2007.(XII.20.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁSRÓL

BÁLVÁNYOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 17/2007.(XII.20.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁSRÓL Bálványos Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II. 26.) Kormányrendelet, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16.§ (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, az állatok védelmét, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2.§ (1) E rendelet hatálya Bálványos község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telephelyre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, gyepmesteri telephelyre, fegyveres testületek állattartására, a 3.§-ban fel nem sorolt állatokra. (3) Az e rendeletben foglaltakat a veszélyes ebre csak akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. 3.§ (1) E rendelet alkalmazásában: a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása gazdasági haszon céljára, munkavégzésre, sportcélok elérésére, mutatványos vagy bemutatási célra, kedvtelésre irányul. b.) állattartó: az állattulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. c.) jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára

2

jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). d.) Gazdasági haszonállatok: (da) nagy haszonállat ( ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly ) (db) közepes haszonállat ( sertés, juh, kecske ) (dc) kis haszonállat ( tyúk, gyöngytyúk, kacsa, liba, pulyka, galamb ) (dd) gazdasági célra tartott prémes állat ( nutria, ezüst és kék róka, nyúl stb. ) (de) futómadarak (emu, strucc ) (df) vadak ( fácán, fürj, vadkacsa, őz stb. ) (dg) méhek e.) Kedvtelésből tartott állatok: (ea) eb, macska (eb) kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak stb. ( egzotikus fajok amelyek nem minősülnek veszélyes állatnak ) (ec) kedvtelésből tartott rágcsálók (pl: aranyhörcsög, tengerimalac stb. ) (ee) kedvtelésből tartott kistestű ragadozók (görény ) f.) Veszélyes állatok: Mindazok a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik miatt (testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás ) az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek (hüllők, majmok, ragadozók stb. ). g.) Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon történő vezetése. h.) Veszélyes eb: a törvényben, kormányrendeletben meghatározott kutyafajta, továbbá amelyet a jegyző veszélyes ebnek minősít. i.) Őrző-védő eb: az, amelyet magán-vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. j.) Vakvezető: azaz eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. k.) Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3

4.§ (1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, járványügyi, higiéniai, valamint építésügyi-, környezetvédelmi- és természetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állategészsügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. (3) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (4) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (6) A szabadban tartott állatot- különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (7) Az állattartó köteles: a.) az állatának ellátásáról, állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b.) a jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állománynyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni e rendelet 1.számú állattartási tevékenységről tájékoztatás mellékletében, valamint az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről külön jogszabályban meghatározott határidőn belül gondoskodni; c.) Állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait – jogszabályban meghatározott esetekben- végrehajtani; d.) Állatának az állategészsügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágását, illetve leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni; e.) Az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenti, és az állati testet vizsgálatra bemutatni; f.) A külön jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g.) Az állati eredetű melléktermék, így különösen az elhullott állata tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről külön jogszabályban előírt módon gondoskodni;

4

h.) Az állategészségügyi hatóságot –annak felhívására – az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő végrehajtásáról tájékoztatni; i.) Állata külön jogszabály szerinti állategészségügyi vizsgálatának elvégzéséről gondoskodni. (8) A (7) bekezdés c./pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik a.) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, - szaporításra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére; továbbá arra, aki b.) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet vezeti; c.) az állatot felügyeli; d.) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi; e.) szállításkor az állatot kíséri. (9) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről saját költségén gondoskodni. (10) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. (11) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (12) Gazdasági haszonállat nem tartható, ahol ennek tartási fel- tételei nem biztosítottak, vagy nem biztosíthatók. (13) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. (14) A jegyző a (13) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles megküldeni a természetvédelmi hatóságnak. (15) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – a (14) bekezdés szerinti állatok kivételével- az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. (16) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását.

AZ ÁLLATTARTÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 5.§. Tilos valamennyi gazdasági haszonállat és veszélyes állat tartása:

5

- közintézmények udvarán, - élelmiszeripari és kereskedelmi üzletekben, - üzemi konyhákban és vendéglátó egységekben, továbbá az ezekhez tartozó belső területeken, valamint ezek környékén 50 m-es sugarú körben, olyan házakban, ahol 4 vagy ennél több lakás van, és ahol az állattartásra szolgáló melléképületeknél a szabályozási tervben, a helyi építési szabályzatban és az egyéb jogszabályokban előírt védőtávolság nincs biztosítva. 6.§ Baromfi és házinyúl az engedélyezett területeken is csak a lakóépülethez tartozó udvar vagy kert elkülönített részén, illetve ólban, ketrecben tartható. 7.§ (1) Az állat tulajdonosa az állathullát, vetélt magzatot, magzatburkot, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Ezek ártalmatlanítása az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. (2) Az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedésel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadon élő állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket – védett állatfaj esetében is- az állattartó, illetve vadászható állatfaj esetében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni. (3) Az állat életének kioltását az állat tulajdonosa, az állatvédelmi hatóság, illetve a természetvédelmi hatóság kezdeményezheti. (4) Többlakásos lakóház udvarán és közös használatú kertjében állattartás csak az összes lakó legalábbb 75 %-ának hozzájáruló nyilatkozatával történhet. 8.§ A méhek elhelyezésére és tartására a 15/1969.(XI.6.)MÉM sz. rendelet rendelkezései az irányadók. 9.§ (1) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsít hatja a környezetet. (2) Az állattartásban olyan technológiát kell alkalmazni, amely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását lehetővé teszi. 10.§ (1) Közterületre állatot kiengedni tilos.

6

(2) Az állatok kihajtása és legeltetése természetvédelmi területen csak a természetvédelmi hatóság /jegyző / engedélyének beszerzése után lehetséges. (3) Az állattartás körülményeinek folyamatos ellenőrzésére a jegyző, az ebek közterületen való tartózkodásának, közterületi szennyezésének és az emberre veszélyes vadállat tartásának a folyamatos ellenőrzésére a polgármester által feljogosított polgármesteri hivatali dolgozó és a közterület-felügyelő jogosult és köteles.

AZ EBTARTÁS SZABÁLYAI

11.§ (1) A jegyző a.) a bejelentett ebekről nyilvántartást vezet, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím), az eb azonosítási adatait ( fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját is fel kell tüntetni; b.) a nyilvántartás pontosítása érdekében az ebeket szükség szerint, de legalább háromévenként összeíratja; c.) az oltó állatorvos bejelentése alapján az eboltás tényét az ebnyilvántartásba folyamatosan bejegyzi; d.) az előző évi eboltást elmulasztó ebtulajdonost (ebtartót) – szabálysértési eljárás megindítása mellett –a szervezett oltás befejezését követő 30 napon belül felszólítja a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására; e.) értesíti az állategészségügyi hatóságot a pótoltás elmulasztásáról; f.) gondoskodik az eb leölését elrendelő határozat végrehajtásáról. (2)Az ebtartója köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek e rendelet 2.számú mellékletén bejelenti, ha az állat a.) a három hónapos kort elérte; b.) elhullott vagy elveszett; c.) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy d.) új tulajdonoshoz került. (3) A (2) bekezdés c./pontja esetében a változást az új tartási hely jegyzőjének is be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza a veszettség elleni legutóbbi oltás időpontját. (4) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles a.) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül 2. az első oltást követően 6 hónapon belül 3. ezt követően évenként. b.) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni. c.) Az eboltási könyv megrongálódása,elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni.

7

(5) Házőrző kutyát csak megkötve, vagy állandóan zárva tartott udvarban lehet tartani. Több lakó által használt közös udvarban kutya csak megkötve tartható, kivéve ha szabadon tartásához a tulajdonostársak, bérlőtársak együttesen hozzájárultak. (6) Az ebeket a tulajdonosai úgy kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (7) Ha a kutya harapós, vagy támadó természetű, a telep, ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (8) Bekerítetlen ingatlanon ebet megkötve vagy kifutóban lehet tartani. (9) Többlakásos lakóházban kutya csak a ház tulajdonosának /kezelőjének/, illetve társtulajdonosainak /közgyűlésének/legalább 75 %-ának hozzájárulásával tartható. (10) A kutyatulajdonos köteles a kutyát úgy tartani, hogy az a lakótársak és szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (11) Az eb által lakóházba, közös udvarban okozott szennyeződést az ebtartó köteles eltakarítani. (12) Tilos az ebet beengedni, illetve bevinni: - vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyre az üzemeltető hozzájárulása nélkül, - élelmiszert árusító üzembe, élelmiszerraktárba, közterületen olyan helyre, ahol élelmiszerárusítás folyik, - oktatási egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, sportpályára, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, játszótérre, játszótérként használt közterületre, szökőkutak medencéjébe,– az intézményt őrző, valamint vakés jelzővezető kutya kivételével. (13) Ebeket csak olyan szállodákba és kempingekbe szabad bevinni, amelyeket erre a tisztiorvosi felügyelő kijelölt. (14) Ebet közterületen sétáltatni pórázzal és szájkosárral ellátva lehet! Az általuk okozott szennyeződés eltakarításáról az eb sétáltatója azonnal köteles gondoskodni. (15) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni. (16) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni. (17) Az ebtulajdonos köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz bejelenteni - a sérült személy adatainak közlésével - ha az eb embert mart meg. 12.§.

8

Veszélyes- és a jegyző által veszélyesnek minősített eb külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható. 13.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen ebtenyészet létesítésére, fenntartására csak a polgármester adhat engedélyt az illetékes tisztiorvosi hatóság előzetes hozzájárulásával. (2) Többlakásos lakóház közös udvarán ebtenyészet létesítése tilos! 14.§ (1) A 12.§ (6), (12), (15), (16) bekezdésekben a polgármester, elrendelheti az ebnek lakásból vagy lakóházból való eltávolítását, az ebek számának csökkentését, illetve kiirtását. (2) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni. (3) A település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról a polgármester gondoskoskodik. 15.§. Őrző- védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.

EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK

16.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények létesítésének, illetve engedélyezésének szabályait az OTÉK, valamint a helyi építési szabályzat tartalmazza. (2) Csak akkor folytatható állattartás, ha a) a az állatok elhelyezésére szolgáló új melléképületek elhelyezésénél az építésügyi szabályokat betartották; b) az állatok elhelyezésére szolgáló építmény hézagmentes falazatú, szilárd burkolatú és padozatú, megfelelő lejtésű, c) a trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi, környezetvédelmi és a következő (3) és (4) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően megoldható.

9

(3) A trágyát szivárgásmentes trágyagyűjtőben kell tárolni úgy, hogy onnan a trágyalé ki ne folyhasson. A trágyatelepnek vízhatlan aljzatúnak és oldalfalúnak kell lennie, vagy a trá gyatelep körül peremtöltést és árkot kell létesíteni. (4) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt trágyalé gyűjtőt kell létesíteni. A trágyalégyűjtőt és az állatok elhelyezésére szolgáló melléképületet zárt csatornával kell összekötni. B 17.§ (1) Az állatok szálláshelyeit az állattartó köteles tisztán tartani, rendszeresen takarítani és szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal fertőtleníteni. A trágyalét és a trágyagyűjtőt szükség szerint, de legalább évente kell kiüríteni és fertőtleníteni. (2) A kártékony állatok /patkány, egér, férgek, stb./ irtásáról az állattartó folyamatosan köteles gondoskodni az állatok tartására szolgáló létesítményekben és ezek környékén. ÁLLATOK VÉDELME

18.§ (1) Az állattartó köteles az állatot a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezések szerint gondozni, etetni, itatni és egészségügyi állapotára ügyelni. (2) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni. (3) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban: állatviadal). Tilos az állatviadal megszervezése, tartása, továbbá az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

19.§ Szabálysértést követ és és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sútjható, aki e rendelet 5.§, 10.§, (1) bekezdésében, 11. § (6), (12) és (16) bekezdéseiben, valamint 16.§-ában foglalt rendelkezéseket megszegi, amennyiben a cselekmény, vagy mulasztás nem tartozik más, szabálysértést megállapító, magasabb szintű jogszabály hatálya alá. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 20.§ (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Bálványos Község Önkormányzat 15/2004.(IV.30.) számú rendelete az állattartásról. (2) Az állattartó és az ebtulajdonos tájékoztatási és bejelentési kötelezettségének először jelen rendelet hatályba lépését követően legkésőbb 2008.márcus 31.napjáig kell eleget tennie.

10

(3) Az állattartó, ha e rendelet előírásainál több állatot tart, vagy állattartását tiltott helyen folytatja, köteles azt 2008.március 31.napjáig megszüntetni, illetve az e rendeletben meghatározott területeken az előírt létszámra csökkenteni. (4) A polgármester a (3) bekezdésben meghatározott határidőt kérelemre, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha az állattartás megszüntetése az állattartó vagy családja megélhetését veszélyeztető jövedelemkieséssel jár. (5) A polgármester kérelemre – a közvelten szomszédok írásbeli véleményének figyelembevételével- egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja a (3) bekezdésben előírt határidőt akkor is, ha az álattartás módja jogszabályba nem ütközik. Bálványos, 2007. december 18. Sebestyén Gyula polgármester

Dr. Kiss Pál címzetes főjegyző

Kihirdetve a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 2007.december 20.napján 15 napra elhelyezett közleménnyel. Dr.Kiss Pál címzetes főjegyző

1.számú melléklet ÁLLATTARTÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL TÁJÉKOZTATÁS Az állattartó neve: ............................................................................................................................ Lakcíme: ....................................................................................................................................... Elérhetőség /telefon, fax, e-mail cím /:…………………………………………………………..

11

haszonállatok: ………. db ló, ………. db szamár, ………. db öszvér, ………. db szarvasmarha, ………. db bivaly ) ………. db sertés, ………. db juh, ………. db kecske ………. db tyúk, ………. db gyöngytyúk, ………. db kacsa, ………. db liba, ………. db pulyka, ………. db galamb ………. db nyúl ………. db méhcsaládok ………. Db …….. egyéb Az állat állandó telephelye: ....................................................................................................... Állattartási tevékenységemet az alábbiak miatt megszüntetem:……………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

Méhcsalád esetén: A méhek állandó telephelye: ....................................................................................................... A méhcsaládok száma: ................................................................................................................ A vándoroltatáshoz kiadott állatorvosi igazolás száma: .............................................................. A kiadás helye: ...................................................... ideje: ............................................................ A méhek utolsó tartási helye: ....................................................................................................... A jelenlegi vándortanya pontos megjelölése: .............................................................................. A kaptárak száma: ........................................................................................................................ Az elszállított kaptárak száma: .................................................................................................... A letelepedés pontos ideje: .......................................................................................................... Az elvándorlás pontos ideje: ....................................................................................................... Az

új

vándortanya/hazatelepülés

esetén

a

méhek

tartási

helyének

megnevezése:

....................................................................................................................................................................

12

Kelt ..................., 20 ..... év ................... hó ..... nap. ........................................ állattartó aláírása

Megjegyzés: a nem kívánt részt kérjük kihúzással jelölje.

2. számú melléklet

BEJELENTŐ LAP/KIJELENTŐ LAP1 EBTARTÁSHOZ

Kutyatartó neve: ............................................................................................................................ Lakcíme: .......................................................................................................................................

13

Levelezési cím/telefonszám /e-mail cím:……………………………………………………………. A kutya/kutyák állandó telephelye: ............................................................................................... Több kutya esetén pontos létszám/db:……………………. Fajta,

szín,

ivar,

kor

pontos

megnevezé-

se:…………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Ellátó állatorvos neve: .............................................................. Elhullott, elveszett vagy más településre költöztetett kutya fajtájának, színének, ivarának, korának pontos megnevezése:………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………….. Kelt ..................., 20 ..... év ................... hó ..... nap. ........................................ bejelentő/kijelentő aláírása

1/ nem kíván részt törlendő