2008. ( ) Korm. rendelete

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

______________________________________________________________________________

A Kormány …/2008. (… …) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának a)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A KKB: a) elnöke: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, b) elnökének illetékes helyettese: a katasztrófa típusa szerint, a kormányzati feladat- és hatáskörnek megfelelően a védekezésben leginkább érintett miniszter, nukleáris baleset esetén az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatója, a Kat. 3. §-ának w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) főigazgatója, c) tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, az állategészségügyért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az élelmiszerbiztonságért, az élelmiszeriparért, az energiapolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparpolitikáért, a kereskedelemért, a közlekedésért, a környezetvédelemért, a növényegészségügyért, a rendészetért, a vízgazdálkodásért, a külpolitikáért, a kormányzati, közigazgatási informatikáért, a nemzetbiztonságért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, valamint az OAH és az OKF főigazgatója. (2) A KKB ülésein tanácskozási joggal részt vesznek: a) a KKB Tudományos Tanács elnöke, b) a KKB Titkársága vezetője,

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI _____________________________________________________________________________________

c) a KKB Operatív Törzs vezetője, d) a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetője, e) a KKB elnöknek döntésétől függően, azon központi államigazgatási szerv vezetője, illetve megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő, vagy napirenden kívül megvitatni kívánt kérdés érint, valamint f) a KKB elnöke által meghívott szakemberek. (3) A KKB elnökét akadályoztatása esetén a rendészetért felelős miniszter helyettesíti. Akadályoztatásuk esetén a KKB miniszter tagjait a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, a nem miniszter tagokat, valamint a tanácskozási joggal rendelkező személyeket pedig szervezetszerű helyettesük képviselheti, akiket a KKB ülésén a helyettesített személlyel azonos jogok illetnek meg.” 2. § (1) Az R. 3. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A KKB állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot, valamint katasztrófahelyzetben Operatív Törzset és védekezési munkabizottságot működtet. (2) A KKB Titkársága és Operatív Törzse a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv bázisán, Veszélyhelyzeti Központja az OKF bázisán működik. A KKB Titkársága működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, a KKB Veszélyhelyzeti Központ működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az OKF, míg a KKB Operatív Törzs működését együttesen biztosítják. Részleges alkalmazáskor a KKB Operatív Törzs – az OKF-ből kijelölt személyi állománnyal – az OKF-en is működhet. (3) A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzs vezetőjét a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetőjét az OKF főigazgatója nevezi ki. (4) A KKB Titkársága: a) előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, nyilvántartja a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti vagy munkaidőn túli elérhetőségét, b) figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a KKB éves feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, melyről havonta tájékoztatja a KKB elnökét és az üléseken a KKB-t, c) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját.”

2


(2) Az R. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A KKB Operatív Törzs önállóan vagy a védekezési munkabizottsággal egyidőben végzi a katasztrófa következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések előkészítését, és az alárendelt szervezetekre vonatkozóan javaslatot tesz a végrehajtásra az érintett tárcák részére. A védekezési munkabizottság megalakulását követően a KKB elnöke által meghatározott – különösen a katasztrófákkal összefüggő lakosságvédelmi feladatok koordinálásával kapcsolatos – feladatokat látja el.” 3. § Az R. 5. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Katasztrófahelyzetben a KKB döntés-előkészítő szerveként a szakmai feladatok ellátását védekezési munkabizottság koordinálja. (2) védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet az érintett miniszter – akinek az adott katasztrófatípus, illetve feladatok végrehajtása az első helyi felelősségébe tartozik – a minisztériumban, illetve az általa irányított központi államigazgatási szerv bázisán a következő esetekben: a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízgazdálkodásért, b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért, c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás – felszíni vizek szennyeződése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok – felszámolásának irányítására a környezetvédelemért, d) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért, e) a földrengés következményeinek felszámolására a katasztrófák elleni védekezésért, f) a Kat. 3. §-ának w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a katasztrófák elleni védekezésért, g) a Kat. 3. §-ának w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos – ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező – veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért, h) a tömeges méretű migráció kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért, i) a járványok megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért, illetőleg állategészségügyért, j) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi

3


és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési, hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért, k) külföldön katasztrófa- vagy polgári veszélyhelyzetbe került magyar állampolgárok felkutatása, megsegítése és hazajuttatása érdekében a külpolitikáért, l) a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a kormányzati, közigazgatási informatikáért való felelőssége körében.” 4. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A védekezési munkabizottság vezetője a katasztrófatípus szerint leginkább érintett miniszter által kijelölt vagy felkért vezető beosztású személy. A KKB illetékes elnökhelyettese javaslatára a védekezési munkabizottság vezetőjének a katasztrófatípus által érintett miniszterrel egyetértésben a más miniszter által felügyelt (irányított) szerv vezetője, illetve annak helyettese is felkérhető.” 5. § Az R. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A védekezésre való felkészülés érdekében a KKB Operatív Törzs és a védekezési munkabizottságok évente részleges gyakorlatot, 3-5 évente a teljes katasztrófavédelmi irányítási rendszert érintően rendszergyakorlatot tartanak.” 6. § Az R. a következő címmel és 6/A. §-sal egészül ki: „A KKB működése „6/A. § (1) A KKB – tagjai 2/3-ának szavazatával – maga határozza meg ügyrendjét. (2) A KKB tagjainak katasztrófavédelemmel kapcsolatos részletes feladatait az általuk vezetett központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni. (3) A KKB szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart ülést. (4) A KKB elnöke javaslatot tehet a KKB döntéseinek a Határozatok Tárában történő megjelentetésére.”

4


7. § Az R. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során a KKB:] „c) értékeli az előző év súlyos balesetei, katasztrófái kezelésének, a nemzetközi együttműködésnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak, valamint az előző évi felkészülés tapasztalatait, erről, illetve a következő év katasztrófavédelmi, felkészülési, megelőzési feladatairól, a központi államigazgatási szervek katasztrófavédelmi gyakorlatairól, a következő évek ezirányú tevékenységének fő irányairól évente előterjesztést készít a Kormány részére,” 8. § Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A KKB-t a védekezésre való felkészülés időszakában az éves feladattervnek megfelelően a KKB elnöke hívja össze. 9. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 13. §-a (2) bekezdésének k) pontjában „az önkormányzati és területfejlesztési” szövegrész helyébe „a katasztrófák elleni védekezésért felelős” szövegrész, 17. §-ának (1) bekezdésében, 17. §-a (2) bekezdésének f)-g) és, j) pontjában az „az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe „a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv” szövegrész, 12. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében „Az önkormányzati és területfejlesztési” szövegrész helyébe „A katasztrófák elleni védekezésért felelős” szövegrész, 17. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében „Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe „A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv” szövegrész, 11. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „Koordinációs Titkárságon” szövegrész helyébe a „KKB Titkárságán” szövegrész, 17. §-a (2) bekezdésének i) pontjában a „KKB állandó Koordinációs Titkárságának” szövegrész helyébe a „KKB Titkárságának” szövegrész, 8. §-a (2) bekezdésének d) pontjában az „országos hatáskörű szervek” szövegrész helyébe a „és más központi államigazgatási szervek” szövegrész, 17. §-ának (1) bekezdésében, 17. §-a (3) bekezdésének felvezető szövegében „az országos hatáskörű szervek” szövegrész helyébe a „más központi államigazgatási szervek” szövegrész, 17. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „(országos hatáskörű szervek és)” szöveg5


rész helyébe az „és más központi államigazgatási szervek, valamint)” szövegrész, 14. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „illetékes” szövegrész, az R. 3. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 6. §-ának (5) bekezdésében, 10. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 11. §-ának (5) bekezdésében „az Operatív Törzs” szövegrész helyébe „a KKB Operatív Törzs” szövegrész lép. 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet, valamint a Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat 2009. április 1-jén hatályát veszti. (3) A KKB tagjainak az általuk vezetett központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatát az R. e rendelet 6. §-ával beiktatott 6/A. § (2) bekezdésének megfelelően 2009. április 1-ig kell módosítani. Gyurcsány Ferenc

6


Részletes előterjesztés Az előterjesztés tárgyát képező, a témát szabályozó, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítása több okból is indokolt, amelyek az alábbiak szerint foglalhatóak össze. Az előterjesztésben szereplő kormányrendelet-tervezet többek között a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért felelős KKB új összetételének kialakítását, illetve az operatív működést elősegítő módosításokat tartalmazza. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény létrehozta a KKB irányításában meghatározó szerepet betöltő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, majd a törvény 2008. évi módosítása során az Önkormányzati Minisztériumot, így az ebből adódó változások átvezetése szükséges az R.-ben. Az előterjesztés a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvénnyel összhangban a KKB tagjaiként az érintett minisztereket jelöli meg, mivel államtitkárok nem jelölhetőek ki a bizottság tagjaiként. A Kormány szervezetalakítási szabadságának alkotmányos követelményéből nem következik, hogy törvényeken kívül más jogforrásokban (így például kormányrendeletben, kormányhatározatokban) a miniszterek feladatkör szerinti megjelölése kötelező. Ezekben az esetekben a Kormány tagjainak konkrét, valamint a feladatkör szerinti megjelölése is egyaránt elfogadható, ugyanis a kormányzatot a módosítások végrehajtása tekintetében – önmagán kívül – nem korlátozza semmilyen külső tényező. A KKB működőképességének biztosítása érdekében az előterjesztés a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos feladatot ahhoz a személyhez vagy szervezethez telepíti, aki azt ténylegesen ellátja. Így elkerülhető az, hogy katasztrófahelyzetben vita alakuljon ki a feladat végrehajtásával, illetve a felelősséggel kapcsolatban. A tervezetben megfogalmazott rendelkezések egyértelművé teszik a védekezési munkabizottságok vezetőinek kinevezését, ugyanakkor megteremtik annak feltételeit, hogy a katasztrófatípus szerint leginkább érintett ágazaton kívül más tárca vagy központi államigazgatási szerv vezető munkatársa is felkérhető legyen a védekezési munkabizottság vezetésére, ha a KKB illetékes elnökhelyettese szerint ez indokolt és célszerű. A tervezet legalizálja a védekezési munkabizottság és a KKB Operatív Törzs egyidejű működését, de ugyanakkor egyértelműen elkülöníti a KKB két munkaszervének tevékenységét és felelősségét. A gyakorlati tapasztalatokra épülő módosítás szerint katasztró 7


fahelyzetben a védekezési munkabizottság megalakulásáig a KKB Operatív Törzs a lakosságvédelmi feladatok mellett a katasztrófa jellegének megfelelő halaszthatatlan szakmai feladatokat is koordinálja. A KKB Operatív Törzs a védekezési munkabizottság működésének megkezdésekor ez utóbbi feladat- és hatáskört átadja az ágazati felelősséggel rendelkező szervezetnek. Az R. hatálybalépését követően a KKB több alkalommal került aktivizálásra mind éles esetben, veszélyhelyzet kihirdetésével a folyóinkon levonult árvizek és a rendkívüli téli időjárás okozta káresemények kezelésére, mind a nukleárisbaleset-elhárítás modellező gyakoroltatás formájában. A KKB alkalmazása során számos szakmai tapasztalat halmozódott fel, amelyek elemzésének eredményei beépültek a tervezetbe. Összességében megállapítható, hogy a módosítással a KKB hatékonyabban és operatívabban képes kezelni a nemzetközi és országos szinten jelentkező hagyományos és új típusú katasztrófák okozta következményeket. Az előterjesztés a KKB szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat) hatályon kívül helyezi, ezáltal a kettős (rendeleti és határozati) szabályozást megszünteti. A szervezeti rendre vonatkozó rendelkezések az R.-ben, a kifejezetten működésre vonatkozó szabályok a KKB által elfogadva, ügyrendben kerülnek rögzítésre. A Korm. határozat jelenleg a KKB tagjainak általános és részletes feladatait is tartalmazza. Az előterjesztés szerint e feladatokat az érintett minisztériumok, illetve más központi államigazgatási szervek szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2008. október Dr. Gyenesei István

8

2008. ( ) Korm. rendelete

Recommend Documents