European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union
2011. évi munkaprogram
European Agency for the Management of Operational Cooperation at the External Borders of the Member States of the European Union
Tartalomjegyzék
Összefoglaló ..................................................................................... 5 1. Általános rész ............................................................................ 14 1.1. Bevezetés ................................................................................................................... 14 1.2. Küldetés..................................................................................................................... 15 1.3. Jövőkép...................................................................................................................... 16 1.4. Stratégia ..................................................................................................................... 16 1.5. Megközelítés ............................................................................................................. 21 1.5.1. Célorientált megközelítés ................................................................................... 21 1.5.2. Programok, projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása ......................... 21 1.5.3. A többéves tervezést lehetővé tevő programok.................................................. 22 1.6. Környezeti feltételek ................................................................................................. 23 1.6.1. Politikai vagy uniós vonatkozású tényezők ....................................................... 23 1.6.2. Gazdasági tényezők ............................................................................................ 26 1.6.3. Társadalmi és politikai környezet ...................................................................... 27 1.6.4. A határigazgatással kapcsolatos technológiai fejlemények ............................... 27 1.7. A külső határokon tapasztalható helyzet kilátásai 2011-ben .................................... 29 1.7.1. A 2010-es helyzet ............................................................................................... 29 1.7.2. Általános kitekintés ............................................................................................ 30 1.7.3. Kitekintés régiók szerint .................................................................................... 31 1.8. Az éves kockázatértékelésben megfogalmazott ajánlások 2011-re vonatkozóan ..... 34
2. A FRONTEX legfontosabb tevékenységi területei és a kapcsolódó célkitűzések ............................................................... 38 2.1. A Frontex 2010–2013 közötti többéves tervének (MAP 2010–2013) alapját képező célok ......................................................................................................................... 38 2.1.1. 1. cél: Tudatosítás............................................................................................... 38 2.1.2. 2. cél: Reagálás................................................................................................... 38 2.1.3. 3. cél: Interoperabilitás ....................................................................................... 39 2.1.4. 4. cél: Teljesítmény ............................................................................................ 39 2.2. Célkitűzések és eredmények ..................................................................................... 39 2.3. Teljesítményirányítási rendszer és fontossági sorrend .............................................. 39 2.3.1. Teljesítménymutatók .......................................................................................... 39 2.3.2. Fontossági sorrend ............................................................................................. 44 2.4. A Frontex operatív portfoliója és programozása ....................................................... 45 2.4.1. Műveleti részleg ................................................................................................. 45 2.4.2. Kapacitásfejlesztési Részleg .............................................................................. 57
2/153
Közös alaptantervek ..................................................................................................... 61 Képzési tevékenységek a Frontex műveleti részlegének (OPD) programjai részeként65 Hálózatépítés és együttműködés az érdekelt felekkel .................................................. 66 Egyéb tevékenységek ................................................................................................... 72 2.5. A célkitűzések, eredmények (projektek, termékek, szolgáltatások), teljesítménymutatók és az erőforrások elosztásának áttekintése .............................. 78 2.5.1. Műveleti részleg ................................................................................................. 78 2.5.1.1. Közös műveletek ............................................................................................. 78 2.5.1.2. Kockázatelemzési egység (RAU) ................................................................... 87 2.5.1.3. Frontex Helyzetelemző Központ ..................................................................... 95 2.5.2. Kapacitásfejlesztési Részleg .............................................................................. 98 2.5.2.1. Kutatás és fejlesztés ........................................................................................ 98 2.5.2.2. Képzési egység .............................................................................................. 101 2.5.2.3. Egyesített Erőforrások Egység ...................................................................... 105 2.5.3. Igazgatási részleg ............................................................................................. 112 2.5.3.1. Igazgatási szolgáltatások ............................................................................... 112 2.5.3.2. Pénzügy és beszerzés .................................................................................... 118 2.5.3.3. Jogi ügyekkel foglalkozó egység .................................................................. 123 2.5.4. Igazgatóság és ügyvezetői támogatás ............................................................... 125 2.5.4.1. Frontex operatív iroda ................................................................................... 125 2.5.4.2. Külső kapcsolatok ......................................................................................... 127 2.5.4.3. Tervezés és ellenőrzés (CTL)........................................................................ 135 2.5.4.4. Minőségirányítás ........................................................................................... 137 2.5.4.5. Információ és átláthatóság............................................................................. 139 2.5.5. Belső ellenőrzés ............................................................................................... 140 1. melléklet – Tervezett operatív tevékenységek (ábécésorrendben) ............................. 141 2. melléklet – A tagállamok által megnevezett, érdeklődésre számot tartó, téma szerinti területek indikatív jegyzéke (ábécésorrendben) ..................................................... 143
Ábrák jegyzéke 1. ábra: A Frontex szervezeti felépítése.................................................................17 2. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2005–2011 közötti időszakban ............18 3. ábra: A személyzet alakulása a 2005–2011 közötti időszakban ........................19
Táblázatok 1. táblázat: 2011. évi bevételek áttekintése ............................................................ 7 2. táblázat: A személyzet alakulása a 2010–2011 közötti időszakban .................... 7 3. táblázat: 2011. évi kiadások áttekintése (címenként) ......................................... 8 4. táblázat: Igazgatási kiadások 2009–2011-ben ...................................................10 5. táblázat: Operatív kiadások 2009–2011-ben .....................................................11 6. táblázat: Erőforrások áttekintése (2010–2011) ..................................................17 7. táblázat: A pénzügyi erőforrások alakulása (2009–2011) ..................................18
3/153
8. táblázat: Az igazgatási tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése .............................................................................................................20 9. táblázat: Az operatív tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése (2009–2011) ........................................................................................21
4/153
Összefoglaló A munkaprogram1 a Frontex operatív terve, amelynek alapján az irányítási célú jelentéstételt (a 2011 során kezdeményezett és végrehajtott operatív tevékenységek vizsgálatát és értékelését) elvégzik. A munkaprogram javaslatként előterjeszti és körvonalazza a Frontex lehetséges tevékenységi területeit a szóban forgó évben. A Frontex munkaprogramja egyben a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítja az Európai Unió tagállamainak polgárai számára. A munkaprogram felépítése a Frontex működési modelljét követi, amely három alapvető funkcióra épül: 1. kockázatelemzés és az ismeretek kezelése, 2. a közös műveletek irányítása (beleértve az operatív reakcióképességet), és 3. kapacitásfejlesztés. Ezeket az alapvető funkciókat a Frontex által az integrált határigazgatási koncepció alkalmazása során tett közreműködése és elért eredményei teszik lehetővé. A koncepciót a tagállamok és harmadik országok határellenőrzési hatóságaival szoros együttműködésben hajtják végre, támogatva és segítve a regionális struktúrákat és az ügynökségek közötti együttműködést. A Frontex működési modelljének sikere nem csupán a Frontex szervezeti struktúrájában felhalmozódott humán, pénzügyi és technikai erőforrások rendelkezésre állásától és felhasználásától függ, hanem a külső szereplők és partnerek, például a Frontex által koordinált tevékenységekben közreműködő tagállamok hozzájárulásától is. A Frontex tevékenységeit a termékek és szolgáltatások folyamatos és ismétlődő leszállításaként, illetve teljesítéseként azonosították. Ezek a tevékenységek az elkövetkező években is a Frontex operatív portfoliójában maradnak. Ebben az időszakban némelyik tevékenység változatlan marad, míg másokat az elért életciklusuktól függően kismértékben kiigazítanak. Mindezeken túl, az új belső biztonsági stratégiával összhangban a Frontex operatív tevékenységei egyre inkább előtérbe helyezik a külső határokon megjelenő szervezett bűnözést. A középtávú megközelítést tükröző programokban csoportosították a részlegeken átnyúló tevékenységeket, valamint az egy részlegen belüli tevékenységeket. A 1
A munkaprogram egy adott terv megvalósításához szükséges tevékenységeket vagy lépéseket határozza meg. Célja, hogy ehhez kapcsolódóan stratégiai cselekvést fogalmazzon meg.
5/153
csoportosítás lehetővé teszi, hogy szükség esetén anélkül igazítsák ki e programok éves összetételét, hogy módosítani kellene a program általános hatókörét. E rugalmasság lehetővé teszi, hogy kezeljék a Frontex működési környezetében bekövetkezett változásokat. A 2011. évi munkaprogram általános része összefoglalja a Frontex küldetését, stratégiai pozícióját és a Frontex jövőképét. Az éves munkaprogram csak általános szinten foglalkozik a kérdésekkel. Az általános rész ezután a környezeti feltételek bemutatásával folytatódik, és kitekintést ad az EU külső határain 2011-ben tapasztalható helyzetről. E rész főként a 2010-es éves és félévi kockázatértékelés megállapításain alapul. A Frontex 2011. évi munkaprogramjának második része a Frontex legfontosabb tevékenységi területeire összpontosít, amelyeket a Frontex négy stratégiai központja (célja), azaz a tudatosság (elemzési képességek)2, a reagálás (operatív és reagálási képességek)3, az interoperabilitás (testreszabás)4 és a teljesítmény (vezetési képességek)5 mentén dolgoztak ki. A Frontex szervezeti felépítése részlegekre és egységekre oszlik, amelyek az eredményeket szolgáltatják, és amelyekhez teljesítménymutatókat rendeltek az irányítás és a vezetés elősegítése érdekében. Minden egyes projekthez, termékhez és szolgáltatáshoz emberi erőforrás és pénzügyi eszközök kapcsolódnak, amelyek az ebben a dokumentumban leírt eredmények megvalósításához vezető tevékenységek végrehajtásához szükségesek. Az összefoglaló következő része arra vállalkozik, hogy összegezze és megvilágítsa azokat a területeket, ahol a strukturális változások mellett az eredmények tekintetében is történnek változások, ennélfogva e területeken az emberi és/vagy pénzügyi erőforrások terén növekedés várható.
2
A TUDATOSSÁG azt jelenti, hogy operatív információk alapján és a helyzet elemzése révén az EU külső határainak biztonságára esetlegesen hatást gyakorló változások, kockázatok és fenyegetések értékeléséhez a Frontex képet alkot a kialakult helyzetről.
3
REAGÁLÁS – azt jelenti, hogy a Frontex kulcsfontosságú szerepet tölt be a közös tevékenységek kezdeményezésében és abban, hogy európai uniós szinten a legnagyobb hatékonysággal összehangolja a rendszeres operatív határbiztonsági intézkedéseket. Ezzel eredményesen támogatja a tagállamokat a vészhelyzetek kezelésében és az EU külső határain a biztonság garantálásában.
4
Az INTEROPERABILITÁS azt jelenti: a cél az, hogy a Frontex központi szerepet játsszon az EU külső határainak hatékony igazgatását támogató doktrínák, szükségletek, operatív és igazgatási eljárások, valamint technikai megoldások harmonizációjának előmozdításában.
5
TELJESÍTMÉNY – az erőforrások felhasználásának hatékonyabbá tétele, a munkafolyamatok fejlesztése, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósítása.
6/153
A tevékenység leírása
2010. évi költségvetés
2009. évi költségvetés
2011. évi költségvetés tervezete
(módosítva 2010. augusztusban) minden összeg euróban értendő I.
Közösségi támogatás
85 000 000
85 550 000
81 000 000
II. A schengeni társult országok hozzájárulásai
2 400 000
1 890 843
4 534 000
III. Az Egyesült Királyság és Írország hozzájárulása
850 300
850 000
850 000
0
p.m.
88 250 000
88 290 843
86 384 000
0
0
0
IV. A tagállamok bármilyen önkéntes hozzájárulása ÖSSZESEN V. Meghatározott bevételek
rendeltetésű
1. táblázat: 2011. évi bevételek áttekintése
Annak ellenére, hogy a Frontex 2011–2013-as többéves terve általánosságban azt javasolta, hogy 2011-ben ne csak a tevékenységek emelkedő száma miatt növeljék a személyzeti létszámot, hanem amiatt is, hogy néhány tevékenység hatóköre is bővül, a Frontexnek a „nulla növekedés” politikáját kell követnie 2011-ben.
Humán erőforrások
Ideiglenes alkalmazottak Szerződéses alkalmazottak Kirendelt nemzeti szakértők Összesen
2010
2011
143 (48%)
143 (48%)
Változás 0
79 (26%)
79 (26%)
0
76 (26%)
76 (26%)
0
0 298 (100%)6 298 (100%) 2. táblázat: A személyzet alakulása a 2010–2011 közötti időszakban
6
2010-ben csupán azon alkalmazottak száma növekedett, amelyek nem szerepelnek a költségvetés létszámtervében. Az alábbi táblázat a kiegészítő személyzet megoszlását mutatja a Frontex egységei között. Szerződéses alkalmazottak
Összes kiegészítő személyzet a szerződéses alkalmazottaknál
4
IKT helpdesk
1
Asszisztens (helyettesítés) az ügyvezetői támogatásban
1
Asszisztens a RAU-ban
1
Asszisztens az ügynökségi szolgáltatásokban
7 4
Kirendelt nemzeti szakértők (SNE) 1 További SNE-k összesen
FISO FOO Rövid időtávra kirendelt nemzeti szakértők, akiknek megbízását kiterjesztették az FOO-projektre
5
7/153
A fent említett politikával összhangban a személyzet számát 2011-ben 281 személyben állapították meg, amibe beleszámít az Ügynökség felső vezetése is. A Frontex azzal számol, hogy 2011-ben állandó pénzügyi erőforrásokra lesz szüksége. A következő években tovább kell stabilizálni a pénzügyi erőforrásokat és a kiigazítások mellett mérsékelten növelni kell a humán erőforrásokat, amit a szilárd teljesítményirányítási rendszer támaszt alá. Költségvetés 2009
Kötelezettsé gvállalások 2009
Kifizetések 2009
2010. évi módosított költségvetés (N1)
2011. évi költségvetés
minden összeg euróban értendő 1. cím
15 956 000
15 461 214
15 106 087
20 085 000
21 761 000
2. cím
10 044 000
6 558 191
4 772 725
10 894 000
11 310 000
3. cím
62 250 300
59 489 849
34 290 316
57 311 843
53 313 000
Összese n
88 250 300
81 509 255
54 169 128
88 290 843
86 384 000
3. táblázat: 2011. évi kiadások áttekintése (címenként)
Mivel 2011 során főként az IT-projektek folytatása terén előreláthatólag a kiadások elérik a csúcsot, az igazgatási és operatív kiadások aránya a 38:62 arány felé tolódik el. A korábbi években említetteknek megfelelően azonban az igazgatási kiadások jelentős „rejtett” működési kiadásokat tartalmaznak (1. cím). A Frontex teljesítményirányítási rendszerének bevezetésével jobb és reálisabb képet kapunk az operatív és igazgatási kiadások valós arányáról. 2011-ben az egyéb igazgatási kiadások mintegy 0,4 millió euróval emelkednek majd, ebből 0,3 millió eurót a megemelkedett IT-kiadások fedezésére különítenek el. Az operatív kiadások a 2011. évi költségvetés 62 %-át teszik ki. A működési költségvetés 10%-kal csökken a 2010-es módosított költségvetéshez (N1) viszonyítva. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása azonban lehetővé teszi mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos operatív tevékenységek 10%-os növelését. A biztonság határigazgatáson keresztül történő megerősítésére irányuló stratégiai célkitűzésekhez kapcsolódva a Frontex megerősített koordinációja támogatja majd, hogy szorosabban összekapcsolják a bűnmegelőzést és a bűnüldözést a
8/153
migráció kezelésével. Ezzel teljes mértékben határigazgatás koncepciójában rejlő lehetőségeket.
kiaknázzák
az
integrált
Figyelembe véve, hogy a Frontex által ellátott feladatok teljes egészében lefedik a négy pillérből álló uniós határbiztonsági stratégiát, a határigazgatás és a visszatérési műveletek terén 2011-ben különösen fontos lesz a tevékenységek folyamatos megerősítése a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatok és a velük folytatott együttműködés tekintetében. Külön erőfeszítéseket tesznek a földközitengeri régióban, Nyugat-Afrikában, Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten lévő harmadik országok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés elmélyítése érdekében. 2011-ben a Frontex a tagállamokkal együtt mérlegeli az „európai határőrizeti rendszer (Eurosur)” fejlesztésének folytatásában való részvételt is. Ehhez kapcsolódóan a tengeri, szárazföldi és légi határokon számos hosszú távú műveletre kerül sor. A Frontex a tagállamok közötti együttműködés erősítésével fokozza a határbiztonságot, továbbá a tagállamokkal együtt folytatja a regionális határigazgatási kezdeményezések kidolgozását, elsősorban a déli tengeri határokon. A nemzeti Frontex kapcsolattartó pontok (NFPOC) hálózata, valamint az egyedi hálózatok továbbfejlesztésére is sor kerül majd. A Frontex továbbra is törekszik elemzési kapacitásainak javítására. Megerősíti az európai bevándorlási összekötő tisztviselők (ILO) hálózatával kialakított kapcsolatokat is. A Helyzetelemző Központot tovább kell fejleszteni, hogy a szervezeti érettség következő szintjére lépjen. A korábbi évek tapasztalatai alapján a tengeri határokra elkülönített költségvetést a hatékonyság akadályozása nélkül a 2010-es eredeti szinten lehet tartani. Annak ellenére, hogy a tengeri határok tekintetében a kötelezettségvállalások magas szintet értek el, a kifizetések terén komoly elmaradások voltak. Ennélfogva ésszerűnek tűnik, hogy még csökkentett költségvetés mellett is kellő tér marad 7–9 projekt számára az EPN-program keretében. A Frontex költségvetésének legnagyobb részét a közös műveletek számára különítették el, hogy kockázatelemzés alapján tovább javítsák a Frontex kapacitását és hatékonyságát a tagállamok és schengeni társult országok operatív tevékenységeinek összehangolásában. Ez lehetővé teszi, hogy a Frontex még inkább az illegális migráció fő útvonalaira összpontosítson, és erősítse azt a hatást, amit a határigazgatás a bűnözés ellen a külső határokon folytatott küzdelemre fejt ki.
9/153
2009. évi költségvetés
2010. évi költségvetés (módosítva 2010. augusztusban)
2011. évi költségvetés tervezete
minden összeg euróban értendő Munkaerő-felvétel
315 000
246 000
173 000
Adminisztratív kiküldetések
450 000
450 000
600 000
egészségügyi
55 000
75 000
61 000
Az alkalmazottakkal kapcsolatos egyéb kiadások
430 000
692 000
772 000
63 000
70 000
70 000
175 000
175 000
135 000
15 956 000
20 085 000
21 761 000
Épületek bérlése és járulékos költségek
3 725 000
3 595 000
4 065 000
Adatfeldolgozás és távközlés
4 290 000
5 165 000
5 425 000
209 000
174 000
65 000
915 000
910 000
655 000
80 000
80 000
100 000
Nem operatív ülések
775 000
920 000
750 000
Ellenőrzés
50 000
50 000
250 000
10 044 000
10 894 000
11 310 000
Szociális és infrastruktúra
Szociális jólét Szórakoztatásra és reprezentációra szánt költségek ÖSSZES SZEMÉLYZETI KIADÁS
Ingóságok költségek
és
a
járulékos
Folyó igazgatási költségek Postai költségek
ÖSSZES EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁS
4. táblázat: Igazgatási kiadások 2009–2011-ben
10/153
2009. évi költségvetés
2010. évi költségvetés (módosítva 2010. augusztusban)
2011. évi költségvetés tervezete
minden összeg euróban értendő Műveletek
48 250 300
43 111 843
40 631 000
5 780 000
4 250 000
4 500 000
34 350 300
26 870 843
24 040 000
Légi határok
2 623 732
2 650 000
2 200 000
Visszatérési együttműködés
5 496 286
9 341 000
9 891 000
Kockázatelemzés
2 200 000
1 800 000
1 400 000
Frontex Helyzetelemző Központ
1 650 000
450 000
1 400 000
Képzés
6 800 000
7 200 000
5 700 000
Kutatás és fejlesztés
1 400 000
1 400 000
1 032 000
Egyesített erőforrások
1 400 000
1 400 000
1 000 000
550 000
1 950 000
2 150 000
Egyebek
150 000
150 000
150 000
Operatív IT-projektek
400 000
1 800 000
2 000 000
62 250 300
57 311 843
53 313 000
88 250 300
88 290 843
86 384 000
Szárazföldi határok Tengeri határok
Egyebek
Operatív összesen Mindösszesen
tevékenységek
5. táblázat: Operatív kiadások 2009–2011-ben
Annak ellenére, hogy a külső határokon végrehajtott közös műveletek és kísérleti projektek költségvetése 2,5 millió euróval 40,6 millió euróra csökken, abszolút értékben a műveleti napok száma 11%-kal fog nőni. A szárazföldi határokon végrehajtott közös műveletekre és kísérleti projektekre 4,5 millió eurót különítettek el a tagállamok és a schengeni társult országok operatív együttműködésének jobb összehangolása céljából, annak érdekében, hogy kezeljék az illegális migráció hullámait, továbbá a Balkánt és a keleti
11/153
útvonalakat megcélozva az EU külső határain nagyobb hatást érjenek el a bűnözés elleni küzdelemben. A tengeri határokon végrehajtott közös művelet és kísérleti projektek a korábbi évekhez hasonlóan most is a legnagyobb arányban részesülnek a Frontex költségvetésében elkülönített forrásokból. 20,4 millió eurót különítettek el a tengeri határokon végrehajtandó műveletekre, hogy fellépjenek a kockázatelemzés által azonosított útvonalakon érkező illegális bevándorlással szemben, mégpedig azáltal, hogy a műveleti területek és végrehajtási időszakok tekintetében bővítik a tengeri műveletek lefedettségét. A légi határokon folyó műveletek 2,2 millió eurós költségvetéssel rendelkeznek, hogy kezeljék a nyugat-balkáni régióból, Latin-Amerikából, Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről eredő migrációs helyzetet, valamint hogy a kockázatelemzésben azonosított reptereken az FJST-k bevetésével folytassák az illegális migráció jelenségével szembenéző hosszú távú megközelítések végrehajtását. A visszatérési műveletek növelik a tagállamoknak és a schengeni társult országoknak a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez nyújtott támogatást. 9,8 millió eurós költségvetést bocsátanak rendelkezésre többek között 20–25 közös – légi, szárazföldi vagy tengeri – visszatérési művelet támogatásához (ideértve a bérelt repülőgépek használatát is), valamint több ilyen művelet társfinanszírozásához. A kockázatelemzés a stratégiai elemzési termékeket és ehhez kapcsolódó tanácsadást, valamint operatív és taktikai elemzési termékeket biztosít megfelelő időben a belső és külső érdekelt felek számára. 1,4 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre több időszaki és eseti kockázatértékelés elkészítéséhez, valamint az Ügynökség operatív tevékenységeinek elemzési támogatásához. A Frontex Helyzetelemző Központja (FSC) továbbra is tudatosítja az érintettekben a kialakult helyzetet, valamint támogatja a kockázatértékelést és a vészhelyzeti/válságkezelési eljárásokat azzal, hogy tovább növeli az operatív képességet egy 9/7 szolgálaton keresztül. 2011-ben a kutatási és fejlesztési egység 1 millió eurós költségvetést kap a határellenőrzési vonatkozású szabványok harmonizálására és fejlesztésére mind operatív, mind technikai szinten, továbbá hogy folyamatosan tájékoztassa a tagállamokat a technikai/technológiai fejlődés újdonságairól a határőrizet terén, valamint képviselje a tagállamok érdekeit a határbiztonsági kutatásokban. A képzési egység tevékenységei nagyjából három kategóriát ölelnek fel: szabványos közös tantervek és továbbfejlesztett tanfolyamok, továbbképzés annak érdekében, hogy a nem a közös képzési szabványok szerinti kiképzésben részesült határőrökkel együtt lehessen működni, valamint képzési támogatás. 5,7 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre az egység több különböző
12/153
tevékenységéhez. A korábbi évekhez viszonyított forráscsökkenés nem érintheti az elvégzett képzési napok számát, amely 11%-kal fog nőni. Az egyesített erőforrások egység irányítja és továbbfejleszti az uniós tagállamok, a schengeni társult országok és a Frontex határőreinek és technikai berendezéseinek összevonását, hogy növelje az operatív erőforrások rendelkezésre állását és bevethetőségét a közös műveletek, technikai és operatív segítségnyújtás és gyorsreagálású operatív segítségnyújtás céljából, és ezzel erősítse a Frontex reagálási képességét. Az egyéb operatív tevékenységek főként az operatív IT-projektek költségvetését ölelik fel (2 millió euró), mint amilyen a RAU/FSC automatizálásának befejezése, a visszatérési/közös műveletek automatizálása, valamint egyéb projektek, ahol a források fő címzettjei a kutatási és fejlesztési egység és/vagy a képzési egység. Jóval kisebb mértékben ugyan, de ebből a költségvetési jogcímcsoportból fedezik azokat az operatív jellegű küldetéseket, amelyek nem kapcsolódnak egy meghatározott operatív projekthez.
13/153
1. Általános rész 1.1. Bevezetés A Frontex-rendeletben7 említett munkaprogram8 célja, hogy körvonalazza és elfogadja a Frontex lehetséges tevékenységi területeit a szóban forgó évben. A Frontex 2011. évi munkaprogramja és annak végrehajtása szorosan kapcsolódik 2011. évi költségvetés-tervezetének kidolgozásához és felhasználásához is, megindokolva a Frontex pénzügyi tervében címek, fejezetek és jogcímcsoportok szerint elkülönített forrásokat. A korábbi évekhez hasonló módon a munkaprogram egyensúlyt kíván teremteni az átláthatóság, a biztonság és a rugalmasság között, lehetővé téve, hogy a Frontex működési függetlenségét kihasználva kiigazítsa saját tevékenységeit. A 2011. évi munkaprogram a következőkre törekszik: 1. összhang a Frontex 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves tervével; 2. a „Programok” kategóriába rendezett „Termékek” és „Szolgáltatások” fenntartható megvalósítása (beleértve a továbbfejlesztést); valamint 3. új „Projektek” vagy „Programok” kezdeményezése és végrehajtása. Ad 1) 2009 során az igazgatótanács jóváhagyta a Frontex 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves tervét (MAP), kézzelfogható, hosszú távra szóló tevékenységekre ültetve át a Frontex stratégiai álláspontját. A MAP referenciaként szolgált a munkaprogram kidolgozása során. Ad 2) A Frontex 2009-ben elkezdte kialakítani termék- és szolgáltatási portfolióját. 2011-ben folytatódik e termékek és szolgáltatások megvalósítása, szükség esetén pedig a portfolió finomítása. Ad 3) Korlátozott számban új kezdeményezések is indulnak 2011-ben. 2009-ben és 2010-ben megkezdődött a termékek és szolgáltatások közép- és hosszú távú programokba szervezése, 2011-ben pedig folytatódik ennek végrehajtása és további finomítása. 7
A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról 8
A munkaprogram egy adott terv megvalósításához szükséges tevékenységeket vagy lépéseket határozza meg. Célja, hogy ehhez kapcsolódóan stratégiai cselekvést fogalmazzon meg.
14/153
Ebben a szakaszban fontos megemlíteni, hogy a 2.5. fejezetben említett egyedi célkitűzésekhez rendelt humán és pénzügyi erőforrásokban a további tervezési és végrehajtási folyamat során kerülhet sor változtatásokra.
1.2. Küldetés A Frontex az Európai Unió tagállamainak külső határain folytatott operatív együttműködést koordináló európai ügynökség. A Frontex feladata, hogy elősegítse és hatékonyabbá tegye a külső határok igazgatásához kapcsolódó, meglévő és jövőbeni közösségi intézkedések alkalmazását. A Frontex azáltal jár el így, hogy biztosítja a tagállamok ezen intézkedések végrehajtása érdekében tett lépéseinek összehangolását, és ezzel hozzájárul a személyek ellenőrzésének és az Európai Unió tagállamai külső határőrizetének hatékony, magas és egységes szintű megteremtéséhez.9 A Frontex a tagállamok nemzeti határigazgatási rendszereinek kiegészítésén keresztül erősíti az EU polgárainak szabadságát és biztonságát. A Frontex egy hiteles európai operatív koordinátor és közreműködő, amelyet a tagállamok és a külső partnerek teljes körűen elismernek és támogatnak. A Frontex tevőlegesen támogatja az együttműködést más bűnüldöző szervekkel, amelyek az EU szintjén a belső biztonságért felelnek. A Frontex operatív tevékenységei hírszerzésen alapulnak, végrehajtásukra pedig az érintett személyek alapvető jogainak teljes tiszteletben tartása mellett kerül sor. A Frontex hatékonyságának alapját rendkívül motivált és magas szakmai tudással rendelkező személyzete képezi. Ezért a Frontex további lépéseket tesz annak érdekében, hogy még inkább versenyképes munkáltatóvá váljon. A Frontex kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU integrált határigazgatási koncepciójának kidolgozásában és végrehajtásában. Az EU belső biztonsági stratégiája keretében a Frontex előtérbe helyezi a szervezett bűnözés ellen a külső határokon végzett operatív tevékenységeket is.
9
A Frontex-rendelet 1. cikke.
15/153
1.3. Jövőkép
„A Frontex az európai integrált határigazgatási koncepció sarokköve, amely támogatja a legmagasabb szintű szakmaiságot, interoperabilitást, integritást, valamint az érdekeltek kölcsönös tiszteletben tartását”
1.4. Stratégia A 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves tervét követve a Frontex továbbra is a megerősített együttműködés megközelítését alkalmazza a tagállamok és az „uniós tagállamok külső határainak integrált igazgatása” meghatározás által érintett területen tevékenykedő más fontos szereplők tekintetében.10 A Bizottság és a költségvetési hatóságok által alkalmazott „nulla növekedés” politikája ellenére a pénzügyi erőforrások elkülönítése a 2010-es szinten tartható. A külső partnerek bővülő száma, valamint az általános költségvetéshez való hozzájárulásuk több lehetőséget kínál, amelyet a Frontex 2011 során hasznosítani fog. Emellett a pénzgazdálkodás konszolidálásának – a becslések pontosabbá váltak, mivel egyre több összesített tapasztalatra és adatra alapozhatók – és a személyzet magasabb szintű kihasználásának lehetővé kell tennie valamennyi rendelkezésre álló eszköz optimális felhasználását.
10
A Bel- és Igazságügyi Tanács 2006. december 4–5-én Brüsszelben tartott 2768. ülésének következtetései.
16/153
A FRONTEX SZERVEZETE
IGAZGATÓTANÁCS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS
ÜGYVEZETŐIGAZGATÓ-HELYETTES
MŰVELETI részleg
MŰVELETEK
KOCKÁZATELEMZÉS
FRONTEX HELYZETELEMZŐ KÖZPONT
KAPACITÁSFEJLESZTÉSI részleg
KÉPZÉS
KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS
EGYESÍTETT ERŐFORRÁSOK
ÜGYVEZETŐI TÁMOGATÁS HELYETTES KÜLKAPCSOLATOK FRONTEX-ÖSSZEKÖTŐK TERVEZÉS/ELLENŐRZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS INFORMÁCIÓ ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG
IGAZGATÁSI részleg
PÉNZÜGY ÉS BESZERZÉS
IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
JOGI ÜGYEK
1. ábra: A Frontex szervezeti felépítése
Humán erőforrások
2010 2011 Ideiglenes alkalmazottak 143 143 Szerződéses 79 79 alkalmazottak Kirendelt nemzeti 76 76 szakértők Összesen 298 298 6. táblázat: Erőforrások áttekintése (2010–2011)
A tervek szerint a szervezeti felépítés 2011-ben ugyanaz marad, mint 2009-ben és 2010-ben. A 2010 és 2011 során végrehajtott „Frontex operatív irodája” kísérleti projekt kimenetele strukturális változásokat eredményezhet, amelyeket 2011-ben és 2012-ben is mérlegelni kell.
17/153
2010. évi költségvetés
2009. évi költségvetés
A tevékenység leírása
(módosítva 2010. augusztusban)
2011. évi költségvetés tervezete
minden összeg euróban értendő I.
Közösségi támogatás
85 000 000
85 550 000
81 000 000
II. A schengeni társult országok hozzájárulásai
2 400 000
1 890 843
4 534 000
III. Az Egyesült Királyság és Írország hozzájárulása
850 300
850 000
850 000
0
p.m.
88 250 000
88 290 843
86 384 000
0
0
0
IV. A tagállamok bármilyen önkéntes hozzájárulása ÖSSZESEN V. Meghatározott rendeltetésű bevételek
7. táblázat: A pénzügyi erőforrások alakulása (2009–2011) Pénzügyi eszközök 2005–2011
millió EUR
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
APP AMM SUM
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Év
2. ábra: A pénzügyi eszközök alakulása a 2005–2011 közötti időszakban APP AMM SUM
Költségvetés-tervezet Módosítások Összesen
A költségvetés pénzügyi része 2009-hez és 2010-hez képest kissé csökkent (kb. 1,9 millió euróval). Az utolsó években szerzett tapasztalatoknak lehetővé kell tenniük a pénzügyi szükségletek pontosabb értékelését (magasabb fokú kihasználás), és ennélfogva e hiány ellentételezését. Emellett a Frontex kialakította és finomította a belső és külső folyamatokat, lehetővé téve hasonló típusú tevékenységek végrehajtását kisebb időráfordítás mellett és/vagy kevesebb forrás felhasználásával, ezzel megvalósításuk hatékonyabb.
18/153
A humán erőforrások a 2010-es szinten maradnak befagyasztva. Ennek ellenére 2011-ben el kell érni, hogy a tagállamok nagyobb mértékben vegyenek részt a Frontex koordinált tevékenységeiben, így csökkentve a fogadó tagállamoknak kifizetett pénzügyi eszközök viszonylag magas arányát. Staffállomány Személyi 300 250 200
TA
150
CA
m
AUX
100
SNE SUM
50 0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Év Year
3. ábra: A személyzet alakulása a 2005–2011 közötti időszakban TA CA AUX SNE SUM
Ideiglenes alkalmazottak Szerzõdéses alkalmazottak Kisegítõ alkalmazottak Kirendelt nemzeti szakértõk Összesen
A tevékenység leírása
2009. évi költségvetés
2010. évi költségvetés (módosítva 2010. augusztusban)
2011. évi költségvetés tervezete
minden összeg euróban értendő
Munkaerő-felvétel
315 000
246 000
173 000
Adminisztratív kiküldetések
450 000
450 000
600 000
egészségügyi
55 000
75 000
61 000
Az alkalmazottakkal kapcsolatos egyéb kiadások
430 000
692 000
772 000
63 000
70 000
70 000
175 000
175 000
135 000
Szociális és infrastruktúra
Szociális jólét Szórakoztatásra és reprezentációra szánt költségek
19/153
A tevékenység leírása
2009. évi költségvetés
2010. évi költségvetés (módosítva 2010. augusztusban)
2011. évi költségvetés tervezete
minden összeg euróban értendő ÖSSZES SZEMÉLYZETI KIADÁS
15 956 000
20 085 000
21 761 000
Épületek bérlése és járulékos költségek
3 725 000
3 595 000
4 065 000
Adatfeldolgozás és távközlés
4 290 000
5 165 000
5 425 000
209 000
174 000
65 000
915 000
910 000
655 000
80 000
80 000
100 000
Nem operatív ülések
775 000
920 000
750 000
Ellenőrzés
50 000
50 000
250 000
10 044 000
10 894 000
11 310 000
Ingóságok költségek
és
a
járulékos
Folyó igazgatási költségek Postai költségek
ÖSSZES EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁS
8. táblázat: Az igazgatási tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése
A tevékenység leírása
2009. évi költségvetés
2010. évi költségvetés (módosítva 2010. augusztusban)
2011. évi költségvetés tervezete
minden összeg euróban értendő Műveletek
48 250 300
43 111 843
40 631 000
5 780 000
4 250 000
4 500 000
34 350 300
26 870 843
24 040 000
Légi határok
2 623 732
2 650 000
2 200 000
Visszatérési együttműködés
5 496 286
9 341 000
9 841 000
2 200 000
1 800 000
1 400 000
Szárazföldi határok Tengeri határok
Kockázatelemzés
20/153
A tevékenység leírása
2009. évi költségvetés
2010. évi költségvetés (módosítva 2010. augusztusban)
2011. évi költségvetés tervezete
minden összeg euróban értendő Frontex Helyzetelemző Központ
1 650 000
450 000
1 400 000
Képzés
6 800 000
7 200 000
5 700 000
Kutatás és fejlesztés
1 400 000
1 400 000
1 032 000
Egyesített erőforrások
1 400 000
1 400 000
1 000 000
550 000
1 950 000
2 150 000
Egyebek
150 000
150 000
150 000
Operatív IT-projektek
400 000
1 800 000
2 000 000
62 250 300
57 311 843
53 313 000
88 250 300
88 290 843
88 384 000
Egyebek
Operatív összesen
tevékenységek
Mindösszesen
9. táblázat: Az operatív tevékenységekre elkülönített pénzügyi erőforrások áttekintése (2009–2011)
1.5. Megközelítés 1.5.1. Célorientált megközelítés A Frontex továbbra is célorientált megközelítést alkalmaz. A célok azonosítása lehetővé tette, hogy az Ügynökség többéves tervezésre váltson. Az Ügynökség céljai továbbra is a tudatosság, a reagálás, az interoperabilitás és a teljesítmény.
1.5.2. Programok, projektek, termékek és szolgáltatások azonosítása 2011-ben a Frontex tovább fog haladni a szervezeti érettség felé, a minőség javításával erősíti termék- és szolgáltatásportfolióját, de új termékeket és szolgáltatásokat is létrehoz.
21/153
Az utóbbi években több tagállam és az Európai Bizottság is komolyan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Frontex tevékenységeit közép- és hosszú távú termékekké alakítsa át. A Frontex továbbra is testre szabott és kielégítő módon kezeli ezeket az állandó igényeket, közép- és hosszú távú programokban csoportosítva a termékeket, szolgáltatásokat és projekteket. 1.5.3. A többéves tervezést lehetővé tevő programok A Frontex a „Programokat” az érdekelt felek szükségleteinek kielégítésére szolgáló termékek vagy szolgáltatások rendszereként határozta meg (beleértve az egyedi termékek biztosítását is). A programok bevezetése biztosította az igazgatótanács számára az azon követelmények meghatározásához szükséges eszközt, amelyeken belül a Frontex vezetésének képesnek kell lennie közép-, illetve hosszú távon cselekedni. Mivel a programok hatóköre közép-, illetve hosszú távú, lehetőség nyílt arra, hogy szükség esetén ilyen programok keretében szervezzék meg és szervezzék újra az operatív tevékenységeket. A szükségleteket ciklikusan (évek szerint) értékelik. Széles körben megállapított tény, hogy ezt az időkeretet össze kell hangolni az egyik fő operatív vagy politikai érdekelt féllel (pl. a stockholmi programmal és a stockholmi programot végrehajtó cselekvési tervvel11). Egy program létrehozása különböző megközelítések mentén történhet, például egy adott földrajzi térségre vonatkozóan, illetve egy konkrét eljárási mechanizmus alkalmazásával vagy egy adott tevékenységi területre kiterjedően. Ez lehetővé teszi, hogy az alapproblémát kezeljük, ne csupán a következményekkel foglalkozzunk, továbbá lehetővé válik a meghatározott eredménynek mint e tevékenységek hatásának értékelése. 2011-re vonatkozóan – a jelenlegi szakaszban – több földrajzi és tematikus területet azonosítottak, amelyekre a programoknak ki kell terjedniük. Ezek közé tartoznak a következők:
a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán;
a Nyugat-Balkán és összeköttetés a kelet-európai térséggel;
közvetlen kapcsolatok a nagy kockázatot jelentő harmadik országokkal;
a határfelügyelet fejlesztése; és
határellenőrzések fejlesztése.
11
Az Európai Tanács által 2009. december 10–11-én elfogadott 17024/09. sz. dokumentum és a COM (2010) 171 dokumentum.
22/153
A projektek továbbra is az Ügynökség portfoliójában maradnak, de csak a nem ismétlődő, időben korlátozott tevékenységek esetében alkalmazzák azokat. A projekteket új eszközök kifejlesztésére, tervezésére és megvalósítására is alkalmazzák majd, annak érdekében, hogy ezen új eszközök az Ügynökség állandó termékeivé és szolgáltatásaivá váljanak. Az operatív tevékenységek mellett a termékeket és szolgáltatásokat is közép-, illetve hosszú távú programokba csoportosítják. A csoportosítás lehet vertikális (egy részlegen/egységen belül), illetve különböző részlegek/egységek tevékenységeit kapcsolhatja össze egyetlen egységben.
1.6. Környezeti feltételek A Frontex nem stabil környezetben tevékenykedik, amelyre nem hatnak az olyan külső hatások, mint például a politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezők. Ezek a tényezők azok, amelyek meghatározzák, továbbá közvetlenül vagy közvetetten (közvető útján) kiváltják az Ügynökséget vagy környezetét érő hatásokat. A különböző tényezők mérlegelése előtt érdemes hangsúlyozni, hogy a Frontex – amely elsődlegesen koordinátori szerepet tölt be – nagymértékben függ a tagállamoktól és a schengeni társult országoktól, illetve attól, hogy ezek mennyire hajlandók aktívan részt venni az Ügynökség tevékenységeiben, illetve ennek során alkalmazni a technikai eszközöket. E résznek az a célja, hogy az irányító szervet és főleg az európai intézményeket megismertesse azokkal a tényezőkkel, amelyekkel a Frontexnek foglalkoznia kell, és amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással lehetnek a javasolt munkaprogram végrehajtására. Világossá kell válnia annak, hogy a cselekvések proaktívabb módon történő meghatározásához e tényezők folyamatos ellenőrzésére van szükség.
1.6.1. Politikai vagy uniós vonatkozású tényezők
A Lisszaboni Szerződés hatásai A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba. Ezzel a Szerződés bevezette az EU elsődleges jogába az integrált határigazgatás koncepcióját. Az Európai Parlament és a Tanács immár minden olyan intézkedést elfogadhat, amely a külső határok integrált igazgatási rendszerének fokozatos létrehozásához szükséges.
23/153
A Tanács következtetései az Európai Unió tagállamai külső határainak igazgatásáról A Tanács következtetéseit12 azon kulcsfontosságú döntés és dokumentumok részének tekintik, amelyek az integrált határigazgatási koncepció keretében meghatározzák a Frontex jövőbeni munkáját. Amint azt a tanácsi következetések preambulumában megfogalmazták, a következtetések elsősorban a Frontex jövőbeni fejlesztéséről és a határőrizeti rendszer létrehozásának megvizsgálásáról szóló bizottsági közleményen alapulnak. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése mellett 2009-ben történt a stockholmi program elfogadása is. E két fontos mérföldkő összekapcsolódik egymással, és jelentős változásokat körvonalaz az európai határigazgatás biztonsági architektúrájában és szervezetében. A Frontex olyan meghatározó fejleményekkel szembesül az eljövendő évek során, amelyek a politikai elképzelésekből és az említett keretrendszerben foglalt konkrét cselekvési felhívásokból erednek. 2009. október 16-án az Európai Bizottság elfogadta az „Úton a tengerfelügyelet integrációja felé: Az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet” (CISE) című közleményt. Az Általános Ügyek Tanácsa 2009. november 17-én13 felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig lépésről lépésre haladó megközelítésben mutassa be a CISE fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó útitervet. A Bel- és Igazságügyi Tanács február 25–26-i következtetései 29 intézkedést sorolnak fel öt cím alatt csoportosítva a külső határok védelmének megerősítésére és az illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozóan. Ezen intézkedések a következőkre irányulnak:
a FRONTEX-hez (általánosan) kapcsolódó tevékenységek;
az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) fejlesztése;
az illegális bevándorlás hálózatai és az emberkereskedelem elleni küzdelem; szolidaritás és a külső határok integrált igazgatása a tagállamok által; és együttműködés harmadik országokkal.
Ezek az intézkedések magukban foglalják a Frontex-rendelet módosítására irányuló munkát, a RABIT-tal és CRATE-vel kapcsolatos hiányosságok megszüntetését, a származási országokkal folytatott jobb együttműködést, a közös visszatérési műveleteket, az EASO-val folytatott együttműködést, a képzési tevékenységek további javítását (ERASMUS), valamint egy operatív iroda létrehozásával a regionalizálás irányítását. Végül, de nem utolsósorban a Frontex felhívást kapott saját szerepének és 12
13
A Bel- és Igazságügyi Tanács 2873. ülése, Luxembourg, 2008. június 5–6. http://ec.europa.eu/maritimeaffairs/pdf/external_relations_council_conclusions_17112009_en.pdf
24/153
struktúráinak annak érdekében történő újbóli vizsgálatára, hogy sikerrel tudjon megfelelni az integrált határigazgatás jövőbeni kihívásainak. Így a közeljövőben a Frontex megerősített szerepe és mandátuma az Ügynökség regionalizálódásában is állhat. Ezt a regionalizálódást több politikai nyilatkozat és tanácsi következtetés is támogatta, illetve a stockholmi program is erre emlékeztetett14. A megnövekedett migrációs nyomás alá került régiókban működő operatív irodáknak a hatékonyság és az eredményesség fokozásával, és ily módon a Frontex közös műveletei fontosságának hangsúlyozásával ki kell tudni elégíteniük az európai uniós tagállamok igényeit.
A belső biztonsági stratégia Az EU 2010. februári belső biztonsági stratégiája15 kifejezetten megemlíti, hogy „Elengedhetetlen a bűnüldöző és határőrizeti hatóságok, az igazságügyi hatóságok, valamint egyéb, például az egészségügyi, a szociális és a katasztrófavédelmi ágazatokban működő szolgálatok közötti együttműködés”. Európa belső biztonsági stratégiájának ki kell aknáznia a bűnüldözési együttműködés, az integrált határigazgatás és a büntető igazságszolgáltatási rendszer területein lévő potenciális szinergiákat. Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI) és a bel- és igazságügyi ügynökségek közötti együttműködés A négy bel- és igazságügyi ügynökség (Europol, Eurojust, CEPOL és Frontex) közös jelentést készített együttműködésükről a COSI számára. A jelentés teljes mértékben figyelembe veszi többek között a stockholmi programot16, a belső biztonsági stratégiát17 és a bel- és igazságügyi (IB) ügynökségek vezetőinek ülésein korábban elvégzett munkát. A COSI munkáját és a rögzített célkitűzéseket a 2010–2011-ben kell majd megvalósítani, majd rendszeresen értékelni kell ebben az időszakban. Így további erőfeszítéseket kell majd tenni, hogy összhangba hozzák az ügynökségek tervezési folyamatait, amelyeket azonban a tagállamokkal mint a COSI által koordinált egységekkel is egyeztetni kell.
14
A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa, 17024/09. sz. tanácsi dokumentum, JHA 896, Brüsszel, 2009. december 2., 55. o. 15 Az Európai Tanács 2010. március 25-én fogadta el (5842/2/10). 16 17024/09 JAI 896 17 7120/10 JAI 182
25/153
A stockholmi programot végrehajtó cselekvési terv A cselekvési terv mellékletei hét területi fejezetben vázolják fel, hogy a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség az Európa 2020 stratégiával együtt miként tölti be az EU által a hosszú távú globális kihívásokra adott válaszok kulcsfontosságú elemének szerepét, és hogyan járul hozzá a szociális piacgazdaság európai modelljének erősítéséhez és fejlesztéséhez a 21. században. Bár a területek többsége a Frontex tevékenységeinek irányadó elveit tartalmazza, a hangsúly egyértelműen azon van, hogy a Frontex miként járul hozzá Európa biztonságának garantálásához.
A Frontex mandátuma 2010 februárjában az Európai Bizottság (EB) javaslatot tett a Frontexet létrehozó 2007/2004/EK tanácsi rendelet módosítására. A rendelet módosításának tisztáznia kell az Ügynökség mandátumát, és foglalkoznia kell az azonosított hiányosságokkal. Figyelembe véve a folyamatban lévő vitákat és a több tagállam által is megfogalmazott álláspontokat, a 2011-re vonatkozó tervezés a Frontex jelenlegi mandátumát vette alapul, feltételezve, hogy a jogalkotási folyamatot 2011 közepéig-végéig véglegesítik.
Schengeni bővítés Bulgária és Románia 2011-ben valószínűleg a Schengeni Megállapodás részes felévé válik. Így a belső határellenőrzések nélküli szabad utazás térsége egészen a Fekete-tenger partjáig terjedhet, ami vonzóbbá teheti a két tagállamot a Törökországon áthaladó illegális migrációs hullámok számára.
1.6.2. Gazdasági tényezők
Növekvő költségvetési hiány néhány tagállamban A növekvő munkanélküliség mellett néhány tagállam (Görögország, Spanyolország, Portugália és Írország) az államháztartás helyzetének jelentős romlásával szembesült. A megszorító intézkedések így valószínűleg komoly kiadáscsökkentésekhez vezetnek az állami szektorban, ami csökkentheti e tagállamok képességét külső határaik hatékony igazgatásában. Egy másik, 26/153
közvetlenebb következmény az lehet, hogy csak korlátozott humán erőforrásokat vagy eszközöket lehet rendelkezésre bocsátani a Frontex koordinált tevékenységei számára. Gyenge munkaerő-piaci kereslet a legtöbb tagállamban A globális gazdasági visszaesésnek a tagállamok munkaerőpiacára gyakorolt teljes hatása egészében még nem ismert. Az EU munkanélküliségi rátája az előrejelzések szerint a 2010. januári 9,6%-ról (vagy 23 millió emberről) 2010 végéig 10,2%-ra nő. Annak is fennáll a valószínűsége, hogy részleges gazdasági fellendülés következik be új foglalkoztatási lehetőségek megteremtése nélkül. Fontos, hogy a munkanélküliség várhatóan a nem uniós állampolgár munkavállalók körében lesz a legmagasabb, akik jelenleg az EU teljes munkaerejének 5%-át teszik ki. A recesszió végét követően gyakran elhúzódik az alacsony munkaerő-piaci kereslet időszaka. Ráadásul az is várható, hogy nem csupán késedelmesen állnak helyre a foglalkoztatási lehetőségek, hanem annak időtartamában eltérések is lehetnek az egyes tagállamok között. 1.6.3. Társadalmi és politikai környezet A nyilvánosság migrációval szembeni hozzáállását továbbra is elsősorban a gazdasági helyzet határozza majd meg az EU-ban. Az illegális bevándorlók további társadalmi megbélyegzéssel szembesülhetnek, amit még inkább súlyosbíthat, hogy néhány, nagy migráns közösségekkel rendelkező tagállamban csökkentik az integrációs programokra fordított kiadásokat. Az EU-hoz kötődő illegális migrációs hullámok rendkívül heterogén kulturális, etnikai és vallási összetétele miatt egyre nehezebb elkerülni a feszültségeket vagy akár az erőszakos konfliktusokat, amit jól szemléltetnek a franciaországi (Pas De Calais), görögországi (Patrasz, Athén) és olaszországi (Rosarno) incidensek. 1.6.4. A határigazgatással kapcsolatos technológiai fejlemények A két fő határigazgatási és határellenőrzési IT-rendszer végrehajtásában még mindig jelentős késedelem tapasztalható; a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) – ha működésbe lép – nagyban befolyásolja a módszereket (folyamatokat), amelyek keretében el kell végezni a határellenőrzéseket a határátkelőhelyeken.
27/153
A VIS-t, a SIS II-t és a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló rendszert (EURODAC) egy új ügynökségnek kell összpontosítania és irányítania, amely a nagy IT-rendszerek operatív irányításáért felel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben.
28/153
1.7. A külső határokon tapasztalható helyzet kilátásai 2011-ben 1.7.1. A 2010-es helyzet A 2010-es félévi kockázatelemzés megerősítette az EU-ba irányuló illegális migráció összességében csökkenő tendenciáját, amelyet a 2010-es éves kockázatértékelés ismertetett. Különösen az illegális határátlépés észlelésére, az illegális tartózkodás észlelésére és a menedékjog iránti kérelmek számára vonatkozó mutatók szemléltettek nagyjából hasonló, mintegy 20%-os csökkenést az előző évi szinthez képest. Az Afrikából az EU-ba irányuló illegális migráció továbbra is csökken. A tagállamok az észak-afrikai behajózási pontok diverzifikálódásáról számoltak be, azonban ezeket eddig jóval kisebb intenzitással vették igénybe, mint a 2008-ban használt pontokat. Egy kivétel van ez alól, mégpedig az, hogy az Észak-Afrikából érkező migránsok egyre gyakrabban használják a Törökországba tartó légi útvonalakat, majd illegálisan átlépik az EU törökországi külső határát. Megerősítették, hogy az EU-ba tartó illegális migráció fő tranzitországa Törökország, különösen az afgán állampolgárok körében. Az, hogy Görögországban az utóbbi időben a tengeri határok helyett egyre inkább a szárazföldi határokon észlelik az illegális határátlépéseket, rámutat annak fontosságára, hogy a határfelügyeleti tevékenységeket össze kell kapcsolni az illegális migránsok azonosításával és lehetőség szerint a visszaküldésükkel. 2010 első felében az észlelt tengeri határátlépések az összes észlelés 16%-át tették ki, szemben az egy évvel ezelőtti 49%-os aránnyal. Ahogy a 2010-es éves kockázatértékelési jelentés is ismertette, az EU-beli munkalehetőségek képezik a fő vonzó tényezőt az illegális migráció számára. A Bizottság szerint a még mindig bizonytalan gazdasági fellendülés fényében még egy ideig magas munkanélküliséggel lehet számolni az EU-ban, így 2011-ben az illegális migráció valószínűleg el fog maradni a 2008-ban tapasztalt csúcstól. 2011-ben az EU külső határain a fő fejlemény az, hogy a schengeni térség valószínűleg ki fog bővülni Romániával és Bulgáriával. A jelenlegi terv szerint ez 2011 márciusában következik be, a záró tárgyalások azonban még tartanak. Az illegális migrációt illetően a bővítés miatt valószínűleg nagyobb nyomás nehezedik majd a Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határra. Előfordulhat az is, hogy a közvetítők új illegális migrációs útvonalakat dolgoznak ki a Fekete-tengeren keresztül, a part menti létesítmények viszont kevésbé fejlettek, mint az Égei-tenger térségében, és további hírszerzésre és elemzésre van szükség az ezen az útvonalon keresztül megvalósuló illegális migráció lehetséges nagyságrendjének értékeléséhez. Ezzel egyidejűleg a bővítés miatt az illegális migráció valószínűleg kisebb mértékben veszi majd igénybe tranzitrégióként a Nyugat-Balkánt.
29/153
Az EU kilátásba helyezte, hogy 2011-ben megszünteti a vízumkötelezettséget az albán állampolgárokkal szemben, ami csökkentheti az illegális határátlépések miatt az albán–görög határra nehezedő nyomást. Ez viszont következményekkel járhat a humán és technikai erőforrások bevetésére nézve a határokon.
1.7.2. Általános kitekintés Tartósan gyenge munkaerő-piaci kereslet az EU-ban Mivel a munkaerő-piaci kereslet várhatóan alacsony marad 2011-ben, a legtöbb tagállam migrációs politikája valószínűleg továbbra is a következőkre fog összpontosítani: (a) a harmadik országokból érkezők számának korlátozása a vízumkiadáson és (az alacsony képzettségű munkaerőt igénylő ágazatokban) a munkavállalási engedélyek számának korlátozásán keresztül; (b) a határigazgatás megerősítése a fő tranzitországokkal folytatott együttműködésen keresztül; (c) az önkéntes visszatérések és visszatoloncolások számának növelése; (d) a jogi rendelkezések módosítása az illegális migrációhoz kapcsolódó kérdések széles körében (a fogva tartás időtartama, az illegális belépés büntetőjogi kategóriává tétele, hosszabb szabadságvesztés kiszabása az illegális migráció elősegítéséért); (e) az erőfeszítések fokozása a tartózkodással (illegális tartózkodás) és munkajoggal (illegális munkavégzés) való visszaélések csökkentése érdekében. Erre válaszul várhatóan egyre gyakoribb lesz az elkövetési módok diverzifikálása, az útvonalak vagy határtípusok közötti esetleges eltolódás, valamint a fokozódó erőfeszítések, hogy kijátsszák a felderítést vagy azonosítást. A már a tagállamokban élő illegális migránsok (a bevándorlást még csak fontolgatókhoz képest) jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy gyorsan reagáljanak a munkaerőkereslet bármilyen növekedésére. Még inkább állandósuló beilleszkedési problémákkal fognak szembesülni, ami konfliktusokhoz vezet a többségi népességgel. A különböző etnikai csoportok közötti feszültségek növekedésével és ebből fakadóan a belső biztonságot veszélyeztető fenyegetéssel lehet számolni Franciaországban, Olaszországban és Görögországban. Illegális migráció Törökországon keresztül 2009-ben a külső tengeri határokon felderített illegális határátlépések kétharmada a Görögország és Törökország közötti határszakaszon történt, ami kiemelkedően fontossá teszi az együttműködést ezzel a harmadik országgal. A migránsok
30/153
valószínűleg útvonalat változtatnak, és nem szárazföldön, hanem a légi határokon lépnek be legálisan Törökországba. Másodlagos mozgások Görögországból más tagállamokba A Görögországba Törökországon keresztül érkező illegális migránsok túlnyomó többsége egyre inkább abban lesz érdekelt, hogy gyorsan egy másik tagállamba utazzon tovább. Alapvetően továbbra is két lehetőségük lesz: (a) hamis okmányokat használnak, hogy légi úton elérjenek egy másik tagállamba, vagy menetrend szerinti kompjárattal Olaszországba utazzanak; (b) elrejtőznek az Olaszországba tartó kompokon vagy a Nyugat-Balkán vagy Bulgária felé tartó kamionokon, majd tovább mennek a végcélt jelentő tagállamokba (leginkább az Egyesült Királyságba és Észak-Európába). A migrációt elősegítő szolgáltatások iránti kereslet (hamis dokumentumok biztosítása és/vagy titkos szállítás) továbbra is vonzani fogja a bűnözői csoportokat. Az illegális migráció nyereség céljából történő elősegítését jelentős fenyegetésnek kell tekinteni, mivel összekapcsolódik az illegális belépés elősegítésével (első segítség), valamint a Dublin II. szerinti menekültügyi eljárások kijátszására irányuló kísérletekkel. Hamis okmányok használata Mivel a modern úti okmányok egyre több biztonsági jeggyel vannak ellátva és a tagállamok migrációs politikája egyre szigorúbb, valószínűleg a valódi úti okmányokkal való visszaélés lesz az a belépési módszer, amellyel egyre gyakrabban élni fognak.
1.7.3. Kitekintés régiók szerint Ázsiából érkező illegális migráció Kína A Kínai Országos Idegenforgalmi Igazgatás (CNTA) által adott tájékoztatás szerint az Európába (az Orosz Föderációt is beleértve) utazó kínaiak száma 2,5%-kal csökkent 2009 első kilenc hónapjában, miközben az USA-ba, Új-Zélandra vagy az afrikai országokba utazók száma nőtt. Ugyanebben az időszakban a kínaiak első 10 úti célja között nem szerepel egyetlen tagállam sem. Ez a trend valószínűleg 2010-ben is folytatódik, 2011-ben azonban várhatóan nő a tagállamokba irányuló kínai idegenforgalom. A Kínából Ausztráliába tartó szervezett csoportos utakon (ADS) a visszaélések aránya nyolcszor alacsonyabb, mint a más típusú vízumokkal elkövetett
31/153
visszaélések aránya. Ezért várhatóan nem az ADS-vízumok lesznek azok, amelyekkel az EU-ba irányuló illegális kínai migráció során vissza fognak élni. Ráadásul, mivel az ADS-csoportok körében viszonylag könnyű megalkotni az illegális migránsok profilját, továbbra is az ADS-t használó illegális kínai migrációt a legkönnyebb felderíteni a határokon. Ezért továbbra is a családegyesítési rendelkezésekkel vagy hallgatói vízumokkal való visszaélés, valamint az úti okmányokkal18 való visszaélés a leggyakrabban használt belépési és/vagy tartózkodási módszer. Elkövetési módként valószínűleg a menekültügyi eljárásokkal való visszaélés marad az Egyesült Királyságba tartó kínai migránsok által előnyben részesített lehetőség.
Kelet- és Nyugat-Afrikából érkező illegális migráció Általános szabályként elmondható, hogy a Kelet- és Nyugat-Afrikából érkező illegális migrációs hullámok valószínűleg 2011-ben is a jelenlegi alacsony szinten maradnak. A tagállamokban uralkodó, már ismertetett kedvezőtlen körülmények mellett a következő tényezők befolyásolják a migrációs hullámok nagyságrendjét: - hatékony határigazgatási intézkedések; - az illegális migráció növekvő fizikai kockázatai (hosszabb útvonalak); - a tagállamokban már meglévő családi, törzsi vagy etnikai hálózatok nagymértékű igénybevétele a jövedelemszerző tevékenység vagy a kezdő pénzügyi támogatás megtalálásával kapcsolatban; - korlátozott választási lehetőségek a belépési módszerek diverzifikálására (beszűkülnek a legális/munkavállalási célú migrációs csatornák). Mindazonáltal a csökkenő nyomásból nem lehet arra következtetni, hogy strukturális változás következett volna be az EU-ba irányuló illegális migráció kiváltó okaiban. Szomália Ha nem lépnek fel ellene megfelelően, az EU külső határain a felderített illegális határátlépések esetében továbbra is magas lesz a szomáliai állampolgárok száma az állampolgárság-csere jelensége miatt. Valószínűleg kelet- és nyugat-afrikai állampolgárok is élnek ezzel a gyakorlattal. Nigéria A Nigériából az EU felé tartó illegális migrációs hullámok a belépési módszereket, illetve az érintett útvonalakat és határtípusokat illetően valószínűleg ugyanúgy nagyon sokfélék maradnak. Várhatóan egyre gyakoribb módszer lesz a nagy 18
A leggyakrabban használt okmányok az EU-ba vízumot nem igénylő ázsiai útlevelek, például malajziai, dél-koreai és szingapúri útlevelek, valamint és Hongkong Különleges Közigazgatási Terület útlevelei.
32/153
csomópontokon, például Isztambulon keresztül áthaladó légi útvonalak igénybevétele. Valószínűleg ritkábban választják majd a szárazföldi útvonalakat, amelynek során át kell kelni a szaharai térségen is. Közel-Kelet és Észak-Afrika Az EU-ba irányuló illegális palesztin migráció inkább összetett és nem igazán megértett jelenség marad. A hamis állampolgárság megadása valószínűleg torzítja a képet, mivel úgy vélik, hogy a Maghreb-országokból érkező arab anyanyelvű migránsok palesztinként jelentik be magukat – ez főként a földközi-tengeri régióban a keleti útvonalat érinti. Líbiában 2010 során várhatóan egyre nagyobb számban indulnak útnak az ottrekedt illegális migránsok, akik Fekete-Afrika térségéből származnak. Ahogy korábban ismertettük, a Maghreb-térségből érkező illegális migránsok egy része valószínűleg egyre nagyobb számban légi útvonalon éri el Törökországot, majd lép át illegálisan a görög (vagy bolgár) határon. Latin-Amerika A Latin-Amerikából érkező illegális migrációs hullámok nyomására és összetételére várhatóan főként a spanyolországi, egyesült királyságbeli, portugáliai és franciaországi gazdasági helyzet nyomja majd rá a bélyegét; ezt a migrációt az úti okmányokkal való visszaélés és a korrupció segíti. Fontos megemlíteni, hogy miután Kanada vízumkényszert vezetett be a mexikói állampolgárokkal szemben, valószínűleg mérsékelten nőni fog a Mexikóból érkező illegális migrációs nyomás.
33/153
1.8. Az éves kockázatértékelésben megfogalmazott ajánlások 2011-re vonatkozóan Az éves kockázatértékelésben felvázolt ajánlások továbbra is érvényesek. A teljes leírás a 2010-es éves kockázatértékelési jelentés teljes szövegében található. Emellett minden egyes ajánlásra vonatkozóan megjelölték az érintett fő területeket (és az érintett tagállamokat). Az ajánlásokat a kockázatelemzések eredményeinek megfelelően dolgozták ki. Ezeket azonban a fontosabb uniós politikai fejlemények, például a stockholmi program, az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) és a Frontex-rendelet felülvizsgálata összefüggésében kell értelmezni. A stockholmi program hangsúlyozza annak fontosságát, hogy meg kell könnyíteni a tagállamok területeire való legális belépést, miközben intézkedéseket kell hozni az illegális migrációval és a határokon átnyúló bűnözéssel szemben, hogy fenntartsák a biztonság magas szintjét az EU-ban. A határőrizet erősítése nem akadályozhatja az oltalmi rendszerekhez való hozzáférést az arra jogosult személyek előtt, különösen azok esetében, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak. A stockholmi program megkívánja az integrált határigazgatás továbbfejlesztését is, ideértve a Frontex szerepének megerősítését is, hogy az kibővített képességek birtokában eredményesebben tudjon reagálni a változó migrációs hullámokra. Közös megközelítésre kell törekedni azzal kapcsolatban, hogy a bel- és igazságügyi ügynökségek valamennyi tevékenysége során egyetemes követelményként oltalmazzák az alapvető jogokat. Ez ésszerűsített megközelítést igényel, ideértve a nyomon követési, jelentéstételi és képzési mechanizmusokat is az EU Alapjogi Ügynökségének támogatásával. A déli és keleti határokon az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) továbbra is támogatja a tagállamokat modern technológiákon alapuló rendszerek fejlesztésével, az interoperabilitás és az egységes határfelügyeleti szabványok előmozdításával, valamint az együttműködés bővítésével és az adatmegosztás javításával a tagállamok és a Frontex között. Sor kerülhet a Frontex-rendelet módosítására, ami lehetőséget teremtene az Ügynökség hatékonyságának javítására és hírszerzési megalapozottságának bővítésére. Különösen a szélesebb körű információk hatékony felhasználása teremtene jelentős hozzáadott értéket a Frontex által koordinált tevékenységek számára, és javítaná az együttműködést a határellenőrzési hatóságok és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben részt vevő egyéb tagállami bűnüldöző hatóságok között.
34/153
1. A határellenőrzési hatóságoknak rugalmasnak kell lenniük, hogy reagálni tudjanak az egyre nagyobb bizonytalanságokra. Érintett területek: Földközi-tenger és Nyugat-Afrika atlanti partvidéke (Ciprus, Görögország, Málta, Olaszország, Spanyolország); (Szárazföldi) határok Törökországgal és a nyugat-balkáni országokkal (Bulgária, Görögország, Magyarország, Románia, Szlovénia); Az EU repülőterei, ideértve azokat is, amelyek harmadik országbeli csomópontokból fogadnak járatokat.
2. A Törökországon áthaladó illegális migrációra adott válasznak a felügyeleti tevékenységek összekapcsolására kell összpontosítania, amihez azonosítási és visszatérési intézkedéseknek kell társulniuk. Érintett területek: Földközi-tenger keleti medencéje (Ciprus, Görögország) (Szárazföldi) határok Törökországgal (Bulgária, Görögország) 3. Az EU külső határain javítani kell az okmányokkal nem rendelkező migránsok gyors azonosításának képességét. Érintett területek: Földközi-tenger (Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta, Spanyolország); (Szárazföldi) határok Törökországgal és a nyugat-balkáni országokkal (Bulgária, Görögország, Magyarország, Románia és Szlovénia). 4. Növelni kell a tagállamok kapacitásait, hogy reagálni tudjanak a nemzetközi védelem iránti kérelmek számának hirtelen növekedésére az EU külső határain. Érintett területek: Földközi-tenger (Ciprus, Görögország, Málta, Olaszország, Spanyolország); (Szárazföldi) határok Törökországgal és a nyugat-balkáni országokkal, keleti szárazföldi határok Ukrajnával és Belarusszal (Bulgária, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia).
35/153
5. A Frontexnek támogatnia kell a tagállamok határellenőrzési kapacitásának erősítését az úti okmányokkal visszaélő utasok felderítése céljából mind a kapacitásépítésen, mind pedig a közös műveletek végrehajtásán keresztül. Érintett területek: Az EU fő repülőterei (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország); Keleti szárazföldi határok Belarusszal, Moldovával, Oroszországgal és Ukrajnával, (szárazföldi) határok Törökországgal és a nyugat-balkáni országokkal (Bulgária, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia).
6. A határellenőrzésnek a járművekben elbújó illegális migránsokra kell fokozottan összpontosítania, és integrálnia kell hírszerzési információiba a tagállamok belföldi nyomozásainak eredményeit. Érintett területek: Fő szárazföldi határátkelőhelyek (Bulgária, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Szlovákia).
7. A határellenőrzési hatóságoknak javítaniuk kell az információmegosztást a vízumkiállító hatóságokkal, és integrálniuk kell a megengedettnél hosszabb időtartamú tartózkodásokkal kapcsolatos belföldi nyomozások eredményeit a határellenőrzésekkor végzendő profilalkotásba. Érintett területek: Az EU fő repülőterei (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország).
8. A Frontexnek közös műveleteket kell kidolgoznia a keleti szárazföldi határokon és a Nyugat-Balkánon, olyan bűncselekményekre összpontosítva, amelyek során az EU-ba való belépés alkalmával jövedéki termékeket, kábítószereket és fegyvereket csempésznek be, továbbá olyan bűncselekményekre, amelyek során az EU-ból kilépve lopott vagyontárgyakat visznek ki. Érintett területek: Keleti szárazföldi határok, szárazföldi határ a nyugat-balkáni országokkal (Bulgária, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia).
36/153
9. A Frontexnek és az Europolnak szorosan együtt kell működnie az Interpollal és más bűnüldöző hatóságokkal a helyzetről kialakított képek javítása és annak biztosítása érdekében, hogy az emberkereskedelem kérdéseivel kapcsolatos bűnügyi nyomozások eredményeit felhasználják az áldozatok és az emberkereskedők profiljának megalkotásához a határokon. Érintett területek: Földközi-tenger (Ciprus, Olaszország, Görögország, Málta, Spanyolország); Keleti szárazföldi határok, szárazföldi határ a nyugat-balkáni országokkal (Bulgária, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia); Az EU fő repülőterei (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország) és a portugál repülőterek (a Brazíliából érkező járatok tekintetében).
37/153
2. A FRONTEX legfontosabb tevékenységi területei és a kapcsolódó célkitűzések 2.1. A Frontex 2010–2013 közötti többéves tervének (MAP 2010– 2013) alapját képező célok A Frontex stratégiai vezetésével kapcsolatos megközelítésének 2008 és 2009 során elvégzett felülvizsgálata a Frontex stratégiai álláspontjának felülvizsgálatát eredményezte. A Frontex stratégiai álláspontjának az igazgatótanács által elvégzett értékelését egy többéves tervbe ültették át, amely a 2010 és 2013 közötti végrehajtási éveket öleli fel. A Frontex a feladatokat úgy határozza meg mint nyitott végű állítások arról, hogy a Frontex mit szeretne megvalósítani, nem számszerűsítve az elérendő célokat, és időbeni korlátokat sem szabva meg a végrehajtáshoz. A Frontex küldetésnyilatkozatának határoztak meg:
teljesítése érdekében
négy célkitűzést
2.1.1. 1. cél: Tudatosítás A Frontex célja, hogy operatív információk alapján és a helyzet elemzése révén az EU külső határainak biztonságára esetlegesen hatást gyakorló változások, kockázatok és fenyegetések értékeléséhez képet alkosson a kialakult helyzetről; az Ügynökség emellett a határbiztonság megerősítése érdekében figyelemmel kíséri a technológiák és a megoldások fejlődését; ennek célja a határokon áthaladó jogszerű forgalom előmozdítása érdekében kezdeményezések kidolgozása, valamint az operatív tevékenységek és a technikai támogatás európai szinten történő végrehajtása. 2.1.2. 2. cél: Reagálás A Frontex célja, hogy kulcsfontosságú szerepet töltsön be az Európai Unió integrált határigazgatással kapcsolatos koncepciójának végrehajtásában, különösen a határellenőrzés területén azáltal, hogy közös tevékenységeket kezdeményez, és hogy a legnagyobb hatékonysággal hangolja össze európai uniós szinten a rendszeres operatív határbiztonsági intézkedéseket, valamint (mindezek mellett) készen áll arra, hogy a tagállamokat a vészhelyzetek kezelésében hatékonyan támogatja és garantálja a biztonságot az EU külső határainál.
38/153
2.1.3. 3. cél: Interoperabilitás A külső határok hatékony igazgatása szükségessé teszi a nemzeti, európai és nemzetközi szinten való interoperabilitást. A Frontex célja, hogy központi szerepet játsszon az EU külső határainak hatékony igazgatását támogató doktrínák, szükségletek, operatív és igazgatási eljárások, valamint technikai megoldások harmonizációjának előmozdításában.
2.1.4. 4. cél: Teljesítmény A Frontex törekszik arra, hogy az erőforrások fokozottan hatékony felhasználása, a munkafolyamatok fejlesztése, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósítása segítségével a munkaprogramokban megjelölt elvárásoknak megfelelő eredményeket érjen el.
2.2. Célkitűzések és eredmények A Frontex a célkitűzéseket a tervezett tevékenységek végeredményeként értelmezi, lehetőleg számszerűsítve és meghatározva, hogy mit és mikorra kell megvalósítani. Ezeknek operatív szempontból egymáshoz kapcsolódó, az eredményeket tükröző kijelentéseknek kell lenniük, amelyek egyértelműen hozzájárulnak egy konkrét cél megvalósításához. Ez összhangban van a teljesítménynek a tevékenységek végeredményeként, a stratégiai irányítási folyamat tényleges eredményeként történő meghatározásával. A 2011. évi munkaprogramban említett célkitűzések leírása továbbra is magas (kormányzati) szinten valósul meg, és nem fog lenyúlni a mikroszintig – arra a Frontex napi szintű igazgatásához lesz majd szükség. A 2011. évi munkaprogram e verziójában a célkitűzéseket összekapcsolják a pontosabban meghatározott projektek, termékek és szolgáltatások eredményeivel, a bevezetőben ismertetett módon.
2.3. Teljesítményirányítási rendszer és fontossági sorrend 2.3.1. Teljesítménymutatók A teljesítménymutatók a Frontex vezetés által a meghatározott célkitűzések vagy célok teljesítése felé tett előrelépések értékelésére és ellenőrzésére használt eszközök.
39/153
A teljesítménymutatók egységes fogalommeghatározásának hiányában a Frontex a célkitűzések számszerűsítésére szolgáló pénzügyi vagy nem pénzügyi mértékként határozza meg a teljesítménymutatókat, amelyekkel kimutatható a szervezet stratégiai teljesítménye. A Frontex teljesítményirányítási rendszere három elemen alapul: EMBEREK, akik közreműködnek a Frontex programjaiban, termékeiben, szolgáltatásaiban és projektjeiben; FOLYAMATOK mint a tevékenységek egymást követő lépései, amelyek a Frontex termékeit eredményezik; és INFORMÁCIÓK, amelyeket e folyamatok során állítanak elő, és amelyek elemzése lehetővé teszi a célkitűzések elérése felé vezető folyamat nyomon követését és ellenőrzését. A teljesítménymutatók lehetővé teszik, hogy a vezetés a célkitűzések elérése felé irányítsa a tevékenységeket, némelyiküket pedig olyan irányítási mutatókba építik be, amelyek lehetővé teszik az igazgatótanács mint a Frontex irányító testülete számára a Frontex teljesítményének értékelését az elfogadott magas szintű célok elérése tekintetében. Miután 2010-ben véglegesítették a koncepciókészítési és tervezési szakaszt, 2011-ben folytatódik a kvantitatív és kvalitatív méréseket előállító információk gyűjtése, lehetővé téve a Frontex teljesítményének felvázolását a 2011-es elsődleges és másodlagos adatok alapján. Meg kell érteni, hogy a bevezetett rendszeren módosító kezdeményezéseket hajtanak majd végre az azonosított gyenge pontok kezelése érdekében. Azzal lehet számolni, hogy a módosító kezdeményezések száma az elkövetkező 1 ½–2 év során kiegyenlítődik, szilárdabbá téve a rendszert. 2011 és 2012 tekintetében az egyes mutatók bevezetett megbízhatósági indexe alacsony, illetve közepes szinten marad. Az elemzésre és teljesítményértékelésre felhasznált információhalmaz bővülésével a megbízhatósági index növekedni fog. A következő felsorolás azokat a mutatókat tartalmazza, amelyek tekintetében összegyűjtik és elemzik az információkat, és következtéseket vonnak le belőlük. A mutatókat négy terület köré csoportosulnak (hatékonyság, érdekelt felek részvétele, hatás és teljesítmény). A mutatók többségének eltérő a részletezettségi („drill-down”) szintje, így különböző vezetési és irányítási szintek számára biztosítanak információkat.
40/153
Szám
Elnevezés
1
Összehangolás index
2
Műveleti napok átlagos arányszáma (HR)
3
Műveleti napok átlagos arányszáma (műszaki eszközök – TE)
4
A külső adatok hozzájárulásának időszerűsége és minősége
5
Műveleti tervek végrehajtási aránya (HR)
6
Műveleti tervek végrehajtási aránya (TE)
7
Termékminőségi szint
A tevékenység leírása E mutató célja választ adni arra a kérdésre, hogy „A Frontex jó helyen van-e a jó időben?”, megmutatva a tervezett és a műveletekben bevetett humán erőforrások és a műveletek során elfogott illegális migránsok száma közötti kapcsolatot. E mutató célja választ adni arra a kérdésre, hogy „A rendelkezésre álló (a művelethez rendelt) humán erőforrásokat milyen mértékben hasznosították közvetlen műveleti tevékenységekre?”. Ezt úgy mutatja ki, hogy összeveti a műveleti embernapok számát (amit a művelet végrehajtására fordítottak) a művelethez kapcsolódó összes embernap számával (azaz az utazással eltöltött időt és a holtidőt is beleszámítva). E mutató célja választ adni arra a kérdésre, hogy „A rendelkezésre álló (a művelethez rendelt) TEerőforrásokat milyen mértékben hasznosították közvetlen műveleti tevékenységekre?”. Ezt úgy mutatja ki, hogy összeveti a műveleti TE-napok számát (amit a művelet végrehajtására fordítottak) a művelethez kapcsolódó összes TE-nap számával (azaz a szállítási időt és a holtidőt is beleszámítva). Ez a mutató a külső forrásokból kapott hozzájárulást méri. Arra a kérdésre adja meg a választ, hogy „Mennyire érkezett időben az adatbemenet a Frontex számára?". Ezt az időben, elfogadható teljességgel és minőségben megkapott adat-hozzájárulások százalékában mérik. E mutató célja értékelni a közös műveletek tervezésének eredményességét a humán erőforrások (HR) hasznosítása terén, felvázolva a HR-bevetési tervek (embernapokban, a közös műveletek felmerült szükségletei szerint) és a végrehajtás közötti különbséget. E mutató célja értékelni a közös műveletek tervezésének eredményességét a műszaki eszközök (TE) hasznosítása terén, felvázolva a TE-bevetési tervek (műveleti napokban, a közös műveletek felmerült szükségletei szerint) és a végrehajtás közötti különbséget. E mutató arra a kérdésre válaszol, hogy „A külső ügyfelek milyennek látják a Frontex termékeinek minőségét?”.
41/153
Szám
8
Elnevezés
Időben történő termékleszállítás aránya
A tevékenység leírása
E mutató célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy „A Frontex mennyire időben szállítja le termékeit és teljesíti szolgáltatásait?”. E mutató célja az ajánláshoz vezető kedvezőtlen esemény vagy tendencia felismerésének pillanata és az ajánlást teljesítő művelet tényleges megkezdése között eltelt átlagos idő mérése. E mutató célja a közös műveletek hatékonyságának mérése azzal, hogy megadja a belföldön elfogott illegális migránsok és az összes illegális migráns arányát, akiket (a határokon vagy belföldön) elfogtak vagy belépésüket elutasították. E mutató célja annak mérése, hogy mennyire eredményesen érték el a Frontex különböző projektjeinek/műveleteinek eredetileg meghatározott célkitűzéseit. Az egyes műveletekre vonatkozó célkitűzések eltérőek lehetnek.
9
Reagálási idő
10
Éberségi index
11
Célkitűzések elérési indexe
12
Erőforrások aránya (HR - fogadó tagállam)
A mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „A fogadó tagállamok milyen mértékben vesznek részt a művelet(ek)ben?”. Ez a humán erőforrások részvételi szintjével van kapcsolatban.
13
Erőforrás index (TE)
A mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „A fogadó tagállamok milyen mértékben vesznek részt a művelet(ek)ben?”. Ez a műszaki eszközök bevonásának szintjével van kapcsolatban.
14
Az érdekelt felek elégedettségi szintje
Az érdekelt felek átlagos elégedettsége a Frontex tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival.
Termékhasználati szint
A mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „A Frontex milyen mértékben épít ki interoperabilitást az országok között a következőkön keresztül: (i) közös gyakorlatok/szabványok sikeres bevezetése; és (ii) a döntéshozatali folyamatokat befolyásoló információk terjesztése?”. Ezt úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják azon ügyfelek számát, akik azt állítják, hogy használják a terméket, az összes ügyfél számával, akiknek leszállították a terméket. A használatot úgy értékelik, hogy választ adnak azokra a kérdésekre, hogy a termék mennyiben befolyásolja az ügyfél tervezési és képzési prioritásait és/vagy operatív tevékenységeit.
15
42/153
Szám
Elnevezés
A tevékenység leírása
16
Közreműködés átlagos mértéke (HR)
Ez a mutató a Frontex által koordinált közös erőfeszítésekben való részvételt méri. Ezt a tagállamok, schengeni társult országok és harmadik országok közös műveletekben való átlagos közreműködésével mérik az egyes országok személyi részvételének embernapjaiban kifejezve.
17
Közreműködés átlagos mértéke (TE)
E mutató célja a tagállamok, schengeni társult országok és harmadik országok közös műveletekben való átlagos közreműködésének mérése a műszaki eszközök tekintetében.
18
Fogadó tagállam számára lekötött visszatérítések aránya
E mutató célja a fogadó tagállam számára tervezett (lekötött) visszatérítés és a tervek szerint a vendégországoknak kifizetni kívánt visszatérítések arányának megadása.
19
Fogadó tagállamnak fizetett visszatérítés aránya
E mutató célja a fogadó tagállamnak visszatérítés és a vendégországoknak visszatérítések arányának megadása.
kifizetett kifizetett
E mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „Mennyire sikeres a Frontex az integrált határigazgatás végrehajtásában – azon országok számában kifejezve, amelyek részt vettek legalább egy, Frontex által koordinált műveletben?”. A mutató a Frontex által koordinált műveletek elsődleges és másodlagos tevékenységeiben részt vevő országok számát méri. E mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „A Frontex által koordinált műveletekben alkalmazott emberek közül hány érkezett az egyesített erőforrásokból?”. Másképp megfogalmazva: „Mennyire felelnek meg az egyesített erőforrások a szükségleteknek?” E mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „A Frontex által koordinált műveletekben alkalmazott műszaki eszközök közül mennyi származik az egyesített erőforrásokból?”.
20
Részvételi index
21
Egyesített erőforrások használata (HR)
22
Egyesített erőforrások használata (TE)
23
Egyesített erőforrások kihasználása (HR)
A mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „Milyen mértékben hasznosítják az egyesített emberi erőforrásokat?”.
24
Egyesített erőforrások kihasználása (TE)
A mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „Milyen mértékben hasznosítják az egyesített műszaki eszközöket?”.
43/153
Szám
25
26
Elnevezés Költségvetés végrehajtási aránya (kötelezettségvállal ások) Költségvetés végrehajtási aránya (kifizetések)
A tevékenység leírása
A mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „Mi a költségvetési kötelezettségvállalások szintje?”. A mutató arra a kérdésre ad választ, hogy „Mi a költségvetési kifizetések szintje?”.
A kezdeményezéshez olyan tevékenységek társulnak, amelyek az elvárt termékek és szolgáltatások előállítására alkalmazott belső folyamatok felülvizsgálatára irányulnak az operatív dokumentumokban, például a munkaprogramban (lásd a 2.3.2. pontot) felvázoltak szerint.
2.3.2. Fontossági sorrend A végfelhasználóknak és azoknak, akik fizetnek a teljesítésért, bizalommal kell lenniük és ésszerű elvárásokat kell támasztaniuk a leszállítandó termékkel/szolgáltatással kapcsolatban. Ezért szükség van egy besorolási technikára, amely az érdekelt feleknek biztosítja ezt a bizalmat. A Frontex igazgatótanácsi tagjainak képviselői részvételével tartott ülésen (2010. június 1.) megkérdezték a Frontex ügyfeleit adott projektekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos preferenciáikról. Azzal, hogy a fontossági sorrend felállításának mechanizmusát alkalmazták az ülésen, valamennyi résztvevőtől visszajelzést kaptak, és ez azt is lehetővé tette, hogy kidolgozzák a termék- és szolgáltatásportfoliót interaktívan leíró listát. E munka eredményét a 2. melléklet tartalmazza. Végezetül megemlítendő, hogy a Frontex termék- és szolgáltatásportfoliójának tervezési szakaszában, amely portfolió a Frontex 2011-es munkaprogramjában is megjelenik, a kockázatelemzés és az ügyfelek igényei alapján kialakított különböző követelményeket egyensúlyba kell hozni.
44/153
2.4. A Frontex operatív portfoliója és programozása 2.4.1. Műveleti részleg
2.4.1.1. Új javaslatok és prioritások 2011-ben az operatív tevékenységek súlyponti területei a délkeleti külső határok lesznek, amelyek keretében aktív támogatást nyújtanak Bulgáriának és Romániának a lehetséges új migrációs hullámok kezelésében, miután csatlakoztak a schengeni térséghez. Az általános cél az, hogy 11%-ig növeljék a műveletek általános intenzitását, és fokozzák a tagállamok részvételét. Az FOO kísérleti projekt végrehajtása a görögországi Pireuszban: Miután 2010. október 1-jével megnyitották a Frontex operatív irodáját (kísérleti projekt), várhatóan megerősödik és javul az EU délkeleti külső határain folytatott operatív tevékenységek hatékonysága. Szárazföldi határok:
A görög–albán határon folytatott operatív tevékenységeket beépítik a Neptune közös műveletbe (korábban a Poseidon szárazföldi közös művelet része volt). A 2011-es Poseidon szárazföldi közös műveletet állandó műveletként kiterjesztik a görög–török és bolgár–török határokra (miután Bulgária véglegesen csatlakozott a schengeni térséghez). Egy új többéves program létrehozása, amely magában foglalja a külső szárazföldi határokon folytatott közös operatív tevékenységeket, ideértve a Jupiter, a Neptune és az esetleges Eurocup 2012 közös műveleteket.
Tengeri határok:
A Hermes közös műveletet a Jón-tengeren végrehajtott közös művelet váltja fel (Aeneas közös művelet). Adott esetben a Fekete-tengeren végrehajtandó közös művelet (Nereus közös művelet) kockázatértékelés alapján, miután Románia és Bulgária csatlakozott a schengeni térséghez.
45/153
Légi határok:
A közös műveleti tevékenységek nyitott és rugalmas végrehajtási rendszere.
Közös visszatérési műveletek:
A repülőgépek további bérlése. Tendereljárás keretszerződésekre és a repülőgépek bérlésére vonatkozó eljárások továbbfejlesztése.
Emberkereskedelem elleni fellépés
Képzett kihallgató csoportok alkalmazása több, nagy kockázatot jelentő helyen az EU külső határain, hogy javítsák az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását a Frontex által koordinált közös műveletek során (testre szabott képzés a CBD-vel együttműködve). Ezeket a csapatokat azzal a feladattal bízzák meg, hogy egyedi információkat gyűjtsenek az emberkereskedelem áldozatainak profiljairól és a velük kapcsolatos trendekről; a csapatok által gyűjtött adatokat kockázatelemzésre használják fel, hogy még gondosabban határozzák meg az emberkereskedelem elleni jövőbeli közös műveletek irányát. A Frontex így bátorítja a fogadó tagállamokat, hogy biztosítsák a lehetséges áldozatok eseteinek nyomon követését azzal, hogy megosztják ezt az információt az illetékes nemzeti hatóságaikkal.
2.4.1.2. A programok továbbfejlesztése 2011-ben (az éves kockázatelemzés 1–9. ajánlása) A Poseidon program A Poseidon program alapgondolata az, hogy továbbfejlesszék az állandó szervezeti struktúrákat, mint például az EPN-t és a kapcsolattartó pontokat az EU délkeleti külső határain. A fő célkitűzések a következők: az illegális migrációval szembeni eredményes küzdelem fokozása a Törökország és Görögország/Bulgária közötti szárazföldi határra összpontosítva; és a határokon átnyúló bűnözés felderítésének és megelőzésének javítása a harmonizált és célzott közös műveleti tevékenységek végrehajtásával. A Poseidon regionális program keretében a Poseidon tengeri közös műveletet, a Poseidon szárazföldi közös műveletet és az Attica projektet hajtják végre.
46/153
Poseidon tengeri közös művelet (1–4., 9. ajánlás) Végrehajtási időszak: Állandó Költségvetés: A tengeri határok ágazat (SBS) költségvetésének legfeljebb 32%-a Fogadó ország: Görögország Határátkelőhely-szakértők, kikérdező szakértők, átvilágítási szakértők (az Attica kísérleti projekten keresztül irányítva) Szükséges eszközök: gyors hajók, parti járőrcsónakok (CPB)/ parti járőrhajók (CPV), könnyű légi járművek, mobil megfigyelő egységek Poseidon szárazföldi közös művelet (1–6., 8., 9. ajánlás) Végrehajtási időszak: Állandó Fogadó tagállamok: Bulgária és Görögország; Bulgária fokozott részvétele várható a schengeni térség bővítésével kapcsolatos legutóbbi kockázatértékelés alapján. Költségvetés: A szárazföldi határok ágazat (LBS) költségvetésének legfeljebb 50%-a Szükséges szakértők: Határőrizeti szakértők, határátkelőhely-szakértők, kikérdező szakértők, átvilágítási szakértők (az Attica kísérleti projekten keresztül irányítva), összesen 350 fő Szükséges eszközök: Hőképalkotó berendezéssel felszerelt járművek, hordozható hőképalkotó/éjjellátó eszközök, kutyás csapatok Attica projekt (2., 4. ajánlás) Végrehajtási időszak: 2011. március–december Fogadó tagállam: Görögország Helyszín: Athén (Visszatérési Koordinációs Iroda) és a görög– török határ (a konkrét helyszíneket a műveleti igények szerint határozzák meg). Szükséges átvilágítási szakértők: 10-12 havonta; szükséges tolmácsok: 3-5 havonta.
EPN általános program Az EPN általános program alapgondolata az állandó regionális határbiztonsági koordinációs struktúrák továbbfejlesztése. A fő célkitűzések a következők: a rendelkezésre álló erőforrások szinkronizálása és hatékony felhasználása a helyzet jobb ismerete és a jobb reagálási kapacitás/képesség érdekében, hogy eredményesen felvegyék a küzdelmet az illegális migrációval, a segítséggel végzett embercsempészettel és a határokon átnyúló bűnözés egyéb fajtáival szemben; és szabványosított és rugalmas műveleti koncepciók és munkaeljárások kialakítása.
47/153
Az EPN-program keretében tengeri műveleti tevékenységeket és kísérleti projekteket hajtanak végre: EPN Hera közös művelet (1., 3., 4., 9. ajánlás) Végrehajtási időszak: Állandó Költségvetés: A tengeri határok ágazat (SBS) költségvetésének legfeljebb 18%-a; a Frontex társfinanszírozását újra kell tárgyalni Spanyolországgal. Fogadó országok: Spanyolország Szükséges szakértők: kikérdező szakértők Szükséges eszközök: korlátozott számú tengeri járőrhajó (OPV), parti járőrhajó (CPV), repülőgép EPN Artemis közös művelet (felöleli a jelenlegi Indalo és Minerva közös műveleteket – 1., 3., 4., 9. ajánlás) Végrehajtási időszak: június–október Költségvetés: A tengeri határok ágazat (SBS) költségvetésének legfeljebb 29%-a Fogadó országok: Spanyolország Szükséges szakértők: Határátkelőhely-szakértők, kutyás határőrök járőrkutyákkal, fogadó állam (HS) kikérdező szakértői, tagállamok (MS) kikérdező szakértői Szükséges eszközök: HS CPB, MS OPV, MS CPB, HS/MS légi eszközök EPN Aeneas közös művelet (Jón-tenger – 1., 3., 4., 9. ajánlás) Végrehajtási időszak: június–október Költségvetés: A tengeri határok ágazat (SBS) költségvetésének legfeljebb 17%-a Fogadó országok: Olaszország, Görögország Szükséges szakértők/eszközök: A kockázatelemzés alapján döntik el EPN Nereus közös művelet (Fekete-tenger – 1–4. ajánlás) Végrehajtási időszak: Bulgária és Románia schengeni térséghez való csatlakozásához kapcsolódva (valószínűleg 2011 márciusától). Költségvetés: A tengeri határok ágazat (SBS) költségvetésének legfeljebb 4%-a, szükség esetén a költségvetés növelik. Fogadó országok: Bulgária és Románia Szükséges szakértők/eszközök: A kockázatelemzés alapján döntik el
A fent említett közös műveleteken túl a következő tevékenységeket hajtják végre az EPN általános program keretében: Közös tevékenységek a balti-tengeri régió határellenőrzési együttműködésével (BSRBCC), beleértve a munkaértekezleteket és a tengeri operatív
48/153
tevékenységeket is, amennyiben a kockázatelemzés indokolja. Így a Frontex többéves programjával összhangban fenntartják az ügynökségek közötti együttműködést és a regionális struktúrák támogatását is. Kísérleti projekt – Helymeghatározó rendszer A kísérleti projekt alapgondolata a Frontex tengeri műveleteiben bevetett eszközök nyomon követése és ezen eszközök költségeinek kiszámítása. Kísérleti projekt – Kompatibilis műveleti kép A kísérleti projekt alapgondolata, hogy növelje a műveleti kompatibilitást a tagállamok különböző eszközei és az operatív központok között (ICC, LCC), valamint – az Eurosur fejlesztését támogató lépésként – támogassa az ICC-t és a tagállamokat a helyzet ismerete és a reagálóképesség javításában. Kísérleti projekt – Tengeri operatív központok A kísérleti projekt alapgondolata, hogy áttekintést adjon a tagállamok különböző nemzeti hatóságainak tengeri operatív központjairól, ismertetve feladataikat és a rendelkezésre álló berendezéseket, valamint – kapcsolódva az EPN-koncepcióhoz – állandó operatív együttműködést hozzon létre közöttük a határokon átnyúló bűnözés és más párhuzamos tevékenységek tekintetében. Kísérleti projekt – Szabványosítás A kísérleti projekt alapgondolata, hogy szabványosítsa a fogalommeghatározásokat, koncepciókat és műveleti eljárásokat, és bevezesse ezeket a szabványosított előírásokat a közös tevékenységekben használt eszközök tekintetében. Kísérleti projekt – Jelentéstételi eszközök A kísérleti projekt alapgondolata a JORA és WebGIS projektekkel összefüggésben már kifejlesztett jelentéstételi rendszer automatizálása. Kísérleti projekt – Mobil operatív egységek A kísérleti projekt alapgondolata szakosodott mobil csapatok létrehozása, amelyek fel vannak szerelve az első és második vonalbeli tevékenységek szempontjából fontos eszközökkel. Kísérleti projekt – Sárga oldalak A kísérleti projekt alapgondolata megbízható és részletes tájékoztatás kialakítása a tengeri műveletekben érintett operatív területeken, választ adva a részt vevő hatóságok által a tevékenységek tervezése és végrehajtása során gyakran feltett kérdésekre.
49/153
Pulsar program (2010–2013) (1., 5., 7., 9. ajánlás) A Pulsar program alapgondolata, hogy nyitott és rugalmas végrehajtási rendszeren keresztül eleget tegyen a külső légi határokon felmerülő operatív szükségleteknek. A fő célkitűzések a következők: a rugalmasság növelése a csempészhálózatok elleni eredményes küzdelem érdekében; az Europollal folytatott együttműködés elmélyítése a határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni küzdelem terén; és az azonosított határbiztonsági kockázatokra adott célzott és hatékony válaszok javítása. A Pulsar program keretében 4 közös műveletet és 2 kísérleti projektet hajtanak végre. Hubble közös művelet Végrehajtási időszak (indikatív): Költségvetés: legfeljebb 12%-a Fogadó országok: Szükséges szakértők:
2011. február–március A légi határok ágazat (ABS) költségvetésének Valamennyi tagállam 30–40
Mizar közös művelet (külön figyelmet fordítva az 5. ajánlásra) Végrehajtási időszak (indikatív): 2011. május–június Költségvetés: A légi határok ágazat (ABS) költségvetésének legfeljebb 10%-a Fogadó országok: Valamennyi tagállam Szükséges szakértők: 30–40 Hammer közös művelet Végrehajtási időszak (indikatív): Költségvetés: legfeljebb 20%-a Fogadó országok: Szükséges szakértők: Meteor közös művelet Végrehajtási időszak (indikatív): Költségvetés: legfeljebb 10%-a Fogadó országok: Szükséges szakértők:
2011. szeptember–november A légi határok ágazat (ABS) költségvetésének Valamennyi tagállam Műveleti szakaszonként 30–40
2011. április–május A légi határok ágazat (ABS) költségvetésének Valamennyi tagállam 2–40
50/153
„Reference Manual” kísérleti projekt A kísérleti projekt alapgondolata a hamisított úti okmányok gyors felderítésére használt eszköz aktualizálása, valamint az új verzió tesztelése a közös művelet során. A terméket a képzési egységnek kell leszállítani. Vega kísérleti projekt A kísérleti projekt alapgondolata egy kézikönyv kidolgozása azon személyek felderítésére és elfogására szolgáló legjobb ellenintézkedésekről, akik belépési pontként a repülőtereket használva segítik elő az embercsempészetet és emberkereskedelmet (az Europollal közösen hajtandó végre).
Pluto program A Pluto program alapgondolata, hogy harmonizált és célzott közös műveleti tevékenységek egész sorát alakítsa ki és hajtsa végre a külső szárazföldi határokon. A fő célkitűzések a következők: az illegális migráció elleni hatékony küzdelem fokozása, előtérbe helyezve a szárazföldi határokon előforduló azonosított elkövetési módokat; ezáltal a határokon átnyúló bűncselekmények felderítésének és megelőzésének javítása; hatékony ügynökségek közötti együttműködés kialakítása a vámhatóságokkal; és az együttműködés továbbfejlesztése a szomszédos harmadik országokkal. E program keretében a Jupiter, Neptune és adott esetben az Eurocup 2012 közös műveletet, valamint a „No stamps” kísérleti projektet hajtják végre. Jupiter közös művelet (1., 3–6., 8., 9. ajánlás) Végrehajtási időszak: összesen 3 hónap (4x3 hét a végrehajtási szakaszra) Költségvetés: A szárazföldi határok ágazat (LBS) költségvetésének legfeljebb 10%-a Fogadó tagállamok: Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia Szükséges szakértők: 110 Szükséges eszközök: hőképalkotó eszközökkel felszerelt járművek, hordozható hőképalkotó eszközök, kutyás határőrök kutyákkal, szívritmusérzékelők Neptune közös művelet (1., 3–6., 8., 9. ajánlás) Végrehajtási időszak: összesen 2 hónap (1x3 hét és 2 hét a végrehajtási szakaszra)
51/153
Költségvetés: A szárazföldi határok ágazat (LBS) költségvetésének legfeljebb 7%-a Fogadó tagállamok: Szlovénia, Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország Szükséges szakértők: 70 Szükséges eszközök: hőképalkotó eszközökkel felszerelt járművek, szívritmus-érzékelők, hordozható hőképalkotó/éjjellátó eszközök, kutyás határőrök kutyákkal. Eurocup 2012 közös művelet (5., 6., 8. ajánlás) Végrehajtási időszak: Tervezési szakasz 2011-ben Költségvetés: A szárazföldi határok ágazat (LBS) költségvetésének legfeljebb 2%-a Fogadó tagállamok: Lengyelország, Ukrajna Szükséges szakértők/eszközök: később erősítik meg „No stamps” kísérleti projekt A kísérleti projekt alapgondolata a határellenőrzések megkönnyítése a határt átlépő vonalakon dolgozó vasúti személyzet számára (menetrend szerinti vonatokon). Fogadó ország: Lengyelország
Kapcsolattartó pontok programja, 2010–2013 (valamennyi ajánlás megfelelő és rugalmas megközelítés keretében) Kapcsolattartó pontok programjának alapgondolata, hogy továbbfejlessze és a határellenőrzésre és határőrizetre vonatkozó koordinált operatív együttműködés állandó platformjaiként használja a kapcsolattartó pontokat az EU külső határainak kiválasztott helyszínein/területein annak érdekében, hogy javítsa a határokon átnyúló bűncselekmények felderítését és megelőzését. A fő célkitűzések a következők: a helyi hatóságok támogatása, beleértve a képzést is; a tapasztalatok és gyakorlatok módszeres cseréjének javítása; az ügynökségek közötti együttműködés és a szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködés előmozdítása; hálózat kialakítása az operatív információk valós idejű cseréjére; és állandó nyomon követési rendszer kidolgozása. A kapcsolattartó pontok programja támogatja az ugyanazon az operatív területen végrehajtott közös műveleteket is, és kulcsszerepe van abban, hogy a Frontex eredményesen mozdítsa elő az integrált határigazgatás uniós koncepciójának megvalósítását. A szárazföldi kapcsolattartó pontokra és a légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös műveleteket, valamint 2 további kísérleti projektet hajtanak végre e program keretében.
52/153
Szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet Végrehajtási időszak: 2011. január–december Költségvetés: A szárazföldi határok ágazat (LBS) költségvetésének legfeljebb 27%-a Fogadó tagállamok: Bulgária, Észtország, Finnország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia Szükséges szakértők: 255 Szükséges eszközök: Hőképalkotó eszközökkel felszerelt járművek, hordozható hőképalkotó/éjjellátó eszközök, szívritmus-érzékelő. Légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet Végrehajtási időszak (indikatív): Egész évben Költségvetés: A légi határok ágazat (ABS) költségvetésének legfeljebb 20,5%-a Fogadó országok: A kapcsolattartó pontok RAU által megadott listája szerint. Szükséges szakértők: 100–150 Kísérleti projekt – Tengeri kapcsolattartó pontok (LCC) A kísérleti projekt alapgondolata állandó struktúrák létrehozása a közös tengeri műveletek számára, ahol a fő hangsúly az állandó LCC-kre helyeződik a többéves program keretében (kapcsolattartó pontok és EPN). Kísérleti projekt – Koordinációs pontok A kísérleti projekt alapgondolata koordinációs pontok létrehozása a harmadik országokkal folytatott együttműködésben a kapcsolattartó pontok koncepciója alapján. Fogadó országok: Ukrajna, Moldova
Kiemelt tevékenységek a műveleti koordináció terén Argonauts kísérleti projekt (légi határok, folytatás 2009-től kezdődően) A kísérleti projekt alapgondolata, hogy aktualizálja az utasok EU külső határain való tömeges áthaladásának irányítására vonatkozó kézikönyvet az Eurocup 2012 művelet céljából (az Eurocup 2012 tervezési tevékenységének részeként). „Traffic Light” kísérleti projekt (légi határok) A kísérleti projekt alapgondolata a közös művelet hatásának fokozása azzal, hogy biztosítják a JOGI, IKT és K+F szempontok további integrálását a vendég tisztviselők végrehajtási hatásköreinek alkalmazására és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó közös megoldások elérésébe (pl. a SIS és a bélyegzők ezzel kapcsolatos használata, és más jogi/operatív szinergiák).
53/153
„Big Dipper” kísérleti projekt (légi határok) A kísérleti projekt alapgondolata feltárni annak lehetőségét, hogy támogassák az uniós légiközlekedési összekötő tisztviselők tevékenységét kiválasztott harmadik országbeli csomópontokon egy vagy több tagállam/schengeni társult ország és egy harmadik ország közötti meglévő kétoldalú megállapodás alapján. Melita kísérleti projekt (visszatérés) Fogadó tagállam: Málta Szükséges visszatérési szakértők: 10-12 az egész közös műveletben Szükséges tolmácsok: 8-10 az egész közös műveletben (a hollandiai IND által irányított tolmácshálózat igénybevétele, alkalmanként legfeljebb egy hétre). Végrehajtási időszak: 2011. március–november Közös visszatérési műveletek (visszatérés) A tagállamok támogatásának folytatása a közös visszatérési megszervezése terén, a repülőgépek bérlésének végrehajtásával is.
műveletek
2.4.1.3. 2011-es kockázatelemzési programok Az INTELLOPS program Az INTELLOPS egy horizontális program, amelynek célja a hírszerzési adatok kezelésének és felhasználásának javítása a közös műveletekben. 2011-ben a fő célkitűzések a következők: a közös műveletekben részt vevő FJST és a RABIT számára kidolgozott képzési program megvalósítása; a kikérdező csapatok számára kidolgozott kézikönyv és iránymutatások terjesztése és aktualizálása a közös műveletek alatt; a hírszerzési adatok kezelésére vonatkozó szabványos operatív eljárások terjesztése a közös műveletek alatt; külön létrehozott szakértői egyesített erőforrás, amelyet folyamatosan a kikérdező csapatok (FJST) összeállítására használnak fel; közös műveletek végrehajtása és értékelése hatásvizsgálati mutatók alkalmazásával. A FRONBAC program A 2009-ben elindított FRONBAC egy 3 éves program, amelynek célja további elemzési szabványok kidolgozása mind a Frontexnél, mind pedig a határőrségek elemzési egységeinél, a különböző szinteken többéves képzési programok biztosításával, valamint a módszertani koncepciók, elemzési szabványok és struktúrák közös értelmezésének megvalósításával. 2011-ben a fő célkitűzések a következők:
54/153
a képzési összetevő folyamatos teljesítése és a program következő szakaszainak kidolgozása; A kockázatelemzési egységekre vonatkozó iránymutatások terjesztése a programon belül. Kiemelt tevékenységek a kockázatelemzés terén: A rendszeres termékek és események folytatása mellett 2011-ben a következő eseményeket emelik ki: tevékenységek a CIREFI jelentéstételi funkcióinak 2010-es átvételével kapcsolatban; a webGIS továbbfejlesztése, végrehajtása és fenntartása az OPD-n belül; az EUROSUR-nak/CPIP-nek (közös hírszerzési kép a határok előtti területekről) nyújtott elemzési támogatás fejlesztése és testreszabása; a Frontex közös műveletei során szerzett humán hírszerzési információk rendszerezett gyűjtésének fejlesztése a kockázatelemzés céljából; az Afrika 2010 konferencia nyomon követése; folyamatos erőfeszítések az emberkereskedelemmel kapcsolatos rendszeres adatgyűjtési tevékenységek végrehajtására és támogatás a Frontex emberkereskedelemmel kapcsolatos koordinált operatív tevékenységei számára, beleértve az emberkereskedelemről szóló nemzetközi üléseken és konferenciákon való részvételt; a RAU elkészíti az emberkereskedelemmel foglalkozó jelentést, amely aktualizált kockázati profilokat tartalmaz (folytatódó tevékenység 2010-ről), és folyamatosan törekszik az Europol, az Interpol és a tagállamok emberkereskedelemmel foglalkozó szakértőinek közreműködésére a kockázati profilok frissítése terén, hogy megnyissák az emberkereskedelemmel kapcsolatos belföldi nyomozások hírszerzési adatainak és információinak áramlását. Kiemelt tevékenységek a helyzetről alkotott képpel és információmegosztással kapcsolatban A Frontex egyablakos rendszer (FOSS): Webalapú információmegosztási portál. A projekt folytatása terv szerint halad. A FOSS 1. verziója működik és széles körben elfogadott a tagállamokban. Az 1. verzió fejlesztése során szerzett tapasztalatokat felhasználva folyamatban van a FOSS 2. verziójára vonatkozó üzleti esettanulmány kidolgozása, amely a portál kiterjedtebb használatát tartalmazza.
55/153
Közös műveletek jelentéstételi alkalmazása (JORA): Webalapú portál a közös műveletek információinak kezelésére, amely közvetlenül kapcsolódik a közös műveletek információfeldolgozásához. A projekt folytatása terv szerint halad. Frontex médiafigyelő (FMM): Webalapú médiafigyelő portál. A projekt folytatása terv szerint halad. Az első belső tesztverziót 2010 4. negyedévére tervezik. A rendszert a tervek szerint 2011 2. negyedévében telepítik a tagállamokban, az Európai Bizottságnál és a külső partnereknél.
Közreműködés kiemelt uniós programokban és projektekben EUROSUR: Meghatározott fejlesztések elindítása és az azokban való közreműködés annak érdekében, hogy támogassák a tagállamokat abban, hogy teljesen megismerjék a helyzetet külső határaikon, és növeljék bűnüldöző hatóságaik reagálóképességét. o a helyzetet és válsághelyzetet nyomon követő eszköz fejlesztése; o „közös hírszerzési kép a határok előtti területekről” Szükség esetén a „közös hírszerzési kép a határok előtti területekről” elemzési összetevője fejlesztésének irányítása és támogatása, beleértve a GIS-alkalmazást is; valamint a „közös hírszerzési kép a határok előtti területekről” értelmezésének és integrációjának előmozdítása a kockázatelemzési közösségben.
Válsághelyzetek nyomon követése: Közreműködés az Európai Bizottság és az ügynökségek koordinációs erőfeszítéseiben a válsághelyzetek nyomon követése terén (felkészültség), hogy fenntartsák a helyzet ismeretét és növeljék a reagálóképességet (tagállamok, Bizottság, Frontex). HARMONY projekt19: 2011-ben a Frontex az elfogadott ütemezés szerint hozzájárul a projekthez és annak termékeihez, szükség esetén a Frontex mandátumába tartozó területeken közreműködve a projekt módszertanának fejlesztésében, valamint a tagállamok éves operatív terveinek kidolgozásában.
19
A Harmony projekt célja javítani az együttműködést az uniós ügynökségek között, továbbá áthidalni az uniós döntéshozók és a tagállamokban folyó operatív tevékenységek közötti szakadékot.
56/153
2.4.2. Kapacitásfejlesztési Részleg Kiemelt területek 2011-ben Általánosságban véve a kapacitásépítési tevékenységeket már jól összehangolták az előző fejezetben ismertetett fontos fejlesztésekkel. Következésképpen a kapacitásfejlesztési részleg 2011-es erőfeszítései a képzés, a kutatás és fejlesztés és az egyesített erőforrások három területén végzett munka megszilárdítására és továbbfejlesztésére irányulnak. E bevezető fejezet különösen a következő, egyre növekvő jelentőségű területeket fejti ki részletesebben: szükségletelemzés EUROSUR alapvető jogok hamisított dokumentumok saját erőforrások megszerzése E kiemelt területeken túl erőfeszítéseket tesznek a részleg általános hatékonyságának javítására a minőségirányítás, a megerősített projektmenedzsment és a teljesítménymutatók bevezetésén keresztül. A minőségbiztosítás fejlesztendő kulcsterületei közé tartozik a szerepek és célok közös értelmezésének erősítése, valamint a nyílt kommunikáció előmozdítása, az érdekelt felek erőteljes orientálása, valamint a folyamatos fejlesztésre irányuló eljárások. Emellett a részlegen belül fel kell térképezni és harmonizálni kell a legfontosabb folyamatokat. Mivel a képességek fejlesztése továbbra is a tagállamokra marad, a Frontex pénzügyi hatáskörei pedig inkább korlátozottnak tekinthetők, a kapacitásépítési tevékenységeknek a pozitív hatások maximalizálása érdekében törekedniük kell a kulcsfontosságú szereplőkkel folytatott szoros együttműködésre. A tagállamok képességeire gyakorolt hatás növelésére többek között a képzési és műszaki rendszerek harmonizálása kínál lehetőséget, ahol a képzési és kutatási, továbbá a fejlesztési tevékenységek fontos szerepet játszanak. A harmadik országokkal folytatott együttműködést illetően a részleg tovább támogathatná a harmadik országokban folyó kapacitásépítést, hozzájárulva ezzel a Frontex, az EU vagy a tagállamok által ezen a területen tett erőfeszítésekhez. Mindazonáltal a kutatási, fejlesztési és képzési tevékenységek lehetséges partnereiként az Egyesült Államok és Kanada emelkedik ki a leginkább mint a legfontosabb olyan országok, amelyekkel a Frontex munkamegállapodást kötött. Szükségletelemzés A Frontex egyik fontos célja, hogy kidolgozza és végrehajtsa a képességekre építő fejlődés koncepcióját. E koncepció egyik döntő eleme a jövőbeli képességbeli
57/153
szükségletek további elemzése, szorosan együttműködve az összes érdekelt féllel. Ezen elemzés bemenetét a következők adják: a Tanács következtetéseiben és rendeleteiben, valamint az Európai Parlament állásfoglalásaiban megfogalmazott politikai akarat; a tudomány és technológia által kínált lehetőségek; a Frontex kockázatelemzése; a végrehajtott műveletekből levont tanulságok; a jövőbeli műveletekre vonatkozó koncepciók. Emellett a részleg többféle módon gyűjti össze az érdekelt felek közép- és hosszú távú szükségleteit, pl.: a kapacitásfejlesztési részleg érdekelt feleinek éves konferenciája, ahol az eredményeket és terveket is bemutatják az érdekelt feleknek; a Bizottság közleményei, a Tanács következetései és az Európai Parlament állásfoglalásai; hálózatok, mint például a nemzeti képzési koordinátorok és az egyesített erőforrások hálózata; kutatási és fejlesztési projektek és hálózatépítés, mint például az informatikai kutatási és fejlesztési munkaértekezletek; részvétel a Tanács és a Bizottság munkacsoportjaiban, például a hamisított dokumentumok terén. EUROSUR A Frontex, a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés keretében folytatódik az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) fejlesztése. A Frontexen belül a CBD koordinálja mind a tagállamokat és a Bizottságot támogató tevékenységeket, mind pedig azokat a tevékenységeket, amelyek a Frontex szerepének kialakítására törekednek az EUROSUR-ban. Az EUROSUR-ral kapcsolatos fő tevékenység az EUROSUR kísérleti projekt, amely a lényeges információk tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Frontex közötti cseréjét fejleszti és szemlélteti. A kísérleti projekt hat ország közötti információcserét szemléltet majd 2011-ben. Egyéb EUROSUR-tevékenységek: a Frontex-hozzájárulás kidolgozása az EUROSUR-hoz egy határok előtti területekről készült közös hírszerzési kép formájában, amelyet a kockázatelemzési egység irányít; műholdas kép felderítése a határbiztonság számára, amelyet a kapacitásépítési és műveleti egység végez el közösen; a 7. keretprogram projektjeinek irányítása az EUROSUR további fejlesztésének támogatása érdekében;
58/153
részvétel munkacsoportokban, pl. a Bizottság tengeri területekre kiterjedő közös információmegosztási környezettel foglalkozó munkacsoportjában; hamisított dokumentumok.
A 2010. évi kockázatelemzés azt javasolja, hogy a Frontexnek „egy szakértelmi központot kell kifejlesztenie a hamisított dokumentumok felderítésére”, mivel egyre nagyobb a kockázata, hogy visszaélnek az úti okmányokkal. A törekvés az, hogy egy olyan központot hozzanak létre, amely felöleli a hamisított dokumentumokkal kapcsolatos összes szempontot: információgyűjtés és -megosztás, operatív támogatás, kutatás, képzés és támogatás a politika fejlesztéséhez. A központ egy olyan virtuális szervezet lenne, amely a Frontexet, a tagállami hatóságokat, a harmadik országok hatóságait, kutatóintézeteket és lehetőség szerint más szervezeteket is egyesítene. 2011-ben tovább integrálják a hamisított dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységeket, amelyeket a képzés, valamint a kutatás és fejlesztés keretében mutattak be (határellenőrzések), és erősítik a kockázatelemzéshez és a közös műveletekhez fűződő kapcsolatokat. Ez képezi majd a kiinduló alapot a szakértelmi központ létrehozásának folytatásához, majd feltárják e központ létrehozásának opcióit és az ehhez kapcsolódó együttműködési kérdéseket. Alapvető jogok Az alapvető jogok, köztük a nemzetközi védelemhez való jog és az emberkereskedelem elleni fellépés, szerves részét képezik a Frontex tevékenységeinek. A képzési tevékenységek – különösen a közös tanterv – képezik a fő eszközt az alapvető jogok közös és magas szintű európai normáinak előmozdításához. 2011-ben közös képzési módszertant és képzési anyagot dolgoznak ki a Frontex által szervezett képzések és a nemzeti képzési tevékenységek számára. Ezt a tagállamok/schengeni társult országok, az európai ügynökségek (FRA, CEPOL) és az UNHCR szakértőivel szorosan együttműködve végzik el. A képzési eszközöket és módszereket a lehetséges mértékig a Frontex saját személyzetének képzésében is alkalmazni fogják. Erőforrások megszerzése Ahogyan fent már megjegyeztük, a technikai eszközök beszerzése, valamint a Frontex közös támogatócsoportjaihoz a tisztviselők kirendelése – amelyek célja egy „korlátozott operatív kapacitás” fejlesztése – a Frontex-rendelet módosítása kapcsán jelenleg napirenden lévő témák.
59/153
Az Európai Unió tagállamai külső határainak igazgatásáról szóló, 2010. február 25–26-i20 és 2010. június 3-i21 tanácsi következtetések felkérték a Frontexet, hogy a szükségletek felmérése és egy költség-haszon elemzés alapján döntsön az eszközök beszerzéséről és/vagy lízingjéről/bérléséről, hogy rendelkezésre bocsássa azokat a Frontex által koordinált műveletekhez. A következtetések egyben ösztönzik a tagállamokat és a Frontexet, hogy maximálisan használják ki a többi tagállam által a CRATE keretében rendelkezésre bocsátott eszközöket, és felkéri a Frontexet, hogy rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot ezen eszközök tényleges felhasználásáról és az eszközök rendelkezésre állásának biztosítása érdekében végrehajtott intézkedésekről. A Tanács következtetéseivel összhangban, és az igazgatótanács felkérését követően a Frontex az úgynevezett „LEA vizsgálat” keretében jelenleg a „saját” erőforrások beszerzésének módjait tárja fel. A vizsgálat eredményei alapján az igazgatótanács dönt majd arról, hogy beszerzi vagy bérli-e a berendezéseket és eszközöket. E tekintetben azt vetítik előre, hogy a különböző forgatókönyvek (vásárlás, lízing, a tagállamok és a Frontex társtulajdona, szolgáltatások beszerzése) lehetővé teszik a rugalmasságot. 2011-ben szükségessé válik majd annak feltárása is, hogy a módosított Frontexrendelet elfogadása után miként lépjenek tovább. A tagállamok és a Frontex között megállapodásokat lehetne kötni annak biztosítása érdekében, hogy a repülőgépek és adott esetben más berendezések rugalmasan álljanak rendelkezésre. A tagállamok és a Frontex közötti éves tárgyalások eredményeként például hivatalos megállapodások jöhetnének létre a humán és anyagi erőforrásokról, amelyeket a tagállamok a következő évben az Ügynökség operatív tevékenységei számára kötnek le. Emellett a felülvizsgált Frontex-rendelet alapján a tagállamok egy bizonyos időtartamra határőröket rendelnek majd ki a Frontex központjába, akik vendégtiszti jogállást kapnak. A Frontex rendszeresen közös műveletekben veti be ezeket a tiszteket a Frontex közös támogatócsoport-mechanizmus kiegészítő elemeként.
2.4.2.1. Képzés A képzéssel kapcsolatos küldetés a határőrök képzésének közös alaptanterve létrehozásában és továbbfejlesztésében áll – beleértve az uniós határőrök alapképzésének közös alaptantervét (CCC), az uniós határőrök középszintű képzésének közös alaptantervét (CMC), és az uniós határőrök felsőfokú képzésének közös alaptantervét (CHC) –, valamint hogy európai szinten képezzék ki a nemzeti határőrök tanárait és oktatóit. A Frontexet megbízták, hogy a tagállamok szakértőivel szorosan együttműködve dolgozza ki a közös képzési 20 21
Az Európai Unió Tanácsa, a BEL- és IGAZSÁGÜGYI Tanács 2998. ülése, 2010. február 25–26. Az Európai Unió Tanácsa, a BEL- és IGAZSÁGÜGYI Tanács 3018. ülése, 2010. június 3.
60/153
szabványokat, és biztosítson további képzési tanfolyamokat és szemináriumokat a határigazgatás tárgyában. A képzési tevékenységek célja előmozdítani az európai határőrségi kultúrát, amelyet magas szintű emberi jogi, etikai és vezetői normák jellemeznek. Közös alaptantervek Az uniós határőrök alapképzésének közös alaptanterve (CCC) mérhető, közös szabványokat kínál a nemzeti határőröket képző intézmények, oktatók és hallgatók számára valamennyi uniós tagállamban. 2011-re tervezik a CCC aktualizálását az emberi jogok terén és a Lisszaboni Szerződésből adódó területeken, amit az Alapjogi Ügynökséggel (FRA), az UNHCR-rel és a tagállamok/schengeni társult országok szakértőivel együttműködve végeznek el. A CCC végrehajtása azokban az országokban, amelyekkel a Frontexnek munkamegállapodása van (WAC) – első szakasz: fordítás és multiplikátorképzés Közös képzési anyagok kidolgozása Cserekapcsolatokat szerveznek oktatók számára a Frontex közös műveleteivel és a Frontex partnerségi akadémiákkal összefüggésben a tagállamok/schengeni társult országok kinevezései alapján. A cél az, hogy a határőr-akadémiák oktatói jobban megértsék a közös műveleteket, és alkalmassá váljanak arra, hogy ezt a gyakorlati tapasztalatot átültessék a nemzeti szintű képzésbe. Az uniós határőrök középszintű képzésének közös alaptanterve (CMC) azzal a céllal készült, hogy egy közösen bevezetett felsőfokú alapképzési program alaptanterve legyen. Az alaptanterv a középrangú határőrtisztek munkájának összefüggéseit és szükségleteit veszi figyelembe. A tanterv felépítését már kidolgozta a Frontex által vezetett európai szakértői csoport, és azt az egyedi nemzeti követelmények fényében most fogják felülvizsgálni és finomhangolni. Ezért kiépülnek az alaptanterv végrehajtásának támogatásával megbízott egyetemi hálózatok. A középszintű határőr-tanulmányok közös diplomaprogramjára vonatkozó kutatások és a program elindítása érdekében – ideértve az ERASMUS-szerű diákcseréket is – szoros együttműködést építenek ki az egyetemek egy kis csoportjával. Az uniós határőrök felsőfokú képzésének közös alaptanterve (CHC) a magas rangú határőrtiszteket célozza meg azzal, hogy uniós tanulmányi programot biztosít számukra, amelynek végén a bolognai folyamat elvei szerint mesterfokú oklevelet szereznek. A tantervet az európai egyetemekkel együtt dolgozzák ki, ugyanazt a megközelítést követve, mint amit a CMC tanulmányi program esetén irányoztak elő. Jelenleg folyik azoknak a lehetséges egyetemeknek a kiválasztása, amelyek folytatják a hálózatépítést és a tantervfejlesztést, a végrehajtást is beleértve. A középrangú határőrtiszteknek szóló Frontex-tanfolyam (MLC) egy öthetes tanfolyam, amelynek célja az, hogy a középrangú határőrtisztek jobban megértsék, hogy a tapasztalatok és a szakértelem megosztása miként járul hozzá a hatékonyabb együttműködéshez az EU határain. Célja továbbá e tisztek vezetői
61/153
szerepének, vezetői és angol nyelvi készségeinek fejlesztése, valamint tudásuk bővítése az alapvető jogok terén, alkalmassá téve ezzel őket arra, hogy a közös tevékenységek szélesebb körében vegyenek részt.
4 MLC-tanfolyam 2011-ben (mindegyiken 16 tiszt vehet rész különböző tagállamokból/schengeni társult országokból/WAC-ból)
Egyedi képzési tevékenységek Az egyedi képzési tevékenységeket a Frontex kockázatelemzése, a közös műveletekből levont tanulságok és a tagállamok közreműködései alapján tervezik meg. Hamisított dokumentumok A „hamisított dokumentumok felderítéséről szóló szaktanfolyam” egy kéthetes képzés dokumentum-szakértők számára (harmadik vonalbeli tisztek), célja pedig az, hogy bővítse ismereteiket a nyomtatási technológiákról, a közös terminológiáról, a szóban forgó dokumentumok vizsgálatáról és elemzésükről. A tanfolyam vizsgával zárul. A kiképzett szakértők várhatóan multiplikátorként fognak dolgozni hazájukban.
4 tanfolyam 2011-ben
A „hamisított dokumentumokkal foglalkozó roadshow” az első vonalbeli határőrtiszteknek szóló képzési tevékenység, amely tájékoztatja őket a hamisított dokumentumok felderítésével kapcsolatos nemzeti és európai szintű intézkedésekről. Az első vonalbeli tisztek ezen a téren betöltött fontos szerepére is felhívják a figyelmet e tevékenység során. A képzést a részt vevő tisztek „munkahelyén” tartják, először a nagy európai repülőtereken. 1. 4 roadshow 2011-ben a repülőtereken A „hamisított dokumentumok felderítéséről szóló emelt szintű képzési eszköz” az első és második vonalbeli tisztek képzésének alapja. A kiváló minőségű képzési eszközt a Frontex irányítása alatt a tagállamok és a Közös Kutatóközpont szakértőivel együttműködve fejlesztették ki. Az eszköz információkat tartalmaz a valódi dokumentumokról, a hamisítások különböző típusairól, a mások személyazonosságát használókról és a biometrikus adatokról. Az eszköz 29 tagállam/schengeni társult ország/WAC nyelvén érhető el. A fordítói munkaértekezleteken, amelyek célja a képzési anyagok lefordítása, hogy azok a határőrök számára az anyanyelvükön elérhetők legyenek, a szakértőket is multiplikátorként képezték ki. Az e mögött meghúzódó indok az, hogy valamennyi határőrtisztet ugyanarról a tartalomról, ugyanazon a szinten, az anyanyelvén kell kiképezni. A multiplikátorképzést vagy a fordítói munkaértekezleteket a szükségletek alapján szervezik meg.
62/153
A „hamisított dokumentumok felderítéséről szóló alapszintű képzési eszközt” olyan alkalmazottak képzésére fejlesztették ki, akik nem vesznek részt közvetlenül a határőr feladatokban. Az eszközt a Frontex a fontosabb célcsoportok képzésére használja, és kérésre a tagállamok/schengeni társult országok rendelkezésére is bocsátja. A konzulátusok személyzetét 2011-ben a kockázatelemzésben azonosított helyszíneken képezik ki.
Légi személyzet képzése A légi személyzet képzésének célja a repülésbiztonság javítása, a légi személyzet kompetenciaszintjének javítása, valamint a tagállamok/schengeni társult országok légi határőr személyzete közös képzési szabványainak fejlesztése, ezzel erősítve az operatív együttműködés lehetőségeit a közös műveletek során. „Személyzeti erőforrás-gazdálkodás (CRM)”
10 tanfolyam 2011-ben (mindegyiken 10 személy vehet részt)
„Légi-tengeri koordinációs képzés”
2 légi-tengeri tanfolyam 2011-ben (mindegyiken 14 személy vehet részt)
„Hegyvidéki túlélőképzés”
4 képzési tanfolyam 2011-ben (mindegyiken 10 személy vehet részt)
„Képzés az előrenéző infravörös felderítőkészülékek (FLIR) kezeléséről”
2 tanfolyam 2011-ben (mindegyiken 8 személy vehet részt)
„Tengeri túlélőképzés”
10 tanfolyam 2011-ben (mindegyiken 10 személy vehet részt)
„Képzés az éjjellátó szemüvegek (NVG) kezeléséről”
2 NVG-tanfolyam 2011-ben (mindegyiken 6 személy vehet részt)
„Személyzeti cserekapcsolat” – 2 személyzeti cserekapcsolat 2011-ben (mindegyiken 8 személy vehet részt) „Közös szabványkézikönyv a légi személyzet képzéséhez”
Lopott gépjárművek A „Szeminárium a lopott gépjárművek felderítéséről: első szint” egy egyhetes multiplikátorképzés, amelynek célja a határőrtisztek teljesítményének, ismereteinek és készségeinek javítása a lopott gépjárművek felderítése terén. 63/153
10 első szintű szeminárium 2011-ben (mindegyiken 15 személy vehet részt)
10 második szintű szeminárium 2011-ben (mindegyiken 15 személy vehet részt)
első szintű fordítói munkaértekezlet 2011-ben
2 második szintű fordítói munkaértekezlet 2011-ben
az előirányzott 100 nemzeti képzési tevékenységet a Frontex kiképzett multiplikátorai végzik el hazájukban.
Egyéb képzési területek A járőrkutyákkal való bánásmódra vonatkozó közös szabványok iránymutatást adnak a kutyás határőröknek, és megállapítják a kutyák képzésének előírásait. A tagállamok/schengeni társult országok és a WAC szakértőinek támogatásával négy munkaértekezleten dolgozzák ki a kutyákkal való bánásmódra irányuló fejlett képzési eszközöket.
80 nemzeti oktatót képeznek ki 2011-ben a közös képzési eszköz alapján.
A RABIT képzések és munkaértekezletek célja megfelelő képzést nyújtani a gyorsreagálású egység tagjai számára.
9 RABIT bevezető képzési tanfolyam 2011-ben: előreláthatólag 2011. március és november között
9 RABIT munkaértekezlet 2011-ben: a tervek szerint 2011. február és december között
Schengen-értékelők képzése (Scheval-képzés). A Schengen-értékelők alaptanfolyama egy egyhetes képzés a tagállamok/schengeni társult országok kijelölt szakértői számára, és arra összpontosít, hogy miként kell elvégezni az értékelési küldetést. A vezető szakértőknek szóló tanfolyam egy kétnapos képzés a tagállamok/schengeni társult országok által kijelölt tapasztalt szakértők számára, és elsősorban arra oktatja őket, hogy miként készüljenek fel az értékelési küldetésre, és hogyan vezessék azt.
2 alaptanfolyam 2011-ben: az elsőt áprilisban (PL), a másodikat szeptemberben (LT) tartják meg.
1 vezető szakértői tanfolyam 2011-ben, előreláthatólag márciusban (FI)
Az alapjogi képzési módszertant 2011-ben dolgozzák ki a tagállamok és schengeni társult országok szakértői, szorosan együttműködve az Alapjogi Ügynökséggel és az UNHCR-rel. E módszertan célja segítséget nyújtani az oktatóknak a tagállamokban/schengeni társult országokban, hogy javítsák a határőrtisztek ismereteit és készségeit az alapvető jogok védelme terén.
64/153
Közös tantervet/képzési eszközt dolgoznak ki az emberkereskedelemről (THB) a 2010-es éves kockázatértékelés ajánlásai alapján. Ez közös alapot kínál majd az emberkereskedelem megelőzésével és leküzdésével, valamint méltóságuk és alapvető jogaik tekintetében az áldozatokkal szembeni bánásmóddal kapcsolatos képzések nyújtásában. Ennek során keresni fogják az együttműködést az uniós ügynökségek és nemzetközi szervezetek széles körével. A közös visszatérési műveletekkel foglalkozó tisztviselők számára szóló szabványos képzés a tagállamok/schengeni társult országok kísérőinek képzése, amelyet a bevált gyakorlatok alapján dolgoztak ki azzal a céllal, hogy közös szabványosított eljárásokon keresztül javítsák az együttműködési képességet, és biztosítsák a hazatelepítési repülőjáratokra vonatkozó biztonsági intézkedések megszervezését és végrehajtását mind nemzeti szinten, mind pedig a Frontex által koordinált tevékenységek során, pl. a közös visszatérési műveletekben részt vevő járatokon. A gyakorló szakemberek/nyelvi oktatók képzése a repülőtereken dolgozó multiplikátorok speciális képzése. Célja az, hogy nagy számban érje el a repülőtereken dolgozó határőröket, és javítsa a repülőtereken a mindennapi feladatok ellátásához, valamint a Frontex által koordinált közös műveletek során szükséges angoltudásukat. A harmadik országoknak szervezett szemináriumokat egyhetes tanfolyamként tervezték meg, amelynek célja a harmadik országbeli oktatók ismereteinek és készségeinek javítása a határellenőrzés/határőrizet és a határigazgatás terén. Közös képzési eszközt dolgoztak ki, a szemináriumok megtartására pedig a Frontex oktatóit be lehet vetni. A szemináriumokat a Frontex külkapcsolati tisztviselőivel szoros együttműködésben a Frontex képzési egysége szervezi meg és vezeti.
Képzési tevékenységek a Frontex műveleti részlegének (OPD) programjai részeként A kihallgató tisztek képzését az INTELOPS program keretében dolgozták ki. Alapvető célja az, hogy rendszerbe szervezett képzési keretet biztosítson a Frontex által koordinált közös műveletekben részt vevő kihallgató csapatok számára.
Képzések 2011-ben: legfeljebb 8 képzési tevékenység
A „képzés a görög visszatérési műveletek céljából – kísérő tisztek” egyedi képzési modul az Attica programhoz járul hozzá, célja pedig a görög kísérő tisztek munkateljesítményének javítása, valamint fokozni Görögország kapacitásait a visszatérési tevékenységek megszervezésére/végrehajtására nemzeti szinten, valamint a Frontex által koordinált közös visszatérési műveletek során.
A 2011-es képzési tevékenységeket Görögország és a Frontex operatív szükségletei szerint szervezik meg.
65/153
Költségvetés: A fenti „Szabványos képzés közös visszatérési műveletekkel foglalkozó tisztviselők számára” elnevezésű tevékenységben szerepel
A kapcsolattartó pontok vendégtisztjeinek eligazítását a külső határokon lévő kapcsolattartó pontokon bevetett szakértők képzésére dolgozták ki. Az eligazítás két részből áll: az összes bevetett tisztre vonatkozó ún. Frontex-részt központilag tartják meg, a nemzeti szintű eligazításra pedig az adott kapcsolattartó pontokon kerül sor. Az egymást kiegészítő eligazítások célja a vendégtisztek ismereteinek és készségeinek aktualizálása a kapcsolattartó pontokkal kapcsolatos közös művelet összefüggésében.
Hálózatépítés és együttműködés az érdekelt felekkel A nemzeti képzési koordinátorok (NTC) a kijelölt nemzeti szakértők formális állandó hálózata, akik a tagállamok/schengeni társult országok, valamint azon országok képzési egységeinek partnerei, akik munkamegállapodást kötöttek a Frontexszel. Az NTC közreműködik a képzési projektek minden szakaszában, és elengedhetetlen a képzési ügyekben az összes állammal folytatott kétirányú kommunikációban.
3 konferencia 2011-ben (1. negyedév, 2011. május 26–27., 3. negyedév)
A Frontex partnerségi akadémiák (PA) a tagállamok nemzeti határőrakadémiáinak hálózata, amely úgy támogatja a Frontex képzését, hogy helyet ad a Frontex üléseinek és képzési tevékenységeinek. 2011-ben növelik a partnerségi akadémiák számát, és kutatják annak módjait, hogy hogyan terjesszék ki a partnerségi akadémiák hálózatának hatókörét.
3 konferencia 2011-ben (1. negyedév, 2011. május 23–24., 4. negyedév)
A Frontex virtuális aulája egy webalapú képzési platform, amely 35 állam határigazgatási rendszereiről és a Frontex képzési egységéről tartalmaz információkat. A virtuális aulát a Frontex keretében fejlesztik tovább. A felhasználás bővülésével, valamint a weboldalon található információk jelentős növekedésével lehet számolni. A Scheval-képzés: szakértői testület egy Scheval-szakértőkből/oktatókból álló testület, amely a várakozások szerint rendszeresen fog ülésezni, hogy megvitassa a schengeni politika legújabb fejleményeinek képzési vonatkozásait, rendszeresen felülvizsgálja a képzési programokat, és kialakítsa a Scheval-oktatás és -képzés további lépéseit.
1 ülés 2001. februárban (FI)
A járőrkutyákkal foglalkozó stratégiai testület az összes tagállam/schengeni társult ország kutyakiképző központjainak vezetőiből áll. A testület a járőrkutyákkal való bánásmódra vonatkozó közös szabványok végrehajtásának támogatásáért felel.
66/153
1 ülés 2011. szeptemberben
A hamisított dokumentumok felderítésével foglalkozó szakértői testület (DSB) 26 tagállam/schengeni társult ország és a Közös Kutatóközpont szakértőiből áll. A DSB támogatja a Frontex képzési egységét a hamisított dokumentumok felderítésével foglalkozó képzési tanfolyamok és eszközök meghatározásában, fejlesztésében és értékelésében.
ülések 2011-ben
A légi személyzet képzésével foglalkozó koordinációs csoport a tagállamok/schengeni társult országok légiközlekedési egységeinek vezetőiből áll. A csoport rendszeresen ülésezik, hogy értékelje a képzési tanfolyamok visszajelzéseit, meghatározza a tagállamok/schengeni társult országok képzési szükségleteit, megtervezze a képzéshez kapcsolódó tevékenységeket és tanácsokat adjon a légi személyzet képzéséhez használt közös szabványkézikönyv létrehozásáról, fejlesztéséről és végrehajtásáról.
2 ülés 2011-ben
2.4.2.2. Kutatás és fejlesztés A kutatási és fejlesztési tevékenységek feladata a külső határok ellenőrzésének és őrizetének terén elért tudományos kutatási eredmények figyelemmel kísérése, és ezen információk továbbítása a Bizottságnak és a tagállamoknak. A Frontex szorosan együttműködik a Bizottsággal is, és igyekszik úgy befolyásolni az uniós finanszírozású kutatást, hogy az eleget tegyen a határbiztonsággal kapcsolatos szükségleteknek. A kutatási és fejlesztési tevékenységeknek kell megteremteniük az EUROSUR és az automatizált határellenőrzés, azaz a két prioritást képező terület fejlesztésének alapjait.
Határellenőrzések A határellenőrzések fejlesztési programjában a 2011-es projektek és tevékenységek a hatékony és eredményes határellenőrzések fejlesztésére és végrehajtására összpontosítanak a külső határokon, amelyek hasonló szintűek, így azokon nem lesznek gyenge pontok. E célból a tagállamok határőrszolgálatai nemzeti és nemzetközi szinten megosztják a lényeges operatív információkat a többi határőrszolgálattal/állami szolgálattal. Az előző év sikeres megközelítését követve folytatódik a bevált gyakorlatok és iránymutatások fejlesztése, most az előzetes utasinformációs rendszer (API) tekintetében. 2011-ben az Európai Bizottság elvégzi az API-irányelv felülvizsgálatát, amihez nagyon fontos lenne, hogy benyújtsák a bevált
67/153
gyakorlatokat és iránymutatásokat. Ezzel egyidejűleg új ötleteket lehetne bevezetni az API-val kapcsolatban. 2011-ben folytatódik az ABC-rendszerre vonatkozó bevált gyakorlatok és iránymutatások fejlesztése. Tovább lehet javítani a felderítéseket a határátkelőhelyeken. A 2010-ben indított kezdeményezések közül több is folytatódik, másokat pedig most fognak elindítani. E program keretében a következő projektek elindítását tervezik 2011-ben: Dognose 2011 (a Dognose 2010 folytatása) A hamis/hamisított dokumentumok felderítése (ennek eszközei) tagállamoktól függően változik. Emiatt a külső határokon végzett határellenőrzések harmonizálása terén szükséges lépésnek tekintik a hamis/hamisított dokumentumok felderítésére szolgáló bevált gyakorlatok és iránymutatások fejlesztését. Fő tevékenységek: A járművekben/konténerekben elrejtőzött emberek felderítése: munkaértekezlet a 7. keretprogram kiválasztott konzorciumával (lásd a mesterséges szaglásérzékelőre vonatkozó pályázati felhívást) Hamisított dokumentumok: koordináció a MISA-projekttel (Légi határok ágazat – hamisított dokumentumok) és képzés. A hamis dokumentumok felderítésével kapcsolatos szükségletek megállapítása az első vonalban (beleértve az elektronikus dokumentumokat is). Magatartáselemzés: a jelenlegi AVATAR munkaértekezlet eredményeitől függ. Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Előzetes utasinformáció A 2004. április 29-i 2004/82/EK API-irányelv nem vezetett egységes megközelítéshez a tagállamok körében a fuvarozóktól kért információk terén. Annak fényében, hogy (2011-ben) a Bizottság hamarosan felülvizsgálja az irányelvet, továbbá a Bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapították, hogy harmonizálni kell az API-t aktívan használó tagállamok által alkalmazott követelményeket. Ezzel egyidejűleg az API-val kapcsolatos bevált gyakorlatok és iránymutatások fejlesztése szilárd alapot kínálhat azon tagállamok számára, akik az API bevezetését mérlegelik. A későbbiekben megvizsgálják, hogy mennyire hasznosak a határbiztonság szempontjából az előzetes információk gyűjtésére szolgáló további eszközök, például a PNR. Ezzel párhuzamosan több munkaértekezletet tartanak, amelyek az előzetes információkkal kapcsolatos jövőbeli szükségletek azonosítására összpontosítanak,
68/153
miközben szem előtt tartják a határokon átkelő személyek áramlásának megkönnyítését. A munkaértekezleteken a légiközlekedési ágazat különböző érdekelt felei ülnek egy asztalhoz. Fő tevékenységek:
Bevált gyakorlatok és iránymutatások kidolgozása az API jelenlegi és jövőbeli végrehajtása számára, ezáltal közös kockázatértékelési küszöbértékeket biztosítva minden belépő utazó tekintetében, az érkezési államtól függetlenül.
Az API továbbfejlesztésének kezdeményezése.
A szükségletek megállapítása (beleértve az értékelést is) az előzetes információk gyűjtésére szolgáló további lehetséges eszközökről.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december Automatizált határátlépési rendszerek (ABC) és biometrikus adatok Az ABC-re vonatkozó bevált gyakorlatokról és iránymutatásokról szóló dokumentum volt az első ilyen jellegű dokumentum, amit az EU-ban valaha is elkészítettek. 2011-ben ezt az alapdokumentumot különböző területekre kiterjesztik, ahol a tagállamok már végrehajtják, illetve végre fogják hajtani a megoldásokat (pl. harmadik országok állampolgáraira vonatkozó ABC), vagy pedig a Bizottság kezdeményez jogalkotási javaslatot. Fő tevékenységek:
Kibővített követelménykészlet végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatok és iránymutatások kidolgozása (pl. személyi igazolványok, regisztrált utazók programja, harmadik országok állampolgárai), ezzel személyek egy nagyobb csoportja számára lehetővé téve a könnyített határátlépést.
A 2. generációs ABC-rendszer további fejleményeinek nyomon követése.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december Kutatási és fejlesztési (K+F) fórum A K+F fórum 2011-es projektje platformot kínál majd azon területek azonosításához, ahol a bevált gyakorlatok és iránymutatások kidolgozása betöltheti vagy segíthet betölteni a meglévő hiányosságokat. Mindazonáltal a K+F fórum projektjének megállapításai nem csak a K+F kérdésekre szorítkoznak, hanem ki fognak terjedni más képességi területekre is (például a képzési szükségletekre). E projekt magában foglalja a CBD érdekelt feleinek éves konferenciáját. Fő tevékenységek:
69/153
A közös gyakorlati kérdések és problémák azonosítása, amelyek a külső határokon, valamint az új berendezések/rendszerek bevezetésével kapcsolatban merülnek fel.
Lehetőség szerint az azonosított gyakorlati kérdések összekapcsolása a 7. keretprogram keretében folyamatban lévő kutatással.
A (bevált) közös gyakorlatok és iránymutatások fejlesztési lehetőségeinek azonosítása e kérdések kezelése érdekében.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Határőrizet A határőrizet-fejlesztési programban a 2011-es projektek és tevékenységek a hatékony és eredményes határőrizet fejlesztésére és végrehajtására összpontosítanak. 2011 egyik fő tevékenysége az EUROSUR kísérleti projekt 2. és 3. szakaszának fejlesztése lesz, amely egy EUROSUR-csomópont és annak berendezései létrehozását és tesztelését irányozza elő a részt vevő tagállamokban és a Frontexnél. Áttekintik a felügyeletben meglévő számos hiányosságot, és követik a pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) határőrizeti célú, folyamatban lévő fejlesztését. Ezzel egyidejűleg tanulmányozzák, hogy milyen módon javítható a tagállamok határőr-szolgálatainak információs helyzete (vagy közvetlenül, vagy pedig a Frontex kiegészítő szolgálataként az EUROSUR-on keresztül). E program keretében a következő projektek elindítását tervezik 2011-ben: EUROSUR Az EUROSUR kísérleti projekt 2010-ben indult. A tagállami szintű felügyeleti rendszerek és mechanizmusok összekapcsolását és racionalizálását irányozza elő, beleértve minden egyes tagállam nemzeti koordinációs központjának (NCC) létrehozását is. A Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság felkérte a Frontexet, hogy hozza létre az ezeket az NCC-ket összekapcsoló EUROSUR-alaphálózatot. Miután először 6 tagállam NCC-jében és a Frontexben vezették be az EUROSUR kísérleti projektet, 2011-ben a lehető legtöbb NCC-re ki kell terjeszteni azt. Ezzel egyidejűleg tovább kell fejleszteni a határok előtti területekről készült közös hírszerzési képet (folyamatosan konzultálva és szorosan együttműködve a Frontex Helyzetelemző Központjával és kockázatelemzési egységével), hogy valódi hozzáadott értéket teremtsen az EUROSUR-hálózat számára. Fő tevékenységek:
70/153
Megállapodás a részt vevő tagállamokkal az információcsere követelményeiről. A támogató adat- és üzenetmodell létrehozása (meghosszabbítható).
Az első csomópont létrehozása és tesztelése a Frontexnél.
E csomópont replikálása a részt vevő NCC-kben, valamint az első információcsere.
A szoftver fejlesztése (adatmodell és interfészek), hogy kezeljék az NCC és a Frontex közötti információcserével szemben adott esetben erősödő követelményeket.
Az EUROSUR kísérleti projekt kiterjesztése a lehető legtöbb nemzeti koordinációs központra
Az EUROSUR-csomópontok hordozható, mobil összekapcsolhatóságának meghatározása, a prototípus elkészítése és demonstrálása.
CPIP-szolgáltatások
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Távérzékelés és -felderítés Az egyik terület, amellyel foglalkozni kell, a kis tárgyak (beleértve az embereket is) felderítése nehéz földrajzi adottságú határterületeken, például erdőkben (amit a szárazföldi határokkal rendelkező tagállamok képességbeli hiányosságként jeleztek). A projekt másik tevékenységi területe azon képességek fejlesztése, hogy a (helyi) helyzetképeket elérhetővé tehessék a határőrség számára. Fő tevékenységek:
Vizsgálat az UAS európai határőrizetben való bevetéséről – hatékonyság, gazdaságosság és szolgáltatási képességek.
Felderítési technológiák és nagy felbontású határfelügyelet:
érdeklődésre számot tartó kis tárgyak felderítése a határ menti erdőkben, tavakon és folyókon.
Bevethető önálló ellenőrzési és kommunikációs rendszerek képességei a határőrizet számára.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Hírszerzés és kommunikáció Az e projekt keretében 2011-re előirányzott tevékenységek jórészt a 2010-ben elindított tevékenységek logikus folytatásai. A fő hangsúly a tagállamok és/vagy a Frontex információszerzésének és -kezelésének továbbfejlesztésére (és ezzel együtt a helyzet részletesebb ismeretére) helyeződik. Az előirányzott cselekvéseket hozzáigazítják az EUROSUR továbbfejlesztéséhez.
71/153
Már régóta esedékes a Border-Technet mint a Frontex és a külső érdekelt felek között a kutatás és fejlesztés terén folytatott kommunikáció és információcsere platformjának megvalósítása. 2011 során egy „egyszerűsített” verzió bevezetését tervezik, amely a kutatási és fejlesztési egység azonnali szükségleteit kezeli. Fő tevékenységek:
A Frontex valós idejű eseménykivonatoló rendszerének bővítése (további nyelvek/új elemzési funkciók/az EUROSUR kísérleti projekttel való integráció biztosítása)
A közösségi média feltárása és hasznosítása hírszerzési adatok gyűjtésére, a korai figyelmeztetésre, véleménybányászatra és trendelemzésre.
A Border-Technet portál megvalósítása (egyszerűsített verzió).
A hálózat összekapcsolásának demonstrációja (a finn és észt TETRAhálózatok összekapcsolása), a 2010-ben megkezdett tevékenység folytatása – a szerződést 2010-ben írják alá (kifizetés a 2010-es költségvetésből).
A nyílt forrásokból származó információk kivonatolása és összevonása a biztonsági átvilágítás javítása érdekében (pl. az EU-ba belépő utasok/utazók).
Vizsgálat az illegális migráció elősegítőinek és az ehhez kapcsolódó határokon átnyúló bűnözésnek internetes jelenlétéről.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Egyéb tevékenységek A határbiztonsági beruházások költség-haszon elemzésének kidolgozása A költség-haszon elemzés és a döntéshozatal integrált megközelítésén alapuló eszközkészlet az európai határbiztonsági beruházások elemzéséhez. Végrehajtási időszak: 2011. március és december között Az RDU információs látogatása a tagállamokban Folytatódnak a látogatások a tagállamok határőrszolgálatainál határbiztonsággal foglalkozó egyéb állami szolgálatainál.
és
a
Korrupcióellenes intézkedések Az etikával kapcsolatos vizsgálat folytatásaként új vizsgálatot indítanak, hogy azonosítsák a határőrszolgálatoknál előforduló korrupciót és intézkedéseket javasoljanak ellene.
72/153
2.4.2.3. Egyesített erőforrások Az egyesített erőforrások részleg feladata, hogy hozzájáruljon a Frontex és a tagállamok reagálóképességének erősítéséhez. A Frontexnek fejlesztenie kell az elégséges operatív erőforrások rendelkezésre állását és bevethetőségét. 2011-ben a Frontex a tagállamokkal közösen folytatja a gyorsreagálású egység, a Frontex közös támogatócsoportjai (FJST) és az egyesített műszaki eszközök irányítását és fejlesztését. A Frontex nyomon követi a „Frontex koordinált tevékenységeihez szükséges műszaki eszközökről szóló megvalósíthatósági tanulmányt (beleértve a korlátozott operatív képességek személyzetére vonatkozó szabályokat is)”, amelyet 2010-ben készítettek el a Frontex igazgatótanácsának megbízásából. Emellett a Frontex-rendelet hamarosan elvégzendő módosításával összhangban fejlesztik az FJST-t és az egyesített műszaki eszközöket.
Frontex közös támogatócsoportok Külön figyelmet fordítanak a Frontex közös támogatócsoportjaira (FJST), amelyeket hivatalosan is felállítanak, és amelyek a Frontex által koordinált közös műveletekben részt vevő vendégtisztek rendszeres bevetésének eszközeivé válnak. Az FJST-mechanizmus fejlesztése A felülvizsgált Frontex-rendelet alapján továbbfejlesztik az FJST-t. Kidolgozzák a profilokkal és számokkal kapcsolatos követelményeket, és feltárják az FJST kiterjedtebb alkalmazásának lehetőségeit. Emellett irányítják a vendégtiszti jogállással rendelkező határőrök kirendelését. Az INTELLCAP 2010 eredményeit is mérlegelni fogják. Fő tevékenységek: Az FJST és a kirendelt határőrök profilját és számát meghatározó vizsgálat. Az FJST kiválasztása. A 2012-es FJST-program meghatározása a képzési egységgel közösen. Határőrök kirendelése. Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december Gyorsreagálású egység A gyorsreagálású egység a Frontex vészhelyzeti mechanizmusa marad, amely biztosítja a gyorsreagálású határintervenciós csapatok létrehozását és gyors bevetését egy tagállam külső határán kialakult sürgős és kivételes helyzetben. 73/153
A gyorsreagálású egység mechanizmusának fejlesztése A gyorsreagálású egységet az FJST-mechanizmust érintő módosításokkal összhangban fejlesztik tovább. Az FJST profiljaira és számára vonatkozó tanulmány felülvizsgálja a gyorsreagálású egység profiljait és teljes számát is. Fő tevékenységek:
a profilok és a teljes szám felülvizsgálata;
részvétel a nemzeti eseményeken.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december A gyorsreagálású egység gyakorlata Egy gyakorlatot szerveznek a gyorsreagálású egység számára. A gyorsreagálású erők irányításáról és a gyorsreagálású határintervenciós csapatok bevetéséről szóló kézikönyvben leírt eljárásokat a gyakorlat során levont tanulságok alapján felülvizsgálják. Fő tevékenységek:
Egy gyakorlat
Eljárások felülvizsgálata
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december Koordináció válsághelyzetekben Követik a válságkoordinációs rendszerek terén bekövetkező uniós fejleményeket, hogy más uniós mechanizmusokkal összhangban fenntartsák a gyorsreagálású határintervenciós csapatok létrehozására irányuló mechanizmusokat. Fő tevékenységek:
Találkozók az Európai Bizottsággal és más ügynökségekkel
(Adott esetben) részvétel az EU válságkoordinációs rendszerének 2011-es gyakorlatában (CCAEX 2011)
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december Műszaki eszközök A műszaki eszközökkel kapcsolatos tevékenységeknek két fókuszpontja lesz. Az első a műszaki eszközök egyesített erőforrása, amelyet hivatalosan is létrehoznak. A másik a Frontex képességeinek megszerzése, amelynek felderítését a 2010-es, a Frontex koordinált tevékenységeihez szükséges műszaki eszközökről szóló
74/153
megvalósíthatósági tanulmány (beleértve a korlátozott operatív képességek személyzetére vonatkozó szabályokat is) eredményei alapján tovább folytatják. Képességek megszerzése A Frontex az igazgatótanács határozatával összhangban nyomon követi a 2010es, a „Frontex koordinált tevékenységeihez szükséges műszaki eszközökről szóló megvalósíthatósági tanulmányt (beleértve a korlátozott operatív képességek személyzetére vonatkozó szabályokat is)”. Lehetőség szerint kidolgozzák a Frontex képességeinek megszerzésére irányuló megbízást. Fő tevékenységek:
A megvalósíthatósági tanulmány nyomon követése, lehetőség szerint kidolgozva a képességek megszerzésére vonatkozó koncepciót és módszertant, valamint a feladatokat.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Műszaki eszközök egyesített erőforrása A felülvizsgált Frontex-rendelettel összhangban, valamint a 2010-es, a Frontex koordinált tevékenységeihez szükséges műszaki eszközökről szóló megvalósíthatósági tanulmány (beleértve a korlátozott operatív képességek személyzetére vonatkozó szabályokat is) eredményei fényében létrejön a műszaki eszközök egyesített erőforrása (lehetőség szerint az „új CRATE”). Emellett az AEROCAP 2010 eredményeit is mérlegelni fogják. Fő tevékenységek: A műszaki eszközök egyesített erőforrásának létrehozása
Az AEROCAP 2010 nyomon követése, lehetőleg (repülőgépekre vonatkozó) rendelkezésre állási rendszerek létrehozásával
A CRATE-eljárások felülvizsgálata
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Eszközök közös használata Folytatódik a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség és Frontex közös műszaki szakértői munkacsoportjának 2010-ben megkezdett tevékenysége, amelynek során feltárják az eszközök közös használatának lehetőségeit. Fő tevékenységek:
ülések, lehetőség szerint kísérleti projektek
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
75/153
Egyéb tevékenységek Néhány tevékenység több mechanizmust is felölel, ezért ebben a fejezetben szerepelnek. Egyesített erőforrások hálózata Szinte már hagyományos tevékenységként az egyesített erőforrások terén szerzett információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok rendszeres cseréje céljából az egyesített erőforrások hálózatába tömörülnek a nemzeti szakértők egyesített erőforrásának és a műszaki eszközök egyesített erőforrásának kezelésében illetékes nemzeti hatóságok. Fő tevékenységek:
a tagállamok képviselőinek negyedéves találkozói.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Nemzeti szakértők egyesített erőforrásai A Frontex kétoldalú keretek között támogatja a tagállamokat a nemzeti szakértők egyesített erőforrásainak kezelésében – a kiválasztástól és bevetéstől kezdve a nemzeti ülésekig és képzésekig –, azonosítja a gyakorlati kérdéseket, és adott esetben ismerteti a bevált gyakorlatokat. Fő tevékenységek:
Támogatás a tagállamok számára a nemzeti szakértők egyesített erőforrásainak kezelésében.
A gyakorlati kérdések és bevált gyakorlatok azonosítása.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
RABITs’ Voice A gyorsreagálású egység és az FJST határőrei a „RABITs’ Voice” című, rendszeresen megjelenő értesítőn keresztül tájékozódnak a két mechanizmusról. Fő tevékenységek:
A RABITs’ Voice elkészítése
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
Egyesített erőforrások – IKT-rendszer Folytatódik a CRATE/FJST/RABIT adatainak kezelésére szolgáló IKT-rendszer fejlesztése, amelyet tesztelés után átadnak a tagállamoknak. Fő tevékenységek:
76/153
Az „Egyesített erőforrások – IKT” szoftver kifejlesztése.
Végrehajtási időszak: 2011. január – 2011. december
77/153
22
125
125
2010 4 17
2011 4 17
Teljes munkaidő-egyenérték
68 39 19
68 39 19
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 201122 2 2
Az adatok az OPD 2011–2013 közötti SPP-hez való hozzájárulásán alapulnak.
Az egység irányítása Szárazföldi határok ágazat
2.5.1.1. Közös műveletek
Közös műveletek Kockázatelemzés Frontex Helyzetelemző Központ
A részleg irányítása
2.5.1. Műveleti részleg
43,431.000
40,631.000 1,400.000 1,400.000
4,250.000
2010
78/153
4,500.000
2011
Pénzügyi eszközök
44,988.000
42,738.000 1,800.000 450.000
Pénzügyi eszközök 2010 2011
A következő rész a termékeken, szolgáltatásokon és projekteken keresztül teljesített eredményeket írja le, amelyeket a 2.4. pont is megemlít. E fejezet igyekszik felvázolni a (pénzügyi és emberi) erőforrásoknak a Frontex funkcionális felépítésén belüli felosztását.
2.5. A célkitűzések, eredmények (projektek, termékek, szolgáltatások), teljesítménymutatók és az erőforrások elosztásának áttekintése
Célkitűzés
22 12 13 68
26,497.000 2,650.000 9,341.000 42,738.000
Eredmények és teljesítménymutató
22 12 13 68
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
24,040.000 2,200.000 9,891.000 40,631.000
79/153
A cél az, hogy erősítsék a közös műveletek koordinálásának operatív kapacitásait és eredményességét a művelet szempontjából lényeges meghatározott térségekben. Szárazföldi határok ágazat: A megállapítások Az EU külső szárazföldi határain a száma szabálytalan és illegális bevándorlás referenciaként kezelése érdekében a tagállamok és a Harmadik országok aktív szolgál a közös schengeni társult országok operatív 3.0 részvétele a közös műveletben; műveletek JOU1 együttműködése összehangolásának projektindító C2 fokozása, a balkáni és a keleti A végrehajtott, továbbfejlesztett 700.000 dokumentumaiban útvonalakra történő összpontosítással, stratégiai programok és ; LBS valamint a tagállamok és a schengeni projektek Harmadik társult országok közötti operatív országok fokozott tevékenységek koordinálásával, bevonása megfelelően reagálva a kockázatelemzésekben azonosított
A cél az, hogy tovább javuljon a Frontex azon képessége, hogy – kockázatelemzés alapján – hatékonyan tudja koordinálni a tagállamok és a schengeni társult országok operatív tevékenységeit, kiemelten foglalkozva az illegális migráció legfontosabb útvonalaival, és továbbfejlessze a tagállamok és a schengeni társult országok közötti operatív együttműködést szolgáló platformokat.
Indikátor Cél
Tengeri határok ágazat Légi határok ágazat Visszatérési műveletek
fenyegetésekre; valamint a tagállamok és schengeni társult országok közötti operatív együttműködés állandó platformjainak továbbfejlesztése.
Fokozott tagállami részvétel; Nagyobb mértékben 3.0 lefedett operatív szükségletek;
2 (2010-ben: 3) kísérleti projekt Fokozott ügyfélés konferencia a bevált elégedettség gyakorlatokról (beleértve a lopott gépjárművek felderítését is), valamint az integrált határigazgatási koncepció további végrehajtása.
1.0
A kikérdező/kihallgató csapatok Fokozott ügyféljobb operatív értéke. elégedettség A közös műveletek 9 (2010ben: 10-12) szakasza (ideértve Felderített a kapcsolattartó pontokat) – személyek és 2010-hez képest hosszabb segítők száma 8.0 időtartammal; ezek elsősorban a kockázatelemzésben Fokozott tagállami azonosított legfontosabb részvétel illegális migrációs útvonalakkal foglalkoztak. 2 (2010-ben: 3) program a Fokozott ügyféltengeri, szárazföldi és légi 1.0 elégedettség határokon folytatott kombinált közös műveletekhez kapcsolódóan.
A kapcsolattartó pontok programja végrehajtásának vezetése; Hozzájárulás más egységek által vezetett egyéb projektekhez;
80/153
50.000
50.000
2,500.000
1,200.000
SBS
JOU 2 C2
Európai Parti Őrségek Hálózatának programja, amely 4 (2010-ben: 7) közös műveletből áll különböző földrajzi térségekben, amelyek célja az uniós tagállamok/schengeni társult országok tengeri
A „Frontex operatív iroda” kísérleti projekt a Földközitenger keleti medencéjében – operatív elem Európai Parti Őrségek Hálózata (EPN általános Tengeri határok ágazat: program), beleértve a A tagállamok és a schengeni társult országok operatív együttműködése következőket: 4-5 (2010-ben: 4-5) projekt a összehangolásának fokozása a kockázatelemzések által azonosított bevált gyakorlatokról, más útvonalakon történő illegális egységekkel/ágazatokkal bevándorlás elleni fellépés érdekében, és/vagy európai szervekkel a tengeri műveletek – műveleti együttműködésben; például területek és végrehajtási időszakok eljárások szabványosítása, tekintetében történő – lefedettségének tengeri operatív központok biztosítása által. hálózatba szervezése, helymeghatározó rendszer, kompatibilis műveleti képek/videók, tolmácshálózat és az EPN további erősítése (beleértve az összes küldetés és ülés költségeit is az EPN keretében).
Több azonosított
A tengeri határokon belépő illegális bevándorlók felderítésének növelése
A végrehajtást ellenőrző intézkedések során azonosított helyes gyakorlatok szélesebb körű alkalmazása
Az operatív tevékenységek jobb hatékonysága
740.000
6,020.000
14,000.000
81/153
EPN-HERA:
Bontás:
15.0
-----
MEGJEGYZÉS: az induló összeg az operatív szükségletek függvényében változhat
1.0
összeg az operatív szükségletek függvényében változhat
MEGJEGYZÉS: az induló
EPN-HERMES: 3,164.000
EPN-MINERVA: 336.000
4,480.000
Fokozottabb információcsere és tudatosság a tengeri területen fellépő fenyegetettségekr ől A tengeri határokon belépő 3.0 illegális bevándorlók 9,300.000 felderítésének növelése MEGJEGYZÉS: az induló
A részt vevő egységekben és a közös műveletekbe bevont egységekben az összehangolás növelése; A teljesítmény és koordinált információáramlás javítása
migráns és segítő EPN-INDALO:
82/153
Poseidon program (tengeri rész) A szárazföldi és a tengeri határokkal, a Frontex más egységeivel/ágazataival vagy más uniós szervekkel együttműködésben végrehajtott összeg az operatív közös műveletek. 1 tengeri Több azonosított szükségletek függvényében közös művelet (2010-ben: 1) a migráns és segítő változhat Poseidon program részeként,
együttműködési fellépéseinek támogatása és végrehajtása, hogy kezeljék a nem védelmi vonatkozású fenyegetettségeket a tengereken összekapcsolt operatív tevékenységek, gyakorlatok és munkaértekezletek megtervezésével, megszervezésével és koordinálásával, hogy fenntartsák a megfelelő határőrizetet és növeljék a határellenőrzések minőségét, valamint az azonosítás és a hírszerzési információk gyűjtése céljából a interjúk/kikérdezések minőségét.
Hozzájárulás a kapcsolattartó pontok programjához
A szakértői csapatok jobb operatív értéke
célja az uniós tagállamok/schengeni társult országok tengeri együttműködési fellépéseinek támogatása és végrehajtása, hogy kezeljék a nem védelmi vonatkozású fenyegetettségeket a tengereken összekapcsolt operatív tevékenységek, gyakorlatok és munkaértekezletek megtervezésével, megszervezésével és koordinálásával, hogy fenntartsák a megfelelő határőrizetet és növeljék a határellenőrzések minőségét, valamint az azonosítás és a hírszerzési információk gyűjtése céljából a interjúk/kikérdezések minőségét. Több interjú és azonosított migráns Fokozott tagállami részvétel; 1.0 Nagyobb mértékben lefedett operatív szükségletek
A teljesítmény és koordinált információáramlás javítása; Fokozottabb információcsere és tudatosság a tengeri területen fellépő fenyegetettségekr ől
A részt vevő egységekben és a közös műveletekbe bevont egységekben az összehangolás növelése
83/153
ABS
JOU 3 C2
A „Frontex operatív iroda” kísérleti projekt támogatása a Földközi-tenger keleti medencéjében – operatív elem 2-3 (2010-ben: 2) projekt a 2010-ben azonosított Légi határok ágazat: A Frontex annak érdekében, hogy szükségletek alapján, többek fokozza a tagállamok és a schengeni között a repülőterek együttműködésére, a bűnözők társult országok operatív együttműködésének összehangolását repülőtéren való felderítésére a külső légi határokon a nyugat-balkáni és az úti okmányok hamisítására összpontosítva. régióból, Latin-Amerikából, Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről érkező illegális migrációs hullámok kezelése PULSAR program a légi céljából, kezdeményezi, hogy a légi határokon, amely a határokon folytatott tevékenységek egy következőkből áll: részét a származási 4-8 (2010-ben: 12-14) közös repülőtereken/országokban hajtsák művelet, kockázatelemzések végre. A kísérleti projektek alapján végrehajtva. tevékenységeinek a Harmadik országok és más kézzelfoghatóságra kell uniós és nemzetközi összpontosítaniuk. szervezetek aktív részvétele a közös műveletben. Lehetőség szerint a tagállamok/schengeni társult országok légiközlekedési összekötő tisztviselőinek bevonása. A szárazföldi és a tengeri határokkal, a Frontex más egységeivel/ágazataival vagy más uniós szervekkel
3.0
3.0
Több fél részvétele
Azonosított illegális bevándorlók száma
2.0
A kezdeményezés és a tervezés tekintetében rendelkezésre álló 7.0 idő lerövidülése 40%-kal
Az operatív tevékenységek jobb hatékonysága
84/153
200.000
1,550.000
450.000
ROS
JOU 4 C2
Visszatérési műveletek: A tagállamoknak és schengeni társult országoknak nyújtott intenzívebb támogatás a közös visszatérési műveletek megszervezésében.
Az operatív tevékenységek jobb hatékonysága A visszatérési műveletek A visszatérésekkel kapcsolatos végrehajtása fejlemények követése és a során felhasznált helyes gyakorlatokról szóló tanácsok száma kézikönyvek és iránymutatások ennek megfelelő aktualizálása. Kevesebb idő az úti okmányok megszerzésére A Frontex által a A Frontex és a visszatérésekkel kapcsolatos tagállamok között információk cseréjéhez továbbított kifejlesztett platform fokozottabb információmennyi használata. ség növelése A közös visszatérési műveletek Elégedettebb számára bérbe vett felhasználók repülőgépekkel kapcsolatos kísérleti projektek további végrehajtása. Tagállamok támogatása 30-40 A támogatott és (2010-ben: 15-18) közös koordinált közös visszatérési művelet visszatérési megszervezésében, légi, műveletek száma, tengeri és szárazföldi úton visszatérők száma egyaránt, és e műveletek közül több társfinanszírozása.
együttműködésben végrehajtott közös műveletek. A „Frontex operatív iroda” kísérleti projekt a Földközitenger keleti medencéjében – operatív elem
6.0
1.0
1.0
1.0
85/153
8,621.000
2-3 (2010-ben: 2-3) projekt, amely az úti okmányok azonosítása és beszerzése terén a tagállamoknak a visszatérési művelet előtt nyújtott támogatásra, illetve egyéb, a visszatéréssel kapcsolatos azonosított szükségletekre összpontosít a Frontex mandátumával összhangban. Az országok közös visszatérési műveleteivel foglalkozó központi csoport 6-8 (2010-ben: 6-8) találkozója a közös visszatérési műveletekkel kapcsolatos szükségletek és lehetőségek azonosítása érdekében, és a közvetlen kapcsolattartó pontok találkozói a visszatéréssel kapcsolatos témák megvitatása céljából. 1 (2009-ben: 1) munkaértekezlet, amely a hazatelepülés problémás fázisaival foglalkozik. A „Frontex operatív iroda” kísérleti projekt a Földközitenger keleti medencéjében – operatív elem Az operatív tevékenységek jobb hatékonysága
Ügyfélelégedettség
Részt vevő tagállamok száma
Ügyfélelégedettség
Az azonosított és a visszaküldött harmadik országbeli állampolgárok számának növekedése
1.0
2.0
1.0
2.0
86/153
150.000
120.000
1,000.000
23
Stratégiai elemzési termékek, valamint kapcsolódó tanácsadás megfelelő időben történő biztosítása belső és külső érdekelt felek számára.
Célkitűzés
2011 3 11 1923 39 1,800.000
2010
A Külső Határok Alap egyedi fellépésekre elkülönített
Éves kockázatértékelési jelentés (ARA 2011) elkészítése 2011. februárig A Bizottsággal egyeztetett időpontig a 2011. évi veszélyés kockázatértékelés (TRA) elkészítése a Külső Határok Alap céljaira, a Bizottság számára.
Az éves kockázatértékelési jelentés és a Külső Határok Alap értékeléseinek időben történő elkészítése
1.8
2.0
87/153
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
1,400.000
2011
Pénzügyi eszközök
Eredmények és teljesítménymutatók
2010 3 11 19 39
Teljes munkaidő-egyenérték
Az adatok nem tartalmazzák a FISO-ként eljáró kirendelt nemzeti szakértőket.
RAU1 C1
Indikátor Cél
Kockázatelemzési egység (RAU)
Az egység irányítása Stratégiai elemzés és tervezés Operatív elemzés és értékelés
2.5.1.2. Kockázatelemzési egység (RAU)
A határok előtti területekkel kapcsolatos hírszerzési elem beépítése az időszaki elemzési jelentésekbe (EUROSUR).
forrásainak értékelése (a Külső Határok Alapról szóló határozat 19. cikke) a Bizottsággal egyeztetett időpontig. 2011. félévi kockázatértékelés (SARA), amely az elkövetkező hat-kilenc hónapos időszakra vonatkozóan értékeli a veszélyeket és a kockázatokat – 2011. szeptemberig. 2 célzott kockázatértékelés és veszélyértékelés aggodalomra okot adó témákról vagy földrajzi régiókról, ideértve legalább egy közös értékelést a megfelelő harmadik országokkal és/vagy külső partnerekkel (pl. EUROPOL). Elemzési hozzájárulások az FSC által kezelt termékekhez (eligazítások, háttérinformációk, RABITértékelések stb.). 4 FRAN rendszeres negyedéves értesítő az EU külső határainak helyzetéről. A határok előtti területekkel kapcsolatos hírszerzési elem leszállítása; pozitív ügyfél-visszajelzés
Pozitív visszajelzés az ügyfélelégedettségi felmérésekben
Több RAU-termék és -tevékenység, amelyet a megállapított időtartamon belül szállítanak le és hajtanak végre
A kockázatértékelés nagyobb befolyása az éves tervezésre és a közép-/rövid távú operatív tervezésre
0.4
0.7
0.4
0.6
0.4
88/153
60.000
RAU2 C1-2
Operatív és taktikai elemzési termékek és ehhez kapcsolódó tanácsadás a belső és külső érdekelt
A Frontex hozzájárulása más szervezetek és partnerek, főként az Europol által készített hírszerzési termékekhez, és a hozzájárulás beépítése az EU belső biztonsági helyzetéről szóló közös veszélyértékelésbe (COSI). Frontex RAU jelentése a Tanács munkacsoportjainak Elemzési támogatás a közös műveletekhez, kísérleti projektekhez és RABITgyakorlatokhoz/műveletekhez a
Éves kockázatértékelés a nyugat-balkáni régióról (WB_ARA, Koszovót is beleértve), amelyet a nyugatbalkáni országokkal közösen készítenek el.
Éves jelentés az emberkereskedelemről a tagállamok határellenőrzési hatóságai számára az Europollal együttműködésben.
Jelentések leadása időben A minőség javulása az ügyfelek és a belső minőségértékelés
Pozitív ügyfélvisszajelzés A hozzájárulás időben történő elkészítése
Pozitív ügyfélelégedettség Jelentés leadása időben; A régióban végzett operatív tervezésre gyakorolt hatás
Jelentés leadása időben. A jelentésben megadott kockázati profilokat használják a Frontex közös műveleteiben
11.0
0.5
0.3
0.5
0.5
89/153
felek számára, hogy megfelelő operatív választ tudjanak adni.
Információk és szakismeretek cseréje az UNHCR-rel és az IOM-mel taktikai szempontokra koncentráló értékelések elkészítése és az adott közös művelet végrehajtása során. A „Frontex operatív iroda” kísérleti projekt a Földközitenger keleti medencéjében – operatív elem – elemzési
A közös műveletek végrehajtása alatt és után elemzési hozzájárulás az értékelési jelentésekhez;
Elemzési tanácsadás üléseken/küldetések során a közös műveletekről és a műveleti területről;
Az operatív tevékenységek jobb hatékonysága
Időben történő teljesítés az operatív szükséglethez/megsz okott döntéshozatali folyamathoz képest
Taktikai szempontokra koncentráló megfelelő értékelések, az operatív tevékenység tervezésének támogatása érdekében; A közös műveletek alatt az elemzésről készült jelentések rendszeres biztosítása;
szerint
következőkön keresztül:
1.0
90/153
RAU3 C1 C3
A módszerek, rendszerek és eljárások kidolgozásának folytatása, hogy magasabb szintű interoperabilitást érjenek el a kockázatelemzés terén. 2 FRAN taktikai ülés az érintett harmadik országbeli szakértők részvételével (USA és Kanada) Legfeljebb 4 szakértői találkozó és/vagy konferencia a tagállamok, harmadik országok és/vagy regionális/nemzetközi szervezetek részvételével Platform létrehozása az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatcserére, beleértve az emberkereskedelemről szóló
4 előírás szerinti FRAN-ülés 2011-ben és 1 további hálózati ülés az éves elemzési felülvizsgálatról
Éves értékelő jelentés a FRAN információcseréjének fejlődéséről
A Frontex Kockázatelemzési Hálózat (FRAN) irányítása
összetevő
0.8
1.0
1.0
Az adatkategóriákhoz történő tagállami 1.3 hozzájárulások és jelentések száma
Pozitív ügyfélvisszajelzés
Részt vevő tagállamok és külső partnerek száma
Az értékelő jelentés leadása a következő év első FRAN-ülésén
Pozitív ügyfélvisszajelzés
Az elfogadott időkereten belül több és jobb minőségű FRAN információs jelentés beérkezése
91/153
20.000
150.000
180.000
Hírszerzési közösség létrehozása Afrikában
A keleti határokkal foglalkozó kockázatelemzési hálózat megszilárdítása (EB-RAN)
Különleges módszertan kidolgozása a CIRAM számára A Nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózat irányítása (WB-RAN)
A kockázatelemzés kialakítására és tevékenységeire vonatkozó iránymutatások bevezetése a tagállamokban és harmadik országokban A felülvizsgált CIRAM 2010 kiadása
Az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatgyűjtési rendszerek egységesítése, amelyet a határellenőrzési hatóságok és kiválasztott Frontex közös műveletek során alkalmazhatnak.
szakértői ülés megtartását is;
Rendszeres
Az információkat nyújtó harmadik országok száma
Pozitív visszajelzés a FRAN-tól A részt vevő harmadik országok által benyújtott jelentések száma
A felülvizsgált CIRAM 2010 terjesztése
Az iránymutatások terjesztése
Emberkereskedelem mel kapcsolatos elemet tartalmazó közös műveletek száma Az emberkereskedelem mel kapcsolatos információcsere a platformon keresztül
1.0
1.2
0.8
92/153
40.000
40.000
30.000
Célzott képzések tartása a Frontex személyzete, hírszerzési tisztviselők, tagállami és az érintett
A CPIP fejlesztésének folytatása, beleértve a GISelemet is.
Megkezdődik az EUROSUR elemzési összetevőjének bevezetése a FRAN-ban.
Elemzési eszközök fenntartása és fejlesztése: beleértve az előfizetést nyílt forráskódú szoftverekre, az elemzési adatok gyűjtéséhez/feldolgozásához használt eszközöket és szoftvereket, amelyek elemzők és az érintett operatív felhasználók rendelkezésére állnak a Frontex keretében és a tagállamokban.
Megtartott képzések/kiképzett szakértők száma az
A CPIP-hez kapcsolódó hírszerzési követelmények közös értelmezése
Ismertebbé válik az EUROSUR hatása a tagállamokban végzett elemzési munka terén
Az elemzők – és adott esetben a részlegen belül – rendelkezésére álló elemzési eszközök számának növekedése
visszacsatolási mechanizmus a WBRAN és EB-RAN fejleményeiről
2.3
2.3
1.2
93/153
250.000
30.000
440.000
RAU4 C1 - 4
A humán hírszerzési információk módszeres gyűjtésének kidolgozása kockázatelemzés céljából.
A Frontex kirendelt hírszerzési tisztviselői (FISO) humán hírszerzési kapacitásának fejlesztése
A kikérdező csapatok képzése, nyomon követése és a róluk érkezett visszajelzések, valamint a hírszerzési információk gyűjtésének irányítása a közös műveletekben
A hároméves FronBAC program értékelése és az új program előkészítése Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása a RAU stratégiai termékei számára A Frontex részvétele az adott uniós munkacsoportokban és más fórumokon, beleértve megkövetelt kockázatértékelési közreműködését is a belső biztonsági stratégiában
harmadik országbeli elemzők számára a kockázatelemzésről és a kapcsolódó eszközökről.
A kockázatértékelési termékekhez való hozzájárulás minőségének
A jelentéstételi tevékenységekből és az operatív információkra vonatkozó jelentésekből származó operatív információk fokozott minősége
Pozitív visszajelzés
3.0
0.5
A RAU stratégiai elemzési termékeinek 0.5 jobb minősége Az események száma, amelyen jelen van, prezentációk és 0.4 közreműködések száma
Pozitív visszajelzés
eredeti tervhez képest
94/153
120.000
25.000
15.000
Célkitűzés
A Helyzetelemző Központ termékeinek és szolgáltatásainak biztosítása minden érdekelt félnek megfelelő időben és megbízhatóan, annak érdekében, hogy:
Indikátor Cél
FSC 1 C1-2
Frontex Helyzetelemző Központ
2.5.1.3. Frontex Helyzetelemző Központ
(Vészhelyzeti/válság helyzeti)
Korai figyelmeztető jelzés
Az összes lényeges elérhető információ ad hoc továbbítása a legmegfelelőbb módon az érintett érdekelt feleknek
13.0
95/153
250.000
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Pénzügyi eszközök 2010 2011 450.000 1 400.000
A hírszerzési támogatás által érintett közös műveletek és kísérleti projektek száma
javulása
Eredmények és teljesítménymutatók
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 19 19
Az IntellOps-RAU projekt végrehajtásának folytatása az INTELLOPS program keretében
A hírszerzési információk gyűjtésére szolgáló decentralizált eszközök egységesítése az EU külső határain a stratégiailag kulcsfontosságú területeken
fenntartsák a helyzet ismeretét; támogassák a kockázatelemzést, a közös műveletek koordinálását és a kapcsolódó döntéshozatali folyamatokat; támogassák a vészhelyzeti/válságkezelési eljárásokat; kezeljék az információáramlást
a heti hét napon működő 9 órás szolgáltatás során (annak lehetősége nélkül, kiterjesztik a elérhetőséget a szolgálati időn túlra is; utalás az EUROSURkövetelményre, hogy 2011-ben a hét minden napján 24 órás szolgálat álljon rendelkezésre).
•
•
• •
A jóváhagyott szabályzatokkal, folyamatokkal és az SOP-vel összhangban (közös műveletek, válságkezelés és
Megfelelő idejű szervezés és koordinált támogatás az SOPval összhangban
A szabványos operatív eljárásokkal (SOP) és az ügyfél által elfogadott követelményekkel összhangban
Küldetések ismertetéséről szóló jelentések Szervezeti létesítmények és koordináció az operatív eligazítás számára és vészhelyzetek/válsá ghelyzetek esetén (kommunikáció és döntéshozatal) A műveleti tájékoztatást és a hivatalos kapcsolattartást
Az elfogadott követelményekkel összhangban
A tagállamok elfogadott követelményeivel összhangban és a műveleti terv szerint A legfontosabb elérhető információk továbbítása minden előfizetően minden nap 10.00 óra előtt
Médiajelentések a RAU/más ügyfelek számára
Hírlevelek
Helyzetjelentések a közös műveletekről
helyzetjelentés
96/153
FSC 3 C1-4
FSC 2 C1-3
rendelkezésre bocsátják és az könnyen visszakereshető Interoperabilitás a Frontexen belül és a Frontex és a külső Projekt- és termékmenedzsment: partnerek között az FSC ügyviteli az ügymenet dokumentációja folyamatai és (szabályzat, folyamat, SOP) és az automatizált eszközök megosztott eszközei (tovább)fejlesztése, bevezetése és tekintetében fenntartása az FSC-vel kapcsolatos („Frontex tevékenységi területek irányítása és egyablakos előmozdítása, valamint az operatív rendszer”, „Frontex eljárások (OP) irányítása és az médiafigyelő” és információmegosztás érdekében. „Közös műveletek jelentéstételi alkalmazása”) A belső és külső partnerekkel (tagállamok, uniós szervezetek, Bizottság és a Tanács, harmadik Adatmodell és SOP országok) a fontos információk kezdeményezése a cseréjére és megosztására szolgáló helyzeti közös keretrendszer és termékek/figyelmezt adatmodell (tovább)fejlesztése, ető jelzések bevezetése és fenntartása az megosztására európai helyzetről alkotott kép fenntartása érdekében (beleértve az EUROSUR kihasználását is). Az FSC termékeihez és szolgáltatásaihoz való hozzájárulás mennyiségi és minőségi javulása
Az összes érdekel fél által elfogadott követelményekkel összhangban
RABIT, valamint a kapcsolattarás irányítása)
2.0
5.0
97/153
300.000
850.000
Célkitűzés
RDU1 C1, C3-
Közreműködés az ABCrendszerrel, API-val és hamis/hamisított okmányok
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 3 3 15 15 20 19 11 11 49 48
Dokumentumok a bevált gyakorlatokról és iránymutatásokról
1,032.000 5,700.000 1,000.000 7,732.000
A jelentések/iránymutatá sok/vizsgálatok száma
7.0
98/153
560.000
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Pénzügyi eszközök 2010 2011 1,400.000 1,032.000
1,400.000 7,200.000 1,400.000 10,000.000
Pénzügyi eszközök 2010 2011
Eredmények és teljesítménymutatók
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 15 15
1. program: Határellenőrzések fejlesztése
Indikátor Cél
Kutatás és fejlesztés
2.5.2.1. Kutatás és fejlesztés
A részleg irányítása Kutatás és fejlesztés Képzési egység Egyesített erőforrások Kapacitásfejlesztési Részleg
2.5.2. Kapacitásfejlesztési Részleg
RDU2 C1, C34
Gyakorlati szemléltetések az új eszközzel (eszközökkel)
Azon területek áttekintése, ahol képességbeli hiányosságok vannak
A távérzékeléssel és -felderítéssel kapcsolatos fejlemények nyomon követése
Az új technológiák gyakorlati szemléltetései
2. program: Határőrizet fejlesztése
Közreműködés a határellenőrzések során a magatartást elemző új eszközök kifejlesztésében.
felderítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok és iránymutatások azonosításában és (tovább)fejlesztésében. Közreműködés azon területek azonosításában, ahol a határellenőrzések terén képességbeli hiányosságok vannak, és ahol bevált gyakorlatokat és iránymutatásokat kell kidolgozni.
A megszervezett szemléltetések száma
A megszervezett szemléltetések száma
Lefolytatott konzultációk száma
Jelentések/vizsgálatok száma.
Ügyfél-elégedettség
8.0
99/153
320.000
RDU4 C3-4
RDU3 C1, C34
Etika és tagállamok
A határbiztonsági beruházások költség-haszon elemzésének kidolgozása
Az EUROSUR kísérleti projekt kiterjesztése a lehető legtöbb nemzeti koordinációs központra
Hozzájárulás az EUROSUR kísérleti projekt sikeres végrehajtásához a Frontex tevékenységeinek koordinálásával és a tagállamok támogatásával.
Kapcsolatok a tagállamok határigazgatási hatóságaival
A tagállamok által a határbiztonsági projektek költséghatékonyságának értékelésére használandó eszközök és képzési csomag
Információszerzési és -kezelési eszközök
Hozzájárulás a tagállamok információs helyzetének javításához, kihasználva a meglévő műszaki eszközöket vagy új eszközök fejlesztését, valamint hozzájárulás a tagállamok közötti (biztonságos) kommunikáció javításához.
A nemzeti koordinációs központok száma 2.0
Ügyfél-elégedettség
Munkaértekezletek száma
100/153
152.000
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 20 19
Pénzügyi eszközök 2010 2011 7,200.000 5,700.000
Célkitűzés
Eredmények és teljesítménymutatók
101/153
Szabványosított szakképzések kialakítása a határőrtisztek számára (a koppenhágai és bolognai folyamat szerint) Kidolgozott végleges modul, egyetemi/akadémiai Tagállamok részvétele, Közös középszintű alaptanterv hálózatok 2.0 (CMC) kidolgozása és fejlesztési/operacionalizálási TRU 1 létrehozása a bevezetése felsőfokú találkozók száma, C3-4 nemzeti szintű 400.000 alapképzésként és az végrehajtási végrehajtás céljából átszámítási modul kidolgozása munkaértekezletek száma Közös diplomaprogram kidolgozása
1. program: Közös szabványok a határőrség alapképzésére / képzés
Indikátor Cél
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
A képzési egység által végzett – programokba és projektekbe szervezett – munkát a tagállamokkal és schengeni társult országokkal, más ügynökségekkel (pl. CEPOL, FRA) és nem kormányzati szervezetekkel (pl. UNHCR) szorosan együttműködve látják el.
Képzési egység
2.5.2.2. Képzési egység
Fejlesztési/operacionalizálási találkozók száma, részt vevő tagállamok száma Megtartott tanfolyamok száma és a képzésen részt vevők száma
A CHC-modul kidolgozása Középfokú tanfolyamok megszervezése és megtartása
Közös alapszintű alaptanterv (CCC) bevezetése a határőrök alapképzésének közös uniós/schengeni szabványaként
Közös felsőfokú alaptanterv (CHC) kidolgozása
Középfokú tanfolyam
A cserekapcsolatban részt vevő tanárok és hallgatók száma, ülések száma, részt vevő tagállamok száma
Tanárok és hallgatók folyamatos cseréje Az alapképzésre használt módszerek értékelése Nemzeti hallgatók kísérleti csereprogramja („ERASMUS-szerű” kezdeményezés határőröknek) A CCC aktualizálása az emberi jogok és a Lisszaboni Szerződés tekintetében
Közös átszámítási modul kidolgozása
0.5
1.0
2.1
102/153
600.000
150.000
200.000
TRU 2 C3-4
Képzés az emberkereskedelemről
RABIT-képzés
Képzés a lopott járművek felderítéséről
Légi személyzet képzése
Kísérők a közös visszatérési műveletekhez
Kutyás határőrök képzése Elvégzett szabványosított képzési tanfolyamok Szabványosított képzési tanfolyamok és manuális finomhangolás Megtartott szabványosított képzési tanfolyamok, kidolgozott és aktualizált képzési eszközök Megszervezett alapképzés, elvégzett tematikus munkaértekezletek Kidolgozott képzési koncepció és szabványok, megtartott szabványosított képzési tanfolyamok
A végrehajtás állapotának nyomon követése
0.6
2.0
0.8
1.0
Részvétel a fejlesztési folyamatban, tanfolyamok száma, képzésen részt vevők száma
1.2
Képzésen részt vevők száma, 0.7 Képzési tevékenységek száma
MP és nemzeti képzési ülések száma, Képzésen részt vevők száma
Tanfolyamok száma, képzésen részt vevők száma
Tanfolyamok száma, képzésen részt vevők száma
A végrehajtás szintje a tagállamokban, Lefordított kézikönyv, nyelvek száma
Továbbképzés és szakosodás, hogy a határőrtisztek együtt tudjanak működni
2. program: Közös szabványok a határőrség továbbképzésére / szakosodott képzés
103/153
150.000
330.000
250.000
1,000.000
180.000
380.000
INTELOPS A
Alapjogi képzés
Képzés Schengen-értékelők számára
Képzés közös műveleti oktatók és vendégtisztek számára
Angol szakmai terminológiai képzés a közös műveletekhez (légi, szárazföldi, tengeri)
Közreműködés a harmadik országokban tartott képzések végrehajtásában (WA)
Képzés a hamisított úti okmányok felderítése terén
Megtartott Képzési tevékenységek szabványosított száma, résztvevők száma képzési tanfolyamok Lebonyolított szabványosított képzési ülések száma, Képzési eszköz A képzési eszközt igénylő bevezetése tagállamok száma Képzési tanfolyamok, MP és Tanfolyamok száma, nemzeti képzési Képzésen részt vevők száma ülések Továbbfejlesztés Helyszíni képzési Képzési ülések száma, ülések Képzésen részt vevők száma Frissített képzési csomag Képzés Képzési ülések száma, végrehajtása Képzésen részt vevők száma Megtartott tanfolyamok Kidolgozott kézikönyv képzési módszertannal és tananyaggal Tagállami részvétel, Képzési ülések száma Megtartott szabványosított képzési ülések Képzés Képzési ülések száma, végrehajtása Képzésen részt vevők száma 0.5
1.0
0.5
1.0
0.8
0.5
0.5
104/153
150.000
380.000
200.000
150.000
280.000
100.000
350.000
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 11 11
Pénzügyi eszközök 2010 2011 1,400.000 1,000.000
105/153
Az uniós tagállamok, a schengeni társult országok és a Frontex határőrei és technikai berendezései összevonásának irányítása és továbbfejlesztése, hogy növeljék az operatív erőforrások rendelkezésre állását és bevethetőségét a közös műveletek, technikai és operatív segítségnyújtás és gyorsreagálású operatív segítségnyújtás céljából, és ezzel erősítsék a Frontex reagálási képességét.
Egyesített erőforrások
2.5.2.3. Egyesített Erőforrások Egység
Megtartott szabványosított képzési ülések 3. program: Képzési támogató hálózatok – Hálózatba szervezés Támogató hálózatok létrehozása és fenntartása, például képzési koordinátorok, egyetemek, partnerségi akadémiák és tagállami szakértők hálózatai – projektvezetői, oktatói belső használatra stb. Szemináriumok Szemináriumok száma, feltöltése bevont tagállamok száma, Aktualizált eszköz; regisztrált felhasználók képzési hálózatok száma; tagállamok/schengeni A virtuális aula karbantartása és Szakértői testület – TRU 3 1.3 társult országok képviselete Külső képzési frissítése; képzési támogató 450.000 C3-4 szakértők hálózatok és részvétele a hálózatokban Partnerségi (NTC/PA) és szakértői akadémia testületekben Képzési koordinátorok
PRU1
Indikátor Cél
Felülvizsgált időközi szükségletfelmérés
Felülvizsgált időközi szükségletfelmérés
Időközi szükségletfelmérés
Közreműködés a Poseidon program időközi szükségletfelmérésének éves felülvizsgálatában (FJST interjúkészítők és légi eszközök)
Közreműködés azon FJST-szakértők időközi szükségletfelmérésében, akik még nem tartoznak az Intelops vagy a Poseidon program hatálya alá
A szükségletfelmérés elkészítéséhez szükséges időtartam Elégséges információ a rendelkezésre állási rendszer folytatásához
A szükségletfelmérés elkészítéséhez szükséges időtartam Elégséges információ a rendelkezésre állási rendszer folytatásához
A szükségletfelmérés elkészítéséhez szükséges időtartam Elégséges információ a rendelkezésre állási rendszer folytatásához
Eredmények és teljesítménymutatók
Közreműködés az Intelops program időközi szükségletfelmérésének éves felülvizsgálatában (FJST hírszerzési szakértők és azok felszerelése)
Célkitűzés
0.2
0.3
0.3
106/153
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Indikátor Cél
A szükségletfelmérés elkészítéséhez szükséges időtartam Elégséges információ az igazgatótanács határozatához
Időközi szükségletfelmérés
Éves szükségletfelmérés
Közreműködés a műszaki berendezésekkel kapcsolatos időközi szükségletfelmérésben
A RABIT-képzés támogatása azzal, hogy egy éves szükségletfelmérést készítenek a képzési egység számára (a tanfolyamok száma a gyorsreagálású egység még ki nem képzett tagjainak számához viszonyítva)
A szükségletfelmérés időzítése Elégséges információ a tanfolyamok tervezéséhez
A szükségletfelmérés elkészítéséhez szükséges időtartam Elégséges információ az igazgatótanács határozatához
Eredmények és teljesítménymutatók
Felülvizsgált időközi szükségletfelmérés Közreműködés a RABIT-mechanizmus (Lehetőség szerint) időközi szükségletfelmérésének éves Az igazgatótanács felülvizsgálatában módosított határozata
Célkitűzés
0.2
0.2
0.2
107/153
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
PRU2
Indikátor Cél
Létrejött és/vagy megkötött megállapodások száma
A beszerzett műszaki eszközök vagy szolgáltatások száma
Operatív eszközök vagy szolgáltatások beszerzése a szükségletfelmérés és a Frontex koordinált tevékenységeihez szükséges műszaki eszközökről szóló megvalósíthatósági tanulmány (beleértve a korlátozott operatív képességek személyzetére vonatkozó szabályokat is) eredményei szerint
Létrejött és/vagy megkötött megállapodások száma
Megállapodások megkötése a tagállamokkal a műszaki eszközök 2012-es, 2013-as és 2014-es rendelkezésre állásáról
Megállapodások megkötése a tagállamokkal az FJST-szakértők 2012-es, 2013-as és 2014-es rendelkezésre állásáról
A betöltött szükségletek köre
A betöltött szükségletek köre
A betöltött szükségletek köre
A vizsgálatok időtartama és költséghatékonysága
Eredmények és teljesítménymutatók
A Frontex koordinált tevékenységeihez szükséges műszaki eszközökről szóló megvalósíthatósági tanulmány Nyomon követési (beleértve a korlátozott operatív vizsgálat (lehetőség képességek személyzetére vonatkozó szerint) szabályokat is) eredményeinek nyomon követése
Célkitűzés
1.5
1.5
1.5
1.5
108/153
215.000
250.000
175.000
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
PRU3
Indikátor Cél
Részt vevő tagállamok száma Az elérhető erőforrások száma az igények profilja szerint
Levont tanulságok
Az átadott modulok száma
A RABIT-mechanizmus integrációja más közösségi eszközökkel a RABIT- Részvétel egy vagy mechanizmus egy vagy két table-top két CCA gyakorlatának végrehajtásával a CCA EX 2011 keretében, az EU SITCEN gyakorlatban koordinálásával
Tájékoztatás a A RABIT bevezető képzés támogatása gyorsreagálású tanfolyamonként egy modul egységek tagjai biztosításával számára
Jelentések Az ügynökségek közötti (Lehetőség szerint) munkamegállapodás egyetértés szintje ok
Adott esetben munkamegállapodás megkötése a CFCA-val és az EMSAval az eszközök közös használatáról, figyelembe véve a Frontex koordinált tevékenységeihez szükséges műszaki eszközökről szóló megvalósíthatósági tanulmány (beleértve a korlátozott operatív képességek személyzetére vonatkozó szabályokat is) eredményeit
A RABIT-mechanizmus továbbfejlesztése a RABITmechanizmus egy kisléptékű, teljes Egy gyakorlat hatókőrű gyakorlatának végrehajtásával
Eredmények és teljesítménymutatók
Célkitűzés
0.8
0.6
1.1
0.4
109/153
25.000
25.000
120.000
40.000
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
A „The RABITs’ Voice” két száma Frissített portál
A RABIT-kézikönyv egy kiadása
Az operatív tevékenységekhez alkalmazott szakértők és eszközök
A gyorsreagálású erők irányításáról és a gyorsreagálású határintervenciós csapatok bevetéséről szóló kézikönyv felülvizsgálata a 2011-ben elvégzett gyakorlat után, valamint szükség esetén az ügyviteli folyamatok felülvizsgálata
A tagállamokkal kötött megállapodások és a beszerzett eszközök és szolgáltatások alapján operatív erőforrások biztosítása a Frontex által koordinált operatív tevékenységek számára
A betöltött szükségletek köre
Az felülvizsgálat időtartama
Az elkészítés időtartama Költséghatékonyság
Eredmények és teljesítménymutatók
A gyorsreagálású egység és az FJST egyesített erőforrás folyamatos tájékoztatása a „The RABITs’ Voice” értesítő két számának elkészítésével és a portál folyamatos frissítésével (a https://foss.frontex.europa.eu oldal „Pooled Resources” [Egyesített erőforrások] pontja alatt)
Célkitűzés
2
0.3
0.4
(*)
5.000
10.000
110/153
(*) Ez attól a későbbi döntéstől függ, hogy mely egység költségvetése fedezi az e megállapodások alapját bevetett erőforrások költségeit.
PRU4
Indikátor Cél
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Célkitűzés
Az egyesített nemzeti szakértői erőforrások kezelésében és a szakértők és eszközök rendelkezésre állására vonatkozó rendszerek irányításában illetékes nemzeti hatóságok hálózatának fenntartása és továbbfejlesztése
Indikátor Cél
PRU5
PRN-ülések Tagállamokban tett látogatások
A tagállamok által tartott prezentációk száma, valamint az egyesített 1 erőforrások és rendszerek kezeléséről szóló bemutatott témák száma
Eredmények és teljesítménymutatók
111/153
135.000
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
24
11 11 60
11 11 60
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 2 2 13 13 23 23
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 3 3 60 60 17 17 5 5 85 85
6,300.000
6,300.000
500.000 7,500.00024
7,000.000
Pénzügyi eszközök 2010 2011
Pénzügyi eszközök 2010 2011 ----6,300.000 7,500.000 --------6,300.000 7,500.000
112/153
Az összeg egy számadatban összegzi a 2. címből elkülönített pénzügyi eszközöket és a 3. cím (A-351) meghatározott rendeltetésű összegét is.
Az egység irányítása Humán erőforrások Információs és kommunikációs technológia Ügynökségi szolgáltatások Biztonság Igazgatási szolgáltatások
2.5.3.1. Igazgatási szolgáltatások
A részleg irányítása Igazgatási szolgáltatások Pénzügy és beszerzés Jogi ügyekkel foglalkozó egység Igazgatási részleg
2.5.3. Igazgatási részleg
113/153
Erőforrások elosztása Indikátor Célkitűzés Eredmények és teljesítménymutatók (Teljes munkaidőCél egyenérték EUR) Az igazgatás célja a megfelelő szervezeti felépítés, személyzet, valamint belső munkaszabályok és eljárások létrehozása, fenntartása és továbbfejlesztése az Ügynökség hatékony működésének lehetővé tétele és támogatása érdekében. HR1 3.0 A Frontex kompetenciakeretének Működő Munkaerő-felvétel, C4 kidolgozása kompetenciakeret kiválasztás és személyzeti fejlesztés a kompetenciakeret alapján HR2 2.0 A Frontex munkaerő-felvételi eljárásai Az eljárás során Az eljárás pontossága a C4 pontosságának javítása használt különböző munkakörök betöltőinek eszközök és a vonalbeli vezetők elvárásai szerint mérve HR3 5.0 Új alkalmazottak felvétele és a régi Kirendelt nemzeti A megüresedett állást a C4 alkalmazottak újakkal való felváltása szakértők és Frontex- meghirdetéstől számított a létszámtervre vonatkozó és az alkalmazottak 16 héten belül betöltik. ügyvezető igazgató által hozott másokkal való döntések alapján felváltása, új alkalmazottak megfelelő időben történő kinevezése HR4 C4 A bérelszámolási folyamatok javítása A bérelszámolási 3.0 A bérelszámolási rendszer megfelelően folyamattal kapcsolatban elkészül. a munkakörök betöltői és a könyvelés nem emel panaszt
C4
A Frontex operatív irodájának zökkenőmentes működése
Szolgáltatások nyújtása az ügynökségi szolgáltatások terén, hogy biztosítsák a Frontex operatív irodájának működését
AS4 C4
AS3 C4
AS5
A Frontex megszakítás nélküli működésének biztosítása 2012-ben és az azt követő években
Az üzletmenetfolytonossági terv gyakorlatban való működésének ellenőrzése Közvetlen szolgáltatásnyújtás az Az Ügynökség Ügynökség zavartalan működésének problémáktól mentes biztosítása érdekében és zavartalan működése Szolgáltatások nyújtása az eszközök A Frontex kezelése és a logisztika terén helyiségeinek zavartalan működése, logisztikai szolgáltatások nyújtása
A 2009-ben az új helyiségekről készített megvalósíthatósági tanulmány megállapításai/ajánlásai alapján végleges intézkedések végrehajtása 2012-ben és azt követően a helyiségek védelme céljából Az üzletmenet-folytonossági terv működésének tesztelése és ellenőrzése rendszeres időközönként
AS2 C4
AS1 C4
0.5
Ügyfél-elégedettség
Ügyfél-elégedettség
Ügyfél-elégedettség Feldolgozott kérelmek száma
Feldolgozott kérelmek száma
1.0
4.0
5.0
0.5 Pozitív eredmények a negatív megállapításokkal szemben
A döntés időszerűsége
A megvalósítás időszerűsége
114/153
IKT 1 C4
C4
SS4
SS3 C4
SS2 C4
SS1 C4
A projektek és szerződések kezelése
A szerződések kezelése és az IKTtermékek és kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére irányuló tendereljárások előkészítése
A rendelkezésekkel és határozatokkal összhangban lévő biztonsági rendszer A minősített információk biztonsági rendelkezésekkel összhangban történő kezelése Annak biztosítása, hogy valamennyi A Frontex új helyiségei biztonsági szempontot figyelembe vettek, valamint megtervezték azokat megfelelnek a biztonsági a Frontex új helyiségeiben való szabványoknak bevezetés céljából A Frontex operatív A Frontex operatív irodái biztonságának folyamatos biztosítása irodái megfelelő biztonsági környezetben működnek
A Frontex rendelkezései által elfogadott és a Frontex biztonsági testülete által hozott biztonsági előírások alkalmazása és fenntartása A minősített információk kezelésére elfogadott szabványok fenntartása.
1.0
Az IKT-infrastruktúrára vonatkozó támogatási és karbantartási szolgáltatások működnek.
A kéréseknek megfelelően beszerzik a kiegészítő hardvereket a Frontex-felhasználók számára.
1.0
1.0 Jelentett események/szabálytalans ágok
A végrehajtás időszerűsége
1.0 Jelentett események/szabálytalans ágok
Valamennyi rendelkezést 9.0 és határozatot végrehajtottak
115/153
100.000
500.000
IKT-irányítási és IKTprojektmenedzsment módszertan, valamint vállalati architektúra funkció bevezetése
A projektmenedzsment a megköveteltek szerinti támogatást kap.
Az IKT-program a megköveteltek szerint 3.0 elindul és támogatást kap.
Az IKT és az ügymenet összekapcsolását az ügymenetet ellátók Alkalmazkodás az IKT kielégítőnek tekintik. bevált gyakorlataihoz 1.0 az adott területen a Bizonyított hatékonyság Frontex azáltal, hogy a növekvő környezetében számú IKT-folyamatot ugyanakkora erőforrással és előre jelezhető eredményekkel kezelik.
IKT-val kapcsolatos követelmények, valamint IKT megvalósíthatósági tanulmányok és IKTfejlesztések kezelése az IKT-programban meghatározottak szerint
A szerződéseket hatékonyan kezelik.
A kéréseknek megfelelően előkészítik a tanácsadási szolgáltatásokra, termékekre és platformokra vonatkozó tendereljárásokat.
116/153
200.000
3,200.000
IKT2 C4
Aktív Frontex operatív iroda működtetése
Az IKT operatív szolgáltatások kezelése, beleértve az Eurosurt is
Help Desk szolgáltatás biztosítása munkaidőben, és szükség szerint munkaidőn kívül is Az IKTinfrastruktúrával kapcsolatos napi igazgatási és üzemeltetési feladatok biztosítása, beleértve az Eurosur támogatását is Az információbiztonság biztosítása a Frontexnél A Frontex operatív irodájának zökkenőmentes működése 7.0
Évente háromnál 1.0 kevesebb az adatokat érintő IKT-biztonsági incidensek száma Évente 5 napnál kevesebb az olyan napok száma, amikor az IKTinfrastruktúra nem áll rendelkezésre.
Évente 3 napnál kevesebb az olyan napok 10.0 száma, amikor az IKTinfrastruktúra nem áll rendelkezésre
Munkahetenként háromnál kevesebb nyugtázatlan kérés
117/153
300.000
200.000
2,600.000
400.000
C4
FIN2
C4
FIN1
Indikátor Cél
Célkitűzés
Minden számla/visszatérítés iránti kérelem határidőn belüli feldolgozása
A kifizetések
Időben történő kifizetések
Havi kifizetési összesítések a tagállamok számára
Havi jelentések a költségvetés végrehajtásáról
Azon ügyletek számának csökkenése, amelyeket nem fizettek ki az előírt határidőn belül Lerövidült végrehajtás
Összesítések időszerűsége
Jelentés időszerűsége
1.0
3.0
2.0
1.0
118/153
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Pénzügyi eszközök 2010 2011 -----------------
Eredmények és teljesítménymutatók
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 2 2 9 9 6 6 17 17
Testre szabott pénzügyi információk fenntartása és továbbfejlesztése a Frontex vezetése és más felek (Bizottság, tagállamok, stb.) számára
Az egység irányítása Pénzügyek Közbeszerzés Pénzügy és beszerzés
2.5.3.2. Pénzügy és beszerzés
C4
PRO2
C4
PRO1
FIN3 C4
Szaktanácsadás nyújtása közbeszerzési kérdésekben az Ügynökség más egységei, valamint a potenciális szerződők és beszállítók számára
Hozzájárulás az Ügynökség közbeszerzési politikáinak és eljárásainak fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez és végrehajtásához, ugyanakkor biztosítva az összes uniós iránymutatásnak való megfelelést
Hozzájárulás az Ügynökség (társ)finanszírozási politikáinak és eljárásainak fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez és végrehajtásához, ugyanakkor biztosítva az összes uniós iránymutatásnak való megfelelést
Szerződéskötések és beszerzések a jogi keretben foglalt politikákkal összhangban Belső képzés közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekről. A szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások valamennyi szakaszának koordinálása
Éves közbeszerzési terv
(társ)finanszírozási döntésekben
Tanácsadás más egységek számára
késedelmeinek időszakos áttekintése és e késedelmek elemzése
1.0
1.0
A képzésben részt vevő tisztviselők számának növekedése
Az időben végrehajtott közbeszerzési eljárások számának növekedése
1.0
1.6
A megtámadott eljárások számának csökkentése
Több közbeszerzési eljárás elindítása a közbeszerzési tervvel összhangban
119/153
C4
ACC1
C4
PRO3
A könyvelés vezetése és az elszámolás elkészítése a költségvetési rendelet VII. címében foglaltakkal összhangban
A közbeszerzési eljárások pontos és hatékony alkalmazásának biztosítása
Az összes egység tájékoztatása a beszerzések kapcsán történt előrehaladásról Közbeszerzéshez kapcsolódó dokumentumok, konkrét közbeszerzési dossziék létrehozása Közbeszerzési kérelmek, valamint pályázati kiírások és szerződés-aláírások nyilvántartása Közbeszerzési kérelmek értékelése és elemzése Az elszámolás összhangban van a szabályokkal, pontos és átfogó, továbbá hiteles képet nyújt az Ügynökség eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről és a pénzügyi év eredményéről 0.7
0.2
0.2
1.0
A dokumentáció elkészítési idejének lerövidülése
A közbeszerzési napló folyamatos frissítése
---
Negyedéves értesítők időszerűsége
120/153
Folyamatosan vezetik a bevételi főkönyvet és a főkönyvi rendszert, amelyek aktualizált adatokat tartalmaznak Az Ügynökség vezetése számára rendszeres tájékoztatás nyújtása az általuk megkötött és a központi számviteli rendszerben (ABAC/SAP) hitelesített ügyletekről A pénztárkezelés és az eszköznyilvántartás rendszeres egyeztetése, és ellentmondás esetén az érintett felek megfelelő tájékoztatása Rendszeres ellenőrzés biztosítása a nem költségvetési Ellentmondások számának csökkenése
Találkozók az engedélyezésre jogosult tisztviselőkkel
A benyújtott jelentések időszerűsége
0.2
0.2
0.2
---
121/153
C4
ACC2
A Frontex számviteli rendszerének megtervezése és jóváhagyása, ideértve a helyi pénzgazdálkodási rendszereket
A rendszer bevezetésével és
Találkozó az engedélyezésre jogosult tisztviselőkkel, számviteli kérdések kapcsán A számviteli szabályok és módszerek, valamint az elszámolási táblázatok az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezések alapján történő végrehajtása A Frontex elszámolási rendszerének megtervezése és jóváhagyása
műveletek szabályozásával kapcsolatban
Kiképzett engedélyezésre jogosult tisztviselők, akik aktualizált információkat kapnak a számviteli ügyletekről
Találkozók az engedélyezésre jogosult tisztviselőkkel
---
0.2
---
0.3
122/153
LA1 C3-4
Indikátor Cél
Jogi ügyek
Keret létrehozása jogi tanácsadás nyújtására a belső és külső érdekelt
Célkitűzés
Tanácsok száma
Eredmények és teljesítménymutatók
Kész jogi tanácsok a döntéshozatalhoz
0.2
1.0
123/153
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Pénzügyi eszközök 2010 2011
A bankszámlaszámon lévő források megfelelnek az Ügynökség tényleges szükségleteinek.
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 5 5
Kifizetések folyósítása és bevétel beszedése, terhelési értesítések, HÉA és beszedési utalványok követése
2.5.3.3. Jogi ügyekkel foglalkozó egység
C4
ACC3
módosításaival kapcsolatban konzultáció folytatása az engedélyezésre jogosult tisztviselőkkel, valamint az ilyen kérdések jóváhagyása a számvitelért felelős tisztviselő által Szigorú pénztárkezelési szabályzatot vezetnek be.
LA2 C3-4
Átfogó jogi döntések és tanácsok időszerű meghozatala
felek számára az Ügynökséggel kapcsolatos kérdésekben
A Frontex peres ügyekben vagy különböző jogi eszközök kidolgozásában képviselt álláspontjával kapcsolatos döntések Kész jogi tanácsok a döntéshozatalhoz A Frontex peres ügyekben vagy különböző jogi eszközök kidolgozásában képviselt álláspontjával kapcsolatos döntések Kevesebb időráfordítás
2.0
Tanácsok száma
1.0
1.0
Kevesebb időráfordítás
124/153
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 18 1829
Pénzügyi eszközök 2010 2011 1,520.000
Pénzügyi eszközök 2010 2011 200.00025----------1.520.00027 ------------------200.000
125/153
A javaslat 200,00 EUR meghatározott rendeltetésű összeget irányoz elő a „Frontex operatív iroda” kísérleti projekt számára az igazgatótanács irányítóbizottságának döntésével összhangban (2010. június 30-i ülés). 26 A kísérleti projekthez a személyzetet az egységek és ágazatok közötti belső átcsoportosításokon keresztül bocsátják rendelkezésre. A kétszeres beszámítás elkerülése érdekében e szám csak tájékoztató jellegű. 27 A pénzügyi erőforrások csak a kijelölt tisztviselők fizetését tartalmazzák; a működési kiadások a részlegek és egységek költségvetési tételei között maradnak. 28 1 szerződéses alkalmazott (asszisztens) szülési szabadságon van – helyettesítése rövid távú szerződés keretében történik; az erőforrást megosztják a tervezés és ellenőrzés, a minőség-ellenőrzés és a belső ellenőrzés között, és nem szerepel az erőforrások kiutalásában. 29 A kísérleti projekthez a személyzetet az egységek és ágazatok közötti belső átcsoportosításokon keresztül bocsátják rendelkezésre. Emellett 5 FISO-t (kirendelt nemzeti szakértők) jelöltek ki a projekthez.
25
Frontex operatív iroda
2.5.4.1. Frontex operatív iroda
Felső vezetés Ügyvezetői támogatás „Frontex operatív iroda” kísérleti projekt Külső kapcsolatok Tervezés és ellenőrzés (CTL) Minőségellenőrzés Információ és átláthatóság
Teljes munkaidő-egyenérték 2010 2011 2 2 6 6 18 1826 8 10 1.7 228 1.6 2 8 9 27.3 46
2.5.4. Igazgatóság és ügyvezetői támogatás
30
Közreműködés az elfogott illegális migránsok kikérdezésében, valamint a visszatérés előtti segítségnyújtásként támogatás nyújtása az azonosítás során.
Közreműködés a nemzetközi koordinációs központ feladataiban a közös műveletek végrehajtása céljából. Tájékoztatás a helyzet megismerése érdekében és jelentés a közös műveletekkel kapcsolatos eseményekről. Az üzleti modell fogja ismertetni.
A tevékenységek időszerűsége
Kihasználtsági index, amely összehasonlítja az FOO közös műveleteit a tevékenységek teljes számával.
A tevékenységek időszerűsége
Az általános ügyviteli stratégia alóli kivételeket az üzleti modell ismerteti.
Az üzleti modell fogja ismertetni.
Hozzájárulás a Frontex központja által eldöntött közös műveletek előkészítéséhez és értékeléséhez.
A tevékenységek koordinálása a közös műveletek végrehajtása során.
Teljesítmény; Negyedéves felülvizsgálat
Felülvizsgált üzleti modell
Eredmények és teljesítménymutatók
Az FOO-ra vonatkozó üzleti modell felülvizsgálata és hangolása.
Célkitűzés
Az említett összeget a 2010-es költségvetés fedezi (a tevékenység 2010. októberig lezárul).
Indikátor Cél
11.0
6.0
1.0
126/153
700.000
700.000
120.00030
Erőforrások elosztása (Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Célkitűzés
RELEX 1
Eredmények és teljesítménymutatók
Az általános célkitűzés a harmadik országokkal folytatott együttműködés fejlesztése.
Indikátor Cél
2.5.4.2. Külső kapcsolatok
127/153
(Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Erőforrások elosztása
Megjegyzések: Az FOO fent bemutatott előzetes célkitűzéseit az üzleti modell tervezési szakaszában továbbfejlesztik. Az FTE-ket a jelenlegi személyzeti adatok (összesen 13) alapján becsülték meg, kiegészítve az operatív elemnek megfelelő igazgatási személyzet arányával.
Információk és hírszerzési adatok gyűjtése és értékelése kockázatelemzés céljából, valamint javaslattétel a mindennapi operatív kezdeményezésekre vonatkozóan.
C3-4
REL 1.1
A meglévő Frontex Relex-hálózat fenntartása és fejlesztése, az ez idáig elért eredményekre építve és azzal a céllal, hogy javítsák a Relex hozzáférhetőségét, megbízhatóságát és hatékonyságát, ezzel megkönnyítve a Frontex által a határbiztonság és a határigazgatás külső dimenziója tekintetében végzett feladatokat, valamint a harmadik országokkal, a migrációval kapcsolatos általános megközelítés keretében folytatott operatív és egyéb együttműködés előmozdítása.
2) Kapcsolat kialakítása 1 további harmadik országgal, amely a kockázatelemzés szerint az EU-ba irányuló illegális bevándorlás egyik kiindulási és/vagy tranzitországának tekinthető. 3) Hálózat fenntartása azon belső partnerekkel, amelyek a tagállamok/schengeni társult országok nemzetközi együttműködési osztályai vagy a Relexszel kapcsolatos kérdésekben illetékes uniós intézmények.
1) Hálózat fenntartása azon külső partnerekkel, amelyek harmadik országok illetékes hatóságai a határbiztonság és a határigazgatás terén.
A hálózat fokozott használata
Azon országok száma, amelyekkel kapcsolatfelvétel történt
A hálózat fokozott használata
0.4
0.2
0.4
128/153
C2-3
REL1.2
Munkamegállapodások keretében együttműködés kialakítása a Frontex és harmadik országok illetékes hatóságai között, az uniós tagállamok által végrehajtott – harmadik országokkal folytatott operatív együttműködést is magában foglaló – tevékenységek elősegítése, valamint a Frontex által a harmadik országok tekintetében megvalósított operatív együttműködés integrált végrehajtásának ellenőrzése.
4) A migrációval kapcsolatos általános megközelítés keretében a kezdeményezésekhez való hozzájárulás. 1) Nyugat-balkáni országok, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró és Szerbia egyenként 2 Frontex közös tevékenységben való részvétele. 2) A horvát, macedónia volt jugoszláv köztársaságbeli és török hatóságok részvétele (legalább) 3 Frontex közös tevékenységben. 3) Munkamegállapodáso k a Frontex és 1, a földközi-tengeri vagy a nyugat-afrikai térségben található harmadik ország illetékes hatóságai között. Aláírt munkamegállapodások száma
Más partnerek részvételével folytatott tevékenységek száma
Más partnerek részvételével folytatott tevékenységek száma
Más partnerek részvételével folytatott tevékenységek száma
0.3
0.3
0.3
0.4
129/153
4) A földközi-tengeri vagy a nyugat-afrikai térségben található 5 harmadik ország hatóságának részvétele a Frontex közös tevékenységeiben. 5) Munkamegállapodás a Frontex és egy, a kelet-európai/délkeleteurópai régióban található harmadik ország illetékes hatósága között. 6) Az Orosz Föderáció, Ukrajna, Belarusz, Moldova és Grúzia hatóságainak részvétele 2 Frontex közös tevékenységben. 7) Munkamegállapodás a Frontex és egy másik kontinensen található (1) ország (például Kína, Ausztrália) illetékes hatóságai között. 0.3
0.3
0.3
0.3
Más partnerek részvételével folytatott tevékenységek száma
Aláírt munkamegállapodások száma
Más partnerek részvételével folytatott tevékenységek száma
Aláírt munkamegállapodások száma
130/153
8) Az USA belbiztonsági minisztériumának és Kanada Határszolgálatának részvétele 3 Frontex közös tevékenységben. 9) Regionális együttműködési kezdeményezések és az EUBAM részvétele (egyenként legalább) 1 Frontex közös tevékenységben. 10) A Frontex és harmadik országok között létrejött együttműködési tervben megfogalmazott tevékenységek. 11) (Legalább) 2 uniós tagállam tevékenységeinek támogatása, az e tagállamok által harmadik országokkal folytatott operatív együttműködés végrehajtása érdekében. 0.2
0.3
0.4
0.3
Más partnerek részvételével folytatott tevékenységek száma
Más partnerek részvételével folytatott tevékenységek száma
Az elfogadott együttműködési tervben meghatározottak szerinti tevékenységek száma
Azon tagállamok száma, amelyek tevékenységei támogatásban részesülnek
131/153
12) Operatív együttműködés kialakítása – amennyiben azt szükségesnek vélik Más partnerek egy megkötött 0.3 részvételével folytatott munkamegállapodás tevékenységek száma keretében – vagy egyetértési megállapodás további 1 regionális együttműködési kezdeményezéssel. RELEX 2 Az általános célkitűzés az ügynökségközi együttműködés kialakítása mint az EU integrált határigazgatási koncepciójának elengedhetetlen része. Az uniós szervekkel, köztük az uniós Ügynökségekkel és a nemzetközi szervezetekkel stratégiai vagy Stratégiai információk intézményi szinten további cseréje és kölcsönös együttműködés és partnerségek konzultációk közös létrehozása és fenntartása a érdekű témákban, a Konzultációk a fő bel- és határigazgatáson túlmutató magasabb fokú RELEX 2.1 igazságügyi ügynökségek területeken is, például az alapvető koherencia elérése, 2.0 között a munkaprogram jogok, menekültügy/bevándorlás, valamint a bel- és elkészítése és C1-4 rendőrség, vámok, tengeri ügyek, igazságügyi végrehajtása során. nemzetközi közlekedés, ügynökségek közötti válságkezelés, technológia vagy együttműködés közlekedés területén. javítása érdekében, beleértve külkapcsolataikat is. A Frontexnek különösen az ügynökségek közötti együttműködés
132/153
Ezen operatív vagy gyakorlati
A Frontex feltárja azt is, hogy miként erősíthető az együttműködés az EBVP műveleteivel és misszióival (pl. EULEX és EUBAM), és miként építhetők ki fontos kapcsolatok a regionális határokon átnyúló rendőrségi és vámügyi központokkal az EU-ban. A Frontex és az EU külső határainál jelenlévő vagy a határigazgatási tevékenységekben egyéb módon részt vevő más uniós szervek vagy RELEX 2.2 nemzetközi szervezet közötti operatív vagy gyakorlati együttműködés létrehozása, fejlesztése, koordinálása, C1-4 előmozdítása, ellenőrzése és értékelése.
stockholmi programban meghatározott prioritásaival kell foglalkoznia, pl. megerősített együttműködés a bel- és igazságügyi bűnüldöző ügynökségekkel (Europol, CEPOL, Eurojust, elsősorban a COSI keretében és iránymutatásai alapján). Emellett különösen fontos a más ügynökségekkel, például az EASOval, a FRA-val, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal folytatott együttműködés.
Közös műveletek vagy kísérleti projektek, beleértve az új IKTrendszereket, képzési eszközöket, helyes gyakorlati kézikönyveket, információcserét, szemináriumokat, konferenciákat vagy
A Frontexszel, annak vezetésével vagy részvételével megvalósuló projektek vagy operatív tevékenységek számának 3.0 növekedése azokban az esetekben, ahol a külső dimenzió egy uniós szervvel vagy nemzetközi szervezettel való
133/153
Az érintett uniós szervek bevonása (pl. EMSA, CFCA), amelyek az integrált tengerpolitika végrehajtásáért felelnek a Frontex operatív vagy kutatási tevékenységeiben a tengeri határok felügyelete terén.
A képzés terén folytatott gyakorlati együttműködésnek különösen a CEPOL-lal kiépítendő partnerségre kell összpontosítania, amit a stockholmi program kifejezetten kér. A Frontex és a CEPOL közösen nyújthatna képzéseket határőröknek, vámtisztviselőknek és rendőrtiszteknek, előmozdítva a közös uniós bűnüldözési kultúrát.
tevékenységeknek a stockholmi program végrehajtásáról, az emberkereskedelemről és a kísérő nélküli kiskorúakról szóló (következő) cselekvési tervek végrehajtására kell irányulniuk. 1. a Frontex egy uniós szervvel (pl. Europol, EASO vagy EMSA) vagy nemzetközi szervezettel együttműködésbe n kezdeményezett, támogatott vagy finanszírozott; 2. a Frontexszel együttműködő uniós szerv vagy nemzetközi szervezet kezdeményezett, támogatott vagy finanszírozott; 3. közös (Frontex – uniós szerv/nemzetközi szervezet) fellépés keretében valósítottak meg.
munkaértekezleteket, amelyeket:
A bel- és igazságügyi ügynökségek közötti operatív szintű információcsere minősége és mennyisége.
együttműködés formájában nyilvánul meg.
134/153
31
Az elindított stratégiai változás (irányítási) ciklusbeállítása és végrehajtása a stratégiai tervezési folyamat elősegítése és lerövidítése érdekében, valamint hogy több idő álljon rendelkezésre a szervezeti teljesítmény nyomon követésére és ellenőrzésére.
A Frontex közép- és hosszú távú fejlődését befolyásoló belső és külső tényezők azonosítása és értékelése annak érdekében, hogy a Frontex vezetése időszerű és tájékozott döntéseket hozhasson a jelenlegi és a jövőbeni tevékenységekről.
Célkitűzés
2012. évi munkaprogram
2012–2014 közötti többéves terv
Értékelések és/vagy háttér-információk nyújtása a Frontex vezetése és az igazgatótanács tagjai számára a Schengeni Megállapodás, a bevándorlás/menekültü gy, embercsempészet és emberkereskedelem, vámügy, tengerpolitika és tengerkutatás terén megvalósuló uniós kezdeményezésekről.
A termék elkészítésének időszerűsége
A termék elkészítésének időszerűsége
Több rendelkezésre bocsátott értékelés
Eredmények és teljesítménymutatók
A 2 adminisztrációs asszisztens erőforrást megosztja a belső ellenőrzés és a tervezés és ellenőrzés egység.
C4
CTL 2
C4
CTL 1
Indikátor Cél
2.5.4.3. Tervezés és ellenőrzés (CTL)31
0.2
0.3
0.2
135/153
(Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Erőforrások elosztása
C4
CTL 3
A Frontex testre szabott teljesítményirányítási rendszerének végrehajtása és finomhangolása, valamint az irányítási eszközkészlet elemeinek bevezetése. Havi eligazítások a teljesítménnyel kapcsolatos kérdésekről
Negyedéves értékelő jelentések, ideértve az üzleti kockázatok értékelését
Éves kockázatfigyelés
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő Frontex-jelentése
Éves műveleti terv
2012. évi költségvetés
A termék elkészítésének időszerűsége A termék elkészítésének időszerűsége A termék elkészítésének időszerűsége Lerövidített irányítási ciklus A kockázatok fokozott érzékelése (lehetőségek és kihívások) A kockázatok fokozott érzékelése (lehetőségek és kihívások) 0.2
0.3
0.2
0.1
0.1
0.1
136/153
32
A szervezeti kockázatkezelés minőségének javítása a Frontexnél.
A Frontex-folyamatok minőségének javítása.
Célkitűzés
A Frontexnél a minőségügyi folyamat felülvizsgálatára szolgáló új módszertan és eszközök. Legalább 2 minőségügyi felülvizsgálat elvégzése kockázatalapú megközelítéssel és ajánlások kiadása az ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének javítására. Hatékonyabb és hatásosabb kockázatértékelési eszközök/módszerek tervezése és alkalmazása. Jobb minőségű Frontex kockázati regiszter
0.2
Kidolgozott és alkalmazott, új, hatékony és hatásos eszközök
0.2
0.2
A felülvizsgált folyamatokban a legkritikusabbnak talált kockázatok csökkentése
Megtervezett és feltöltött átfogó adatbázis (legalább
Erőforrások elosztása
137/153
(Teljes munkaidőegyenérték EUR)
A kidolgozott és alkalmazott 0.1 új eszközök száma
Eredmények és teljesítménymutatók
A 2 adminisztrációs asszisztens erőforrást megosztja a belső ellenőrzés és a tervezés és ellenőrzés egység.
C3-4
QM 2
C3-4
QM 1
Indikátor Cél
2.5.4.4. Minőségirányítás32
C3-4
QM 5
C3-4
QM 4
C3-4
QM 3
A Frontexnél a teljesítményirányítási rendszer kidolgozásához és végrehajtásához való hozzájárulás.
Cselekvési tervek végrehajtásának javítása.
A Frontex fő szervezeti (belső és külső) kockázatainak azonosítása.
Adatok biztosítása az adott Frontex folyamatokhoz, Az első 10 kiemelkedő amelyekhez a jelentőségű kockázat kockázatértékelés azonosítása. elengedhetetlen, például munkaprogram, minőségértékelések. A belső ellenőrzési A belső ellenőrzési rendszerben a rendszer értékelése és legkritikusabb a javulás biztosításához hiányosságokhoz szükséges kapcsolódó kockázatok intézkedések. csökkentése. A cselekvési tervek Javított megfelelőségi elfogadott végrehajtása ráta meghatározott terén az eltérés határidőkkel. csökkentése. A módszerhez és az eszközökhöz, valamint a A teljesítményirányítás végrehajtása legalább egy teljesítményirányítás részlegnél. végrehajtásához való hozzájárulás.
A Frontex fő szervezeti (belső és külső) kockázatainak azonosítása.
0.2
0.3
0.1
0.2
Stratégiai kockázatértékelési gyakorlat lefolytatása, valamint a főbb 0.2 kockázatokat és lehetőségeket meghatározó jelentés rendelkezésre bocsátása.
két perspektíva)
138/153
A Frontex küldetésének, értékeinek és kultúrájának előmozdítása a személyzet tagjai körében, kommunikációs eszközök és más helyes gyakorlatok bevezetése révén.
Célkitűzés
A felhasználók rendelkezésére álló, célzott intranet weboldal Fokozott ügyfélelégedettség
Eredmények és teljesítménymutatók
2.6.
(Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Erőforrások elosztása
C3-4
PR 2
Események
Internet és közösségi média
Audio- és videotartalmak
Általános közönségkapcsolatok
Médiakapcsolatok
Értesítők és jelentések rendelkezésre bocsátása a rendkívüli eseményekről.
A Frontex külső kommunikációs stratégiájának továbbfejlesztése a 2. negyedév végéig (nem számítandó bele az igazgatótanács általi jóváhagyás).
Fokozott ügyfélelégedettség
0.9
1.5
1.0
1.3
1.7
139/153
Az érdekelt felek és az európai polgárok tájékoztatása az Ügynökség tevékenységeiről a Frontex külső kommunikációs stratégiájával összhangban (FGR 2009).
C4, C3
PR 1
Indikátor Cél
2.5.4.5. Információ és átláthatóság
33
A cél, hogy ellenőrizzék a belső ellenőrzési rendszert és értékeljék annak hatékonyságát, és – általánosabban – a Frontex egységeinek teljesítményét a Frontex politikái, projektjei és intézkedései végrehajtása tekintetében, a folyamatos fejlődés megvalósítása érdekében.
Célkitűzés
2–4 ellenőrzés végrehajtása a 2009 vége felé elkészült kockázatelemzéssel összhangban
Ellenőrzési jelentések száma
1.7
140/153
50.000
(Teljes munkaidőegyenérték EUR)
Erőforrások elosztása
Pénzügyi eszközök 2009 2010 50.000 50.000
Eredmények és teljesítménymutatók
Teljes munkaidő-egyenérték 2009 2010 1.733 1.7
A 2 adminisztrációs asszisztens erőforrást megosztja a belső ellenőrzés és a tervezés és ellenőrzés egység.
C4
IA 1
Indikátor Cél
Belső ellenőrzés és minőségirányítás
2.5.5. Belső ellenőrzés
1. melléklet – Tervezett operatív tevékenységek (ábécésorrendben) A Frontex igazgatótanácsi tagjainak képviselőivel tartott ülés után elért eredmények alapján, valamint figyelembe véve az ülés előkészítése során kapott dokumentumokat (felmérés az érdeklődésre számot tartó területeken) és megfogalmazott prioritásokat, a következő indikatív listát dolgozták ki. A lista azokat a területeket és kérdéseket sorolja, amelyekkel a tagállamok és schengeni társult országok illetékes hatóságai által végrehajtott nemzeti tevékenységek foglalkoznak. Következésképpen a 2011-re vonatkozó részletesebb operatív és taktikai tervek kidolgozásakor a megfogalmazott érdekek szerinti földrajzi és tematikus területeket az érintett felek mérlegelni fogják. Tervezett operatív tevékenységek (földrajzi, taktikai, működési mód vagy hasonló)
Érintett tagállamok/ schengeni társult országok száma
Kelet-balkáni és kelet-európai térség
10
Együttműködés harmadik országokkal, különösen a biztonsági megállapodások terén
8
Bevándorlás Görögországon keresztül
4
Bevándorlás Északnyugat- és Közép-Afrikából
2
A menetrend szerinti kompjáratok ellenőrzése a Gibraltári-szoros térségében
1
Kockázatelemzés, információk és tapasztalatok cseréje
3
Munkaértekezletek (nincs meghatározva)
1
Tevékenységek a külső légi határokon Technikai támogatás más fogadó tagállamoknak a határőrizet és taktikai tevékenységek terén a külső szárazföldi határokon az illegális migránsok felderítése érdekében Közös visszatérési műveletek
5
Közös műveletek hatékonysága
2
Részvétel a RABIT-gyakorlatokban
2
Műveletek a szárazföldi határokon
1
Pulsar program
1
A Frontex részvétele maguknak a repülőgépeknek a bérlésében és a
1
5 5
141/153
közös visszatérési műveletek társfinanszírozásában „Angol nyelvi képzés a közös műveletek számára” kísérleti projekt Együttműködés a balti országokkal
4
Migrációs bűnözés és határokon átnyúló bűncselekmények Visszaélés a jogszerű belépésekkel (hallgatók, családtagok)
3 1
Az FOO tesztje
1
142/153
2. melléklet – A tagállamok által megnevezett, érdeklődésre számot tartó, téma szerinti területek indikatív jegyzéke (ábécésorrendben) Az érdeklődésre számot tartó, téma szerinti területekkel kapcsolatban felkérték a tagállamokat, hogy írásbeli eljárás keretében jelezzék ezeket a területeket (termékek, szolgáltatások és tevékenységek). A Frontex igazgatótanácsi tagjainak képviselőivel 2010. június 1-jén tartott ülésen minden egyes részt vevő tagállam és schengeni társult ország lehetőséget kapott arra, hogy bővítse a listát és megfogalmazza, hogy mekkora prioritást adna az adott tevékenységeknek (1 – nincs prioritása, 5 – a legnagyobb prioritás). Az összegyűjtött hozzászólásokat felhasználva létrehoztak egy átlagot, és azonosították azokat a tevékenységeket, amelyeket a tagállamok és schengeni társult országok nagy prioritásúnak tekintenek. Az adott terméket/szolgá Termék ltatást javasló A részvétel típusa Szolgáltatá tagállamok/sche s ngeni társult országok száma
Indokolás
Közös műveletek
Az EPNprogram
1
Szakértők kirendelése
Hozzájárulás a közös erőfeszítésekhez az illegális migráció kezelése érdekében, a meglévő technikai eszközök, készségek és ismeretek hasznosítása.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – az EPN-program keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Szakértők kirendelése Kapcsolatta rtó pontokra vonatkozó közös művelet
7
3.6
Nemzeti érdek a célcsoportokkal kapcsolatban.
Illegális migrációval kapcsolatos Fogadó és bevető célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek ország bővítése. Résztvevő A jó együttműködés folytatása a Fogadó tagállam; kollégákkal. kirendelés A vendégtisztviselők által nyújtott
143/153
kölcsönös támogatás valós és azonnal hatásai, a tisztviselők közötti szoros és közvetlen együttműködésből adódó hosszú távú előnyök, tudásuk és tapasztalataik bővítése. Ugyanolyan nagyságrendben fogadunk vendégtisztviselőket a szlovén kapcsolattartó pontokon (FP), mint 2010-ben, különösen: Az obrežjei FP-ben szakértőket kérnek a következő országokból: ES, FR, DK, CH és IT; a jelšanei FP-ben a turistaszezonra szakértőket kérnek a következő országokból: CZ, SK és PL; a gruškovjei FP-ben szakértőket kérnek a következő országokból: PL, SK, CZ, AT és DE; szlovén szakértők bevetése a következő területeken: hamisított úti okmányok, lopott gépjárművek, határellenőrzések, határőrizet a következő országokban: HU, RO, BG vagy SK. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a (légi) kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a (szárazföldi) kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a (tengeri) kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
144/153
4.1 4.4
4.3 3.6
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések; hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése. Meghatározott nemzetiségeket kell megcélozni.
Hammer közös művelet
6
Fogadó és bevető Hamisított úti okmányok ország szakértőinek bevetése. Szakértők A származási vagy tranzit kirendelése harmadik országok Résztvevő légiközlekedési csomópontjaira való összpontosítás által javítani Fogadó tagállam kell a földi személyzet ismereteit a hamisított dokumentumokról, erősíteni kell a kapcsolatokat az ILO hálózatával, növelni kell a légi határigazgatás ismereteit és színvonalát, és elő kell segíteni az emberkereskedelem és embercsempészet elleni küzdelmet.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Hammer közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
4.3
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése. Az egyes kijelölt repülőterekről érkező járatokat ellenőrizni kell. Fogadó tagállam Hubble közös művelet
3
Résztvevő Szakértők kirendelése
A származási vagy tranzit harmadik országok légiközlekedési csomópontjaira való összpontosítás által javítani kell a földi személyzet ismereteit a hamisított dokumentumokról, erősíteni kell a kapcsolatokat az ILO hálózatával, növelni kell a légi határigazgatás ismereteit és színvonalát, és elő kell segíteni az emberkereskedelem és embercsempészet elleni küzdelmet. 145/153
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Hubble közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Hera közös művelet
1
Fogadó tagállam
3.8
Fennáll a kockázata, hogy ha az ellenőrzés megszűnik, újra a Kanári-szigetekre érkeznek a migránsok.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Hera közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Hermes közös művelet
1
Résztvevő
Elég jelentős számban érkeznek csónakok a spanyol partokra, és főként a szardíniai partokra.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Hermes közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Indalo közös művelet
1
Fogadó tagállam
Jupiter közös művelet
3
Szakértők kirendelése Fogadó tagállam
2.8
Elég jelentős számban érkeznek csónakok a spanyol partokra, főként Granada és Murcia között.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – az Indalo közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Bevető ország
2.7
2.8
Taktikai indokok a Csehországba/EU-ba Európa keleti és déli részéről érkező illegális migráció kezelésére, valamint szolidaritás a külső szárazföldi határok védelmében. Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése. Aktívan részt kell venni a régió közös operatív erőfeszítéseiben.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Jupiter közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Bevető ország Neptun közös művelet
4
Szakértők kirendelése Fogadó tagállam
3.8
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése. A Magyarországra és Szlovéniába, illetve ezeken az országokon keresztül utazó nagyszámú lengyel turista olyan helyzeti hátteret teremt, amelyet az illegális migráció segítői kihasználhatnak; ezt a helyzetet 146/153
nyomon kell követni. Az illegális migránsok, lopott járművek, hamisított úti okmányok felderítési területe és határőrizet. A három szakaszban kevesebb vendégtisztviselőt fogadnánk, mint 2010-ben, illetve csak két szakaszt szerveznénk. Szlovén szakértők bevetése: hamisított úti okmányok, lopott gépjárművek, határellenőrzések, határőrizet a következő országokban: HU és RO. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Neptune közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Minerva közös művelet
Fogadó tagállam 3
Szakértők kirendelése
Minden évben a nyári szezonban sok ember megy át Európából Marokkóba és vissza. Az illegális migránsok felderítése Spanyolország leginkább érintett kikötőiben.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Minerva közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Szakértők kirendelése Poseidon közös művelet
8
Bevető ország Résztvevő Fogadó tagállam
3.9
3
Támogatást nyújt azoknak a tagállamokra, amelyekre nagy illegális migrációs nyomás nehezedik, és informatívabb képet ad az illegális migránsok útvonalairól és személyazonosságáról. Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése. Létfontosságú a Törökországgal közös szárazföldi határok és egyéb keleti szárazföldi határok ellenőrzése.
Továbbra is Szlovénia külső határai jelentik a legfontosabb
147/153
kaput Európába az illegális migrációs útvonalak előtt. Kötelességünk hozzájárulni az EU külső határainak ellenőrzésére és védelmére irányuló közös erőfeszítésekhez a térségben, ahol a saját tudás és tapasztalat hatékonyabban felhasználható. Illegális migránsok Görögországban Bulgáriában.
felderítése vagy
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Poseidon közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Poseidon (tengeri) közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Poseidon (szárazföldi) közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Pulsar közös művelet
1
1
4.4 4.5
Szolgálatunk prioritása a légi határok védelme, a nemzetközi Fogadó és bevető operatív együttműködés javítása, ország tapasztalatok szerzése és terjesztése.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a Pulsar közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Orosz részvétellel indított közös művelet
4.5
Fogadó tagállam
3.5
Az illegális migránsok megváltoztatják útvonalukat, és ázsiai országokból vagy azokon keresztül érkeznek az EU-ba.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – az orosz részvétellel indított közös művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
148/153
3.8
Magán személyszállítók által okozott nehézségek bizonyos állampolgárságú személyek menetrend szerinti járatokon való szállítását illetően. Az illegális migráció terén tett közös erőfeszítés tükröződik a migrációs nyomásra adott megfelelő válaszban. Tapasztalatszerzés, a közös visszatérési műveletekben való részvétel pénzügyi szempontból néha kényelmesebb, mint a külföldiek egyéni hazatelepítése. Kezdeményező és Illegális migrációval kapcsolatos kedvezményezett célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek Kedvezményezett bővítése. Közös visszatérési művelet
14
Fogadó tagállam Kirendelés
Létfontosságú bevándorlók különösen előéletűeké.
az illegális hazatelepítése, a büntetett
Résztvevő Megfigyelő
Magán személyszállítók által okozott nehézségek bizonyos állampolgárságú személyek menetrend szerinti járatokon való szállítását illetően a személyszállítási kvóták, a hazatelepülők magatartása és a fedélzeten a kapitány hajlandósága miatt. Operatív szükséglet Nehézségek a közös visszatérési műveletekben részt vevő járatok irányításában. Nincs sok tapasztalat ebben a kérdésben. Nehézségek harmadik országok nagykövetségeivel, például a Kongói Demokratikus
149/153
Köztársaság nagykövetségével. Nincsenek példák a bevált gyakorlatokra. Magán személyszállítók által okozott nehézségek bizonyos állampolgárságú személyek menetrend szerinti járatokon való szállítását illetően a légitársaságok miatt, amelyek Litvániában működnek. Nehéz és költséges megszervezni az egyedi visszatelepítő járatokat (különösen az erőszakos visszatérők miatt). Szlovénia részvételének mértéke 2011-ben a külföldiek számától és állampolgárságától függ. Értékes információk cseréje taktikai szinten, szakmai tapasztalatok cseréje, együttműködés más Frontexágazatokkal, európai ügynökségekkel és szomszédos országokkal. Az eredményes visszatérési műveletek jelentik a legjobb visszatartó erőt az illegális migráció számára. A Frontex és a tagállamok együttműködése elősegíti visszatérési műveleteink erősítését, és egyértelmű jelzést küld a származási országokban lévő potenciális illegális migránsok számára. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a közös visszatérési művelet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
4.4
Kísérleti projektek Attica kísérleti projekt
1
Szakértők kirendelése
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése.
150/153
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – az Attica kísérleti projekt keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Kísérleti projekt a balti államokkal
2
Résztvevő
A kísérleti projekt a tengeri közös műveletekben való részvétel során szerzett gyakorlati tapasztalatokra alapul. Az eltérő földrajzi térségek néhány gyakorlati problémát okoznak a részt vevő szakértők számára.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a balti államokkal indított kísérleti projekt keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Kísérleti projekt a lopott gépjárműve k felderítésér e
2
Fogadó tagállam
2
Nemzetközi információés tapasztalatcsere a lopott gépjárművekről.
Szakértők kirendelése Résztvevő
1 résztvevővel
1
Szakértők kirendelése
3.4
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – az interjúmódszerek kísérleti projekt keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
FOSS kísérleti projekt
3.4
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a repülőterek vezetőire irányuló kísérleti projekt keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Interjúmóds zerek kísérleti projekt
3
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a Résztvevő; fogadó szakértők képességeinek bővítése. tagállam
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a lopott gépjárművek felderítésére irányuló kísérleti projekt keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Repülőterek vezetőinek konferenciáj a kísérleti projekt
3.9
2
Szakértők kirendelése
4
Illegális migrációval kapcsolatos célkitűzések. Hatékonyság és a szakértők képességeinek bővítése.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a FOSS kísérleti projekt keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
151/153
3.8
Egyéb FOO
1
Megfigyelő
Az operatív együttműködés és a költséghatékonyság javítása.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a FOO keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
RABIT
2
3.6
Fel kell készülni a válsághelyzetekre és gyakorolni kell a humán erőforrások és Kezdeményező és technikai eszközök bevetésének kedvezményezett vészhelyzeti eljárásait. Fogadó tagállam
Rövidebb időszak külföldiek nagyobb számítanak.
alatt a hullámára
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a RABIT keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
3.8
Az ismeretek szintjének javítása; az interoperabilitás javítása. RAU A Frontex Kockázatele mzési Hálózata (FRAN)
2
Résztvevő
A migrációs trendekről szóló információk megosztása egyértelműen a legjobb módja annak, hogy a Frontex közös műveletei a tagállamok határigazgatás során tapasztalt valós problémáit célozzák meg.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a RAU FRAN keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
4.5
Szakértői képzés járőrkutyákról; kézikönyv kutyás járőröknek. Tapasztalataink megosztása más tagállamokkal. Munkaértek ezletek (nincs meghatároz va)
Résztvevő 5
Bevált gyakorlatok cseréje; az elemzési kapacitás javítása.
Kezdeményező és A közösen szervezett képzések a kedvezményezett szakértelem és a tudás szélesebb köréhez engednek hozzáférést, mint amit egy ország vagy egy képzési központ (méretétől függetlenül) kínálni tud; minél szélesebb körű a csere, annál jobb.
152/153
Ez alapvető fontosságú a határőrség színvonalának javításában és az alkalmazandó jogszabályok közös értelmezésében. A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a képzés keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
Munkaértek ezletek a problematik us harmadik országokról
1
4.5
A tagállamok és a Frontex tapasztalatainak megosztása a kulcskérdésekben lehetővé teszi, hogy más tagállamok a legjobb Kedvezményezett megközelítést válasszák a megállapodásokról folyó tárgyalások során vagy az azonosítási és visszatérési eljárások javításában.
A Frontexnek 2011-ben végre kell hajtania – folytatnia kell – a problematikus harmadik országokról szervezett munkaértekezlet keretében csoportosított operatív tevékenységek koordinálását.
153/153
4
