TARTALOM. Az elkövetkezõ új évre mindannyiuknak sok sikert és további szakmai összetartást kívánunk. Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató

TARTALOM Kedves Olvasóink, Kollégák! Igen küzdelmes nyár és õsz után jelentetjük meg ez évi utolsó számunkat. Mindannyiunk számára ismertek a szakmánkat, s ezen belül is intézményünket érintõ negatív változások. Számos erõfeszítés után sem tudjuk, hogy miként folytathatjuk tevékenységünket, szolgáltatásainkat. Bízunk benne, hogy sikerül értékeinket megõriznünk. A jövõt nem ismerjük. Az elkövetkezõ új évre mindannyiuknak sok sikert és további szakmai összetartást kívánunk.

Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató Kedves Olvasóink! Rendhagyó módon most én is szót kérek itt a bevezetõben. A 2007. évi pénzügyi helyzetünk sajnos nem engedi, hogy lapunkat fizikailag kézbe vehetõ formában is megjelentessük. Az elektronikus változatot azonban szeretnénk továbbra is közzétenni negyedévente. Az elektronikus elérhetõség: http://www.omgk.hu. A jobb oldali menüsorban: Elektronikus kiadványok, majd: Folyóiratok és végül: Agrárkönyvtári Hírvilág. Itt a második évfolyamtól, 1995/1-tõl kezdõdõen megtalálható minden megjelent lapszám. Kérem, látogassanak el honlapunkra! Olvassák a nagy szeretettel és töretlen lelkesedéssel összeállított, immár elektronikus folyóiratot. Köszönöm megértésüket, és sikeres, boldog Új Évet kívánok.

Benczekovits Beatrix fõigazgató-helyettes, fõszerkesztõ

Nálunk történt Agrárszakmai rendezvények Tudományos emlékülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aranytoll az arra érdemes szerzõknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Prospero kiállítás és Vihar-nap az OMgK-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felelõsen gondolkodjunk a transzgénikus növényekrõl – Mert a köz ügyeivel foglalkozni kell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hazai földbe magyar burgonyát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agrárkulturális rendezvények Legelõgazdálkodás a Székelyföldön és a Sárréten . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiállításmegnyitó Varázslatos Magyarország és õsi mesterségei – Simon M. Veronika kiállítása az OMgK galériájában . . . . . . . . . . . . . . . Szinte vedutában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . De szép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vibráló nyugalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iskolai dolgozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 16 17 18 19

Kitekintõ Nyílt nap az Idegennyelvû Könyvtárban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ODR konferencia a József Attila Megyei Könyvtárban . . . . . . . . . . . . . . . Információgazdálkodás és tudásmenedzsment – új igények megjelenése . . Konferencia Szentendrén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miben lesz más a Windows Vista? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20 21 22 24 26

Könyvismertetés Szilva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Régi magyar juhfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A lovasturizmus kézikönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A háziállatok etológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 29 30 30

3 4 5 7 11 13

Programajánló Tél végi ajánlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Ajánló bibliográfia Mangalica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Agrárium Szekciórendezvény az Állatorvos-tudományi Könyvtárban . . . . . . . . . . . . 35 Elvégzett feladatok és kitûzött célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

E számunk szerzõi: Zászlós Levente költõ, Winkler Bea (SZIE ÁOTK) Benczekovits Beatrix, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Kripner Vera, Pálfai Katalin, Polgárné Balogh Eszter, Prokai Dorina, Vámos Rita (OMgK) Fotók: Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Kabai Gábor, Mihók Zsolt, Vámos Rita (OMgK) 2

2006. XIII. évfolyam 4. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények

TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány Sárközy Péter professzor halálának hatodik évfordulóján, szeptember 4-én tartotta idei tudományos emlékülését az OMgK Tessedik termében. Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató asszony után dr. Solti Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a megjelenteket – köztük is kiemelten Éva asszonyt, az özvegyet és ifj. dr. Sárközy Pétert –, és elmondta, hogy ez már a hatodik emlékülés, amely mindig Sárközy professzor halála évfordulójának délutánján ül össze, az után, hogy az Óbudai Temetõben megkoszorúzták a sírját. A tudományos emléküléseken az ökogazdálkodás, a biokultúra, a bioéletmód egy-egy aktuális témáját dolgozzák fel; idén Civil szervezetek az ökogazdálkodásért címmel folyt a tanácskozás. A professzor neve összeforrt a biomozgalommal, 1983-ban kezdeményezõje volt a bioklub létrehozásának, ebbõl alakult a Biokultúra Egyesület, s ennek örökös tiszteletbeli elnöke lett. A klub magja ma is rendszeresen összejön a Parádi házaspár jóvoltából. Ma Magyarországon 19 egyesület és szövetség, illetve 20 alapítvány van, amely tevékenységében felvállalja az ökogazdálkodás ügyét. Solti Gábortól a szót a délután programjának levezetõ elnöke, Tamás Enikõ, Az Európai Unió Agrárgazdasága fõszerkesztõje vette át. Az elsõ elõadó Lezsák Sándor volt, az Országgyûlés alelnöke, a Kárpát-medence Zöld Fórum elnöke, aki A leves hazudik – Az ételek szép új világa kötetbõl kölcsönzött – címmel arról beszélt, hogy az 2006. XIII. évfolyam 4. szám

ökogazdálkodás terén nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség, és hogy a fogyasztók tájékoztatása is kívánnivalót hagy maga után. Sajnálta a Nagyító címû fogyasztóvédelmi lap megszûntét, amely segítséget nyújtott az olvasóknak a különbözõ áruk és gyártók közötti eligazodásban. A Zöld Fórum Egyesületrõl elhangzott, hogy egészségnevelõk és dietetikusok azért alapították tíz éve, hogy a helyi közétkeztetõket összehozzák a környékbeli termelõkkel, s így helyi termelés – helyi fogyasztás mozgalmat hozzanak létre. Bódi Csaba, a Hipp Kft. igazgatója a Bioélelmiszerek feldolgozásának helyzetérõl szólva elmondta, hogy a rendszerváltás elõtti üzemeket nagy mennyiségek elõállítására tervezték, a bio módon való kezelés más feltételeket, más hátteret kíván. Tizenkét bio feldolgozó üzemrõl beszélt, amelyekben gyümölcsökbõl, zöldségekbõl készítenek konzerv- és mirelit termékeket, bébiételeket, illetve mézet, de található köztük malom, hús- és halfeldolgozó is. A kirajzolódó képbõl az derült ki, hogy a készáruk zömét külföldön értékesítik. Dr. Berta Zoltán, a Bio Drog Berta Bt. tulajdonosa, az Egészséges Táplálkozásért Egyesület elnöke elõadásának címe Jelszó már 16 éve: Terülj, terülj bioasztalkám! volt. A cég Fajszon – Bács-Kiskun megyében a Duna bal partján – mû-

ködik, 56 családot fog össze, akik fûszernövények termesztésével és feldolgozásával (szárítás, konzerválás, lepárlás) foglalkoznak. Az elõadó és kis csapata azon fáradozik, hogy népszerûsítse a biotermékeket, hogy azok bejuthassanak az iskolák, a kórházak konyháiba, bár a közétkeztetés szûkös anyagi lehetõségei ezt aligha teszik egyhamar lehetõvé. Roadshow szervezését szorgalmazza a ökotermékek megismertetésére, elterjesztésére. Kívánatos lenne, ha a protokoll fogadások kínálatát színesítenék ezekkel a termékekkel. A magyarországi biopiacokról jó összeállítás található az alapítvány honlapján: http://www.sarkozybio.hu/bioadatbazis/biopiac.htm (a szerk.). Dr. Köhler Mihály, a tarcali Köhler-Ökopince tulajdonosa Biokultúrától a riolittufáig címû elõadása keretében az ásványi talajjavítók jelentõségérõl hallhattunk. A riolittufa nem csak a talaj minõségére hat, de a házépítésnél kitûnõ szigetelõ réteg, sõt szagtalanításra is alkalmas (pl. az ólakban). Az emlékülés utolsó programpontja minden évben a Czindner Antal Munkácsy-díjas szobrászmû3


vész által készített Sárközy Péter Emlékérem átadása olyan agrár szakembernek, aki Sárközy Péter szellemiségéhez méltó erkölcsi magatartással, feddhetetlen jellemmel rendelkezik, kimagaslóan tevé-

kenykedik a biokultúra mozgalomért, és a oktatás, kutatás, nevelés terén is kiemelkedõ eredményeket ér el. Az eddigi díjazottak idõrendben: Parádi Andor, dr. Sebõk M. Péter, dr. Szalay László, Korgáné dr. Jánosik Zsuzsa és Hubai Imre. 2006-ban a kuratórium dr. Köhler Mihálynak ítélte oda az emlékérmet, aki gyakorlati szakemberként kezdte a pályafutását, majd egyetemi oktató lett, arany géniusz

díjas feltaláló, nyugdíjazása óta pedig környezetvédelmi szakértõként, mezõgazdasági szaktanácsadóként tevékenykedik, és nem utolsósorban a Köhler-Ökopince tulajdonosa. Közel kétszáz publikációja jelent meg. A magyar haza, a magyar föld, a mezõgazdaság, a magyar vidék iránt elkötelezett szakember, aki életével példát mutat, tudását önzetlenül továbbadva nevelt, oktatott, kutatott, és saját gazdaságában is igazolja a biogazdálkodás iránti elkötelezettségét. Szívbõl gratulálunk! További munkáihoz – bioszõlészetének mûveléséhez – sok sikert, lendületet, jó egészséget és sok örömöt kívánunk! Az ülés után finom biobüfé várta a hallgatóságot. Benczekovits Beatrix

ARANYTOLL AZ ARRA ÉRDEMES SZERZÕKNEK Huszadik születésnapját ünnepli a MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet* címû szaklap. A folyóirat célkitûzése a magyar agrárkultúra szolgálata, kitüntetetten a magyar növénytermesztés, növénynemesítés, vetõmagszakma, s a vele szoros kölcsönhatásban levõ társtudományok, gazdasági területek (vidék) fejlesztésének, megmaradásának nemes ügye. Fõszerkesztõje tizenegyedik éve dr. Oláh István. A lap kiadója a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Kht. A kiadó és a szerkesztõség 1996ban elhatározta, hogy évente pályázatot ír ki a legértékesebb cikkek szerzõinek. A cikkeknek a magyar vetõmagszakma és közgazdasági környezete kapcsolatát, a kutatás, fejlesztés, termelés, kereskedelem,

továbbá a környezetalakítás jövõbeli megoldásait szükséges vizsgálniuk. A pályázatot meghirdetõk egyrészt a hagyományápolás, másrészt a magyar gazdasági kommunikáció, szakmai és publikációs tevékenység hitelének, erkölcsi megbecsülésének további erõsítését kívánják szolgálni. Az évi 80-100 megjelenõ szakcikk között válogatva a bírálók 2-3 kiemelkedõ cikk szerzõjének MAG Aranytoll-díjat ítélnek oda.

Szeptember 27-én ismét az OMgK Ujhelyi termében gyûltek össze a meghívottak, hogy értékeljék a lap elõzõ évét, és köszöntsék az idei három díjazottat, Fehér Béláné dr.-t (A spárgatelepítésre ki-

* A folyóirat olvasható az OMgK honlapján is, www.omgk.hu, az Elektronikus kiadványok, Folyóiratok között.

4



választott homok-talajok jellemzõi), Léder Lászlót (Néhány alternatív növény nemesítése és agrotechnikájának fejlesztése a Gabonatermesztési Kutató Kht-ban) és Nagy Lászlót (Repce: akadályversenyen a sikernövény). Aranytollukhoz szívbõl gratulálunk, és várjuk, hogy további cikkeiket olvashassuk. Álljanak itt a korábbi MAG Aranytoll tulajdonosok: prof. dr. Antal József, dr. Binnyei András, Ertseyné dr. Peregi Katalin, dr. Frank József, Geczki István, dr. Heszky László, dr. Horváth Zoltán Ph.D., dr. Kajdi Ferenc, dr. Kertész Zoltán, Kiss Istvánné dr., Kralovánszky U. Pál, dr. Kruppa József, dr. Láng László, prof. Lelley János, dr. Matuz János, Mesterházy Ákos, Réther Attila, Sipos Aladár akadémikus, dr. Szalay László és Szunics László. Az idei díjazottak méltatása után Kralovánszky U. Pál kért szót, és bejelentette – mintegy a délelõtt megkoronázásaként –, hogy alapítványt hozott létre MAG-TÁR Agrárirodalmi Alapítvány elnevezéssel, amelynek céljai: y a magyar mezõgazdasági szakirodalom mûvelõinek közvetlen és közvetett támogatása, y agrárirodalmi örökségünk és az agrárhagyományok ápolása,

y agrárirodalmi kéziratok feltárása, nyilvánosságra hozataluk, kiadásuk elõsegítése, y évtizedekkel ezelõtt megjelent mûvek megjelentetése (pl. reprint-sorozatban), y agrárgazdasági, agrármûvelõdés-történeti kiadványok készítése, megjelentetése, y agrárirodalmi pályázatok kiírása, y az alapítvány által támogatott kiadványok forgalmazása, y mezõgazdasági könyvtárak, szakfolyóiratok, periodikák támogatása, y a fenti célokhoz kapcsolódóan az oktatás graduális és posztgraduális képzésében történõ részvétel elõsegítése, y szakirodalmi találkozók, bemutatók, konferenciák szervezése. Az alapítványtevõ kezdetnek – saját költségén – három kiadványt készített és kinyomtatta annyi példányban, hogy jusson mindenkinek. Az OMgK is kapott belõle tiszteletpéldányt, amit köszönettel fogadott. 1. Nagyváti János: A’ vetni-való

magokról (részletek az 1791ben megjelent „A’ szorgalmatos mezei-gazda” címû könyvébõl), 2. Gróf Széchenyi István: A’ magyar gazda ma nem viheti mezeit a’ lehetõ legmagasb virágzásra (részletek az 1830-ban megjelent „Hitel” címû könyvébõl), 3. Mag-Aranytoll díjas szerzõk és közleményeik (1996-2005) (válogatás a MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet címû folyóirat számaiból). A jelenlevõkbõl heves pozitív reakciókat váltott ki a kezdeményezés, és többen azonnal csatlakoztak, illetve felajánlották segítségüket. Benczekovits B.

PROSPERO KIÁLLÍTÁS ÉS VIHAR-NAP AZ OMGK-BAN Idén immár másodszor adott otthont az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ a Prospero Könyvei Budapest Kft. – könyvimportõr és könyvtárellátó – hagyományos nagy õszi könyvkiállításának. A kiállítás október 26. és 29. között volt látogatható a könyvtár épületében. 2006. XIII. évfolyam 4. szám

Összesen kilenc, a világ vezetõi között számon tartott kiadó – a Cambridge University Press, Columbia University Press, Oxford University Press, Pearson Education, Princeton University Press, Sage Publications, Springer-Verlag, Taylor & Francis, University of California Press – 739 legkülön-

félébb témájú könyvét állították ki. Általános kézikönyvek, mûszaki és természettudományos könyvek (a biotechnológia, földtudomány, környezettudomány, számítástechnika, matematika, kémia, fizika, biológia, botanika, zoológia, mezõgazdaság, élelmiszeripar, kertmûvészet stb. területérõl), humán- és társada5


lomtudományokkal foglalkozó könyvek (filozófia, jog, közgazdaság- és politikatudomány, szociológia, antropológia, nyelvtudomány, neveléstudomány, irodalomtudomány, építészet, képzõmûvészet, pszichológia, kulturális tanulmányok, vallás stb. témakörökben), orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvek (aneszteziológia, élettan, orvosi genetika, gyermekgyógyászat, gerontológia, ideggyógyászat stb. témaköreiben, gyakorlatilag az orvostudomány valamennyi szakterületérõl). A felsorolt témák sokfélesége is jelzi a Prospero sokoldalúságát – bármely külföldön kiadott idegen nyelvû könyvet beszereznek –, s így válnak fontos partnerévé a magyarországi könyvtárak széles körének, azok szakmai irányultságától függetlenül. A kiállítást a Prospero hagyományos ünnepi rendezvényével, a Vihar-nappal indította. Ez a nap mindig tartalmas szakmai programot jelent a könyvtáros kollégák számára. Idén sem volt ez másként. A rendezvényt Michael Lechler, a Springer-Verlag kereskedelmi igazgatója nyitotta meg. Beszédében könyvekhez és könyvtárakhoz fûzõdõ személyes élményein túl szakmai szempontokra is felhívta a figyelmet, például a könyvekhez való digitális hozzáférés biztosításának fontosságára, hangsúlyozva,

6

hogy a digitális könyv semmiképpen nem helyettesítheti a nyomtatottat – már csak az olvasási nehézségek miatt sem. A digitalizált tartalom viszont a tapasztalatok szerint megnöveli az igényt a nyomtatott változat iránt, mondta. Az Oxford University Press részérõl Jacek Lewinson regionális képviselõ tartott elõadást, amelyhez egy, a kiadóról a 20. század elején készült film adta az aláfestést. Az Oxford az egyik legrégibb kiadó a világon, elsõ kiadványa 1478-ban jelent meg. Fontos jellemzõje a hagyományokhoz való ragaszkodás, ma is a filmen látott régi épületben mûködik, korábbi egyes kiadványai a mai napig hozzáférhetõek. A kiadó nyomdájában valaha használt, egyébként ma is mûködõképes állapotban lévõ, a filmen is látott gépek a kiadó múzeumában megtekinthetõk. A kiadó jelenleg évi több mint 40 ezer könyvet ad közre. Az Oxford híres a szótárkiadásáról, nyelvtudományi, jogi és közgazdasági kiadványairól. Tevékenységének fontos eleme a print on demand szolgáltatás, akár egy darab könyvet is utánnyomnak és eredeti árán adják el a megrendelõnek. A Springer-Verlag képviseletében Focko Robbert Van Berckaeler a kiadó e-könyv csomagjairól beszélt. Kiemelte az e-könyvek elõnyeit a kutatók, szerzõk és a könyvtárak szempontjából. Ezek pedig a következõk: könnyebben kereshetõk és idézhetõk; bármikor, bárhonnan

hozzáférhetõk; linkeket tartalmaznak szótárakhoz; könnyebben terjeszthetõk és megtalálhatók; helytakarékosak, csomagokban a könyvtárak számára több információt nyújtanak; integrálhatóak a könyvtár katalógusába; nem rongálhatók és nem lophatók el. A Springer 12 online libraries-nek nevezett csoportot kínál. Az összes könyv egy platformról hozzáférhetõ. Jelenleg 10 ezer cím található ezekben a csomagokban, témánként csoportosítva; évente 3000 új e-könyvük jelenik meg. A rendezvény házigazdájaként utolsónak Janzer Frigyes ügyvezetõ tartott elõadást az elmúlt évrõl és arról, hogy a Prospero internetes áruházában hogyan igyekszik könnyíteni a látogatók munkáját. Fontos törekvésük a takarékosabb ügyintézés minél több internetes szolgáltatás bevezetésével, amely áttételesen az egyre szûkebb költségvetésû könyvtárak számára is kedvezõ, hiszen ha a terjesztõ olcsóbban „mûködik”, ez nyilván áraiban is megmutatkozik. Beszélt még a könyvtáraknak nyújtott sokfajta kedvezményrõl, akcióról. A könyvtárak/könyvtárosok érdeklõdését mutatta, hogy a rendezvényt záró fogadáson és azt követõen is éltek a Prospero munkatársaival való beszélgetésre kínálkozó lehetõséggel, és ismerkedtek a kiállított könyvekkel is. Pálfai Katalin 2006. XIII. évfolyam 4. szám


FELELÕSEN GONDOLKODJUNK A TRANSZGÉNIKUS NÖVÉNYEKRÕL MERT A KÖZ ÜGYEIVEL FOGLALKOZNI KELL Hazánkban felkapott téma a GMO (genetikailag módosított szervezetek) használatának kérdése. Minden szinten: a törvényhozásban, a szakmai szervezetek ülésein, sõt otthonainkban is folyik (most már) vita errõl. A legkülönfélébb fórumokon esik szó a géntechnológiával elõállított növényekrõl, szerepükrõl, helyükrõl világunkban. Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ november 15-én adott helyet egy, a témát megvitató kerekasztalnak, majd a következõ héten az akadémián és a parlamentben szerveztek hasonló találkozót. Mindhárom rendezvényen neves, a témában jártas szakemberek szólaltak meg, az akadémián GM-párti hozzászólások hangzottak el, míg az OMgK-s rendezvényen és a parlamentben szkeptikus és inkább GM-ellenes elõadások voltak. Mondanivalójukat csokrokba szedve, tényszerûen adom közre. Elõzmények és célok: a GMOszabályozás történetérõl röviden, és a GM-növények termesztésének pénzszagú céljairól. y A GM-növényekkel szemben szigorú szabályozás (kötelezõ környezeti hatásvizsgálattal) volt érvényben az USA-ban és az EU-ban az 1980-as években. Amerikában a helyzet 1992-ben változott, amikor a fajtatulajdonos cégek – megszerezve a WHO és a FAO támogatását is – kiharcolták a lényegi azonosság elvének elismertetését. Ez az elv azt jelenti, hogy a GM-szervezetek hasonlóak a hagyományos fajtákhoz, mivel a génállományaik 2006. XIII. évfolyam 4. szám

lényegében azonosak. Ezért tehát a GM-fajták engedélyeztetéséhez nincs szükség vizsgálatokra. Ennek az elvnek a jegyében az USA-t elborították a GM-növények, aminek egyik félelmetes eredménye az, hogy ma már nem lehet GM-mentes szóját találni náluk. Az Európai Unió az USA-nál óvatosabb volt, és megalkotta az elõvigyázatosság elvét, amely lehetõvé teszi a megelõzõ cselekvés elõvigyázatossági intézkedésként történõ megtételét. Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg hatályos 2001/18/EK irányelve ennek az elvnek figyelembevételével született a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történõ szándékos kibocsátásáról. y Magyarországon az 1998/27es törvény foglalkozott a GMO-val, megtiltva azok forgalomba hozatalát. 2002-ben módosult ez a törvény, de mivel nem teljesen harmonizált az uniós szabályozással, 2006ban újat kell alkotnia hazánknak. Ehhez már hozzá is fogtak a törvényalkotók, és Európa legszigorúbb törvényének elkészítésére törekednek. y Az Amerikai Egyesült Államokban rengeteg GM-növényt termelnek, amit nem tudnak eladni, ugyanis még a fejlõdõ országok is visszautasítják a génkezelt terményeket. Azonban a GM-növényeket elõállító cégek – részvényeseik nyomására – mindenképp értékesíteni akarják termékeiket, amihez Európába kell bejutniuk. Ezt el

is érték a WTO segítségével, és innentõl kezdve szabad az út az egész világ felé. y A génmanipulált fajták szabadalmaztatásával a fajtatulajdonos multik tovább növelik vagyonukat, és függõségbe hozzák a hagyományosan gazdálkodókat. Ennek módszere az, hogy magánnyomozóikkal mintát vétetnek a GM-táblák környékén a hagyományosan termelt repcébõl, és ha megtalálják szabadalmaztatott fajtájuk génjeit, a gazdát perbe vonják, és jókora összeget legombolnak róla. Egyszerûen a génszennyezés, a transzgének szabadulása, a GM-növények gazdáinak gondatlansága miatt. A génszennyezéses esetek nyomon követhetõk a www.gmcontamination.gm.com honlapon. Jelenlegi helyzet: a géntechnológiai kutatás gyors léptekkel halad, a kontrollmechanizmus csak kullog mögötte. y 11 éve vannak köztermesztésben GM-növények, és eddig összesen – összeadva az éves adatokat – 500 000 hektáron, 21 országban, 8,5 millió gazda termesztette. Multinacionális vállalatok állítják elõ a GMvetõmagot, ilyenek a Monsanto, Syngenta, Pioneer, Bayern cégek. y Négyféle haszonnövény teszi ki a génmanipulált növények 99%-át, ezek a szója, kukorica, repce és a gyapot, többnyire takarmánynak termesztve. Termesztésük 85%-ban három országra koncentrálódik, ezek az 7


USA, Argentína és Kanada, de Ázsiában, Európában (leginkább Spanyolországban, Romániában és újabban Csehországban) és a Dél-Afrikai Köztársaságban is teret nyertek. Ezek a GM-növények kártevõrezisztensek és növényvédõszer-toleránsak, de nem teremnek számottevõen többet a hagyományos fajtákhoz képest. y 1998-tól 2004. szeptember 8-ig ún. de facto moratórium volt az Európai Unióban, de az USA és a dél-amerikai államok nyomására a WTO kötelezte az EU-t a zárlat feloldására a liberális kereskedelem jegyében. Így a GM-növények engedélyezési folyamata újraindult, és azóta több tucat GM-kukoricafajtát lehet szabadon forgalmazni. Az uniós Közös Fajtajegyzékben 17 ún. elsõ generációs* GM-növény szerepel, azaz ezek a növények szabadon termeszthetõk és feldolgozhatók Európában, így Magyarországon is. Januártól már a második generációs* GM-növények is megjelennek a piacon. y Jelenleg az EU-ban a genetikailag módosított szervezetekkel foglalkozó (elméletileg) független hatóság a több tudományterületen is tevékenykedõ Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, az EFSA. Magyarországon a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményezõ Bizottság tiszte, hogy a géntechnológiával módosított (GM) termékek engedélyezésére benyújtott kérelmeket a hatóságok (a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési, a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint az Egészség-

ügyi Minisztérium) részére továbbítsa, javaslatot adjon annak elfogadására vagy elutasítására. y Jelenleg többen foglalkoznak GMO-k elõállításával, mint azok hatásainak kivizsgálásával. Álláspontok: A GM-elõállítók részérõl gyenge érvek, az állam, a hatóságok, a termelõk és a fogyasztók részérõl hatásos ellenérvek. y Magyarországon öt párti (MSZP, SZDSZ, Fidesz, KDNP és MDF) egyetértés gyümölcseként az országgyûlés az elõvigyázatosság elvére alapozva határozatot fogadott el a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos magyar stratégiáról. Alapgondolata, hogy a kormány tegyen meg mindent a MON 810 kukoricafajták köztermesztésbe vonása ellen. Indoka az, hogy nem ad több termést, nem környezetkímélõ, nem csökkenti a növényvédõszer-használatot, nincsen gazdasági haszna és a jelenlegi GM-mentes termékeinket felvevõ piacaink megtartása ennél fontosabb. y A KvVM egyrészt a GMOmentességet kívánja megõrizni, másrészt az elõvigyázatosság elvének nagyobb hangsúlyozását kívánja elérni az EUban. Javasolja, hogy közösségi szinten legyenek egységes vizsgálati módszerek, a hosszú távú hatásokat is vizsgálják, a koegzisztenciáról szóló jogszabály megszülessen, legyen minél több tudományos eredmény, és legfõképp nagyobb mozgásteret akarnak a tagországoknak az engedélyezés területén.

y A biogazdálkodók részérõl a Magyar Biokultúra Szövetség véleménye: teljes elutasítás a GMO-val szemben, hiszen ha elterjednek ezek a növények, megszûnik a biotermesztés, a termesztõk pedig elesnek eddigi szép exportprofitjuktól. y A kutatók abban megegyeznek, hogy tudományosan helye van a géntechnológiának, ám a hatások vizsgálatával kapcsolatban megosztottak: egyesek a lényegi azonosság elvét, mások az elõvigyázatosság elvét vallják, és az esetrõl esetre történõ vizsgálatok mellett érvelnek. y A MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) nem tudomány- és fejlõdésellenes, de nem támogatja a többséget kizsákmányoló csoportokat, akik a gazdákat megtévesztik, magas profittal kecsegtetik miközben nem beszélnek a veszélyekrõl. A MOSZ (Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége) a gazdák és a fogyasztók szabad döntését támogatja, és túlzottan szigorúnak tartja a magyar szabályozást. A Magyar Agrárkamara véleménye szerint a tudománynak egyértelmûen állást kell foglalnia a GM-kérdésekben, és mivel a GM-termények piaci árai alacsonyabbak, semmiféle gazdasági érdekünk nem fûzõdik a GMO-termeléshez. y Környezetvédelmi civil szervezetek (Ökotárs, Greenpeace, Magyar Természetvédõk Szövetsége, Fauna Egyesület) teljes mértékben ellenzik a GMnövények termesztésbe vonását, mivel hatásaik visszafor-

* Az elsõ generációs GM-növényekbe gyomirtószer-tûrõ vagy rovarrezisztens géneket ültettek be. A második generáció vírusellenálló vagy módosított beltartalmú, a harmadik generáció hideg- és szárazságtûrõ fajtákat, a negyedik generáció gyógyszer- és enzimtermelõ fajtákat jelent.

8



díthatatlanok. Míg egy növényvédõ szert vissza lehet vonni, egy GMO-t nem. A fajtatulajdonos cégek nem tudják (nem is akarják) ellenõrzésük alatt tartani a GM-növényeket. Tudnunk kell, hogy a genetikailag módosított takarmánynövények az állatokon keresztül az emberekbe kerülnek. Ráadásul egyáltalán nem az éhezés enyhítése a GM-növények terjesztésének célja. y Fogyasztóvédõk (nem reprezentatív) felmérése szerint a magyarok 20%-a nem hallott a GMO-ról, a többieknek pedig 40%-a elutasítja a GM-élelmiszereket, és annak ellenére, hogy a vásárlók többsége az élelmiszerek címkéit nem olvassa el, legtöbbjük szeretné tudni, hogy mit eszik, elvárják a GM-alapanyagok jelölését. Elképzelhetõ, hogy a jövõben nem GM-ként fogják jelölni a GMO-t tartalmazó élelmiszert, hanem azt fogják ráírni, hogy modern biotechnológiai eljárással készült. Meglátásuk szerint a kutatások nem a fogyasztók érdekében történnek, sokkal inkább a gazdák kényelmét és a növényvédõszer-gyártók profitját segítik. y A gabonakereskedõk úgy látják, hogy most a magyar termelõk exporttermékei GMmentesen keresettek és kelendõek. A magyar gazdasági érdek a GM-mentes mezõgazdaság. Védelem: milyen eszközökkel és milyen szinten lehet a GMO használata ellen fellépni. y Magyarország az elõvigyázatosság elvére hivatkozva tiltotta be 2005. január 20-án a MON 810 kukoricafajtákat, mert nem végezték el ebben a 2006. XIII. évfolyam 4. szám

régióban (az ún. Pannon Ökorégióban) a hatásvizsgálatokat, azaz nem tudjuk, milyen következméDr. Darvas Béla, dr. Vértes Csabáné, Homoki Hajnalka, Nemes nyei lesz- Noémi, dr. Roszik Péter, dr. Ángyán József nek nálunk egyetértõ nyilatkozata kell araz ilyen növények termesztéséról, hogy területükön GM-nönek. Az Európai Bizottság vény vethetõ. másfél év múlva az EFSA véleményére alapozva elindította a y A GM-növényekkel szembeni moratórium feloldását, de az védelemre lehetõség van: korindítványt szeptemberben a mányzati szinten az Európai tagállamok többsége leszavazUnió felé a moratórium fennta az eredményes magyar lobtartásával, a jogszabály megalbinak köszönhetõen. Az ügy a kotásával; a piaci védelem Környezetvédelmi Tanácshoz szintjén a hagyományosan terkerült, ahol minõsített többsémesztett fajták megtartásával, get kellene elérnie hazánknak, fejlesztésével, bevonva a vetõhogy a tiltás megmaradhasson. maggyártó multicégeket; regiHa nem sikerül, akkor visszaonális és települési szinten jut a Bizottsághoz, amelynek GM-mentesség kimondásával tagjai bizonyára leszavazzák és fenntartásával (eddig Eurómajd az indítványt. pában 4500 település és 174 régió mondta ki GM-mentesséy Az elõbbi várható következgét); fogyasztói szinten az élelmény miatt nagyon fontos, miszerjelölések tanulmányozáhogy mielõbb megalkossák és sával és a GM-termékek elutaelfogadtassák a koegzisztenciasításával. törvényt. A törvény lényege, Problémák: nem ismertek a körhogy szabályozzák az ökológiai, az ún. hagyományos és a nyezetre, az ökológiai rendszerekre, genetikailag módosított fajtá- az emberre és az emberiségre gyakat használó növénytermesz- korolt hosszú távú hatások; nincsetést, azok együtt-termesztését. nek megvizsgálva a gazdasági haSzigorú szabályozás várható: tások: elõnyök és hátrányok, a mepéldául a hagyományos és a zõgazdaság átalakulása hogyan hat GM-növények közti távolságot majd lokális, regionális szinten; 400 méterben határozták meg nincsenek megválaszolva a morá(bár tudjuk, hogy a méhek 7-9 lis, etikai kérdések. km-t is bejárnak), a GM-növéy Széles körû és hosszú távú ökonyeket termesztõknek oktatálógiai vizsgálatokra eddig nem son kell részt venniük, hogy volt lehetõség. Az eddigi kevés tudják, mit termelnek, a földtukutatás eredményei azonban filajdonosok és földhasználók gyelemreméltóak. Például ki9


mutatták, hogy a transzgénikus növény által termelt toxin viszszamarad a tarlómaradványban, talajban szennyezve ezzel a környezetet. A rovarkárosító GM-növények 1500-2000-szer több toxint termelnek, mint a kiadott növényvédõ szer menynyisége. Nem tisztázott a GMtermesztésbõl származó melléktermékek sorsa. y A GM-növények hatásainak vizsgálatait nem a fajtatulajdonos végzi a lényegi azonosság elve miatt, hanem az állam. Azaz bizonyítani a GMO-k káros hatását a független állami hatósági szerveknek kell, semmiféle együttmûködést nem várva a GM-növények elõállítóitól. A magyar állam mindössze 10 millió forintot különített el ezekre a következõ évre, míg egy GM-fajta elõállítására a multicégek 20 millió forintot költenek. y Számolni kell azzal, hogy a transzgénikus növényekkel szemben a károsítók elõbbutóbb rezisztensek lesznek, onnantól kezdve a GM-növényt felesleges tovább használni, az így ellenállóvá vált kártevõk ellen pedig ismét védekezni kell. Darvas Béla és munkatársai kutatásából tudjuk, hogy a 10. kártevõ nemzedék már teljes mértékben elviselte a növény által termelt toxin menynyiségét. y Esély van arra, hogy az elszabadult transzgének a keresztbeporzás által intraspecifikusan fajtahibrideket (káposztaféléknél, pillangósoknál), interspecifikusan pedig fajhibrideket (jellemzõen a káposztaféléknél) hozzanak létre, ezzel az amúgy természetes evolúcióba mesterségesen beavatkoz10

va. Ugyancsak probléma a GM-növények árvakelése, amely – ha nem tudják megfelelõ technológiával kezelni – át fogja alakítani a flórát. y A GM-növények beengedésével nem tartható az EU-ban vállalt kötelezettségünk, miszerint igyekszünk megállítani a biológiai sokszínûség csökkenését hazánkban. Hová lesz a Natura 2000 program? y Heszky László szerint a koegzisztencia tudományosan értelmezhetetlen és gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A veszélyességet jellemzõ határértékek egy adott növény adott állapotára vonatkoznak, nem számolva a tömeges megjelenéssel. A génáramlás nemcsak a termõföldön következhet be, hanem mindenhol, ahol a növénnyel dolgoznak, ráadásul az emberi gondatlanság soha nem zárható ki, lásd a botrányokat. Végülis megakadályozhatatlan a génáramlás, a biztonságos együtttermesztés 4–8 évig tartható fenn, lásd az USA-beli szójatermesztést. A termelõknek, a kereskedõknek többlet adminisztrációval és költségekkel kell számolniuk. y Az egész ökoszisztémát megbolygatja, sõt a természeti egyensúlyt fel is borítja a környezetbe kijutó GM-növény. Ugyancsak Darvasék kutatásából tudjuk, hogy védett lepkék populációi estek áldozatul a kitört transzgénikus növényeknek köszönhetõen. Bíró Borbála talajtani kutatásaiból kiderült, hogy a GM-növények környezetében vizsgált mikroorganizmusok vitalitása csökkent, miáltal a szervesanyagmaradvány lebontása is lelassult. Ezt az eredményt Bakonyi

Gábor is megerõsítette három talajélõlény esetében. Békési László vizsgálatai azt mutatták, hogy a pollent szállító méheknél is csökkent a fejlõdés és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Emberek esetében az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy kárt okoz az embrionális fejlõdésben, allergiát vált ki, és a máj, valamint a hasnyálmirigy mûködésére káros hatással van. Kialakulhat antibiotikum-rezisztencia GMélelmiszerek fogyasztásával, hiszen a gyomorba kerülve a teljes GM transzgén-szekvencia átkerülhet a bélbaktériumokba, megváltoztatva azok mûködését. Pusztai Árpádnak a skót akadémián végzett kutatásai szerint a Bt-burgonya fejlõdési és szervi elváltozásokat okozott laboratóriumi emlõsállatokban. y Érdekes eredményeket kaptak az USA szaktanácsadói vizsgálódásaik során: szabad legeltetéskor a szarvasmarhák elkerülték a GM-táblákat, ahogy a vadak is. Még tovább vizsgálható az, hogy mi történik a baktériumokkal az állatok gyomrában kérõdzéskor, vagy a bioetanol gyártásakor a fermentáció során. y A fogyasztók az elmúlt években több botránynak is áldozatául estek az illegálisan vagy véletlenül, gondatlanságból (!) az élelmiszerláncba került még nem elfogadott vagy engedélyezett GM-növények, termékek miatt. Tudjuk, hogy az 1%-ot meghaladó GM-tartalmat az élelmiszerek címkéjén jelezni kell, ezt nem mindegyik elõállító vagy kereskedõ tartja be. De gondoljunk bele, hogy csupán egyetlen virágzó GM2006. XIII. évfolyam 4. szám


kukoricatõ elég, hogy a méz esetében meghaladja a határértéket. Konklúzió: melynek lényege, hogy egész Magyarországnak döntenie kell, merre és hogyan tovább a GM-növények kapcsán. y Pataki György szerint a zérószintû kérdés az, hogy milyen mezõgazdaságot akarunk? De hasonló kérdést a fogyasztók is feltehetnek: milyen élelmiszereket akarnak? y A tudomány (sajnos) megosztott, ezért mindig az adott tárgykörben szaktekintélynek számító kutatótól fogadjunk el információt, véleményt. A po-

litika sem mond önálló véleményt, ezért a társadalom tájékoztatása hiteltelen és elmaradott. y Az emberek kiszolgáltatottnak, kísérleti nyúlnak érzik magukat. Tudnunk kell, hogy a mezõgazdasági fejlesztések nem laboratóriumban, hanem saját környezetünkben történnek, nyílt technológiaként. A fogyasztónak jelenleg nincs valódi választási lehetõsége, pedig a magyar alkotmányjog kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészséges és biztonságos környezethez és a hiteles tájékoztatáshoz.

y Számolni kell a génszennyezések utáni kártérítési perekkel, plusz pénzek kifizetésével az állam részérõl a megkárosított gazdák számára, és arra is, hogy többletköltség kell a GMés a hagyományos termények külön kezelésére, raktározására, szállítására. A parlamenti nyílt napon elhangzott elõadásokat és hozzászólásokat közzé teszik egy kiadványban, amelyrõl információ a http://www. mkogy.hu internetes címen a Mezõgazdasági Bizottság oldalán található majd. Kripner Vera

HAZAI FÖLDBE MAGYAR BURGONYÁT Az OMgK Hazai földbe magyar burgonyát címmel tanácskozást szervezett november 29-én, melynek támogatója a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ és a Chio-Wolf Magyarország Kft. volt. Dr. Polgár Zsolt a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ igazgatója a magyar burgonyaágazat jellemzésével kezdte az elõadását. Hazánk területén jelenleg 22000 ha-on termesztenek burgonyát. A termõterület nagysága az elmúlt 10 év során a felére csökkent. Az országban évente fél millió tonnát sem éri el a betakarított burgonya mennyisége, mely egy évtizeddel korábban 1 millió tonna körül alakult. Míg a gazdák átlagosan 22 t/ha burgonyát termelnek hazánkban, Nyugat-Európában a hozam 40–50%-kal magasabb. E különbség egyik oka az, hogy Magyarországon a burgonyatermõ területek nagy részén nem megoldható az öntözés, így az évjárathatás 2006. XIII. évfolyam 4. szám

jelentõs mértékû. A hazánkban lában megkülönböztetés nélkül, használt burgonyafajták és az al- rózsakrumpli néven kerül forgakalmazott termesztéstechnológia lomba. sem tesz lehetõvé magasabb hozaA burgonyát általában ömlesztve mokat. Az alacsony termésátlag árulják. Amennyiben kisebb méretû következtében magas a termelés kiszerelésben kapható, hasznos a önköltsége, nehéz így versenyezni csomagolásán feltüntetni a fajta nea magyar gazdáknak az import vét és a kategóriáját. Ez utóbbi a burgonyával. Magyarországot az háziasszonyoknak nagy segítséget egyoldalú fajtadominancia jellem- nyújt, hiszen az A kategóriájú burzi, csupán három fõ fajtára koncentrálnak a termelõk: Desirée, Kondor, Kleopátra. Mindhárom rózsahéjú, fénysárga húsú, vegyes hasznosítási típusba tartozó burgonyafajta. A kereskedelemben a három fajta álta- Szabó Gábor, dr. Polgár Zsolt, Wolf István és Proksza Péter 11


gonya salátának és hidegkonyhai készítményekhez való, a B kategóriájú fõzésre alkalmas és a C kategóriába sorolt lisztesebb fajták sütésre, pürékészítésre használhatók fel, ezeken kívül kiváló tésztaalapanyagként is szolgálnak. A vásárlót tehát megilletné a választás joga, ám a kellõ információ hiányában a hazai boltokban ez sajnos nem valósul meg. A hazai feldolgozóipar az országban megtermelt burgonya mindössze 3–4%-át dolgozza fel. Magyarországon csupán egyetlen egy üzemben, Zircen állítanak elõ chipset, míg a pommes frites készítése megszûnt, ebbõl a termékbõl 100%-ban behozatalra szorulunk. A burgonyaágazat válságos helyzetébõl a kiút több tényezõ egyidejû megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen. Egy nagyobb termelõi és kereskedelmi szervezet létrehozása azért lenne fontos, mert stabilabbá és kiszámíthatóbbá válna mind a termelés, mind a kereskedelem az összehangolt munka révén. Az ártárgyalásokon is egységesen tudnának fellépni a gazdák nagyobb mennyiségû termékkel. Magyar tulajdonú feldolgozóipari üzemekre és logisztikai központokra lenne szükség. Korszerû fajtákat kellene használni, melyek minõségben és

12

termõképességben jobb eredményeket érnek el. A gazdák és a kereskedõk is konzervatív álláspontot képviselnek, nem nyitnak az új fajták felé, pedig a számukra is rendelkezésre álló uniós fajtalistán hozzávetõlegesen 900 fajta szerepel. A felmérések alapján a vevõk is igényelnék az új fajtákat, szívesen kipróbálnák azokat. Szemléletváltásra van szükség a burgonyaágazatban. A fõ értéknek a mennyiség helyett a minõségnek és a költséghatékonyságnak kell lennie. A Burgonyakutatási Központ az új fajták nemesítésével járul hozzá az importfüggõség és a gazdasági kiszolgáltatottság mérsékléséhez, a hazai burgonyaszektor fellendüléséhez. A jelenlegi kutatási területei közé tartozik a markerekre alapozott rezisztencianemesítési technika kifejlesztése PVY vírus ellen, stresszrezisztencia-nemesítés (hõ, szárazság, PVY), a burgonya sztolbur fitoplazma kórokozó védekezési technológiájának kidolgozása, valamint a burgonyatermesztés környezetkímélõ technológiájának fejlesztése. Vezetõ fajtáik: Góliát, Lorette, Rioja (Százszorszép), Hópehely, White Lady, Kánkán, Luca XL, Somogyi kifli és az összetett rezisztenciatulajdonságokkal rendelkezõ Vénusz Gold, mely idén kapott állami minõsítést. A kutatóközpontnak további két új fajtajelöltje van, a Katica és az elsõ korai érésû fajta a Balatoni rózsa. Proksza Péter az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet burgonya témave-

zetõje a fajtaválasztékról tartott ismertetést. Bevezetõjében a magyar burgonyatermesztés történetét és jelentõségét érintette. Legkorábban a XVI. században említik a burgonya magyarországi elõfordulását, míg köztermesztésbe az 1780-as években került. A II. világháború után, 1945-ben érte el a legnagyobb vetésterületet, mely ekkor közel 316000 ha volt. A burgonyát a Föld 130 országában termesztik. Vetésterülete 18 millió hektár, ahol 290-300 millió tonna termést takarítanak be. A burgonya a negyedik helyet foglalja el a rizs, a búza, a kukorica után a termesztett növények sorában. A burgonya élelmezéstani szerepe is jelentõs. Magas a C-vitamin, a kálium és a kálcium tartalma is. Fehérjében szegény, de aminosavgarnitúrája miatt egyik legértékesebb táplálékunk. Magyarországon 56 kg/fõ/év mennyiségben fogyasztunk belõle. A hazai burgonyatermesztés biológiai alapjának két fontos tényezõje a fajtaellátottság és a fajtahasználat. A magyar fajtalistán 2006ban 65 fajta szerepelt, mely közül 14 hazai nemesítésû. Wolf István a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának intézeti mérnöke a burgonya aktuális növényegészségügyi helyzetérõl számolt be. Elõadásában kiemelten három olyan „régi-új” károsítóval (PVY, burgonyavész, sztolbur fitoplazma) foglalkozott, melyek régóta ismertek a növényvédõ szakemberek elõtt, azonban agresszivitásuk növekedése miatt újra problémát jelentenek. A burgonya Y-vírus (PVY) több más vírusbetegséggel együtt okozza hazánk burgonyatermesztésében a legnagyobb terméskiesést. A burgonya Y-vírus minden burgonyát termelõ országban elterjedt, Ma2006. XIII. évfolyam 4. szám

Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények – Agrárkulturális rendezvények

gyarországon évente 20–60%-os terméskiesést is okozhat. A vegetatív szaporodásmódból adódóan a gumókkal a vírusfertõzés átkerül a következõ generációba, ahol a fertõzés mértéke évrõl évre nõ. A vírusok által kiváltott tünetegyüttest és a folyamatosan csökkenõ terméshozam jelenségét a szakirodalom vírusos leromlásnak nevezi. A PVY elõfordulása Magyarországon a múlt század közepétõl folyamatosan nõtt, mára minden évben számolni kell a járvány megjelenésével. E vírus kártétele következtében pusztultak ki a régi magyar fajták (pl. Gülbaba, Kisvárdai rózsa stb.). Ide vezethetõ vissza a keszthelyi burgonyanemesítõk által 40 éve meghatározott termesztési cél, a vírusrezisztens fajták elõállítása. A PVY által okozott tünetek igen változatosak, melyek a burgonyafajtától és a vírustörzstõl függõen különbözõek. A beteg növényt érnekrózis, alulról felfelé elszáradó levelek, bokrosodás és törpenövés jellemzi. A PVY nagy változékonyságú kórokozó, több törzse ismert. Ezek közül igen jelentõs a burgonyagumó nekrotikus gyûrûsfoltosság vagy NTN törzs (PVYNTN), melyet a világon elõször 1984-ben Magyarországon írtak le. Napjaink-

ban ez a törzs okozza a legtöbb gazdasági kárt. Mechanikai úton fertõzött gumóval és levéltetû vektorokkal terjed. Több mint 40 levéltetû faj terjeszti. A vírus elleni védekezésnek két módja van: a vírus növényi sejtbe jutásának megakadályozása (fémzárolt, vírusmentes szaporítóanyag használata, vektorszervezetek gyérítése) és a vírusrezisztens fajták elõállítása (rezisztencia-nemesítés). A másik fontos burgonyabetegség a sztolbur fitoplazma. A kórokozót a kabócák terjesztik, mechanikai úton nem vihetõ át. A fertõzött növény floem (háncs) részében található. A hazánkban vizsgált minták mintegy 60%-ában kimutatható a sztolbur jelenléte. A beteg tövek fejlõdésben visszamaradnak, a levelek kanalasodnak, fokozódik a hajtásképzõdés. A harmadik jelentõs kórokozó a burgonyavész (okozója Phytophthora infestans (Mont.)), mely a burgonya legsúlyosabb gombabetegsége. Világszerte elterjedt, megjelenésével hazánkban is minden évben számolni kell. A tünetek az egész növényen jelentkeznek. A lombozaton klorotikus szegélyû vizenyõs majd beszáradó foltok alakulnak ki. A fonákon penészgyep

jelenik meg. A tünet a levélnyélre, a szárra és a gumóra is átterjed. A fitoftóra micélium alakban telel a gumóban, s ez az elsõdleges fertõzési forrás. Az elmúlt másfél évtized során azért vált ez a gomba ismét jelentõs kórokozóvá, mert a hazai környezeti körülmények között kialakult az ivaros úton való szaporodás képessége. A létrejövõ oospóra több évig megõrzi életképességét, és fertõzõképes marad a talajban. Az ivaros szaporodás következtében agresszívabbá vált a gomba, ugyanis nõtt a változékonysága, ami a rezisztencia kialakulásának forrása. A rendezvényen Szabó Gábor a Chio-Wolf Magyarország Kft. képviselõje tartott tájékoztatást. A cég a sós ropogtatnivalók piacának vezetõje, az Intersnack vállalatcsoport tagja. Hazánkban két gyártóüzemmel rendelkeznek (Gyõr, Zirc). Éves burgonyafelvásárlásuk 13000 tonna, a belföldi chipsértékesítés eléri a 2500 tonna körüli mennyiséget. Szabó Gábor hangot adott annak a véleményének, hogy napjainkban a chipsfogyasztást érõ támadások eltúlzottak, a népbetegségnek számító elhízásért inkább a mozgáshiány tehetõ felelõssé. Polgárné Balogh Eszter

LEGELÕGAZDÁLKODÁS A SZÉKELYFÖLDÖN ÉS A SÁRRÉTEN Az OMgK-ban az õsz elsõ agrárkulturális rendezvénye szeptember 25-én zajlott le, Hagyományos legelõgazdálkodás régen és ma címmel. Dr. Bárth János, a kecskeméti Katona József Múzeum muzeológusa, néprajzkutatója a Kárpátmedencében, annak is a keleti vé2006. XIII. évfolyam 4. szám

gében élõk legelõirõl és legeltetési módszerérõl mesélt. Tanyakutatóként került kapcsolatba, több évvel ezelõtt, a székelyföldi havasok népével, amelynek eredményeként szép számú adatot gyûjtött össze a csíki faluközösségekrõl, a csíkiek életvitelérõl. A Csíki-havasokban még nem szorította

ki a modern civilizálódás a haszonállatok tartását. Megélni ezen a területen az állatokból és az erdõbõl lehet, és manapság is szinte egyetlen közlekedési eszköz a lovas szekér. Mondhatnánk, semmi sem változott az elmúlt évszázadok alatt. Szerencsénkre, mert így alkalmunk van „élõben” megis13

Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények

merni és eltanulni a bölcsen tervezett, praktikusan szervezett és nem utolsó sorban környezetbarát állattartást. A mezõvárosi és a falusi közösségek már a középkor óta kétfelé osztották legelõiket: közösségi belsõ legelõkre, ahova az igás állatokat, a teheneket és a sertéseket csapták ki, és külsõ vagy távoli legelõkre a kint háló állatoknak: meddõ, növendék marháknak, juhoknak és makkoltatott sertéseknek. Ezeket a külsõ legelõket Székelyföldön havasoknak mondják, a falvaktól 30–40 km-es távolságig húzódnak. Mindkét típusú legelõ közösségi tulajdonban van, és ezeknek a közösségeknek a képviselõi vannak megbízva a legelõkkel kapcsolatos ügyek intézésére. Így például õk fogadják meg az adott évi pásztorokat, de ügyelnek a legeltetés menetére is, aminek igen kötött forgatókönyve van. A szántóföldekre is kimehetnek az állatok a vetés elõtt kora tavasszal, majd a termény betakarítása után õsszel. A kaszálókon május elejéig, valamint a szénacsinálás után járhatnak. Tavasztól õszig a külsõ lege-

14

lõkön van a helyük, télen pedig a falu közelében, istállóban. A legelõket nem hanyagolják el: a legeltetett állatokkal trágyázzák a területet úgy, hogy az állatokat szakaszosan engedik csak a legelõre (például a kosaras tartás során, ahol a „kosarat” idõközönként továbbviszik az állatokkal együtt), és húsvét táján a közösség együtt kitisztítja a legelõt. A szép tavaszi idõben ez népünnepélyszerû „vidámkodás”. Az elsõ elõadó társadalomtudományos kutatásait a második elõadó a mai élet gyakorlati példájával erõsítette meg. Nagy Sándor, a bakonszegi Awassi Rt. vezérigazgató-helyettese, a modernkori rackatartásról beszélt. A legeltetés kicsit korszerûsítve van ugyan, ám a módja hagyományos. A profitszerzés a modernkor vívmányainak használatát ösztönzi, ezért készült el például az új-zélandi karusszeles fejõház, és a válogató-mérlegelõ karám, amelyek üzembe helyezésével a munkaerõ-igény lecsökkent, és gyorsabbá váltak a munkafolyamatok. A társaság tulajdonában lévõ rossz minõségû szántókat kivonták a termelésbõl és begyepesítették, hogy a háromezer gyimesi származású rackajuhnak megfelelõ mennyiségû és minõségû táp-

lálékot adhassanak. A másfél millió hektáros öntözhetõ legelõn szakaszos legeltetés folyik, és mivel a jó pásztorokból hiány van, jellemzõen villanypásztorral oldják meg a nyáj õrzését. 5 hektáronként, hasonlóan a kosaras legeltetéshez, 2–3 havonta viszik tovább az elektromos karámot, ezáltal megfelelõen trágyázva a gyepet, és nem terhelve túl a területet. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert a Hortobágyi Nemzeti Parktól bérelt területeken fokozottan kell ügyelni a természetvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartására. Ezért aztán nem is volt kérdéses a biogazdálkodásra való áttérés 2002-ben. A rendkívül ellenálló rackák szinte egész évben kint lehetnek, 330 napot tudnak legelni. A társaság a rackák mellett awassi juhokat is tart, amelyeknek tejébõl finom sajtokat és nagyszerû joghurtot, kefirt készítenek. A rendezvény végén megkóstolhattuk az Awassi Rt. sajtjait, és vásárolhattunk termékeibõl. Kripner 2006. XIII. évfolyam 4. szám

Nálunk történt – Kiállításmegnyitó

VARÁZSLATOS MAGYARORSZÁG ÉS ÕSI MESTERSÉGEI SIMON M. VERONIKA KIÁLLÍTÁSA AZ OMGK GALÉRIÁJÁBAN?*

Szeptember ötödikén újabb felemelõ és szép esemény színhelye volt az OMgK galériája, ahol ezúttal Simon M. Veronika Munkácsy- és Szent István emlékérmes festõmûvész tárlatának ünnepi hangulatú megnyitójára érkezhettek a vendégek. A sokszorosan díjazott festõmûvész közgazdászként egy Holland Királyi Akadémiát végzett mestertõl tanult, majd a Szõnyi István és a salzburgi Leonardo Mûvészakadémiát végezte. A kilencvenes évek elején a képzõmûvészetben való megjelenése berobbanásként hatott. Témavilága körkörös kitekintésû: portréi, életképei, tájképei a kései impresszionizmus színvilágában ragyognak. Lírai realistaként a természetelvû festészeti stílus követõje, olajjal, pasztellel és akrillal dolgozik. Az elmúlt másfél évtized rendkívül mozgalmas korszaka volt; kilenc országban közel

háromszáz kiállítását rendezték meg, közben több mint száz kötetet illusztrált, s mindezen felül tíz ország százötven közintézményében mintegy kétszázötven festménye látható. Szerepel a székesfehérvári, a Veszprém megyei Ki kicsodában, a 2002es Európai Mûvészeti Zseblexikonban és a svájci szerkesztésû 2004-es Who is who-ban. Ez a rendhagyó festõpálya a siker mellett költõi motívummal is színezõdik. Simon M. Veronika önmagáról így vall: … a festészet számomra egy álom megvalósulása – amibõl Feinek György költõ találó megjegyzése szerint mi már azt is tudjuk, hogy a mûvésznõ soha nem akar felébredni. Rövid, hihetetlenül gyorsan emelkedõ pályafutását jellemezve méltán írja róla Szántai Sándor költõ: A magyar képzõmûvészet látóhatárán új csillag jelent meg, akinek kiforrott ábrázolásai elõtt megállva alig tudunk tovább lépni, mert újabb és újabb felismerés tárul elénk: a mûvek töké-

letes összhangja, a részletek önálló egysége. Simon M. Veronika tehetsége, munkálkodása egyedülálló. Hogy nem a baráti elfogultság megnyilvánulásairól van itt szó, idézzük a „szakma” véleményét is. 2000 márciusában Simon M. Veronika miskolci tárlatát dr. Végvári Lajos mûvészettörténész profeszszor nyitotta meg. Bevezetõjében esztétikai értékelést is ad: Ma már persze nincs szüksége arra, hogy tanárok, szakértõk útba igazítsák õt. Ha megnézzük itt, könnyed kézzel, nagyon jó rátalálással közöl karaktereket, megmutatja számunkra azt, hogy õ mit tart az emberi arcban értékesnek. Úgy érzem, hogy õ nem a csúnya, hanem a szép, az emelkedett embert ábrázolja. Ha a paravánok túloldalára nézünk, ott pedig nagyon szép tájképeket és csendéleteket láthatunk. Én különösen fogékony vagyok

* A kiállítás szeptember 5-30. között volt látogatható. * A mûvésznõ készítette el Tessedik Sámuel és Ujhelyi Imre – az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ konferenciatermei névadóinak – portréját. (A Szerk.)


15


Simon M. Veronika azon munkáira, amelyekben õ a fáknak térben való terjeszkedését, térben való megjelenését mutatja be. Ez valami olyan dinamika, az életörömnek, az élni akarásnak olyan kifejezése, ami – úgy gondolom – a mai ember számára vigasztaló. Simon M. Veronika mostani, legújabb kiállítására ismételten érvényesek dr. Végvári Lajos észrevételei, a látható huszonhat kép változatos témaanyaga ezt igazolja. A rendezvény hangulatát nagymértékben fokozta a móri Brindisi Szent Lõrinc Borrend egyenruhába öltözött lovagjainak megjelenése, valamint

nagymesterük, Tálos Tamás Simon M. Veronika mûvészetét értékelõ megnyitó beszéde. Többek között kapcsolatukra utalva mondotta: Mi, akik hátteret adunk a megnyitóhoz, képviseljük Mórt, a borrendet és a borhölgyek egyesületét. Hogy miért? Mert szeretjük Simon M. Veronika alkotásait. 2002-ben megajándékozta borrendünket a névadónk Brindisi Szent Lõrinc csodálatos portréjával. Mi meghívtuk és felvettük õt tagjaink sorába. Azóta is szoros barátság, illetve munkakapcsolat köt össze bennünket. Neki köszönhetjük, hogy amerre jár alkotásaival, ott általa képviselve megje-

lenik Mór, a móri borvidék, a móri ezerjó és borrendünk híre. Büszkék vagyunk rá, hogy hozzánk tartozik…. A borlovagok természetesen bort is hoztak, amelyhez további meglepetésként szolgált a Makai család gasztronómiai különlegessége – kürtõskalács – a védjegyeztetett Kürcsi õskalács. Mindehhez zenei aláfestés is járult; Enyedi Béla nívódíjas gitáros daltulajdonos Kanizsa József, Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor költõk megzenésített verseit adta elõ. Zászlós Levente

SZINTE VEDUTÁBAN 2006 szeptembere az OMgK Ujhelyi-termében Halász Zsókát jelentette. A nívódíjas festõmûvész Tisztelet a múltnak emlék a jövõnek címû kiállítását dr. Feledi Balázs mûvészettörténész, mûvészeti szakíró szavai és Sédli Helga éneke, valamint hegedûjátéka vezette be.

16

Halász Zsóka 1947 novemberében a Skorpió jegyében született Mándokon, ahol szépséget és mûvészetet kedvelõ környezetben nevelkedett. A mûvészetek, különösen a festészet iránti érdeklõdése egész életét végig kíséri. 1994-ben belsõ indíttatását tettek követik, s találkozása az akkor már ismert Oláh Mária cigányfestõvel meghatározza máig ívelõ pályáját. Kezdetben naiv képeket fest, s ebben a stílusban ér el rangos szakmai sikereket. Ma már kiválóan szerkeszt, megismerve és alkalmazva újabb és újabb festészeti tech-

nikákat, a sokak által kedvelt csendéletek és tájképek mellett újabban állatokat ábrázoló színes pasztell képeket alkot. Képein karakterisztikus színeket használ, melyekben kifejezõdik az életigenlés és a szépség mindenkori tisztelete, a természet, a táj, a madarak és az állatok iránti szeretete. Saját egyéniségének kialakításá2006. XIII. évfolyam 4. szám


ban Angyal Mária mûvészettörténész és Vég András festõmûvész tanár ösztönözte, valamint pályatársai – Bakai Péter, Ungvári Mihály, Molnár József, Kesztyûs Ferenc és Murai Róbert festõmûvészek – szakmai tanácsokkal segítették munkáját. Szakmai ismereteit folyamatosan bõvíti, nyári szakmai táborokban, szabad iskolákon vesz részt. Mándoki Halász Zsóka egy életforma, a paraszti lét–világ eseményeit, történéseit ábrázolja, és ezt sok ismeret birtokában, nagyon bensõségesen, szeretettel teszi. Hír-

vivõ is egyben és híd: múlt és jelen között, míg azonban a fénykép tán a valóságot, a szociográfia a tényeket rögzíti, õ személyes élményein keresztül láttatja velünk a téli disznóölést, a nyári szilvafõzést, az almaszüretet, a káposzta taposását, a húsvétot, a dinnyeföldet. Sajátos a festõi látásmódja, mûszóval: szinte vedutában, rálátásban festi meg életképeit, különös, ahogy felülrõl szinte belátunk az udvarokba, a szobákba. Aztán izgalmas, mikor kilép a természetbe, s szinte átható lelkesültséggel képes megfesteni a

virágzó fákat, a gesztenyevirágzást, a gabonaföldet vagy a napraforgókat, s ez utóbbiakat látványosan élénkíti a fácánok tarka elevensége. A mûvésznõ a naiv területét még úgy is képes megújítani, hogy látványát kiemeli a falusi környezetbõl, és városiba helyezi. Itt is látványosak az eredményei. Ez a festészet olyan világot állít elénk, amellyel ma már kevesen foglalkoznak, s amely már eltûnõben van. Az olyan festõ, aki tehát képes erre, és akarja is megörökíteni, méltó a figyelmünkre és szeretetünkre. K.G.

DE SZÉP Az OMgK Galériájában október 3–30. közötti tárlat valódi minõségi kultúrát hozott intézményünkbe. Benczekovits Beatrix fõigazgatóhelyettes asszony köszöntõje után Bakos Katalin mûvészettörténész elemezte példás szaktudással Kolosváry Bálint munkásságát. Kolosváry idõs mûvész. Kolosváry idõtálló mûvész. Alkotói pályájának múlt századi (könyvborító-tervezés) és jelenkori (festmények) állomásait mutatta be nálunk. A friss munkák digitális himnuszok. Tudományosan megértett valóságok. Az ész fényénél, a tudat


világosságánál megalkotott képek. Domináló geometriai idomok, periódusos rendszer, fizika, absztrakció. Gondosan felépített kristályszerkezet, városok, piramisok, integrált áramkörök. Mûködõképes bizonyosság. Harmóniaszerkezet, valóságsimulás. Megtervezett építmények, felfogott törvényszerûségek, civilizáció, kultúra, Európa. Bizonyított tételek, axiómák, definíciók. A világ érthetõ, megismerhetõ. A szépség a természet titka, génmódosított reneszánsz. Elvárt teljesítmény, tényszerû befejezettség. Tökéletes megfelelési rendszerek. Önmagát kiisme-

rõ lélek tartós helyszínrajza. Egyenes beszéd, takarékos festészet. Gépmámor, hajnali józanság. Minden a helyére került. Tiszta racionalitás, lexikális színkezelés. Lecsiszolt szépség, merev szabadság. Akaratkeret, billentyûzet, lyukkártya. Feldolgozott információk, újrahasznosított valóság, igazságköltészet. Kiszámított arányok, lefektetett törvények. Önmagát jelentõ festõ, a nagy Megismerõ. Igazodási pont, négyzetek szegélyei. Nyitott képek, térerõhatvány. Radikális egyszerûség. Nagyon tetszik. Huszonegyedik katarzis. De hol van a huszadik? 17


Tárlókban. Kolosváry elhozta nekünk múlt századi mûveit is. Évtizedekig tervezett könyvborítókat Updike, Joyce, Sartre és mások mûveihez. Azt hiszem, ha valaki, akkor egy könyvtáros nagyra értékeli a könyvek borítóját. Ezeket a képeket, melyek kérlelik az olvasókat: – Lapozz belém! Vigyél ma-

gaddal! Olvass ki! Barátod vagyok! Engem válassz! Alkotónk ebben a mûfajban is zseniális. Alázattal, az olvasottaktól megérintve készítette a fedrajzokat. Sajátos, beazonosítható színvilággal, mégis szolgálva a betûket, a tartalmat. Az irodalmi szövegeket feldolgozó képek az olvasást megelõzõen

reklámok, azt követõen illusztrációk, magyarázatok, sõt az általam fiatalon elolvasott Olcsó Könyvtár borítókkal évtized múltán találkozva bennem is felidézõdött ama ifjúságnak nevezett tántoríthatatlan tékozlás. Nagyon tetszett. K.G.

VIBRÁLÓ NYUGALOM 2006 novemberében megérkezett az OMgK Galériájába elsõ(!) önálló kiállításával É. Novák Veronika. A látottak értelmezéséhez a mentor – festõmûvész és mûvészeti író – Sípos Endre adott segítséget. Rimaszécsi János gitárjátéka, és Lõte Attila szavalata színesítette a megnyitót. Egy Bödönös csendélet, és egy zebegényi utca megörökítése bizonyítja a mûvésznõ technikai jártasságát. Ellenfényben, Tekintet, Támaszkodó, és Fiú-fej címû munkái egyfajta szociális (emberközi) képességet demonstrálnak, míg a Gyászelfojtás 1956 nemzeti érzésének hû tolmácsolója. De a csendéletek, köz-, és magánéleti portrék csupán elõjátékot jelentenek a Lélek-tájképek elé, melyek igen vonzóak és gyönyörûek. Tizennégy hagyományos méretû

18

vásznon tizennégy festmény. Tizennégy színélmény. Tizennégy gyógyír. A befelé fordulás lenyomatai. A megtalált béke bizonyítékai. A „szemmel láthatatlan” fénybokrai. A nõiesség olajfészkei. A mozdulatlan, homogén egység mozzanatai, minden paradoxonon felülemelkedõ reménycserepek. Az inspiráció forrásai, szépségtettek. Magamban azt mondom: „láttam már valahol”, fölmutatnék a Parnasszus ormaira, suttognám Elízium, egy biztos É. Novák Veronika birtokában van a kincsnek. Érzem. Bennem különleges hangulat indul el, a látvány szürreálisan örvénylik, halkan csendesen felold és feloldoz, citeraszó, verébléptek, anyaság, szeretet. Növények, ahogy csendben megtelve éltetõ vízzel kinyújtják magukat, birtokba veszik a teret. És ez a folyamat magával ragad, intuitív násztánc, alkonytenger. A magába szippantó köldöktudat, az eredet békéje, a látás felmagasztalása. Olyan fegyelmezett

õserõ, mely zsongítóan ölel, mosolyogva emel a centrumok centrumába. Ez az önismerettel alátámasztott belsõ nyugalom, mely csak egyetlen nyugtalanságot ismer: az önkifejezés igényét. Puritán cizelláltság, esti szellõ, holdpillanat, csókbiztonság, kontemplatív alkímia. Hajók egy lélektenger-szorosban, beérkezetten – boldogan. Kacsint az éjfél, csillagdunyha terül a szivárványfennsíkra. Szõlõssi András így méltatja a mûvésznõt a vendégkönyvben: A nyugalom vibrál a képeken! Úgy hatnak a színek, mint amikor a mûvész tükröt tart a szemlélõ és a valóság közé…! Az élénkség és higgadt gondolatok egyaránt megtalálhatók az alkotásokon – híven visszaadva a mûvész szándékát. Gratulálok! Úgyszintén. K.G. 2006. XIII. évfolyam 4. szám


ISKOLAI DOLGOZAT Bevezetés Balázs Tibor festõmûvész, Kunágota díszpolgára, T.O.T. ösztöndíjas Olajképektõl az akvarellig címû kiállításának 2006. november 7-i megnyitójára szép számú érdeklõdõ érkezett az OMgK Ujhelyi termébe. Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató asszony bevezetõjét követõen, Perényi Eszter mágikus hegedûjátéka foglalta keretbe Jelenics István piarista rendfõnök lélek-központú megnyitó szavait. Tárgyalás, melyben a kiállítást három szemszögbõl mutatom be. Balázs Tibor vall önmagáról: Kunágotán születtem 1935. május elsején. A középiskolát a Szegedi Tanítóképzõben végeztem. Tanítottam szülõfalumban. Szegeden elvégeztem a rajzszakot. 1962-ben Pestre kerültem. 1982-ben középiskolai oklevelet szereztem a Képzõmûvészeti Fõiskolán. 42 önálló kiállításom volt. Bejártam Európát, voltam a tengeren túl is. Képeim megtalálhatók magángyûjtõknél itthon és Erdélyben, Németországban, Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, az USA-ban,


Kanadában. Az életmû-kiállítás mottója: „A tehetség tudás nélkül, vagy a tudás tehetség nélkül senkit sem tehet tökéletes mûvésszé”. Ars poétikám: „A boldogság titka a jóságban rejlik.”. Jelenics István – nem szó szerinti – szavai a megnyitón. Ingergazdag világban élünk, szemünk elõtt egyfolytában peregnek a képek, csömört, a bõség zavarát okozva. Plakátok kelletik magukat, esõ permetez, szél kavarja fel a lelkeket, folytonos változásban, forgatagban próbálunk megmaradni. Ezzel szemben itt a könyvtárban, ebben a meghitt környezetben Balázs Tibor képei szólítanak meg, s mi ráérõsen álldogálunk ellõttük. Ezt kell meg-, illetve újratanulni: lefékezni a befogadást, hagyni a sokféle érzést, emléket elõtörni. A hullámzó Balatonban és a templomtoronyban ugyanis feltárul az élet gazdagsága, mely valójában belsõ gazdagság, a világot nem túlkiabáló mûvész képessége. A mûvészé, aki egyszerre részese és csodálója a világnak.

Balázs mindig azt festi meg, amihez köze van, ezt érezzük, és ettõl otthonos és barátságos képei társaságában idõzni. Ez a kiállítás egy figyelmes élet ámulata. Nem hivalkodik a ténnyel, hogy sokfelé járt és sok mindent látott, hanem otthonteremtõként és otthonkeresõként alkot. Megejtõen csendes gazdagság árad képeibõl. Ehhez azonban, mi, nézõk kellünk, mert a képeket nem csak megfesteni, nézni is tudni kell. És ahogy körbejárunk a kiállítótérben, a mûvészet gazdagságát olvassuk ki egymás szemébõl. Így láttam én. A Férfi megfordult sokfele, kéznél volt mindig ecsetje, és festette, festette, festette… A teljesség igényével: Tihany, Balatonfüred, Esztergom, Veszprém, Süttõ, Kecskemét, Sopron, Pontigny, Balf, Lovran, Várna, Gyula, Érmindszent, Mánd, Öcsény, Pécs. Igazi kísérletezõ, derûs szépséghedonista, szeme nyitva, keresi a másik lelkének „dokkoló”-ját. Nagy kedvvel érkezik, körbenéz, felmér, elfogad, és kezet nyújt, mindig kezet nyújt. Barátságos, sugárzik róla az értelem, a szeretet szilárdsága. Meg akarja ismerni a környezetét, környezetében viszontlátni sajátmagát, sajátmagában megpillantani környezetét Kunágotától egészen a „föld végsõ határáig”. Befejezés Írásomat a meghívón szereplõ Jelenics-idézettel zárom: A szeretet képesség a halhatatlanságra. Kabai 19

Kitekintõ

NYÍLT NAP AZ IDEGENNYELVÛ KÖNYVTÁRBAN Az Országos Idegennyelvû Könyvtár nyílt napot tartott a Molnár utcában a Nyelvek Európai Napja keretében szeptember 26-án. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkárának köszöntõje után a Magyar Könyvtárosok Egyesületével közös szervezésû – Könyvtári szolgáltatások multikulturális környezetben címû – konferenciával kezdõdött a program, amelynek moderátora Bakos Klára MKE elnök volt. A konferencia céljául tûzték ki, hogy a kulturális pluralizmus, a többnyelvûség, a nyelvi esélyegyenlõség és a könyvtári szolgáltatások kapcsolódási pontjait vizsgálja. Elsõnek Fleischmidt Margit, az MTA Etnikai és Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kulturális antropológusa lépett a mikrofonhoz, aki a politikai és filozófiai feszültségekrõl szólt Multikulturalizmus: kultúra, identitás és politika új diskurzusa címû elõadásában. A fordítástudomány, mint az interkulturális kommunikáció tudománya címmel a tudományág kiala-

20

kulásáról, jelenlegi helyzetérõl és szakirodalmáról beszélt Klaudy Kinga az ELTE BTK Fordító és Tolmácsképzõ Intézetének egyetemi tanára, dicsérve a vendéglátó könyvtár gondos szerzeményezõ munkáját. Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója Nyelvi esélyegyenlõség a könyvtárakban témakörben felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban támogatni, megõrizni és megmutatni kell a kulturális sokszínûséget, a soknyelvûséget. Minden tagországban figyelmet kell fordítani a lakosság, az õshonos kisebbség és a bevándorlók igényeire, a könyvtár kötelessége, hogy mindenki számára szolgáltasson irodalmat. A más nyelvet beszélõ bevándorlókkal kapcsolatban speciális igények merülnek fel. A nyelvtanulásukat, a tanulásukat segítõ – audiovizuális, internetes stb. – anyagokat kell készíteni, kulturális foglalkozásokat kell szervezni a részükre, tanácsokkal kell ellátni õket, információtechnológiai segítséget kell nyújtani nekik. Fogalmi struktúrák többnyelvû környezetben; többnyelvû tezauruszok az információszolgáltatásban címû elõadásában Ungvári Rudolf

információs mérnök a szavak fordítási problémáiról szólt. Egy szónak hány fordítása létezik, és mindegyik más értelmet takar, illetve van-e a szónak megfelelõje a másik nyelvben. A sütés szó példáján keresztül mutatta be a buktatókat egy magyar – angol – német nyelvû szócikkben. A nyílt nap következõ programja volt az OIK és az MKE – a könyvtáros életpálya vonzóbbá tétele, valamint a szakma társadalmi elismertségének erõsítése érdekében szervezett – rendezvénysorozatának elsõ kiállításmegnyitója. Engel Judit régebbi – fõként városokat ábrázoló – akvarelljeibõl válogatott. Képei szívet melengetõek, hangulatosak, bájosak. A tárlatot Trojan Tünde teatrológus nyitotta meg. Délután Magyarországon élõ nemzetiségi hagyományõrzõ csoportok éneket, táncot, zenét magába foglaló bemutatkozására került sor. Ezután a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével közös szervezésben került sor – immár második alkalommal – egy, a jelnyelv bemutatását célzó rendezvényre. A kéz értelmet szül – jelnyelvi elmélkedés jelnyelven címet viselõ elõadáson siket elõadók közremûködésével jelnyelvi tolmácsolásban élvezhetõ mûvészeti programot láthatott az érdeklõdõ közönség. Az elõadás a jelnyelv, mint önálló nyelv bemutatásán túl a siket kultúra megismertetését célozta meg. A folytatásban az OIK mûfordítás-pályázatának díjkiosztója következett, a zsûri 28 pályamûvet értékelt. A késõ délután és az este a zenéé volt. Elõbb Udvari Muzsika szólt, majd Lovász Irén és barátai népdalkoncertjével zárult a nagyon jó hangulatú programsorozat. BB 2006. XIII. évfolyam 4. szám

Kitekintõ

ODR KONFERENCIA A JÓZSEF ATTILA MEGYEI KÖNYVTÁRBAN Hatodik alkalommal gyûltek Tatabányára a könyvtárközi kölcsönzéssel foglalkozó könyvtárosok október 9-én, hogy részt vegyenek a Digitalizált dokumentumok a könyvtárközi kölcsönzésben címû konferencián. A gyönyörû, simogatóan meleg õszi napfény megalapozta a jó hangulatot. Dr. Monostori Imre igazgató köszöntötte a megjelenteket és a Könyvtárak öszszefogása a társadalomért, az Országos Könyvtári Napok 2006. évi tatabányai programjairól szólt néhány szót. Moldován István, az OSzK osztályvezetõje, a MEK egyik alapítója a Magyar Elektronikus Könyvtárról tartott elõadást. A MEK célkitûzése a digitális megõrzés. Az elõadó beszélt a szolgáltatásokról – elektronikus könyvtár, e-periodika archívum, képes kronológia, Corvinák –, illetve az onnan kinõtt LibInfO szolgáltatásról, a fejlesztésrõl és a tartalomfejlesztésrõl, a különbözõ mûhelymunkákról, valamint a hazai és külkapcsolatokról. Egy érdekes újdonság – az eTEN DoD – kiemelést érdemel: az olvasó kérése szerinti anyagot digitalizálják, az olvasó kifizeti és megkapja, majd felkerül a honlapra is.

Bánkeszi Katalin, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Kht. szakmai igazgatója A Neumann János Digitális Könyvtár címmel tartott elõadást. Elöljáróban elmondta, hogy a központ három igazgatóságból áll, és két minisztérium fennhatósága alá tartozik. A Digitális Könyvtár és a NAVA* igazgatósága az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz, míg az NDA (Nemzeti Digitális Adattár,

amely mindenféle digitális terméket összegyûjt és közkinccsé tesz) igazgatósága a Gazdasági Minisztériumhoz tartozik. Az 1997-ben alapított Neumann János Digitális Könyvtár elsõsorban maga digitalizál, szemben a MEK-kel, amely eredetileg gyûjtésre jött létre. Folyamatos munkáikból kiemelte a 2000-ben indult Digitális Irodalmi Akadémiát – amely eddig 63 kortárs szerzõ mûveit tartalmazza –, a Virtuális Diafilmtörténeti Múzeumot – Bíró Ferenc 30 éves kutató- és gyûjtõmunkájának eredménye –, az Olvasni jó és a Jeles napok multimédiás anyagot. Új irány a szakirodalom feldolgozása, napjainkban a Magyar Tudománytörténeti Intézettel

bibliográfiákon és történeti munkákon dolgoznak. Dávid Boglárka, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár osztályvezetõ-helyettese Elektronikus dokumentumküldés cím alatt a különféle dokumentumtovábbító szoftverekrõl – IrfanView, Odyssey, Ariel – beszélt. Az ODR tagkönyvtárak között az Ariel a legelterjedtebb, mert erre pályázni is lehetett néhány éve. Ez egy fejleszthetõ rendszer – de elég drágán – és sajnos a hármas verziók nem kompatibilisek a négyes verziókkal. Tanácsként hangzott el, hogy ha egy könyvtár Arielen keresztül kap egy dokumentumot, a lementésnél a fájl nevéhez az eredeti kiterjesztést is be kell írni, különben nem nyitható meg a cikk. Fátrai Erzsébet – mint házigazda – a József Attila Megyei Könyvtár honlapjáról, illetve katalógusából mutatott be csemegéket (József Attila versei és a róla szóló irodalom, teljességre törekvõen feldolgozott mesék, válogatottan feldolgozott drámakötetek), valamint a vakok által jól használható felületet. Kürti Lászlóné, az OSzK Dokumentumellátó Szolgálatának osztályvezetõje hozzászólásában megemlítette, hogy az Ariel elsõsorban az angolszász országokban terjedt el. Szerzõi jogi problémákra kitérve elmondta, hogy a törvényhozók nem gondoltak a könyvtárközi kölcsönzésre, ugyanis a külföldrõl elektronikusan érkezõ anyagot továbbküldeni nem lehet, mert nem szabályos, viszont kinyomtatni sem szabályos, de valamilyen úton mégis el kell, hogy jusson a kért cikk az olvasóhoz. Benczekovits

* Lapunk 2006. évi 1. és 2. számában olvashatnak bõvebben róla.


21

Kitekintõ

INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS ÉS TUDÁSMENEDZSMENT – ÚJ IGÉNYEK MEGJELENÉSE 2007. október 27-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mûszaki Könyvtáros Szekciója a Tudomány Ünnepe alkalmából, Információgazdálkodás – Tudásmenedzsment címmel országos szakmai napot rendezett. A helyszín a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára volt. A szakmai napot Bakos Klára a ZMNE Egyetemi Központi Könyvtárának igazgatója nyitotta meg, köszöntõt pedig Prof. Dr. Szabó Miklós akadémikus, rektor mondott. A rendezvény moderátora, Balogh Margit a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mûszaki Könyvtáros Szekciójának elnöke bevezetõjében kifejtette: a tudásmenedzsment alapvetõen a tudás megosztása és ennek támogatása a megfelelõ módon. A tudás minden formáját, akár leírt, akár tapasztalati jellegû, szükséges és fontos menedzselni. Prof. Dr. Kroó Norbert egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Az Európai Unió tudománypolitikája címû elõadásában arról beszélt, hogy a világ a digitális információszolgáltatás felé halad. Az EU Digitális Könyvtár programot indít szakértõi csoportok tanácsai alapján. Az USA tudományos fejlõdése a II. világháború után magas színvonalra tört: közpénzekbõl a finanszírozott alapkutatások, a tudományos szabadság biztosítása, a professzionális kutatóintézetek és a magas szintû infrastruktúra segítségével. Fontos fejlesztõ erõnek bizonyult a verseny, a minõség és az együttmûködés. A civil és a védelmi kutatások 22

szoros kapcsolatban zajlottak, és erõs társadalmi támogatottság övezte õket. Az USA technikai és gazdasági sikere a tudománynak köszönhetõ. „A ma élenjáró kutatás a jövõ gazdaságának alapja.” Hazánkkal szemben komoly tudásexport áll fenn: kb. 5000 magyar kutató dolgozik az USA-ban. Az alapkutatások legfontosabb haszna: a problémamegoldó gondolkodásra nevelés, a tudásgenerálás és képességfejlesztés, valamint a gazdasági és társadalmi problémák megoldásának segítése. Európa fejlettsége kiemelkedõ volt az ipari forradalom után, de a második világháború után lemaradt. Ennek oka a tudáselszívás és a nemzeti keretek közti tudományos fejlesztések, a titkolózás. Az Európai Unió ennek orvoslására 2007tõl keretprogramot határoz meg a közkutatásokhoz az EU alapszerzõdésében. Az európai tudomány gyengeségei: y a hiányos együttmûködés a kutatási csoportok között, y a kutatások 95%-a a tagországokban zajlik, és csak 5%-a a közös programokban, y hiányzik a kapcsolat a tudományos eredmények és a gazdasági, technológiai felhasználhatóság között, y kevés a kiemelkedõ kutatócsoport.

Fontos teendõ lenne a helyzet javítására az együttmûködés erõsítése, a stratégiailag fontos kutatások összekapcsolása és a kutatási kapacitás bõvítése. Az EU 7. keretprogramja négy szempont – kutatás és tudás, kutatás és technológia, oktatás és képzés, innováció – szerint négy specifikus programpontot jelöltek meg: kooperációs program, úttörõ kutatások minden tudományágban, személyes életpálya fejlõdésének lehetõségei, valamint infrastrukturális és regionális fejlesztések. A 7. keretprogram 2007. januárban lép életbe. Hátulütõje lehet a hosszú távú elkötelezettség, a versenyképességet meghatározó kutatások támogatása, valamint megtörténhet a nemzeti csoportok kivonulása. Magyarország nemzetközileg jó hírnévnek örvend, sok Nobel-díjunknak és a nemzetközi tudáselszívásnak köszönhetõen. Erõsségünk az alapkutatás, bár alacsony a kutatói létszám és szerény költségvetés áll rendelkezésre. Az egyetemek szerepe jelentõs. Gyengeségeink: egyirányú mobilitás, „agyelszívás”, forráshiányos infrastruktúra, kiszámíthatatlan pályázati rend2006. XIII. évfolyam 4. szám

Kitekintõ

szer, valamint bizonytalan támogatottság és költségvetés. Tennivalók: fejlesztendõek az emberi erõforrások, az elitképzés szorgalmazása, a kutatói életpálya megteremtése. Biztosítani kell a politikától független autonómia lehetõségét, az egészséges munkamegosztást a tudományos kutatóintézetek és az egyetemek között, valamint az akadémiai szféra és a gazdaság között. Be lehet hozni a lemaradást növekvõ támogatással, a versenyképességet javító kutatásokkal, minõségi kontroll és versenyeztetés bevezetésével, hazai specifikumok erõsítésével (gyógyszerkutatás, informatika, nanotechnika stb.), illetve megfelelõ feltételeket kell biztosítani a pályázatokhoz. Anyagi és szemléletbeli váltásra van szükség minden területen, mert erõsebb versenyre kell ezentúl felkészülni. Alföldiné Dán Gabriella PhD, a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának fõigazgatója Költségek és hasznok – könyvtár és tudáskezelés címmel tartott elõadást. Az egyetemi és a fõiskolai könyvtárak szerepe jelentõsen megnõtt az elektronikus írás-olvasás terjedésével, az elektronikus oktatóanyagok megjelenésével. Az oktatás és önképzés terén új igé-


nyek merültek fel a felsõoktatási könyvtárakkal szemben. A könyvtár-finanszírozás változásai hátrányos helyzetbe hozzák a felsõoktatási könyvtárakat, ugyanis megszûnt számukra az önálló pályázatbeadás lehetõsége, az intézményi rektorok pedig nem gondolnak pályázatíráskor a könyvtárak igényeire. Igény lenne a felsõoktatási könyvtárak tudásának, ötleteinek fórum jellegû megosztására egymás között. Ennek segítségével az intézményi felületen túl a közremûködési szinten javítható lenne az erõforrások és a lehetõségek jobb kihasználása és megosztása. Közös könyvtári lobbitevékenységre lenne igény. A tudáskezelés a versenyképesség egyik legfontosabb feltétele. A könyvtár kellene, hogy legyen a legfõbb TARTALOMGAZDA. Az egyéni tudásprofil létrehozásával – egyetemi publikációk, kutatási eredmények – megteremthetõ az egyetemi archívum, amely a saját eredményeit más szakterületeknek szolgáltatja. Ezenkívül megvalósítható az oktatóanyagok készítéséhez szükséges források, kész oktatóanyagok, tananyagsegédletek kétirányú közvetítése és szolgáltatása. Az egységesített egyetemi archívum kiaknázásával megjelenne a tanszéki honlapok dokumentumainak integrált, rendezett elérése a könyvtár keretein belül. Mindehhez természetesen elengedhetetlen a tanszékek, oktatók, hallgatói szervezetek közötti közremûködés.

A klasszikus könyvtárhelyiségek fizikai és funkcionális kibõvítésére lenne szükség. A fizikai kibõvítés az önkiszolgálás növekvõ szerepét segítené elõ. A funkcionális kiteljesedés irányai lehetnek a közösségi, találkozási, információs, oktatási pontok. Ezek egyesítésével az intézmény növelné a személyes látogatottság indokait és jelentõségét a nem klasszikus könyvtári szolgáltatások bevezetésével. Egy „tudásbutik” jellegû szolgáltatás keretében pedig közvetíthetõek a legújabb gazdasági, társadalmi, tudományos stb. eredmények a nagyközönségnek. Sajó Andrea PhD, az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézet munkatársa Az információs központok és a tudásmenedzsment címû elõadását azzal a megállapítással vezette be, hogy a vállalati könyvtárak fejlõdése statikus és kihasználatlan intézményekhez vezetett a ’90-es évekre. Ezután vagy megszûntek vagy stagnál az állapotuk, az internet megjelenésével pedig legtöbbször feleslegesnek nyilvánították õket. Felismerték azonban, hogy az információs kutatások igényének megjelenésével túl sok adat és adatbázis kezelésére lett szükség. Az ennek megoldásához szükséges szakértelemmel a könyvtáros rendelkezik leginkább, ezért elláthatják az információs menedzser szerepét. A fenntartó intézmény munkájában való aktív részvétel teremti meg a könyvtár létjogosultságát. Ezt az integrálódást a fenntartó intézmény életébe a folyamatos témafigyelések és egyéb szolgáltatások elõtérbe helyezése biztosíthatja. Az információs menedzser új feladatai: az információ mennyiségének, minõségének, forrásainak, hordozóinak, a feldolgozás módjának, a felhasználók igényének, a keresés módjának, a kimeneti for23

Kitekintõ

mátumnak és az adathordozónak megfelelõ kezelés. Specialistává kell válnia az információgyûjtés, -feldolgozás, -keresés és -szolgáltatás terén. Többletértéket kell teremtenie, és fontos az új forrásértékelõ módszerek kialakítása. A hagyományos könyvtár helyett TUDÁSKÖZPONT-ra van szükség. A tudást pedig gyûjteni kell. Ennek módja lehet például elõadások, rendezvények rögzítése, digitalizálása, feldolgozása és szolgáltatása. A fõ feladat azonban magának az információ-hozzáférésnek a biztosítása. A megõrzés mellett az új kulcsszó tehát a szolgáltatás. A felhasználó egyre inkább aktív közremûködõvé válik, így együttmûködésre van szükség a hatékonyság érdekében. A különbözõ adathordozók jellegzetességei, elõnyei és hátrányai nagyon eltérõek, ennek megfelelõen kell kezelnünk õket. Az egyre terjedõ elektronikus kommunikáció, információforrások, adathordozók, stb. alapvetõ elõnyei, a mentés lehetõsége, a folyamatos változtathatóság, a könnyû küldési-továbbítási és hordozási lehetõség. Hátránya viszont az adathordozók elavulása és az elengedhetetlen közvetlen technikai függõség.

Az integrált könyvtári rendszerek fejlõdését az intézmény igényei határozzák meg, e szerint kell fejleszteni. Alapvetõ munkafolyamat az elektronikus információ keresése, online-offline szolgáltatása, elektronikus dokumentumok beszerzése, feldolgozása, valamint digitális adathordozón való rögzítése, tárolása és védelme. Az internet fejlõdésével speciális információhiány lépett fel, mert a mennyiség a minõség rovására egyre nõ. A releváns információk kiszûrése nehéz, mivel azok a felhasználó szempontjai szerint változnak. A TUDÁSPORTÁL a könyvtár jövõje, fennmaradásának záloga. Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetõ igazgatójának elõadása Az információs társadalom hazai vonatkozásai címmel hangzott el. A digitális esélyegyenlõség megteremtéséhez az alapvetõ „diagnózis” felállításához az infrastruktúra, az igény és az ismeret felmérésére van szükség. Egyenlõ esélyt kell biztosítani mindenkinek életkor, lakóhely, iskolázottság, fogyatékkal élés megkülönböztetései nélkül. A statisztikai felmérések szerint még mindig a legtöbben otthon gyakor-

lat útján, ismerõsök segítségével, és jóval kevesebben tananyagokkal, iskolai vagy tanfolyami képzéssel szerzik informatikai ismereteiket. Az e-ügyintézés (e-egyészségügy, e-kormányzat, e-közigazgatás) fejlesztése elõsegítheti az általános internethasználat terjedését. Magyarország az EU tagállamok között informatikai írástudásban a statisztikai adatok szerint az utolsó 2-3 ország között szerepel. A nagy lemaradást az infrastruktúra fejlesztésével lehetne ellensúlyozni: y szélessávú lefedettség növelése, y elektronikus azonosítás elterjedése, y számítógép- ellátottság növelése, y teljes körû e-ügyintézés lehetõségének bevezetése, y megfelelõ alapismeretek általános terjesztése (ECDL, internethasználat, e-ügyintézés népszerûsítése, közoktatás, szakképesítés, felsõoktatás és felnõttképzés kiterjesztése). A várható eredmények a következõk: életminõség javulása, tudástársadalomban élõ együttmûködõ emberek, öntudatos igénylõ-pozíció erõsödése. Vámos Rita

KONFERENCIA SZENTENDRÉN A Pest Megyei Könyvtár, a Publika Magyar Könyvtári Kör és a Könyvtári Intézet INFORMÁCIÓ – HOZZÁFÉRÉS – ESÉLYTEREMTÉS. eKönyvtári szolgáltatások lehetõségei a társadalmi befogadás támogatásában címmel november 22-én konferenciát rendezett Szentendrén. Biczák Péter, a Pest Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte a 24

megjelenteket, majd Szociális hátrányok és leküzdési lehetõségek címû elõadásával dr. Bánfalvy Csaba szociológus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Kar tanára vette át a szót. A könyvtár funkciói – szórakozás, tanulás, információszerzés és közösségi lét – közül az utóbbit emelte ki, és hozta kapcsolatba a hátrá-

nyos helyzetû csoportokkal (idõsek, fogyatékosok, szegények, kis településen élõk, romák). Elmondta, hogy a speciális igények kielégítésének megtervezésekor konzultálni kell az egyes csoportok képviselõivel, hogy minél jobb szolgáltatást lehessen kialakítani. Javasolta, hogy a könyvtárakban legyenek kényelmes büfék, ahol egy kávé vagy 2006. XIII. évfolyam 4. szám

Kitekintõ

üdítõ mellett beszélgethetnek egymással a látogatók. Külföldi példákat hozott fel, ahol az olvasnivalót ki lehet vinni a büfébe, illetve az olvasói térbe csomagokkal is be lehet menni. Hangsúlyozta, hogy nem elég felmérni a speciális igényeket, hanem törekedni kell azok minél jobb és gyorsabb kielégítésére. Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója Képzési tapasztalatok és tervek a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok könyvtári ellátására címmel tartott elõadásában három korszakot határozott meg a témában. Az elsõ szakasznak a ’70-es évek elejétõl a ’90-es évek közepéig terjedõ idõszakot gondolja, amikor a kíváncsiság, a külföldi példák, az emberi szolidaritás, a szakma határainak feszegetése, az önmegvalósítás munkált a könyvtárosokban. Akkoriban még csak KMK-s továbbképzéseken vehettek részt a téma iránt érdeklõdõk. A következõ etap 1997-tel kezdõdött, ekkor jelent meg az új könyvtári törvény, majd a rá következõ évben a fogyatékosokkal foglalkozó törvény. Új segítõ szakmák alakultak, erõsödött a társadalmi szolidaritás, mind jobban tért hódított az információs technológia, pályázatokat írtak ki a hátrányok leküzdésére, az ezredfordulóval megalakult a Publika Magyar Könyvtári Kör. Az ágazati irányítás 2003–2007-es stratégiai tervében is szerepel a hátrányos helyzetûek segítésének programja. Ilyen elõkészítés után nyílhat a harmadik korszak, a professzionálisan cselekvõ könyvtárak/könyvtárosok idõszaka. Meg kell felelnünk az EU és a fejlett világ követelményeinek, ehhez sokat segítenek a külföldi tapasztalatcsere-látogatások, az EU-s projektek-

Barcsay Jenõ: Szentendrei mozaik, amely a PMK elõcsarnokát díszíti

be való bekapcsolódás, külföldi elõadók meghallgatása. Fontos a szakmai elkötelezettség, ennek jó példája a létrejött etikai kódex. Nagyon fontos a magas színvonalú képzés; a Publika Kör és a Könyvtári Intézet 120 órás tanfolyam anyagát dolgozta ki, amelyre beiratkozhatnak a könyvtárosok. Dr. Dippold Péter, az Országos Széchényi Könyvtár különgyûjteményi és tudományos igazgatója A könyvtári szolgáltatások szerepe a társadalmi felzárkóztatásban, európai együttmûködõ programok, projektek címû elõadását azzal a mostanában sokat hallott kérdéssel kezdte, hogy szükség lesz-e még a könyvtárakra. Az internet látszólag ellenünk dolgozik, és a felmérésekbõl az derül ki, hogy a diákok sem a könyvtári oldalakról indítják a kereséseiket. A végsõ válasz azonban mégis igen, hiszen sok könyv jelenik meg évente, ezek drágák, a szakkönyvek pedig különösen is. Nem beszélve arról, hogy a könyvtár közösségi tér, és erre a funkciójára is nagy igény van. Olvassuk el az IFLA közkönyvtári nyilatkozatát! Számos külföldi példát említett az elõadó az esélyteremtésre, de a nagy többségükhöz sajnos pénz kell. Szólt ezután a különféle EUprojektekrõl, amelyekben már magyarországi könyvtárak is szerepelnek* szép sikerekkel. Ezekre a projektekre jellemzõ, hogy általában

nem támogatják a helyi szolgáltatásokat, technológiai irányultságúak, nagy hangsúlyt fektetnek az értékelésre és teljesítménymérésre, fontosak a munka során tartott nemzetközi tréningek, a kapcsolati tõke megalapozására építenek, fontos az esélyteremtés, a közgyûjteményi területek összefogását szorgalmazzák, a digitalizálás jelentõségét több szempontból hangsúlyozzák. A legújabb lehetõség az IST 7, ebben az országos kompetenciaközpontok kialakítására lehet pályázni. Dr. Redl Károly, az Országgyûlési Könyvtár tájékoztatási igazgatója Közszolga és/vagy szolgáltató, érdekvédelem a könyvtáros szakmában címmel arról beszélt, milyen komoly, fáradságos és néha milyen furfangos feladat az érdekvédelem. Mondandóját színes és szellemes példákkal illusztrálta. Külföldi elõadója is volt a szakmai napnak, Hans Michelsen, a Roskilde Bibliotek igazgatóhelyettes személyében. Elöljáróban bemutatta munkahelyét, Roskilde város központi könyvtárát, majd rátért Szakmai érdekvédelem – dán módszerek és tapasztalatok címmel jelzett elõadásának lényegi részére. A Dán Könyvtári Egyesület 1905ben alakult meg. Mindig jelentõs hatása volt és van ma is a közkönyvtárak fejlõdésére, valamint az oktatási és kulturális politikára. Nagy a befolyása a választott kor-

* Lapunk ez évi 2. számában (p. 19–21.) a Konferencia és tanulmányút a keleti végeken, innen és túl címû cikk elsõ felében két ilyen projektrõl lehet olvasni – Szerk.


25

Kitekintõ

mányzati bizottságokra, a helyi önkormányzati szintû együttmûködésre és a könyvtári törvényalkotásra. 1968-ban megalakították a Dán Könyvtárosok Szövetségét, amely valamennyi könyvtáros független szervezete, ma megközelítõleg 5000 tagja van, ez a szakképzett könyvtárosok 90%-a. Közülük 3000 dolgozik közkönyvtárban, 800 kutatói vagy szakkönyvtárban, 600 a magánszektorban, és kb. 600 fõnek nincs állandó munkaviszonya. Dániában könyvtárosnak lenni nem csak foglalkozás, hanem elsõ-

sorban készségeket és szaktudást igénylõ hivatás. A skandináv szakszervezetek számára elsõdleges fontossággal bírnak az oktatással és kutatással kapcsolatos témák a könyvtárban és az informatikatudomány területén. A könyvtárosképzés minõsége meghatározó abban, hogy a könyvtárak megfeleljenek a társadalom által támasztott igényeknek. Minél magasabb színvonalú az oktatás, annál jobb lehetõség lesz arra, hogy a könyvtárosok új feladatokat kapjanak a munkaerõpiacon. A dán könyvtáros szak-

mának is központi kérdése az információs technológia. Intenzíven dolgoznak azért, hogy kapcsolatot teremtsenek a hatóságokkal, a politikai döntéshozókkal, és így befolyásolhassák az IT fejlesztésével kapcsolatos döntéseket. A konferenciát záró fórumon számos kolléga osztotta meg tapasztalatait és élményeit a hallgatósággal. A Pest Megyei Könyvtár kiváló házigazda volt, a jobb tájékozódást poszterkiállítással is megpróbálta elõsegíteni. B.B.

MIBEN LESZ MÁS A WINDOWS VISTA? A Microsoft legújabb operációs rendszere a Windows Vista hamarosan megjelenik. Béta verziója már letölthetõ, tesztelhetõ és megtekinthetõ az interneten a Microsoft weboldalán (http://www.microsoft. com/hun/windowsvista). Telepítés A Windows Vista telepítõfájl 2,4 GB, és 3,4 GB tárhelyet foglal el a merevlemezen. A telepítés kb. egy óra alatt zajlik le, és a Vista konfigurálja is magát. A legtöbb drájver önmagában tartalmazza, és szinte mindent automatikusan felismer és beállít. A vezérlõpult nem nyújt igazi újdonságot a Windows XP-hez képest, szinte valamennyi hardveres probléma elhárítható a megfelelõ drájverek és eszközök birtokában. Újdonságok A Vista újdonságai három jelentõsebb területre oszthatók: a legfontosabb ezek közül az elsõ szint, ami a rendszer alapját képezi, lehetõvé téve, hogy a Windows biztonságosabb, megbízhatóbb, könnyebben 26

telepíthetõ és kezelhetõ, valamint gyorsabb operációs rendszer legyen, mint elõdje volt. A második komponens a programozók számára készült, ami a Windows platformra építkezõ szoftverek készítését teszi egyszerûbbé. Mindezekre épül a harmadik összetevõ: azok az alkalmazások és szolgáltatások, amelyek a felhasználók mindennapi munkáját és életét teszik kényelmesebbé, valamint olyan felhasználói felület, amely szebbé és „otthonosabbá” teszi a számítógépet: az Aero Glass. Megbízhatóság A megbízhatóság növelése mindig is elsõ számú szempont egy operációs rendszernél. A Windows Vista azt ígéri, hogy a hardverproblémák többségét megelõzi. Például nem engedi majd a bizonyítottan instabil drájverek telepítését. Csökkenni fog az alkalmazások leállásának és a szükséges újraindításoknak a gyakorisága, valamint önállóan helyre tud állni az operációs rendszer, ha valamilyen beál-

lítás folytán mûködési akadályokba ütközik. Több új megoldással is találkozhatunk, amelyek kifejezetten az energiatakarékosságot helyezik elõtérbe. Többségük a rendelkezésre állást és a rendszerindítási sebességet javította. Megjelent egy új lehetõség: a számítógép kikapcsolása, az alvás, ami a hibernálás és a készenléti állapot közötti átmenet. Ilyenkor a rendszer teljes memóriája a merevlemezre íródik, és a rendszer hagyományos készenléti állapotba kerül. Ha kikapcsoljuk a gépet, nem fognak elveszni az adataink, és késõbb onnan folytathatjuk, ahol abbahagytuk, de egyébként egy egérmozgatással is életre lehet kelteni a rendszert pár másodperc alatt. Start menü, mappák, ablakok A Start-menü átalakult, fekete lett, és történt némi átrendezés is. Az alsó sorban megjelent új keresõmodul a metaadatokban is képes keresni, az innen elvégzett keresés tehát sokkal gyorsabb és hatékonyabb le2006. XIII. évfolyam 4. szám

Kitekintõ

het. A Windows Vista indexelõ szolgáltatása folyamatosan fut a háttérben, az állományok és tartalmuk átfésülését, rendszerezését végzi, hogy kereséskor azonnal eredményeket kapjunk, és ne akkor kelljen átfésülni a merevlemezek tartalmát. Megjelentek a virtuális mappák is: a Music, a Pictures vagy a Documents már nem valódi mappa, ami azt jeleni, hogy az operációs rendszer begyûjti, majd kategóriánként szétválogatja a gépen található állományokat, például zenéket vagy képeket. Fizikailag a helyükön maradnak, de a virtuális könyvtárban is megjelennek, és természetesen nem foglalnak duplán helyet. Az ablakok is megváltoztak, de a legnagyobb újdonságot az áttetszõ felületek jelentik majd. Ezen kívül az új felületen minden szolgáltatás más színû: a Computer zöld, a keresõ lilás, az Explorer szürke. A gombok is „gusztusosabbak” lettek és kétféle színûek. Explorer A tartalmak között továbbra is az Explorerrel navigálhatunk, a fülek megjelenésével pedig nem kell állandóan új ablakot nyitni. Látványos elem, hogy a mappák képe utal a benne lévõ tartalomra, és ez nagyon szépen van megjelenítve. A mappában megjelenõ tartalmak méretét egyszerûen változtathatjuk egy csúszka segítségével, így bármilyen formában megjeleníthetjük a listázott képeket. Nem csak keresni, hanem csoportosítani, kategorizálni is lehet a mappák tartalmát a metaadatok és egyéb fájltulajdonságok alapján, ezáltal egy ablakban rendezetten láthatóak a számunkra fontos fájlok. Sokkal hasznosabb funkciónak látszik azonban az, hogy az eddig is ALT + TAB -bal alkalmazható váltás a futó programok között most 2006. XIII. évfolyam 4. szám

már az adott program ablakának kicsiny képét is mutatja. Így ezentúl nem kell folyton tippelni, hogy melyik is lehet a kívánt Word vagy Explorer oldal az éppen futó sok hasonló közül. Internet Explorer Az Intenet Explorer új változata is alkalmazza a lapozófüles megjelenítést, és egyszerre több fül elmentése is lehetséges a könyvjelzõkbe, valamint egy idõben újra meg is nyithatjuk õket. Újdonság még, hogy listázni lehet valamennyi böngészõ kapcsolódó bõvítményét, illetve ki is lehet õket kapcsolni tetszés szerint. Ha a böngészõ lefagy, a hibajelentés azt is tartalmazni fogja, hogy a problémáért melyik modul, esetlegesen melyik bõvítmény a felelõs. Az Internet Explorerben nagyon egyszerûen lehet az RSS-csatornákra feliratkozni. Automatikusan képes felismerni, hogy egy oldalon milyen RSS csatornák találhatók (ezeket azonnal egy gombnyomással felvehetjük a kedvencek közé), a csatornák megjelenítése pedig – az Exploreren keresztül – kényelmesen olvasható felületen lehetséges. Az RSS-adattárat nem csak az Internet Explorer, hanem az összes böngészõ, illetve az öszszes szoftver elérheti, például egy naptárprogram automatikusan felveheti majd az RSS-ben érkezõ bejegyzéseket, tárgyalások idõpontjait.

Aero Glass Az Aero Glass, a Windows Vista új felhasználói felületének 3D gyorsítással és áttetszõ tüköreffektekkel ellátott változata nagyon dekoratív látvány. A használat során kiderült, hogy jó érzés alkalmazni, mert valóban átláthatóbbá teszi az asztalon található ablakokat. Az áttetszõség nem zavaró, jelentõsen elmossák a háttérben található ablak képét, és így igazából csak a stílusa és a színe az, ami átragad a fölötte lévõ ablakra. Az ablakok animációi elsõre szimpatikusak és ötletesek: 3D-ben eldõlnek, összeomlanak, mindezt úgy, hogy közben az ablak tartalma folyamatosan látható, és az egész mozgás folyamatos. Az ablakokon található gombok és vezérlõk szépek, ha egérrel föléjük megyünk, világítanak vagy kiemelkednek. A végleges verzióban még további újdonságok is megjelennek, többek között virtuális listákat is létrehozhatunk majd, valamint az ablakok elõnézeti képeinek megjelenítése az Explorerben és az Internet Explorerben a fülek váltásánál is segítségünkre lesz. Elsõ benyomásra a Vista kényelmesebb, használhatóbb rendszer, mint az XP, sõt valamivel jobban is néz ki, azonban a magas hardver követelmények miatt aránylag kevesen élvezhetik a szép külsõségeket. Hardver követelmények A Microsoft két kompatibilitási szintet állapít majd meg, amely alapján a PC-ket a gyártók megjelölik. A Vista Capable gépeken ugyan elindul az operációs rendszer, azonban bizonyos extra szolgáltatások nem mûködnek majd rajtuk. A Premium Ready minõsítésû gépek azonban már a Vista öszszes újdonságát képesek megfelelõen futtatni, ezekhez legalább 27

Kitekintõ

1 GHz-es processzort és 1 gigabájt memóriát, valamint az Aero Glass megjelenítéséhez szükséges videokártyát írnak elõ. Az új Windows Vista rendszer futtatásához az ideális környezetet olyan kétmagos processzorral szerelt rendszer fogja jelenteni, amelyben legalább 1 GB operatív memória, valamint egy minimum 256 MB-os tárral szerelt videokártya is megtalálható. Természetesen az operációs rendszer képes lesz szerényebb felszereltségû gépeken is futni, amelyeken azonban a felhasználók kénytelenek lesznek egy vagy több extráról lemondani. Így például bár a Vista már egy 128 MB-os memóriával szerelt videokártyával is el fog indulni, az új Aero felület használatára ezeken az eszközön nem lesz lehetõség. Utóbbi helyett a felhasználók a Classic Look témával lesznek kénytelenek megelégedni, amely azonban mellõzni fog minden, a Vistaban bemutatott 3D-s újítást a megjelenítésben és kezelésben. Az operatív memória tekintetében szintén az optimálisnál kevesebb, 512 MB is elég lesz a 32-bites rendszereken a Vista futtatásához, 64-bites gépeken azonban ennek kétszerese alatt nem nagyon fog a rendszer mûködni. Növekszik az operációs rendszer helyigénye is, a Microsoft azt ajánlja, hogy 20, de inkább 40 gigabájtnál kisebb partícióra ne telepítsünk Vistát. Az új operációs rendszer felhasználói ezen kívül valószínûleg kénytelenek lesznek a számítógéphez csatlakoztatott megjelenítõ esz-

közüket is lecserélni, a Vista ugyanis csak korlátozott mértékben fogja a hagyományos monitorokat támogatni, és például a HD-DVD-k maximális minõségben csak a HDCP kapuval ellátott megjelenítõkön lesznek majd élvezhetõek. A ma boltokban kapható PC-k túlnyomó többsége megüti a „Premium Ready” szintet, azonban az elmúlt 1-3 évben beszerzett rendszerek valószínûleg frissítésre szorulnak majd, elsõsorban a grafikus kártya és a memória terén. Májusban tervezik beindítani a Get Ready weboldalt, ahonnan elérhetõ lesz egy Upgrade Advisor nevû segédprogram, amelyet lefuttatva pontos képet kapunk arról, vajon a gépünkön fut-e a Vista, illetve milyen bõvítések lesznek szükségesek a futtatásához. A Vista hat különbözõ változatban jelenik meg: y Windows Vista Business: kis és közepes méretû vállalatoknak szánt változat. y Windows Vista Enterprise: nagyvállalatok számára készült változat. A Businessben foglalt valamennyi szolgáltatáson felül az adatvédelem magasabb szintjeinek biztosítására is képes, hardver alapú titkosítási technológia használatával, de ez a szolgáltatás csak olyan ügyfelek számára lesz elérhetõ, akiknek a birtokában lévõ PC-k Microsoft Frissítési Garancia (Software Assurance) vagy Microsoft Enterprise Agreement nagy-

vállalati licencszerzõdés hatálya alá esnek. y Windows Vista Home Basic: alap otthoni változat egyszerû számítógépes igényekkel rendelkezõ háztartások számára. Internetes szörfölésre, e-mailezésre, valamint alapvetõ dokumentumkészítõ és -szerkesztõ feladatok ellátására, csillogóvillogó felület nélkül. y Windows Vista Home Premium: nívós otthoni változat, hatékonyabb gépkihasználás, új, izgalmas digitális szórakoztató élmények élvezetét is lehetõvé teszi. A fotók és videók megtekinthetõségén túl TV és mozifilmek nézésére és videojátékokkal való szórakozásra is tökéletesen alkalmas. Tartalmazza az új Aero felhasználói felületet, valamint a Media Center, illetve a Tablet PC szolgáltatásokat is. y Windows Vista Ultimate: Enterprise + Home Premium = Ultimate, ez a mindent tartalmazó verzió. y Windows Vista Starter Edition: alapváltozat fejlõdõ országok piacai számára! Lehet, hogy hazánk is köztük lesz. Nagyon olcsó gépekhez fogják adni nagyon olcsón, érdekes elõfizetéses konstrukcióban. Egyelõre több nagy cég együtt Brazíliában teszteli ezt az üzleti modellt. A Vista különbözõ kiadásai kiskereskedelmi forgalomban várhatóan 2007 januárjától lesznek kaphatók. Vámos

Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk, illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu az Elektronikus kiadványok menüpont alatt. 28


Könyvismertetés

SZILVA Surányi Dezsõ (szerk.) Mezõgazda Kiadó, 2006. (Gazdakönyvtár sorozat) 327 p. Negyedszázada jelentetett meg a Mezõgazda Kiadó könyvet a szilváról, errõl az alma után második legfontosabb gyümölcsfajunkról. Miközben világszerte divatos lett újból a szilvatermesztés, és a piacosságra igen nagy hangsúlyt fektetnek, nálunk nagyon lassú változások voltak csak megfigyelhetõk. Pedig a szilvával való foglalkozás – különösen családi szükségletbõl, de árutermelési céllal is – nemzeti hagyományunk értékes része. Valaha szinte életfilozófiát, ha nem is egyedül belõle való megélhetést jelentett a Felsõ-Tisza-vidéken és Erdély egyes részein. Ady ezt így fogalmazta meg: A vénséges vén Szilágyban, hét szilvafa árnyékában. Természettudományos-néprajzi pontossággal pedig Luby Margit írta le egyik honos szilvafajtánk múltját. A szatmári lekvár, aszalék vagy szilvórium feltámasztásában maga a kötet szerkesztõje napjainkig is tevõleges részt vállal. A Szinke-patak parti Penyigén rendezett szilva- és lekvárfõzõ fesztiválok a hagyományok újraéledését jelzik. A Mezõgazda Kiadó jól ismerte fel a szilvával kapcsolatos újabb szakkönyv kiadásának idõszerûségét. Nagyszámú – közel kéttucatnyi – szerzõ oldotta meg a terjedelmi korlátok mellett a speciális tudást igénylõ részek megírását. Mindazokat a lényeges ismereteket összefoglalták a könyvben, amelyet tudnia kell ma egy sikeres termesztõnek. A termelõ figyelmét az értékesítésre is ráirányítják, vajon milyen marketingre, közös reklámra volt szükség Amerikában az önkiszolgálás bevezetése után, hogy a rendszeres aszaltszilva-fogyasztást újból megkedveltessék. Tudatni kell kül- és belföldön újra meg újra, hogy a mi szilvánk frissen, üstös lekvárként, aszalva és szilvóriumként egyaránt élvezetes csemege és ital. Ezt teszi ez a könyv, és ezzel úgy megy elébe a jövõ igényeinek, mint tette azt az 1810-es években a megyegyûléseken a Tisza vidéki szilvatermelõk érdekében felszólalva és érvelve himnuszunk költõje.

RÉGI MAGYAR JUHFAJTÁK Jávor András – Kukovics Sándor – Dunka Béla Mezõgazda Kiadó, 2006. (Hungarikumok sorozat) 124 p. Jelen munkával a magyar juhtenyésztés a kultúrtörténettel szembeni nagy adósságát rója le. Van ugyanis néhány fajtánk – cigája, cikta, racka –, amelyeknek hoszszú ideig nem volt becsülete a magyar fajtapalettán, és sorvasztásra ítéltettek. Ezek a juhgenotípusok mára az érdeklõdés és a kutatások fókuszába kerültek. Az európai uniós csatlakozás pedig a célzott támogatások révén felgyorsította, sõt új területekkel bõvítette a fajták megmérettetését és alkalmazásuk stratégiáját. Ez a kötet arra vállalkozik, hogy a közvéleményt megismertesse azzal a kultúrtörténeti, állattenyésztési értékkel, amit ezek a fajták képviselnek. Hiszen ezek az állatok, fajták ugyanúgy részei a magyarság történetének, ugyanúgy értékei hazánknak, mint nevezetes épületeink vagy természetvédelmi területeink. Sõt, nemcsak a Kárpát-medence, hanem a világ megõrzendõ értékei is. A szerzõk munkájukkal is azt szeretnék bizonyítani, hogy ezek a fajták jelentõs haszonnal bírnak, és megõrzésük, fenntartásuk mellett folyamatos genetikai javításuk, valamint tenyésztési szerepük növelése is gazdasági érdek. 2006. XIII. évfolyam 4. szám

29

Könyvismertetés

A LOVASTURIZMUS KÉZIKÖNYVE Gyõrffy–Villám András Mezõgazda Kiadó 2001. (Lovasakadémia sorozat) 159 p. Az általános életszínvonal-emelkedés világszerte – így hazánkban is – elõtérbe állította a megnövekedett szabadidõ kulturált eltöltésének igényét. Az aszfalt és beton közé szorított városi ember egyre jobban vágyik a zöldbe, a természet közelségére. Ezt különbözõ módokon igyekszik megvalósítani: egyrészt háziállatokat, növényeket tart, tehát mintegy a természetet viszi be otthonába, másrészt hétvégéken, szabadsága alatt maga megy ki a természetbe. Ezt a célt szolgálja a lovaglás is, amely az egyik legszebb, szívet-lelket felüdítõ terepsport. Az aktív pihenésnek ez a formája abban különbözik döntõen a többi sportágtól, hogy eszköze, egyben sporttársa is élõ, majdnem gondolkodó lény – a ló. Van azonban a lovaséletnek egy kevésbé fennkölt, de kikerülhetetlen velejárója, amit egyszerûen úgy nevezünk: a költségek. Szinte a lovasturizmus az egyetlen olyan ágazat, amely – megfelelõ mûködés esetén – hoszszú távon gazdaságosan tudja alkalmazni a lovat, és hatalmas fejlõdés elõtt áll. Bár az utóbbi években a lovasiskolák száma megsokszorozódott, a hazai lehetõségek még messze nincsenek kiaknázva. Ehhez mindenekelõtt tõke kell, de hiányzik a megfelelõ képzés és a szakirodalom is, hiszen új, néhány évtizede kialakult ágazatról van szó. Ezt a hiányt igyekszik pótolni ez a könyv, segítséget nyújtva a most induló vállalkozóknak éppúgy, mint a már mûködõ lovasiskoláknak.

A HÁZIÁLLATOK ETOLÓGIÁJA Per Jensen (szerk.) Mezõgazda Kiadó 2006. 171 p. A modern mezõgazdasági környezet szemmel láthatóan különbözik a mai háziállatok õseinek természetes élõhelyétõl. Az állatok külleme is más. Mindazonáltal a felszín alatt meglepõen kis mértékben változott meg a háziállatok viselkedése. Bizonyos helyzetekben még mindig nagyon hasonlóan viselkednek õseikhez, és csak a faj fejlõdéstörténetének fényében érthetõ meg néhány, szemmel láthatóan bizarr magatartásbeli megnyilvánulás. Másrészrõl viszont a mezõgazdasági vagy laboratóriumi állatokon megfigyelhetõ valamely viselkedés egyáltalán nem tekinthetõ fajspecifikusnak, normálisnak. Ezek azt is jelezhetik, hogy az állat stresszes és rossz a közérzete. Az alkalmazott etológia egyik fontos célja éppen ezeknek a különbözõ viselkedésformáknak a feltárása. A könyv elsõ része a legfontosabb etológiai fogalmakat, jelenségeket ismerteti, gondosan ügyelve a gazdasági állatok viselkedésének megértéséhez szükséges speciális részterületekre (domesztikációs hatások, motivációk, viselkedési zavarok stb.). A második rész néhány háziállatfaj (baromfifélék, ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kutya, macska) fajspecifikus viselkedésformáit mutatja be. Fajonként áttekinti a lényegesebb témaköröket (pl. viselkedés egyedi fejlõdése, táplálkozás, kommunikáció, szociális viselkedés), külön figyelmet szentelve az állatok intenzív tartásából adódó problémáknak. Összeállította: Kabai Gábor 30


Programajánló

TÉL VÉGI AJÁNLATOK V. Gádorosi Nemzetközi Disznótoros Nap Idõpont: 2007.03.03 Helyszín: Némann Valéria Általános Iskola Részlet a helyi újság korábbi beszámolójából: A szervezõk, a Hagyományõrzõ és Faluszépítõ Egyesület a résztvevõkkel közösen korán reggel elkezdte a munkát a Némann Valéria Általános Iskola udvarán. A szakadó hóesésben jólesett legyûrni, nemcsak a tíz visító jószágot, hanem a finom házi pálinkát is. A vendégeket frissen sült hagymavér és tokaszalonna várta… A Kenyérmúzeum ünnepélyes megnyitója Idõpont: 2007.03.10 Helyszín: 2900 Komárom, Dunapart 1. A Monostori Erõd érdekes épületrésze az egykori katonai pékség. Ez a 4000 m2 alapterületû létesítmény az

erõdrendszer építésének kezdeti szakaszában készült el. A tervezett 8 kemencébõl 2 kemencét már 1796-ban mûködtettek. A pékségben sült kenyérbõl 900 g volt a fejadag, amely az építõmunkások fõ táplálékának számított. 1848-ban további 2 kemencét utalt ki a K und K Hadtáp Parancsnokság. A pékség a XX. század közepéig mûködött. Itt fog megnyílni a Kenyérmúzeum. Bory-vár, Székesfehérvár Helyszín: Székesfehérvár, Máriavölgy 54. Nyitva tartás: Hétfõtõl-vasárnapig 9-17 h. A város északkeleti határában, az Öreghegyen áll Bory Jenõ (18791959) romantikus lovagvára, melyet a mûvész saját tervei alapján, az 1930-as évektõl épített. A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma. Bory Jenõ márványszobrai õrzik Boryné

Az Agrárkönyvtári

Komócsin Ilona iránti szerelme emlékét. A termekben, az udvarban és a kertben több mint 500 alkotásból álló mûgyûjtemény tekinthetõ meg. Mátra BOB Sástó Október 21-étõl már a Mátrában is lehet télen-nyáron bobozni, az ország leghosszabb és legmagasabban fekvõ pályáján. A magánberuházással megépült létesítményen egyszerre 34 bob tud közlekedni. A mátrai bobpálya lecsúszó része 607 méter. Az összesen 930 méter hosszú pálya biztonságáról a világon legjobbnak tartott számítógépes mágnes fékrendszer gondoskodik. A Gyöngyöstõl néhány km-re lévõ – a volt Sástói kõbánya mellett felépített – bobpályához kiszolgáló épületet is építettek, ahol mosdók, melegedõ, illetve hideg- és melegételes büfé is várja a vendégeket. Összeállította: Kabai Gábor

Hírvilág

elérhetõsége az interneten:

http://www.omgk.hu a jobb oldali menüsorban: Elektronikus

kiadványok,

majd: Folyóiratok és végül: Agrárkönyvtári


Hírvilág

31

Ajánló bibliográfia

MANGALICA Könyvek az OMgK állományából C 67710 Balla István Biometriai vizsgálatok a mangalica sertés növekedési viszonyairól : Mezõgazdaságtudományi doktori értekezés kivonata / Írta: Balla István. Bp. : Balla I. , 1940. - 69 p.;23 cm. - (Közlemények a M. Kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - - - Állattenyésztési Intézetébõl )

Rc 2376 Jeszenszky Pál – Kovácsy Béla Göndörszõrû lincolnshirei és nemesített mangalica sertéstenyészete, Sátorkõpuszta, Dorog / Jeszenszky Pál, Kovácsy Béla. - Bp. : Pátria , [192?]. - 24 p.,har.;12 cm Tk 8187 Kiscsordás István Sertéstenyésztés 1. A sertés nemesítésének alapjai. - , 19(87.)

Rc 3372 Blantz Jenõ A Mangalicatenyésztõk Országos Egyesülete 10 éves munkásságának eredményei. - , 1937

B 21606 Kútvölgyi Mihály – Tóth Péter Mangalica / Kútvölgyi Mihály, Tóth Péter. - Bp. : Timp K. , 2003. - 111 p.: ill., színes ; 29 cm.

B 20490 Bodó Imre Eleven örökség : Régi magyar háziállatok / [Szerk. Bodó Imre]. - Bp. : Agroinform , 2000. - 126 p.:ill.;29 cm

C 68599 Lugasi Andrea – Neszlényi Kálmán – Gergely Anna – Hóvári Judit – Barna Éva – Kontraszti Mariann – Hermán Istvánné – Gundel János – Bodó Imre Különbözõ genotípusú sertések húsminõsége. - Debrecen 445-455.p. ö:eng. b:453-454.p. 2. Nemzetközi Sertéstenyésztési Tanácskozás. A sertéstenyésztés és a vágósertés elõállítás alternatívái. Debrecen, 2002. augusztus 21-22.

C 65587 Bodó Imre A legeltetés jelentõsége a géntartalékok fenntartásában. - Debrecen Legeltetéses Állattartás. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok. DATE. 1997. 225 p. Rc 2547 Csukás Zoltán A mangalica szaporaságát befolyásoló nem öröklõdõ tényezõk : 1. Az életkor és az alomképesség / Csukás Zoltán. - Bp. : Attila ny. , 1942. - 199-218 p.;24 cm. - (Klny. „Mezõgazdasági Kutatások” 1942. 6. sz. ) C 70546 Egerszegi István A petefészek és méh endokrinológiai és alaktani változásai mangalica kocasüldõk ciklikus nemi mûködése során / Egerszegi István. - Doktori értekezés ; Szent István Egyetem (Gödöllõ). - Gödöllõ : SZIE , 2005. - 87 fol.: ill. ; 25 cm + mell. Rb 4302 Éber Ernõ A mangalicasertés gazdaságos tenyésztésére vonatkozó hazai és külföldi könyv- és folyóiratirodalom bibliográfiai tájékoztatója. - , 1957. B 20776 Élen az agráriumban : Pozitív példák a magyar sertéstenyésztésben / [szerk. és kiad. Egri Sándor]. - Szolnok : Nagyalföld K. , 2002. - 123 p. : ill., színes ; 29 cm Rc 33315 Gábor Tamás Kísérletek a magyar mangalica gyorsított nevelésével. - , 1936. Rc 3333 Gábos Dénes A magyar mangalica belterjes tenyésztésének alapelvei. - , 1935. C 68672 Génmegõrzés. Kutatási eredmények régi háziállatfajták értékeirõl (Debrecen) (2002) Tudományos ülés / [Szerk.: Jávor András, Mihók Sándor]. - Debrecen : DE AC , 2002. - 232 p. ; 24 cm. Radnóczi László: A mangalica fajta kialakulása és értékei

32

Rc 4825 Méhes György A magyar mangalica és az angol hussertés sulyarányai. Diss. - , 1937 R 489 Rácz Mihály Magyarország mangalicasertés tenyésztése. - , 1932. Rc 3600 Rácz Mihály A mangalica sertés bírálata és törzskönyvelése. - , 1930 B 7597 Schalbert József A mangalicakocák szaporaságának, valamint ivadékaik hizlalási és vágási eredményeinek összefüggése. Diss. - , 1967 C 68050 Szabó Péter Sertéslegeltetéssel alternatív termék elõállítás. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok (17.) (2000) Debrecen = Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. - 2001 254-257.p. ö:eng. b:257.p. C 68599 Szabó Péter – Kürti László A mangalica története, tenyésztési- és termelési eredményei. 2. Nemzetközi Sertéstenyésztési Tanácskozás. A sertéstenyésztés és a vágósertés elõállítás alternatívái. Debrecen, 2002. augusztus 21-22. R 548 Szabó Sándor Adatok a mangalica bizonyos külsõ vonásainak és a hízékonyságának, valamint a zsírszolgáltatásnak korrelációjához. - , 1944. B 3784 Tóth Sándor A berkshire kocáknak mangalica, magyar fehér hússertés és tamworth kanokkal történõ haszonállat elõállító keresztezése / Tóth Sándor. - - , 1956. - 142 lev.;30 cm+15 mell.



C 69175 Történelmi állatfajtáink enciklopédiája / Szerk. Tõzsér János, Bedõ Sándor. - Bp. : Mezõgazda K. , 2003. - 299 p. , XX t. : ill., színes ; 24 cm.

Y 4925 Szabó Péter A mangalica reneszánsza. = Magyar Állattenyésztõk Lapja. - 2005. 33. 12. 9.p.

C 67714 Wolf Tamás Mangalica malacok fehérjedús táplálása : Mezõgazdaságtudományi doktori értekezés kivonata / Írta: Wolf Tamás. - Bp. : Wolf T. , 1941. - 32 p.;23 cm. - (Közlemények a M. Kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Állattenyésztéstani Intézetébõl )

Y 5089 Fackelmann István A Homokhátság egyik lehetõsége a mangalicatartás. = Gazda-Társ Hírlevél. - 2004. 9. 10. 17.p.

Folyóiratcikkek az OMgK állományából Y 95 Gundel János A mangalica takarmányozása 1. = Kistermelõk Lapja. - 2006. 50. 1. 10.p. Y 4954 Gundel János – Hermán Istvánné Néhány javaslat a mangalica hízók takarmányozására. = Agro Napló. 2006. 10. 5. 77-79.p. X 975 Gundel János – Hermán Istvánné – Szelényi Galántai Marianna – Ács Tamás – Regiusné Mõcsényi Ágnes – Borosné Gyõri Anikó – Lugasi Andrea – Csapó János – Szabó Péter – Mihók Sándor – Bodó Imre – Vadáné Kovács Mária A takarmányozás hatása magyar nagyfehér x magyar lapály és szõke mangalica sertések hizlalási teljesítményére. 2. közlemény: Takarmányozás hatása az eltérõ élõsúlyban vágott sertések zsírjának zsírsav-összetételére. = Állattenyésztés és Takarmányozás. - 2006. 55. 1. 73-90.p. ö:eng. b:89-90.p.

Y 4952 Gundel János – Hermán Istvánné Egy napjainkban tipikus sertésfajta és a mangalica összehasonlító hizlalása. = Õstermelõ. - 2004. 8. 6. 82-84.p. Y 4619 Ilonka Mária Nemzeti kinccsé váltak az õshonos fajok. = Biokultúra. - 2004. 15. 5. 1617.p. Y 4619 Márai Géza A biosertéstartás stratégiája és a mangalica értékelése (I.). = Biokultúra. 2004. 14. 3. 17-18.p. Y 4619 Márai Géza A magyar mangalica fajtái, értékelésük. = Biokultúra. - 2004. 15. 1. 1213.p. Y 4619 Márai Géza A mangalicatermékek értékelése (3). = Biokultúra. - 2004. 15. 3. 18-19.p.

Z 55 Pethes József Ólból magyar kaviárt. = Szabad Föld. - 2006. 62. 19. 10.p.

Y 5096 Szabó Péter Alternatív takarmánykeverékek kipróbálása mangalica sertéseken. = Agrár Unió. - 2004. 5. 4. 37-38.p.

Y 4746 Zelenák Levente – Vadáné Kovács Mária – Nagy Sándorné Húskészítmények mangalicahúsból. = A Hús. - 2006. 16. 1. 20-24.p. ö:eng,ger,rus. b:24.p.

Z 47 Szabó Péter Természetes alapokon. = Magyar Mezõgazdaság. - 2004. 59. 20. 20-21.p.

X 975 Egerszegi István – Hazeleger, Wouter – Rátky József – Sarlós Péter – Kemp, Baas – Bouwman, Emmy – Brüssow, Klaus-Peter – Solti László Eltérõ takarmányozási szinteken tartott, különbözõ fajtájú nõivarú sertések tüszõfejlõdése. = Állattenyésztés és Takarmányozás. - 2005. 54. 3. 228232.p. ö:eng. b:232.p. X 975 Gundel János – Hermán Istvánné – Szelényiné Galántai Marianna – Regiusné Mõcsényi Ágnes – Borosné Gyõri Anikó – Lugasi Andrea – Csapó János – Szabó Péter – Bodó Imre A takarmányozás hatása a magyar nagyfehér x magyar lapály és szõke mangalica sertések hizlalási teljesítményére. 1. Közlemény: A takarmányozás hatása a különbözõ élõsúlyban vágott sertések hizlalási teljesítményére és vágottárujának minõségére. = Állattenyésztés és Takarmányozás. - 2005. 54. 6. 567-580.p. ö:eng. b:579-580.p. Y 95 Lengyel Zoltán Régi fajta - új lehetõségek. = Kistermelõk Lapja. - 2005. 49. 12. 12-13.p. X 975 Romvári Róbert – Petrási Zsolt – Andrássy Zoltánné – Locsmándi László – Repa Imre – Horn Péter Komputer tomográfia alkalmazása a sertéstenyésztésben. = Állattenyésztés és Takarmányozás. - 2005. 54. 5. 427-442.p. ö:eng. b:441-442.p.


Y 4952 Zengõ Ákos A mangalica minõségi hizlalása. = Õstermelõ. - 2004. 8. 2. 83-85.p. Y 4746 Holló Gabriella – Seregi János – Seenger Julianna – Repa Imre A mangalica sertés különbözõ szöveteinek zsírsavösszetétele az élõtömeg függvényében. = A Hús. - 2003. 13. 3. 145-148.p. ö:eng,ger,rus. b:147148.p. Y 4781 Holló Gabriella – Seregi János – Ender, Klaus – Nürnberg, Karin – Wegner, Jochen – Seenger Julianna – Repa Imre An evaluation of meat quality and fatty acid composition of Mangalitsa hogs. = Hungarian Agricultural Research. - 2003. 12. 4. 15-18.p. b:18.p. X 6841 Holló Gabriella – Seregi János – Ender, Klaus –Nuernberg, Karin – Wegner, Jochen – Seenger Julianna – Holló I. – Repa Imre A mangalica sertések húsminõségének, valamint az izom és a szalonna zsírsavösszetételének vizsgálata. = Acta Agraria Kaposváriensis. - 2003. 7. 2. 19-32.p. ö:eng. b:30-32.p. Y 95 Lengyel Zoltán Nem mind mangalica, ami göndör szõrû. = Kistermelõk Lapja. - 2003. 47. 6. 16-17.p.

33


Y 4781 Mihók Sándor – Bodó Imre Utilisation of Animal Genetic Resources in Hungary II. = Hungarian Agricultural Research. - 2003. 12. 4. 4-7.p. b:7.p.

Y 4619 Boda Mihály Géntartalékok megõrzése és bioállattartás a Hortobágyon. = Biokultúra. 10. 1999. 4. 7-9.p.

Y 95 Szabó Péter Ne csak múltja legyen. = Kistermelõk Lapja. - 2003. 47. 1. 16-17.p.

Y 4619 Bodnár György A magyarországi sertések fajtái. = Biokultúra. - 10. 1999. 4. 14-15.p.

Y 4952 Zengõ Ákos A mangalica jelene és jövõje. = Õstermelõ. - 2003. 7. 2. 102-103.p.

Y 95 A mangalica. = Kistermelõk Lapja. - 43. 1999. 12. 14-15.p.

Y 4793 Bálint Katalin Õshonos állataink. = Vadon. - 2002. 9. 3. 26-29.p. Y 4746 Ender, Klaus – Nürnberg, Karin – Wegner, Jochen – Seregi János Mangalica sertések hús- és zsírtartalmának vizsgálata laboratóriumban. = A Hús. - 2002. 12. 4. 204-207.p. Y 5051 Fontosabb hazai sertésfajták, ABC-sorrendben, II.r. = Mezõhír. - 2002. 6. 10. 42-43.p. Y 5051 Gáspárdy András A magyar szürke szarvasmarha és a mangalica sertés. = Mezõhír. - 6. 2002. 2. 66,68.p. Z 55 T. Dögei Imre Nádfedeles biobirodalom Püspökhatvanban. = Szabad Föld. - 2002. 58. 18. 7.p. Z 55 Bozsik József A fecskehasú mangalicától az arab telivérig. = Szabad Föld. - 57. 2001. 11. 8.p. Y 4938 Fajták gyûjteménye. IV. = A Sertés. - 6. 2001. 4. 20.p. Y 4938 Rátky József – Egerszegi István – Fésüs László – Solti László – Szabó Péter – Tóth Péter – Brüssow, Klaus-Peter – Torner, Helmut Mangalica - régi sertésfajta új jelentõséggel. = A Sertés. - 6. 2001. 1. 16,1819.p. Y 2873 Vajna Tamás Õsportékák. = Heti Világgazdaság. - 23. 2001. 50. 77-79.p. Y 4619 Keszthelyi Tibor A mangalicáról. = Biokultúra. - 11. 2000. 4. 11-12.p. Y 4925 Radnóczi László Õshonos állatfajták a kiállításon. = Magyar Állattenyésztõk Lapja. - 28. ú.f.5. 2000 8. 10.p. Y 4619 Szabó Péter Bíztató mangalica-keresztezések. = Biokultúra. - 11. 2000. 3. 26-27.p. Y 95 Szerb Imre A biosertés fajta- és tenyésztési kérdései. = Kistermelõk Lapja. - 44. 2000. 8. 13.p.

34

Z 47 Tóth Péter Magyar sertésbõl, magyar specialitás. = Magyar Mezõgazdaság. HUNGAPIG Tájékoztató. - 53. 1998. 25./mell. [6.] 4-5.p. Y 4938 Zengõ Ákos A mangalica jelene és jövõje. = A Sertés. - 3. 1998. 1. 4-6,7.p. Y 95 Lengyel Zoltán A mangalica sikere. = Kistermelõk Lapja. - 41. 1997. 10. 14.p. Z 47 A mangalica. = Magyar Mezõgazdaság. - 52. 1997. 41. 30-31.p. Y 4926 A mangalica jelene és jövõje. = Állattartók Magazinja. - 2. 1997. 11. 1213.p. Z 47 A mangalica sikere. = Magyar Mezõgazdaság. Hungapig Tájékoztató. - 52. 1997. 50./mell. [12.] 5.p. Y 95 Tibenszky Oszkár Még egyszer a mangalicáról. = Kistermelõk Lapja. - 41. 1997. 12. 16.p. Y 4925 Zengõ Ákos A mangalica. = Állattenyésztõk Lapja. - 2. 1997. 5. 9.p. Y 4785 Hauck Ferenc Mangalica - embrióátültetés. = Élet és Tudomány. - 51. 1996. 51/52. 1631.1632.p. X 4060 Hóvári J. – Barna É. – Czuczy P. – Dworschák E. – Gergely A. – Kontraszti M. – Lugasi A. – Neszlényi K. – Radnóti L. = Acta Alimentaria. - 24. 1995. 1. 109-110.p. Comparison of nutrients from pigs of various ages kept in natural (free range) and large-scale farming. Abstracts of paper presented at the Xth Conference of Food Science, Budapest 1994. 9-10 June. Y 4619 Tóth Péter Mangalica: a fajta reneszánsza várható. = Biokultúra. - 6. 1995. 1. 10-11.p. Y 4687 Karalyos Zsolt Zsíros sertést keresnek. Kell a mangalica? = Magyar Gazda. - 1. 1991. 32. 15.p. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna


Agrárium

SZEKCIÓRENDEZVÉNY AZ ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁRBAN 2006. november 24-én tartotta az MKE Mezõgazdasági Szervezete ülését a SZIE Állatorvos-tudományi Könyvtárában, ahol három igen érdekes szakmai elõadás is elhangzott. Az ülés a könyvtár olvasótermében, a régi díszteremben volt. Szabóné Szávay Judit igazgatóasszony köszöntõ szavai után Lõrincz Ferenc elnök beszélt a közelgõ vezetõségválasztásról, a 2007-es év terveirõl és néhány, a szekciót érintõ változtatásról. Az elsõ elõadást Orbán Éva (SZIE ÁOTK) tartotta Új lehetõségek az állategészségügy szakirodalmi információ-ellátásában címmel. A kutatóknak, dolgozóknak folyamatosan változó közegben kell egyre rövidebb idõ alatt eredményeket produkálniuk. Természetesen ez a nyomás az információszerzésnél is észrevehetõ. Egyre nõ a gyors információ iránti igény és ezt kiszolgálandó megszülettek az információs plázák, amilyen például a VetMed Resource vagy a PubMed. A legfrissebb hírekrõl RSS szolgáltatással is tájékozódhatunk (témafigyelés, hírlevél és Current Contents helyett), segítség kérésekor pedig manapság már nem meglepõ az Ask a librarian vagy a Chat reference szolgáltatás sem, azonban a használók még nem minden esetben vannak ezekre felkészülve. Az egyénre szabott szolgáltatások (hivatkozáskezelõ szoftverek, távoli elérés biztosítása adatbázisainkhoz) és a fentiek használata, illetve a használókkal való megismertetése fontos feladata a könyvtáraknak. A következõ elõadás Pádár Éva (SZIE ÁOTK) Felhasználóképzés és -felkészítés az élethosszig való tanulásra az Állatorvos-tudományi Könyvtárban címmel volt hallható. 2006 elsõ félévére készült el az a MOODLE nevû keretrendszert használó távoktatási program, amelyen keresztül a kevés szabad kapacitással rendelkezõ hasz2006. XIII. évfolyam 4. szám

nálói csoportok is el tudják végezni a könyvtári informatika tanfolyamot. Ez igen lényeges, ugyanis az Állatorvos-tudományi Karon csak a külföldi hallgatóknak és a zoológusoknak kötelezõ a könyvtári informatika. Ez a lehetõség segít minél szélesebb körrel megismertetni a 21. század tudományos (és természetesen magán) információkeresési szabályait, fejleszteni az ehhez szükséges készségeket. A rendszer elkészítése nem igényel komoly programozási ismereteket, azonban a készítõk oktatói kvalitásai annál fontosabbak. Azok számára, akik nem szeretnének egy egész tanfolyamot elvégezni, a könyvtár honlapján találhatóak önképzést segítõ anyagok is, amilyen például az InterVet Tutórium, vagy az adatbázisok használatát segítõ anyagok. Az utolsó elõadás Orbán Éva és Pádár Éva tapasztalatain alapult és A Viikki Tudományos Könyvtárról, Finnország országos mezõgazdasági könyvtáráról szólt. Az integráció jegyében Finnországban az elmúlt években létrehoztak egy olyan könyvtári rendszert, amely magában foglalja a nemzeti könyvtárat éppen úgy, mint a tudományos ill. közkönyvtárakat (közös koordináció és célok). Fontos szerephez jutottak a napi 24 órában, a hét 7 napján elérhetõ szolgáltatások, ahol lehetett, elegyítették a klasszikus építészet elemeit a modern berendezésekkel, de számtalan vadonatúj könyvár is épült (ilyen a Viikki is). Ezek racionális szempontok alapján meghozott döntések voltak. Fõ hátrányként azt említhetnénk, hogy a könyvtárosok elveszítik a közvetlen kapcsolatot a használókkal, akiktõl természetesen több önállóságot követel ez a rendszer. Az állandó koordiná-

cióval viszont megvalósítható a szolgáltatások magas színvonalon tartása a költségek hatékony felhasználásával. Számunkra talán meglepõek a következõ adatok a Viikki könyvtárról: y 200 elõfizetett adatbázishoz és 10 ezer elektronikus folyóirathoz lehet hozzáférni (és „csak” 4000 nyomtatott folyóirathoz); y 400 férõhely, 200 munkaállomás, elõre foglalható zárt tanulószobák (egyéni és csoportos tanuláshoz) természetesen szabad hálózati hozzáféréssel; y 24 órában látogatható ingyenes számítógépes termek; y az információs és kommunikációs technológia használatára felkészítõ tanfolyam minden elsõs hallgatónak. Fontos azonban, hogy szolgáltatások tervezésekor elébe kell menni az igényeknek. Finnország példája ugyanis jól mutatja, hogy az átgondolt stratégia (amelyet meg is valósítanak) létrehozhatja azt a szolgáltató könyvtárat, amelyre nem csak most, de évtizedek múltán is szükségük lesz a használóknak. Az elõadások diáit meg lehet tekinteni a http://konyvtar.univet.hu/konyvtar/events.php címen. A programot az Állatorvos-tudományi Múzeum megtekintése zárta. Winkler Bea 35

Agrárium

ELVÉGZETT FELADATOK ÉS KITÛZÖTT CÉLOK A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Mezõgazdasági Szervezete idén december 14-én utolsó alkalommal ült össze, hogy megbeszéljék az elmúlt évek szakmai eseményeit, és megtartsák tisztújító közgyûlésüket az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban. A közgyûlés levezetõ elnöke Szabóné Szávay Judit volt, akinek felkérésére Lõrincz Ferenc elnök ismertette a szervezet mögött álló négy év legjelentõsebb eseményeit. A szekció egybehangzó véleménye, hogy a rendezvények, szakmai programok mind színvonalasak, jó hangulatúak voltak, a tagok szívesen töltötték és töltik egymás társaságában az idõt, a szakmai összetartozás mellett baráti szálak is összefûzik õket. A beszámolási idõszak eseményei közül megemlítjük, hogy 2003-ban – a 2002-es épületrekonstrukciót követõen – a KOPINT-DATORG könyvtári kooperációs kör, majd a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mûszaki Szekciójának tagjai látogattak el az OMgK-ba, ahol a korábbiakhoz képest nagyobb alapterületû könyvtár és raktár várja az érdeklõdõket. Ebben az évben a nemzeti könyvtárban tett látogatáson a szekciótagok megtekintették többek között a Széchényi-hagyaték különgyûjteményét és az OSzK történeti múzeumát. Októberben Keszthelyre, tanulmányútra indult a szekció, melynek során a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Karának Központi Könyvtárát és Levéltárát ismerte meg. A Festetics-kastély, a sümegi vár, a nemeshanyi vízimalom, valamint az egyetem cserszegtomaji 36

szõlészetének meglátogatása szintén a programhoz tartozott. 2004 elsõ eseménye igen fontos volt, ebben az évben csatlakoztunk ugyanis az Európai Unióhoz. Ennek kapcsán látogathatták meg az érdeklõdõk A könyvtárügy helyzete az EU-csatlakozás küszöbén címû rendezvényt. A felkért elõadók Kovácsné Koreny Ágnes, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tagja, Benedek Attila, az Európai Tájékoztatási Központ munkatársa és Pintér Katalin, az Országgyûlési Könyvtár fõigazgató-helyettese voltak. A Mezõgazdasági Szervezet következõ rendezvényének címe Az agrárium területét érintõ új elektronikus szolgáltatások, melynek során bemutatkozott a Pro Quest Information and Learning és az Info Technology Supply cég. Novemberben a szekció tagjai megtekintették a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központot és megismerték annak új szolgáltatásait. A tavalyi év elején a NyugatMagyarországi Egyetem soproni Központi Könyvtára volt az úti cél, majd szeptemberben a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárat látogatták meg a szekció tagjai. Az év decemberében a FAO virtuális könyvtári rendszerérõl és információs szolgáltatásairól hallhattak elõadást az érdeklõdõk, melyet a FAO Közép és Keleteurópai Szubregionális Irodájától Pócza Ildikó tartott. Az idei év elsõ taggyûlésén a tagok megismerték a Könyvtárosok Etikai Kódexét, megvitatták az MKE 2006-tól érvényes tagdíjrendszerét, végül meghallgatták dr. Nagy Attilának, a Könyvtári In-

tézet munkatársának a legújabb kutatásairól szóló elõadását. Májusban a tagok Gödöllõre, a Szent István Egyetem Gödöllõi Tudományos Könyvtárába, majd a Grassalkovich-kastélyba látogattak. Ez év novemberében a SZIE Állatorvostudományi Könyvtárát és Múzeumát tekintették meg az érdeklõdõk. Az elnöki beszámoló után az ellenõrzõ bizottság elnöke, Cserey Lászlóné dr. ismertette a gazdasági helyzetet. A tagság egyhangúlag elfogadta a beszámolókat. Ezután a jelölõbizottság képviseletében Pálfai Katalin a jelölõbizottság munkájáról szólt, majd következett az új vezetõség megválasztása, akiket a tagok egyhangúlag megszavaztak. Elnök: Lõrincz Ferenc (az OMgK ny. osztályvezetõje), tagok: Horváth Tamás (OMgK), Málnásné Horváth Gyöngyi (DEENK), Põr Csilla (VE Georgikon) és Szabóné Szávay Judit (SZIE ÁOTK), az ellenõrzõ bizottság elnöke: Cserey Lászlóné dr. (a SZIE ÁOTK könyvtárának ny. fõigazgatója), tagok: Köles Erzsébet (OÁI) és Szántó Lászlóné (ÁTK). Lõrincz Ferenc megköszönte az ismételt bizalmat, és vázolta a szekció jövõ évi terveit. A 2007. év középpontjában egy négy napos prágai kirándulás áll, a SUWECO cég közremûködésével, a II. félévben pedig a Károly Róbert Fõiskola új könyvtárépületét néznénk meg. Remélhetõleg mind az anyagi, mind az intézményi feltételek adottak lesznek ahhoz, hogy a szervezet megvalósíthassa céljait. Prokai Dorina 2006. XIII. évfolyam 4. szám

TARTALOM. Az elkövetkezõ új évre mindannyiuknak sok sikert és további szakmai összetartást kívánunk. Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató

Recommend Documents