2008/2009-es tanév Eseménykrónika: 2008. július 10 – 2009. június 25. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008. 2008.
júl. 10. okt. 2. okt. 7. okt. 9. okt. 14. okt. 20. okt. 28. okt. 30. nov. 20. nov. 21. nov. 29. dec. 19.
2009. 2009. 2009. 2009. 2009. 2009. 2009. 2009. 2009.
febr. 26. márc. 5. márc. 19. ápr. 16. máj. 13. máj. 21. máj. 26. jún. 10. jún. 25.
482
FDSZ Elnökségi ülés FDSZ Országos Választmány ünnepi ülése Köszönetnyilvánítás a Szögi családtól OKÉT munkavállalói oldal ülése Felsõoktatási Kerekasztal ülése Tárgyalás Dr. Manherz Károly szakállamtitkárral SZEF felhívása FDSZ Elnökségi ülés FDSZ Országos Választmány ülése Együttmûködési megállapodás a PDSZ – FDSZ között Egységes közszolgálati tüntetés Idõrendi összefoglaló a Sztrájkbizottság és a Kormány tárgyalásairól FDSZ Elnökségi ülés Az ÉSZT Állásfoglalása a kormányprogramról FDSZ Országos Választmány ülése FDSZ Elnökségi ülés OKÉT munkavállalói oldal ülése FDSZ Országos Választmány ülése Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács ülése Pedagógusok petíciója a magyar oktatásért XXII. Küldöttgyûlés
2008. július 10. FDSZ Elnökségi ülés 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
az elnök bejelentette, hogy a 2008. június 19-i FDSZ Küldöttgyûlés állásfoglalása alapján 2008. október 2-án az FDSZ Országos Választmánya kibõvített ünnepi ülést tart az FDSZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülésre meghívjuk az FDSZ korábbi tisztségviselõit és részükre FDSZ emlékplakettet és emléklapot adunk át. Az elnök tájékoztatta az Elnökséget a 2008. június 25-i Pécsen megrendezett Rektori Konferenciáról, amelynek témái voltak: 2.1 Dr. Manherz Károly államtitkár bejelentette, hogy rendezõdött az 5%-os bérfejlesztés forrása, 75%-os az állami forrás arányában az államilag finanszírozott hallgatói létszámnak megfelelõen. A forrás 2008. szeptembertõl áll az intézmények rendelkezésére az OKM egyensúlyi tartalékából. 2.2 Dr. Manherz Károly államtitkár bejelentette, hogy a 2008/2009. tanévi jelentkezésekrõl a döntés 2008. július 24-én lesz. A legtöbb jelentkezés a mûvészeti, gazdasági és egyes társadalomtudományi szakokra történt. 2.3 Dr. Molnár Károly miniszter bejelentette, hogy nagy autógyárak jönnének Magyarországra, a szakemberhiány azonban problémát jelent. Az elnök tájékoztatta az Elnökséget a 2008. június 26-i Felsõoktatási Kerekasztal ülésérõl, amelynek témái voltak: Hiller István a 2009. évi felsõoktatási keretszámokról az alábbi tájékoztatót adta: • emelni kívánja a mérnöki szakok beiskolázási keretét; • emelni kívánja a természettudományi szakok beiskolázási keretét; • csökkenteni kívánja a társadalomtudományi szakok beiskolázási keretét. Major László elnökségi tag tájékoztatta az Elnökséget a 281/2007. (X. 25.) Kormányrendeletrõl, amely módosította a 194/2000. (IX. 24.) Kormányrendeletet és kibõvítette a muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményeket. (Megjelent a Magyar Közlöny 2007/144. számában). Dr. Kiss György alelnök bejelentette, hogy 2008. június 16-án - közel fél éves elõkészítõ munka után – aláírásra került a Pécsi Tudományegyetem egységes Kollektív Szerzõdése, amely alkalmazkodik a 2000-ben létrejött integrációs körülményekhez. Az elnök tájékoztatta az Elnökséget a Magyar Rektori Konferencia Fõtitkári Kollégiumának véleményérõl, amelyet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség bevezetésével kapcsolatos törvény bevezetésérõl alakítottak ki. Dr. Tõrös Szilárd elnökségi tag tájékoztatta az Elnökséget arról, hogy néhány felsõoktatási intézményben – a Felsõoktatási törvényre történõ hivatkozással – szigorították a nyelvtanárok intézményi benntartózkodásá483
8.
nak rendjét. A problémáról a szeptemberi tanévkezdést követõen Nyelvtanári Tagozat megbeszélést folytat. Az Elnökség az alábbi tartalmú levelet juttatja el az intézményi tagszervezetek titkárainak:
Kedves Kollegina, kedves Kolléga! A 2008. július 10-i elnökségi ülésen felmerült, hogy az FDSZ megalakulásának „20”-dik évfordulója alkalmából rendezendõ 2008. október 2-i ünnepi O.V. ülésre az intézmények jelölhessenek több nevet a meghívottak névsorába. Ha ezt a megoldást általánossá tesszük, számításaink szerint 300 fõs rendezvényt kellene lebonyolítanunk, erre pedig sem pénzünk, sem helyünk nincs. Javasoljuk, hogy a jelenlegi elnökségnek legyen lehetõsége 3 fõ intézményi vendég meghívására – természetesen a jelenleg funkcióban lévõ O.V. tagokon kívül. Javasoljuk, hogy az évfordulóról az intézmények is külön emlékezzenek meg. Az intézményi megemlékezésekhez emléklapokat és emlékplaketteket – térítés ellenében – tudunk biztosítani. Kérjük véleményeteket, és 3 fõre javaslatot, valamint az intézmények részére emléklap, illetve emlékplakett igényeteket 2008. augusztus 21-ig legyetek szívesek megküldeni. Budapest, július 14.
484
dr. Kis Papp László
2008. október 2. Az FDSZ Országos Választmány ünnepi ülése az FDSZ megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére 20 éves az FDSZ 2008. október 2-án ünnepi Országos Választmányi ülést tartottunk a Rátkai Klubban. A meghívottak között régi és új elnökségi tagokat, 2008-ban leköszönt intézményi titkárokat, hosszú évek óta dolgozó gazdasági felelõsöket és aktív segítõket köszöntöttünk. Az ülést Elek Elemérné dr. alelnök asszony nyitotta meg Márai Sándor szavaival. Dr. Kis Papp László elnök úr rövid összefoglalót tartott az FDSZ elmúlt 20 évének fontosabb történéseirõl, képekkel aláfestve. Az ünnepség FDSZ plakettek és emléklapok, valamint emlékérmék átadásával folytatódott. Az FDSZ megalakulása óta egyfolytában dolgozó kollégák munkájuk elismeréseként FDSZ plakettet és ajándékot kaptak. A bensõséges hangulatú összejövetelt dr. Kiss György alelnök úr szavai zárták.
Elek Elemérné Dr. alelnök asszony megnyitó beszéde: Márai Sándor Arról, hogy részt kell venned az emberek dolgában Akárhová menekülsz, munkába, szerepbe vagy magatartásba, az emberek nem engednek el, utánad nyúlnak, megkövetelik, hogy részt vegyél mozgalmaikban, megosszad gondjaikat, terveiket és reménységeiket, kabátod szárnyát rángatják, s megtámadnak és kitagadnak, ha elvonulsz a közös feladatok elõl. Bele kell nyugodnod – s ha mûvész vagy, gondolkozó, szemlélõdõ ember, nem könnyû ez! –, hogy az emberekkel kell tartanod. Velük kell sírnod és nevetned, s boldog és elégedett is úgy lehetsz ara, ha õk megengedik. De az emberek – mondod te – ara egyenként felelõsségteljes, érzõ és résztvevõ emberek; tömegben olyanok, mint a csorda; a legolcsóbb jelszavak tüzelik õket, a legaljasabb vágyak feszítik a tömeg mellkasát. Hogyan vehetek részt dolgaikban, ha nem akarom, hogy lelkem kárát vallja? Csak azt felelhetem: õrizd meg lelked szabadságát úgy, hogy igazságos maradsz. Mikor olyasmit kíván tõled a tömeg, amit lelkiismereted megtagad, tagadd meg te is kívánságukat. Mindegy, mi az ára és következménye e magatartásnak. Szolidaritásodnak határa az igazságosság. Neked is van törvényed és hatalmad, nemcsak nekik. Ez a törvény és hatalom az igazság: fejed betörhetik, de ezt a hatalmat el nem vehetik tõled. Márai Sándor: Füves könyv. Helikon Kiadó, Bp. 2003. 44. oldal 485
Régebbi elnökségek és intézõbizottságok tagjai Dr. Kiss Papp László (BME) Dr. Balogh Tiborné (Debreceni Egyetem) Dr. Bereczki József (Nyíregyházi Fõiskola) Dr. Bikás Ernõ (Szent István Egyetem, Gyõr) Dr. Bíró Tibor (Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Kar, Bp.) Dr. Galli Csaba (Szent István Egyetem, Gyõr) Dr. Jármai Ferenc (Budapesti Mûszaki Fõiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar) Dr. Kovács László (ELTE) Lovas Antal (BME) Dr. Marton Károly ( Szent István Egyetem, Gyõr) Dr. Móczár József (Corvinus Egyetem) Dr. Nyilas István (Nyíregyházi Fõiskola) Pongrácz Csaba (ELTE) Dr. Poór István (ELTE) Dr. Reisz Gyula (Miskolci Egyetem) Dr. Salamon Tamás (Pannon Egyetem, Veszprém) Dr. Szigeti Endre (Corvinus Egyetem) Dr. Tátrai Ferenc (BME) Dr. Várkonyi Zoltán (Szegedi Tudományegyetem) Dr. Varsányi György (Eötvös József Fõiskola, Baja) Meghívottak:
Dr. Balogh József (Debreceni Egyetem) Dely Ernõné Rittenbacher László (Miskolci Egyetem)
Alapszervezetek titkárai, elnökei 1989-2008-ig megszakítás nélkül 20 éven át Dr. Balogh Tiborné (Debreceni Egyetem) Barabás Béla (Pécsi Tudományegyetem Polláck Mihály Mûszaki Kar) Bartók Miklós (Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar) Dubecz József (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) Dr. Galli Csaba (Széchenyi István Egyetem, Gyõr) Dr. Hajdani Ilona (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) Dr. Kis Papp László (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Dr. Végvári Ferenc ( Kecskeméti Fõiskola GAMF) Zellerné Klingler Jolán (Kaposvári Egyetem)
Alapszervezetek gazdasági felelõsei 1989-2008-ig megszakítás nélkül 20 éven át Bondor Gyuláné (Dunaújvárosi Fõiskola) Jekkel Ibolya (Kecskeméti Fõiskola GAMF) Juhászné Bakos Mária (Budapesti Gazdasági Fõiskola Külkereskedelmi Fõisk. Kar) 486
Molnár Györgyné dr. (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Ped.képzõ Kar) Oláh Dezsõné (Budapesti Gazdasági Fõiskola, Pénzügyi és Számviteli Fõisk. Kar) Tóthné Bélteki Rozália (Debreceni Egyetem) Tóth Mihályné (Pécsi Tudományegetem) *** FDSZ emlékplakettet és emléklapot kaptak: Dr. Balogh Tiborné, Dely Ernõné, Dr. Kis Papp László, Dr. Várkonyi Zoltán.
Kis emlékplakettet és emléklapot kaptak: régebbi elnökségi tagok: Dr. Bíró Tibor, Dr. Galli Csaba, Dr. Jármai Ferenc, Dr. Kovács László, Dr. Móczár József, Dr. Nyilas István, Pongrácz Csaba, Dr. Poór István, Dr. Reisz Gyula, Rittenbacher László, Dr. Szigeti Endre, Dr. Tátrai Ferenc, Dr. Varsányi György. mai elnökségi tagok: Elek Elemérné Dr., Dr. Kiss György, Hajdúné Dr. Molnár Katalin, Dr. Tõrös Szilárd, Major László, Bérczesné Dr. Takács Julianna, Dr. Bradeánné Gacs Judit, Czinkóczkiné Dr. Meskó Eszter, Szabó Zoltán, Dr. Tóth Imre. 2008-ban leköszönõ titkárok, akik hosszú évekig végeztek intézményükben FDSZ alapszervezeti munkát: Ágostonné Pávai Julianna, Nagy Árpádné, Géczy László. intézményi titkárok, gazdasági felelõsök, aktívan közremûködõk, az alapszervezetektõl felterjesztett kollégák: Dr. Juhász Zsuzsanna, Dr. Kalina Ernõ, Dr. Loboda Klára, Dudics Pál, Nagy Béláné, Dr. Hajdani Ilona, Bekes Gáborné, Szedlay Péter, Dr. Muha Miklósné, Ormosi Anikó, Dr. Polgár Marianna, Dr. Mihálykó Csaba, Rácz Lajosné Merényi Klára, Tóth Mihályné, Barabás Béla, Kissné Dr. Novák Éva, Gyõrffy Györgyné Dr. Kincsek Irén, Dr. Tóth Péter, Juhászné Bakos Mária, Fosztó Árpádné, Haluska János, Vincze Lászlóné Dr., Végvári Ferenc, Ördögh János, Dr. Goda Éva, Csuka Pál. *** Dr. Kiss György alelnök záró szavai: Tisztelt Ünnepi Választmány! Szabadjon az ünnepi percekben néhány saját gondolatom is elmondanom. Magam is ott voltam 1988-ban a Mûegyetemen, amikor megalakultunk, s együtt bíztunk és lelkesültünk. Tele voltunk reménnyel, hittel és várakozással, melyek közül van ami teljesült, van ami nem, s van amiért nekünk, sõt az utánunk következõknek még sokat kell tenniük. Kedves Barátaim, tisztelt ünneplõ Választmány! Úgy gondolom jó döntés volt több évvel ezelõtt, hogy igen szép bronz emlékplakett kitüntetést alapítottunk azok számára, akik sokat tettek közös céljainkért. Ez a kis bronz-lapocska , annak aki 487
kapta - a maga és a családja számára - generációkon át jelképezi, hogy Õ tett a Közösségért és a Közösség aztelismerte és megköszönte. Kedves Barátaim! Van közöttünk egy Ember, aki a Közösség nevében, okkal és joggal a Közösség nevében, számos elismerést adott át a Közösségért végzett munkáért. A neve ennek az Embernek 10 millió magyar állampolgár szemében szinonima a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete nevével. Kedves Barátaim! Nagy mulasztás a mienk. Kis Papp László tanár úr ilyen elismerést még nem kapott. Kérem, hogy az ünnepi Választmány pótolja ezt a mulasztást, és köszönjük meg két évtizedes munkásságát, amit a Felsõoktatásért tett. Dr. Kiss György
1. sz. melléklet Képek
488
2008. október 7. Köszönetnyilvánítás a Szögi családtól 2. sz. melléklet
489
2008. október 9. OKÉT munkavállalói oldal ülése 1.
2. 3. 4.
A szakszervezeti oldal javaslata a 2008. október 13-i OKÉT plenáris ülésre: • a béremelés kiinduló dátuma: 2009. január 1.; • a béremelés mértéke legalább a versenyszféra mértékét érje el; • a béremelés bértáblában valósuljon meg; • jogi garancia biztosított legyen; • béremelés forrása: központi költségvetési forrásból történjen; • azok a tételek, amelyek nem érintik a teljes közszférát, nem tekinthetõk bérpolitikai intézkedésnek; • az egészségügyre nagyon oda kell figyelni; • az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) ajánlásai legyenek irányszámok; Az adózási kérdés lezárása elõtt nem lehet véglegesen megállapodni a béremelésrõl. Az OÉT szakszervezeti oldal javaslata a 2009. évi minimálbérre: 76.000.-Ft (2008: 69.000.-Ft). 2009. januártól megszûnik a 13. havi illetmény 50%-ának havonkénti kifizetése, mert a 2009. évi 13. havi illetményt egy összegben, 2009. decemberében fizetik ki. Ez a körülmény azt jelenti, hogy 2009. januárban nem less 8,3%-os 13. havi kompenzáció. Ezt a kérdést kezelni kell, vissza kell térni az október 13-i, illetõleg a november 3-I OKÉT ülésen a kérdés rendezésére.
2008. október 14. Felsõoktatási Kerekasztal ülése Állásfoglalás a felsõoktatás felvételi eljárás során meghatározott minimális pontszámról A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet elõírásai szerint alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre nem vehetõ fel az, aki nem ér el legalább 160 pontot. Az új, 400+80 pontos pontozási rendszerben a korábbi gyakorlat figyelembe vételével, illetve az arányosítással alakult I az egyetértés a jogszabályi minimumról. A 160 pont az elérhetõ 400 pont 40%-a. A felsõoktatási intézmények a középiskolai felkészítés tartalmát, a jelentkezõk és a felvételt nyert hallgatók felkészültségének hiányosságait több alkalommal kritikával illették, és a diplomák értékállóságának biztosítása érdekében tettek javaslatokat a felvételi követelmények szigorítására az alap- és egységes, osztatlan képzésben. 490
A 160 pontos bekerülési minimum kérdésében a Magyar Rektori Konferencia legutóbbi ülésén is vita volt, de egységes álláspont nem alakult ki. Az MRK legközelebbi ülésén kívánja megtárgyalni a kérdést és alakítja ki álláspontját. A tömegkommunikációs eszközökben is többször felmerült az, hogy miért tesszük lehetõvé, hogy gyenge felkészültséggel és tanulási motiváltsággal rendelkezõ jelentkezõk is felvételt nyerhessenek. A felvételi minimumként meghatározott 160 pont egy erõs kettes és egy gyenge hármas érettségi százalékos eredménye alapján már elérhetõ. Ezt figyelembe véve, a felsõoktatás minõségelvû fejlesztésének célkitûzése a követelmények szintjének emelését indokolja, a kedvezõtlen demográfiai igények között is. A minimális pont határ ez évi tapasztalatai alapján, a változtatás megalapozásához tudni kell, hogy a felvételi eljárás során, a ponthatárok megállapításának elõkészítésekor folyamatos volt a konzultáció a felsõoktatási intézményekkel. A felsõoktatási intézmények számára nem volt kötelezõ 160-as pontszámmal felvenni hallgatókat. Amennyiben az intézmények akarták, a ponthatárok megállapítása során elõírhattak magasabb minimális ponthatárt az egyes szakjaikon. Egy-egy képzési terület, vagy szak minimális ponthatára sok esetben megtévesztõ, mert a hatályos jogszabályok alapján akkor is ez jelenik meg felvételi ponthatárként, ha a felvett hallgatók többsége ennél jóval több ponttal rendelkezik, de elõfordulhat, hogy van egy olyan hallgató (az utolsó felvett), akinek ennyi a pontszáma. A 2008-as felvételi eljárás során összesen 738 államilag támogatott hallgatót és a pótfelvételi eljárással együtt 2578 költségtérítéses hallgatót vettünk fel 160-200 pont közötti teljesítménnyel. Ez a nappali alapképzésre összesen felvett hallgatók számának 1,85%-a. A költségtérítéses képzésre összesen felvett hallgatók 8%-a került felvételre 160-200 pont közötti eredménnyel. A jelentkezési arányok és szándékok miatt a minimális pontszámmal felvett hallgatók nagyobb része mûszaki, informatikai és természettudomány képzési területekre nyert felvételt. Amennyiben az MRK kezdeményezését a Felsõoktatási Kerekasztal is támogatja és a tárca javaslatot kap a felvételi minimum pontszám 200 pontra történõ felemelésére, akkor a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosításával és egyúttal a közoktatási intézmények széles körû tájékoztatásával a 2009/2010-es tanévre történõ felvételi eljárásban már érvényesíthetõ a magasabb minimális pontszám.
491
2008. október 20. Tárgyalás Dr. Manherz Károly szakállamtitkárral Dr. Kis Papp László az FDSZ elnök szombaton, október 18-án kérte az OKM szakállamtitkárát, hogy fogadja a felsõoktatást érintõ három kérdésben. 1. Az FDSZ elnök bejelentette, hogy az Országgyûlés honlapjáról az FDSZ Iroda letöltötte Magyar Bálint és Sándor Klára módosító indítványát, amelyet a Felsõoktatási Törvény módosítására nyújtottak be. A törvénymódosítás az állami felsõoktatási intézmények privatizációját célozza meg meglehetõsen burkolt formában. Az FDSZ tiltakozást jelentett be. Államtitkár válasza: Hivatalosan még nem foglalt állást az Oktatási Kormányzat a módosító indítványról. Az FDSZ elnöke kérte, hogy az OKM véleményének kialakítása elõtt hívják össze a Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanácsot. 2. Az FDSZ elnöke bejelentette, hogy az Országgyûlés honlapjáról az FDSZ letöltötte a „Törvénytervezet a költségvetési Intézmények jogállásáról és gazdálkodásáról” c. törvénytervezetet, melyet a Kormány – az ÉSZT és Felsõoktatási Kerekasztal több tagjának tiltakozása ellenére –benyújtott a Parlamentnek. Az FDSZ tiltakozást jelentett be. Államtitkár válasza: A törvénytervezetet a Pénzügyminisztérium nyújtotta be. Az érdekképviseleteknek a vita kapcsán lesz lehetõségük véleményük elmondására. 3. Az FDSZ elnöke bejelentette, hogy az érdekképviselet továbbra is alapvetõ fontosságúnak tartja a 2008. évi 5%-os béremelés második 50%-ának költségvetésbõl történõ finanszírozását. Az összeg (1,9 milliárd Ft) az OKM egyensúlyi tartalék rovatán található, felhasználását a kormány engedélyezi. Államtitkár válasza: Az OKM támogatja a kifizetést az intézményeknek. Döntés a Kormány kezében van, várhatóan a hónap végén döntenek. 4. Az elnök 2008. október 21-én telefonbeszélgetést folytatott Tatai-Tóth András képviselõvel, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetõjével, és határozottan közölte vele, hogy az FDSZ elnöksége elutasítja a Magyar Bálint-féle törvénymódosítást. 5. A Magyar Távirati Iroda október 20-án – Magyar Bálint sajtótájékoztatója után – felhívta az FDSZ elnökét és véleményt kért. Az FDSZ véleménye a Magyar Nemzet és a Népszabadság mai számában megjelent.
492
2008. október 28. A SZEF felhívása 3. sz. melléklet
493
2008. október 30. FDSZ Elnökségi ülés 1.
Az elnök tájékoztatta az Elnökséget a Felsõoktatási Kerekasztal 2008. október 14-i ülésérõl, ahol „A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról” szóló törvényjavaslat vitájára került sor.
2.
Aradi Zsolt fõosztályvezetõ (PM) elmondta, hogy 2008 áprilisa óta folyik a vita a törvénytervezetrõl. A Kormány és az Önkormányzatok támogatják, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés tagszervezetei nem támogatják, ezért nem tudják a Parlament elé vinni.
3.
A vitában a következõ észrevételek hangzottak el:
-
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete képviselõje nem támogatja, mert az u. n. „Vállalkozói közintézmény” tervezett változata (ide akarják a felsõoktatási intézmények legjavát beleerõltetni) megteremti a tandíj fizetéshez vezetõ utat. A Rektori Konferencia képviselõi támogatták, mert a rektoroknak ezáltal nagyobb „mozgásterük” lesz. A Magyar Tudományos Akadémia képviselõje alig várja, hogy megszülessen atörvény, ezáltal az akadémiai kutatóintézetek szabadon gazdálkodhatnak. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nem támogatja a törvénytervezetet, mert nem látják elõre, hogy milyen következménye lesz a hallgatókra. Azt kérik, hogy készüljön el a felsõoktatásra vonatkozó végrehajtási rendelet, utána foglalnak állást. A Doktoranduszok Országos Szövetsége képviselõje nem támogatta az elõterjesztést, mert nem volt semmilyen elõzetes hatásvizsgálat. A munkavállalók képviselõje (az FDSZ elnöke) elutasította és tárgyalásra alkalmatlannak tartotta a törvénytervezetet, mert
-
-
-
• • • •
494
a vállalkozói közintézmények kategóriába sorolt közintézmények esetében a következõ lépés a privatizáció; a felsõoktatási intézmények akadémiai vezetõvel rendelkeznek, nem menedzsment típusú vezetõvel; a felsõoktatási intézmények alapvetõ feladata az oktatás és kutatás, nem a vállalatszerû mûködés; ha az Önkormányzatoknak jó ez a törvény, akkor csinálják végig, ebben az esetben kerüljön ki a felsõoktatás és a kutatás.
2008. november 20. FDSZ Országos Választmány ülése Állásfoglalás: Az FDSZ Országos Választmánya egyhangú szavazással úgy foglalt állást, hogy részt veszünk 2008. november 29-én az egységes közszolgálati tüntetésen és az alábbi felhívást fogadta el az Országos Választmány. 4. sz. melléklet
495
2008. november 21. Együttmûködési Megállapodás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) Az oktatási ágazat érdekvédelmi szervezetei - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) - tevékenysége ugyanazokon az értékeken alapul. Mindennek természetes következménye az együttmûködés igénye, a közös cselekvés szükségességének felismerése. A köz- és felsõoktatás közalkalmazottait képviselõ két szakszervezet – átérezve együttes felelõsségüket – az eredményesebb érdekvédelem, hatékonyabb érdekérvényesítés, a hazai és az európai uniós országok érdekképviseleteinek összehangolása céljából az alábbiakban állapodik meg: 1.
Közös álláspontok, állásfoglalások kialakítására törekednek minden, a tagságukat és az oktatási ágazat munkavállalóit érintõ kérdésben. Együttmûködésükben fontosnak tartják: • a közalkalmazotti elõmeneteli és illetményrendszer, az oktatási bérrendszer kérdéseit, annak folyamatos fejlesztését, a bérek EU-szintre való felzárkóztatását; • a közalkalmazotti munkaügyi jogalkotást, a közszolgálatiság alapelvének megõrzését és továbbfejlesztését; • az érdekegyeztetés ágazati rendszerének továbbfejlesztését az európai normák és a magyar sajátosságok figyelembevételével; • az ezzel összefüggõ ügyekben és az oktatás bármely területét érintõ kérdésekben a rendszeres konzultációt és az egyeztetett álláspontok együttes képviseletét az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsban.
2.
Az együttmûködés keretében célszerûnek ítélik: • a választott tisztségviselõk rendszeres konzultációit; • az azonos érdekeltségû kérdésekben együttes testületi ülések rendezését, összehangolt álláspont kialakítását és képviseletét az oktatás stratégiai területein; • együttes rendezvények szervezését és a szakértõi munka egyeztetését; • összefogott oktatási projektek és képzési programok megalkotását, közös pályázatok benyújtását, a szakszervezeti tisztségviselõk felsõfokú, posztgraduális képzési lehetõségének kialakítását; • igény esetén közös kiadványok megjelentetését, az információs rendszerek összehangolását;
496
• •
• • • 3.
a felsõoktatás, ezen belül a pedagógusképzés reformfolyamatában a szakszervezeti, munkavállalói, valamint a szakmapolitikai érdekek azonos képviseletét; a pedagógusképzõ intézmények végzõs hallgatói számára munkajogi-érdekvédelmi tájékoztatást, amelynek célja a közoktatásba és a felsõoktatásba belépõ pályakezdõ kollégák ez irányú ismereteinek bõvítése, egyúttal orientálása a szakszervezeti tagság, a közéleti munka vállalására; a PDSZ területi szervezeteinek és a pedagógusképzõ intézményekben mûködõ FDSZ-szervezeteknek a közvetlen kapcsolatát, együttmûködését; tagozataik, munkabizottságaik folyamatos kapcsolattartását, együttmûködését; a szakszervezeti tagoknak nyújtott szolgáltatások együttes áttekintését, és lehetõség szerint egységesítését, bõvítését.
A hatékonyabb érdekérvényesítésre törekedve: • összehangolják cselekvési programjaikat, akcióikat; • egyeztetik a nyomásgyakorlás lehetséges formáira vonatkozó álláspontjukat, és törekednek az együttes fellépésre; • a nemzetközi együttmûködés keretében (Oktatási Internacionálé, Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, Európai Szakszervezeti Szövetség, ETUCE stb.) végzett munkájukat egyeztetik; • együttes feladatként tartják számon a magyarországi köz- és felsõoktatás érdekvédelmi és szakmai szervezeteinek tevékenységét összehangoló Oktatási Unió létrehozását, mûködtetését az ágazat feltételrendszerének javítása, társadalmi rangjának folyamatos emelése érdekében.
Jelen megállapodás határozatlan idõre szól, közös végrehajtását, az együttmûködés tapasztalatait az elnökségek évente értékelik, illetve a megállapodást szükség szerint módosítják. Budapest, 2008. november 25.
…………………………………….. Dr. Kis Papp László elnök FDSZ
………………………………………. Kerpen Gábor elnök PDSZ
497
2008. november 29. Egységes Közszolgálati tüntetés PETÍCIÓ A Magyar Köztársaság Kormányához I. 1.
Mi, a közszolgálat dolgozói súlyos hibának tartjuk, hogy a kormány elõzetes egyeztetés nélkül, önkényesen és egyoldalúan felrúgta az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottsággal 2007. február 19-én kötött MEGÁLLAPODÁS-t. A MEGÁLLAPODÁS-t jóhiszemûen elfogadó szakszervezetek annak a kormányzati kötelezettség-vállalásnak a fejében vették tudomásul a közszolgálati reálbérek 2007. évi csökkenését, majd a csökkent értékû bérek 2008. évi szinten tartását, hogy 2009-ben már érzékelhetõ mértékben emelkedik a munkavállalók reálkeresete. Megtévesztõ a kormánynak az a magyarázata, hogy nem felmondani, hanem módosítani akarja a MEGÁLLAPODÁS-t.
2.
Elfogadhatatlan, hogy elvegyék a 13. havi illetményünket, amely nem jutalom, nem prémium, hanem a törvények rendelkezései szerint a közszolgálati bérrendszerek, a munkavállalók éves keresetének szerves része.
3.
Tûrhetetlen, hogy a kormány újra a közszférát sarcolja meg, amelytõl elbocsátásokkal és bércsökkentésekkel egyszer már elvette a konvergencia program fedezetét. Hamis az a hivatkozás, hogy – a többszöri kíméletlen megszorítás, a sorozatos létszámcsökkentések, kiszervezések, bérbefagyasztások után – még mindig túlméretezett és túlfizetett a közszféra.
4.
Ma már lehetetlen, hogy újabb elbocsátások legyenek a közszférában, mert az elmúlt két évben 80 ezret meghaladó számú munkavállalót bocsátottak el közülünk, és több mint 120 ezer álláshely szûnt meg. A maradók helyzete is aggasztó, mert a sokasodó feladatok mellett egyre nehezebb a napi munka. Naponta hallani túlterhelt egészségügyi dolgozókról, pedagógusokról, vámosokról, fáradt mentõsökrõl, ellehetetlenülõ polgári védelemrõl, oktatási, kutatási, kulturális és mûvészeti intézményekrõl, kilátástalan helyzetben lévõ szociális dolgozókról, börtönõrökrõl, ellentételezés nélküli túlmunkára kötelezett tûzoltókról, ingyen túlórázó köztisztviselõkrõl, az egyre nagyobb méreteket öltõ orvos-, rendõr-, katona-, bölcsõdei szakdolgozó-hiányról, megszûnõ óvodai férõhelyekrõl… Mindeközben senki nem beszél az okokról, amelyek ezeket a jelenségeket elõidézték. Senki nem beszél arról, hogy az állam, a közszolgálat felada-
498
tai az utóbbi idõben nem csökkentek, hanem az Európai Unióhoz történõ csatlakozással még növekedtek is. Ehhez azonban sem a létszám, sem a mûködési feltételrendszer nem igazodott. Senki nem beszél arról, hogy a parlamenti és az önkormányzati jogalkotás áttekinthetetlensége, alacsony színvonala milyen helyzetbe hozza a jogalkalmazókat és a jogkövetõ állampolgárokat. Senki nem beszél arról, hogy a hatékonyság és az „olcsó állam” demagóg jelszava mögé bújva hányszor szervezik át, rosszabb esetben hányszor szervezik ki drágábban dolgozó magáncégekbe a közszolgálati feladatellátást, elbocsátva képzett közszolgálati dolgozókat. Továbbá senki nem beszél arról, hogy a közbeszerzés magyarországi gyakorlata milyen mértékben növeli a korrupciót. 5. Tarthatatlan, hogy a közszférában tovább folytatódjanak a kiszervezések. Ezek következtében a dolgozók elvesztik a közszolgálati jogálláshoz tartozó garanciákat, és azokat a bérelemeket, amelyek nélkül tovább fog folytatódni, és felgyorsulhat az ország jövõje szempontjából fontos ágazatokból: az egészségügybõl, az oktatásból, a tudomány, a kultúra valamint a fegyveres és rendvédelem területérõl a fiatal munkavállalók elvándorlása, külföldi munkavállalása. 6.
Az államnak teljesítenie kell alapfeladatait! Nem privatizálhatja tovább a közszolgálati ágazatokat, szektorokat! Nem nézhetjük tétlenül a közszférában, pl. az egészségügyben tapasztalható privatizációs folyamatokat. Tiltakozunk az ellen, hogy „a profitot privatizálják, a veszteséget államosítják”.
7.
Megengedhetetlen, hogy a politikai és a gazdasági közélet szereplõi – gyakran kormányzati megerõsítéssel – a társadalmat megtévesztve, a statisztikai adatok hamis értelmezésével azt sulykolják, hogy a közszféra alkalmazottainak létszáma és munkabére az állami túlköltekezés okozója. A valóság az, hogy közszolgálati munkavállalóként 20-30 évi tisztességes munka után jutunk annyi nettó jövedelemhez, mint az adómentes minimálbéren bejelentett több százezer - részben foglalkoztatónak is tekintett vállalkozó. Mi közalkalmazottak, köztisztviselõk és szolgálati jogviszonyban állók igen nagy részt vállalunk az általános közteherviselésbõl, mert mi ténylegesen adózó állampolgárok vagyunk. II.
1.
A közszolgálatok munkavállalóiként tisztában vagyunk azzal, hogy a drámaian megváltozott világgazdasági viszonyok, a pénzügyi válság és az ezzel összefüggõen kibontakozó és tartósnak ígérkezõ gazdasági recesszió sok más országhoz hasonlóan - Magyarországon is rendkívüli intézkedéseket követel. A közszféra valamennyi ága és munkavállalója érdekelt abban, hogy a politikai, a társadalmi, és a gazdasági erõk összefogásával, egy irányba 499
ható cselekvésével mérsékelhetõ legyen a válság bennünket is elérõ hatásának mélysége és terjedelme. Azt is tudjuk, hogy ez átmeneti áldozatokat követel az élet minden területén, köztük a közszférától és az abban foglalkoztatottaktól is. 2.
Nem közömbös azonban, hogy az elkerülhetetlen áldozatvállalásból mennyit rak a kormány a társadalom, a gazdaság különbözõ szereplõire, és ezzel összefüggésben mennyire arányos és igazságos a közös terhek viselése. Az általunk ismert kormányzati intézkedés tervezetek szerinti teherviselés aránytalan és igazságtalan, ezért azt meg kell változtatni!
3.
Mi, a 2008. november 29-ei Országos Közszolgálati Demonstráció résztvevõi határozottan tiltakozunk a közszolgálatban dolgozók életminõségét rontó, megélhetési feltételeit veszélyeztetõ állami-kormányzati intézkedés tervezetek ellen.
500
•
Követeljük az aláírt hatályos MEGÁLLAPODÁS maradéktalan betartását, a közszféra munkavállalóinak erkölcsi és anyagi megbecsülését!
•
Követeljük a 13. havi illetmény és a teljes összegû 13. havi nyugdíj intézményének fenntartását, továbbá az önhibájukon kívül kiszervezett, közszolgálati feladatokat ellátó munkavállalók számára a 13. havi bér biztosítását!
•
Követeljük az igazságos közteherviselést! Az elkövetkezõ hónapok, évek elkerülhetetlen megszorításainak egyenletesebb elosztását! A tõkére is terheljenek, ne csak a munkára!
•
Követelünk olyan jogi környezet megteremtését, amellyel a kormány gátat vet az elbocsátásoknak, és megteremti a társadalom számára nélkülözhetetlen közszolgáltatások átlátható és biztonságos feltételeit!
•
Követeljük a közszolgálati intézmények privatizációinak leállítását és az eddigiek felülvizsgálatát, valamint visszaszervezését!
•
Követeljük, hogy közfeladatot csak közintézményben, közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókkal lehessen ellátni, mert ez szolgálja az igénybevevõ állampolgárok és a feladatot ellátók jogbiztonságát, mert ez kerül kevesebbe az adófizetõknek, ettõl lesz magas színvonalú a szolgáltatás, és így válik ellenõrizhetõvé a mûködés, a költségvetési kiadások felhasználása!
III. 1.
Mi, a közszolgálat munkavállalói egy velünk együtt létrehozott, igazságosan mûködõ társadalomban akarjuk ellátni az ország mûködõképessége szempontjából fontos feladatainkat.
2.
Elvárjuk a Kormánytól, hogy felelõs döntéseket hozva, fejezze be a közszféra intézményeiben alkalmazott megszorításokat, mert hibás politikájának következményeit az egész magyar társadalom viselni fogja.
3.
Az Országos Közszolgálati Demonstráció résztvevõi, és az általunk képviseltek eltökéltek vagyunk abban, hogy jogos követeléseink teljesítése érdekében 2009. január 12-én sztrájkolunk, ha ezt a kormány kikényszeríti. A közszolgálatban dolgozók nevében: Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek
501
2008. december 19. Összefoglaló az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány eddigi tárgyalásainak eredményeirõl Idõrendi összefoglaló az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány tárgyalásairól (2008. október 30 – 2008. december 19.) Az FDSZ Elnöksége 2008. december 18-i ülésén elfogadott állásfoglalása alapján összeállított anyag
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
502
2008. október 30. délelõtt: OKÉT plenáris ülése 2008. október 30. délután: Miniszterelnöki tájékoztató 2008. október 31. Sztrájkbizottság ülése 2008. november 6. délelõtt: közös sajtótájékoztató a felsõoktatásban és a közoktatásban érintett szakszervezetek részvételével 2008. november 6. Sztrájkbizottság ülése 2008. november 10. délelõtt: Kormány – Sztrájkbizottság ülése 2008. november 10. délután: Sztrájkbizottság ülése 2008. november 17. Kormány – Sztrájkbizottság ülése 2008. november 19. Kormány – Sztrájkbizottság szakértõi tárgyalás 2008. november 20. délelõtt: FDSZ Országos Választmány ülése 2008. november 20. délután: Sztrájkbizottság ülése 2008. november 29. Demonstráció 2008. december 1. délelõtt: Kormány – Sztrájkbizottság ülése 2008. december 1. délután: Sztrájkbizottság ülése 2008. december 8. Kormány – Sztrájkbizottság ülése 2008. december 9. ÉSZT Rendkívüli Kongresszusa 2008. december 11. délelõtt: Kormány – Sztrájkbizottság szakértõi megbeszélés a foglalkoztatási biztonságot szolgáló tervezett intézkedésekrõl 2008. december 11. délután: Sztrájkbizottság ülése 2008. december 14. (vasárnap este) Kormány – Sztrájkbizottság konzultáció 2008. december 15. Kormány – Sztrájkbizottság ülése 2008. december 18-19. Kormány – Sztrájkbizottság ülése
503
2009. február 26. FDSZ Elnökségi ülés Az elnök tájékoztatta az Elnökséget a 321/2008. (XII. 29.) Kormányrendeletrõl 5. sz. melléklet
504
2009. március 5. Az ÉSZT állásfoglalása 6. sz. melléklet
505
2009. március 19. FDSZ Országos Választmány ülése 1.
Az elnök bejelentette, hogy a Felsõoktatási Törvény módosítása 2009. január 1-jén hatályba lépett. A törvénymódosítás legfontosabb elemei: a.)
b.)
c.)
d.)
A törvénymódosítás 3.§ (2) pontja szerint az intézmény Gazdasági Tanács üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a szakszervezet képviselõjét. A részvétel feltétele az, hogy az intézmény szakszervezeti tagjainak száma meghaladja az intézményi oktatók és kutatók számának egyharmadát. A törvénymódosítás 8.§ (5) pontja szerint a vezetõi megbízások a szenátus kétharmadának igenlõ szavazatával több alkalommal meghosszabbíthatók. A törvénymódosítás 10.§ (7) pontja szerint a külföldön akkreditált képzések a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szakértõi véleménye nélkül indíthatók Magyarországon. A törvénymódosítás 13.§-17.§ szerint a felsõoktatási intézmények felelõs mûködését segíti elõ – az indoklás szerint – ha gazdálkodásuk nagyobb önállóságot kap. A törvény kimondja, hogy az intézményi törzsvagyon továbbra is állami tulajdon. A törvénymódosítás a vagyonkezelési jog bõvülését jelenti. Garanciát jelent a felelõs gazdálkodásra, hogy a vagyonelemekkel kapcsolatos tervezett lépésekrõl a Gazdasági Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak, amely dönt, és döntéséért az intézmény rektora teljes vagyonával felel. Ha a vagyonelem eladásból befolyt összeget nem ingatlanba akarnák fektetni, azt a törvénymódosítás szerint csak miniszteri engedéllyel tehetnék meg. Eszerint az állam mindig tudja, hogy mi történik a vagyonnal. A törvénymódosítás szerint ugyanakkor a felsõoktatási intézmények saját mûködésük bevételeibõl is szerezhetnek vagyont, a törvénymódosítás ezek hasznosítását is könnyebbé teszi.
2.
Az elnök bejelentette, hogy 2009. április 2-án (csütörtökön) Üdülési börzét rendezünk, az elmúlt évek hasonló rendezvényeit szeretnénk folytatni. Az Elnökség kéri az intézményi alapszervezeteinket, hogy az intézmények saját csereüdülésre felajánlott lehetõségeiket hozzák magukkal az értekezletre.
3.
Elek Elemérné dr. alelnök tájékoztatta az Országos Választmányt, hogy 2009. február 5-én a Gyakorló Intézmények Tagozata ülést tartott. Az ülésen megvitatott témák: a.)
506
A Rektori Konferencia elnökségének állásfoglalása a gyakorló intézmények finanszírozásáról.
b.) c.) 4.
Az elnök tájékoztatta az Országos Választmányt dr. Manherz Károly szakállamtitkárral folytatott tárgyalásáról. A tárgyaláson az alábbi témák merültek fel: a.)
b.)
c.)
d.)
e.)
5.
A gyakorló intézmények dolgozóinak jövedelmi helyzete, problémák. Javaslatok kidolgozása a további munkára.
Napirenden van – a Rektori Konferencia javaslatára – a Felsõoktatási törvény módosítása. A módosításra vonatkozó elõterjesztés – elõreláthatólag – április hó folyamán kerül egyeztetésre a különbözõ fórumokon. Az FDSZ OV májusi ülésén kívánjuk vitára bocsátani. A Kormány június végén tárgyalja, és a Parlament õszi ülésszakán kerül megvitatásra. Az elnök tájékoztatta az Országos Választmányt, hogy az Oktatási tárca állásfoglalása szerint a 27 állami felsõoktatási intézmény továbbra is költségvetési közintézmény státusban maradjon. A szakállamtitkár tájékoztatása szerint az idei felsõoktatási jelentkezések – az elõzetes adatok alapján - jelentõsen meghaladják a 2008. évi jelentkezéseket, a részletes tájékoztatást március 25-én az oktatási miniszter fogja megtartani. A felsõoktatás költségvetési támogatása 2009. évben – a jelen állás szerint – 234 Mrd forintról 214 Mrd forintra változik. A csökkenés fõ oka a 13. havi illetmény csökkentett formában történõ kifizetése. Nem változik az intézményi fenntartási és kutatási támogatás tervezett összege. A 3 évre megkötött Megállapodások az OKM és az intézmények között továbbra is érvényben maradnak, kiegészítik azokat a Felsõoktatási törvénymódosítás január 1-jén életbe lépett kötelezõ erejû pontjával, mely szerint minden állami felsõoktatási intézménynek a vagyonértéke 1%-os mértékéig amortizációs alapot kell képezni. a közelmúltban bejelentett minisztériumi zárolások az Oktatási tárcát 10 Mrd forinttal érintik, ebbõl 2,7 Mrd forint terheli összességében az intézményeket. A zárolás felülvizsgálatára 2009. októberben kerül sor. Külön problémát jelent az intézményi PPP beruházások törlesztése a forint ismert értékvesztése miatt. Az érintett intézményekkel az Oktatási tárca külön egyeztetéseket végez.
Dr. Balogh Tiborné a Nyugdíjas Tagozat vezetõje kérte az Országos Választmányt, hogy a jövedelemadó elszámolásánál támogassák 1%-kal az FDSZ Nyugdíjas Segélyalapítványát. FDSZ Nyugdíjas Segélyalapítvány adószáma: 18018473-142
507
2009. április 16. FDSZ Elnökségi ülés 1.
Az Elnök kérte az Elnökség hozzájárulását, hogy indítványozza a Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács (FÉT) rendkívüli ülésének összehívását. Napirendi pontként a felsõoktatás helyzetérõl szóló tájékoztatást kérte, különös tekintettel a Magyar Bálint által fémjelzett törvényjavaslattal kapcsolatban. Az Elnökség a hozzájárulást megadta. A rendkívüli FÉT ülésrõl – amennyiben sorra kerül – gyorstájékoztatót adunk ki.
2.
Magyar Bálint, Hankó Faradó Miklós és Sándor Klára SZDSZ-es képviselõk és Szabó Zoltán MSZP-s képviselõ törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyûléshez (T/9329 szám alatt) „A nemzetközi jellegû felsõoktatási intézményekrõl” címmel. A törvényjavaslat elhárítaná az akadályt a külföldi egyetemek magyarországi letelepedése elõl. Amennyiben a Parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a külföldi felsõoktatási intézmények is részesülnek az államilag támogatott férõhelyekbõl, sõt külföldi hallgatók is tanulhatnak a magyar állam pénzén. A törvényjavaslatot az FDSZ Elnöksége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is elutasítja, mert óriási károkat okozna a magyar oktatói gárdának és a hazai felsõoktatási intézményeknek. Nem beszélve arról, hogy még a gondolata is felháborító annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben külföldi felsõoktatási intézmények külföldi hallgatóinak tanulmányait magyar pénzbõl finanszírozzák.
3.
Dely Ernõné gazdasági vezetõ (dr. Balogh Tiborné távollétében) tájékoztatta az Elnökséget a Nyugdíjas Tagozat Debrecenben tartott ülésérõl.
2009. május 13. OKÉT munkavállalói oldal ülése Az OKÉT munkavállalói oldala úgy foglalt állást, hogy levelet ír Varga Mihálynak, az Országgyûlés Költségvetési Bizottsága elnökének, mert a 13. havi illetményrõl készült módosító javaslat nem fogadható el. A kormánynak az Egységes Közszolgálati Sztrájbizottsággal aláírt – megállapodás-szerû – Összefoglaló egyoldalú módosítását lehetséges, hogy a Sztrájkbizottsággal kellene tárgyalnia. Általános vélemény, hogy mindent, amirõl a munkavállalók eddig megállapodtak, azt a kormányzat építse be a bérrendszerbe, a többirõl akkor lehet tárgyalni. Kónya Péter szerint az FRDÉSZ május 28-án valószínûleg figyelmeztetõ demonstrációt tart, ami júniusban is folytatódhat. Viszont a kormány részérõl nem valószínû, hogy lesz hajlandóság visszalépni. Ebben az esetben érdemes-e totálisan ellenállni (és akkor esetleg a kormány nem ad semmit, vagy pedig egyoldalúan vezeti be az alacsony bérûek kompenzálását), vagy mégis tárgyalni kellene valamirõl? 508
Ellentmondásos a helyzet, hiszen ha a kormány úgyis felrúg / fel akar rúgni minden eddigi megállapodást, akkor mi értelme lenne egyáltalán esetlegesen új megállapodást kötni?
2009. május 21. FDSZ Országos Választmány ülése 1. Az elnök tájékoztatta az OV-t – az oktatási tárcától kapott anyag alapján – a felvételi rendszer tapasztalatairól: Az érettségizettek számának alakulása: év emelt szint közép szint 2007. 28.000 430.000 2008. 27.987 427.570 2009. 24.997 469.776 Az OKM tájékoztató alapján az emelt szintû érettségik számának csökkenése azért következett be, mert a legtöbb felsõoktatási felvételihez elég a középszintû érettségi. A Rektori Konferencia a kérdést 2009 õszén napirendre tûzi. A Rektori Konferencia elképzelése szerint 2012-tõl egy tárgyból kötelezõ lenne az emelt szintû érettségi vizsga. Az OKM tájékoztató alapján a 2009. évi felvételinél továbbra is a 400 + 80 pontos felvételi pontszámítás alapján történik az elbírálás, de a minimális bekerülési pontszám 160 pont lesz, kivéve a felsõfokú szakképzés, ahol továbbra is 120 a bekerülési minimális pontszám. 2010-ben a minimális bekerülési pontszám: 200 pont. Az OKM tájékoztató szerint 2010-tõl – miután ezt 2008-ban hivatalosan kérték – az orvosi, fogorvosi, állatorvosi, gyógyszerész karokon egy tantárgyból kötelezõ lesz az emelt szintû érettségi a sikeres felvételihez. Az OV felhatalmazza az Elnököt, hogy a Felsõoktatási Kerekasztal következõ ülésén tegyen javaslatot az érettségi-felvételi rendszer átfogó felülvizsgálatára. OV állásfoglalás: Az OV felhatalmazza az elnököt, hogy a 2009. május 26-i Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács ülésén az alábbi alapelvet képviselje: Egyetlen felesleges oktató- kutató- az oktatást közvetlenül segítõ dolgozó sincs a felsõoktatásban, a foglalkoztatási biztonság kérdése alapvetõ fontosságú kérdés. Az FDSZ ellenez minden olyan elképzelést, amely pénzelvonásokat helyezne kilátásba a felsõoktatásban. Az FDSZ kezdeményezi az Ágazati Kollektív szerzõdés megkötését a felsõoktatásban. Az FDSZ fontosnak tartja annak deklarálását, hogy bármilyen törvénymódosítást készítenek elõ, a javaslat beadása elõtt hivatalosan egyeztessenek az egyeztetésre jogosult szervezetekkel (minisztériumok, Rektori Konferencia, Hallgatói Önkormányzat, a felsõoktatásban érintett szakszervezetek). 509
2009. május 26. FÉT ülés 1.
A FÉT tagjai meghallgatták és jóváhagyólag tudomásul vették dr. Manherz Károly tájékoztatóját a Felsõoktatási Kerekasztalon elhangzott észrevételekrõl és az állásfoglalásról.
2.
Dr. Kis Papp László a FÉT munkavállalói oldal soros elnöke bejelentette, hogy a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása lehetõvé teszi az Ágazati Kollektív Szerzõdések megkötését. A FÉT munkavállalói oldal kéri az OKM vezetését, hogy az õsz folyamán kerüljön kidolgozásra az Ágazati Kollektív Szerzõdés tervezete, amelyet az érintett szakszervezetek vitassanak meg, majd a FÉT hagyja jóvá.
2009. június 10. Pedagógusok petíciója Pedagógusok petíciója a magyar oktatásért Vonja felelõsségre, és távolítsa el a döntéshozatalból az oktatási miniszter azokat, akik felelõsek a közoktatás minõségének lesüllyesztéséért, és hozzon azonnali intézkedéseket, amelyek visszaállítják az érettségi és a képzés korábbi színvonalát. Ha Hiller István képtelen erre, mondjon le – erre szólították fel a szaktárca vezetõjét a pedagógusok. „Elérte mélypontját az idei érettségi vizsga színvonala, amit egy jóérzésû, kicsit is felelõsséggel gondolkozó ember nem hagyhat szó nélkül” – írta a Hiller Istvánnak címzett petíciójában egy elkeseredett matematikatanár, Kovács Balázs. Lapunknak elmondta, a kétszintû vizsgák bevezetése óta egyre gyengébb színvonalú a számonkérés. Megalázó, hogy a diákoktól azt várják el az érettségin, hogy két számot tudjanak összehasonlítani, és ezt diagramon ábrázolják. A másik gond: az alacsony követelményszint miatt a diákok azzal szembesülnek, hogy az alázatos tanulásnak nincs becsülete. Középfokú tanulmányaik lezárása után szembefordulnak a tanáraikkal, miért zaklatták õket négy éven át, ha a józan ész is elegendõ a kettes osztályzat eléréséhez. Az egyetemi tanárok eközben azt jelzik, hogy a felsõoktatásba bekerülõ hallgatók tudása évrõl évre csökken. A támogatási rendszer miatt az egyetemek és fõiskolák nem érdekeltek abban, hogy a sikeres felvételihez az emelt szintû érettségit megköveteljék, mivel a támogatást a felvett hallgatók létszáma alapján kapják. A pedagógus úgy véli, a finanszírozási rendszer átalakítása a hasznosság és a gazdaságosság elve szerint elõsegíthetné az oktatás színvonalának emelését. Kovács Balázs példaként megemlítette: egy gimnázium a fejkvótán kívül többlettámogatást kaphatna az alapján, hogy hány diákja jutott be a felsõoktatásba. A szakiskolák a képzésbõl kikerülõ és munkához jutó tanulóik után juthatnának többletforráshoz. 510
Kovács Balázs a miniszternek írt petícióját azzal zárja, hogy Hillernek két választása van. Vagy visszaállítja a közoktatás régi színvonalát, és felelõsségre vonja azokat, akik idáig süllyesztették, vagy ha képtelen a probléma kezelésére, akkor lemond. Az akció kezdeményezõje az interneten hozzáférhetõ petíciójához várja azok támogató aláírását, akik egyetértenek célkitûzéseivel. 7. sz. melléklet Millei Ilona (Népszava 2009. 06. 15.)
2009. június 25. XXII. Küldöttgyûlés 1.
A Küldöttgyûlés köszönetét fejezi ki azoknak a tisztségviselõknek, akik az elmúlt 20 év során (1988-2008.) az FDSZ különbözõ testületeiben eredményes munkát végeztek. A köszönetnyilvánítás kapcsolódik az Országos Választmány 2008. október 2-i – a 20 éves évfordulóhoz kötõdõ – ünnepi üléshez.
2.
Állásfoglalás: a Küldöttgyûlés állást foglalt, hogy az FDSZ érdekvédelmi és érdekképviseleti munkájában továbbra is a felsõoktatásban dolgozó oktatóink, kutatóink és az oktatást-kutatást közvetlenül segítõ kollégáink -
munkahelyének védelme élet- és munkakörülményeinek javítása és a megfelelõ anyagi javadalmazás biztosítása áll. 511
3.
Állásfoglalás: a Küldöttgyûlés megerõsítette, hogy a 2008. november 29-én megrendezett közszolgálati demonstráció elérte a célját, az egységes fellépés erõt jelentett a további tárgyalásokon.
4.
A Küldöttgyûlés eredményként értékeli a Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány tárgyalásainak hozadékát, mely szerint: -
2009. január 1-tõl a 13. havi illetmény felfüggesztése miatti keresetcsökkenés havi 180.000.-Ft keresetig teljes mértékben, 180.000.-Ft feletti keresetek esetében havi bruttó 15.000.-Ft összegben ellentételezésre kerül.
5.
A Küldöttgyûlés eredményként értékeli az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsban (OKÉT) lefolytatott tárgyalásokat a foglalkoztatási biztonság témában.
6.
A Küldöttgyûlés pozitívan értékeli, hogy a Felsõoktatási törvény-módosítás ereményeképpen: -
az intézményi Gazdasági Tanácsok munkájában a továbbiakban tanácskozási joggal az intézményi reprezentatív szakszervezet képviselõje is részt vesz (3. szakasz 2. pont)
7.
A Felsõoktatási törvény módosításához Magyar Bálint által benyújtott képviselõi módosító indítványt - melyet a Parlament Oktatási Bizottsági ülésén az FDSZ határozottan ellenzett – az Oktatási Bizottság nem támogatta, és nem került be a törvénymódosításba.
8.
Állásfoglalás: a Küldöttgyûlés megerõsítette az FDSZ Országos Választmánya által jóváhagyott Együttmûködési Megállapodást, melyet az FDSZ a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével kötött. Az Együttmûködési Megállapodás szerint az FDSZ és a PDSZ a hatékonyabb érdekérvényesítésre törekedve -
9.
512
összehangolják cselekvési programjaikat, együttes fellépésre törekednek, összehangolják nemzetközi tevékenységüket, együttesen lépnek fel a köz- és felsõoktatás minõségi fejlesztéséért, az oktatási ágazat feltételrendszerének javításáért.
A Küldöttgyûlés köszönetét fejezi ki Bojta Péter rendszergazdának és Hegedûs Zsuzsa irodavezetõnek, hogy az FDSZ honlapja naprakész információkat tud szolgáltatni.
10.
A Küldöttgyûlés eredményként értékeli, hogy – az FDSZ Elnökség támogatásával – valamennyi intézményi szervezetünkben elkészültek az Intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsának Mûködési Szabályzatai, amelyek az Intézményi Szenátusok Mûködési Rendjének mellékletét képezik.
8. melléklet Dr. Galli Csaba SZVB elnök és Dr. Juhász Zsuzsanna tagozatvezetõ beszámol a küldötteknek
513
9. melléklet A Nyugdíjas Tagozat kihelyezett ülésén a Debreceni Egyetemen
514
