AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1670/2008.(IX.10.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi u. 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató 2008. március 1-én 19:02:42 órai kezdettel bemutatott „Fókusz Plusz” című műsorszám közzétételével megsértette az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) bekezdéseiben foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 12 percre felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet Műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 19 óra 00 perctől köteles végrehajtani. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató 2008. március 1-én 19:02:42 órai kezdettel bemutatott „Fókusz Plusz” című műsorszám előzeteseinek 2008. március 1-én nem megfelelő időpontban történő közzétételével megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 3 percre felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet Műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 19 óra 12 perctől köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató köteles továbbá a felfüggesztés ideje alatt az alábbi szöveget közzétenni: Az RTL Klub 2008. március 1-én megsértette a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit azáltal, hogy a „Fókusz Plusz” című műsorszámot nem megfelelő korosztályi csoportba sorolta be, nem megfelelő időpontban sugározta és a műsorszám előzeteseit sem megfelelő időpontban tette közzé. Az Országos Rádió és Televízió Testület ezért 19:00 órától 19:15 óráig felfüggesztette a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.”
E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2008. március 1-i műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: A műsorszolgáltató a 2008. március 1-én 19:02:42-kor közzétett „Fókusz Plusz” című műsorszámát az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdésében meghatározott II. kategóriába sorolta, mely műsorszám ezáltal a „tizenkét éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapta. A műsorszám első riportjának témája az elmúlt évek pornóbotrányai voltak. A riport során, annak aláfestésére a témának megfelelő képek, filmrészletek, bejátszások voltak láthatóak. A műsorszám meghatározó eleme volt az erotika, továbbá a pornózás és ennek kapcsán a szexualitás közvetett ábrázolása. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. június 24-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató véleménye szerint a riport vágása, szerkesztése során körültekintően járt el, hiszen sem a műsorszám tartalma, sem annak képi megjelenítése nem hordozott magában a kiskorúak számára ártalmas elemeket, és nem közvetített káros magatartásmintát. A műsorszámban több szakértő, pszichológus, szexuálpszichológus, rendőr, és az érintettek is megszólaltak, akik a témához kapcsolódóan mondták el a véleményüket. A téma alapvetően az volt, hogy hogyan reagál a közvélemény a nyilvánosságra került erotikus képekre, filmekre, hogyan kezelik az emberek ezt a foglalkozást, és honnan ered maga ez a szakma, kultúrtörténeti kitekintéssel, háttérrel. A műsorszolgáltató szerint ezzel a témával is fontos foglalkozni és különösen érdemes beszélni arról, hogy miért alakult ki az emberekben alapvető ellenérzés e szakmából élőkkel szemben. A műsorszolgáltató közölte, hogy azzal, hogy a pornózásról, az ezt övező negatív közvéleményről mutatott be egy kicsit összetettebb képet a riport, még nem valósult meg a kiskorúak egészséges személyiségfejlődésének veszélyeztetése. Így, ha a Testület jelen esetben törvénysértést valószínűsít, azt tükrözi, hogy véleménye szerint erről a tevékenységről, foglalkozásról egyáltalán nem lehet a kiskorúak által is elérhető módon a televízióban beszélni, foglalkozni. A műsorszolgáltató véleménye szerint a műsorszámban a pornózás, az erotikus képek, filmek történeti bemutatása tényszerű, dokumentumfilm jellegű módon történt. A riportrészlet beszámolt az erotikus ábrázolásmód, a „mozgóképre vitt meztelenség” 100 éves történelméről, amit végigvitt a kezdetektől egészen napjainkig: hogyan alakult mindez a világháború után, a 60-as éveket követően, valamint hogyan-milyen formátumban jelentek
2
ezek meg (pl. némafilm), és hol kerültek sugárzásra. A riport tehát egyrészről filmtörténeti áttekintést adott, másrészről arról is beszámolt, hogy a technika fejlődésével együtt hogyan terjedtek el ezek a filmek a bordélyházaktól egészen az internetig. A műsorszolgáltató szerint a műfaj megjelenése, léte tagadhatatlan, és az erről való történelmi beszámoló, tényismertetés bemutatásához mindenképp elegendő a szülői felügyelet megléte, hiszen amennyiben bármilyen kérdése lenne a 12 éven aluli kiskorúnak, a szülő magyarázata elégséges. A vizuális megjelenítés kapcsán úgy véli, hogy a régi képek bemutatása a riporthoz megengedhető és egyben indokolt volt, hiszen a témához szorosan kapcsolódott, annak illusztrációjául szolgált, a naturalisztikus ábrázolásmódot azonban teljességgel mellőzte, a fekete fehér fotókon olyan képkivágásokat alkalmazott, amelyekkel művészi módon mutatta be a témát és azon olyan mértékű „meztelen tartalom” nem jelent meg, amely káros hatást gyakorolhatott volna a kiskorúakra. A műsorszolgáltató hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kf.VI.37.680/2001/4. számú ítéletére, amely hasonló ügyben, és szintén a Fókusz című műsorszámot szankcionáló ORTT határozat felülvizsgálata során született. Az ítélet kimondja, hogy „A szexualitást ábrázoló jelenetek, képsorok ugyanis nem a szexualitás öncélú ábrázolása, hanem kultúrtörténeti ismeretterjesztés illusztrációjaként kerültek bemutatásra. Ezért a bíróság megállapította, hogy a felperes pornó történetéről szóló műsorszám sugárzásával jogsértést nem valósított meg”. A riportban megszólaltak a „botrányok” áldozatai is, akiket mindennemű atrocitás ért a nyilvánosságra került képek miatt. A felvételek során az arcuk kitakarva, és a képek is melltartóban, újságcikk oldalán, alig láthatóak. Utána Pandora és Indián a Való Világ két szereplője mondta el a tapasztalatait és benyomásait azzal kapcsolatban, hogy a róluk készült videók, képek hogyan és miként kerültek nyilvánosságra. A felvételeken semminemű pornográf tartalom, avagy maga a szexualitás nem jelent meg. A műsorban elhangzott állításokból egyértelműen kiderült, hogy a köztiszteletben álló tanárnő, rendőrnő kényszerű helyzetben volt, amikor erotikus munkát vállalt. A műsorszolgáltató közölte, hogy a műsorban kényszerhelyzetbe került embereket mutattak be, amely önmagában egy nagyon súlyos társadalmi és szociális problémára utal, nem pedig „elfogadott pénzkereseti lehetőségként sikeres életútként ábrázolta a pornózást”. A riportban megszólaltatott szakemberek kivétel nélkül az erotikus munka személyiségromboló hatásairól számoltak be. A műsorszolgáltató szerint a riportban megszólalt mindkét oldal, így a téma teljesen tényszerűen, objektíven került bemutatásra. Voltak olyan megszólalók, akik magáról a pornó szakmáról nyilatkoztak elítélően, bemutatásra került, hogy vannak olyan európai országok, ahol még tüntetéseket is szerveztek a tiltakozás jeléül, és voltak olyanok is, akik mindezt egy hagyományos értelmében vett foglalkozásnak tekintették. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egyáltalán nem lehet beszélni erről a témáról, és hogy önmagában az ezzel kapcsolatosan megjelenő bemutatás törvénysértő. A műsorszám büntetőjogi vonatkozásból is bemutatta, hogy milyen esetekben tiltott, illegális ezen tartalom megjelenése, és dr. Szomor Sándor az ORFK alezredese, kommentálta, hogy milyen büntetési tételek, illetve szankciók szabhatók ki a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés bűncselekménye esetében, hogy milyen közerkölcsbe ütköző szabálysértések találhatók a magyar büntetőjogban.
3
A műsorszolgáltató álláspontja szerint a vizuális megjelenítés sem haladta meg a II. kategória ismérveit, hiszen a kifogásolt képeken bikinis, valamint legfeljebb fedetlen keblű hölgyek voltak láthatók, az elsődleges nemi szervek, a szexualitás, maga az aktus bemutatására természetesen nem került sor. A képeket rendkívül gyors vágásokkal helyezte a műsorszolgáltató egymásra, 1-2 másodpercnél tovább nem voltak láthatóak, így azok mélyebb érzékelésére, „tanulmányozásra” nem voltak alkalmasak. A műsorszolgáltató azt is előadta, hogy a téma maga indokolta, hogy illusztrációként bizonyos ilyen jellegű képek, filmrészletek bemutatásra kerüljenek, azonban a kiskorúak semmi olyan képi részletet nem láthattak, ami a III. kategória ismérveit kimeríti, ahol: „a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak”. A műsorszolgáltató hivatkozott arra, hogy a 12 év alatti korosztályba tartozók is bizonyára láttak már női mellet számos művészeti alkotáson, így például Boticelli: Vénusz születése című festményén. Emellett a nyilatkozó szakértők, érintettek, a helyszínek bemutatása az, ami domináns volt, és döntő többségében (80%-ban) meghatározta a riportot. Továbbá a műsorszolgáltató elhomályosította a kényesebb részeket, a nemi szervek egyetlen jelenetben sem voltak láthatóak, szexuális aktus nem került bemutatásra. A műsorszolgáltató álláspontja szerint számos erotikus film, kép jelenik meg a televíziókban, újságokban és az interneten, s mivel ez egy színészi szakma, ezért is, mint minden foglalkozásért, pénz jár. Azt azonban nem sugalmazta a riport, hogy ezt a fajta megélhetési formát bármiként is követendőként ajánlaná, sőt egy körültekintő és alapvetően negatív kicsengésű riportot láthattak a nézők. A fentiek alapján a műsorszolgáltató úgy vélte, hogy az adott műsorszám maradéktalanul megfelelt az Rttv. által támasztott valamennyi követelménynek. A Testület a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi álláspontot alakította ki: A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A II. korhatári kategóriába olyan műsorok tartoznak, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy tizenkét évesnél idősebb számára minden további nélkül, egy fiatalabb számára pedig szülői magyarázattal megérthető. A műsor az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a Fókusz Plusz műfaját tekintve információs magazin, mely szórakoztató, bulvár jellegű riport-összeállításokat tartalmaz. A bulvár témák egyik gyakorta előforduló eleme az erotika. A vizsgált március 1-i adásban az említett motívum az első szegmensben volt tetten érhető. Az összeállítás elején elhangzott egy összefoglaló a közelmúltban nyilvánosság elé került pornóbotrányokról, így megtudhattuk, hogy az interneten olykor köztiszteletnek örvendő foglalkozások művelőinek (törzszászlós rendőrnő, tanárnő) is megjelennek erotikus fotói. Az érintettek nyilatkoztak, a rendőrnő például elmondta, hogy pénzügyi problémáinak megoldása miatt vállalta a pornófilmbeli szereplést, így mintegy lehetséges, gyors pénzkereseti lehetőségként jelent meg a pornózás. A pornóbotrányok ismertetését követően a pornófilmezés történetét mutatta be a műsorszolgáltató. 4
Látható volt néhány fekete-fehér régi fotó is, amelyeken fedetlen női mellek és a szexuális közeledést megörökítő pillanatok szerepeltek - az elsődleges nemi szervek ábrázolása nem valósult meg. A Pornóbotrányok című összeállításban a műsorkészítők illusztrációként erotikus elemekkel tűzdelt képsorokat mutattak be (pl. a volt Való Világ szereplő, Pandora fedetlen kebleit, valamint több erotikus pornófotózás reprezentációit). Aggályosak az illusztrációként bevágott és szexuális kontextusban megjelent erotikus képsorok (pl. fedetlen női mellek erotikus filmezés közben, közeli képek lányok tangás fenekéről), mivel a beállítások egyértelműen az erotikus hatást fokozták. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében, mely szintén a műsorszolgáltató Fókusz című műsorszámára vonatkozott, a következőt mondta ki: „A riport képi ábrázolás, az abban látható két pornójelenet, valamint a női test kifejezett erotikus pózokban történő folyamatos megjelenítése, az alkalmazott kameraállások, illetőleg kifejezetten közeli és a nemiséget hangsúlyozó szögben elkészített felvételek, az ilyen képsorok nagy mennyisége, időben elnyújtott megjelenítése meghaladta a II. kategóriába sorolás lehetőségét.” Ezen elemek jelen riportra is jellemzőek voltak, hisz a bemutatott képeken erotikus pozícióban lévő nőket mutattak be, zömében fedetlen keblekkel, illetőleg pornófilm forgatásról játszottak be jeleneteket, és mind a bemutatott képek, mind a jelenetek a nemiséget kifejezetten hangsúlyozó felvételek voltak. Ezek illusztrációként való bemutatása végig vonult a riporton és megállapítható, hogy a riport témájához, vagyis a közelmúltban lábra kapó pornóbotrányokhoz képest történő közzétételük eltúlzott volt, vagyis a téma nem indokolta ilyen mértékű bemutatásukat. Ezért a téma mellett, a képi elemek megjelenítése is meghaladta a II. kategóriába sorolás lehetőségét. Megszólaltatták „szakértőként” Judy Nero pornószínésznőt, aki a közelmúlt pornóbotrányaihoz kapcsolódva elmondta, hogy diszkriminációnak tartja, ha valakit a polgári foglalkozásából elbocsájtanak a pornós múltja miatt: „Ugyanolyan jó óvónő lehet valaki, vagy pedig egy ugyanolyan jó ügyvéd attól, hogy régen erotikus munkával kereste a kenyerét.” Szintén aggályos a médiában sztárként bemutatott pornószínésznő „szakértőként” történő feltüntetése, hiszen a szexiparban ismertté vált hölgyek könnyen példaképpé válhatnak a védendő korosztály tagjai előtt, s ezzel torz mintát, illetve értékrendet építhetnek a személyiségükbe. A 12-16 év közötti életkorra tehető a gyermekek értékrendjének, világképének kialakulása. A fiatalok eszményképeket keresnek, melyhez az azonosulási mintákat az őket körülvevő környezetből adaptálják. Különösen fontos tehát, hogy a nemi szerepek eltanulásakor a serdülők világos, számukra érthető és társadalmilag elfogadott mintákat lássanak. A szegmensben egy szexuálpszichológussal, egy pszichológussal és az ORFK szakértőjével készített interjúrészletet is közreadtak - a fentiekre tekintettel a téma feldolgozási módja nem tekinthető egysíkúnak. Rusz Edit szexuálpszichológus elmondta, hogy a serdülőkorú fiúk számára a pornófilm beindíthatja a fantáziát, továbbá felhívta a figyelmet a káros hatásaira, a függőség kialakulására is. Az interjúrészlet bemutatásakor nem kezelték kellő körültekintéssel az elhangzottakat, ugyanis a szexuálpszichológus a korábban nyilatkozó pornószínésznővel ellentétben kifejtette, hogy a szülők jogosan tartják hiteltelennek a korábban pornózó óvónő vagy tanárnő munkavégzését. A riport készítői nem nyilvánítottak véleményt a pornózásról, a riport végén „nyitva hagyták” a kérdést. Elmondható, hogy a közzététel módja nem segítette a 16 éves kor alatti kiskorúak számára a téma megfelelő feldolgozását, értelmezését. A kommentárokban megjelentek kifogásolható és meglehetősen kétértelmű tartalmak, így például elhangzott, hogy Budapestet Európa pornó fővárosaként emlegetik, és ahogy a
5
paprika vagy a babgulyás, úgy lassan a pornószínészi szakma is hungarikummá válik. Illusztrációként többször feltűntek különböző pornófilm-jelenetek, melyeket a képernyő jobb felső sarkában jelzett kiírás szerint a Pleasure GmbH német pornófilm készítők engedélyével tettek közzé, illetve részletet játszottak be pl. a Sex forever c. filmből is. Emellett a riportban röviden ismertették, hogy a magyar pornóipar olyan helyszíneken is forgat (Hősök tere, közfürdő, műemlék épület), amelyek sérthetik a közerkölcsöt, és engedélyt sem kérnek a készítők. Ehhez kapcsolódva az ORFK alezredese röviden ismertette, hogy mi minősül tiltott pornográf felvétellel való visszaélésnek. A riport végén a pornós múltja miatt elbocsájtott rendőrnő nyilatkozott: „Bűnösnek nem tartom magam. Nyilván ez a piac csak úgy tud működni, és jól működik ez a fajta piac, mert van rá kereslet.” Az összeállítás a pornózás elleni harc reménytelenségével zárult, a narráció így hangzott: „… a filmesek terjeszkednek, a szereplők sokszorozódnak, a fogyasztók csemegéznek, a szervezetek pedig tovább ellenkeznek az egyre csak növekvő pornó biznisz ellen.” A kifogásolt jelenetek: 19:02:48–19:02:53 A műsorszám felkonferálása alatt fedetlen női mellek voltak láthatók erotikus filmezés közben, egymás után, villanásszerűen bemutatva. 19:03:02–19:03:14 Marsi Anikó: „Ha a gyerek befut, sikeres lesz és ismert, a szülő érthetően boldog és büszke. Ma már többnyire akkor is, ha a műfaj, amiben a felnőtt gyermeke karriert csinál, nem más, mint a pornó.” 19:03:50–19:04:00 Pornófilm részletet szerkesztettek adásba, melyben a kameraállvány és a kamera kitakarta az elsődleges nemi szerveket, de a képernyőn látottak egyértelműen sejtették a történéseket. Később a lábukat és combjukat simogató hölgyeket láthattunk, majd egy tangát felvevő nő utolsó mozdulatai jelentek meg. 19:07:45–19:07:52 Marsi Anikó: „Polgármesterek, képviselő, óvónők és tanárnők titkos pornóélete kerül terítékre.” 19:08:39–19:08:48 A Való Világ c. műsorból ismert Pandora volt látható erotikus fotózás közben fedetlen keblekkel, fürdőkádban fekve, majd egy széken ülve. 19:10:32–19:10:40 Pornófilm-részlet: egy fürdőkádból kiszálló nő törölgeti a testét, az elsődleges női nemi szerv nem látható. 19:11:30–19:11:35 Pornófilm-részlet: közfürdőben meztelen férfiak fröcskölik egymást vízzel, az elsődleges nemi szervet kitakarták. 6
19:11:45–19:12:09 Pornófotózás részletei láthatók, a nő feneke ugyan kitakarták a pózolás során, de többféle erotikus pózban állva, guggolva is sokat sejtető a beállítás, ráadásul közterületen, a Hősök terén készültek a felvételek. Az Rttv. 5/B. § (3) rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni”. Az Rttv. 5/C.§ (2) bekezdése értelmében „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé”. A Testület 1494/2002 (X. 17.) számú, a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatos testületi teendőkről szóló határozatában az alábbiak szerint értelmezi az Rttv. 5/B. § (3) bekezdését: „A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akció dús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: „Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik-e meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is….. 7
A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A Fővárosi Ítélőtábla 4. Kf. 27.39/2006/4. számú ítéletében a következőket fogalmazza meg a pornónak, mint témának, valamint a meztelen női test ábrázolásának a kiskorúak személyiségfejlődésére veszélyes volta kapcsán: „A másodfokú bíróság egyet ért az elsőfokú bíróságnak a riport szexuális töltetére való hivatkozásával, kiegészítve azzal, hogy a pornó jelenet annyira volt kitakarva, hogy alkalmas legyen a 12 éven aluliak számára kérdésfeltevésre, a 12 és 16 év közötti korosztály számára pedig az egyértelmű azonosításra. Az orális szex, a pornózással való könnyű pénzkereseti lehetőség, magának a pornónak a fogalma, nem olyan jelenségek, amelyet a 12 év alattiaknak, akár segítséggel is, értelmileg és érzelmileg fel kellene dolgozni. A konkrét képanyag kapcsán a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női testek ábrázolása.” Hasonló álláspontot fogalmaz meg egy korábbi elsőfokú bírósági ítélet (8. K. 30830/2003/10.), mely szerint a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenítése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja – a nemi szervek látványa nélkül is – meghaladhatja azt a mértéket, ami a II. kategóriába sorolt műsorok esetében elfogadható. A fentiek alapján megállapítható, hogy a televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást, azaz nem hatásvadász módon, a nemiséget túlhangsúlyozva foglalkozik a kényesebb témákkal. A vizsgált műsorszámban ez nem valósult meg, hiszen a több helyszínen készített, a nőket félmeztelenül ábrázoló felvételek révén a szegmens középpontjában az erotika, a pornózás állt, vagyis az érzelmek nélküli, pusztán testiségen alapuló szexualitás. A műsorszám első riportja hatásvadász, felelősségteljes feldolgozásmódot nélkülöző prezentálása kedvezőtlenül befolyásolhatta a fiatalkorú nézők erkölcsi fejlődését. A Fókusz Plusz március 1-i adásának tartalma annak ellenére meghaladta a II. korhatári kategóriában még megengedhető mértéket, hogy a vizsgált műsorszámban több szakértő is megjelent, akik a pornózás negatív következményeiről értekeztek. A pornófilmek kifejezetten a felnőtt közönség számára készülnek, ezért már maga a téma is indokolta volna az adás magasabb korhatári kategóriába történő besorolását. Emellett a meztelenség szexuális kontextusban történő indirekt ábrázolása a riport során gyakori volt. Összefoglalva megállapítható, hogy a műsorszám meghatározó eleme volt az erotika továbbá a pornózás, a pornófilmek történetének bemutatása és feldolgozásmódja meghaladta a II. korhatári kategóriában megfogalmazott szempontokat.
8
Ezen túl a vizsgált Fókusz Plusz műsorelőzetesét is szenzációhajhász módon adták közre: „Kik szeretik nézni a pornót? Kik lesznek munkásai? Senki nem vállalja a műélvezetet. Stikában viszont mindenki rajtuk csámcsog. A magyar rendőrnő, a tanárnő és politikusok története, akik szextetteik miatt vesztették el állásukat. Ma este a Fókusz Pluszban.” A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. Mindezek alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit. Emellett a műsorszolgáltató a bulvármagazin riportjainak több részéből összeollózott, klipszerű, általános előzetesét az alábbi időpontokban kezdődött műsorajánló-blokkokban 21:00 óra előtt tette közzé. DÁTUM CSATORNA 2008.03.01 RTL Klub 2008.03.01 RTL Klub 2008.03.01 RTL Klub 2008.03.01 RTL Klub 2008.03.01 RTL Klub 2008.03.01 RTL Klub
CÍM Fókusz Plusz Fókusz Plusz Fókusz Plusz Fókusz Plusz Fókusz Plusz Fókusz Plusz
KEZDÉS 10:30:44 12:27:57 14:09:20 15:34:12 18:20:09 18:54:15
VÉGE TARTAM 10:31:15 0:00:31 12:28:28 0:00:31 14:09:51 0:00:31 15:34:43 0:00:31 18:20:39 0:00:30 18:54:59 0:00:41
Ezért a fenti esetben sérült az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdése, mely előírja, hogy „A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A szankcionálás alapját az Rttv. 5/B. § (3), 5/C.§ (2) és 5/A.§ (2) bekezdéseinek a tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja jelenti, amelyek értelmében: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti (…) a Testület (…) c) meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” A Testület 2007-ben az Rttv. más kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek a megsértése mellett öt alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének a megsértése miatt, a 301/2007. (II.7.), 525/2007. (II.28.), 1064/2007. (V.9.), 1525/2007. (VI.27.) és a 2272/2007. (X.2.) számú határozataiban és mindegyik esetben az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének c) pontja szerinti szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben.
9
A Testület 2008. folyamán három alkalommal tapasztalta az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről, és ezek kapcsán 814/2008. (V.06.), 731/2008. (IV.22.), 1283/2008. (VII.9.) számú határozataiban az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület 2007-ben az Rttv. más kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek a megsértése mellett öt alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének a megsértése miatt, a 301/2007. (II.7.), 525/2007. (II.28.), 886/2007.(IV.11.), 1525/2007. (VI.27.) és a 2272/2007. (X.2.) számú határozataiban és mindegyik esetben az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének c) pontja szerinti szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület 2008-ban az Rttv. más kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek a megsértése mellett három alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének a megsértése miatt, a 729/2008. (IV.22.), 731/2008. (IV.22.) és 1283/2008. (VII.9.) számú határozataiban és mindegyik esetben az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület korábbi határozataival összhangban, valamint mivel a műsorszolgáltató részéről gyakran és folyamatosan tapasztalható hasonló jogsértés, az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. A szankció mértékének megállapításakor a Testület az alábbi szempontokat vette figyelembe: Tekintettel arra, hogy a kifogásol riport hossza 24 perc volt, a Testület ennek a felére, vagyis 12 percre, illetőleg a nem megfelelő időpontban közzétett műsorelőzetesek kapcsán, műsorelőzetesenként fél percre, vagyis 6x0,5 percre, tehát 3 perce, mindösszesen 12+3=15 percre függesztette fel a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat alapján közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. szeptember 10. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Tirts Tamás az ülést vezető soros elnök
10
