2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

2010. évi XVIII. törvény a gondnokoltak nyilvántartásáról 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 2005. évi CXXVI. törvény a családtámogatási rendszer átalakításáról 2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1986. évi 14. törvényerejű rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 1976. évi 7. törvényerejű rendelet a házasságkötéshez szükséges kölcsönös beleegyezésről, legalsóbb korhatárról, valamint a házasságkötések anyakönyvezéséről szóló, New Yorkban, 1962. évi december hó 10. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

Dr. Horváth Ügyvédi Iroda - Dr. Horváth Gábor ügyvéd 7621 Pécs, Munkácsy Mihály utca 25. Telefon/fax: 06 72 212 245, mobil: 06 20 936 6434 és 06 30 997 4455 E-mail: [email protected], honlap: http://valasugyved.eu

1965. évi 7. törvényerejű rendelet a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezmény kihirdetéséről 1957. évi 53. törvényerejű rendelet a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában, New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 105/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény végrehajtásáról 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 83/2009. (XII. 30.) IRM rendelet az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetéséről, az abból történő adatszolgáltatás szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó rendeletek módosításáról 52/2009. (IX. 30.) IRM rendelet az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés végrehajtásáról 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 32/2010. (III. 25.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában - dr. Bragyova András és dr. Kiss László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Balogh Elemér, dr. Kiss László és dr. Kovács Péter alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő Dr. Horváth Ügyvédi Iroda - Dr. Horváth Gábor ügyvéd 7621 Pécs, Munkácsy Mihály utca 25. Telefon/fax: 06 72 212 245, mobil: 06 20 936 6434 és 06 30 997 4455 E-mail: [email protected], honlap: http://valasugyved.eu

54/2009. (V. 6.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés és indítványok tárgyában meghozta a következő 53/2009. (V. 6.) AB határozat a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványa tárgyában - dr. Bragyova András és dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményével - meghozta az alábbi 154/2008. (XII. 17.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában - dr. Balogh Elemér és dr. Kiss László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő 58/2001. (XII. 7.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában - dr. Bagi István, dr. Harmathy Attila, dr. Németh János és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő 22/1998. (VI. 9.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló bírói kezdeményezés és indítvány tárgyában meghozta a következő 75/1995. (XII. 21.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában - dr. Tersztyánszky Ödön alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő 65/1995. (XI. 10.) AB határozat az Alkotmányban biztosított jog megsértése tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz és kérelem folytán meghozta a következő 14/1995. (III. 13.) AB határozat jogszabály alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő 23/1993. (IV. 15.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése iránti indítvány tárgyában meghozta a következő 22/1992. (IV. 10.) AB határozat jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítvány tárgyában meghozta a következő 57/1991. (XI. 8.) AB határozat Jánosi Antal budapesti lakos alkotmányjogi panasza és más indítványozók által jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése iránti egyesített indítványok tárgyában - dr. Kilényi Géza és dr. Schmidt Péter alkotmánybírónak a határozat A) rész 1. pontjára vonatkozó különvéleményével - meghozta a következő 4/1990. (III. 4.) AB határozat a családjogi törvény módosításával kapcsolatban az Alkotmány értelmezéséről 1408/B/2009. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok alapján meghozta a következő


655/D/2003. AB végzés az indítvány visszautasításáról 1168/B/2009. AB végzés az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről 795/D/2005. AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 38. § (1) bekezdésével összefüggésben 302/D/2002. AB végzés az indítvány visszautasításáról 357/B/2000. AB végzés az indítvány visszautasításáról 58/1998. (X. 2.) OGY határozat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételéről 1259/2010. (XI. 26.) Korm. határozat a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, továbbá a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény szerinti központi hatósági feladatokat ellátó szerv kijelöléséről 391/2010. (V. 19.) OVB határozat aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítéséről 109/2010. (II. 18.) OVB határozat aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról 15/2010. (XI. 18.) KK vélemény a szülő-gyermek kapcsolattartását érintő határozatról XLI. számú Polgári Elvi Döntés a családjogi tárgyú elvi döntések felülvizsgálatáról XXIX. számú Polgári Elvi Döntés a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról V. számú Polgári Elvi Döntés a házastársi tartásra való érdemtelenségről PK 299. szám I. A volt közös lakás elhagyására kötelezett házastárs - szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elhelyezésre nem tarthat igényt. PK 298. szám I. A házastársak közös lakásának használatával kapcsolatos jogvitában a lakáshasználat rendezését kell kereseti kérelemnek tekinteni, amelyen belül a rendezés módjának meghatározása a bíróság feladata. PK 284. szám A gyermek jogellenes külföldre viteléről PK 281. szám A házastársaknak adott ajándék közös, illetve különvagyoni jellege PK 279. szám A házasság felbontását követően az egyik volt házastárs különvagyonában vagy közös tulajdonában levő ingatlannak (lakásnak) a másik volt házastárs által történő használata


PK 219. szám Az apaság és származás megállapítása iránt indított perben elrendelt vércsoportvizsgálat esetén a Pp. 300. §-a szerinti bírság kiszabásának az anyával szemben is helye van, ha a gyermeket vérvétel céljából nem állítja elő, vagy a vérvételt egyébként nem engedi meg. PK 218. szám Apaság megállapítása iránti per indítására adott gyámhatósági kirendelés magában foglalja a perben előterjesztett egyéb igényekre, így a gyermektartásdíj érvényesítésére vonatkozó kirendelést is. Ezért a gyámhatóság által az apaság megállapítása iránti per indítására kirendelt gondnok a gyermektartásdíjra vonatkozó igényt az apasági perben akkor is érvényesítheti, ha ez a kirendelésben kifejezetten nincs is külön feltüntetve (Pp. 296. §). PK 217. szám Apaság megállapítása iránt indított perben (Pp. 293. §) a bíróság nem dönthet abban a kérdésben, hogy a gyermek melyik szülő nevét viselje. PK 216. szám A Pp. 291. §-ának (1) bekezdése a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében nem enged perújítást. Ezt a megszorító rendelkezést szorosan kell értelmezni. Ebből pedig az következik, hogy a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet egyéb rendelkezése, így a perköltség kérdésében hozott rendelkezés ellen perújításnak helye lehet. PK 212. szám Ha a felperes a házassági perben az alperes ellenkérelmének előterjesztése előtt áll el a keresettől, vagy pedig az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányul, a felperes elállására figyelemmel a pert meg kell szüntetni, és az alperes a házasság felbontása iránt viszontkeresetet nem támaszthat. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az alperes ellenkérelme mindössze annyi, hogy védekezni nem kíván és a házasság felbontását nem ellenzi. Ha az alperes azt az ellenkérelmet terjeszti elő, hogy ő maga is kéri a házasság felbontását és kétséges, hogy ez az ellenkérelem viszontkereset-e, az alperest fel kell hívni annak a bejelentésére, hogy ellenkérelmét viszontkeresetnek kívánja-e tekinteni. Igenlő esetben a pert ennek alapján folytatni kell, ellenkező esetben pedig a pert meg kell szüntetni (Pp. 284. §) PK 211. szám Ha a felperes a házassági bontóperben az illetékességet az utolsó közös lakóhelyre alapítja, a keresetlevél beadásakor az utolsó közös lakóhelyet - ha az a személyi igazolvány adataiból nem állapítható meg - hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. PK 210. szám A házassági bontóperben hozott elutasító határozatot az alperes akkor is megfellebbezheti, ha az első fokú eljárás során a házasság felbontását ellenezte [Pp. 276. § (1) bek. és 233. §]. PK 199. szám Ha a gyermektartásban marasztalt munkavállaló illetményét a bíróság letiltotta és a munkáltató a letiltásnak nem tett eleget, a munkáltatót a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján készfizető kezesi felelőssége folytán marasztaló határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítható. PK 183. szám A Csjt. 38. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében eseti nemi érintkezés alapján akkor lehet az apaságot megállapítani, ha az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. E vonatkozásban a bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból is messzemenően törekednie kell. A perbeli bizonyítékoknak, adatoknak és körülményeknek a maguk összességében való értékelése és mérlegelése útján kell állást foglalni a tekintetben: következtethető-e alaposan, hogy a gyermek a megállapított nemi érintkezésből származik.


PK 180. szám A különélő házastárs által a házassági per megindítása előtt tartás iránt folyamatba tett pert a később megindult házassági per bíróságához a Pp. 150. §-a értelmében csak a tartást igénylő fél kérelmére lehet áttenni, feltéve, hogy a per elsőfokon még nincs befejezve. Ha a tartási per megindításakor a házassági per már folyamatban van, a Pp. 277. §-ának (4) bekezdésében foglaltak folytán a házastárs tartása iránt indított pert - függetlenül attól, hogy a tartást kérő ilyen irányú kérelmet terjeszt-e elő vagy sem - a házassági per bíróságához kell áttenni. PK 179. szám Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló igény az apaság megállapítására irányuló igénnyel egy keresetben nem érvényesíthető. PK 176. szám Gyermektartási perben az alperes által a gyermeknek nála történő elhelyezése iránt a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. PK 167. szám A szülőnek az a joga, hogy a gyermeknek nála való elhelyezését igényelheti, olyan jog, amely a jogutódra nem száll át. Ezért, ha a gyermek elhelyezése iránt a szülők között folyó per során a felek valamelyike meghal, nem a félbeszakadás megállapításának (Pp. 111. §), hanem a per megszüntetésének van helye. PK 158. szám A gyermektartásdíj végrehajtása során keletkezett igényper nem tekinthető tárgyi költségmentesnek. PK 157. szám Ha az apasági perben az alperes az apaságot elismeri és ennek folytán a pert a Pp. 298. §-nak (6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében meg kell szüntetni, az elismerésig felmerült költségek viseléséről a Pp. 293. §-nak (1) bekezdése szerint irányadó 290. §-nak (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával kell határozni. PK 142. szám Ha a tartásra kötelezett keresetének ötven százalékát a korábbi bírói ítéleten vagy bírói egyezségen alapuló gyermektartási kötelezettségek már teljesen kimerítették, újabb gyermektartási kötelezettség megállapításánál a Pp. 51. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel valamennyi érdekeltnek perben kell állnia. Ezt a felpereshez intézett megfelelő felhívással, a szükséghez képest pedig az ügyész fellépésével (Pp. 2/A. §) kell biztosítani. A kereseti kérelem a többi tartásra jogosulttal szemben a javukra megállapított tartásdíj összege leszállításának a tűrésére irányul. PK 139. szám A Pp. 34. §-ában meghatározott illetékességi szabály az apasági perre nem irányadó. PK 137. szám Ha a gyermektartásdíj fizetésére bírói ítélettel kötelezett munkavállalónak a munkáltatója a letiltó határozatnak nem tett eleget, akkor a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján ellene irányuló per a Pp. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. Ugyanez a szabály irányadó a munkáltató ellen a Vht. 78. §-a és a Vht. 59. §-a alapján indított per esetén is. PK 107. szám A százalékosan megállapított gyermektartásdíj alapjául szolgáló juttatás (jövedelem) időarányos része a gyermeket a tartásra való jogosultság fennállásának tartamára akkor is megilleti, ha a juttatás kifizetésére a tartásdíj-fizetési kötelezettség megszüntetése után kerül sor. PK 106. szám A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad


a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges. PK 102. szám A Csjt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi vélelmet csak arra jogosított által indított perben hozott bírósági határozattal lehet megdönteni. Ezért a feleség által a férj ellen indított gyermektartási perben az alperes nem hivatkozhat kifogásként arra, hogy a gyermek nem tőle származik. A Pp. 153. §-ában foglalt rendelkezések ilyen esetben is irányadók. PK 100. szám Az apaság vélelmét a Csjt. 43. §-a alapján az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett az apaságot elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § ], illetőleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén, annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot [Csjt. 39. § (1) bek. c) pontja], hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg. PK 97. szám Az anya férjének a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal történt holtnak nyilvánítása esetében a gyermeket házasságon kívül születettnek kell tekinteni. PK 47. szám A baleset következtében meghalt szülő tartásra jogosult gyermekét megillető baleseti járadék összegének meghatározásánál a gyermek terhére nem lehet figyelembe venni azt, hogy a gyermeket eltartó másik szülő után családi pótlékra vált jogosulttá. 2005/1. Adózási kérdés mostohagyermek fogalma a lakásszerzési kedvezmény szempontjából 2002/64. Adózási kérdés a házastársi közös vagyon megosztásának általános forgalmi adó vonzata egyéni vállalkozó esetében 1999/76. Adózási kérdés az élettársi vagyonközösség megszüntetésekor az ingatlanmegváltásból származó jövedelem minősítése KOMMENTÁR a polgári peres eljárásról szóló 1952. évi III. törvényhez KOMMENTÁR a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényhez BH2011. 40 I. Nem kötelezhető a szükséges tanulmányai miatt rászoruló nagykorú gyermekének tartására az, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné [1952. évi IV. törvény 60. § (2) bekezdés és 66. § (1) bekezdés]. BH2011. 23 A szülők megegyezésétől függ, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész a gyermek tényleges fizikai gondozása, és kire a nevelése terén. Ennek megítélésén önmagában az, hogy az egyik szülő a gyermeket otthon gondozza, nem változtat [1992. évi XXII. törvény 132. § (2) bekezdés]. EBH2010. 2196 A magyar állampolgár családtagjaként egy háztartásban élés idegenrendészeti ügyben az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel is rendelkező személyek között állapítható meg [113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 1. §, 27. §; 2004. évi CXL. törvény 36. §, 50. §; 2007. évi I. törvény 8. §]. Dr. Horváth Ügyvédi Iroda - Dr. Horváth Gábor ügyvéd 7621 Pécs, Munkácsy Mihály utca 25. Telefon/fax: 06 72 212 245, mobil: 06 20 936 6434 és 06 30 997 4455 E-mail: [email protected], honlap: http://valasugyved.eu

EBH2010. 2195 Az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő az eljárás, ha a bíróság a kiskorú által indított perben nem vizsgálja, hogy ki jogosult a kiskorú törvényes képviseletére, a jogi képviselő meghatalmazására, és az eljárás során a bíróság sorozatos mulasztásaival megakadályozza, hogy a beavatkozó eljárási jogait gyakorolja (1952. évi III. törvény 56. §, 57. §, 72. §; 1959. évi IV. törvény 86. §, 87. §). EBH2010. 2141 Nincs helye szülői felelősségre vonatkozó (gyermekelhelyezés) perben az eljárás megszüntetésének joghatóság hiánya miatt, ha - bár más joghatósági ok nem áll fenn - az alperes perbeli nyilatkozataival egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a magyar bíróság joghatóságát elfogadja, és ez szolgálja legjobban a gyermek érdekeit is (1952. évi III. törvény 130. §, 157/A. §; 2201/2003/EK 12. §). EBH2010. 2138 A gyermektartásdíj alapjaként a kötelezett külföldi jövedelme is figyelembe vehető, ha az azonos időszakra belföldön megállapított munkabér és egyéb juttatás a gyermek indokolt szükségleteit nem fedezi [1952. évi IV. törvény 69/C. §; 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. §]. EBH2010. 2137 Nem hivatkozhat a házastársi közös szerzés vélelmére az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen és visszterhesen szerző harmadik személlyel szemben az a házastárs, aki az ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be (1959. évi IV. törvény 116. §; 1952. évi IV. törvény 27. §, 30. §; 1997. évi CXLI. törvény 5. §). EBH2010. 2115 Amennyiben a terheltet a családjogi szabályok alapján az életveszélyes állapotban lévő sértett részére segítségnyújtási kötelezettség terheli, annak szándékos elmulasztása nem segítségnyújtás elmulasztása bűntetteként, hanem emberölés bűntetteként értékelendő [1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés]. BH2010. 299 A szülőknek a gyermekkel szemben tanúsított felróható magatartása miatt harmadik személynél (nagyszülőnél) elhelyezett gyermek és a szülő között a kapcsolattartás csak fokozatosan, a kezdeti időszakban ellenőrzött formában állítható helyre [1952. évi IV. törvény 92. § (1) bekezdés, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 27. § és 30. §]. BH2010. 249 I. Nem szüntethető meg a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, akinek a gyermekével szembeni - egyébként súlyosan kifogásolható - magatartása nem felróható, mert pszichés megbetegedésére vezethető vissza [1952. évi IV. törvény 1. § (2) bekezdés, 3. § (3) bekezdés, 88. § (1) bekezdés a) pont és 91. § (3) bekezdés]. BH2010. 248 Házastársi tartásdíj, illetve nagykorú gyermek tartásdíjának felemelésénél, valamint megszüntetésénél irányadó szempontok, ha a volt házastárs egészségi állapotában, továbbá az eltartásra szorulók számában lényeges változás következett be [1952. évi IV. törvény 22. § (1) bekezdés, 60. § (2) bekezdés és 69. § (1) bekezdés]. BH2010. 187 Nincs helye a szülői felügyelet megszüntetésének, ha a bűncselekményt elkövető szülőnek, a szabadulását követően a gyermekekkel kapcsolatos magatartásában tartósan, olyan mértékű pozitív változás következett be, amely - a gyermekek elsődleges érdekére figyelemmel - a szülői felügyelet visszaállítására adna alapot [1952. évi IV. törvény 88. § (1) bekezdés c) pont].


BH2010. 186 I. Gyermekelhelyezési perben a fél által a kirendelt igazságügyi szakértő véleményével szemben benyújtott magánszakértői vélemény alapot adhat a jogszabályban meghatározott szakértői testület megkeresésére (1952. évi III. törvény 183. §). BH2010. 185 Az örökbefogadás felbontására nem kerülhet sor azon az alapon, hogy az örökbefogadó szülők házasságát a bíróság felbontotta és a különélő örökbefogadó szülő nem kívánja a kiskorú gyermekével a kapcsolatot tartani (1952. évi IV. törvény 1. § és 57. §). BH2010. 123 Nem sért jogszabályt a bíróság, ha a jogellenesen Magyarországon tartott gyermek visszavitelére irányuló eljárásban nem pszichológus szakértő útján, hanem közvetlenül hallgatja meg a gyermeket és annak véleményét korától és érettségétől függően veszi figyelembe (1986. évi 14. törvényerejű rendelet, 2201/2003/EK rendelet). BH2010. 43 Ha a kapcsolattartás módosítása iránt indított perben az alperes viszontkeresetében a kapcsolattartás szünetelésének megállapítását kéri a bíróságtól, és erre tekintettel a bíróság a jogerős ítéletnek a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezésének végrehajtását felfüggeszti, a gyermeket gondozó szülő nem köteles az eljárás jogerős befejezéséig önként, a jogosult által igényelt módon a kapcsolattartást biztosítani. Ha ezt megtagadja, ezzel személyhez fűződő jogot nem sért [1952. évi IV. törvény 92. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 32. §, 1959. évi IV. törvény 75. §]. EBH2009. 2096 Eseti gondnok kirendelése általánosságban megjelölt vagyoni érdek érvényesítése érdekében nem kérhető (1952. évi IV. törvény 87. §; 1959. évi IV. törvény 225. §). BH2008. 16 A gyermek titkos örökbefogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével - szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére - nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg (1952. évi IV. törvény 48. §, 52. §). EBH2004. 1030 Az örökbefogadott és a vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési kapcsolat szempontjából az örökbefogadás titkosságát az örökhagyó halálakor hatályban lévő családjogi rendelkezések alapján kell megítélni (Ptk. 617. §, 618. §; Csjt. 48. §). BH2004. 62 I. Az örökbefogadás felbontása iránti perben az örökbefogadás fenntartásának „elviselhetetlenségét” a kiskorú gyermek érdekében különös körültekintéssel kell vizsgálni, ha a kiskorú örökbefogadott élettörténetéről, kifogásolható magatartásáról az örökbefogadók már az örökbefogadás időpontjában is tudtak. BH2002. 492 I. A külföldi örökbefogadó által a magyar állampolgárságú örökbefogadott ellen örökbefogadás felbontása iránt indított perre a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik. BH2001. 323 I. Az örökbefogadás felbontására csak akkor kerülhet sor, ha az célját és társadalmi rendeltetését már nyilvánvalóan nem képes betölteni [1952. évi IV. törvény 46. §, 57. § (1) bekezdés]. BH2000. 158 Annak megítélésénél, hogy az örökbefogadás társadalmi céljának és rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált-e, a felek kapcsolatát az örökbefogadás teljes időszakára nézve vizsgálni kell [1952. évi IV. törvény 46. §, 51. §, 57. § (1) bekezdés].


BH2000. 60. Az örökbefogadás célja nemcsak az, hogy a gyermek megfelelő nevelésben és gondozásban részesüljön, hanem hogy a szülő-gyermeki kapcsolat alapján az idős örökbefogadó is kapjon támaszt, gondoskodást [1952. évi IV. törvény 57. § (1) bekezdés, 58. § (1) és (2) bekezdés]. BH2000. 19. Önmagában a konfliktusok ténye - különösen, ha azok előidézésében a felbontást kérő is közrehatott - nem vezethet az örökbefogadás felbontásához [1952. évi IV. törvény 46. §, 51. § (1) bekezdés, 57. § (1) bekezdés, 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 6. § (2) bekezdés]. BH1996. 368. Az örökbefogadás felbontására akkor van lehetőség, ha annak fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be [Csjt. 46. §, 48. § (1)-(2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek.]. BH1995. 349. Ha az örökbe fogadó szülő és az örökbe fogadott gyermek között nem alakul ki valóságos szül gyermeki kapcsolat, és annak jövőbeli megvalósulására sincs remény, az örökbefogadás fenntartásához sem a feleknek, sem a társadalomnak nem fűződik érdeke [Csjt. 46. §, 57. § (1) bek.]. BH1992. 28. I. Az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges szülői hozzájárulás ítélettel nem pótolható [Csjt. 48. § (2) bek., Ptk. 5. § (3) bek.]. BH1991. 475. Az örökbefogadás felbontása kérdésében bírósági egyezség kötésére nincs jogi lehetőség [Csjt. 56., 57. §]. BH1989. 445. Nem az anyakönyvezés módjától függően, hanem az új családjogi szabályozáshoz igazodóan minősülhet az örökbefogadás titkosnak [Ptk. 617., 618. §-ok, Csjt. 48. § (3) és (4) bek. a) pont, 1978. évi 2. tvr. 8. §]. BH1987. 314 I. Az örökrész kiadásáért nem felelős, aki a hagyatékból az osztályos egyezség folytán nem részesült [Ptk. 673. §, 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 53. § (4) bek., PK. 118. sz.]. BH1985. 191. Az örökbefogadás bírósági felbontásánál irányadó szempontok [Csjt. 57. §, 58. § (1) bek., 7/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 30. és 31. §]. BH1984. 403. Hatályos jogszabályaink értelmében az örökbefogadás teljes rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott és az örökbefogadó, illetőleg rokonai között. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó rokona után csak akkor örököl, ha az örökbefogadás és az öröklés megnyílta egyaránt 1960. május 1. után történt [Csjt. 51. §, Ptk. 617. § (1) bek., Ptké. 92. §, 1960. évi 12. sz. tvr. 11. §]. BH1983. 158. Az örökbefogadás alapján kialakult körülmények és a hosszú időn át fennállt névviselés indokolhatja, hogy az örökbefogadott az örökbefogadás felbontása után is viselje az örökbefogadással felvett családi nevét [Csjt. 58. § (2) bek.]. BH1982. 143. I. Az örökbefogadás felbontására azon a címen, hogy az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be, akkor kerülhet sor, ha az örökbefogadási kapcsolatot valóban meghiúsító körülmények állnak fenn [Csjt. 57. § (1) bek., 7/1974. (VI. 27.) IM sz. r. 30. § (1) bek.].


BH1981. 232. I. Az örökbefogadást nem a felek megállapodása hozza létre, ezért az egymagában a felek megegyezésével nem is szüntethető meg. A felek az örökbefogadás felbontása tárgyában a bíróság előtt egyezséget nem köthetnek [Csjt. 56. § (1) bek., 57. § (1) bek.].


2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

Recommend Documents