MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP
2008. április 3.
TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁSOK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA ÉS HATÓSÁGI DÍJAI
Kardos Sándor Igazgató ATI-KTVF
Vázlat
Bevezetés
Jogszabályi háttér
Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása
Hatósági díjak Dél-alföldi termálkutak jellemzıi és hasznosításuk
Bevezetés XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései A szénhidrogén-kutatás során növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olajvagy gázmezık mellett melegvizet találtak. Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet. Nagyobb települések fúrattak hévízkutakat balneológiai célra. A ‘60-as években nagy lendületet vett : Az Országos Mőszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezıgazdasági vagy kommunális főtési célra szolgáló hévízkutak létesítését.
A hévízkutak létesítésének idıbeli alakulása: mind a db-szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az ‘50-es évektıl fellendülés, a ‘60as években tetızés, majd csökkenés. A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén. A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %). Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelı fürdık száma: 16 db.
Az ATIKTVF területén lév hévízkutak építési éve
% U % %U U %U % U % U % U % %U U U %U % % U % U % % % U U U % U % U % U U % % % U % % % U % % U U U % U %U % U % %U U U % U % U % U % U % % % % % % U U U U U % U U % % %% U % % U U U %U % % %U %U U % U U % % U %U % UU % % U % U % U %U UU U % % U U % % U U % U % % U %U % U U U % % % U %U %U U U % % U U %U % %U U % U % % U % U % Szeghalom U % U % % U U % % U % %U U %U %U % % U % % %U U U U %U % U U % U % % U U % U %U U % % U U % U %% U % % % % % % U U U U % U % U % U U % % U % U U % % U U % % U U % % U U % % U U % % U U % % U % U %U %U % U U %U % U %U U %U U U % % %U % % % U U U % % U % % U U % % % UU % % %U % U U %U %U % U % U % Kecskemét UU U U U % %U %U U % % % U %U % U % % U % U Szarvas % U U % U % U % U % % U U % % % U U % U U % % % U U U % U % % U U % %U U % % % U U % U U % % % %U U U % % U U %U U % U % % U U % U % % U % % %U U %U % U U % U %U U % U % U % % U %U U % U % U % U % % U U % U %U U % % U %U U % U % % U % U % % U UU %U U %U % U % U %U % % U Békéscsaba % %U U % U U % %U % U U %U % %U % U %Szentes % % % U % U U U % % U % U % U % %U U U % % % U U % U UU % % U U % % U % %U U U U % U %U U % % %U U % % % U U % % U % % % U UU % UU % U % U % U % % U %U U Orosháza U % U UU %% % % %U % U U % U U % U év % % % U U % U % U U % U % % % U UU U % % % U U % % 1800 - 1878 U U % U % U Kiskunmajsa % 1879 - 1919 U % U % U % U % U % U % %Mez U % U %U % 1920 - 1945 U U %U U %U %U % U % % U U % U % U % kovácsháza %U % U % U U % U % 1946 - 1964 U % U % U % U % % % U U % U U % % 1965 - 1974 U %U U %U % % % U U U % % U % U % % U U % % U % U % U %U % 1975 - 1984 % U %U U U % U U %% % U U % % U U % % U % U U % % %U U % U % U U U % %Szeged % 1985 - 2000 U U U % % U % %U U % U U % U U U % % U % % U % U % U % % U város % %U %U %U % U U % U % %U % U %U % U U %U U % UU % U falu % U % % U % U U N csatorna % % U % U folyó 0
9
18
27
36 Kilometers
KTVF határ
Jogszabályi háttér
Korábbi szabályozás
a szennyvízbírságolásról szóló 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés
a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme érdekében, továbbá a hévízkutak állagának fenntartására szükséges a hévízkutak kötelezı idıszakos mőszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról szóló 2/1971. (V. 18.) OVH rendelkezés, illetve a hévízmővek (hévízkutak) üzemeltetési szabályzatának kiadásáról szóló 8/1970. (V. É. 6.) OVH utasítás elıírásainak a betartása is.
Hatályos szabályozás
1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása következtében 2004. január 1. óta a kizárólag energetikai célú termálvíz kitermelése esetén a hasznosított vizet vissza kell táplálni
A 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezést és a 203/2001.(X.26.) Korm. rendeletet a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet váltott fel1, ami a felszíni vizek minıségi védelmét a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelettel együtt szabályozza. • a Korm. r. 19.§ (3) bekezdésébıl kikerült az energetikai célú hasznosítással kapcsolatosan az egyedi határérték megállapítására vonatkozó tiltás2 • jelentıs változás, hogy a meglévı termálvíz hasznosítók részére meghatározott türelmi idıt két évvel meghosszabbította a jogszabály (2010 . december 31. helyett 2012. december 31.)
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe a Felügyelıség döntésétıl függıen környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek.
Az EU Víz Keretirányelvében (2000/60) meghatározottak alapján született meg a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyőjtı gazdálkodás egyes szabályairól . A rendelet célja, hogy a vizek külön jogszabályban meghatározott jó állapotának elérése és fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket egységes keretbe foglalja.
Változások a jogalkalmazásban
Energetikai és balneológiai célra hasznosított, meglévı termálkutak esetében: Termálkutak a 220/2004.(VII.21.)Korm. rendelet alapján új üzemeltetési vízjogi engedélyt, úgynevezett szennyvízkibocsátási engedélyt kaptak. A kibocsátásra vonatkozó határértékek a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján lettek meghatározva. A termálkutak ellenırzése a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenırzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján történik.
A termál csurgalékvíz a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében kockázatos anyagot (pl: fenol, ammónia, arzén stb.) tartalmazhat. Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából e rendelet 4. számú melléklete szerinti elıvizsgálatot kell elvégeznie. Ennek keretében vízfolyásba történı bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás idıszakosságát is. A hatóság az elıvizsgálati kérelem eredményei alapján dönt az engedély kiadásáról.
A felszín alatti vizek és a földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékekrıl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes miniszteri rendeletben rögzített szennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni.
Újonnan létesítendı termál visszasajtoló kútpár engedélyezési eljárása
A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet alapján a tevékenység elıvizsgálat köteles, a felügyelıség döntésétıl függ, hogy szükséges –e a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzése.
A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelemnek a 18/1996.(VI.2.) KHVM rendelet elıírásainak kell megfelelnie.
Kapcsolódó jogszabályok
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a védıidomok, illetve védıterületek kialakításának, a vízbázis biztonságba helyezésének és tartásának kötelezettségét az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízbázisokra is kiterjeszti.
A hévízkutatás és – termelés – függetlenül a hasznosítás módjától – a vízgazdálkodási törvény hatálya alá tartozik és vízjogi engedély alapján végezhetı (1995. évi LVII. tv. és 72/1996. (V.22.) Korm. rend.). A felszín alatti vízkészletekbe történı beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeirıl szóló 101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet. A vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló 94/2007. (XII.23.) KvVM rendelet. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007.(XII.23.) Korm. rendelet.
Hatósági díjak
A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke
Környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelızı elızetes vizsgálat (I.43.pont) 250.000 Ft Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV.20.4 pont) 1.200.000 Ft
Vízjogi létesítési és fennmaradási engedélyezéskor:
Vízhasználattól függıen (pl. fürdık termálkútjainál) 5 m3/nap mennyiségig (I.20.3.1. pont) 20.000 Ft 5 m3/nap-tól 15 m3/nap mennyiségig (I.20.3.2. pont) 60.000 Ft 15 m3/nap-tól 50 m3/nap mennyiségig (I.20.3.3. pont) 90.000 Ft 50 m3/nap-tól 100m3/nap mennyiségig (I.20.3.4. pont) 120.000 Ft 100m3/nap mennyiség felett (I.20.3.5. pont) 150.000 Ft
geotermikus vízhasználat mennyiségtıl függetlenül (I.20.3.6.pont): 500.000 Ft
(101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet szerint geotermikus energia hasznosítását szolgáló vizilétesítmény: a víz hıtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelı, illetve visszatápláló kút.)
Vízjogi üzemeltetési engedélyezéskor:
a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 %-a (I. 21.pont)
szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-a (I.22.pont)
módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtétel 40 %-a (I.21.pont és 44.pont)
Egyéb eljárások igazgatási szolgáltatási díjának mértéke: Egyedi szennyvíz-kibocsátási határérték megállapítása (I. 18.pont): 100.000 Ft. A felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 28.§ (2) bekezdése alapján jóváhagyott önellenırzési terv (I.24 pont): 15.000 Ft
Az engedélyek módosítási eljárása, ha az csak az ugyanazon engedélyes adataiban bekövetkezett változások miatt szükséges (I.45.pont) 5.500 Ft
A termálkutak üzemeltetése során fizetendı különbözı díjak, járulékok, bírságok
Vízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A vízgazdálkodásról ill. a 43/1999.(XII.26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról)
Vízterhelési díj (2003. évi LXXXIX. tv. A környezetterhelési díjról)
Vízszennyezési bírság (220/2004,(VII.21.) Korm. rendelet ill. 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet)
Bányajáradék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról)
A termálvizek visszasajtolása esetében nem kell fizetni:
vízszennyezési bírságot, vízkészlet járulékot.
A Dél-alföldi termálkutak jellemzıi és hasznosításuk A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1-3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elı. A nagyobb mélységben lévı vizek fölött több helyen vízrekesztı agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elı. 1 m3 vízzel több m3 gáz is felszínre kerül ezekbıl a rétegekbıl. A gáz fıként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is elıfordul.
Az ATIKTVF területén lév hévízkutak talpmélysége
W ' W W' ' W' ' W ' ' W W W ' W' ' W' ' W W W ' W ' W ' W ' W ' W W ' ' W ' W ' W W ' W ' W ' ' W ' W ' W ' ' W W ' W' ' W ' W W ' W ' W ' W W ' W ' W ' ' W' ' W ' W W W W ' W ' ' '' WW W ' W ' W' ' W' W W ' W' W W' ' W ' W ' W ' '' W W ' W ' W ' ' W W ' W ' W W ' W' ' W ' ' W ' W W ' W' ' W' ' W ' W ' W W W' ' W ' W W ' W ' W ' Szeghalom W ' W ' W ' W ' W W' ' W' W W ' W ' W ' W ' W ' W' ' W' ' W ' W ' ' W ' W W ' W ' W ' W ' W ' W' W ' W ' W ' W ' W ' W ' ' W ' W' ' W W ' W ' W W W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' ' W W ' ' W' W' W ' W' W ' W' ' W' ' W W W W ' W ' W ' W W ' W ' ' W ' W' ' W W ' W ' ' W' ' W W' ' W' ' W ' W' ' W ' Kecskemét W W' W ' W W ' W ' W W' W W ' W ' Szarvas W ' W ' W ' W' ' W' ' W ' W ' W ' W ' W W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W W' W ' W ' W ' W ' W W ' W ' W' ' W ' W W' ' W ' W ' W ' W ' ' W W ' W ' W W' W' ' W ' W ' W' ' W ' W W ' W ' W' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W' ' W ' W ' W' W ' W ' W ' W ' W W ' W' ' W' W ' W ' W' W W ' Békéscsaba W ' W' ' W ' W W' ' W ' ' W' W' ' W W W ' WSzentes ' W ' W ' W ' W ' W W ' W W ' W ' W' ' W' W W' ' W ' W ' W ' ' W W' ' W W' ' W ' ' W' ' W W ' W' W W ' W ' W' ' W W ' ' W' ' W W W ' W ' kútmélység (m) W ' W ' W ' W ' W ' Orosháza W ' W W ' W' ' W ' W ' W ' W W ' W ' ' W W ' ' W' W 1 - 200 ' W W ' W' ' W' W W ' W ' W ' W ' W ' W 200 - 500 ' Kiskunmajsa W ' W ' W ' W ' W ' W 500 - 1000 ' W ' W ' ' W W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W' ' W Mez kovácsháza W ' W' ' W 1000 - 1500 ' W W ' W ' W' W ' W ' W' W W 1500 - 2000 ' W' ' W' W' ' W' ' W W ' W ' W W ' W ' W ' W ' W ' W W ' W ' W ' W ' W ' W 2000 - 2500 ' W ' W' ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W' ' W ' ' W W ' WSzeged ' W ' W ' W' ' W ' W W ' W 2500 - 4000 ' W ' W ' W ' W ' W ' W ' W W' ' W ' W ' W W ' W' ' W' W város W W' W' ' W' ' W' ' W ' ' W W ' ' W W falu W ' W N csatorna W ' W ' W ' folyó 0
9
18
27
36 Kilometers
KTVF határ
Az ATIKTVF területén lév hévízkutak talph mérséklete S #
S # S S# # S S # ## S S # S S # S # S # S # # S# # S # S# S # S # S # S# # S # S S S # S # S # S S # S ## # S S #
# S S S # S# # S# # S S ## S # # SS
S #
# S S #
S# # S# S S S # # S #
S # S # # # S S # S S# # S# S # S # Szeghalom S S # S# # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S# S # S # # S S # S S # S # S # S # # S # S # S S # S # S # S # S # S # # S S S # # S# S# S # # S# # S S # S# S # S # S S # S # S # S# # S # S # S # S # Kecskemét S # S # S # S # S S # S S# # S # S # Szarvas S # S # S # S# # S# S # S # S# # S # S # S # S # S S # S # S S# S # S # S S# # S # S # S # # S S S# S# # S # S# # S # S # S S# S # S # S # S# # # S S S# S # S # S # S # S S # S# # S # S # S # S S # Békéscsaba SS # S# # S # S # S# # # # S S S # S # SSzentes # S # S # S # S # S S # # S S# # ## S S# # S # S # S # S S # S S # S # # # S S# # S S SS # # S# # S # # S # S S S# # S S # S# S# # Orosháza S S # talph mérséklet (C°) S # S# # S # S # S # S # S # S S # S # S # S# # S # S S 20 - 30 # S # S # S # Kiskunmajsa S 30 - 50 # S # S # S # S # S 50 - 70 # S # SMez # # S S# S# # S# # S S S kovácsháza S# # S # S # S 70 - 90 # S # S # S # S # S# S# S S 90 - 100 # S # # S# # S S # S # S # S # S # S # S # S # S 100 - 120 # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # S # SSzeged # S 120 - 165 # S # S # S# # S # S # S # S S # S# # S # város S # S# S# # S # S # S S # S S # S # S # S # falu # S S # S # S # # N csatorna S S # S # folyó 0
9
18
27
36 Kilometers
KTVF határ
Komplex hasznosítási formák: a magasabb hımérséklető hévíz hıenergiáját elıször a főtırendszerekben csökkentik, majd használati vizet melegítenek vele, a harmadik lépcsıben a közeli strandfürdıbe juttatják (Szentes, Hódmezıvásárhely, Szeged és Kisteleken). A termálkutak jelentıs részét kizárólag csak energetikai célra hasznosítják. Területünkön 2007. évben 10 termál visszasajtoló kútpár elızetes vizsgálatát bíráltuk el, létesítési vízjogi engedélyt 7 kútpár esetben adtunk.
Köszönöm a figyelmüket!
