt felek – bonthatók. Az elsıdleges érdekelt felek közvetlen kapcsolatban állnak az Ügynökséggel, és képesek a Frontex tevékenységeinek közvetlen befolyásolására. Ebbe a csoportba tartoznak az ügyfelek, az alkalmazottak és a beszállítók. Ezt a szerepet a költségvetési hatóságként mőködı uniós intézmények, vagy a Frontex eredményei végsı felhasználóinak (ügyfél) tekintett tagállami illetékes hatóságok is betölthetik. Ami a RABITokat illetik, a tagállamok különféle erıforrások beszállítóinak szerepét is betölthetik. Ezt a szerepet a tagállamok a Frontex által a célzott vagy általános, operatív információkon alapuló termékek biztosítása érdekében feldolgozott adatok benyújtása tekintetében is betöltik. 10
A feladatkörnyezet az üzleti környezet része, amely magában foglalja a szervezetet közvetlenül befolyásoló elemeket vagy csoportokat, amelyekre szintén hatással van a feladatkörnyezet.
21/89
Az említett típusú tényezık mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az Ügynökség olyan üzleti környezetben folytatja mőködését, amelyben az Ügynökség tevékenységeinek kedvezményezettjei számára az Ügynökség szolgáltatásaival azonos vagy azokhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók is tevékenykednek, ami a Frontex tevékenységei tekintetében korlátozó vagy gyorsító hatású is lehet. A különbözı tényezık mérlegelése elıtt érdemes hangsúlyozni, hogy a Frontex – amely elsıdlegesen koordinátori szerepet tölt be – nagymértékben függ a tagállamoktól és a schengeni társult országoktól, illetve attól, hogy ezek mennyire hajlandók aktívan részt venni az Ügynökség tevékenységeiben, illetve ennek során alkalmazni a technikai eszközöket. E résznek az a célja, hogy az irányító szervet és az európai intézményeket megismertesse azokkal a tényezıkkel, amelyekkel a Frontexnek foglalkoznia kell, és amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással lehetnek a javasolt munkaprogram végrehajtására. Lehetıség (L) Politikai
Kihívás (K) Schengeni bıvítés
Lisszaboni Szerzıdés Tagállamok: a bevándorlás nemzeti nyomást vált ki Az EU bıvítése Növekszik a tengeri forgalom és kereskedelem Integrált határigazgatás és kapcsolat harmadik országokkal A határigazgatás tekintetében alkalmazott uniós megközelítés EU és a regionalizáció Politikai döntések és operatív igények Politikai és gyakorlati szintő végrehajtás Válság egy harmadik országban (általában véve a helyzet változása)
Gazdasági
A kiutalt pénzösszeg utolsó részlete Külsı Határok Alap Korrekciós együttható és árfolyamingadozás Növekedés kontra konszolidáció Pénzügyi haszon az emberkereskedelemben Többféle uniós szintő koordinációs szerv
Társadalmi kapcsolatok
Kötelezı együttmőködési keret Az EU/Frontex láthatósága Technológiai
Igény az információbiztonságra Az információk kezelése
22/89
Környezetvédel mi
Éghajlatváltozás
Jogi
A Frontex hatásköreinek korlátozása
8. ábra: A Frontex PESTEL-tényezıi (politikai, társadalmi, gazdasági, technológiai, környezetvédelmi és jogi tényezık)
E tényezık azonosítása korlátozott számú tagállami képviselı segítségével történt a Frontex Helyzetelemzı Központ lehetıségei kidolgozásának általános szakaszában. Egy második lépésben a tényezıket súlyozták valószínőségük (M/K/A) és hatásuk (L/K) szerint. Világossá kell válnia annak, hogy a cselekvések proaktívabb módon történı meghatározásához e tényezık folyamatos ellenırzésére van szükség.
1.7. Az EU-ba irányuló illegális bevándorlás kilátásai 2009-ben Az Európába irányuló illegális bevándorlás elsıdleges oka a harmadik országok gazdasági lehetıségeinek hiányában keresendı, különösen, ha ehhez még hozzájárul a népesség gyors növekedése, regionális konfliktusok vagy az etnikai/vallási/politikai kisebbségek elnyomása. Az Európa szomszédos területein bekövetkezı gazdasági összeomlás, háború vagy környezeti katasztrófa a migránsok számának hirtelen és jelentıs mértékő növekedéséhez vezethet. Az etnikai közösségek erıteljes vonzó tényezıként hatnak az illegális migránsokra. Figyelembe véve az amerikai gazdaságban bekövetkezı fejleményeket, Európa látszólag jobb foglalkoztatási lehetıségeket kínál mint az USA, és az USA-t és Európát egyaránt célba vevı illegális migránsoknak lehet, hogy inkább Európára esik a választásuk. A gazdasági helyzet és az álláslehetıségek mellett a tagállamok jogi és politikai változásai is fokozhatják vagy korlátozhatják az illegális migrációt. Az EU-ban és a szomszédos térségekben alkalmazott vízumrendelkezések, a határellenırzési politika (ideértve a visszafogadási megállapodásokat), a földrajzi helyzet, a közlekedési kapcsolatok, valamint a szervezett bőnözıi hálózatok befolyásolják leginkább a migrációs útvonal kiválasztását és az illegális bevándorlás megvalósításának módját. A fent említett tényezık és a külsı határokon 2007-ben fennálló helyzet alapján a várakozások szerint: • az EU-ba érkezı illegális bevándorlók száma várhatóan nem változik vagy kismértékben növekszik; • az illegális bevándorlók többsége a déli tengeri határoknál fogja átlépni az EU külsı határát; az emberi áldozatok kockázata változatlanul magas; • növekedni fog az EU-ba légi úton belépı illegális bevándorlók száma. A külsı határok mindegyik típusa esetében igaz, hogy az Irakból az EU-ba érkezı illegális bevándorlás várhatóan továbbra is jelentıs mértékő marad; a nyomás különösen a légi határoknál, valamint a földközi-tengeri térség keleti részének és a kelet-balkáni útvonal belépési pontjain lesz érezhetı. Ugyanez vonatkozik a Pakisztánból érkezı illegális
23/89
bevándorlókra, ha a pakisztáni biztonsági helyzet tovább romlik. Ezenkívül elıfordulhat, hogy nagyszámú Pakisztánban élı afganisztáni menekültnek kell más biztonságos menedéket találnia. Az EU külsı szárazföldi határai
Az illegális bevándorlók felderítése továbbra is a görög-albán és a görög-török szárazföldi határon marad a legnagyobb mértékő. Jóllehet a szlovák-ukrán határnál csökken az illegális bevándorlók számra, a nyomás várhatóan továbbra is jelenetıs marad ezen a határszakaszon. Az EU szárazföldi határainál jelentkezı orosz – különösen csecsenföldi – menedékkérık száma a várakozások szerint 2009-ben is magas marad. Szlovénia külsı szárazföldi határánál a segítık bevonásával megvalósuló migráció szintje várhatóan továbbra is magas lesz. A Magyarország és Szerbia közötti hatékony együttmőködés ellenére növekedhet az illegális határátlépések száma. A nemrég létrejött Koszovói Köztársaság esetében valószínő, hogy vonzó lesz az illegális bevándorlók, valamint az illegális bevándorlásban közremőködı, más szervezett bőnözıi tevékenységekben is érintett nemzetközi hálózatok számára.
24/89
9. ábra: Az EU külsı határain az illegális bevándorlás következtében várható nyomás 2009-ben
Az EU külsı tengeri határai
A Nyugat-Afrikából az EU-ba irányuló illegális bevándorlás továbbra is erıteljes marad. Tekintettel arra, hogy a régióban kiterjesztették a határellenırzési intézkedéseket, a szervezett bőnözıi csoportok folyamatosan új útvonalak és elkövetési módok után kutatnak. A kanári-szigeteki régióban fokozták az ellenintézkedéseket, aminek következtében az illegális bevándorlás enyhén keletre tolódhat a földközi-tengeri térség középsı része felé. Ezenkívül növekedhet az Afrika szarva térségtıl induló illegális bevándorlók száma; ezek az emberek várhatóan a földközi-tengeri térség középsı része felé veszik útjukat. Észak-Afrikában valószínőleg megnövekszik az igény az illegális bevándorlást segítı szolgáltatások iránt; a várakozások szerint többen kínálnak majd lehetıséget az illegális tengeri átkeléshez az EU-ba.
25/89
Nem szőnik a nyomás a földközi-tengeri térség keleti részén, mivel ezt az útvonalat elsısorban a közel-keleti térség és az Afrika szarva térség konfliktusterületeirıl érkezı illegális bevándorlók használják. Az EU külsı légi határai
Várhatóan növekedni fog a Dél-Amerikából, különösen a Brazíliából és Kolumbiából érkezı illegális bevándorlók számra. İk elsısorban Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeretnének eljutni, de az Egyesült Királyság és Franciaország is lehet úti cél. A várakozások szerint az Európába irányuló kínai bevándorlás is erısödni fog, és ez ellen nehéz lesz fellépni a szervezett bőnözıi csoportok érintettsége miatt. Az orosz menedékkérık száma szintén változatlanul magas lesz 2009-ben. Továbbra is a londoni Heathrow, a párizsi CDG, a frankfurt am main-i, az amszterdami Schiphol, a londoni Gatwick, a madridi Barajas és a milánói Malpensa repülıtér lesz a leggyakoribb belépési pont a légi úton érkezı illegális bevándorlók számára. Ugyanakkor a nemzetközi járatokat indító és fogadó kisebb uniós repülıterek, valamint a prágai, a budapesti, a pozsonyi, a varsói és a rigai repülıtér is egyre inkább célponttá válik az illegális bevándorlók körében. Végül pedig várhatóan az EU-n kívüli célállomásokra közlekedı, új fapados légitársaságokat is felhasználják az illegális bevándorlás céljaira.
1.8. Az éves kockázatértékelésben megfogalmazott ajánlások 2009-re vonatkozóan A Frontex operatív tevékenységei operatív információkon, valamint a Frontex kockázatelemzési egysége (RAU) által folyamatosan (rendszeresen) és esetei jelleggel végzett kockázat- és veszélyelemzéseken alapulnak. Az éves kockázatértékelést (ARA) is alapul és referenciaként használják fel a Frontex munkaprogramjának elkészítéséhez. A Frontex munkaprogramjának kidolgozása tekintetében az éves kockázatértékelésben a tagállamok külsı határain fennálló helyzet jellemzése és a globális biztonsági környezet alapján megfogalmazott ajánlások a legfontosabbak. A legfrissebb (2008. márciusi) éves kockázatértékelés 2007-es adatokon alapult. Mindazonáltal a 2008-as éves kockázatértékelés az ajánlások kidolgozásakor egy erıteljesebben elıremutató megközelítést alkalmazott, hogy a következı tizennyolc hónapos idıszak tekintetében megvizsgálja a lehetséges jövıbeni helyzeteket. A jövıben, a folyamatosan javuló és tökéletesedı Kockázatelemzési Hálózat (FRAN) használata révén a kockázatkezelési egység (RAU) képes lesz arra, hogy az év elsı felérıl információkkal szolgáljon az éves kockázatértékeléshez. Ezt az EU külsı határainál történı illegális bevándorlással kapcsolatos tájékoztatást – a globális biztonsági környezet
26/89
változásainak elemzésével kibıvítve – 2008 szeptemberében új, operatív információkon alapuló termékként mutatják be idıközi éves kockázatértékelés néven. Az idıközi éves kockázatértékelés által nyújtott elırejelzés kilenc hónapra elıre tekint, lehetıvé téve és elısegítve az operatív és a taktikai döntéshozást. Emellett az idıközi éves kockázatértékelés hozzáadott értékkel is szolgál azáltal, hogy felhasználható a Frontex éves tervezéséhez. A következı ajánlások a 2008-as éves kockázatértékelés szinergiáját, valamint az ajánlásoknak az ARA közzététele óta történt fejleményeken alapuló hitelesítését és újbóli értékelését tükrözik.
1.8.1. Általános ajánlások11 1. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁS (GEN REC 1) Az ezen értékelés alapján tervezésre és végrehajtásra kerülı stratégiai közös mőveleteknek és kísérleti projekteknek a következıkre kell koncentrálniuk: – szárazföldi határok (a görög-albán és a görög-török szárazföldi határok, Ukrajna határai általában, különleges figyelmet fordítva a szlovák-ukrán zöldhatárra, és végül a nyugatbalkáni térség); – tengeri határok (az Atlanti-óceán és a földközi-tengeri térség nyugati részének déli tengeri határai, különös tekintettel a Gibraltári-szorosra és az Almeria-öböl északi részére, a Földközi-tenger középsı részére és az Égei-tengerre); – légi határok (a legjelentısebb nemzetközi repülıterek, ahová a legtöbb utas érkezik az EUn kívüli országokból). 2. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁS (GEN REC 2) Fokozni kell a határırizeti hatóságok számára a hamisított úti okmányok felismerése, valamint az úti okmányok illegális használatának és beszerzésének felderítése terén biztosított képzést. Ezenkívül folytatni kell a határırök nyelvi képzését és az illegális határátlépık felderítésének módszereirıl tartott képzés.
1.8.2. Szárazföldi határok 1. AJÁNLÁS (LBS REC 1) Célzott kockázatelemzést kell készíteni a görög szárazföldi határokra koncentrálva a fı kockázatok és a leggyengébb pontok azonosítása érdekében, részletesen meghatározva, hogy a határigazgatás miként igazítható hozzá legjobban az azonosított kockázatokhoz. 2. AJÁNLÁS (LBS REC 2) Figyelmet kell fordítani a már meglévı kapcsolattartó pontok fejlesztésére azáltal, hogy tagállami szakértıket rendelnek ki az együttmőködés megerısítése, valamint annak érdekében, hogy fokozzák a közvetlenül a határokon folytatott információgyőjtéssel kapcsolatos kapacitást. 11
Csak olyan „általános ajánlásokat” fogalmaztak meg, amelyek az Ügynökség közvetlen cselekvéseire válthatók. E tekintetben a 2009. évi munkaprogram eltér a 2008-as éves kockázatértékeléstıl.
27/89
3. AJÁNLÁS (LBS REC 3) Speciális operatív cselekvést kell indítani a kapcsolattartó pontok bevonásával Magyarország és Lengyelország külsı határainál. 4. AJÁNLÁS (LBS REC 4) Operatív cselekvést kell indítani a szlovák-ukrán határ teljes hosszán az illegális zöldhatárátlépések és az illegális határátlépık felderítése érdekében. 5. AJÁNLÁS (LBS REC 5) Operatív cselekvést kell végrehajtani a román úti okmányok moldovai állampolgárok általi jogtalan felhasználásának ellenırzése és az ilyen cselekmények elleni fellépés érdekében. 6. AJÁNLÁS (LBS REC 6) A Frontexnek meg kell terveznie egy kettıs közös mővelet végrehajtását a nyugat-balkáni térségben, a magyar-szerb és a szlovén-horvát határon. 7. AJÁNLÁS (LBS REC 7) A keleti szárazföldi határokon jelentkezı komoly problémaként kell értékelni azt a jelenséget, hogy orosz állampolgárok csecsen származásukra hivatkozva menedékjog iránt folyamodnak. 8. AJÁNLÁS (LBS REC 8) Mérlegelni kell a kelet-európai szomszédos harmadik országokból származó állampolgárok illegális migrációjának lehetséges növekedésének ellenırzését a schengeni csatlakozást követı vízumszabályok bevezetését követıen.
1.8.3. Tengeri határok 1. AJÁNLÁS (SBS REC 1) Be kell fejezi az Európai Parti İrségek Hálózatának (EPN) megvalósítását. 2. AJÁNLÁS (SBS REC 2) A part menti területeken fokozni kell a felügyeleti kapacitást, a kisebb célokra koncentrálva és törekedve a teljes lefedettség megvalósítására. 3. AJÁNLÁS (SBS REC 3) Meg kell erısíteni a szervezeti képességeket, eljárásokat és készségeket a tengeren letartóztatott illegális bevándorlók teljes körő kikérdezésének megvalósítása érdekében; ez lehetıvé teszi, hogy az interjúk során összegyőjtött vonatkozó információkat feldolgozzák más operatív tevékenységek számára is. 4. AJÁNLÁS (SBS REC 4) A fekete-tengeri térségben hangsúlyt kell fektetni rendszeres kikötıi ellenırzések végrehajtására, valamint a tengeri és a belvízi személy- és áruszállításért felelıs hatóságokkal folytatott fokozott együttmőködésre.
28/89
1.8.4. Légi határok 1. AJÁNLÁS (ABS REC 1) A repülıgéppel érkezı illegális bevándorlók profiljait folyamatosan frissíteni kell a kockázatot jelentı magatartások – például a logikátlan repülési tervek, a repülıtéren tanúsított magatartás és az utazási körülmények – elemzése által. 2. AJÁNLÁS (ABS REC 2) A tagállamokban található másodlagos vagy kisebb repülıterek tranzitterületeit célzó operatív tevékenységet kell indítani. 3. AJÁNLÁS (ABS REC 3) Operatív tevékenységgel kell fellépni a kínai állampolgárok segítıkkel megvalósított illegális bevándorlása ellen, mégpedig azáltal, hogy azonosítják a kísérıket a tranzitterületeken. 4. AJÁNLÁS (ABS REC 4) Operatív tevékenységet kell indítani a Dél-Amerikából induló, segítıkkel megvalósított illegális bevándorlás megállítására. 5. AJÁNLÁS (ABS REC 5) Operatív tevékenységet kell végrehajtani azon esetekre vonatkozóan, amikor egy nem vízumköteles célországba történı utazás során az EU-n átutazva menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be; az ilyen esetekben különös figyelmet kell fordítani a kolumbiai illegális bevándorlókra. 6. AJÁNLÁS (ABS REC 6) Az EU-n kívüli nagy forgalmú légi közlekedési központokról (ilyen például Moszkva, Isztambul, Kairó, Dubai, Kuala Lumpur, Hongkong és Sao Paolo) induló járatokat folyamatosan nyomon kell követni az esetlegesen végrehajtandó operatív tevékenységek érdekében. 7. AJÁNLÁS (ABS REC 7) A belgrádi, pristinai, szarajevói, Banja Luka-i és a zágrábi repülıtereket figyelemmel kell kísérni az operatív tevékenységek eseteleges végrehajtása érdekében, tekintettel arra, hogy ezeket a légikikötıket légi közlekedési központként használják a nyugat-balkáni térségbıl átutazóként érkezı illegális bevándorlók. 8. AJÁNLÁS (ABS REC 8) Ajánlott operatív tevékenységek végrehajtása a harmadik országokból a tagállamokba közlekedı fapados légitársaságok által használt kisebb repülıtereken. 9. AJÁNLÁS (ABS REC 9) Az illegális bevándorlással kapcsolatos kérdésekben a repülıterek között megvalósuló információcsere fokozása segítene az operatív tevékenység célzott összehangolásában.
29/89
1.8.5. Együttmőködés harmadik országokkal 1. AJÁNLÁS (COOP REC 1) Az operatív együttmőködési megállapodásoknak elsısorban a harmadik országok által a Frontexnek az EU külsı határain végzett koordinált operatív tevékenységei tekintetében vállalt kötelezettségekkel és részvétellel kell foglalkozniuk. E tekintetben az operatív tevékenység külsı dimenziójának a kulcsfontosságú harmadik országokra – azaz Líbiára, Mauritániára, Egyiptomra, Algériára, Kínára és Törökországra – irányuló fokozott erıfeszítést kell elıtérbe helyeznie. A nyugat-balkáni és a fekete-tengeri régió, valamint Nyugat-Afrika az illegális bevándorlás szempontjából továbbra is kiemelt fontosságú stratégiai területek maradnak. Hatékony együttmőködésre kell törekedni az Orosz Föderációval, Ukrajnával és a Zöld-foki-szigetekkel.
1.8.6. Az intézményi együttmőködés fokozása, információcsere és az illegális bevándorlás elemzése 1. AJÁNLÁS (INST REC 1) Fokozni kell a Frontex, az Europol és az Interpol közötti operatív együttmőködést és információcserét, többek között annak érdekében, hogy – a két szervezet megbízásában meglévı szinergiák kiaknázása által – kitöltsék a kiindulási, tranzit- és célországban végrehajtott bőnsegédlettel kapcsolatos hírszerzési réseket. 2. AJÁNLÁS (INST REC 2) A Frontexnek tovább kell fejlesztenie az EUROSTAT-tal és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával meglévı gyakorlati együttmőködését, a mandátuma által megkívánt képességek szintjéig. 3. AJÁNLÁS (INST REC 3) A Közös EU Helyzetelemzı Központtal folytatott együttmőködést kiemelten kell kezelni, hogy ezáltal többek között pótolni tudják azokat a hírszerzési réseket, amelyek az EU-ba irányuló illegális bevándorlás tekintetében legfontosabb kiindulási és tranzitországok biztonsági helyzetével kapcsolatosak, kiaknázva a két szervezet megbízásában meglévı szinergiákat. 4. AJÁNLÁS (INST REC 4) Fokozni kell az illegális migrációval és a jelenség alapját képezı tényezıkkel kapcsolatos adatok győjtését a legfontosabb kiindulási és tranzitországokban, kihasználva a megfelelı, szabadon hozzáférhetı forrásokat, ideértve a legproblémásabb helyekrıl készített mőholdképeket. E tekintetben bıvíteni kell az adatgyőjtést (aminek magában kell foglalnia a lehetséges behajózási helyszínek elemzését) mőholdképek alapján végzett kutatás segítségével, hogy lehetıvé váljon az operatív tevékenységek pontosabb kijelölése és az eszközök hatékonyabb felhasználása. 5. AJÁNLÁS (INST REC 5)
30/89
Az információcsere fokozására kell törekedni a harmadik országok határırizeti hatóságaival, kiemelten foglalkozva azokkal az országokkal, amelyekkel a Frontex együttmőködési megállapodást kötött, különösen Ukrajnával és Oroszországgal. Ezenkívül erısíteni kell a nyugat-balkáni országokban folytatott adatgyőjtést. 6. AJÁNLÁS (INST REC 6) Tovább kell fejleszteni az adatgyőjtést, hogy biztosítsák a folyamatos információáramlást a tagállamok külsı határain keresztül történı illegális bevándorlás terén, és harmonizálják az értékelésben és a statisztikákban alkalmazott meghatározásokat. Bıvíteni kell a Frontex információcseréért felelıs Kockázatelemzési Hálózatának kapacitását, hogy az kiterjedjen a határokon átnyúló bőncselekményekkel kapcsolatos, a határellenırzés és az illegális bevándorlás tekintetében releváns adatok győjtésére is. 7. AJÁNLÁS (INST REC 7) Javítani kell a közös mőveletekbıl származó operatív információk győjtését, különösen ami a minıséget, a pontosságot, valamint az információk áramlását és feldolgozását illeti. 8. AJÁNLÁS (INST REC 8) Tovább kell fejleszteni a Fekete-tenger partján fekvı államokkal folytatott információcserét, aminek eredményeként lehetıvé válik a Fekete-tenger menti országok tengeri határainál fennálló helyzet közös értékelése. 9. AJÁNLÁS (INST REC 9) A Frontexnek kapcsolatokat kell létesítenie az Európai Bizottság tengerészeti védelmi felügyelıségével annak érdekében, hogy idıszerő és megbízható információkhoz jusson hozzá az uniós hajók és kikötıi létesítmények biztonsági szintjével kapcsolatban.
31/89
1.9. A Tanács következtetései az Európai Unió tagállamai külsı határainak igazgatásáról A Tanács következtetéseit12 az utolsó olyan kulcsfontosságú döntésnek és dokumentumnak tekintik, amely az integrált határigazgatási koncepció keretében meghatározza a Frontex jövıbeni munkáját. Amint azt a tanácsi következetések preambulumában megfogalmazták, a következtetések elsısorban a Frontex jövıbeni fejlesztésérıl és a határırizeti rendszer létrehozásának megvizsgálásáról szóló bizottsági közleményen alapulnak. Az alábbi táblázat összekapcsolja a 2009. évi munkaprogramban javasolt projekteket, termékeket és szolgáltatásokat a IB-Tanács által elfogadott konkrét következtetésekkel. Mivel ez a dokumentum a rövid távú megközelítést követi, csak a rövid távú prioritásokat említjük. A 2010–2013 közötti idıszakra szóló többéves üzleti terv közép- és hosszú távú prioritásokat tartalmaz majd, amint azt a Tanács is megjegyezte. Mindazonáltal az olyan, már elindított hosszú távú kezdeményezésekrıl, mint például az EUROSUR – a Frontex mandátumán belül – a 2009. évi munkaprogram szintén említést tesz az érintett egységek kapcsán. A Tanács következtetései A FRONTEX ÜGYNÖKSÉG JÖVİBENI FEJLESZTÉSÉRİL
1. üdvözli azt a gyors elırehaladást, amit a FRONTEX ügynökség mőködıképessé tétele érdekében történt, és elismeri az Ügynökség aktív szerepét az EU integrált határigazgatásának végrehajtásában, emlékeztet továbbá annak szükségességére, hogy az Ügynökség számára biztosítani kell a célkitőzései eléréséhez szükséges erıforrásokat;
2. felkéri a FRONTEX ügynökséget a 2008. évi munkaprogram teljes körő végrehajtására, valamint arra, hogy erısítse meg szerepét jelenlegi mandátuma keretében, és – a szükségletek értékelése és a költség-haszon elvet alkalmazó megközelítés alapján – határozzon az eszközök beszerzésérıl és/vagy lízingelésérıl/közbeszerzésérıl, különös tekintettel a technikai határırizeti felszerelésekre, hogy azok rendelkezésre álljanak a Frontex által koordinált mőveletek során;
Kapcsolat a munkaprogramban meghatározott projektekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal OPS 1 – OPS 4 RAU 1 – RAU 3 FSC 1 – FSC 4 RD1, RD2 PRE 1 – PRE 3 TRU 1 – TRU 3
A 2008. évi munkaprogram végrehajtásának értékelése a 2008. évi általános jelentés része. Az eszközök beszerzése és/vagy lízingelése/közbeszerzése mind olyan „stratégiai kérdés”, amelyet a Frontex stratégiai pozíciójának kormányzati szintő értékelésekor és felülvizsgálatakor kell kidolgozni, illetve ekkor kell róla határozni. Ez elıreláthatólag 2009 második negyedévének végéig véglegesítésre kerül. SD1, CTL 1
12
A Bel- és Igazságügyi Tanács 2873. ülése, Luxembourg, 2008. június 5–6.
32/89
A Tanács következtetései A FRONTEX ÜGYNÖKSÉG JÖVİBENI FEJLESZTÉSÉRİL
3. ösztönzi a tagállamokat és az Ügynökséget, hogy maximálisan használják ki a többi tagállam által a CRATE keretében rendelkezésre bocsátott eszközöket, és felkéri a Frontexet, hogy rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot ezen eszközök tényleges felhasználásáról és az eszközök rendelkezésre állásának biztosítása érdekében végrehajtott intézkedésekrıl; 4. ösztönzi, hogy a kockázatelemzések és a megvalósíthatósági tanulmányok megbízható információkon alapuljanak, ami elıfeltétele az európai határigazgatási rendszer sikerének, és e tekintetben felkéri a Frontexet, hogy folytasson szoros együttmőködést más szervezetekkel (Europol), és a Bizottsággal és a Tanáccsal együtt elemezze, miként javítható az ICONet használata, illetve az Ügynökség által az ICONet igazgatásában betöltött szerep potenciális hozzáadott értéke;
5. felkéri a Frontexet, hogy – az operatív koordináció támogatásával kapcsolatos kapacitásának javítása érdekében – a 2007/2004/EK rendelet 16. cikkével összhangban mérlegelje szakrészlegek létrehozásának lehetıségét és az e célt szolgáló különbözı alternatívákat, és errıl jelentésben számoljon be a Tanácsnak;
Kapcsolat a munkaprogramban meghatározott projektekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal
PRE 3
RAU 1, RAU 2, RD 1, REL 2
A szakrészlegek létrehozásának megvalósíthatósága olyan „stratégiai kérdés”, amelyet a Frontex stratégiai pozíciójának kormányzati szintő értékelésekor és felülvizsgálatakor kell kidolgozni, illetve ekkor kell róla határozni. Ez elıreláthatólag 2009 második negyedévének végéig véglegesítésre kerül.
SD1, CTL 1 6. üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy még mélyebben megvizsgálják az együttmőködés javításának lehetıségeit a Frontex és a határigazgatásban – ideértve a vámellenırzést – érintett más hatóságok között, meglévı mandátumuk keretein belül, figyelembe véve a Bizottság hamarosan elkészülı tanulmányát az ügynökségek közötti együttmőködésrıl és az európai szinten végrehajtandó kísérleti projekteket; 7. úgy véli, hogy a Frontexnek támogatnia kell a schengeni értékelı mechanizmust (SCH-EVAL) az értékelı küldetések kapcsán végzett megfelelı kockázatelemzés tekintetében, és lehetıleg azáltal, hogy biztosítja a szükséges képzést e küldetések végrehajtásának optimalizálása érdekében, és
REL 1, REL 2
RAU 1, RAU 2,
33/89
A Tanács következtetései A FRONTEX ÜGYNÖKSÉG JÖVİBENI FEJLESZTÉSÉRİL
kötelezettséget vállal arra, hogy ismételten foglalkozni fog ezzel a kérdéssel a Bizottság hamarosan elkészülı javaslata alapján; 8. hangsúlyozza, hogy meg kell erısíteni az Ügynökség szerepét – annak meglévı mandátuma keretében – a harmadik országokkal a határigazgatás terén folytatott operatív és egyéb együttmőködés elımozdítása érdekében, a „migrációval kapcsolatos általános megközelítés” és a vonatkozó külsı pénzügyi eszközök keretében; 9. üdvözli a Frontex részvételét a képzési tevékenységekben és a közös alaptanterv (CCC) kidolgozásában, és felkéri, hogy – meglévı mandátuma keretében – mérlegelje további képzési tanfolyamok megszervezését európai szinten a tagállamok és harmadik országok számára, többek között a menekültügyi szabályokról, a tengerjogról és az alapvetı jogokról.
Kapcsolat a munkaprogramban meghatározott projektekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal
REL 1, REL 2, OPS 1 - 4, TRU 1, RAU 1, RAU 2
TRU 1, RAU 3
10. ábra: A Tanács következtetéseinek összekapcsolása a 2009. évi munkaprogram célkitőzéseivel/feladataival
1.10. A Frontex érdekeltségi körébe tartozó területek felsorolása és javaslat a fejlesztésekre az ügyfelek ajánlásai alapján A Frontex Igazgatótanácsa tagjainak 2008. júliusi ülésének elıkészítése során a tagállamokat felkérték, hogy adjanak visszajelzéseket a tervezés tekintetében alkalmazott megközelítésekkel kapcsolatban, és adjanak elızetes értékelést a Frontex által 2008. május végéig végrehajtott tevékenységekrıl. A tagállamok ezenkívül benyújtották az érdekeltségi körükbe tartozó területek felsorolását 2009-re vonatkozóan, és – a 2008-ra vonatkozó elızetes értékelésre alapozva – ismertették a jobb teljesítmény megvalósítását szolgáló javaslataikat. Az alábbi táblázat fıként a tagállami képviselık által az ülésen tett kijelentéseket tükrözi. A dokumentum átdolgozásra került: beépítették a tagállamok által kért és az ülésen elfogadott módosításokat. Meg kell jegyezni, hogy a munkaprogram kidolgozása során az összes javaslatot mérlegelték és összevetették a Frontex projektekbıl, termékekbıl és szolgáltatásokból álló portfoliójának végleges összetételét befolyásoló egyéb paraméterekkel. A táblázatcellák színével azokat az érdekeltségi területeket és fejlesztendı területeket emeltük ki, amelyekrıl legalább két tagállam említést tett.
34/89
Érdekeltségi területek Fejlesztendı területek
Szárazföldi határok (Horvátország, Magyarország, Ukrajna, Moldávia, Szerbia, Belarusz, keleti szárazföldi határok, Törökország, Oroszország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, délkelet-európai országok) Okmányszakértık, kikérdezık és profilalkotók rendelkezésre bocsátása A DRIVE IN és a KRAS közös mővelet területének kiterjesztése Ellenırzések a határátkelıhelyeknél Tengeri határok (Duna, Fekete-tenger, Törökország, Földközi-tenger, Atlanti-óceán, Balti-tenger, az Atlanti-óceán nyugati része – NyugatAfrika Európai Parti İrségek Hálózata (EPN) Vízi felügyelet Légi határok (Ázsia, Oroszország, Afrikán és Dél-Amerikán keresztül érkezı ázsiai személyek, Charles De Gaulle (CDG) repülıtér) Képzés, munkaértekezletek és szemináriumok, harmadik országok Kutyás határırök, CCC, MLC (középfokú tanterv), okmányszakértık, lopott gépjármővek, tengeri áruszállítmányok, tengeri mentés Kockázatelemzési képzés (adatgyőjtési módszerek) Kockázatelemzés a tagállamok támogatása érdekében a külsı határok igazgatása terén, a megváltozott elkövetési módok azonosítása RABIT-csapatok (gyorsreagálású határvédelmi csapatok) Határellenırzési technológiák CRATE Balkáni útvonal Délkelet-európai országok Nyugat-afrikai országok Maghreb-országok Közép-Afrika Észak-Afrika Távol-Kelet Dél- és közép-amerikai országok Tárgyalások az UNHCR-rel és nem kormányzati szervezetekkel Új technológiák a határellenırzésben Tevékenységek finomhangolása A figyelem nem a saját külsı határokra összpontosul (a migrációs áramok célállomásai, pl. Calais) Erısíteni kell a külkapcsolatokat (származási és tranzitországok) A közös mőveletekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok (kézikönyvek) Rövid távú szükségletekre szabott költségvetés, nem hosszú távú projektekre CIRAM Belföldi problémák tisztázása a közös mővelet során Együttmőködés harmadik felekkel (Europol) Együttmőködés harmadik országokkal (származási és tranzitországok) Együttmőködés harmadik országok határırizeti hatóságaival Kapcsolattartó pontok hálózatának létrehozása (tengeri, légi, szárazföldi határok)
35/89
Illegális bevándorlók okmányai (gyakorlatok) Kirendelt nemzeti szakértık (SNE-k) bevetése operatív tevékenységekben A terepen tevékenykedı tisztviselık felszerelése Csapatok létrehozása közös visszatérési mőveletekhez EUROSUR, a „Határoknál megvalósuló biztonságos kommunikáció” (SeBoCom) részeként Rögzített idıtartam meghatározása a kiküldött határırök bevetésére vonatkozóan Egy projektirányítás alá tartozó földrajzi terület Tiszteletben kell tartani az eredeti menetrendeket Informatikai megoldás a légi utasok megfigyelési listájához Közös visszatérési mőveletek és legjobb gyakorlatok A mőveletek hatékonyságának hosszú távú értékelése Nagyobb hangsúly a RAU-feladatokon (EuBIN) és a korai elırejelzı rendszeren, a kiváltó tényezık változásának elırejelzése érdekében Kísérleti projektekben részt vevı „okmánytanácsadók” 12–24 hónapra elıre történı tervezés Az operatív információk feldolgozásához használt számítástechnikai infrastruktúra mőködésbe állítása Proaktív tevékenységek K+F megoldások a határfelügyeletre vonatkozóan (interoperabilitás) Közös mőveletek számának csökkentése vagy befagyasztása (a mennyiség helyett a minıségre kell hangsúlyt helyezni) A mőveletek menetrendjének idıben történı rendelkezésre állása Az EIO alkalmazása 11. ábra: A tagállamok érdekeltségi területeinek és a fejlesztendı területekre vonatkozó javaslatainak tájékoztató jellegő jegyzéke
36/89
2. A FRONTEX legfontosabb tevékenységi területei és a kapcsolódó célkitőzések 2.1. A Frontex többéves üzleti tervének (2010–2013) alapját képezı célok A Frontex stratégiai irányítása tekintetében 2008 elsı felében alkalmazott megközelítés felülvizsgálata következésképpen a Frontex jelenlegi stratégiai pozíciójának felülvizsgálatát is szükségessé teszi. 2008 ıszén az Igazgatótanács a Frontex irányító szerveként értékeli és elfogadja a szervezeti szintő stratégiai pozíciót, amelyet ezt követıen többéves üzleti tervre bontanak le a 2010–2013 közötti idıszakra vonatkozóan, a végrehajtás tekintetében. A 2008ben elért teljesítmény és a 2009. évi munkaprogram tevékenységei referenciaként szolgálnak majd a 2010 és 2013 közötti éves programok kidolgozásához. Már a jelenlegi szakaszban is lehetséges volt korlátozott számú közép, illetve hosszú távú feladat meghatározása, amelyeket az IB-Tanács 2008. június 5–6-i luxembourgi ülése után közzétett következtetések is támogatnak. A Frontex a feladatokat úgy határozza meg mint nyitott végő állítások arról, hogy a Frontex mit szeretne megvalósítani, nem számszerősítve az elérendı célokat, és idıbeni korlátokat sem szabva meg a végrehajtáshoz.
2.1.1. 1. cél: Tudatosság – Elemzési képességek Operatív információk szállítása a Frontex ügyfelei és érdekelt felei számára, amely információk az azonosított veszélyek és kockázatok kezelése érdekében európai és nemzeti szinten alkalmazandó intézkedések alapjául szolgálnak, majd a külsı határok integrált igazgatásának javítása céljából. A kockázatelemzés és az operatív információkon alapuló tevékenységek a Frontex módszertani megközelítésének központi elemeit képezik az integrált határigazgatás koordinálása tekintetében. Az vonatkozó idıtartam a hosszú távútól (stratégiai) a rövid távúig terjed (operatív és taktikai). A feladatok végrehajtása tekintetében mindkettı egyformán fontos a pusztán reagáló megközelítéstıl a proaktívabb megközelítésre való váltás során. A tudatosság csak akkor valósulhat meg, ha megfelelı információcserén alapul, illetve ha az támogatja. E tekintetben a Frontex Kockázatelemzési Hálózata (FRAN), ugyanakkor harmadik felek is nagy jelentıséget kapnak a partnerségek létesítése során. Az EUROSUR létrehozása, amelyben a Frontex központi szerepet kapott, szintén növelheti a tudatosságot.
37/89
2.1.2. 2. cél: Reagálás – Operatív és reagálási képességek A jelenlegi helyzet alapos elemzése alapján igazolni kell a magas kockázatú területekbıl adódó kockázatok csökkentésére irányuló legmegfelelıbb intézkedésekkel, valamint az illegális bevándorlás jelenségével és a határokat érintı más bőncselekményekkel kapcsolatos feltételezéseket. El kell érni, hogy az operatív tevékenységek kizárólag operatív információkon alapuljanak. Ez azt jelenti, hogy valamennyi tevékenység a kockázatelemzések eredményein és ajánlásain alapul. Amennyiben a lehetséges legjobb döntésként értékelik egy hosszú távú megközelítés alkalmazásakor, a Frontex operatív céljának tükrözıdnie kell a különbözı operatív tevékenységekben, folyamatosan egy adott földrajzi térséget vagy elkövetési módot célozva meg különbözı eszközökkel. A programoknak csökkenteniük kell az igazgatási terhet, és ezáltal lehetıvé kell tenniük a felhasználatlanul maradt erıforrások operatív tevékenységekhez való átcsoportosítását. Rendszerszerően folytatni kell az operatív képességek megerısítését a Frontex által koordinált mőveletekben részt vevı belsı és külsı szereplık készségeinek fejlesztése révén. Komoly erıfeszítéseket kell tenni a Frontex-alkalmazottak, a Frontex közös támogatócsoportjainak (FJST) személyzete és a RABIT-csapatok tagjainak képzése érdekében. A feladatok megvalósításához nyitottnak kell lenni új megközelítésekre és koncepciókra, amelyeket mérlegelni és értékelni kell a Frontex számára leginkább megfelelı lehetıségek azonosítása érdekében. Ez az arra vonatkozó stratégiai vitákra is vonatkozik, hogy a Frontex rendelkezzen-e szakrészlegekkel és saját eszközökkel, illetve megosszon-e bizonyos eszközöket partnereivel, például más ügynökségekkel. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy e koncepciók képesek-e javítani a Frontex reagálási képességeit és a köz számára értéket teremteni.
2.1.3. 3. cél: Interoperabilitás – Testreszabás A Frontex és érdekelt felei közötti interakciók fokozása stratégiai és operatív szinten, ideértve a szükséges eszközök, valamint a kidolgozott és alkalmazott megoldások interoperabilitását garantáló platform kifejlesztését és beépítését. Az interoperábilis nemzeti kapacitások fejlesztéséhez – támogatva az integrált határigazgatási koncepciót, benne az európai határırizeti rendszert is – egy strukturált keretrendszerre van szükség. Mindennek célja az, hogy európai szinten lehetıvé váljon a kapacitásbeli szükségletek és a követelmények összehangolása, a kutatás programozása, a képzési, mőveleti és technológiai elıírások kidolgozása. Ezenkívül a meglévı együttmőködési struktúrákat tovább bıvítik és operatív platformként alkalmazzák. Figyelembe véve, hogy a harmadik országok jelentıs szerepet töltenek be az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelemben, kiemelt fontosságot kap az ilyen országokkal kialakított együttmőködés és partnerség. Folyamatosan külön erıfeszítéseket
38/89
kell tenni a földközi-tengeri régióban, Nyugat-Afrikában, a Nyugat-Balkánon, a feketetengeri régióban, Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten lévı harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott együttmőködés elmélyítése érdekében. Az együttmőködésnek olyan stratégiai partnerekre is ki kell terjednie, mint például az EUROPOL, az EU terrorizmus elleni koordinátora, az EMSA, az ESA, az INTERPOL, az IOM és az UNHCR. Ezen együttmőködés során biztonságos és megbízható kommunikációs platformot használnak.
2.1.4. 4. cél: Teljesítmény – Vezetési képességek Az Ügynökség vezetési képességének erısítése egy teljesítményirányítási rendszer megtervezése, végrehajtása és fenntartása által, a rendelkezésre bocsátott erıforrások hatékony hasznosítása érdekében. A Frontex igazgatási feladatainak összevonása az érintett szervezetek és a Frontex egésze teljesítményének javulásához vezet. Minden tudással kapcsolatos üzleti területen az emberek alkotják a szervezet legértékesebb eszközeit. A motiváló munkahelyi környezet elısegíti a magas szintő szakmaiság kialakulását, ugyanakkor az Ügynökség is jó hírnévre tesz szert munkáltatóként. Ehhez járul még egy célzott teljesítményirányítási rendszer kialakítása, amely az „embereket” helyezi a figyelem középpontjába (az eljárások és az adatok mellett). A teljesítményirányítás tekintetében le kell szögezni, hogy egyes érintett területek – a Frontex érdekelt feleiként és ügyfeleiként – tagállamokat is magukban foglalnak majd. E tekintetben alapvetı fontossággal bír majd, hogy a tagállamokat bevonják a teljesítményirányítási rendszer tervezésébe, fejlesztésébe és végrehajtásába.
39/89
2.2. Célkitőzések és eredmények A Frontex a célkitőzéseket a tervezett tevékenységek végeredményeként értelmezi, lehetıleg számszerősítve és meghatározva, hogy mit és mikorra kell megvalósítani. Ezeknek operatív szempontból egymáshoz kapcsolódó, az eredményeket tükrözı kijelentéseknek kell lenniük, amelyek egyértelmően hozzájárulnak egy konkrét cél megvalósításához. Ez összhangban van a teljesítménynek a tevékenységek végeredményeként, a stratégiai irányítási folyamat tényleges eredményeként történı meghatározásával. A 2009. évi munkaprogramban említett célkitőzések leírása továbbra magas (kormányzati) szinten valósul meg, és nem fog lehatolni a mikroszintig – arra a Frontex napi szintő igazgatásához lesz majd szükség. Ebben a szakaszban, amelyre Frontex belsı szintjén kerül sor, a célkitőzések megvalósítását – amely egymást követı lépések eredménye – tevékenységekre bontják le. A kapcsolódó folyamatok e leírása lehetıvé teszi a jóváhagyott mutatók különbözı szinteken történı nyomon követését és ellenırzését 13 a haladás nyomon követése és az együttes fellépés iránti igények elırejelzése érdekében. A 2009. évi munkaprogram e verziójában a célkitőzéseket összekapcsolják a pontosabban meghatározott projektek, termékek és szolgáltatások eredményeivel, a bevezetıben ismertetett módon. A csoportokat a következı színekkel emeljük ki: Projekt Termék Szolgáltatás
2.3. Teljesítménymutatók A teljesítménymutatók a Frontex vezetésének rendelkezésére állnak, hogy értékeljék, milyen elırelépés történt egy adott célkitőzés vagy feladat megvalósítása érdekében. A Frontex a teljesítménymutatókat a célkitőzések számszerősítésére szolgáló pénzügyi vagy nem pénzügyi mértékként határozza meg, amelyekkel kimutatható a szervezet stratégiai teljesítménye. A Frontex és alstruktúrája teljesítményének irányításához tudásra van szükség, valamint arra, hogy ismertessék a Frontex keretében zajló legfontosabb folyamatokat és az azokból adódó, a szervezet által elıállított kulcstermékeket. A Frontex mennyiségi és minıségi mutatók keverékét alkalmazza, amelyek – a mérés idejétıl függıen – lehetnek a jövıbeni, illetve a múltbéli teljesítményre vonatkozó mutatók. Ez utóbbi megkülönböztetés elsısorban attól függ, hogy a kívánt eredmény kézzelfogható-e vagy sem.
40/89
A teljesítménymutatók kidolgozása lehetıvé teszi az Igazgatótanácsnak, hogy a Frontex irányító szerveként értékelje az Ügynökség teljesítményét a megállapított magas szintő célok tekintetében.
2.3. Fontossági sorrend felállítása Idıben rögzített (éves) és erıforrásaiban korlátozott (pénzügyi és létszámterv) környezetben nem garantálható minden elıirányzott és kért terméknek és szolgáltatásnak a megállapodás szerinti idıben történı szállítása. Mindazonáltal a végfelhasználóknak és azoknak, akik fizetnek a teljesítésért, bizalommal kell lenniük és ésszerő elvárásokat kell támasztaniuk a leszállítandó termékkel/szolgáltatással kapcsolatban. Ezért egy besorolási technikára van szükség, amely az érdekelt feleknek biztosítja ezt a bizalmat. Ilyen technika az ún. „MoSCoW” elsıbbségi sorrend megállapítás (a „MoSCoW” a mindenképpen kell, a kellene, a nem ártana és a nem kerül bele kifejezések angol megfelelıjébıl tevıdik össze). A tagállamokat – mint a Frontex ügyfeleit – megkérdezték arról, hogy mit preferálnának a konkrét projektekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban. Jóllehet csak nagyon korlátozott számban érkezett válasz (30-ból 12), a válaszok legalább jelzésértékőek arra vonatkozóan, hogy az ügyfelek milyen mértékben fognak igényt tartani az általa elıállított eredményekre, illetve arra vonatkozóan, hogy – hiány vagy elıre nem látható csökkentés esetén – hogyan kell az erıforrásokat elosztani. Emellett még meg kell említeni, hogy a tagállamok csak részben állították fontossági sorrendbe a tisztán belsı (például igazgatási és pénzügyi) tevékenységeket. Ez az oka annak, hogy a végleges változatban nem vették figyelembe a kapott hozzájárulásokat. A következı súlyozás került alkalmazásra: MINDENKÉPPEN KELL - 8, KELLENE – 4, NEM ÁRTANA – 2, és NEM KERÜL BELE –0 Egyes esetekben – kifelé irányuló tevékenységek kapcsán – a mezı üresen marad. Ezeket az átlag számításakor nem veszik figyelembe. Az egyes termékek és szolgáltatások iránti igény értékelésekor a következı különbözeteket alkalmazták: MINDENKÉPPEN KELL – 6 vagy magasabb, KELLENE – 4 vagy magasabb, NEM ÁRTANA – 2 vagy magasabb, NEM KERÜL BELE – 2-nél kevesebb Végül meg kell említeni, hogy a Frontex termék- és szolgáltatásportfoliójának végleges kialakításakor egyensúlyba kell hozni az ügyfelek igényei és kívánalmai közötti különbségeket. Eközben nem szabad megfeledkezni az ügyfelek magas számáról, illetve azok eltérı, sıt, idınként ellentmondásos igényeirıl és kívánalmairól.
41/89
2.4. A célkitőzések, eredmények (projektek, termékek, szolgáltatások), teljesítménymutatók és az erıforrások elosztásának áttekintése 2.4.1. Közös mőveletek Mővelet intenzitása (napok) 2008 2009 Mőveletek Szárazföldi határok ágazat Tengeri határok ágazat Légi határok ágazat Visszatérési mőveletek 2937
3362
Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 4 3 13 17 19 22 11 13 9 12 56 67
Pénzügyi eszközök 2008 --4 150 000 31 100 000 2 070 000 560 000 39 010 000
2009 --4 250 000 35 000 000 2 650 000 2 250 000 44 150 000
Erıforrások elosztása (Teljes Indikátor munkaidı Célkitőzés Eredmények és teljesítménymutató Cél egyenérték EUR) Fontossági sorrend A cél az, hogy tovább javuljon a Frontex azon képessége, hogy – kockázatelemzés alapján – hatékonyan tudja koordinálni a tagállamok és a schengeni társult országok operatív tevékenységeit, kiemelten foglalkozva az illegális migráció legfontosabb útvonalaival, és továbbfejlessze a tagállamok és a schengeni társult országok közötti operatív együttmőködést szolgáló platformokat.
42/89
3,0 A legjobb gyakorlatokra épülı kísérleti projektek a szomszédos harmadik országokkal; az ezek során tett megállapítások alapján követı közös mőveletek.
OPS1 C2 LBS REC 1-8
Szárazföldi határok ágazat: Az illegális bevándorlás kiemelt kezelése az EU külsı szárazföldi határainál, megcélozva a balkáni és a keleti útvonalakat és koordinálva a tagállamok és a schengeni társult országok közötti operatív tevékenységeket, megfelelıen reagálva a kockázatelemzésekben azonosított fenyegetésekre.
A megállapítások száma referenciaként szolgál a közös mőveletek projektindító dokumentumaiban.
500 000
7,3
3,0 A közelmúlt során végrehajtott, továbbfejlesztett stratégiai projektek.
1 000 000
Fokozott tagállami részvétel. 5,1
10–12 (2008-ban: 8-10) közös mővelet (ideértve a kapcsolattartó pontokat); ezek elsısorban a kockázatelemzésben azonosított legfontosabb illegális migrációs útvonalakkal foglalkoztak.
3 (2008-ban: nulla) egyesített közös mővelet, együttmőködésben a légi és a tengeri határok ágazattal.
Letartóztatott személyek száma. Fokozott tagállami részvétel.
10,0 2 700 000
6,3
1,0 Fokozott ügyfélelégedettség.
50 000 5,0
43/89
Tengeri határok ágazat: A tagállamok és a schengeni társult országok koordinálásával kapcsolatos tevékenységek fokozása a SBS REC kockázatelemzések által azonosított útvonalakon történı illegális bevándorlás 1-4 elleni fellépés érdekében, a tengeri mőveletek – mőveleti területek és végrehajtási idıszakok tekintetében történı – lefedettségének biztosítása által. OPS2 C2
4-5 (2008-ban: 2-3) legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos projekt, ezek közül néhány más egységekkel/ágazatokkal és/vagy európai szervezetekkel együttmőködésben. Az Európai Parti İrségek Hálózata (EPN) és 6-7 (2008-ban: 5-6) közös mővelet különbözı földrajzi térségekben az illegális bevándorlás visszaszorítása és az abban közremőködı személyek felderítése érdekében. A közös mőveletek követése mindaddig, amíg a kockázatelemzés szükségesnek véli.
Terv a „közös operatív eljárásokról”.
Jobb munkakörülmények; a kihallgatási szakértık nagyobb mőveleti értéke.
A végrehajtást ellenırzı intézkedések során azonosított legjobb gyakorlatok megnövekedett hasznosíthatósága. Az illegális bevándorlók és az illegális bevándorlásban közremőködıs személyek számának csökkenése. Az indulási szakaszban több tanulság alkalmazása referenciaként.
Több felhasználó alkalmazza az eljárásokat.
A kihallgatási szakértıkkel való fokozottabb megelégedettség.
---
3,9
19,0 34 800 000
5,5
1,0
5,0
----
5,0 1,0 100 000 4,8
44/89
Magasabb szintő tudatosság a nemzetközi koordinációs központokban és a regionális központokban a közös mőveletek során. OPS3 C2 ABS REC 1-9
Légi határok ágazat: A nyugat-balkáni régióból, LatinAmerikából, Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletrıl kiinduló illegális bevándorlásra összpontosító feladatok végrehajtása, hosszú távú megközelítés alkalmazásával, az illegális bevándorlás jelensége elleni fellépés érdekében, FJSTk bevetésével a kockázatelemzésben megjelölt repülıtereken.
1,0 100 000 Több rendelkezésre bocsátott információ. 3,9 1,8 200 000
2-3 (2008-ban: 2-3) projekt, a 2008ban azonosított szükségletek alapján. 4,0
12-14 (2008-ban: 6-8) közös mővelet, kockázatelemzések alapján végrehajtva.
A kezdeményezés és a tervezés tekintetében rendelkezésre álló idı lerövidülése 40%-kal. Azonosított és feltartóztatott illegális bevándorlók száma.
2,4 600 000
6,1
7,0
A szárazföldi és a tengeri határokkal, a Frontex más egységeivel/ágazataival vagy más uniós szervekkel együttmőködésben végrehajtott közös mőveletek (2008ban: 1).
Több fél részvétele.
Legalább 1 kézikönyv a hosszú távú kísérleti projektek során kidolgozott
Fokozott ügyfélelégedettség.
1 650 000
4,6 1,8 200 000
45/89
legjobb gyakorlatokról. 4,2 OPS4 ROS C2
Visszatérési mőveletek A tagállamoknak és a schengeni társult országoknak a közös visszatérési mőveletek szervezése tekintetében biztosított támogatás további javítása, az országok közös visszatérési mőveleteivel foglalkozó központi csoport (CCG) hozzájárulásai segítségével. Gyakorlati intézkedések kidolgozása a Frontex-rendelet 9. cikkének új értelmezésével kapcsolatban.
A visszatérésekkel kapcsolatos fejlemények követése és a legjobb gyakorlatokról szóló kézikönyvek és iránymutatások ennek megfelelı aktualizálása.
Az ICONet visszatéréssel foglalkozó részének fenntartása és platformként történı alkalmazása a visszatérésekkel kapcsolatos információk cseréjéhez. Tagállamok támogatása 8-10 (2008ban: 8-10) közös visszatérési mőveletek megszervezésében, légi, tengeri és szárazföldi úton egyaránt, és e mőveletek közül több társfinanszírozása. 2-3 (2008-ban: 2-3) projekt, az azonosított igények alapján (pl. tagállami szervezés keretében folytatott közös alkalmak során
A visszatérési mőveletek végrehajtása során felhasznált tanácsok száma. Az úti okmányok beszerzésére rendelkezésre álló idı megrövidülése. Több információt bocsátanak Frontex és a tagállamok rendelkezésre.
1,0
5,0
1,0 nincs adat14 5,0
Egyetlen visszatérési mőveletben érintett tagállamok száma. Megnövekedett az azonosított és a visszaküldött harmadik országbeli
1 900 000 6,1
2,0 150 000
14 A tagállamokról szóló felmérés véglegesítését követıen hozzáadott vagy felülvizsgált alcélok nem mutatnak olyan értéket, amely lehetıvé tenné a fontossági sorrendbe való besorolást.
46/89
elbeszélgetnek bevándorlókkal, ezzel elısegítve azonosításukat és az úti okmányok megszerzését). 4 (2008-ban: 4) találkozó a tagállamok által a visszatérési ügyekben kapcsolattartóként kijelölt szakértık számára. Az országok közös visszatérési mőveleteivel foglalkozó központi csoport (CCG) 4 (2008-ban: nulla) találkozója, a közös visszatérési mőveletekkel kapcsolatos szükségletek és lehetıségek azonosítása érdekében. 1 (2008-ban: nulla) munkaértekezlet, amely a hazatelepülés problémás részeivel foglalkozik.
állampolgárok száma. 4,4 1,0 100 000
Ügyfél-elégedettség 4,7 1,0
50 000
Ügyfél-elégedettség Részt vevı tagállamok száma.
5,6
1,0 50 000 Ügyfél-elégedettség
3,7
47/89
2.4.2. Kockázatelemzési egység (RAU) Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 29 31
Kockázatelemzés
Indikát or Cél
Célkitőzés
Pénzügyi eszközök 2008 1 010 000
Eredmények és teljesítménymutatók
2009 1 400 000
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
RAU1 C1
Stratégiai, operatív és technikai elemzés és kapcsolódó tanácsadás megfelelı idıben történı biztosítása belsı és külsı érdekelt felek számára.
Éves kockázatértékelési jelentés (ARA 2009) elkészítése 2009. februárig (2008-ban: ARA 2008). 2009. április 1-jéig a 2009. évi veszély- és kockázatértékelés (TRA) elkészítése a Külsı Határok Alap céljaira, a Bizottság számára (2008-ban: EBF TRA 2008). Idıközi éves kockázatértékelés (idıközi ARA 2010),
1,7 A minıség javulása az ügyfelek szerint.
Az EBF (Külsı Határok Alap) bontása – létrehozták a szükséges adatkategóriákat.
7,7
1,8
8,0
A kockázatértékelés nagyobb befolyása az éves
0,4
48/89
amely az elkövetkezı hat-kilenc hónapos idıszakra vonatkozóan értékeli a veszélyeket és a kockázatokat). 4 (2008-ban: 7) célzott kockázatértékelés és veszélyértékelés az aktuális témákról, folyamatosan 2009-ben, ideértve legalább egy közös értékelést a megfelelı harmadik országokkal és/vagy külsı partnerekkel. Eligazítások és operatív információkon alapuló termékek a Frontex vezetése számára, kérés alapján. 4 FRAN rendszeres negyedéves értesítık az EU külsı határainak biztonsági helyzetérıl. A Frontex hozzájárulása a más szervezetek és
tervezésre és a közép-/ rövid távú operatív tervezésre.
nincs adat15
1,3 Több RAU-termék és – tevékenység, amelyet a megállapított idıtartamon belül szállítanak le és hajtanak végre.
80 000
7,3
0,9 5,3 0,4 6,9 0,2
15 A tagállamokról szóló felmérés véglegesítését követıen hozzáadott vagy felülvizsgált alcélok nem mutatnak olyan értéket, amely lehetıvé tenné a fontossági sorrendbe való besorolást.
49/89
partnerek által létrehozott, operatív információkon alapuló termékekhez.
4,8
Elemzési támogatás a Frontex által végrehajtott egyéb operatív tevékenységekhez, megfelelı, taktikai szempontokra koncentráló értékelések által, támogatva az operatív tevékenység megtervezését.
14,5
A minıség javulása az ügyfelek szerint.
Heti elemzési jelentések és heti elemzési eligazítások a közös mőveletek végrehajtása során.
6,5
A közös mővelet végsı értékeléseibe beépítendı operatív információk analitikai értékelései. A Frontex képviselete a vonatkozó uniós munkacsoportokban.
0,4 15 000
Lemondott találkozók száma. 4,5
50/89
RAU2 C1, C3
A Frontex Kockázatelemzési Hálózatának (FRAN) erısítése (ideértve az ICONet-et), hogy javítsák az alkalmazását és a felhasználhatóságát a RAU stratégiai, operatív és taktikai termékeinek elıállítása során.
Éves jelentés a FRAN által végrehajtott információcsere alakulásáról (idıszakos statisztikai és elemzési jelentések, incidensjelentési rendszer).
A tagállamok jelentési eljárásainak és az új adatkategóriák bontásának fokozottabb elfogadása.
1,0
A FRAN által készített tájékoztató jelentések száma.
4,4
1,2
4 (2008-ban: 4) rendszeres FRAN ülés 2009 során 2 (2008-ban: nulla) szakértıi találkozó és/vagy konferencia a tagállamok, harmadik országok és/vagy regionális/nemzetközi szervezetek részvételével. A határokon átnyúló bőnözéssel kapcsolatos
140 000 6,3 Részt vevı tagállamok és külsı partnerek száma.
0,3 70 000
5,0
A meghatározások és az eljárások tagállamok általi
0,5 20 000
51/89
adatgyőjtési kategóriák és eljárások meghatározása, különös figyelmet fordítva az emberkereskedelemre.
RAU3 C1, C3
Az elemzési támogatás keretének (emberek, folyamatok, adatok) megerısítése a Frontex által a belsı és külsı érdekelt felek elemzési képességeinek fejlesztése és az ilyen képességek oktatása által.
A Frontex kirendelt hírszerzési tisztviselı jelenléte kulcsfontosságú közös mőveletekben. Megfelelı adatgyőjtési eljárások és elemzési mechanizmusok a közös mőveletekben. Az elemzési egységek létrehozásával, irányításával és fenntartásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokról szóló kézikönyv. Kiigazított CIRAM, amely a Frontex kockázatelemzési tevékenységeinek alapjául szolgál.
elfogadása. nincs adat16
3,817 A hírszerzési támogatás által érintett közös mőveletek és kísérleti projektek száma. nincs adat A kikérdezésekbıl és a napi jelentésekbıl származó operatív információk fokozott minısége.
150 000
0,5 25 000 nincs adat 1,0 30 000
Elkészült és felhasznált kézikönyvek száma. 4,3 1,0 80 000
Felülvizsgált CIRAM elkészítése és alkalmazása. 5,3
16
A tagállamokról szóló felmérés véglegesítését követıen hozzáadott vagy felülvizsgált alcélok nem mutatnak olyan értéket, amely lehetıvé tenné a fontossági sorrendbe való besorolást. 17 A közös mőveletekben hírszerzési tisztviselıként alkalmazott kirendelt nemzeti szakértık számát nem vették figyelembe a Frontex-alkalmazottak (ideiglenes megbízottak + szerzıdéses megbízottak + kirendelt nemzeti szakértık) számának összesítésekor.
52/89
Regionális információcsererendszerekben való részvétel, különösen a Földközi-tenger térségében, a keleti határoknál és a nyugatbalkáni régióban. Elıfizetés nyílt forráskódú szoftverekre, elemzési adatok győjtéséhez használt eszközök és szoftverek, amelyek elemzık és az érintett operatív felhasználók rendelkezésére állnak a Frontex keretében és a tagállamokban (alkalmazandó esetben). Célzott képzések tartása a Frontex személyzete, hírszerzési tisztviselık, tagállami és az érintett harmadik országbeli elemzık számára a kockázatok és a veszélyek stratégiai szintő értékelésérıl és konkrét speciális elemzési eszközökrıl.
Azon jelentések/rendszerek száma, amelyekbıl információt győjtenek. A FRAN számára információkat nyújtó harmadik országok száma.
0,6 40 000
nincs adat
1,0 350 000
Megnövekedett ügyfélelégedettség. 4,7
2,3 385 000 Megtartott képzések/kiképzett szakértık száma. 5,8
53/89
2.4.3. Frontex Helyzetelemzı Központ (FSC)18
Frontex Helyzetelemzı Központ
Indikátor Cél
Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 7 14
Célkitőzés
Pénzügyi eszközök 2008 2009 700 000 650 000
Eredmények és teljesítménymutatók
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
FSC1 C1
FSC2 C2
FSC3 C2
A Frontex vezetésének és egyéb egységeinek hivatali idıben történı támogatása a Frontex felé irányuló operatív információk áramlásának idıszerő és megbízható koordinálása által. Minden rendelkezésre bocsátott operatív információ összegyőjtése, értékelése és összehasonlítása, annak érdekében, hogy folyamatosan átfogó helyzetkép álljon rendelkezésre a határellenırzéssel és az illegális bevándorlással kapcsolatban a tagállamok külsı határain. A közös mőveletek központosított, állandó koordinálásának lehetıvé tétele.
A levelezés rendelkezésre állásának, illetve az ügyfelek általi egyszerő hozzáférés biztosítása. Megfelelı számú helyzetjelentés, amelyek segítséget nyújtanak a vezetésnek és az egységek operatív tevékenységeihez. Mőszaki és szervezeti eszközök az operatív eligazításokhoz és a
4,0 Ügyfél-elégedettség 6,0 4,0 200 000 Ügyfél-elégedettség 4,6
3,0 200 000
18 A 2009. évi elızetes munkaprogram kidolgozásakor az FSC még nem mőködik. Ez indokolja, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre teljesítménymutatók és a 2008. évi munkaprogram nem tartalmaz mennyiségi adatokat, amelyekkel összehasonlítást lehetne végezni.
54/89
FSC4 C1, C3
Rendszeres áttekintés nyújtása a legfrissebb és leginkább releváns szabadon hozzáférhetı információkról valamennyi érdekelt fél számára.
közös mőveletek operatív koordinálásához. A napi szabadon hozzáférhetı források nyomon követésének rendelkezésre állása, illetve az ügyfelek általi egyszerő hozzáférés biztosítása.
5,4 3,0 250 000 Ügyfél-elégedettség 4,3
55/89
2.4.4. Kutatás és fejlesztés (RD) Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 11 14
Kutatás és fejlesztés (RD)
Indikátor Cél
Célkitőzés
Pénzügyi eszközök 2008 600 000
Eredmények és teljesítménymutatók
2009 1 400 000
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
Munkaértekezletek
RD1 C3, C4
RD2 C3, C4
A külsı határok ellenırzésének és ırizetének (itt: EUROSUR) terén elért tudományos kutatási eredmények figyelemmel kísérése, valamint az összegyőjtött információk terjesztése az érdekelt felek számára, elsıdleges és megbízható tanácsadójukként a szóban forgó területen.
Annak biztosítása, hogy a biztonsági kutatások keretében megfelelıen foglalkoznak a határırizeti hatóságok sajátos érdekeivel.
Jelentések (2008ban: 4) Értesítık Konferencia elıadások Konferencia dokumentumok Cikkek (2008-ban: 4 tanulmány) Munkaértekezletek (2008-ban: 8) Jelentések Értesítık (2008-ban: 7-8)
Azon munkaértekezletek száma, amelyeken részt vettek.
8,0 800 000
Közzétett jelentések száma. Közzétett értesítık száma. Azon konferenciák száma, amelyeken részt vettek; Közzétett dokumentumok száma.
5,9
Közzétett cikkek száma. Azon munkaértekezletek száma, amelyeken részt vettek. Közzétett jelentések száma.
6,0 600 000
Közzétett értesítık száma.
56/89
Konferencia elıadások Konferencia dokumentumok Cikkek
Azon konferenciák száma, amelyeken részt vettek. Közzétett dokumentumok száma. Közzétett cikkek száma.
6,0
57/89
2.4.5. Képzési egység (TRU)19 Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 14 18
Képzési egység
Indikátor Cél
Célkitőzés
Pénzügyi eszközök 2008 2009 6 410 000 6 300 000
Eredmények és teljesítménymutatók
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
TRU1 C3, C4
Egy közös középfokú tanterv (CMC) kidolgozása, mőködıvé tétele és fenntartása a határırök számára, és a közös alaptanterv (CCC) tagállamokban történı végrehajtásának ellenırzése/mérése.
Közös középfokú tanterv (CMC) A CCC végrehajtását osztályozó ellenırzı rendszer (kreditpontok). Az alkalmazott képzési szabványok mérésére szolgáló eszköz.
3,0 800 000
Ügyfél-elégedettség Az azonosított hiányosságok pótlása érdekében megállapított intézkedések száma. Az azonosított hiányosságok pótlása érdekében megállapított intézkedések száma.
Közös képzési szabványok Ügyfél-elégedettség elıkészítését és
5,2 1,0 4,4 1,0 4,9 1,0
19
A képzési egység eredményei kapcsán röviden elmondható, hogy a munkaprogram csaknem azonos a 2008. évi munkaprogrammal, azzal a különbséggel, hogy néhány terület a kidolgozási és tervezési szakaszból a végrehajtási szakaszba lépett.
58/89
végrehajtását célzó képzési tevékenységek. TRU2 C3, C4
Különleges képzési modulok, folyamatosan frissített kézikönyvek és más képzési eszközök, illetve képzési tevékenységek/tanfolyamok biztosítása.
Kutyás határıröknek szóló közös kézikönyv megvalósítása.
5,1 0,5 150 000
Ügyfél-elégedettség 3,1 1,5
RABIT képzési tanfolyamok A visszatérést szolgáló közös légi járatok / közös szabványosított képzés
200 000
Ügyfél-elégedettség 6,7 1,3
250 000
Ügyfél-elégedettség 6,1
Helikopterpilóták képzése/légi személyzet képzése, valamint a légi személyzetekre/ helikopterpilótákra vonatkozó közös képzési szabványok kiterjesztése az EU északi és keleti részére.
Ügyfél-elégedettség
Lopott autók felderítésérıl szóló képzés.
Ügyfél-elégedettség
EU képzési nap
Ügyfél-elégedettség
1,0 900 000
3,6
1,0 200 000 4,1 0,5 150 000 4,6
Stratégiai, operatív és
Megtartott képzések száma.
---
59/89
taktikai kockázatelemzési képzés. Hamisított okmányok felismerése; továbbfejlesztett eszközök és tanfolyamok.
TRU3 C4
Hálózatok létrehozása és fenntartása, például képzési koordinátorok, egyetemek, partnerségi akadémiák és tagállami szakértık hálózatai – projektvezetıi, oktatói belsı használatra, stb.
nincs adat20 0,4 7,3 0,4
Harmadik országok képzési modellje.
Ügyfél-elégedettség
Nyelvtanfolyamok
Ügyfél-elégedettség
Magas szintő határıri tanulmányokat biztosító egyetemi hálózat. Hálózat kialakítása egyetemekkel, különleges értékelések és tanulmányok céljából. Együttmőködés és hálózat partnerségi akadémiákkal.
750 000
Ügyfél-elégedettség
250 000 4,1 1,0
Lerövidített kommunikációs ciklus. Lerövidített kommunikációs ciklus.
1 500 000 5,0 0,3 200 000 5,3 1,0 200 000 5,9 1,4 200 000
Együttmőködések száma.
Okmányszakértıi testület létrehozása. Képviselet a megfelelı Azon találkozók száma, munkacsoportokban az EU amelyeken részt vettek.
4,7 0,5 100 000 5,1 0,2 50 000
20 A tagállamokról szóló felmérés véglegesítését követıen hozzáadott vagy felülvizsgált alcélok nem mutatnak olyan értéket, amely lehetıvé tenné a fontossági sorrendbe való besorolást.
60/89
szintjén. Közösen kidolgozott modulok/eszközök végrehajtása a nemzeti képzési struktúrában.
5,0 A modulokat/eszközöket végrehajtó tagállamok száma.
1,0 400 000 4,6
61/89
2.4.6. Egyesített erıforrások (PRE)
Egyesített erıforrások (PRE)
Indikátor Cél
Célkitőzés
Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 6 8
Pénzügyi eszközök 2008 2009 1 130 000 1 400 000
Eredmények és teljesítménymutatók
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR)
Fontossági sorrend Egyrészt a tagállamok azon képességének javítása, hogy összevont szakértıi csoportokat és mőszaki eszközöket vessenek be, másrészt ezen erıforrások rendelkezésre állásának növelése a tagállamokban. A RABIT-csapatok, az FJST-k és mőszaki 2,0 PRE1 eszközök kezelésérıl és alkalmazásáról, 200 000 Kézikönyvek (2008Kiadott példányok száma. valamint aktualizált képzési ban: 1) C3, C2 követelményekrıl szóló kézikönyvek újabb 6,9 és újabb verzióinak kiadása. Gyakorlatok RABIT- és 2,5 az FJST-tagok számára 900 000 PRE2 Gyakorlati feladatok biztosítása a RABIT(2008-ban: 4 Ügyfél-elégedettség egységek és az FJST-k tagjai számára. szeminárium, 3 C3, C2 konferencia, 6 találkozó 6,6 és 3 gyakorlat). 3,5 A tagállamokban rendelkezésre álló mőszaki PRE3 300 000 eszközök és emberi erıforrások központilag Teljes mértékben A rendszerhez való külsı igazgatott áttekintése koncepciójának mőködıképes CRATE. hozzáférések száma. C3, C2 5,8 fenntartása (CRATE és FJST-állomány).
62/89
2.4.7. Igazgatás Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 3 2 14 14 11 16 9 20 11 48 52
Igazgatás Humán erıforrások (HR) Informatika (IKT) Ügynökségi szolgálat (AS) Biztonság (SS)
Indikátor Cél
Célkitőzés
Pénzügyi eszközök 2008 2009
2 725 000
Eredmények és teljesítménymutatók
5 550 000
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR)
Fontossági sorrend Az igazgatás célja a megfelelı szervezeti felépítés, személyzet, valamint belsı munkaszabályok és eljárások létrehozása, fenntartása és továbbfejlesztése az Ügynökség hatékony mőködésének lehetıvé tétele és támogatása érdekében. Új értékelési eszközöket --használnak a Új rendszer létrehozása a Frontex betöltetlen személyzeti felvételi A szakmai kompetenciák HR1 álláshelyeire pályázók kompetenciáinak eljárásokban a értékelésekor magas szintő C4 értékelésére. Frontexnél betöltendı pontosság. vezetı pozíciók esetében. Rugalmas munkaidı bevezetése a Bizottság Munkaidı-nyilvántartás --HR2 Felhasználóbarát környezet. létrehozva. rendeletei alapján. C4 A teljesítményértékelési rendszerhez és a A személyzet fejlesztési HR3 --személyzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó új rendszer javítása a kért C4
63/89
eljárások értékelése a célkitőzések meghatározása és a teljesítményértékelés alapján.
HR4 C4
Iránymutatások, kézikönyvek kidolgozása vagy oktatások szervezése az emberierıforrás-gazdálkodás terén a szervezet vezetıi számára.
HR5 C4
A HR-kérdésekhez kapcsolódó hiányzó végrehajtási szabályok megalkotása.
HR6 C4
Új alkalmazottak felvétele és szükség esetén a régi alkalmazottak újakkal való felváltása a létszámtervre vonatkozó és az ügyvezetı igazgató által hozott döntések alapján.
HR7 C4
A Frontex személyzetének és a kirendelt nemzeti szakértıknek járó kifizetések és egyéb jogosultságok kezelése.
HR8 C4
A személyzeti teljesítményértékelési rendszer irányítása.
változások és az értékelési eredmények alapján, a rendszer átláthatóbbá és tárgyilagosabbá tétele érdekében. A célkitőzéshez kapcsolódó dokumentumokat dolgoztak ki, vezettek be és vettek használatba a Frontexnél. A végrehajtási szabályokat kidolgozták és bevezették. Kirendelt nemzeti szakértık és Frontexalkalmazottak másokkal való felváltása, új alkalmazottak megfelelı idıben történı kinevezése. Fizetések, egyéb kifizetések és jogosultságok folyósítása a személyzet tagjainak. Próbaidı és éves teljesítményértékelés elvégezve.
Több intézkedést kezdeményeznek a személyzeti fejlesztésére vonatkozóan.
--2009 végéig 25 résztvevı részesül képzésben. Több bevezetett végrehajtási szabály.
---
6,0 A megüresedett állást a megüresedéstıl számított 16 héten belül betöltik.
Lerövidült késedelmek a fizetések és juttatások kifizetésében.
4,0
Kevesebb késedelem a teljesítményértékelési eljárások kapcsán.
4,0
64/89
6,0
IKT 1 C4
IKT2 C4
Az „Informatikai Beszerzési és Végrehajtási Iroda” (ICT Acquisition and Implementation Office) létrehozása és mőködésének beindítása.
Az „Informatikai Teljesítési és Támogató Iroda” (ICT Delivery and Support Office) létrehozása és mőködésének beindítása.
A közbeszerzési eljárás véglegesítése, az IKTtermékek és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó keretszerzıdés kidolgozása érdekében. IKT-val kapcsolatos követelmények meghatározása, valamint IKT-megvalósíthatósági tanulmányok és IKTfejlesztési tervek kidolgozása az IKTprogramban meghatározottak szerint. Help Desk szolgáltatás biztosítása munkaidıben, és szükség szerint munkaidın kívül is. Az IKTinfrastruktúrával kapcsolatos napi igazgatási és üzemeltetési feladatok.
1 900 000
Több IKT-val kapcsolatos követelmény, IKTmegvalósíthatósági tanulmány és IKTfejlesztési terv készült el.
Kevesebb olyan segítségkérés, amelyre 1 munkanapon belül nem reagálnak.
10
3 650 000
Csökkent az olyan napok száma, amikor az IKTinfrastruktúra nem áll rendelkezésre.
65/89
Az információbiztonság biztosítása a Frontexnél.
AS1 C4
AS2 C4
Az új helyiségekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány véglegesítése (a jelenlegi bérleti szerzıdés 2012 februárjában jár le).
Logisztikai változások végrehajtása a munkavégzés helyének biztonsága vagy rendelkezésre állása tekintetében, mivel bıvítik helyiségeket, amelynek eredményeként 2009. január 1-jétıl a 10. emeleten is irodák lesznek.
AS3 C4
A Frontex üzletmenet-folytonossági terve (BCP) mőködéséhez szükséges valamennyi tényezı végrehajtása.
AS4 C4
Közvetlen szolgáltatásnyújtás az Ügynökség zavartalan mőködésének biztosítása érdekében.
AS5 C4
Szolgáltatások nyújtása az eszközök kezelése és a logisztika terén.
Az új helyiségekrıl szóló elemzési jelentés (2012–2022) A jelentés alapján döntés meghozása a lehetıségekrıl és a további lépésekrıl. Teljesen felszerelt új irodai helyiségek a Frontex bıvülı személyzete számára. A fizikai biztonságot szolgáló új elemek bevezetése. Teljes mértékben mőködıképes BCP. Az Ügynökség problémáktól mentes és zavartalan mőködése. A Frontex helyiségeinek zavartalan mőködése, logisztikai szolgáltatások nyújtása.
Csökkent az olyan IKTbiztonsági incidensek száma, amely az adatokat is érinti. A megvalósítás idıszerősége.
---
A döntés idıszerősége. --Ügyfél-elégedettség 600 000
Az átalakítás idıszerősége. --Végrehajtott elemek száma.
Feldolgozott kérelmek száma. Ügyfél-elégedettség
5,0
Feldolgozott kérelmek száma.
4,0
Ügyfél-elégedettség
66/89
SS1 C4
A Frontex biztonságos területeivel kapcsolatos akkreditációs eljárások lezárása.
SS2 C4
A biztonsági kézikönyvvel összhangban, folyamatosan (a hét minden napján, 24 órában) biztosított hozzáférés-ellenırzés és felügyelet a Frontex helyiségeiben.
Létrejöttek a Frontex biztonságos területei. Biztonságos környezet létrehozása a Frontexalkalmazottak számára, lehetıvé téve feladataik elvégzését.
Megtörtént az akkreditáció.
--11
Jelentett incidensek száma.
67/89
2.4.8. Pénzügyek és beszerzések Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 7 10 2 2 3 4 12 16
Pénzügyi igazgatás (FIN) Számvitel (ACC) Közbeszerzés (PRO)
Indikátor Cél
Célkitőzés
Pénzügyi eszközök 2008 2009
Eredmények és teljesítménymutatók
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
FIN1 C4
FIN2 C4
Havi jelentések a költségvetés végrehajtásáról. Havi kifizetési Pénzügyi információk karbantartása és továbbfejlesztése a Frontex vezetése és egyéb összesítések a tagállamok számára. felek számára (Bizottság, Számvevıszék, tagállamok, stb.). A kifizetések késedelmeinek idıszakos áttekintése és e késedelmek elemzése. Minden számla/visszatérítés iránti kérelem határidın belüli feldolgozása.
Idıben történı kifizetések.
1,0 Jelentés idıszerősége.
Összesítések idıszerősége.
2,0
1,0 Lerövidült végrehajtás. A több mint 2 munkanapos késéssel megvalósuló tranzakciók számának csökkentése.
6,0
68/89
Éves közbeszerzési terv.
PRO1 C4
PRO2 C4
PRO3
Hozzájárulás az Ügynökség közbeszerzési és támogatási politikáinak és eljárásainak fejlesztéséhez, korszerősítéséhez és végrehajtásához, ugyanakkor biztosítva az összes uniós iránymutatásnak való megfelelést.
Közbeszerzési kérelmek, valamint pályázati kiírások és szerzıdés-aláírások nyilvántartása. Szerzıdéskötések és beszerzések a jogi keretben foglalt politikákkal összhangban.
0,3
0,2
0,8 A megtámadott eljárások számának csökkentése.
Rendszeres közbeszerzési ülések.
Ülések száma.
Belsı képzés közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekrıl.
Több képzésben részt vevı tisztviselı.
A szerzıdések odaítélésére vonatkozó eljárások valamennyi szakaszának koordinálása. Az összes egység tájékoztatása a beszerzések kapcsán történt elırehaladásról. A közbeszerzési eljárások pontos és hatékony Közbeszerzéshez alkalmazásának biztosítása. kapcsolódó Szaktanácsadás nyújtása közbeszerzési kérdésekben az Ügynökség más egységei, és a potenciális szerzıdık és beszállítók számára.
A terveknek való fokozott megfelelés a megindított közbeszerzések tekintetében.
Az idıben végrehajtott közbeszerzési eljárások számának növekedése.
Negyedéves értesítık idıszerősége. A dokumentáció elkészítési idejének lerövidülése.
0,5
0,5 1,0
---
0,5
69/89
dokumentumok, konkrét közbeszerzési dossziék létrehozása.
C4
0,2
Közbeszerzési kérelmek értékelése és elemzése.
ACC1 C4
A könyvelés vezetése és az elszámolás elkészítése a költségvetési rendelet VII. címében foglaltakkal összhangban.
Tanácsadás konkrét támogatási megállapodásokkal kapcsolatban. Az elszámolás összhangban van a szabályokkal, pontos és átfogó, továbbá hiteles képet nyújt az Ügynökség eszközeirıl és forrásairól, pénzügyi helyzetérıl és a pénzügyi év eredményérıl. Folyamatosan vezetik a bevételi fıkönyvet és a fıkönyvi rendszert, amelyek aktualizált adatokat tartalmaznak. Az Ügynökség vezetése számára rendszeres tájékoztatás nyújtása az
0,7 A nem megfelelıként jelentett számlák számának csökkenése.
---
A benyújtott jelentések idıszerősége.
0,2
70/89
általuk megkötött és a központi számviteli rendszerben hitelesített ügyletekrıl. A pénztárkezelés és az eszköznyilvántartás rendszeres egyeztetése, és ellentmondás esetén az érintett felek megfelelı tájékoztatása.
Találkozók az engedélyezésre jogosult tisztviselıkkel.
0,2 Ellentmondások számának csökkenése.
Rendszeres ellenırzés biztosítása a nem költségvetési mőveletek szabályozásával kapcsolatban. Találkozó az engedélyezésre jogosult tisztviselıkkel, számviteli kérdések kapcsán. A számviteli szabályok és módszerek, valamint az elszámolási táblázatok az Európai Bizottság számvitelért felelıs tisztviselıje által elfogadott rendelkezések alapján történı végrehajtása. ACC2
A Frontex számviteli rendszerének
A Frontex elszámolási
0,2
0,3
---
A nem megfelelés eseteinek
0,2
71/89
C4
ACC3 C4
megtervezése és jóváhagyása, ideértve a helyi pénzgazdálkodási rendszereket.
Kifizetések folyósítása és bevétel beszedése, terhelési értesítések, HÉA és beszedési utalványok követése.
rendszerének megtervezése és jóváhagyása. A rendszer bevezetésével és módosításaival kapcsolatban konzultáció folytatása az engedélyezésre jogosult tisztviselıkkel, valamint az ilyen kérdések jóváhagyása a számvitelért felelıs tisztviselı által. Kifizetések folyósítása a rendelkezésre álló pénzeszközök korlátain belül. Az engedélyezésre jogosult tisztviselık rendszeres tájékoztatása azokról a jogosultságokról, amelyek tekintetében lemondási javaslatot tehetnek, és amelyek esetében megtettek minden megfelelı lépést, de nem sikerült elvégezni a beszedést.
csökkenése.
--
A nem megfelelés eseteinek csökkenése.
0,2
---
A nem megfelelés eseteinek csökkenése.
72/89
2.4.10. Igazgatóság és ügyvezetıi támogatás21 Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 2 5
Igazgatóság22 Ügyvezetıi támogatás Relex (REL) Stratégiai fejlesztés (SD) Tervezés és ellenırzés (CTL) Jogi ügyek (LA) Információ és átláthatóság
4 2 1 1,523 5 4 19,5
Pénzügyi eszközök 2008
2009
6 3,5 2,5 2 7 5 31
Külsı együttmőködés
Indikátor Cél
Célkitőzés
Eredmények és teljesítménymutatók
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
21
A munkaprogram e változata a jogi ügyeket az ügyvezetıi támogatás részének tekinti. Az Igazgatóság tagjai az ügyvezetı igazgató, az ügyvezetıigazgató-helyettes és a részlegek igazgatói. 23 Az 1 adminisztrációs asszisztens erıforrást megosztja a belsı ellenırzés és a tervezés és ellenırzés egység. 22
73/89
Hálózat fenntartása azon külsı partnerekkel, amelyek harmadik országok illetékes hatóságai a határbiztonság és a határigazgatás terén.
REL1 C3, G4
A meglévı Frontex Relex-hálózat fenntartása és fejlesztése, az ez idáig elért eredményekre építve és azzal a céllal, hogy javítsák a Relex hozzáférhetıségét, megbízhatóságát és hatékonyságát, ezzel megkönnyítve a Frontex által a határbiztonság és a határigazgatás külsı dimenziója tekintetében végzett feladatokat.
0,3 A hálózat fokozott használata. 6,8
Kapcsolat kialakítása 1 további harmadik országgal, amely a Azon országok száma, kockázatelemzés szerint az EU-ba amelyekkel irányuló illegális bevándorlás egyik kapcsolatfelvétel történt. kiindulási és/vagy tranzitországának tekinthetı. Hálózat fenntartása azon belsı partnerekkel, amelyek a tagállamok/schengeni társult országok nemzetközi együttmőködési osztályai vagy a Relex-szel kapcsolatos kérdésekben illetékes uniós intézmények.
A hálózat fokozott használata.
Munkamegállapodás a Frontex és 1 uniós tagjelölt ország illetékes hatósága között.
Aláírt munkamegállapodások száma.
A horvát hatóságok részvétele (legalább) 2 Frontex közös
Más partnerek részvételével folytatott
0,2
6,5
0,2
6,0
0,2 5,4 0,1
74/89
REL2 C3, C2
Munkamegállapodások keretében együttmőködés kialakítása a Frontex és harmadik országok illetékes hatóságai között, az uniós tagállamok által végrehajtott – harmadik országokkal folytatott operatív együttmőködést is magában foglaló – tevékenységek elısegítése, valamint a Frontex által a harmadik országok tekintetében megvalósított operatív együttmőködés integrált végrehajtásának ellenırzése.
cselekvésben.
mőveletek száma.
Munkamegállapodások a Frontex és 2, a földközi-tengeri vagy a nyugatafrikai térségben található harmadik ország illetékes hatóságai között.
Aláírt munkamegállapodások száma.
Munkamegállapodás a Frontex és 1, a nyugat-balkáni régióban található harmadik ország illetékes hatósága között.
Aláírt munkamegállapodások száma.
0,2
A földközi-tengeri vagy a nyugatafrikai térségben található 3 harmadik ország hatóságának részvétele a Frontex közös cselekvéseiben.
Más partnerek részvételével folytatott mőveletek száma.
0,1
Munkamegállapodás a Frontex és egy, a kelet-európai/délkeleteurópai régióban található harmadik ország illetékes hatósága között.
Aláírt munkamegállapodások száma.
Az Orosz Föderáció, Ukrajna és Moldova hatóságainak részvétele 6
Más partnerek részvételével folytatott
4,6
0,2
6,8
5,9
5,7
0,2
6,3
0,2
75/89
Frontex közös cselekvésben.
közös cselekvések száma. 5,0
Munkamegállapodás a Frontex és egy másik kontinensen található (1) ország (pl. Kanada, Kína, Ausztrália) illetékes hatóságai között.
Aláírt munkamegállapodások száma.
Munkamegállapodás végrehajtása az USA belbiztonsági minisztériumával, a minisztérium részvétele 2 Frontex közös cselekvésben.
Más partnerek részvételével folytatott közös cselekvések száma.
Munkamegállapodás a Frontex és 1 harmadik ország illetékes hatósága között, amely ország – a rendelkezésre álló kockázatelemzés alapján – az EU-ba irányuló illegális migráció kiindulási vagy tranzitországának tekinthetı.
Aláírt munkamegállapodások száma.
Regionális együttmőködési kezdeményezések és az EUBAM részvétele (egyenként legalább) 1 Frontex közös cselekvésben.
Más partnerek részvételével folytatott közös cselekvések száma.
0,3
4,2
0,3
2,8
0,3
6,2
0,1 4,0
76/89
0,2
A Frontex és az Orosz Föderáció állami határırszolgálata között létrejött együttmőködési tervben megfogalmazott tevékenységek.
Más partnerek részvételével folytatott közös cselekvések száma.
(Legalább) 3 uniós tagállam tevékenységeinek támogatása, az e tagállamok által harmadik országokkal folytatott operatív együttmőködés végrehajtása érdekében.
Azon tagállamok száma, amelyek tevékenységei támogatásban részesülnek.
Operatív együttmőködés – amennyiben azt szükségesnek vélik egy megkötött munkamegállapodás keretében –vagy egyetértési megállapodás 1 regionális együttmőködési kezdeményezéssel (pl. BSRBCC).
5,5
0,2
3,7
0,2
3,3
77/89
Stratégiai fejlesztés (SD) Indikát or
Célkitőzés
Eredmények és teljesítménymutatók
Cél
SD1 C4
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
Azon belsı és külsı tényezık azonosítása és értékelése, amelyek befolyásolhatják a Frontex közép- és hosszú távú fejlıdısét, annak érdekében, hogy lehetıvé váljon a Frontex vezetése számára az idıszerő és tájékozott döntéseket meghozatala a jelenlegi és a jövıbeni döntésekre vonatkozóan.
Értékelések és/vagy háttér-információk nyújtása a Frontex vezetése és az Igazgatótanács tagjai számára a Schengeni Megállapodás, a bevándorlás/menekültügy , embercsempészet és emberkereskedelem, vámügy, tengerpolitika és tengerkutatás terén megvalósuló uniós kezdeményezésekrıl. A Frontex nézıpontját meghallgatják és – lehetıség szerint – követik az érdekelt felek,
0,5 Több rendelkezésre bocsátott értékelés.
5,2
0,5
78/89
SD2 C1, C2, C3
Stratégiai partnerségek létrehozása és fenntartása más uniós szervekkel vagy nemzetközi szervezetekkel az integrált határigazgatási koncepció továbbfejlesztése, valamint a Frontex stratégiai céljainak – azaz a tudatosság, a reagálás és az interoperabilitás – megvalósításához való hozzájárulás érdekében.
különösen az uniós intézmények, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a Frontexet vagy az uniós határigazgatást. Különbözı tevékenységek (pl. szemináriumok, képzések, hálózatok stb.) fokozatos végrehajtása, amelyeket több, az integrált határigazgatás és a Frontex stratégiai céljainak fejlesztését és végrehajtását célzó operatív tevékenység követ.
4,5
0,5 Azon konferenciák, szemináriumok száma, amelyeken a Frontex részt vett. Mőködı hivatalos vagy nem hivatalos megállapodások száma.
4,3
Hivatalos és nem hivatalos megállapodások számos különféle partnerrel. Közös érdekeltségő tevékenységek a migráció és a határigazgatás terén tevékenykedı nemzetközi szervezetekkel (UNHCR, IOM és ICMPD).
Harmadik felek részvételével végrehajtott Frontex-tevékenységek száma.
0,5
5,0
79/89
Azonosított közös érdekeltségő területek; részvétel közös projektekben vagy programokban más uniós ügynökségekkel, illetve hozzájárulás ilyen projektekhez és programokhoz, olyan területeken mint például a bel- és igazságügy (bőnüldözés), integrált tengerpolitika, vámügy, kutatás és fejlesztés, ideértve a mőholdak használatával kapcsolatos programokat.
0,5
Több résztvevı. 5,3
Tervezés és ellenırzés (CTL)
Indikátor Cél
CTL1
Célkitőzés
A 2008-ban indított stratégiai változás (irányítási) ciklus beállítása és végrehajtása a stratégiai tervezési
Eredmények és teljesítménymutatók
Többéves üzleti terv, 2010–2013 (MABP 2010–
A termék elkészítésének
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend 0,3
80/89
C4
folyamat elısegítése és lerövidítése érdekében, valamint 2013) hogy több idı álljon rendelkezésre a szervezeti teljesítmény nyomon követésére és ellenırzésére. 2010. évi munkaprogram Többéves finanszírozási terv, 2010–2013 (MAFP 2010–2013) 2010. évi költségvetés
Éves mőveleti terv A Frontex 2008. évi általános jelentése és az engedélyezésre jogosult tisztviselı jelentése Éves kockázatfigyelés
CTL2 C4
Célzott teljesítményirányítási rendszer bevezetésének véglegesítése a Frontexnél.
Negyedéves értékelı jelentések, ideértve az üzleti kockázatok értékelését. Havi eligazítások a teljesítménnyel kapcsolatos kérdésekrıl.
idıszerősége.
5,2
A termék elkészítésének idıszerősége. A termék elkészítésének idıszerősége. A termék elkészítésének idıszerősége. A termék elkészítésének idıszerősége.
0,4
A termék elkészítésének idıszerősége.
0,1
Lerövidített irányítási ciklus. A kockázatok fokozott érzékelése (lehetıségek és kihívások). A kockázatok fokozott érzékelése (lehetıségek és kihívások).
0,3 5,8 0,3
6,7 0,2 5,5 0,1 6,8 0,1 7,2
6,7
5,5 0,2 4,2
81/89
Információ és átláthatóság
Indikát or Cél
Célkitőzés
Eredmények és teljesítménymutatók
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
PR1 C3, C4
PR2 C£, C4
A Frontex küldetésének, értékeinek és kultúrájának elımozdítása a személyzet tagjai körében, kommunikációs eszközök és más legjobb gyakorlatok bevezetése révén. Tájékoztatás nyújtása az érdekelt felek és az európai polgárok számára az Ügynökség tevékenységeirıl a Frontex kommunikációs stratégiájának végrehajtásán keresztül, amelynek finomhangolása még hátra van.
A felhasználók rendelkezésére álló, célzott intranet weboldal.
Fokozott ügyfélelégedettség.
Idıszakos értesítık és jelentések a rendkívüli eseményekrıl.
Fokozott ügyfélelégedettség.
3,5 4,6 1,5 nincs adat
Jogi ügyek (LA)
Indikát or Cél
Célkitőzés
Eredmények és teljesítménymutatók
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend
LA1 C4, C3
Keret létrehozása jogi tanácsadás nyújtására a belsı és külsı érdekelt felek számára az Ügynökséggel kapcsolatos kérdésekben.
Kész jogi tanácsok a döntéshozatalhoz.
Tanácsok száma.
2,0 5,7
A Frontex peres ügyekben vagy
Kevesebb idıráfordítás.
1,0
82/89
LA2 C4, C3
Átfogó jogi döntések és tanácsok idıszerő meghozatala.
különbözı jogi eszközök kidolgozásában képviselt álláspontjával kapcsolatos döntések. Kész jogi tanácsok a döntéshozatalhoz. A Frontex peres ügyekben vagy különbözı jogi eszközök kidolgozásában képviselt álláspontjával kapcsolatos döntések.
5,0
Tanácsok száma.
3,0 6,0 1,0
Kevesebb idıráfordítás. 5,5
83/89
2.4.11. Belsı ellenırzés és minıségirányítás
Belsı ellenırzés és minıségirányítás
Indikát or Cél
IA1 C4
Teljes munkaidı egyenérték 2008 2009 2,524 2,525
Célkitőzés
A cél az, hogy ellenırizzék a belsı ellenırzési rendszert és értékeljék annak hatékonyságát, és – általánosabban – a Frontex egységeinek teljesítményét a Frontex politikái, projektjei és intézkedései végrehajtása tekintetében, a folyamatos fejlıdés megvalósítása érdekében.
Pénzügyi eszközök 2008 2009 340 00026 50 000
Eredmények és teljesítménymutatók
2–4 ellenırzés végrehajtása a 2008 vége felé elkészült kockázatelemzéssel összhangban.
Erıforrások elosztása (Teljes munkaidı egyenérték EUR) Fontossági sorrend 3,0 50 000
Ellenırzési jelentések száma. 7,2
24
2008. augusztus végén a „minıségirányítási vezetı” pozíció még mindig betöltetlen. Az 1 adminisztrációs asszisztens erıforrást megosztja a belsı ellenırzés és a tervezés és ellenırzés egység. 26 A 340 000 EUR összeg a 2008. januárban indított, a 33. cikk szerinti értékeléshez rendelt elıirányzatokat is magában foglalja. 25
84/89
Szószedet Célok A cél egy, a jövı egy pontján megvalósítandó, meghatározott eredmény. Többféle célt különböztethetünk meg:
□ eredmény cél: egy konkrét programban részt vevı ügyfelek által elért eredmények tekintetében; □ tevékenység cél: a szervezet egészét érintı tevékenységek tekintetében; □ az egész szervezetre kiterjedı cél: a szervezet egészét érintı tevékenységekkel kapcsolatban elért átfogó eredmény tekintetében, amely gyakran egynél több programot foglal magában; □ program cél: átfogó teljesítmény, egy adott programban végrehajtott tevékenységek tekintetében. Ez a cél lehet tevékenység cél vagy eredmény cél. Célokon alapuló stratégiai tervezés A stratégiai tervezés e formája nagy hangsúlyt fektet a világos, átfogó célok meghatározására, amelyeket a szervezetnek figyelembe kell vennie a stratégiai tervezés során. A célokat rendszerint a szervezet küldetésével, jövıképével és/vagy értékeivel, valamint a helyzetelemzés eredményeivel összhangban határozzák meg. A célokon alapuló stratégiai tervezés ellentétes a probléma alapú stratégiával, amelynek esetében a tervezık a stratégiai kérdések megoldására helyeznek komoly hangsúlyt. Érdekelt felek Lásd: vállalati érdekelt felek Feladatkörnyezet A feladatkörnyezet egy szervezet üzleti környezetének része, amely magában foglalja a szervezetet közvetlenül befolyásoló elemeket vagy csoportokat, amelyekre szintén hatással van a feladatkörnyezet. A Frontex feladatkörnyezete27 sok olyan csoportot foglal magában, amelyek érdekeltek a Frontex üzleti tevékenységeiben. E csoportokra a Frontex vállalati érdekelt feleiként hivatkozunk, mivel ezek befolyásolják a Frontex célkitőzéseinek megvalósítását, illetve hatással van rájuk e célkitőzések megvalósulása. Ezek Integrált határigazgatás Az integrált határigazgatás koncepció egy átfogó modell, amely rögzíti a) a határellenırzést, b) a határokon átnyúló bőncselekmények felderítését és kivizsgálását, c) a négy pillérbıl álló hozzáférés-ellenırzési modellt (harmadik országokban végrehajtott intézkedések, együttmőködés szomszédos országokkal, határellenırzés és ellenırzési intézkedések a szabad mozgás területén, ideértve a
85/89
visszatérést), d) az ügynökségek közötti együttmőködést a határigazgatás terén és a nemzetközi együttmőködést, e) a tevékenységek koordinálását, illetve a tevékenységek összhangját a tagállamokra és az uniós intézményekre, valamint a Közösség és az Unió egyéb szervezeteire nézve.28 A teljesítménymutatók egyrészrıl vonatkozhatnak a múltbéli teljesítményre, de elıre is jelezhetik a jövıbeni teljesítményt a hatékonyságot mutató, magas szintő teljesítménybeli eredményekkel összevetve. Mőködési terv (éves terv) A mőködési terv a szervezet céljaira, stratégiáira, cselekvési terveire és költségvetésére koncentrál, különösen az elkövetkezı évre (vagy a következı 12 hónapos idıszakra vagy költségvetési évre) vonatkozóan. A stratégiai terv gyakran több évet ölel fel, és a stratégiai tervezési idıszak elsı évét részletesebben dolgozzák ki és jellemzik, mint a stratégiai terv más éveit. A résztelesen kidolgozott elsı évet sok esetben belefoglalják egy ún. mőködési (vagy éves) terv elnevezéső tervdokumentumba, amely elkülönül a stratégiai tervtıl. Egyes tervezık a mőködési tervre cselekvési tervek összességeként hivatkoznak. Operatív Az operatív tevékenységek a napi vagy a rövid távú tevékenységeket jelentik. (A „rövid távú” kifejezés a legfeljebb egyéves idıtartamot fedi le; a „középtávú” egynél több, de legfeljebb három éves idıtartamra, a „hosszú távú” pedig háromnál több, de legfeljebb ötéves idıtartamra vonatkozik.) Program A program a szervezet által biztosított termékek és/vagy szolgáltatások szoros kapcsolatban álló csoportja, amelynek célja az, hogy kielégítse bizonyos ügyfélcsoportok közös igényeit. Projektek A projektek egy termék vagy szolgáltatás létrehozására irányuló ideiglenes próbálkozások. Stratégia A stratégia olyan átfogó megközelítés, amely a szervezet belsı erısségeit használja fel arra, hogy megragadja a külsı lehetıségeket, mialatt orvosolni próbálja a belsı gyengeségeket a kívülrıl érkezı fenyegetések elhárítása érdekében. A stratégiák gyakran stratégiai célok megvalósítására vagy stratégiai kérdések megoldására irányuló átfogó megközelítések. A stratégiák rendszerint hosszú távúak (ebben az értelemben a „külsı” olyasvalamit jelent, amit a szervezet nem tud közvetlenül irányítani, a „belsı” pedig olyan tényezıre utal, amelyet a szervezet rendszerint irányítani képes). Stratégiai Egy téma stratégiainak tekinthetı, ha: □ a szervezet vezetıi határozott erıfeszítéseket tesznek és erıteljes támogatást nyújtanak vele kapcsolatban;
28
A Bel- és Igazságügyi Tanács 2006. december 4–5-én Brüsszelben tartott 2768. ülésének következtetései.
86/89
□ a szervezet külsı és belsı környezetében lehetségesen bekövetkezı változások hatásának gondos mérlegelése után jön létre; □ a szervezet jövıjén alapul; és □ a terv végrehajtása során a szervezet erıforrásainak széles körő felhasználásával jár. A stratégiai témák ellentétben állnak az operatív tevékenységekkel. Stratégiai kérdések A stratégiai kérdések nagyon fontos kihívások, amelyekkel a szervezetnek szembe kell néznie. Gyakran a szervezet gyengeségei vagy a szervezetet fenyegetı veszélyek formájában merülnek fel. A stratégiai kérdések azonosítása sokszor külsı és belsı elemzések eredménye, amelyek együtt alkotják a helyzetelemzést. Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés alapvetıen annak értékelése, hogy mi zajlik a szervezet belsı és külsı környezetében, meghatározva, hogy mi a teendı az ügyfelek igényeinek való jobb megfelelés érdekében, illetve az, hogy ezt ki, hogyan és mikorra fogja megvalósítani. Megjegyzendı, hogy a stratégiai terv a szervezet legmagasabb szintő tervét képviseli és idınként több évre szól. Egyes szervezetek számára éves mőködési terveket dolgoznak ki (azaz olyan terveket, amelyben meghatározzák, hogy mik a teendık az év során). Vannak olyan tervezık, akik határozott különbséget tesznek a stratégiai tervezés és hosszú távú tervezés között, azzal érvelve, hogy az elıbbi egy egyedi megközelítést dolgoz ki a külsı vagy a belsı környezetben bekövetkezett változás kezelésére, míg az utóbbi pusztán azt jelzi, hogy a terv több évet ölel fel. Taktika A taktika egy sor olyan (általában) rövid távú és kisebb tevékenységet takar, amelyek célja egy bizonyos teljesítmény (feladat vagy célkitőzés) megvalósítása. A stratégia ezzel szemben (általában) hosszú távú és nagy léptékő tevékenységek sora, amelyek egy stratégiai cél megvalósítására vagy egy stratégiai kérdés megoldására irányulnak. Termékek Általában véve a termék szó utalhat egyetlen tárgyra vagy egységre, azonos termékek csoportjára, áruk és szolgáltatások csoportjára, vagy lehet áruk vagy szolgáltatások ipari besorolása is. Tevékenység alapú irányítás és tevékenység alapú tervezés A tevékenység alapú irányítás elsısorban a tevékenységek/üzleti folyamatok irányításával foglalkozik a szervezeti célok megvalósítása érdekében, csökkenti a költségtényezıket és az értéket nem hordozó tényezıket, és átcsoportosítja az erıforrásokat az értékteremtı területekre, kifelé orientált tevékenységekhez vagy üzleti folyamatokhoz. Mértékegységben fejezi ki a költséget, az idıt, a minıséget és az eredményeket, így mindenki tisztán láthatja, hogy tevékenységei mennyiben járulnak hozzá a küldetéshez vagy a stratégiához.
87/89
A tevékenység alapú tervezés – a ciklikus irányítási folyamat (tervezés, szervezés, irányítás és ellenırzés) elsı lépéseként – ezt a megközelítést alkalmazza a kívánt tevékenységek kidolgozásához, amelyeket aztán összekapcsol a költségtényezıkkel és a várt eredményekkel. Vállalati érdekelt felek A vállalati érdekelt felek további csoportokra – elsıdleges érdekelt felek és másodlagos érdekelt felek – bonthatók. Az elsıdleges érdekelt felek közvetlen kapcsolatban állnak a szervezettel, és képesek tevékenységeinek közvetlen befolyásolására. Ebbe a csoportba tartoznak az ügyfelek, az alkalmazottak és a beszállítók. A másodlagos érdekelt felek csak közvetett módon érintettek a vállalatban, de rájuk is hatással vannak a vállalat tevékenységei. Végeredmények (eredmények) A végeredmények az ügyfeleknél egy programban való részvételbıl adódóan bekövetkezı változások. Ezek rövid, közép- vagy hosszú távúak lehetnek. A végeredmények azok a valós eredmények, amelyeket a szervezet el kíván érni és amelyeket a közösség elvár a szervezettıl.
88/89
1. melléklet: A Frontex által alkalmazott stratégiai változási ciklus
-
Hatások és trendek politikai gazdasági társadalmi technológiai jogi környezetvédelmi
Erıforrásokat ellenırzı legfontosabb szereplık - ügyfelek - fogyasztók - fizetık - tagok - szabályozók
Versenytársak - versengı erık
Külsı környezet
S
Együttmőködık - együttmőködı erık
B G
G
Lehetıségek és kockázatok
B
S
B
S
B
B
B
B
B
B
Elızetes megállapod ás
Mandátumok
- követelmények - elvárások
- készenlét értékelése S - tervezésre vonatkozó terv
Küldetés és értékek
B
V - célok - érdekelt felek szerint
V
G
Stratégiai kérdések
G
B
S
S
S
B
S
B
S
B
B
B
B
B
B
B
B
B
Stratégia kialakítása
Stratégia és terv felülvizsgálata és kiigazítása
- 5 lépcsıs folyamat - ovális tervezés - stratégiai terv tervezete
A szervezet jövıbeni jellemzése
A stratégia és a tervezési folyamat újraértékelése
Végrehajtás - változás a stratégiában vagy stratégia lezárása - stratégiai igazgatási rendszer tervezése
(A sikerhez szükséges vállalások) (opcionális) V
V
V
Erısségek és gyengeségek
S
Stratégiai tervezés
B -
G
S
- közvetlen megközelítés - célokon alapuló megk. - sikerorientált megk. képe - közvetett megközelítés - ovális tervezés (oval mapping) - feszültségeken alapuló megk. (tensions V approach) - rendszerelemezés
Belsı környezet
Erıforrások humán gazdasági információ kompetenciák kultúra
G
Jelenlegi stratégia - átfogó - részlegek szerinti - üzleti folyamatok szerinti - gyakorlati
Teljesítmény - célok - mutatók - eredmények - elızmények
Vezetés B
A folyamatok általában itt kezdıdnek
B S
Itt kerülhet sor az érdekelt fél elemzésére
B G
Itt történhet a célok megfogalmazása
V
Itt történhet a jövıkép kialakítása
89/89
