2008. (XII.12.) számú önkormányzati rendelete a településtisztaságról

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2008. (XII.12.) számú önkormányzati rendelete a településtisztaságról Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§ (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a település rendjének, tisztaságának megteremtése és megőrzése érdekében a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ A rendelet célja: - a településen élő, tartózkodó és tevékenységet végzőknek a települési környezettel harmonikus kapcsolat kialakítása; - a település általános tisztaságának biztosítása és védelme; - az emberi egészség védelme, az életminőség környezeti feltételeinek javítása; továbbá - a lakosság kezdeményezése és részvétele a település-tisztaságra irányuló tevékenységben. A rendelet hatálya 2.§ A rendelet hatálya kiterjed Tamási város közigazgatási területére (területi hatály) és minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, vállalkozásra, egyesületre, szervezetre (személyi hatály), akik, illetve amelyek e rendelet területi hatálya alá tartozó területen állandó vagy ideiglenes jelleggel laknak, tartózkodnak és bármilyen cselekvést, tevékenységet folytatnak, ezek hiányában kötelező rendeleti előírást betartani elmulasztanak. II. FEJEZET A település tisztaságára vonatkozó rendelkezések Az ingatlanok és a közterületek tisztántartása 3.§ (1) Az egyes ingatlanok (épületek, építmények, területek) tisztán tartásáról – ide értve a növényzet ápolását és egyéb karbantartási tevékenységet is – az ingatlan tulajdonosa, bérlője, kezelője, használója, haszonélvezője (a

továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles gondoskodni. (2) A közös tulajdonú ingatlanok esetében az (1) bekezdés szerinti feladat a tulajdonostársak együttes kötelessége. (3) A nem közterületi ingatlanokon összegyűjtött zöldhulladék (fű, gaz, kerti növény, faág, nyesedék) megfelelő módon történő elszállítása, -szállíttatása a tulajdonos kötelessége. (4) A (3) bekezdés szerinti hulladékot közterületen csak elszállítás céljából szabad, leghamarabb a szállítást megelőző napon elhelyezni. 4.§ (1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló belterületi föld és földrészlet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás is ekként tart nyilván, továbbá a nem állami vagy önkormányzati tulajdonú építmények közhasználatra átadott része, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő, a sportolásra kijelölt területek és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. (2) A közterület – ide értve a rajta lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait, valamint a növényzetet 2 méter magasságig is – szervezett, rendszeres tisztán tartásáról, a fű és a faágak levágásáról – kivéve a (3) bekezdésben, az 5. és a 6.§-ban foglaltakat – az önkormányzat részben saját hatáskörben, részben az Építő és Városüzemeltető Kft. (ÉVÜ Kft.) útján gondoskodik. (3) A lakótelepek tömbházait körülvevő közparkok kivételével az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv), illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, a járdaszakasz előtti árok és ennek műtárgyai folyamatos tisztántartásáról, kaszálásáről és a fű nyírásáról,1 a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz felszórásáról, portalanításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó hulladék stb. eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. (4) A tulajdonos (3) bekezdésben írt feladatát az ingatlan határvonalától legfeljebb tíz méteres távolságban köteles teljesíteni. (5) Amennyiben a tulajdonos a 3.§-ban, illetve e § (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, a szükséges munkálatokat az önkormányzat a tulajdonos költségére elvégeztetheti. 5.§ A közforgalmú közlekedés céljára szolgáló járművek közterületen lévő végállomásait, pá1

Beiktatta a 20/2011. (X. 04.) sz. ör. 1

lyaudvarait, a járművek üzembentartói kötelesek – közvetlenül vagy a 8.§ szerint – tisztán tartani és síkosság-mentesítéséről gondoskodni, a felgyülemlett szemetet a saját tulajdonú, illetőleg a hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 7/2003. (III. 9.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Hull.ör.) szabályai szerint szemétgyűjtő edényben elhelyezni vagy elszállítani. 6.§ (1) Az ingatlan előtti járdaszakaszt szükség szerint, de legalább a reggeli órákban kell a 4.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint megtisztítani. (2) A hó eltakarítását, a síkosság megszüntetését szükség szerint kell elvégezni. A szükséges szóróanyag biztosításáról a kötelezett gondoskodik. 7.§ A város üdülőövezetében az ingatlanok előtti járdaszakaszon a hó eltakarítása és a síkosság megszüntetése szükség szerint kötelező. 8.§ Azok az ingatlantulajdonosok, akik az e rendeletben foglalt tulajdonosi feladatok végrehajtását saját maguk – bérbeadás, távol lakás vagy egyéb ok miatt – folyamatosan nem tudják ellátni, megbízott által vagy szerződésben rögzített egyéb módon kötelesek azokat elvégeztetni. 9.§ (1)A települési szilárd hulladékot gyűjtő edények, tartályok, szemetes zsákok (a továbbiakban: hulladékgyűjtő) – külön jogszabály szerinti2 – elhelyezése illetve, közvetlen környékük megfelelő tisztántartása a tulajdonos feladata.3 (2) A hulladékgyűjtőt az ingatlantulajdonosok – a társasházak kivételével – közterületre csak a szállítás előtti napon 16,00 órát követően helyezhetik ki, s azt a szállítási nap 18,00 óráját követően kötelesek az ingatlanukon belül tárolni.

III. FEJEZET A közterület rendje 10.§ (1) Szemetet, hulladékot, különösen cigaretta-véget, édességet, egyéb élelmiszert vagy árut tartalmazó csomagolást, annak darabját közterületen csak hulladékgyűjtőben szabad elhelyezni. E rendelet alkalmazásában: szemét: az adott személy számára értéktelenné, haszontalanná vált apróbb szilárd anyag, vagy ezek kisebb-nagyobb tömege; 2 3

Ld. a Hull. ör. Ld. a Hull.ör. 11.§ és 15.§ (6) bekezdését

hulladék: az adott személy részéről a továbbiakban használni, hasznosítani nem kívánt, rendszerint értéktelen anyag, szemét. (2) A hulladékgyűjtőből az abban elhelyezett bármilyen anyagot kiszórni tilos. (3) A közterületen elszórt vagy elszóródott szemetet, hulladékot az a személy/szervezet köteles eltakarítani, aki/amely a szennyeződés bekövetkezéséért felelősséggel tartozik. (4) A belterületi utcákban bármilyen jármű vezetője vagy állat(ok) hajtója, vezetője („sétáltatója”) köteles a jármű által felhordott, arról lehullott szennyező anyagot, illetve a hajtott, vezetett állat(ok) ürülékét, egyéb szennyezését az úttestről, vagy egyéb területről haladéktalanul eltakarítani. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az állat ideiglenesen szabadon mozog.4 A (3) bekezdés rendelkezéseit az e bekezdésben foglaltakra értelemszerűen kell alkalmazni. (5) a) A szükséges és ésszerű határidőben történő eltakarításra vonatkozó eredménytelen felszólítás esetén a munka elvégzéséről az önkormányzat, illetve megbízottja gondoskodik – amennyiben ismert – a felelős költségére; b) azonnali eltakarítást igénylő esetben az a) pont szerinti felhívás mellőzhető, de – amennyiben ismert – a felelőst erről tájékoztatni kell, az erre való válaszát pedig bizonyítható módon rögzíteni. 11.§ (1) A közterületen elhelyezett műtárgyakat (padok, reklámhordozók stb.), az oda ültetett fákat és növényeket rongálni, beszennyezni, azokat elhelyezési vagy telepítési helyükről elvinni tilos. (2) Épületeken, építményeken – az erre kijelölt helyek kivételével –, élő növényeken hirdetmények, plakátok elhelyezése, felragasztása tilos. (3) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagokat a közcsatornába, annak víznyelő aknájába szórni, önteni vagy bevezetni tilos. (4) Szennyvizet közterületre kivezetni, kiönteni tilos. (5) Közterületen anyag vagy egyéb áruszállítás esetén a le- illetve felrakodásnál vagy más esetben szemét keletkezik, annak eltakarításáról a szállítással megbízott dolgozók és az, akinek részére a szállítás, illetve egyéb munkavégzés történt – amennyiben a takarításról nem állapodtak meg –, egyetemlegesen kötelesek gondoskodni. (6) A közterületen árusítók kötelesek az árusítóhely területét folyamatosan tisztán tartani.

4

Ld. az állatok tartásáról szóló 20/1997. (XI. 22.) ör. 4.§ (1) bekezdését is 2

12.§5 13.§ (1) Közterületen szőnyeget porolni, egyéb tisztítási, mosási tevékenységet folytatni annak csak olyan részén, olyan módon és időpontban szabad, hogy a közelben lakókat, tartózkodókat az semmilyen formában (zaj, por stb.) ne zavarja, környezetszennyezést pedig ne okozzon. (2) Zöld közterületen járművet mosni tilos. (3) Egyedi vagy társas tulajdonú ingatlanon az (1) bekezdés szerinti tevékenység a szomszéd(ok), illetve tulajdonostárs(ak) indokolatlan zavarása nélkül végezhető. 14.§ (1) A kirakatok, reklámtáblák, hirdető berendezések stb. folyamatos tisztántartása a mindenkori tulajdonos, illetőleg a kihelyezésre engedéllyel rendelkező feladata. (2) A szabadtéri reklámhordozók elhelyezésére külön jogszabály vonatkozik.6 15.§ (1) Építési, bontási, tatarozási munkák esetén az építőanyagot, a törmeléket vagy a szükséges eszközöket a közterületen – a vonatkozó engedély birtokában7 – úgy kell elhelyezni, hogy az a személyés járműforgalmat ne, vagy minél kisebb mértékben, és a lehető legrövidebb ideig akadályozza. A közterületen lévő anyagok, eszközök elszállításáról a munkát megrendelő köteles közvetlen vagy közvetett úton gondoskodni, a munka befejezését követő három napon belül, kivéve, ha a vonatkozó engedély a tárolásra hosszabb időt határoz meg. (2) A közterületen keletkezett, ott felgyülemlett fű, gaz vagy lombhulladék, illetve oda esett hó szükség szerinti elszállításáról – amennyiben ez forgalmi, közlekedési vagy egyéb okból indokolt – az önkormányzat gondoskodik.

18.§ (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a településtisztaságról, a környezet- és természetvédelemről szóló 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelet címe „a környezet- és természetvédelemről”-re módosul, valamint a rendelet preambulumában „a település rendjének, tisztaságának megőrzése” szövegrész hatályát veszti; b) a fenti önkormányzati rendelet 1.§ hatodik francia bekezdése, a 2. – 9. §-a; továbbá a 29.§ (1) bekezdésében a „3.§ (3)” bekezdés, az „5.§ (3)-(5)” bekezdések, a „7.§ (1)-(4)” bekezdések és a „8.§” megjelölés hatályát veszti. (2) 10E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.” Ribányi József polgármester

Dr. Schutzbach Ferenc c. főjegyző

IV. FEJEZET Tiltó rendelkezések 16.§ (1)8 V. FEJEZET Záró rendelkezések 17.§ (1) Ez a rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2)9. 5

Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (V. 28.) ör. A közterület használatáról szóló 10/2004. (V. 9.) sz. ör. 7 Ld.:10/2004. (V. 9.) sz. ör. 8 Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (V. 28.) ör. 9 Hatályon kívül helyzete az 5/2012. (II. 1.) sz. ör. 6

10

Beiktatta a 16/2009. (VII. 1.) ör. 3

Melléklet a 12.§-hoz11

I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.§ A rendelet célja a város területén a lakosság egészségének védelme, a természeti és épített környezet megóvása érdekében a települési szilárd és folyékony hulladékra való közszolgáltatást és annak kötelező igénybevételét biztosítsa, illetve az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket, jogokat és kötelezettségeket, tilalmakat és jogkövetkezményeket – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – megfelelően rendezze.

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2003. (III. 9.) számú önkormányzati rendelete a hulladékkezelési közszolgáltatásról (A módosításokkal egységes szerkezetben)

Tamási Város Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hgt.) 23.§-ában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Hgt. végrehajtására kiadott 242/2000. (XII. 23.) és 213/2001. (XI. 14.) számú kormányrendeletekre is –, a települési hulladékkezelési közszolgáltatás tartalmát, rendjét, díját, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb helyi szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg:

2.§ (1) A rendelet hatálya Tamási város közigazgatási területére, azon belül valamennyi, a közszolgáltatás által érintett12 ingatlantulajdonosra, bérlőre, használóra, tulajdonosi közösségre, azaz lakásszövetkezetekre, társasházakra (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) kiterjed, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg szervezet. (2) A rendelet hatálya kiterjed a lakossági és intézményi fogyasztásból, használatból, szolgáltatásból, valamint az ingatlanok tisztántartásából származó települési szilárd és folyékony hulladékokra (a továbbiakban együtt: hulladék). (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) arra a gazdálkodó szervezetre, amely külön jogszabály13 alapján köteles a nála keletkezett hulladékot gyűjteni, arra feljogosított hulladékkezelőnek átadni, kivéve, ha annak hasznosítására vagy kezelésre maga is jogosult, továbbá b) a veszélyes hulladékok14 gyűjtésére, kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására. (4) A közterületek használatát és tisztántartását külön önkormányzati rendelet15 szabályozza. 3.§ (1) Az önkormányzat a jogszabályban előírt hulladékgazdálkodási feladatainak a településen működtetett hulladékkezelési közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) útján tesz eleget. (2) A közszolgáltatás a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben – vagy az e rendeletben meghatározott egyéb módon –, az ingatlanon összegyűjtött és így a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására; - az ingatlanon összegyűjtött és a lomtalanítás körébe vont hulladék – a közszolgáltató által 12

ld. a 3.§ (3) bekezdését ld. a 3.§ (4) bekezdését 14 Hgt. 3.§ b) pont és 2. sz. melléklet, ill. a 98/2001. (VI. 15.) Korm rend. 15 15/1999. (VII. 1.) sz. önk. rend. 13

11

Hatályon kívül helyezte a 16/2013. (V. 28.) ör.

4

meghatározott időben és helyen történő – begyűjtésére és elszállítására; - hulladékkezelő telep, hulladéklerakó és a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére, működtetésére és üzemeltetésére; valamint

ingatlantulajdonos közszolgáltatónak.

köteles

jelezni

a

(4) Az aláírt közszolgáltatási szerződés egy példánya az ingatlantulajdonost illeti meg. (5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokban történt változást a közszolgáltatást igénybe vevő 15 napon belül köteles a közszolgáltatónak írásban bejelenteni.

- a fentebb meghatározottak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított hulladék ártalmatlanítására

Fogalom-meghatározások

terjed ki. (3) A város rendszeres hulladékszállításba bevont – és e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott utcajegyzék, valamint a 24.§ (1) bekezdés szerinti – területein az ingatlantulajdonos e rendelet szabályai szerint jogosult és köteles igénybe venni a közszolgáltatást. (4) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a Hgt. 13.§-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

5.§ (1) E rendelet alkalmazásában ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakó- vagy lakás céljára használt épület, a többlakásos épület lakásonként, illetve a szövetkezeti, társasházi épületben lévő lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló azon helyiségek, amelyekben a fogyasztói tevékenység során hulladék képződik. E rendelet alkalmazásában ingatlannak minősülnek a gazdálkodó szervezetek nem lakás céljára szolgáló azon helyiségei, amelyekben a fogyasztói tevékenység során hulladék képződik és annak kezeléséről nem gondoskodnak e rendelet 3.§ (3) bekezdése szerint. települési szilárd hulladék: háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő hulladék; közterületi hulladék: a közforgalmú és zöldterületeken keletkező hulladék; háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: a gazdasági vállalkozásokban keletkező – külön jogszabályban meghatározott – veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, amely a háztartási hulladékkal együtt kezelhető; települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíziszap, a közcsatorna-hálózatba vezetett, valamint a termelési, szolgáltatási tevékenységből származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap kivételével. települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése és a folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítása. A települési folyékony hulladék tárolására alkalmas létesítmény az, amely megfelel a 253/1997. (XII. 20.) Korm rendelet 47.§-ában és a 31/1998.(XII.27.) számú önkormányzati rendelet 28.§-ában foglalt előírásoknak. hulladékudvar: az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely;

4.§ (1) A közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés létrejön: a) a közszolgáltatás első igénybevételével, b) ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási kézségét bizonyítja, c) a szerződés írásba foglalásával. (2) Az írásba foglalt közszolgáltatási szerződés szükséges tartalmi elemei: a) a felek megnevezése és azonosító adatai (természetes személy anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, gazdálkodó szervezet székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma és bankszámlaszáma; társasházak és lakásszövetkezetek esetén a közös képviselő neve és címe), b) a szerződés tárgya, a közszolgáltatás helye, c) a közszolgáltatás megkezdésének időpontja, d) a szerződött tárolóedény darabszáma, térfogata, e) az ürítés gyakorisága, illetve nem előre meghatározott időben történő ürítés esetén az ürítés módja, f) gazdálkodó szervezet esetén a hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszi, g) az ellenérték megállapításának, számlázásának és a számla kiegyenlítésének módja, h) a szerződés időbeli hatálya, i) a szerződött tárolóedény azonosítására vonatkozó előírások, j) egyéb, a szerződő felek által fontosnak tartott elemek. (3) A közszolgáltatással kapcsolatos szerződéses jogviszony létrejötte esetén a közszolgáltatás megszervezéséhez és a díjszámlázáshoz szükséges adatokat a szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén az

5

gyűjtősziget: a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben és a közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel; gyűjtőpont: a közszolgáltatás keretébe tartozó azon ingatlantulajdonosok települési szilárd hulladékának – meghatározott vagy meghatározatlan időtartamig történő – átvételére kijelölt hely, ahonnan közösségi vagy – a szállítási napon kihelyezett – egyéni tárolóedényből történő elszállításával teljesíti a közszolgáltató a közszolgáltatási kötelezettségét. átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, bekerített építmény, ahol a hulladékot speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják; hulladéklerakó telep: műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége; nagydarabos hulladék (lom): a háztartásokban keletkező azon hulladék (háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített tárolóedényzetben nem helyezhető el. biológialig lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. veszélyes hulladék: az olyan hulladék, amely a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent. ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával –, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával. kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmény utógondozását is; begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, illetve kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén;

szükség szerinti döntés: az ingatlantulajdonos részéről annak az időpontnak a meghatározását jelenti, amelyet követően a közszolgáltató teljesítéséig a települési folyékony hulladék tárolása a környezetre veszélyt vagy károsodást nem jelent; szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is; közterület kezelője: Építő és Városüzemeltető Kft. (7090 Tamási, Szabadság u. 11.). (2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében a Hgt. rendelkezései az irányadók. II. FEJEZET A közszolgáltatás ellátásának rendje 6.§ (1) Tamási város közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás végzésére kizárólagosan jogosult – az önkormányzat által megbízott – hulladékkezelő a BIOKOM Pécsi Környezet-gazdálkodási Kft. 7632 Pécs, Siklósi u. 52., (e rendeletben: közszolgáltató). (2) Az önkormányzat és a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatási szerződésben állapodott meg. (3)16 Hulladékot – amennyiben azt a gyűjtő jármű közvetlenül el nem szállítja – az önkormányzat által erre a célra kijelölt, és a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékudvarban (hulladéklerakó, átrakó telep), a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások betartásával szabad elhelyezni. (4) Szükség esetén az önkormányzat – a közszolgáltató javaslata alapján, annak útján – gondoskodik a hulladékudvar és a gyűjtőpontok helyének kijelöléséről, továbbá biztosítja a közterület használatát a gyűjtőedények meghatározott időtartamra való kihelyezéséhez és azoknak a közszolgáltató által történő megközelítéséhez. (5) Amennyiben a gyűjtőedény tárolása a közszolgáltatásba vont ingatlanon nem, vagy csak jelentős többletmunka ráfordításával tárolható, a közterületen is tárolható. 7.§ (1)17 a) A közszolgáltatás igénybevétele – az 1. számú melléklet II. pontjában meghatározottak szerint – heti egy, illetve kettő alkalommal kötelező, b) a közszolgáltatóval kötött egyedi szerződés alapján – amennyiben a keletkezett hulladék mennyisége miatt a rendelet szerinti legnagyobb méretű gyűjtőedény nem elegendő – a hulladék elszállítása az (1) bekezdésben meghatározottnál gyakoribb időpontban is történhet. (2)18 A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos – legkevesebb 70 liter űrtartalmú – gyűjtőedény használata kötelező.19 A választható szabványos tárolóedények felsorolását e rendelet 15.§ (1) bekezdése tartalmazza. 16

A (3) – (5) bek. módosította és beiktatta a 24/2007.(XII.24.) ör. 1.§ 17 Módosította a 24/2004.(XII.24.) ör. 2.§ 18 Mód: 2/2013. (II. 1.) ör. 19 Mód: 8/2008.(III.31.) ör. 6

(3)20 a) A közszolgáltató közreműködik abban, hogy a 15.§ (1) bekezdés szerinti gyűjtőedényeket az ingatlan tulajdonosok be tudják szerezni; b) a hulladék elszállítása végett a megfelelő területen elhelyezett gyűjtőedények mérete (űrtartalma) – ide nem számítva a közszolgáltató jelzésével ellátott zsákot – nem haladhatja meg az ingatlan tulajdonosa [többlakásos épületben az ingatlanok (lakások) tulajdonosai, illetve a közös képviselő] által a közszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott mértéket. Az így kihelyezett többlet hulladék elszállítására, a nagyobb gyűjtőedény kiürítésére a közszolgáltató nem köteles. 8.§ (1)21Üdülőövezetben az ingatlantulajdonosok a közszolgáltatást évente április 1. és október 31. napja között (szezonális időszak) az e rendeletben szabályozottak szerint jogosultak és kötelesek igénybe venni. Az üdülőövezetbe tartozó területek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Az üdülőövezetben lévő ingatlanok tulajdonosait a közszolgáltatás részeként megilleti a rendelet §. 16.§ (1) bekezdésében szabályozott lomtalanítás igénybevétele. (3) A közszolgáltatás szezonális időszakon túli igénybevételére a közszolgáltatóval egyedi megállapodást kell kötni. (4)22 A szezonális időszakon túl – amennyiben a (3) bekezdés szerinti megállapodás nem került megkötésre – tilos a hulladékot az üdülőingatlanon felhalmozni, vagy azt a hulladékudvaron kívül egyéb területen elhelyezni [6.§ (3) bek.]. (5)23 III. FEJEZET Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei 9.§ (1) Az ingatlantulajdonos jogosult és köteles a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező hulladék e rendelet szerinti gyűjtésére, szállítási napokon a közszolgáltató részére elszállítás céljából való átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére. (2) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy a birtokába kerülő hulladékot a környezet szennyezését megelőző, a károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a rendszeresített tárolóedényt igénybe venni. (3) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárnia annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, az állat- és növényvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, tovább az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(4) Az ingatlantulajdonos az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot a tárolóedényben tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a szállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő berendezést ne károsítsa. (5)24 a) A tárolóedény mellé hulladékot elhelyezni csak a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet, amelynek ára tartalmazza a hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét; b)25 olyan háztartási- vagy háztartási hulladékhoz hasolnó jellegű és –összetételű hulladékot (5.§), amely eredeti terjedelménél fogva az a) pont szerint nem helyezhető el, megfelelő darabolással vagy kötegeléssel kell, ugyancsak a közszolgáltatótól beszerzett zsákban a tárolóedény mellé helyezni. (6)26 a) Települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározottakon kívül egyéb helyen és módon lerakni, elhelyezni – kivéve a 6.§ (3) bekezdésében foglaltakat – nem szabad; b) amennyiben a használatban lévő gyűjtőedény nem elégséges az ingatlanon keletkezett hulladék következő ürítésig való tárolására, vagy az nagyobb, mint adott időben indokolt lenne, más méretű gyűjtőedény használatba vételére a negyedévek első napjától történő szerződés módosítás után van lehetőség. Az ezzel kapcsolatos költségek – a bérelt gyűjtőedény cseréje kivételével – az ingatlan tulajdonosát terhelik. (7) Ha a tárolóedény olyan nedves stb. hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy befagyott, illetve a hulladékot úgy összepréselték, hogy azt az előírt módón nem lehet üríteni, akkor az ingatlantulajdonos köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni. 10.§ (1) Tilos a tárolóedényben olyan anyagot elhelyezni (pl. forró salak vagy hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, zsiradék, gyúlékony, robbanásveszélyes vagy nagyobb terjedelmű, súlyú anyag) amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, testi épségét, megrongálhatja a gyűjtő berendezést, ártalmatlanítása során veszélyezteti a környezetét, illetve egyéb okból a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető vagy nem minősül települési hulladéknak. (2) Amennyiben tárolóedényben az (1) bekezdés szerinti tiltott dolog kerül elhelyezésre, vagy a hulladék nem a rendszeresített tárolóedényben kerül elhelyezésre, továbbá ha más – az ingatlantulajdonosnak felróható – okból a hulladék az alkalmazott módszerrel nem üríthető, úgy a közszolgáltató jogosult annak elszállítását megtagadni. Ebben az esetben a megtagadás okának

20

Módosította a 24/2004.(XII.24.) ör Módosította: 23/2003. (XI. 9.) önk.rend. 1.§ (1) bek. 22 Módosította a 24/2007.(XII.24.) ör. 3.§ 23 Hatályon kívül helyezte a 27/2005.(XII 4.) önk.r. 2.§ 21

24

Kiegészítette a b) ponttal: 23/2003. (XI. 9.) önk.rend. 2.§ Módosította a 28/2003. (XII.28.) önk.rend. 26 Módosította a 24/2007.(XII.24.) ör. 4.§ 7 25

megjelölésével az érdekelt ingatlantulajdonost értesíteni kell, aki köteles a hulladék elszállításáról gondoskodni. (3) A közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását a 14. § (4) bekezdésében írt esetben is. 11.§ A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább évente egy (1) alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni. A tárolóedények rendszeres tisztítása és fertőtlenítése az ingatlantulajdonos feladata, amelyről a 770 literes vagy ennél nagyobb tárolóedények esetében a kötelezett – szerződés alapján – a közszolgáltató útján is gondoskodhat. 12.§ (1) Az ingatlantulajdonos köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és az ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. (2) Azokon a területeken, ahol a tárolóedényeket a közszolgáltatónak való átadás végett közterületre – a forgalom akadályozása stb. okokból – nem lehet kihelyezni, ott a tárolóedények átadásáról illetve átvételéről az ingatlantulajdonos, vagy külön megállapodás alapján a közszolgáltató gondoskodik. 13.§ (1) Az ingatlantulajdonos a tárolóedényeket – lehetőleg az ingatlanán – úgy köteles elhelyezni, hogy a benne lévő hulladékhoz állatok vagy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá, a forgalmat vagy a közterület rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, a városképet ne rontsák. (2) Amennyiben az ingatlantulajdonos az (1) bekezdésben előírtaknak – a közterület-felügyelet felhívása ellenére – nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, úgy arra a polgármester önkormányzati hatósági eljárás keretében hozott határozatban – szükség esetén szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezése mellett – kötelezi. A kötelezés ellen a képviselő-testület pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottságához lehet fellebbezni. (3) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével, parkoló autókkal stb. oly módon elzárni, hogy az a tárolóedények ürítését és elszállítását akadályozza. 14.§27 (1)28 Szüneteltethető a szilárd hulladék elszállítására vonatkozó közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyekben legalább egy hónapig senki nem tartózkodik, illetőleg a végzett tevékenység megszűnése miatt hulladék nem keletkezik. (2) Az együttesen használt és a szállítási díjat is így fizetők esetében szünetelés csak akkor igényelhető, ha minden ingatlan esetében fennáll az (1) bekezdés szerinti feltétel és a szünetelést közösen kérik.

27 28

Módosította: 23/2003. (XI. 9.) önk.rend. 3.§-a Módosította a 28/2003. (XII. 28.) önk.rend.

(3) a) A szünetelésre vonatkozó igényt a közszolgáltató felé írásban, annak megkezdése előtt legalább nyolc nappal be kell jelenteni, megjelölve a szünetelés várható időtartamát is; b) a szünetelés kerek naptári hónapokra vonatkozhat, legrövidebb tartama egy hónap. A szünetelés körülményeiben bekövetkezett változást a közszolgáltatónak haladéktalanul be kell jelenteni. c) a közszolgáltató a bejelentések valóságtartalmát ellenőrizheti. (4) Amennyiben a szünetelés feltétele megszűnik, és azt az érintett nem jelentette be, a közszolgáltató jogosult erre az időszakra a szolgáltatás díját követelni. (5) A szünetelés időtartama alatt kihelyezett hulladékot a közszolgáltató külön térítés ellenében a megrendelő költségére – amely a hulladékot elhelyező terhére áthárítható – elszállítja. IV. FEJEZET A közszolgáltató jogai és kötelességei 15.§ (1)29 a) A közszolgáltató lehetőséget teremt arra, hogy a feléje irányuló keresletnek megfelelő méretű és darabszámú gyűjtőedény – vétel, illetve a felek megállapodása szerinti bérlet formájában – az ingatlantulajdonos rendelkezésére álljon; b) a szabványos gyűjtőedény: - ötven (50) - hetven (70), - nyolcvan (80), - kilencven (90), - egyszáztíz (110), - egyszázhúsz (120), - kettőszáznegyven (240), - hétszázhetven (740), és - ezeregyszáz (1100) literes lehet. (2) A bérbe adott tárolóedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti cseréjét – külön írásbeli szerződés alapján – a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a javítást vagy cserét a tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé. (3) A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen és az elvárható gondossággal végezni. (4) A tárolóedényben okozott károkat a szolgáltató köteles térítésmentesen kijavítani, amennyiben a károkozás a neki felróható okból következik be. A javítás időtartamára a közszolgáltató köteles helyettesítő tárolóedényt biztosítani. (5) Amennyiben a tárolóedény nem közszolgáltatónak felróhatóan vált használhatatlanná, úgy annak javítása, pótlása illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli. (6) Az ürítés alkalmával kiszóródott hulladék eltávolításáról, a szennyeződött közterület tisztításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.

29

Módosította a 24/2004.(XII.24.) ör. 5.§ 8

16.§ (1) A nagydarabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról (lomtalanítás) a közszolgáltató évente legalább két alkalommal (tavasszal és ősszel) térítésmentesen gondoskodik. (2) A háztartási veszélyes hulladék gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató térítés ellenében, az ingatlantulajdonossal, vagy – ilyen jellegű akció esetén – az önkormányzattal kötött külön megállapodás alapján gondoskodik. (3) A lomtalanítás – illetve a háztartási veszélyes hulladékgyűjtési akció – idejéről, területi beosztásáról a közszolgáltató 2-3 héttel korábban értesíti a jegyzőt és a helyben szokásos módon tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat. (4) A közszolgáltató az e rendelet szerinti ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni. V. FEJEZET30 A közszolgáltatás díja VI. FEJEZET Építési törmelék és a közterületen keletkező hulladék gyűjtése és elszállítása 22.§ (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál stb. keletkezett törmeléket és hulladékot az elszállításig elkülönítetten kell gyűjteni, és 72 órán belül el kell szállítani. (2) A tiszta építési törmelék és föld a hulladéklerakóban lerakási díj nélkül elhelyezhető. (3) A közterületen keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban lehet elhelyezni, amelyről az önkormányzat a közszolgáltatóval kötött külön megállapodás szerint gondoskodik. (4) Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az illetékes hatóság vagy az önkormányzat – a közszolgáltatás keretein kívül – gondoskodik.

szennyvízcsatorna hálózat még nem került kiépítésre [ahol a települési folyékony hulladék tárolására szennyvízszikkasztó, illetőleg zárt szennyvíztároló (a továbbiakban: folyékony hulladéktároló) szolgál]. (2) A közszolgáltatás igénybevételéről az ingatlantulajdonos szükség szerint dönt [5.§ (1) bekezdés], és ezt a közszolgáltatónak bejelenti. (3) A közszolgáltató az igénybejelentést követő három napon belül köteles teljesíteni, az elvégzett szolgáltatásról pedig – közvetlenül vagy küldemény útján – számlát adni. 25.§ (1) A folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás végzésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő az önkormányzat által megbízott vállalkozó: Göndöcs Lajos, Tamási, József Attila ltp. 18/B. (a továbbiakban: közszolgáltató). (2) Az (1) bekezdésben megjelölttel a közszolgáltatás végzésére jogosultnak kell tekinteni azt a személyt vagy gazdálkodó szervezetet, aki/amely vele – az önkormányzat tudomásulvétele után – a közszolgáltatás végzésére érvényes megállapodást kötött. 26.§ Települési folyékony hulladékot csak a Tamási Közös Víz- és Csatornamű Kft. által működtetett szennyvíztisztító telepen (tamási 1331 hrsz), a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások betartásával szabad elhelyezni. 27.§ (1) Arról, hogy a folyékony hulladéktároló és közvetlen környezete a veszélyforrásoktól mentes legyen, valamint azt a közszolgáltató a teljesítés céljából a rendes körülmények között meg tudja közelíteni, az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. (2) A közszolgáltató úgy köteles teljesíteni, hogy tevékenysége során és miatt károsodás ne következzen be, illetőleg a hulladék ne szóródhasson szét. VIII. FEJEZET 28.§ 31

VII. FEJEZET A települési folyékony hulladékra vonatkozó eltérő rendelkezések

VIII. FEJEZET Záró rendelkezések

23.§ E rendelet I – VI. fejezetében foglaltakat a települési folyékony hulladék kezelésére és elszállítására vonatkozóan az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

29.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Egyidejűleg a – többször módosított – 22/1995. (XII. 9.), valamint az ezt módosító 1/1997. (II. 3.), 28/1998. (XII. 6.), 4/1999. (IV. 5.), 10/1999. (VI. 7.), 13/1999. (VII. 4.), 9/1999. (XII. 5.), 22/1999. (XII. 20.), 7/2000. (IV. 3.), 1/2001. (I. 28.) és a 19/2002. (XII. 29.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

24.§ (1) Tamási város közigazgatási területén a folyékony települési hulladékkezelési közszolgáltatást valamennyi olyan ingatlantulajdonos [2.§ (1) bekezdés] köteles igénybe venni, amely ingatlanhoz kapcsolódóan a települési folyékony hulladék elvezetésére szolgáló zárt rendszerű 30

Hatályon kívül helyezte a 2/2013. (II. 1.) ör.

31

A §-t az előtte lévő alcímmel a 19/2013. (VI. 27.) Ör. 1.§ (2) bek-e hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2013. 06. 28. 9

(3) 32E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.” Hajdics József polgármester

Jókai u. József A. lakótelep Károlyi Mihály u. Kinizsi u. Kisfaludy u. Klapka u. Kodály Z. u. Koppány part Kossuth tér Kölcsey u. Könyves Kálmán u. Landler J. u. Liszt F. u. Mátyás király u. Mező u. Miklósvár u. Mikszáth K. u. Móra F. u. Móricz Zs. ltp. Nyírfa sor36 Páva u. Perczel M. u. Petőfi u. Piactér Rácvölgy37 1-22, 27 – 37., 39. Rákóczi u. Sport u. Szabadság u. Szarkahegy 12 – 32, 36 – 38, 39/C-67.38 Széchenyi u. Szemere B. u. Szent István u. Szentmárton u. Toldi u. Tompa M. u. Tóvölgy u. Tuskós 3 -10.39 Vadaskerti u. Vágóhíd u. Várhegy u. 2 – 35. hsz., kivéve:40 1., 1/A., 5., 5/A., 5/C., 6/A., 13/A., 18/A. Vas Gereben u. Vasút u. Veres Péter u.41 Vörösmarty u. Wesselényi u. Zrínyi u.

Dr. Schutzbach Ferenc c. főjegyző

1. számú melléklet a 7/2003. (III. 9.) számú önkormányzati rendelethez:33 I. A városi rendszeres települési szilárd hulladékszállításba bekapcsolt utcák jegyzéke: Ady E. u. Alma sor Aradi u. Arany János u. Árpád u. Bajcsy Zs. u. Bartók Béla u. Báthori u. Batthyány u. Béke u. Belátó u. Bem u. Bercsényi u. Béri Balogh Ádám u. Bethlen G. u. Bezerédj u. Bocskai köz Czuczor u. Csokonai u. Csortos Gy. u. Damjanich u. Deák F. u. Dobó I. u. Dózsa Gy. u. Eötvös u. Építők u. Erdősor Erdőrész u.1 – 6. 34 Erkel F. u. Fenyves u. Fő u. Gábor Áron u. Garai u. Gárdonyi u. Hámán Kató u. Hársfa u. Honvéd u. Hunyadi tér Hunyadi u. 1 – 18.35 Illyés Gy. u.

II.42 Települési szilárd hulladék ürítési, elszállítási ütemezése

36

Beiktatta a 2/2007.(II.5.) ör. Módosította 28/2003. (XII. 28.) ör. 38 Módosította a 13/2008.(V.5.) ör. 39 A 28/2003. (XII. 28.) önk.rend. szerinti kiegészítés 40 Módosította a 30/2008.(XII.20.) ör. 41 Módosította a 2/2007.(II.5.) ör. 42 Módosította a 24/2007.(XII.24.) ör. 7.§ 37

32

Beiktatta a 16/2009. (VII. 1.) ör. Módosította: 23/2003. (XI. 9. ör., a módosítások 2004. január 1. napjától hatályosak 34 Beiktatta a 13/2008.(V.5.) ör. 35 Beiktatta a 2/2007.(II.5.) ör. 33

10

Ürítés gyakorisága /hét

Fenyves u.

1

Fornád pta.

1

Ady E. u.

1

Fő u. 1. (iskola)

2

Alma sor

1

Fő u.

1

Aradi u.

1

Gábor Á. u.

1

Arany J. u.

1

Árpád u.

1

Garay u.

1

Bajcsy Zs. E. u.

1

Gárdonyi G. u. 22-28.

2

Gárdonyi u. többi része

1

Utcanév

43

hatályon kívül

Bartók B. u.

1

Gím u.

1 (szezon.idő)

Báthori u.

1

Hámán K. u.

1

Batthyány u.

1

Hársfa u.

1

Béke u.

1

Honvéd u.

1

Belátó u.

1

Hóvirág u.

1 (szezon.idő)

Bem J. u.

1

Hunyadi tér

1

Bercsényi u.

1

Hunyadi u.

1

Béri B. Á. u.

1

Illyés Gy. u.

1

Béri B. Á. u. (óvoda)

2

Jókai M. u.

1

Bethlen G. u.

1

József A. ltp.

2

Bezerédj u.

1

Bezerédj u.1.(gimnázium)

2

Bocskai köz

1

Boróka u.

1 (szezon.idő)

Csokonai M. u.

1

Csortos Gy. u.

1

Czuczor G. u.

44

hatályon kívül

Károlyi M. u.

1

Kecsege pta.

1

Kinizsi P. u.

1

Kisfaludy u.

1

1

Kishenye

1

Dám u.

1 (szezon.idő)

Klapka M. u.

1

Damjanich u.

1

Kodály Z. u.

1

Deák F. u.

1

Kossuth L. tér

1(kiv. intézm.)

Deák F. u. 2-10.

2

Kölcsey F. u.

1

Dobó I. u.

1

Könyves K. u.

1

Dózsa Gy. u. 64-68.

2

Landler J. u.

1

Dózsa Gy. u. 92-től

2

Liszt F. u.

1

Dózsa Gy. u. 121-től

2

Mátyás Kir. u.

1

Dózsa Gy. u. többi része

1

Mező u.

1

Eötvös J. u.

1

Miklósvár

1

Építők útja

1

Mikszáth K. u.

1

Erdőrész u.

1

Móra F. u.

1

Erdősor u.

1

Móricz Zs. ltp.

2

Erkel F. u.

1

Nyírfa sor

2

43

Hatályon kívül helyezte a 13/2008.(V.5.) ör.

44

Hatályon kívül helyezte a 13/2008.(V.5.) ör. 11

Páva u.

1

Perczel M. u.

1

Petőfi S. u.

1

Rácvölgy

1

Rákóczi F. u.

1

Sport u.

1

Szabadság u. 72-84., 65., 68. 1 – 70., 95. – 105.45 Szabadság u. többi része

2

Szarkahegy u.

1

Széchenyi u.

1

Szemere B. u.

1

Szent István u.

1

Szent Márton u.

1

Termál u.

1 (szezon.idő)

Toldi M. u.

1

Tompa M. u.

1

Tóvölgy u.

1

Tölgyfa u.

1 (szezon.idő)

Tuskós(Borkombinát felé)

1

Üdülő u.

1 (szezon.idő)

Vadaskert u.

1

Vágóhíd u.

1

Várhegy u.

1

Vass Gereben u.

1

Vasút u.

2 (lakóház: 1)

Veres P. u.

1

Völgy u.

1 (nyáron)

Vörösmarty M.u.

1

Wesselényi M. u.

1

Zrínyi M. u. 14 – 26.46

1

Zrínyi M. u. 2-12., 18 -28.47

2

III. A 8.§ (1) bekezdés szerinti – az üdülőövezetbe tartozó – utcák jegyzéke: 45

Boróka u. Dám u. Gím u. Hóvirág u.

Beiktatta a 8/2008.(III.31.) és a 13/2008.(V.5.) ör. Kiegészítette a 13/2008.(V.5.) sz. ör. 47 Mód: 13/2008.(V.5.) sz. ör.

-

Termál u. Tölgyfa u. Üdülő u. Völgy u.

2. számú melléklet a 7 /2003. (III. 9.) számú önkormányzati rendelethez:48 1. Tamási városban a települési folyékony hulladék kivételezés és elszállítás nettó díja köbméterenként: - lakossági szolgáltatás esetén: 1358.-Ft; - közületi szolgáltatás setén: 1535.-Ft. 2. A „Tamási” helységnévtáblától 5 km-nél távolabb lévő külterületeken végzett közszolgáltatás nettó díja köbméterenként: - lakossági szolgáltatás esetén: 1756.-Ft; - közületi szolgáltatás esetén: 1945.-Ft. 3. Az 1 – 2. pontban írt összegeket a mindenkori általános forgalmi adó terheli. 4. a) A közszolgáltató 2013. évben a lakosság részére végzett szolgáltatás bruttó díját a Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott mértékben – kivéve a b) pontban felsorolt utcákban és téren lévő ingatlanokat – csökkentett összegben számlázza. b) utca: Árpád u.54-62 és 64-74 ingatlanoknál Bajcsy-Zs. Endre, Báthory István, Batthyány Lajos, Belátó, Bethlen Gábor, Czuczor Gergely u. 2-6. ingatlanoknál Dobó István, Dózsa György páros oldalon 70., páratlan oldalon a 83. házszámtól végig, Eötvös József u. 10-24. ingatlanoknál Építők útja, Erdősor, Fenyves, Gárdonyi Géza, Hámán Kató, Hársfa, Jókai Mór, Klapka György, Kossuth Lajos tér, Mátyás király, Miklósvár, Mikszáth Kálmán, Rákóczi Ferenc u. 1-65, 2-50, 96-128 és 111-139. ingatlanoknál Szent Márton, Toldi Miklós, Vadaskerti, Várhegy,

46

48

Beillesztette a …/2013. (IV: 1.) ör. 12

Vas Gereben, Zrínyi Miklós u.

13

A csatornaszolgáltatásba bekötött ingatlanok alapdíja: 199 Ft + Áfa / ingatlan havonta. 6.§ (1) Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. TAMÁSI VÁROS

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 17/2010. (XII. 27.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2/2012. (I. 1.) számú önkormányzati rendelete az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjának megállapításáról

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Ribányi József dr.

Vanya-Szabó

Ágnes polgármester

1.§

aljegyző

E rendelet a város közigazgatási területén közüzemi szolgáltatás keretében a Tamási Közös Víz- és Csatornamű Kft. által nyújtott ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjára terjed ki.

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről49

2.§ A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz hatósági díja köbméterenként:

Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a komplex környezetvédelmi szabályozás követelményeit szem előtt tartva – az épített és természeti környezet fokozott óvása érdekében a következő rendeletet alkotja:50

a) a lakossági fogyasztó számára 254 Ft + áfa, b) a közületi fogyasztó számára 427 Ft + áfa. 3. § A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz alapdíja: 161 Ft + ÁFA/ ingatlan havonta.

I. FEJEZET Általános rendelkezések

4. §

A rendelet célja

(1) A csatornaszolgáltatás díja lakossági fogyasztó számára köbméterenként 230 Ft + Áfa.

1.§ A rendelet célja: - a településen élő, tartózkodó és tevékenységet végzőknek a települési környezettel való harmonikus kapcsolat-kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme; - a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentése, károsodásának megelőzése, a károsodott környezet javítása, helyreállítása;

(2) A csatornaszolgáltatás díja közületi fogyasztó számára köbméterenként 504 Ft + Áfa. (3) Az (1) és (2) bekezdésékben foglalt díjak magukba foglalják a környezetterhelési díj összegét is, mely 24 Ft/m³. 5.§

49

A címet módosította a 27/2008.(XII.1.) ör. Megállapította a 8/2005.(IV.10.) , módosította a 27/20008.(XII.1.) ör. 50

14

- az emberi egészség védelme, az életminőnőség környezeti feltételeinek javítása; - a lakosság kezdeményezése és részvétele a környezet védelmére irányuló tevékenységben; - a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése; - 51

A föld védelme 11.§

(1) A föld védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat, az ésszerűség határain belül megtett vagy tervezett műveleteket a föld felszínére, a felszín alatti rétegekre, a kőzetekre és az ásványokra is alkalmazni kell.

A rendelet hatálya

(2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiségét nem veszélyezteti.

2.§ A rendelet hatálya kiterjed Tamási város közigazgatási területére (területi hatály) és minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, vállalkozóra és vállalkozásra, egyesületre, szervezetre (személyi hatály), akik, illetve amelyek e rendelet területi hatálya alá tartozó területen állandó vagy ideiglenes jelleggel laknak, illetve tartózkodnak és bármilyen cselekvést, tevékenységet folytatnak.

A vízvédelem 12.§ (1) A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése. A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki. A vizeket – azok megóvása érdekében – minden olyan behatástól védeni kell, mely káros az ember egészségére és a népgazdaság szempontjából a vizek szabályozott levezetésére, a vizek mennyiségére és minőségére, valamint felhasználására. (2) A mennyiségi védelem alapelve, hogy mind az ivóvíz minőségű, mind pedig az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél a vízhasználat engedélyezése során a tényleges vízfelhasználásban az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülni. (3) A minőségi vízvédelem alapelve a vizek fertőzésének és káros szennyezésének tilalma. A vizek fertőzésén a vizeknek az egészségre ártalmas anyagokkal való szennyeződését kell érteni, a vizek káros szennyezésén pedig azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, illetőleg természetes minőségének káros megváltoztatását. (4) A vizekbe szennyező hatású – de azok fertőzést vagy káros szennyeződést elő nem idéző – anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye alapján megállapított előírásai alapján lehet bevezetni. Olyan termelő vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani.

II. FEJEZET A település tisztaságára, a környezet- és természetvédelmére vonatkozó rendelkezések A A közterületek tisztántartása52 3.§ 4.§ 5.§ 6.§ 7.§ 8.§ 9.§

B A környezeti elemek védelme 10.§ (1) Minden környezeti elemet (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével is védeni kell. (2) A környezeti elemek védelme: azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányaik és folyamataik védelmét jelenti.

51 52

Kút létesítése, ivóvíz ellátás 13.§ (1) Nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagyüzemi öntözés vízellátását biztosító kút csak akkor létesíthető és az abból nyert víz csak akkor hasznosítható, ha a kút - kizárólag a létesítő háztartása, üzeme stb. vízellátási szükségleteinek kielégítésére szolgál és

Hatályon kívül helyezte a 27/2008.(XII.1.) ör. Hatályon kívül helyezte a 27/2008.(XII.1.) ör. 15

személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. (10)59 A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható. Az égetés befejeztével a tüzet maradéktalanul el kell oltani, úgy, hogy parázs ne maradjon. (11)60 Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű valamint veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket illetve ezek maradékait, stb.). (12)61 Mezőgazdasági termelésből származó egyéb zöld hulladékot belterületen égetni tilos. Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos. Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező egyéb zöld hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés csak október 1. és május 31. között lehet, ha az illetékes minisztérium tűzgyújtási tilalmat nem rendelt el. Június 1. és szeptember 30. között külterületen is tilos égetni.

= mélysége az első vízadó réteget követő záró réteget nem lépi át, továbbá = parti szűrésű vízkészletet nem érint. (2) Kút létesítését és használatba vételét az építésügyi hatóság engedélyezi (3) Az ivóvizet szolgáltató kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztán tartani és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáltató kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vízét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni. (4) Az ivásra alkalmatlan közhasználatú kutat vagy forrást a közegészségügyi-járványügyi felügyelő javaslata alapján a tulajdonosnak a "NEM IVÓVÍZ" feliratú táblával kell megjelölni.

Az épített környezet védelme

A levegő tisztaságának védelme

15.§ (1) Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

14.§ (1) A város belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység végzése tilos. (2)53 (3)54 (4) A város belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz- vagy gázolaj üzemű gépjármű motorját – kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit – tíz percnél hosszabb ideig járatni nem szabad. (5) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatokat a polgármesteri hivatal műszaki osztálya látja el.

(2) A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben, az önkormányzat a jóváhagyott településrendezési tervében és építési szabályzatában foglalt előírások szerint a környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden, vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell. Parkok, zöldterületek védelme 16.§ E rendelet hatálya alá tartoznak – tekintet nélkül azok fenntartóira: - a város területének kertészetileg rendezett része, azok felszerelése, - kertészeti rendezés alá nem vont városi zöldterületek, ha azokon a fásítás, parkosítás vagy ezekkel kapcsolatos előkészítő munka megkezdődött, - utcai fák és zöldsávok, - közterületen lévő szökőkutak, szobrok, - közterületen lévő virágtartók, padok, hulladékgyűjtők, védőkorlátok stb.

(6)55 Az avar és kerti hulladék (pl.: ág, nyesedék, a továbbiakban együtt: zöld hulladék) ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet. Amennyiben a komposztálás nem megoldható a zöld hulladék ártalmatlanításáról a kötelező közszolgáltatás keretén belül, illetve e rendeletben meghatározott módon történő égetéssel kell gondoskodni. (7)56 Lakótelepeken, társasházak területén a zöld hulladék égetése tilos. (8)57 Családi és kertes házaknál zöld hulladékot égetni csak március 1. és április 30. valamint szeptember 1. és november 30. között keddi és pénteki napokon lehet 9 és 18 óra között. A füstképződés csökkentése érdekében a zöld hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet. (9)58 A zöld hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a

53

17.§ (1) A városi zöldterületeket a lakosság díjmentesen és általában időbeni korlátozás nélkül használhatja. (2) A városi zöldterületeket kiállítások, tömeg gyűlések, előadások, vásárok tartására és más hasonló célra a

54

jegyző előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

Hatályon kívül: 8/2005.(IV.10.) sz. ör. Ld. 2. pont 55 Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. 56 Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. 57 Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. 58 Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör.

59

Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. 61 Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. 60

16

(3) Az engedélyt csak indokolt esetben és azzal a feltétellel lehet megadni, hogy a kiállítás stb. rendezője a zöldterület megóvását biztosítja, az esetleges károk megtérítéséért felelősséget vállal. Az engedélyes a használat után gondoskodik a helyreállításról, a keletkezett szemét, hulladék stb. elszállításáról. (4) A zöldterületek játszótereit csak 14. éven aluliak használhatják, hat éven aluli gyermekek pedig csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhatnak ott.

(1) A városi parkok és zöldterületek fenntartásáról, megóvásáról, az ott lévő növényzet, szobrok, szökőkutak és egyéb felszerelési tárgyak megóvásáról, felújításáról az önkormányzat gondoskodik. (2) A nem önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területeken létesített parkok és zöldterületek fenntartásáról és megóvásáról a tulajdonos gondoskodik. (3) A parkok, zöldterületek megóvásában segítséget nyújtanak a közterület-felügyelők, akik feladatuk ellátása során hivatalos személynek minősülnek.

18.§ (1) Belterjesen kezelt zöldterületen (olyan fásított, parkosított terület, ahol dísznövényzet, virágágyás, szökőkút stb. van) tartózkodni, ott közlekedni tilos. Külterjesen kezelt zöldterületen ez – a növényzet rongálása nélkül – megengedett. (2) Különösen tilos zöldterületeken: - a növényzet, szobrok és más felszerelési tárgyak rongálása, - virágok és egyéb növények leszedése, eltulajdonítása, fák, bokrok ágainak letörése, - madarak pusztítása, madárfészkek és tojások szedése, - fák törzsének hirdetés céljára történő igénybevétele, - szemetelés és a tűzrakás. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt helyen tüzet rakni csak az arra kijelölt helyen (szalonnasütők stb.) és az idevonatkozó biztonsági előírások betartásával szabad. (4) Parkokban és zöldterületen, azok sétányain járművel közlekedni és ott parkírozni, járművet javítani és tisztítani tilos. (5) Parkokba és zöldterületekre állatot bevinni vagy beengedni tilos, oda kutyát bevezetni csak pórázon és szájkosárral ellátva szabad. A játszótérre kutyával bemenni tilos.

(4) A közterület-felügyelő jogosult a rendelkezések megszegőit figyelmeztetni, tevékenységük abbahagyására felszólítani, megbírságolni vagy velük szemben szabálysértési feljelentést tenni. 21.§ A lakótelepi zöldterületeken végzett társadalmi munka a meglévő növényzet, az ott elhelyezett eszközök fenntartására, javítására, pótlására irányulhat és – amennyiben kötelező – engedélyezett tervdokumentáció alapján történhet. Abban az esetben, ha a munkavégzés négy órát meghaladó forgalmi vagy egyéb korlátozással jár, azt a városüzemeltetési vezetőnek legalább három nappal előbb be kell jelenteni. C A hulladékok és egyéb veszélyforrások 22.§ (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre ideértve azok csomagolóés burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud vagy nem kíván felhasználni. (2) A települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére, gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására a helyi közszolgáltatási rendelet előírásait kell alkalmazni.

19.§ (1) A városi zöldterületeken olyan munkálatokat végezni, amelynek során a növényzet károsodik csak a közösség érdekében – előzetes engedélyezés esetén – szabad. olyan munkálatokat végezni, ami a növényzetben kárt okozhat. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt az engedélyes köteles a zöldterületek kezelésével, gondozásával megbízottnak a munka megkezdése előtt legalább nyolc nappal korábban bemutatni. (3) Halasztást nem tűrő esetben (pl. csőtörés stb.) a munkát írásbeli engedély nélkül is el lehet végezni, de 24 órán belül azt a polgármesteri hivatal műszaki osztályán be kell jelenteni.

Veszélyes hulladék 23.§ (1) Veszélyes hulladék [102/1966.(VII.12.) Korm. rendelet 2. számú melléklet] az az anyag, amely a termelési vagy más tevékenység során visszamarad és ez az anyag vagy ennek bomlásterméke nem megfelelő tárolás vagy kezelés esetén az emberi életre, egészségre, illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki, függetlenül attól, hogy ez magánszemély vagy egyéb szervezet tevékenysége folytán keletkezett.

Zöldterületek fenntartása, megóvása 20.§ 17

(2) Az, akinek tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik, köteles az ide vonatkozó jogszabályokban előírt tárolási, kezelési, gyűjtési és ártalmatlanítási feladatokat ellátni vagy elvégeztetni, a nyilvántartásokat vezetni, bejelentési és egyéb kötelezettségének eleget tenni.

- a lakások, valamint a vízszállító és vízfogyasztó berendezések rendeltetésszerű használata szükségessé teszi; b) a nem megfelelő házi csatornáját javítsa vagy cserélje ki; c) a közcsatorna káros szennyezésének megszüntetése érdekében a szennyvizek előzetes tisztításához szükséges berendezést (szennyvíz-előtisztító) létesítsen, azt megfelelően kezelje és üzemeltesse. (5) Az építésügyi hatóság a tulajdonost a berendezések megfelelő átalakítására kötelezheti, ha a házi- vagy a bekötőcsatorna az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére – a használat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása, a vízvezetési szolgalom megszűnése folytán vagy egyék okból – már nem alkalmas. (6) Az építésügyi hatóság a berendezés elbontására kötelezheti azt a tulajdonost, aki szabálytalanul a) kötötte be ingatlanát a csatornahálózatba, b) létesített ingatlanán a közcsatorna hálózattal összefüggő szennyvízelvezető, illetőleg elhelyező berendezést.

Házi szennyvizek elhelyezése 24.§ (1) Házi szennyvíz: a lakosság ivó- és háztartási, valamint az intézmények és az üzemek szociális célú vízhasználatából keletkező, más eredetű szennyvizekkel nem keveredett szennyvíz. (2) a) Szennyvizet a szabadba kivezetni tilos. b) Házi szennyvíz egy, vagy egymással közvetlenül szomszédos több belterületi ingatlanon a telekhatáron belül – a szennyvíz mennyiségére és a talajadottságokra figyelemmel – csak akkor helyezhető el, ha a keletkezett szennyvíz - a talajt (talajvizet) vagy más befogadót károsan nem szennyezi és elszennyeződéssel nem veszélyezteti, valamint - egyéb vízgazdálkodási vagy egészségügyi érdekeket nem sért és - az elhelyezést szolgáló létesítmény az építésügyügyi előírásoknak megfelel. c) A szennyvíz telken belüli zárt szennyvíztárolóban való elhelyezésére az építésügyi hatóság adhat engedélyt. (3) a) Közcsatorna (vízi közmű) mentén fekvő ingatlanoknak a csatornaműbe való bekötését a tulajdonos, illetőleg az ingatlannal egyéb címen rendelkezni jogosult személy kérheti az üzemeltetőtől. Ha a kérelmező nem tulajdonosa az ingatlannak, kérelme teljesítésének feltétele a tulajdonos hozzájárulása is. b) A kivitelezésre jogosult a lakossági szennyvíz elvezetésére szolgáló bekötést nem tagadhatja meg, ha a tervezett létesítmények a hatósági (műszaki, közegészségügyi) előírásoknak megfelelnek. c) A házi csatorna, az ingatlan szennyvizeinek összegyűjtésére és a bekötőcsatornába vezetésére szolgáló csatornahálózat, annak tartozékai, valamint az ellenőrző akna megépítéséről és fenntartásáról a tulajdonos a saját költségére tartozik gondoskodni. d) A tulajdonos a házi csatorna és az ellenőrző akna építésének befejezését köteles a csatornamű vállalatnak bejelenteni, s azokat a szemle és a nyomáspróba elvégzése érdekében takaratlanul, hozzáférhető módon hagyni. (4) Az építésügyi hatóság kötelezheti az ingatlan tulajdonosát, hogy a) a csatornahálózat mentén fekvő ingatlanát a közcsatornába kösse be, ha azt - az ingatlanon keletkező szennyvizek közegészségügyi vagy vízgazdálkodási szempontból káros elhelyezésének megszüntetése,

A zaj és rezgés korlátozása 25.§ (1) A város területén a megengedettnél nagyobb zajt, vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők.

(2) A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a 30/1994.(X.6.) KTM rendelet által közzétett szabványok előírásait kell betartani. (3) Tilos minden olyan tevékenység amely mások pihenését, üdülését vagy nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 7 óráig a szabadban vagy nyitott ajtajú, ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon megzavarni tilos. (4) Vendéglátóipari helyek, szabadtéri előadások, nyiltszini rendezvények hangosítását, üzemeltetését csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben – szomszédos ingatlanon, lakásban mérve – a 35 dB/A mértéket nem lépheti túl.(MSZ-18.151-74) (5) Belterületen motoros kerti gépek stb. üzemeltetése 22 órától reggel 6 óráig tilos. (6)62 Mozgó (járműre szerelt) hangos hirdetés és a mozgó árusítás során hangerősítő berendezéssel történő termék kínálat, reklámozás (a továbbiakban: mozgó hangerősítő berendezés üzemeltetése) munkanapokon 8 és 17 óra között, pihenő és munkaszüneti napokon 9 és 13 óra között folytatható. (7)63A üzemeltetetőnek a közterület-használatra vonatkozó engedély iránti kérelemben nyilatkoznia 62 63

18

Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör.

kell, hogy a mozgó hangerősítő berendezés üzemeltetése a környezeti zaj-, és rezgésterhelésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott határértékeket nem lépi túl. (864) Tilos mozgó hangerősítő berendezés álló helyzetben történő üzemeltetése

28.§65 A településtisztasági, környezetés természetvédelmi szabályok betartását a közterületfelügyelők jogosultak ellenőrizni, a rendelkezések megszegőit figyelmeztetni, tevékenységük abbahagyására vagy mulasztásuk pótlására felszólítani.

Sugárzások 26.§ (1) A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint az ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad. (2) Fokozott sugárterhelés vagy sugárártalom, továbbá sugárzó anyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell.

29.§66 Hatálybalépés 30.§ (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tamási Városi Tanácsnak a 10/1992.(IV.16.), a 3/1994.(III.1.), a 7/1994. (V.5.), a 4/1995.(III.15.) és 7/2000.(IV.3.) önkormányzati rendelettel módosított 2/1990. (IV.1.) TVT rendelete; a köztisztasággal kapcsolatos helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 22/1995.(XII.9.) önkormányzati rendelet 11.§ (2) bekezdése és az állatok tartásáról szóló 20/1997.(XI.22.) önkormányzati rendelet 16.§-ának második fordulata. (3) 67E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

III. FEJEZET Vegyes rendelkezések A települési környezetvédelem gazdasági alapjai 27.§ (1) Az önkormányzat a település környezetvédelmi feladatai megoldása elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: ÖKA) hoz létre. (2) Az ÖKA bevételei: a) az éves költségvetési rendeletben e célra elkülönített összeg; b) a területileg illetékes hatóságok által a város közigazgatási területén végzett tevékenység vagy mulasztás miatt kiszabott bírságnak, megállapított díjnak jogszabályban megállapított hányada; c) a jogszabályokkal megállapított és a jegyző vagy a közterület-felügyelő által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege; d) a támogatásokból (alapítvány, gazdálkodó vagy civil szervezetek, magánszemélyek stb.), illetőleg egyéb forrásokból befolyt összegek.

Hajdics József polgármester

Dr. Schutzbach Ferenc jegyző

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

10/2004. (V. 9.) számú önkormányzati rendelete a közterületek használatáról

(3) Az ÖKA bevételeinek felhasználását az éves költségvetési rendelet szabályozza, végrehajtását és az elszámolást a zárszámadási rendelet tartalmazza.

65

Módosította a 19/2012. (V. 31.) ör. A §-t az előtte lévő alcímmel együtt a 19/2013. (VI. 27.) Ör. 1.§ (5) bek-e hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2013. 06. 28. 67 Beiktatta a 16/2009. (VII. 1.) ör. 66

64

Beiktatta a 32/2009. (XII. 28.) sz. ör. 19

e) vásár és piac: olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be; f) 69jármű tárolása: ha a jármű külön engedély nélkül közúton vagy egyéb közterületen négy (4) óránál hosszabb ideig várakozik; g) plakát (falragasz): olyan sajtótermék, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható; a plakátra egyebekben a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni; h) 70reklámhordozó: minden olyan eszköz, (ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is), amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít. i) reklámberendezés: minden olyan eszköz, építmény, fixen rögzített vagy mozgó képi, hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására alkalmas berendezés, (függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől [hogy magán- vagy közterületen található]), amelyet a közterületről érzékelni lehet. j) reklámfelület: az a része a reklámhordozónak, illetve olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon (pl.: lámpaoszlop, házfal, buszváró) kialakított hely, vagy ahhoz rögzített tárgy, ami állandó vagy cserélhető hirdetmények elhelyezésére, megjelenítésére szolgál. k) közterületi reklámhasznosító szervezet (a továbbiakban: Reklámhasznosító): az önkormányzattal kötött megállapodás alapján az ESMA Spanyol-Magyar Reklám Kft. (1139 Budapest, Fáy u. 20.).

Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény l6.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a településtisztaságról, valamint a környezet- és természetvédelemről szóló 14/2000. (VI.5.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ttör.) rendelkezéseire – a közterületek használatának a szabályait az alábbiak szerint állapítja meg: Általános rendelkezések 1.§ (1) E rendelet célja azoknak a szabályoknak a meg állapítása, amelyek városképi, városrendezési, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, közegészségügyi és környezetvédelmi, valamint az önkormányzat tulajdonosi szempontjainak figyelembevételével határozzák meg a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát. (2) E rendelet hatálya kiterjed a) a Tamási város közigazgatási területén közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészletekre, valamint az építmények közhasználatra átadott részére; b) minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a város területén közterületet rendeltetéstől eltérő célra kíván igénybe venni. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat vagy megbízottja által tartott vásárokra és piacokra. 2.§ E rendelet alkalmazásában a) közterület: az önkormányzat minden olyan közhasználatra szolgáló területe – ide értve a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára megnyitott és kijelölt részét, továbbá azt a magánterületet – amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása és a közművek elhelyezése; b) rendezvény: a külön jogszabályban68 meghatározott szabályok szerint tervezett vagy megtartott összejövetel, felvonulás és tüntetés, c) mozgóbolt: önjáró vagy járművel vontatott, működési engedéllyel rendelekező árusítóhely; d) mozgóárusítás: kereskedő vagy megbízottja által gyalogszerrel vagy mozgóboltnak nem minősülő eszköz segítségével szállítás közben történő vagy megkísérelt árusítás;

Első rész A közterület használata 3.§ (1) A közterületet rendeltetésének megfelelően, forgalmának akadályozása vagy veszélyeztetése, állagának sérelme vagy beszennyezése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával a rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, azon közlekedhet, pihenhet stb.. A közterület rendeltetésszerű használata nem járhat mások zavarásával és mások hasonló célú jogát nem csorbíthatja. (2) A közterület rendeltetésétől eltérő használa-

69 68

70

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény. 20

Mód: 4/2008.(III.3.) ör. Beiktatta a 4/2008.(III.3.) ör.

tához (a továbbiakban: közterület-használat) – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kiadott – közterület-használati engedély szükséges.

(2)

A közterület-használat szabályai 4.§ (1) A közterület-használattal kapcsolatos első fokú engedélyezési hatáskört a polgármester – a közterület-felügyelet közreműködésével – gyakorolja. (2) Ha a közterület-használat építési (létesítési) engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatban szükséges vagy a helyi közúthálózatot is érinti, úgy az építési engedéllyel egyidejűleg a közterület-használatot vagy a közútkezelői hozzájárulást is engedélyeztetni kell.

Az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előirt egyéb hatósági vagy szakhatósági engedélyeket, amelynek beszerzése a közterületet használni kívánó feladata. 74

8.§ (1) A közterületen csak a külön jogszabályban75 meghatározott termékek árusíthatók. (2) Nem adható engedély a) 76közterületi árusítóhelyre, b) szeszesital árusításához, kivéve a vendéglátóipari előkerteket, c) mozgóbolt részére, kivéve a külön jogszabály szerint77 engedélyezettet; d) 78alkalmi árusítás céljára, kivéve a rendezvényeket, e) a közlekedést akadályozó vagy a biztonságát zavaró berendezésekre, anyagokra, tevékenységekre, f) olyan mobil építmény, berendezés létesítésére, elhelyezésére, amelynek külső megjelenése városképi szempontból nem kívánatos, g) 79a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járművek, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, munkagépek és tartozékaik stb. közterületen tárolására, h) zajos, bűzös, füsttel, korommal, gőzzel járó, sugárzó, tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve a környezet nyugalmát zavaró stb. tevékenységhez, i) városképi, köztisztasági vagy környezetvédelmi szempontból kifogásolható közterület-használathoz, j) olyan tevékenységhez, amelynek közterületen való folytatását jogszabály tiltja vagy nem teszi lehetővé.

5.§ A közterület-használatért díjat kell fizetni, amelynek nettó mértékét az 1. számú melléklet határozza meg.71 6.§ Nem kell közterület-használati engedély (a továbbiakban: engedély): a) a közterületnek az önkormányzat és szervei, valamint intézményei általi igénybevételéhez, b) a fegyveres testületeknek és rendészeti szerveknek, valamint a mentőknek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, c) tüzelőanyag, építőanyag és törmelék 48 órát meg nem haladó időtartamú tárolásához, amennyiben az nem akadályozza vagy zavarja a közlekedést, d) 72hatályon kívül e) telefonfülkék, út tartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, f) a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezetékek, kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy a munka nem jár együtt a burkolat stb. felbontásával.

Az engedély kérelmezése 9.§ (1) Az engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (2) A kérelmet a polgármesterhez címzetten, írásban kell benyújtani. (3) A kérelem benyújtása a közterület-használatra nem jogosít.

7.§ (1) Engedélyt csak az kaphat, aki rendelkezik a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirattal, b) a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, c) közút, járda területét érintő használat esetén a kezelő hozzájáruló nyilatkozatával, d) 73vendéglátóipari előkert létesítése esetén a közterületen elhelyezendő szerkezetekre szóló jogerős elvi építési engedéllyel.

10.§ (1) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kérelmező nevét, címét, adóazonosító(adó-) számát,

74

Mód: a 23/2005.(XI.6.) ör. 133/2007.(VI.13.) Korm. rendelet. 76 Mód: 4/2008.(III.3.) ör. 77 Ld. 7. pont. 78 Mód: 4/2008.(III.3.) ör. 79 Mód: 4/2008.(III.3.) ör. 75

71

Mód: 4/2008.(III.3.) ör. Hatályon kívül helyezte a 4/2008.(III.3.) ör. 73 Mód: 4/2008.(III.3.) ör. 72

21

b) vállalkozási engedély, cégbírósági végzés, a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát, c) a közterület igénybevételének célját, helyét, módját, időtartamát és nagyságát, d) a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek másolatát, e) út, járda, térburkolat vagy zöldterület igénybevétele esetén – ha szükséges - a terület helyreállítására, takarítására vonatkozó megrendelés, megállapodás egy példányát, vagy nyilatkozatot arról, hogy a helyreállítást, takarítást önerőből és szakszerűen elvégzik, f) amennyiben a közterület-használat a járműforgalmat érinti vagy befolyásolja, úgy szaktervező által – M 1:500 léptékű – forgalomtechnikai tervet 2 példányban, g) idényjellegű árusítás esetén a mobil árusítópult stb. megjelenését ábrázoló tervet vagy fényképet 2 példányban, h) olyan gépek, berendezések felállítása, üzemeltetése esetén, amelyeknek időszakos felülvizsgálata kötelező, az érvényes felülvizsgálati szakvélemény másolatát, i) minden olyan egyéb okirat másolatát, amely a közterület-használat engedélyezése során fontos és szükséges.

(3) Az elmaradt közterület-használatért a befizetett díj nem követelhető vissza. 13.§ (1) A közterület használatot elutasító határozat tar talmazza a 12.§ (1) bekezdésben írtak megfelelő alkalmazása mellett az elutasítás indokolását és a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. (2) 80Az elutasító határozat ellen a kézhezvételét kö vető 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A közterület-használat módja 14.§ (1) A közterületet úgy kell használni, hogy az ne zavarja a közterület más részeinek, a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát. A közterületen elhelyezett tárgyak, dolgok a városképet nem ronthatják. (2) A közterület használója köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat a használati időn túl a közterületről eltávolítani, valamint a közterületet rendben és tisztán tartani. (3) A közterület használata (igénybevétele) esetén alkalmazni kell a Ttör. ide vonatkozó rendelkezéseit is. 15.§ (1) Közterületen bármilyen javítási, tisztítási tevékenységet folytatni csak annak olyan részén, módon, 8 és 20 óra közötti időtartamban szabad, hogy az a környezetében lakókat, tartózkodókat semmilyen formában (zaj, por stb.) ne zavarja. (2) Szennyvízet, egyéb szennyező folyadékot közterületre kiönteni, kivezetni, kiengedni, vagy elhelyezni tilos. 16.§81 (1) Közterületen plakát csak az erre a célra létesített táblákon helyezhető el. (2) Épület, építmény falára, kerítésre, fára, járdára vagy úttestre, közmű- vagy köztéri objektumokra stb. plakátot elhelyezni tilos. (3) Plakátot csak úgy szabad elhelyezni, hogy az a már jogszerűen elhelyezett plakátot ne fedje, és időszerűségét követően – károkozás nélkül – eltávolítható legyen. A plakát eltávolítása annak a kötelessége, aki elhelyezte vagy akinek az érdekében elhelyezték. (4) Reklámhordozó, reklámberendezés elhelyezésére e rendelet 16/A.§-ának szabályai vonatkoznak.

A közterület-használati engedély, annak tartalma 11.§ A polgármester a közterület-használatot – amennyiben az minden előírásnak megfelel – engedélyezi, ellenkező esetben elutasítja. 12.§ A közterület-használatot engedélyező határozatnak tartalmaznia kell: a) a jogosított nevét, címét, az azonosításhoz szükséges adatokat, b) az engedélyezett közterület-használat célját, helyét, módját, idejét vagy időtartamát, nagyságát, c) a takarításra, eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását, d) a díj összegét, a fizetés módját, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit, e) a közreműködő szakhatóságok szakvéleményébe foglalt előírásokat, f) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést. g) ha szükséges, akkor azon kikötést, hogy a közterület-használat csak a munka-, balesetés egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet h) esetleges egyéb jogszabályi előírásokat. (2) A közterület-használati engedélyt csak annak jogosítottja, alkalmazottja, kisegítő családtagja vagy megbízottja használhatja, az nem ruházható át.

16/A.§82 (1) Közterületen reklámhordozó elhelyezésére e rendelet szerinti közterület-használati engedély, továbbá a Reklámhasznosítóval kötött közterülethasználati szerződés alapján és e rendelet szerinti

80

Mód: 4/2008.(III.3.) ör. Mód: 4/2008.(III.3.) ör. 82 Beiktatta a 4/2008.(III.3.) ör. 81

22

mértékű, a Reklámhasznosítónak történő díjfizetés ellenében van lehetőség. (2) Reklámhasznosító a reklámhordozó létesítőjével – amennyiben rendelkezik érvényes közterülethasználati engedéllyel és az esetleges egyéb jogszabályi feltételekkel (pl. építési engedély) – köteles a határozott idejű közterület-használati szerződést megkötni. A szerződés időtartama nem lehet hosszabb idejű, mint a Reklámhasznosítónak az önkormányzattal meglévő megállapodása. (3) A közterület-használat megszűnte esetén a reklámhordozó létesítője köteles az eredeti állapotot – külön kártalanítás nélkül – visszaállítani. (4) A közterület-használati szerződés megszegése esetén – eredménytelen felszólítást követően – a Reklámhasznosító felmondhatja a szerződést és kezdeményezi a közterület-használati engedély visszavonását.

(1) Közterületen bontási munkát a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet végezni, a külön jogszabályban84 foglaltak szerint. (2) Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója esetén a beruházó kérelmére lehet kiadni. (3) Közműjavítás esetén a hozzájárulást a közmű kezelője is kérelmezheti. 20.§ Közterület-bontási hozzájárulás kiadására kérelem alapján kerül sor, amelynek tartalmaznia kell a külön jogszabályban85 foglaltakon túlmenően a) a felbontást kérő nevét és címét, bankszámlaszámát, b) a tervezett felbontás helyét, kiterjedését, időtartamát stb., c) a felbontani tervezett közterület jellegét (közút, járda, padka, zöldsáv, parkoló stb.), d) a felbontás céljának, módjának leírását, e) a felbontásért és a helyreállításért felelős személy nevét, címét és elérhetőségét.

Mentesség a közterület-használati díj alól 17.§ (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni a) a rendészeti szerveknek, mentőknek, tűzoltóknak és a vízügyi szolgálatnak az alaptevékenységük céljára és idejére történő közterület-használatért, b) a külön megállapodás alapján elhelyezett szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezéséért. (2) Díjtalan közterület-használat engedélyezhető, ha a) a közterület-használat fontos önkormányzati érdeket szolgál, b) önkormányzati intézmény, szervezet, közhasznú szervezet stb. a használó.

21.§ (1) A benyújtott kérelem alapján – amennyiben az megfelel az előírásoknak – a polgármester – a műszaki osztály közreműködésével - közterületbontási hozzájárulást ad. (2) A közterület-bontási hozzájárulásnak tartalmaznia kell: a) a bontásra jogosult nevét, címét, b) a felbontásra engedélyezett közterület meghatározását, nagyságát stb., c) a helyreállítás ideiglenes és/vagy végleges határidejét, esetleg forgalombiztonsági okokból az azonnali helyreállítás előírását, d) a helyreállításra vonatkozó minőségi követelményeket, e) az 50 méterenkénti tömörségi vizsgálat (minimális tömörség Ty = 95%) igazolásának a szükségességét a vonatkozó előírás86 szerint, f) a garanciális, szavatossági elemeket, g) a hozzájárulásért fizetendő díj, illetve az esetleges késedelmi díj mértékét, h) nemteljesítés esetén a Polgármesteri Hivatal közterület-helyreállítási jogát és a költségek érvényesítési lehetőségét. (3) A hozzájárulás kiadásának feltétele a megállapított díj befizetésének igazolása. (4) Szilárd út vagy járdaburkolat az elkészültétől számított 5, park vagy zöldterület 2 éven belüli

A közterület-használat megszüntetése 18.§ (1) 83Az engedélyhez kötött tevékenység esetében engedély nélkül folytatott közterület-használatot haladéktalanul meg kell szüntetni és – ha szükséges – az eredeti állapotot az engedély nélküli közterülethasználónak vissza kell állítania. Ennek elmulasztása esetén az engedélyező hatóság az engedély nélküli közterülethasználó terhére és költségére a helyreállítást elvégezteti Az engedély nélküli közterület-használatért e rendelet 24. §-a szerinti szankciót kell alkalmazni (2) Meg kell szüntetni a közterület-használatát annak, aki az engedélyétől eltérő módon, időben, feltétellel stb. használja a közterületet vagy a díjfizetési kötelezettségének az előírt módon nem tett eleget.

84

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV.21.) MT rendelet, valamint a közutak igazgatásról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet. 85 A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet. 86 KHVM ÚT 2-3. 101: 1993 műszaki előírás.

Második rész A közterület felbontása, munkavégzés a közterületen 19.§ 83

Mód: 4/2008.(III.3.) ör. 23

felbontásához csak különösen indokolt esetben lehet hozzájárulni a 2. számú melléklet szerinti helyreállítási kötelezettség előírásával. (5) Október 31. és március 15. napja közötti közterület-bontáshoz – az azonnali hibaelhárítási munka kivételével – nem adható hozzájárulás. (6) Nagy mértékű bontás esetén szakaszolt hozzájárulás is adható.

Harmadik rész Közterület filmforgatási célú használata 24.§87 (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület használat (továbbiakban: közterület filmforgatási célú használata) vonatkozásában ezen rendelet szabályait az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22.§ (1) A felbontott közterületek helyreállítását az érvényben lévő műszaki szabványok és előírások, valamint a bontási hozzájárulásban előírtak szerint kell elvégezni, amit az engedélyező ellenőrizhet. (2) A helyreállított közterületet külön műszaki átadás-átvételi eljárás során kell a közterület kezelőjének átadni, ahol a garanciális, szavatossági elemekről – szükség esetén – jegyzőkönyv vehető fel.

(2) Közterület filmforgatási célú használata csak a szükséges mértékben korlátozhatja a közterületek rendeltetésszerű használatát és nem eredményezhet aránytalan terhet a közterülettel határos ingatlanok tulajdonosai, használói részére. A szükséges mérték meghatározására, valamint közterület használónak a Kormányhivatallal kötendő hatósági szerződés jóváhagyására – átruházott hatáskörben – a polgármester jogosult.

23.§ (1) A közterületen munkát végző köteles: a) a munkákkal érintett területtel szomszédos ingatlanok tulajdonosait, használóit a munkák megkezdése előtt nyolc (8) nappal értesíteni a munkavégzés kezdő és befejező időpontjáról, b) forgalomelterelés, korlátozás esetén – amennyiben az a tömegközlekedést érinti – az illetékes szolgáltatóval egyeztetni, c) a munkavégzés előtt három (3) nappal a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályát értesíteni, d) a munkahelyet és környékét folyamatosan tisztán tartani, a keletkezett törmeléket, földet stb. haladéktalanul elszállítani, e) a munka során a növényzet, közterületi műtárgyak stb. védelméről a bontási hozzájárulás előírtak, illetve a tőle elvárható módon megóvni, f) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, g) a közterület szakszerű helyreállítását haladéktalanul elvégezni/elvégeztetni, illetve az eredeti állapotot helyreállítani, h) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a hozzájárulásban előírt tömörségi jegyzőkönyvet az átvevőnek átadni. (2) A helyreállított burkolatért stb. a munkát végző garanciával tartozik, amely idő alatt az esetleges megsüllyedést köteles helyreállítani. A helyreállítás – felszólítás ellenére történő – elmulasztása esetén a Polgármesteri Hivatal a szükséges munkát a kötelezett terhére elvégezheti és jogosult annak bankszámlájáról a költségeket azonnali beszedési megbízással leemelni.

(3) A hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja: a) az eredeti állapot helyreállítását, b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását, c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást, d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról, e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztató megjelentetését a helyi médiában, f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is, továbbá g) hogy a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését folyamatosan biztosítja. (4) A filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az akadály elhárulása után az esetleges 87

Módosította a 23/2013. (VII. 22.) Ör. Hatályos: 2013. 07. 23. 24

kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül biztosítani kell a közterületet újra olyan időtartamban, ameddig a filmforgatás akadályozva volt. 24/A. §88 (1) Közterület filmforgatási célú használata esetén fizetendő közterület használat díja megegyezik az Mgtv. 3. mellékletében foglalt díjtételek mindenkori mértékével. (2) Az (1) bekezdés szerinti díj 50 %-át kell megfizetni, ha a film forgatásának célja Tamási város történelmének, kulturális örökségének, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek, valamint az önkormányzat intézményei, költségvetési szervei, társaságai tevékenységének a bemutatása. (3) Mentes a díjfizetés alól a közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő) filmalkotások forgatása. Záró rendelkezések 25.§ (1) Ez a rendelet – az 1. számú melléklet kivételével – a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően keletkező ügyekben kell alkalmazni. (2) 89hatályon kívül (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterület használatáról szóló – a 26/1995. (XII.21.), a 4/1996. (III.9.), a 7/1998. (IV.6.) és a 7/2000. (IV.3.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított – 15/1994. (XII.1.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. (4) 90E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról

szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

Hajdics József polgármester

Dr. Schutzbach Ferenc c. főjegyző

88

Beiktatta a 23/2013. (VII 22.)Ör. Hatályos: 2013. 07. 23. 89 Hatályon kívül helyezte a 4/2008.(III.3.) 90 Beiktatta a 16/2009. (VII. 1. ) ör. 25

1. számú melléklet a 10/2004.(IV.4.) számú önkormányzati rendelethez91 A közterület-használat nettó díjai Szám 1.

2.

3.

4. 5. 6. 7.

8. 9. 10.

11.

93

Közterülethasználat célja Díj mértéke A közterület fölé, a homlokzati falsíktól 10 cm-en túl nyúló a) üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, üzleti védő-, illetve előtető, 500 Ft/m2/hó 92 b) hirdető-berendezés, reklám-, cím vagy cégtábla 560 Ft/m2/hó elhelyezése Önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó, mobil figyelemfelhívó (un. „A”) tábla,24 960 Ft/db/hó továbbá a közterület légterében kifeszített önálló hirdető 1000 Ft/m2/hó berendezés elhelyezése Árusító és árusítással kapcsolatos pavilon, áru tárolására szolgáló konténer, szekrény ideideiglenes elhelyezése 800 (minimálisan 10 m2 ) Ft/m2/hó Elárusítóhelyek, üzletek előtti áruk bemutatása 200 Ft/ m2/nap Alkalmi és mozgóárusítás, szolgáltató tevékenység 350 Ft/m2/nap végzése94 Vendéglátó előkert 500 Ft/m2/hó Kiállítás, sport-, kulturális és politikai rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység folytatása 100 Ft/ m2/nap Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, valamint tüzelőanyag – 48 órát meghaladó – tárolása 500 Ft/m2/hó 24 Reklámhordozó, reklámberendezés 659 Ft/db/hó A 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó járművek, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, munkagépek és 8000 Ft/db/hó tartozékai stb. közterületen tárolása Minden egyéb esetben, amelyre engedély adható Egyedi megállapodás szerint

2. számú melléklet a 10/2004.(IV.4.) számú önkormányzati rendelethez Burkolat és zöldterület bontás utáni helyreállítása

91

Mód: 4/2008.(III.3.) ör. Hatályos: 2008. 04. 01-től. Mód.: 33/2009. (XII. 28.) ö. Hatályos: 2010. 01. 01-től 93 Mód.: 33/2009. (XII. 28.) ö. Hatályos: 2010. 01. 01-től 94 Mód: 13/2008.(V.5.) ör. Hatályos: 2008. 06. 01-től. 92

26

I. 1. 2.

3.

4. 5.

6.

II. 1. 2. 3.

A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell elvégezni: A helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell elvégezni. Ha az út burkolatát egy sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában, félpályásan kell helyreállítani, úttengely felbontása esetén pedig az út teljes szélességében helyreállítandó. Amennyiben az út, vagy a 3 méternél szélesebb járda területének 50%-át felbontják, úgy a beruházó köteles a felbontott burkolat kopórétegét teljes szélességében újjáépíteni és szükség esetén a szegélyt megemelni. Ha az útburkolat 70%-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni. A 3 méternél keskenyebb járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességében újraépíteni, szükség esetén a szegélyt és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni. Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani. A zöldterület bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell elvégezni: Összefüggő park vagy zöldterület bontása esetén a bontással és anyagtárolással érintett teljes területen 30 centiméteres mélységig talajcserét kell elvégezni. Az úttest szegélye és a járda közötti zöldterület bontása esetén az érintett terület teljes szélességében 30 centiméteres mélységig talajcserét kell végezni. A felbontással, talajcserével érintett terület füvesítését el kell végezni és azt az első kaszálásig gondozva, jegyzőkönyvileg átadni.

Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2005.(X. 9.) számú önkormányzati rendelete az ivóvíz- és csatornahálózat használatának egyes szabályairól Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7.§-a alapján, – figyelemmel a közműves ivóvíz ellátásról és a közműves szennyvíz elvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) Korm. rendeletre –, az alábbi rendelet alkotja: Vízmérő hiányában e rendelet melléklete szerinti átalánnyal kell megállapítani a díjfizetés alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget.

l.§. E rendelet hatálya kiterjed a települési víziközmű üzemeltetőjére és a víziközmű üzemeltetőjének szolgáltatását igénybe-vevő fogyasztókra.

(2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasz-nált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség a (3)(5) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás stb.) nem csökkenthető. (3) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elvezetett szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. (4) Ha a hatósági intézkedés miatt a vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékeny-ségéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a csatornadíj megálla-pításánál figyelembe vett vízmennyiséget.

2.§. E rendelet alkalmazásában fogyasztó a viziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosa, illetőleg egyéb jogcímen használója. 3.§. A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz és a közüzemi csatornamű szolgáltatásért a külön önkormányzati rendeletben95 megállapított díjat kell fizetni. 4.§. (l) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvíz mennyiséget vízmérővel kell meghatározni, ettől eltérni csak műszakilag indokolt esetben lehet. 95

Jelenleg a 25/2004.(XII.31.) sz. ör.

27

(5) Csökkenteni kell a csatornadíj megállapításánál figyelembevett mennyi-séget a szolgáltató és fogyasztó írásbeli megállapodása, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékmérőn mért elkülönített locsolási víz-használat mennyiségével.

(l) A szolgáltató a 4.§-ban meghatározottak alapján lehetőség szerint a nem lakossági nagyfogyasztónak havonta, a többi fogyasztónak kéthavonta, de évente legalább egyszer köteles elszámolást küldeni. (2) A szolgáltató jogosult két elszámolás közötti időszakban az előző időszak átlagfogyasztása alapján számlát kibo-csátani. (3) Abban az esetben, ha a díjváltozás időpontja és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló ivó-, ill. szennyvíz mennyiséget idő-arányosan meg kell osztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra.

5.§. (l) A víz-, és/vagy csatornaszolgáltatást illegálisan vételező fogyasztó a mindenkor érvényes víz- és csatornadíj ötszörösének megfelelő emelt díjat köteles megfizetni az alábbiakban meghatározott időtartamra vonatkoztatva. E rendelet szerint illegális vételezésnek minősül a jogszabályoktól, vagy a meglévő szerződésben foglaltaktól eltérő szolgáltatásvételezés. (2) Az (l) bekezdés szempontjából fogyasztónak minősül az a szolgáltatás-vételező is, aki a szolgáltató tudta és hozzájárulása nélkül csatlakozott a víz-, és /vagy szennyvízcsatorna törzshálózatra, és így az írásbeli szerződés nem-, de a víz-, és /vagy csatornaszolgáltatásra irányuló jogviszony bizonyíthatóan létrejött. Másrészt fogyasztónak minősül az a szolgáltatásvételező is, akivel az írásbeli szolgáltatási szerződés annak ellenére nem jött létre, hogy a szolgáltató a szerződés tervezetét igazolhatóan postára adta, vagy más igazolható módon megkísérelte részére eljuttatni, ugyanakkor a szolgáltató és a szolgáltatásvételező között a víz- és/vagy csatornaszolgáltatásra irányuló jogviszony bizonyíthatóan létrejött. (3) Az emelt díj számításának időalapja: a legális víz-, és/vagy csatornaszolgáltatás vételezés helyreállítása, vagy nyilván-tartásba vétele,vagy megszüntetése, és az illegális szolgáltatásvételezés megállapí-tását megelőző legutolsó érvényes leolvasás között eltelt idő. Hiteles mérésre alkalmas mérővel nem rendelkező fogyasz-tási helyek esetében, az adott számlázási tömbben megszokott gyakoriságú időpontokat kell figyelembe venni. A- mennyiben a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy az illegális szolgáltatásvételezésre rövidebb időtartamban kerül sor, az emelt díj számításának időtartama ezen rövidebb időtartam. (4) Az emelt díj számításának mennyiségi alapja: az illegális szolgáltatásvételezési állapot feltárását megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított-, vagy az illegális szolgáltatásvételezési állapot felszámolását (nyilvántartásba vétel, helyreállítás) követő legális szolgáltatás-vételezés első 3 hónapjában mért fogyasztás alapján egy napra számított átlagfogyasztásnak az illegális szolgáltatás-vételelezés időtartamára alkalmazott része. Hiteles mérésre alkalmas mérővel nem rendelkező fogyasztási hely esetében, e rendeletben meghatározott átalányfajták alapján számított vízmennyiség, az illegális szolgáltatásvételezés időtartamára alkalma-zott része.

7.§. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közműves ivóvíz ellátásról és a közműves szennyvíz elvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet egyéb rendelkezései az irányadók. 8.§. (1) Ez a rendelet kihirdetését követően 2005. november 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról

szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.” 96

Hajdics József polgármester

Dr. Schutzbach Ferenc c. főjegyző

6.§. 96

28

Beiktatta a 16/2009. (VII. 1.) ör.

Melléklet I. Lakó- üdülőingatlanok vízfogyasztásnak figyelembe vehető átalány-mennyiségei l. Beépített ingatlanok l.l. udvari csappal 40 l/fő/nap l.2. épületeken belüli, de lakásokon kívüli vízcsappal 60 l/fő/nap l.3. mint l.2, de lakáson kívüli vízöblítéses WC-vel 75 l/fő/nap l.4. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal 65 l/fő/nap. l.5. mint l.4, de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 80 l/fő/nap l.6. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal vízöblítéses WC-vel 95 l/fő/nap l.7. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal vízöblítéses WC-vel, 120 l/fő/nap hagyományos fűtésű (fürdőhengeres)fürdőszobával l.8. mint l.7, de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 150 l/fő/nap l.9. mint l.8, de központi melegvizellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 180 l/fő/nap 2. házikerti locsolás l l/m2/nap (Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50 %-ának alapul vételével) 3. gépkocsi mosás (tömlővel) 400 l/szgk/hó 4. állatállomány itatása számos állatonként 40 l/db/nap 5. közkifolyókon fogyasztott víz átalány mennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint 30 l/fő/nap 6. a személyi tulajdonban álló – vállalkozáson kívüli – nyaralók, üdülők, házikertek esetében az I/l.-3. pontokban megállapított átalánymennyiségek alapján évente összesen 5 hónapra (május-szeptember hónapokra) kell a díjat felszámítani.

II. Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. kórházak, szülőotthonok betegágyanként 400 l/nap 2. kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel betegágyanként 600 l/nap 3. szanatóriumok betegágyanként 200 l/nap 4. szanatóriumok mosodaüzemmel,dolgozónként további 120 l/nap 5. szakorvosi rendelőintézetek,orvosi munkahelyenként 440 l/nap 6. a./ felnőtt körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként 250 l/nap b./ gyermek körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként 280 l/nap 7. gyógyszertárak munkahelyenként 80 l/ nap 8. szociális otthonok férőhelyenként 210 l/nap 9. bölcsődék férőhelyenként 135 l/nap l0. óvodák férőhelyenként 90 l/nap ll. fogászati rendelők, orvosi munkahelyenként 520 l/nap

III Oktatási intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei l. általános- és középiskolák, szakmunkásképző intézetek tantermenként l.l. zuhanyozó nélkül 150 l/nap l.2. zuhanyozóval 600 l/nap 2. napközi otthon gyermekenként 50 l/fő/nap 3. diákétterem, menza 3.l. konyha nélkül csak ételmelegítéssel adagonként 50 l/nap 3.2.konyha étteremmel adagonként 120 l/nap 4. diákszálló étkeztetés nélkül bentlakóként 150 l/nap

IV. Kulturális intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. filmszínházak férőhelyenként

8 l/nap 29

2. színházak férőhelyenként 3. kultúrházak 3.1. állandó üzemmel, büfével férőhelyenként 3.2. időszakos üzemmel, büfé nélkül férőhelyenként 4. közkönyvtárak, látogatónként 5. múzeum, kiállítás látogatónként

18 l/nap 22 l/nap 15 l/nap 10 l/fő/nap 8 l/fő/nap

V. Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. szállodák, üdülők ágyanként 1.1. egycsillagos 1.2. kétcsillagos 1.3. háromcsillagos 1.4. négycsillagos 1.5. ötcsillagos 2. kemping férőhelyenként 2.1. egycsillagos 2.2. kétcsillagos 2.3. háromcsillagos 2.4. négycsillagos 3. motel férőhelyenként 4. éttermek 4.1. melegkonyha étkeztetés nélkül 4.2. hidegkonyha étkeztetés nélkül 4.3. étterem konyha nélkül 4.4. étterem konyhával 5. italbolt, bisztró, cukrászda, eszpresszó vendégenként

60 l/nap 90 l/nap 210 l/nap 350 l/nap 500 l/nap 50 l/nap 70 l/nap 100 l/nap 200 l/nap 150 l/nap 50 l/adag/nap 12 l/adag/nap 75 l/adag/nap 90 l/adag/nap 4 l/nap

VI. Sportpályák vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. sportolók létszáma szerint 2. locsolás 3. befogadóképesség (közönség) szerint

30 l/nap 3 l/m2/nap 3 l/fő/nap

VII. Egyéb vízfogyasztások figyelembe vehető átalány-mennyiségei 30 l/m2/nap

1. iroda, hivatal 2. közterületek tisztántartása esetenként 2.1. burkolt közlekedési felületek locsolása 2.2. a 2.1. alá nem tartozó utcák, parkolóhelyek 2.3. zöld területek locsolása

3 l/m2 5 l/m2 3 l/m2

A nem lakossági vízhasználó tulajdonában lévő ingatlanok esetén az I. és V. fejezetben irt átalány-mennyiségek vízfogyasztásának díjmeghatározásánál idényjellegű használat esetén a tényleges használat időtartamára kell számítani. Az I/l-I/9. pont alatti vízfogyasztást a bejelentett lakosok, az I/6. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell meghatározni. Az átalány mennyiségek kiszámításához szükséges adatokat a szolgáltató jogosult évenként egy alkalommal a fogyasztótól bekérni. A csak időszakosan, valamint időszakonként változó igénybevétellel használt létesítmények figyelembe vehető átalányfogyasztását a II-III-IV, valamint a VI-VII. csoportokban a fogyasztó bevallása alapján számítható éves átlagos igénybevétel szerint kell a szolgáltatónak meghatározni.A fel nem sorolt – és nem mért – vízfogyasztások mennyiségét a szolgáltatónak műszakilag megalapozott számítással kell meghatároznia. Vita esetén bírósági eljárás kezdeményezhető.

30