Intézetünk hírei Közérdekű információk
•
Szeretettel köszöntjük kollégáinkat az új nevelési év kezdetén. 2007/2008. nevelési évi munkájukhoz sok szakmai sikert kívánunk!
•
A Hírek e lapszámával postázott „Pedagógiai-szakmai szolgáltatások kínálati és árlistája 2007/2008. tanév” c. kiadványunk kezeléséhez, a megrendelésekhez szeretnék ezúton segítséget nyújtani. A kiadvány a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatási kínálatát tartalmazza a 2007/2008. tanévre. Intézetünk ingyenes és térítéses szolgáltatásokat kínál a közoktatási törvény 36. §-ának megfelelő szolgáltatási területeken. Szolgáltatásainkat a közoktatási törvény rendelkezése értelmében 3 célcsoport számára kínáljuk: fenntartóknak; közoktatási intézményeknek és pedagógusoknak; valamint szülőknek és diákoknak. Intézetünk szorgalmazza a tanítási-tanulási/nevelési folyamat közvetlen segítését, óralátogatás, óraelemzés, módszertani tanácsadás, illetve munkaközösségi bemutató óra/bemutató foglalkozás és tanulságainak megbeszélése formájában (lásd Kínálat közoktatási intézmények számára, Ingyenes szolgáltatások I/B/1. pont). Ingyenes helyszíni szaktanácsadást biztosítunk tanévente 4 óra időkeretben nagyobb létszámú nevelőtestületek; székhelyintézmények és tagintézmények; kistérségek, mikrotérségek intézményei, munkaközösségek számára (lásd Kínálat közoktatási intézmények számára, Ingyenes szolgáltatások I/B/2. pont). Ezen felül együttműködő partnereinknek bónuszórákat biztosítunk. Bónuszhoz juthat az az intézmény, amelynek volt térítéses megrendelése; kistelepülésen működik; mérőeszköz-fejlesztésben, -kipróbálásban vesz részt; helyszínt biztosít szakmai programjainkhoz. A bónuszórák számának meghatározása intézményünkkel való egyeztetés alapján történik. A nem önkormányzati fenntartású intézményeknél egyéni mérlegelés alapján történik a szolgáltatás térítésmentességének megállapítása. Kistérségeknek, intézményvezetői, szakmai munkaközösségeknek együttműködési megállapodásunk keretében biztosítunk ingyenes programokat. Intézetünk SAKK minősítést elnyert intézmény, így szolgáltatásaink között megtalálható EU-s pályázatok írásának segítése is (lásd Kínálat közoktatási intézmények számára, Ingyenes szolgáltatások I/C/9. pont).
26
1.
2.
3.
A Nyugat-Dunántúlon működő Térségi Óvoda- és Iskolafejlesztő Központ (TIOK) két és fél éve a HEFOP 3.1.2-es pályázat keretében alakult, amelynek vezetését a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet látja el. A központ célja és feladata volt a kompetencia alapú nevelés-oktatás bevezetése, a tapasztalatok begyűjtése a konzorcium intézményeiben. Az első projektszakasz jelenleg lezárult. Bízunk a program további folytatásában. Szeretnénk, ha a kompetencia alapú nevelés-oktatás a megyében, a régióban, a kistérségek minden intézményében megvalósulna. A pedagógiai intézet – mint a konzorcium vezetője – törekszik arra, hogy a megszerzett tudást átadja valamennyi pedagógusnak. Várjuk azon intézmények, pedagógusok, fenntartók együttműködését – a program folytatásában bízva –, akik szívesen megismernék a kompetencia alapú nevelést-oktatást. Kínálatunkat célcsoportjaink szerint rendszereztük: fenntartóknak; közoktatási intézményeknek (óvoda, iskola); szülőknek, diákoknak. Ezen belül kínálunk előadásokat, kompetenciafejlesztő tanfolyamokat, akkreditált tanfolyamokat és felnőttképzési programokat. Az akkreditált továbbképzések költségeinek fedezetére szolgálhat a pedagógus-továbbképzési normatíva, valamint az önerő is. A térítéses szolgáltatások mellett található összegek bruttó árak (tartalmazzák a szolgáltatás árát + az útiköltség-átalányt + az egyéb költségeket). Térítéses szolgáltatásainkat – tekintettel a közoktatási intézmények nehéz anyagi körülményeire – a piaci ár alatt, az önköltséghez közelítő szinten kínáljuk. Előadások Kihelyezett formában elsősorban nevelőtestületi értekezletekre, munkaközösségi foglalkozásokra vehetők igénybe. Előadásainkat megrendelhetik kistérségek, intézményvezetői munkaközösségek is. Kompetenciafejlesztő tanfolyamok Kínálatunk legtöbb programja 20 órás vagy rövidített időtartamú képzés. Nem akkreditált, így nem számít bele a hétévenkénti kötelező pedagógustovábbképzés 120 órájába. Ezért finanszírozása az éves pedagógustovábbképzésre fordítható keretből nem lehetséges. Akkreditált tanfolyamok Akkreditált tanfolyamaink legalább 30 órás továbbképzések, melyek beleszámítanak a hétévenkénti kötelező pedagógus-továbbképzés 120 órájába. Akkreditált továbbképzéseink finanszírozhatók az éves pedagógustovábbképzésre fordítható keretből. Az egy főre jutó részvételi költségeket az egyes programoknál feltüntettük. Akkreditált tanfolyami kínálatunkból rövidített időtartamú és helybe vitt nem akkreditált tanfolyamokat is lehet igényelni. Amennyiben egy teljes nevelőtestület igényli a tanfolyamok valamelyikét, akkor az összköltség meghatározása egyedi megállapodás alapján történik.
26
4.
Felnőttképzési kínálat Intézetünk 2005 januárjában akkreditált felnőttképző intézmény lett, ezért képzéseket kínálunk az intézmények nem pedagógus alkalmazottainak, valamint magánszemélyeknek is. Lehetőség van arra is, hogy felnőttképzéseinket kihelyezzük a megye kistérségeibe, városaiba vagy egy-egy iskolába/óvodába. Ajánlatunk belső munkatársaink és szaktanácsadóink kínálata; amennyiben más egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatásra jelentkezik igény, intézetünk vállalja ennek megszervezését és teljesítését. Kiadványunk tartalmazza a szolgáltatások megrendeléséhez szükséges formanyomtatványokat és a továbbképzésekhez a jelentkezési lapokat. Kérjük, tanév eleji megrendeléseiket lehetőleg 2007. szeptember 20-ig írásban küldjék meg intézetünknek! A tanév során természetesen intézetünk fogadja évközi megrendeléseiket is, melyet írásban (a kiadványban található megrendelőlapon vagy levélben), telefonon, e-mailen is elküldhetnek intézetünkbe.
Győr-Moson-Sopron MPI Nyugat-dunántúli TIOK Központ A HEFOP 3.1.2. „Az egész életen át tartó tanulásra felkészítő, kompetencia alapú nevelési-oktatási hálózat működtetése a nyugat-dunántúli régióban” c. projekt, melynek konzorciumvezetője a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet volt, 2007. június 30-án befejeződött. A projektben végzett munkákról, eredményekről „Az együttműködéssel a kompetenciafejlesztésért a NyugatDunántúlon” c. kiadványban számoltunk be, amelyet minden megyebeli intézményhez eljuttatunk. Azok az intézmények, akik a megyei tanévnyitó értekezleten nem vették át a kötetet, postai úton kapják meg azt. A projektben végzett tevékenységekről DVD film is készült, melyet az ősz folyamán levetítünk az érdeklődőknek. Ennek helyéről, időpontjáról a Híreken illetve a honlapunkon keresztül értesítjük az intézményeket. Bízunk benne, hogy a kompetencia alapú oktatás ezzel nem fejeződik be a térségben, hanem egy új pályázattal, új intézményeket is bevonva megkezdett innovációs tevékenységünket folytatni tudjuk. Március:
26
Március 3-án Nagykanizsán rendeztük meg hetedik szakmai találkozónkat és a szakmai műhelyfoglalkozásokat. Március 20-án a suliNova Kht. és a Térségi Iskola- és Óvodaközpontok közös konferenciája „Mérleg” címmel került megrendezésre Budapesten. A hónap folyamán újabb mérés lesz az iskolákban A kompetencia alapú oktatással, a programcsomagokkal, a további pályázati lehetőségekkel kapcsolatban érdeklődni lehet Baráth Lászlóné projektmenedzsernél ( 96/529-413).
§ •
Intézményvezetők rovata
JOGSZABÁLYFIGYELŐ Magyar Közlöny (MK)
2007: XLIV. tv. Egyes, a gyermek- és fiatalkorúak egészségének védelmét
szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról (MK 67. szám I. kötet 4526. o.) 123/2007. (V. 31.) Korm. r. A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól (MK 67. szám I. kötet 4544. o.) 126/2007. (VI. 1.) Korm. r. A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól, valamint egyes kormányrendeleteknek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre való jogosultság igazolásával összefüggő módosításáról, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról (MK 68. szám I. kötet 4756. o.) 145/2007. (VI. 25.) Korm. r. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2007. év után járó tizenharmadik havi illetménye ez évi részletének finanszírozásáról (MK 79. szám 5572. o.) 2007: LXXIII. tv. Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról (MK 80. szám 5593. o.) 2007: LXXXII. tv. Egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről (MK 83. szám 6109. o.) 2007: LXXXVII. tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról (MK 87. szám 6444. o.) 2007: XCVIII. tv. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról (MK 91. szám 6891. o.)
26
2007: C. tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
•
módosításáról (MK 91. szám 6897. o.) 182/2007. (VII. 10.) Korm. r. A központi elektronikus szolgáltató rendszerről (MK 92. szám 6947. o.) 2007: CIV. tv. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról (MK 93. szám 7078. o.) 1057/2007. (VII. 18.) Korm. h. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007. júliusban induló két konstrukciójáról (MK 95. szám 7146. o.) 202/2007. (VII. 31.) Korm. r. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról (MK 102. szám 7640. o.) 211/2007. (VIII. 7.) Korm. r. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról (MK 105. szám 8036. o.) A KÖZALKALMAZOTTAKRA VÁLTOZÁSÁRÓL
VONATKOZÓ
JOGSZABÁLYOK
Az Országgyűlés a 2007. évi C. törvénnyel döntött a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) módosításáról, amely a Magyar Közlöny 2007. július 9-én megjelent 91. számában (6897–6907. o.) került közzétételre. A közalkalmazotti törvény kiegészítéseként a Magyar Közlöny 105. számában (8036–8039. o.) megjelent a törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) módosításáról rendelkező 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet. Az alábbi összefoglaló a módosító jogszabályok pedagógus közalkalmazottakat érintő lényegesebb rendelkezéseit mutatja be rendszerbe szedve, segítve ezáltal a száraz törvényszövegben történő eligazodást. 1.) A kötelező pályáztatás rendszere (Kjt. 20/A–20/B. §) Közalkalmazotti jogviszony főszabály szerint pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Főszabály alóli kivétel, ha felmentés okának felmerülése esetén a munkavállaló a munkáltató felajánlására írásban nyilatkozik a munkáltató által iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségügyi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör elfogadásáról (Kjt. 30/C. §). A felajánlás elfogadásából keletkező áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül is létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez
26
pályázat kiírása kötelező. Ez esetben a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. A pályázati felhívásban meg kell jelölni: a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését, b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat, c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.
•
•
•
Közzététel: A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Személyügyi Központ) internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenően, ha a fenntartó aa) önkormányzat, a székhelyén, ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított tizenöt nap lehet. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a pályázatnak a Személyügyi Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. A Személyügyi Központ internetes oldalán való közzétételre vonatkozó szabályok 2008. január 1-jétől lépnek hatályba. Ennek kereteit meghatározó kormányrendelet jelenleg még nem jelent meg. A pályázati felhívást az előzőeken kívül az oktató-nevelő munkát végző intézményeknek az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenniük. A pályázat benyújtásának határideje – ha a pályázat hosszabb határidőt nem állapít meg – az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában történt közzétételtől számított harminc nap. Nem kötelező nyilvános pályázat meghirdetése, ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor. A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. A benyújtott pályázat tartalma – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
2.) A kötelező próbaidő alkalmazása (Kjt. 21/A. §, R. 3/A. §)
26
A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.
26
•
•
Kivételek: Áthelyezés, illetve meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén a próbaidő kikötése nem alkalmazható. Azonos felek közötti újabb kinevezés esetén nem lehet próbaidőt megállapítani. Ettől eltérően, próbaidőt kell megállapítani, ha a) a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése szerint szűnt meg (azaz a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap), és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező, vagy b) a kinevezést megelőző közalkalmazotti, közszolgálati, ügyészségi, illetve bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonya fegyelmi büntetéssel vagy – ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot – tartós alkalmatlanság, illetve nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel került megszüntetésre. A miniszter megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a próbaidőt nem lehet megállapítani. Ennek a felhatalmazásnak eleget téve a R. meghatározta ezen eseteket. Így ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek a) az oklevélszerzését (záróvizsgáját) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt R. 3. §-a alapján már határozott időre foglalkoztatták [a) az a közalkalmazott, aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyermek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottat helyettesít; b) akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelező óra 50%-át; c) az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidő 50%-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.]
26
feltéve, hogy az a)–c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. 3.) A gyakornoki idő (Kjt. 22. §) Az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. Azt, hogy mi minősül az alaptevékenység ellátásával összefüggő munkakörnek, a R. 4. §-a határozza meg: A gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására – a R. mellékletében meghatározottak szerint – pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiaiszakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki a) az előző bekezdésben felsorolt bármilyen munkakörben teljesítette a gyakornoki követelményeket, illetve b) rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A szakmai gyakorlat az alábbi esetekben szerezhető meg: a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni! A gyakornoki idő tartama A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F–H fizetési osztályba tartozó munkakörökben három év. A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a más közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatóhoz történő áthelyezés! A gyakornoki idő tartamába nem számít be: a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint
26
c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama. A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről. Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik megfelelő egyenértékű szakmai gyakorlattal, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ez esetben a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszonyt nem szünteti meg. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy azzal egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt a) „nem megfelelő minősítés” miatt megszűnik, vagy b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való – az egészségügyi alkalmatlanság kivételével – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került. A szakmai követelmények rendje A miniszter által meghatározott követelmények alapján a munkáltató állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait. Ezen felhatalmazás alapján a R. 4/A–4/C. §-ok rendelkezései az alábbi részletszabályokat tartalmazzák. 4/A. § (1) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás. (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje
26
a) az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, b) az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, c) a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok – Kt.-ban meghatározott – jogait és kötelezettségeit, d) a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, e) a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását. (3) A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok a) megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait, b) megismerje az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, c) alkalmassá váljon a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, tehetséges tanulókkal való foglalkozás), d) elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket (a továbbiakban a (2)–(3) bekezdésben felsoroltak: szakterületek). (4) Közoktatási intézményen belül történő munkakör változás esetén a gyakornoktól nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését. (5) A számonkérés feltételeit, a gyakornoki minősítés különös szabályait a közoktatási intézmény gyakornoki szabályzata tartalmazza. A gyakornoki szabályzatban kell meghatározni továbbá a szakmai követelményrendszert, valamint a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet. (6) A munkáltató szakterületenként szakmai vezetőt (segítőt) jelöl ki, aki a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint segíti a gyakornok felkészülését. A szakmai vezető (segítő) a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint – szövegesen – értékeli a gyakornok teljesítményét. A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a szakmai vezetők (segítők) együttesen kialakított véleményét. (7) A szakmai vezető (segítő) felkészíti a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára, e körben a) az iskola helyi tantervében, az óvoda nevelési programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerű megválasztására,
26
c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, d) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására. (8) A szakmai vezető (segítő) szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, továbbá – ha igényli – konzultációs lehetőséget biztosít számára. (9) A szakmai vezetőt (segítőt) a (7)–(8) bekezdésben rögzített feladatok ellátásáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésként a (8) bekezdés szerint megtartott órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. 4/B. § (1) A gyakornoki szabályzatot az intézmény vezetője adja ki. A gyakornoki szabályzat kialakítása során egyeztetni kell az érintett szakmai munkaközösségekkel. A gyakornoki szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri a nevelőtestület véleményét. (2) A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 4/C. § (1) A gyakornok részére a gyakornoki idő alatt a heti kötelező óraszám felett tanítás, foglalkozás megtartása csak e rendelet 11/A. §-ának (2) bekezdése c) pontjában meghatározott okból rendelhető el. A munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében a gyakornok munkaköri feladatként csak a következők teljesítésére köteles: részt vesz a nevelőtestület munkájában, és ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat. (2) A munkáltató az e rendelet 11/B. §-ában meghatározott feladat-ellátási terv készítésénél a szakmai vezető (segítő) tevékenységét a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok elosztásánál köteles figyelembe venni. (3) A gyakornok részére osztályfőnöki megbízás csak írásban adott hozzájárulásával adható. R. 20. § (2) Az e rendelet szerinti gyakornoki szabályzatot 2007. december 31-éig kell elkészíteni azzal, hogy eddig az időpontig az érintett előírásokat, követelményeket a munkáltató állapítja meg. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítő javaslatát is köteles meghallgatni, valamint b) a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható. A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdés szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.
26
Egyéb joghatások A gyakornoki idő tartama alatt bekövetkező felmentés esetén nincs a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége, nem alkalmazhatóak a Kjt. fegyelmi jogra és eljárásra vonatkozó rendelkezései, azonban a jogviszony rendkívüli felmentéssel megszüntethető! 4.) Magasabb vezetői, vezetői megbízás megszüntetése (Kjt. 23. §)
•
A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A lemondást követően a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. • A megbízás visszavonása, valamint a határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ezek a jogszabályi rendelkezések 2008. január 1-jétől hatályosak. A törvény hatálybalépése (2007. szeptember 1.) és 2007. december 31. között a munkáltató a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti vagy más, iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség. 5.) A fenntartói jog átadásával kapcsolatos szabályok pontosítása (Kjt. 25/C. §) A pontosítás azon esetkört célozza, amikor az átadási szándék bejelentésével kapcsolatos tájékoztatást megelőzően elindul a jogviszony megszüntetésének folyamata, amely lehetséges, hogy csak a tényleges átadást követően realizálódik. A 25/A–25/B. §-t nem kell alkalmazni, ha az átadást legalább 30 nappal megelőző tájékoztatás (25/A. § (2) bekezdés) szerinti időpont előtt a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, illetve b) megkötött megállapodás – ideértve az áthelyezést is – alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik. Ezen időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén az átadás időpontját követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, illetőleg ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.
26
Az átadás meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak – a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti díj figyelembevételével kell meghatározni. 6.) A felmentés, végkielégítés rendszerében bekövetkezett lényegi változások •
• •
Jelen összefoglaló 4. pontjában említettek alapján 2007. szeptember 1. napját követően közölt felmentések vonatkozásában nincs a munkáltatónak felmentési lehetősége a magasabb vezető, vezető megbízás visszavonása, vagy határozott idejének lejártakor, amennyiben az eredeti vagy más munkakörben történő továbbfoglalkoztatás nem lehetséges. Amennyiben a felmentés indoka a közalkalmazott tartós alkalmatlansága, nem megfelelő munkavégzése – az egészségügyi alkalmatlanság eseteit kivéve – a felmentési idő 30 napra rövidül. Mivel a gyakornoki idő alatti foglalkoztatásra nem alkalmazhatóak a közalkalmazotti fegyelmi jog szabályai, a jogalkotó kvázi fegyelmi vétségként ennek időtartamára intézményesíti a rendkívüli felmentés intézményét az alábbiak szerint: Kjt. 33/A. § (1) A munkáltató a gyakornoki idő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint megindokolni. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
26
(3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. (4) Rendkívüli felmentés esetén – e törvényben előírt kivételektől eltekintve – a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.
•
A jogalkotó igyekszik megteremteni valamennyi garanciáját annak, hogy amennyiben van betölthető álláshely a munkáltatónál, vagy a fenntartó (esetlegesen másik fenntartó) által működtetett valamely hasonló intézményben, a közalkalmazott a munka világában tartható legyen. Amennyiben ezen törekvések ellenére a közalkalmazott további foglalkoztatásához, áthelyezéséhez nem járul hozzá, a jogalkotó csökkentett összegű végkielégítést irányoz elő részére az alábbi szabályok szerint: Kjt. 37. § (9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére azért került sor, mert kérelme alapján a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna, c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte. Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.”
26
7.) A létszámcsökkentés „kiváltása” részmunkaidős foglalkoztatással (Kjt. 30/B. §) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén (vagyis amennyiben az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése – különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése – következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség) nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének olyan tartalmú módosítását, hogy munkaidejük együttes mértéke ne haladja meg a tervezett felmentéssel esetlegesen érintett közalkalmazotti létszámhoz kapcsolódó, a kérelem benyújtásakor érvényes munkaidő mértékének a felét. A kérelmet valamennyi érintett közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét. A kissé „nyakatekert” megfogalmazás az alábbi példán bemutatott jogalkotói célt kívánja előmozdítani: amennyiben 4 teljes munkaidőben foglalkoztatott állományból 2 fő létszámcsökkentése lenne indokolt, valamennyi közalkalmazott együttesen írásban kérheti, hogy továbbra is 4 közalkalmazott maradjon meg félállásban. A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét – a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában – a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani. 8.) A munkáltató munkahely-felajánlási kötelezettségének rendje (Kjt. 30/A. § és 30/C. §) A jogszabály szigorú eljárási követelményeket támaszt tervezett felmentések esetén, amelynek lényege, hogy addig ne kerülhessen sor felmentésre, ameddig a munkáltató szervezeti rendjén belül, vagy fenntartója által fenntartott más hasonló munkahelyen képzettségének megfelelő más betöltetlen munkakör részére felajánlható. Az ilyen esetben felmerülő eljárási lépések logikai rendben az alábbiak: 8.1. Felmentésre okot adó valamely körülmény fennállása esetén – a tartós alkalmatlanság, vagy nem megfelelő munkavégzés eseteit kivéve – a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja a) a munkáltatón belül,
26
b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. 8.2. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakörfelajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)–c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. 8.3. Ha a közalkalmazott kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg a b) pontjában említett másik munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II–VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza. A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók. Másik munkáltatónál betöltetlen munkakörről csak e munkáltató vezetőjének egyetértésével adható tájékoztatás. 8.4. A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a) a felajánlható munkakörről (munkakörökről) vagy a pályázat lehetőségéről, továbbá b) a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, valamint munkakörük megnevezéséről, továbbá a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezés módosítással megállapítható munkaidő mértékének felső határáról.
26
8.5.
A tájékoztatást követő öt napon belül a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve b) a 30/B. § szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell. 8.6. A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A felajánlott munkakör elfogadásáról szóló nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni. 9.) A fenntartói kör jogosultságainak bővülése (Kjt. 30/D. §, 44/A. §) E törvény alkalmazásában fenntartónak kell tekinteni a munkáltató alapító szervét vagy azt a szervet, amelyre e jogot átruházták, illetve ilyen a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat. 9.1. A racionális és célszerű létszámgazdálkodás biztosítása érdekében a jogalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy több intézményfenntartó helyi önkormányzat együttesen tegyen eleget a munkahely felajánlásával kapcsolatos tájékoztatás kötelezettségének. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a Kjt. új, 30/D. §-a tartalmazza. Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a 30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése érdekében. A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok fenntartásában lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak időbeli hatályáról. A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekről, illetve azok hiányáról. Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója a tájékoztatási kötelezettség gyors és zavartalan biztosíthatósága érdekében elektronikus adatnyilvántartást vezet
26
a) a munkáltató, továbbá b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreiről. A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör a) megnevezéséről, továbbá b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről. 9.2. Az önkormányzati fenntartók közötti célszerűbb létszámgazdálkodást erősíti a munkajogi kirendelés alkalmazhatósági körének bővítése is. A Kjt. 44/A. § alapján tulajdonosnak minősül a fenntartó, aki kezdeményezheti a munkavállalók kirendelését.
•
•
A Munka Törvénykönyve 106. §-a alapján a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor, és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát, a) amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. Ennek alkalmazásakor tulajdonosnak tekintendő a munkáltató fenntartója is, amely kezdeményezheti a közalkalmazott kirendelését. A Munka Törvénykönyve 150. §-ának (1) bekezdése szerinti a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni. Ezen intézkedése megtételére kezdeményezési jogot kapott a fenntartó az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatás érdekében.
26
9.3. A munkáltató fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munkaés pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők 10.) A felmentési védelem, korlátozás változásai (Kjt. 31/A–32. §) Főszabályként a felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően a) a 30/A. § szerinti munkakör-felajánlási lehetőség, illetve b) a 30/B. § szerinti kinevezés módosítási lehetőség esetén az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében. Ez teljesen logikus jogalkotói döntés, hiszen a felmentésre okot adó körülmény felmerülésekor elinduló tájékoztatási folyamat már egyértelműen jelzi a munkavállaló felé esetleges „veszélyeztetettségét”, így amennyiben a felmentési védelem szabályozása nem adna kivételt a főszabály alól, egy – ahogy ilyen esetekben gyakran lenni szokott – hosszabb időtartamú táppénzes állomány késleltethetné a munkáltatói döntés végrehajthatóságát. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos további felmentési korlát a Kjt. 32. § (1) bekezdése, amely szerint a közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van; b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít. Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására a 32. § (1) bekezdésében említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a tartós alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés, valamint a nyugdíjasnak minősülés esetei. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.
26
11.) Garantált illetményt növelő százalék változásai (R. 14/A. §) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett – a kinevezésében feltüntetett – további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben – kéthavi tanítási időkeretre vetítve – a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani. Az OKM honlapján elhelyezett segédanyag remekül rávilágít ennek miértjére: „2007. szeptember 1-jétől emelkednek a pedagógus-munkakörhöz tartozó kötelező óraszámok. A további szakképzettség hasznosításáért járó illetménynövekedés feltétele az, hogy a kinevezésben feltüntetett további szakképzettségét a pedagógus a kötelező óraszáma legalább 10 százalékában hasznosítsa. Ez leggyakrabban két- és többszakos tanároknál fordul elő. A tanári óraszám heti 22 órára emelkedése az ő esetükben szeptembertől heti 2,2 törtszámot eredményez. Az illetménynövekedés megállapításához a módosítás rendelkezik ezekről a töredékórákról is. Példák: Ha az általános vagy a középiskolában a magyar–történelem szakos tanár a heti 22 kötelező órája keretében 20 magyarórát és 2 történelemórát tart, megilleti a további szakképesítés után járó százalékos illetménynövekedés. Ha azonban 22 órában tanítja a magyar tantárgyat és heti 2 órában – többletóraként és többletdíjazásért – történelem szakkört vezet, nem jár számára az illetménynövekedés. (A többletórák ugyanis nem tartoznak a munkaköri kötelezettségek körébe.) Ugyanígy kell eljárni – amennyiben két további szakképzettséggel rendelkezik – a pedagógus harmadik szakképzettsége tekintetében, ha a második további szakképzettségét is a kötelező óráinak 10 százalékában hasznosítja. Ha a szakközépiskolában, szakiskolában két szakképzettséggel rendelkező gyakorlati oktató heti 25 kötelező órája keretében a második szakképzettségének megfelelő tantárgyat is oktatja, két hónapra vetítve – 9 tanítási héttel számolva –, a teljesítendő kötelező óraszáma 225 óra. Ennek 10 százaléka 22,5 óra. A kerekítés általános szabályai szerint legalább 22 órában kell a kéthónapos tanítási időkeretben a tantárgyát oktatnia ahhoz, hogy a további szakképzettsége utáni százalékos illetménynövekedésre jogosult legyen. Itt is érvényes az a szabály, mely szerint a kötelező óraszám keretén belül kell oktatnia a másik tantárgyát.” Dr. Török Péter
26
A megyei intézmények hírei Továbbképzések
•
A győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár 2007. október 12-én 9–14 óráig A gyógyító betű címmel konferenciát szervez Győrött a Városháza dísztermében. A VII. Győri Könyvszalon alkalmából szervezett tanácskozás témája az olvasás és a lélek kapcsolata. A konferencia fókuszában a fejlesztő biblioterápia áll, hiszen ennek eszköztára a könyvtári és az oktató-nevelő munkában sikeresen alkalmazható. Meghívott előadók: Bartos Éva könyvtáros (A fejlesztő biblioterápia lehetőségei a könyvtárban), Boldizsár Ildikó mesekutató (Meseterápia), Sáráné Lukátsy Sarolta könyvtáros (Embernevelés az irodalom segítségével), Valaczka András pedagógus (KID-program). A konferenciához csatlakozó rendezvények: 1500 Dr. Monok István: A bibliofília kézikönyve című kötetének bemutatója Beszélgetőtárs: dr. Horváth József, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója 1600 A Gyárváros Győrben című helyismereti mű bemutatója További információ és előzetes regisztráció a könyvtár honlapján (www.gevk.hu) szeptembertől, illetve a 96/516-673-as telefonszámon.
•
Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának programja 2007. szeptembertől decemberig
A Gyermekek Házával közös rendezvényük a Háznyitogató szeptember 9-én. Szeptember 26-án a Magyar népmese napján Kreatív foglalkozással kapcsolódnak az országos programhoz.
Mesekuckó címmel havonta egy alkalommal fogadják a meséket szerető gyermekeket és szüleiket. Az alábbi időpontokban a Vaskakas Bábszínház művészei szórakoztatják a közönséget: szeptember 20. 16.30, október 26. 16.30, november 30. 16.30, december 14. 16.30.
December hónapban kreatív foglalkozás keretében készülnek az ünnepekre.
26
Elérhetőségeik: 9023 Győr, Herman Ottó u. 22. 96/516-677, www.gevk.hu, http://blog.gevk.hu. Bővebb információért Takács Zsoltné és Máté Zsófia gyermekkönyvtárosokhoz lehet fordulni.
Hírek innen–onnan Pályázati felhívások
•
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, továbbá az Oktatási és Kulturális Minisztérium immár hagyományos rajz- és fotópályázatot hirdet a 2007. szeptember 16–22. között megrendezésre kerülő Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap alkalmából. A pályázat mottója: „Miénk az utca!” Pályázati kategóriák: Rajzpályázat: • óvodás kategória • kisiskolás kategória (1–4. osztály) • felső tagozatos kategória (5–8. osztály) A pályaművek témái: Az alkotások elsődlegesen a gyermekek utcán tapasztalt mindennapi élményeit vagy éppen vágyait jelenítsék meg. Azaz bemutathatják a közeget, ahol szívesen felnőnének, de éppúgy várnak olyan műveket is, amelyek a negatívumokra mutatnak rá. Hiszen legalább olyan fontos az álmok világa, mint a gyermekek fejlődésére óhatatlanul nagy hatással lévő, kiábrándító valóság megjelenítése is. A pályaművek elkészítése: A rajzpályázatra A/3 vagy A/4 méretű, fekvő vagy álló rajzlapokon, netán egyéb, nem törékeny anyagon megvalósított művek nevezhetők. Az elkészítés technikája szabadon választott (pl. vízfesték, tempera, olajfesték, filctoll, tollrajz, zsírkréta, pasztell, montázs, batikolás, kollázs, vegyes technika stb.). Egy alkotó kizárólag egyetlen alkotással pályázhat. Kérik, hogy a rajzok hátoldalán jól olvashatóan tüntessék fel az alkotás címét, a pályázó nevét, pontos postai címét, telefonszámát (illetve a szülő, gondviselő vagy felkészítő pedagógus telefonszámát), osztályát, születési adatait (év, hónap, nap), az iskola/óvoda nevét és címét, valamint a felkészítő pedagógus nevét. A nyerteseket telefonon értesítik. A pályázat benyújtása: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium „Európai Mobilitási Hét” rajz- és fotópályázat, 1880 Budapest, Pf. 111.
26
A beküldés illetve a postázás határideje: 2007. október 5. éjfél. Az alkotásokat korosztályonként értékelik és jutalmazzák. A fődíjakon túl, a Bíráló Bizottság döntése alapján, értékes különdíjak is gazdára találnak. A legjobb alkotásokból a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiállítást rendez. A pályázat postázásával a pályázó törvényes képviselője hozzájárul ahhoz, hogy a pályamű kiállításra kerüljön, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nonprofit kiadványában megjelenjen az alkotó nevének és életkorának feltüntetésével. A beküldött műveket a minisztérium nem küldi vissza. A kiállításra nem kerülő alkotások 2007. december 14-ig, míg a kiállításra kerülő alkotások 2008 januárjában vehetők át a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (Budapest V., Kálmán Imre u. 2.) További információk: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részletes felvilágosítást nyújt az 1/472-8793-as telefonszámon vagy a
[email protected] e-mail címen. •
Egész életen át tartó tanulás program – Comenius tanártovábbképző kurzusok Kiíró: Európai Bizottság; Tempus Közalapítvány. Az akció 1–6 hetes, az Európai Unió valamely tagállamában tartott intenzív kurzusokon vagy szakmai és módszertani továbbképzési programokon való részvételhez nyújt egyéni ösztöndíjat pedagógusoknak. Pályázásra jogosultak köre: óvodai nevelők, általános és középiskolai tanárok, iskolaigazgatók, pályaválasztási tanácsadók, szaktanácsadók, oktatási tanácsadók, tantervfejlesztők, iskolával kapcsolatban álló nevelési szakemberek, kirekesztéssel fenyegetett tanulókkal, idénymunkások, vándorló életmódúak gyermekeinek oktatásával vagy különleges tanulási igényű diákokkal foglalkozó oktatók, akik szaktárgyukat a pályázat beadásakor már legalább 2 éve tanítják. Támogatható tevékenységek: – Általános továbbképző kurzusokon való részvétel – Nyelvtanár-továbbképző kurzusokon való részvétel – Külföldi nyelvtanfolyamon való részvétel – A közoktatás terén működő európai program keretében, vagy egyesület által szervezett olyan rendezvényen való részvétel, melynek programja megfelel az akció célkitűzéseinek – Szakmai konzultáció, hospitálás, illetve szakmai gyakorlat egy közoktatási intézményben vagy egy olyan szervezetnél, melynek tevékenysége fontos szerepet játszik a közoktatás területén (civil szervezetek, önkormányzatok... stb.)
26
A támogatás mértéke: A tanfolyam költségeire maximum napi 150 euró igényelhető, de a támogatás nem minden esetben fedezi a külföldi tartózkodás teljes költségét. A tanfolyam megkezdése előtt az elnyert támogatás 80%-át kapja meg a pályázó, a támogatás fennmaradó részéhez a szerződésben foglaltak teljesítése után lehet hozzájutni. Pályázati határidő: 2007. október 31. A részletes pályázati felhívás megtalálható a Tempus Közalapítvány honlapján: www.tka.hu. További információ: Tempus Közalapítvány, 1093 Budapest, Lónyay u. 31. 1/237-1320,
[email protected], www.tka.hu.
Továbbképzés A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság „Környezeti nevelés a természetben, avagy a környezettudatos életmódra nevelés eszközeinek alkalmazási lehetőségei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területein, az ember és környezetének viszonyai alapján” 60 órás akkreditált képzést (OM 174/141/2005.) indít 2007. október 25–28. között Bakonybéli Oktatóközpontjában. Célcsoport: bármely szakos általános iskolai pedagógus, óvodapedagógus. Érdeklődés, jelentkezés: Somlai Szilárd ( 87/555-290, 30/491-0104,
[email protected], www.bfnpi.hu).
Hirdetés
Tisztelt Intézményvezetők, kedves Kollégák! Újult erővel és az évek óta megszokott magas színvonalon várunk minden zenerajongót a 2007/2008-as tanévben is! A ZENEBIRODALOM® bérletek sikerének titka a sok kitűnő zene-, tánc- és grafikus művész produkciója. Ebben a tanévben is bővelkedünk újdonságokban, hiszen az egészen kicsiktől az egészen nagyokig – sőt januártól a családokat is várjuk a koncertterembe – mindenkinek próbálunk értékeset, szépet, hasznosat tanítani. Belemélyedünk a magyar népzene világába, a Jurta Zenekarral, a Kolompos Együttessel és a „Lippentősökkel”. Varázsszőnyegünkkel körberepüljük a Földet, más földrészek zenéjét, kultúráját kutatva. Az egészen nagyokkal sorra kinyitogatva az ajtókat megfejtjük Bartók Béla gyönyörű muzsikáinak titkát olyan nagyszerű szakemberekkel, mint Szinetár Miklós, Czigány Zoltán és M. Kecskés András.
26
Reméljük, minden korosztály megtalálja a neki tetszőt, és ebben a tanévben is vendégünkként üdvözölhetjük a Richter Teremben. Tehát a jelszó a régi: A ZENEBIRODALOM VÁR!!! És természetesen várunk mi is mindenkit nagy szeretettel! W. Baross Judit és Wendler Attila A bérletekről bővebb információt a www.zenebirodalom.hu weboldalon, a 96/415-346-os telefonszámon, illetve szeptember 3-ig a minden intézménybe eljutó prospektusunkból kaphat!
A HÍREK következő számának lapzártája szeptember 14., óvodai megjelenése október 5-én várható. Kiadja: a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, 9021 Győr, Árpád út 32. Akkreditált felnőttképző intézmény, lajstromszám: 1030 COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program minősített tanácsadó szervezete 96/529-400, e-mail:
[email protected], www.mpigyor.hu, 9002 Győr, Pf. 67 F. k.: Turbók Arnold Bertalan igazgató Szerkesztette: Telekes Annamária
26
