V. Országos Kéménykonferencia
2008. Március 27-28. Oláh Csaba Pest megyei Kéményseprők A tervegyeztetés és a kémények kivitelezés közbeni ellenőrzésének fontossága 2008.március 21.
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 1.oldal Az 51/1999. (XII.25) BM rendelettel módosított 27/1996. (X.30.) BM rendelet 11.§ (1) bekezdése alapján az „Új égéstermék-elvezetőket kivitelezés közben, eltakarás előtt a kémény kivitelezőjének jelenlétében a szolgáltatóval ellenőriztetni kell. A megrendelésnek a szolgáltató 3 munkanapon belül köteles eleget tenni. Az ellenőrzés eredményét a szolgáltató szakvéleménnyel igazolja.” Mi lett volna ennek az értelme 2008.január 01. előtt a tervengedélyezés szempontjából nézve? A tervtől való esetleges eltérés esetén a tervet le kellett volna módosítani és lett volna egy módosított építési engedély az égéstermék elvezető(k) vonatkozásában. A módosított égéstermék elvezető(k)nek természetesen meg kell felelnie a vonatkozó szabványoknak, szabályzatoknak és egyéb előírásoknak.
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 2.oldal Mi lenne az értelme 2008.január 01. után ? Mivel már nem kötelező a tervengedélyeztetés az újonnan létesítendő égéstermék elvezetők esetében, így az előző pontban szereplő tervmódosítás sem kötelező az eltérés esetén, így ilyen szempontból nincs értelme a közbenső vizsgálatnak. Akkor mi értelme lett volna, illetve lenne a közbenső vizsgálatnak ? A hő- és az áramlástechnikai ellenőrzés kivételével minden más szerkezeti előírás vizsgálható és még esetleg időben és talán még valamivel olcsóbban korrigálható, mint az eltakarás után. Tulajdonképpen itt most fel lehetne sorolni tételesen a vonatkozó szabvány összes pontját, amit ilyenkor vizsgálni kellene. Ehelyett csak néhány jellemzően előforduló hibát említenék meg a következő oldalon:
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 3.oldal Hibák: -
-
födémátvezetéseknél a beton gerenda vagy a beton koszorú az égéstermék elvezető egyik „oldala” fafödémek esetén a tűzvédelmi védőtávolság be nem tartása fa anyagú tartószerkezetek ill. éghető anyagok esetén a tűzvédelmi védőtávolság be nem tartása – itt sokszor a kivitelezők nem tudják, hogy az MSZ EN 1443 szerinti jelölésben mi jelenti a védőtávolságot, továbbá a kőművesek (mint kéményépítők) és az ácsok sem ismerik még a régi magyar kéményszabvány vonatkozó részeit sem felső tisztítási lehetőség (padlástéri tisztítóajtó vagy kitorkollás megközelíthetőségének) elhagyása kéménytest (kéménypillér) megvésése, épületgépészeti berendezések, vezetékek kéményfalban, kéményfalra rögzítve tetőn lévő nyílászárókkal kapcsolatos védőtávolságok be nem tartása - elsősorban a zárt égésterű tüzelőberendezések vonatkozásában probléma a GMBSZ vonatkozó részeinek be nem tartása (tartatása)
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 4.oldal
-
Az előző probléma esetében példamutató az elosztói engedélyes tervjóváhagyójának – a gázkészülék felszerelőjének – üzembehelyezőjének és a meósnak az együttműködése (legalábbis a mi szolgáltatási területünkön lévő legnagyobb gázszolgáltató esetében). Kéménykitorkollási magasság megfelelőségének vizsgálata (ez egy külön előadást megérő és már korábban megvalósult tématerület, a maga ellentmondásaival) Végül de nem utolsó sorban az utóbbi pár év sláger problémája nálunk, ami ráadásul nincs is megfelelően leszabályozva. Ez pedig a zárt égésterű tüzelőberendezések koncentrikus égéstermék elvezetőinek és a szilárd, illetve tartalék (az is szilárd üzemű) kémények közötti védőtávolság kérdése. Alapvető az a megoldás az építész (és sajnos sok épületgépész) tervezők körében, hogy egymás melletti kürtőkben vagy egymáshoz közel van a szilárd tüzelés, a tartalékkémény és a zárt égésterű tüzelőberendezés koncentrikus égéstermék elevezető berendezése.
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 5.oldal Ilyen esetben a zárt égésterű tüzelőberendezés a fedkő magasságából szívja a friss levegőt. Mellette 15 cm-re pedig ott van a szilárd tüzelésű tüzelőberendezés égéstermékének kilépési pontja. Az egyidejű üzemvitel a gyakorlat szerint nem kizárt, mivel a HMV termelést többségében nem a szilárd tüzelés biztosítja. Továbbá, ha a zárt égésterű tüzelőberendezés égéstermék elvezető berendezése „túl közel van” a falazott vagy köpenyelemes égéstermék elvezetőhöz, akkor a zárt égésterű tüzelőberendezés azon lecsapódó égésterméke károsíthatja azt. Mi az amire a közbenső vizsgálat nem jó, amire csak az előzetes tervfelülvizsgálat volt jó ? - égéstermék elvezető nem megfelelő elhelyezkedése - égéstermék elvezető alulméretezettsége
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 6.oldal Ez utóbbi két probléma utólag egyáltalán nem orvosolható vagy csak igen nagy költséggel (bontás, újraépítés vagy átépítés). Az elmúlt 9-10 év tapasztalata azt mutatja, hogy a tervezők – de még sok esetben a kémény gyártók, forgalmazók sem ismerik a szabványokat, műszaki szabályozásokat. A liberalizáció adta szabadság buktatóival és veszélyeivel vagy nincsenek tisztában, vagy nem törődnek vele. Az elkészült égéstermék elvezetők esetében pedig majd a tulajdonos – kivitelező –kéményvizsgáló háromszög fog egymással vitatkozni, esetleg pereskedni. A tervező pedig majd vonogatja a vállát mondván ő mindent jól csinált és nem érti, hogy a kéményseprő meg mit szórakozik vele. Ő már addigra megkapja a tervezői díját, ellentétben a kivitelezővel, akit nem fizetnek ki, mert nem tudja átadni az elkészült munkáját. A tulajdonos meg nem kap használatba vételi engedély, mert legfeljebb hibajegyzéke lesz szakvélemény helyett.
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 7.oldal Az első oldalon említett rendeleti pont értelmében a kivitelezés közbeni ellenőrzés kötelező lenne, azonban a szolgáltató csak akkor végezheti el, ha azt megrendelték tőle ! Ha nem rendelik meg, és nem történik meg az ellenőrzés, jelenleg annak sincs semmilyen következménye. Az előzetes tervjóváhagyást amúgy sem lehet a közbenső vizsgálattal helyettesíteni. Példákat lehetne sorolni mindkét félnek pro és kontra, mivel elég sok sérelem gyűlt fel az elmúlt években mind a tervezők, mind a kivitelezők mind pedig a szolgáltatók részéről egymás irányában. Ami biztos, hogy ez az új ÖTM rendelet csak további problémák forrása lesz a zárt engedélyezési rendszer megszakadása miatt. Végezetül 2 db beadott terv, amelyek olyan hibákat tartalmaznak – az egyik még a 2. tervezői módosítás után is –, amik utólag javíthatók ugyan de nem túl olcsón:
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 8.oldal
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 9.oldal
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 10.oldal
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 11.oldal
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 12.oldal
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 13.oldal
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 14.oldal
A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága – 15.oldal
