NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/2007.(IX.25.) KGY. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /a továbbiakban: Gyvt./ 18. §-ának (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, 21. §-ának (1) bekezdésében, 29. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben, 31. § (3) bekezdésében, 40. §-ának (1) bekezdésésében, 48. §-ának (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 146. §-ában, és a 147. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Gyvt-ből adódó feladatainak végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész I. Fejezet A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében a Gyvt-vel összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, illetve az ellátások igénybevételének rendjét és az ellátásokért fizetendő térítési díjak mértékét, hogy ezzel is segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez. II. Fejezet A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve
2 befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. c) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. (2) A kérelmező a) lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él, b) tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a személy –lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül-három hónapnál hosszabb ideje tartózkodik. (3) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az Önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) E rendelet hatálya kiterjed a jelen rendeletben nem szabályozott, az Önkormányzat által fenntartott, élelmezést nyújtó gyermekintézményekre /óvodák, általános iskolai napközi otthonok, általános iskolai tanulószobák, menzák, középiskolai tanulószobák, menzai ellátás, általános és középiskolai iskolai diákotthonok, kollégiumok/ is. III. Fejezet Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában a) gyermek: a házasságkötés esetét kivéve - az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
3
c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő); a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a testvér, a saját gyermek, f) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályainak alkalmazása szempontjából, a közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni: fa) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, fb) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, fc) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, fd) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, fe) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket, ff) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont g) a gyermek tartására köteles személy: elsősorban a szülő, tartásra kötelezhető egyeneságbeli rokon hiányában a nagykorú testvér, a beleegyezésével a háztartásba hozott gyermek esetében a házastárs /mostohaszülő/, valamint az is akit a bíróság ítéletével a gyermek tartására kötelezett, illetve az, akinek erre irányuló egyezségét a bíróság végzésével jóváhagyta. h) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás keretében –működési engedéllyel- végzett tevékenység, függetlenül a feladat ellátás e rendeletben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása, i) ellátás: az e rendeletben, valamint a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott pénzbeli és természetbeni, illetve a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás,
4 j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások ellenértékének kifizetésével, illetve nyújtásával segíti, k) gyermekvédelmi gondoskodás: az e rendeletben, valamint a magasabb rendű jogszabályokban meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem, l) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését, m) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, n) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít, o) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett oa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles, ob) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;
5
p) fenntartó: pa) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), pb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó), pc) a gyermekjóléti és természetes személy,
gyermekvédelmi
vállalkozói
engedéllyel
rendelkező
pd) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, pe) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az pc)-pe) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, r) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat), s) intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is, t) működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi, u) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
6 II. Rész A gyermekek védelmének - e rendelet szerinti - rendszere 4. § E rendelet alkalmazásában: a) pénzbeli ellátáson: rendkívüli gyermekvédelmi támogatást b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon: ba) gyermekjóléti szolgáltatást bb) gyermekek napközbeni ellátását bc) gyermekek átmeneti gondozását c) személyes gondoskodást nyújtó intézményen: ca) a Gyermekjóléti Központot cb) a Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságot cc) a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonát cd) a Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthonát ce) az Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthonát cf) Hétszínvirág’ 98 Gyermekjóléti Kht-t cg) Periféria Egyesületet kell érteni. III. Rész Pénzbeli és természetbeni ellátások I. Fejezet Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 5. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen
7 a) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül; b) ha a gyermek átmeneti gondozása esetén, c) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig; d) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek elbírálása során elsősorban az a)-d) pontokban meghatározott életkörülményeket kell figyelembe venni. (3) Az egy naptári évben igénybe vehető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresénél. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet több alkalmanként 10.000.- Ft-nál. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható. II. Fejezet Helyi autóbusz közlekedési támogatás 6. § (1) A területi hatály alá tartozó alsó-, illetve középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek igénye szerint helyi járatú autóbusz közlekedési támogatásra jogosult. (2) A jogosult, illetve szülője, vagy más törvényes képviselője által beszerzett bérletigazolvány és bérletjegy ellenértékének 50%-át, a lejárt bérletjegy átadása ellenében a tanintézet házipénztárából a szülő, vagy más törvényes képviselő nyilatkozatában meghatározott személy kezeihez kell kifizetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellátás pénzben nem váltható meg.
8 IV. Rész A személyes gondoskodást nyújtó ellátások I. Fejezet Gyermekjóléti szolgáltatás 7. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás segítése, d) szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás megszüntetése érdekében
feladata
a
kialakult
veszélyeztetettség
a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,
9
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. (4) A gyermekjóléti szolgáltatás visszahelyezése érdekében
feladata
a
családjából
kiemelt
gyermek
a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A Gyermekjóléti Központ 8. § (1) A Közgyűlés a 7. §-ban meghatározott feladatait a Gyermekjóléti Központ útján látja el. (2) A Gyermekjóléti Központ a tevékenységi körében a 7. §-ban meghatározott feladatain túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a Város területén élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermekek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási- nevelési tervét, d) segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását, e) felkérésre környezettanulmányt készít, végül pedig f) kezdeményezi a Közgyűlésnél az új ellátások bevezetését. g) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, h) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
10
i) részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában. (3) A gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat, különösen a) utcai és lakótelepi szociális munkát, melynek célja aa) a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, ab) a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. b) kapcsolattartási ügyeletet, melynek célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett ba) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy bb) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy bc) önálló szakmai szolgáltatás nyújtása,
módszertani
programmal
rendelkező
kapcsolatügyeleti
c) kórházi szociális munkát, melynek célja ca) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése; cb) a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele. d) készenléti szolgálatot, melynek célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása biztosít.
11 II. Fejezet A gyermekek napközbeni ellátása 9. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) E rendelet szerint a gyermekek napközbeni ellátása bölcsődében biztosított. (4) A gyermekek napközbeni ellátásának (a továbbiakban: alternatív napközbeni ellátás) minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása. Bölcsőde 10. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.
12 (3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. (4) Az egyes bölcsődék esetenkénti gyermekmegőrzést végezhetnek, díj fejében. Az esetenkénti gyermekmegőrzés vállalása nem történhet a bölcsődébe felvételt nyert gyermekek ellátásnak rovására. (5) Esetenkénti gyermekmegőrzés keretében az a gyermek helyezhető el a bölcsődében, akit előző nap a bölcsődeorvos megvizsgált és egészségi állapota megfelelő ahhoz, hogy a következő napot bölcsődei közösségben töltse. (6) A szülő az esetenkénti gyermekmegőrzést 1 hónapban maximum 10 munkanapra veheti igénybe, de éves szinten az igénybevétel nem haladhatja meg az 50 munkanapot. Alternatív napközbeni ellátás 11. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdésében szabályozott tevékenységek, a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken. (2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység. (3) Az alternatív napközbeni ellátás formái különösen a) a sport- és szabadidő-tevékenységekhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás, b) a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, integratív családi játéktár, valamint a játszótérprogramok, c) az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások.
13 (4) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. A nyári napközis otthon és nyári napközis tábor működtetésére az alternatív napközbeni ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. III. Fejezet Gyermekek átmeneti gondozása 12. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának és egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról /a továbbiakban: teljes körű ellátás/ kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. (3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermekotthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz. (4) A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását - lehetőség szerint - iskolaváltás nélkül kell biztosítani. (5) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye ennek hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor - ha az előreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet. (6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. (7) A gyermek átmeneti gondozása keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.
14 (8) Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző okokat, és egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából. Gyermekek átmeneti otthona 13. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, hatodik évét betöltött, de tizennyolcadik évét még el nem ért gyermek helyezhető el aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetetett. (2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez. (3) A gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven gyermek teljes körű ellátását biztosítja. (4) A 0-6 éves korú gyermekek megfelelő elhelyezéséről a Közgyűlés ellátási szerződés megkötése útján gondoskodik. Családok átmeneti otthona 14. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. (2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. (3) A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során a) befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, b) befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, c) biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, d) segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez,
15 e) biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, f) a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, g) közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. (4) A Családok Átmeneti Otthonában csak Nyíregyháza közigazgatási határain belül állandó lakóhellyel rendelkező család helyezhető el. V. Rész I. Fejezet Eljárási szabályok 1. Cím A pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételének rendje 15. § (1) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. (2) A jelen rendelet III. Részében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan az előírt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál kell benyújtani. (3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelmére vonatkozó igazolást. (4) Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha a Gyvt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak jövedelmüket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással és a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni.
16 b) Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk. c) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó háromhavi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani. (5) A (2) bekezdésben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Ezen esetekben a kérelem elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzéséről hivatalból kell intézkedni. 2. Cím Gyermekjóléti alapellátások igénybevételének rendje 16. § (1) A jelen rendeletben szabályozott a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások igénybevételére irányuló kérelmeket - az e rendeletben meghatározott kivétellel - közvetlenül a gondoskodást nyújtó intézmények vezetőihez írásban kell benyújtani. Az igénylő a) a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyermekjóléti Központ vezetőjénél, b) a bölcsődei ellátást az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő bölcsődék és a Hétszínvirág’ 98 Gyermekjóléti Kht vezetőinél, c) a gyermekek átmeneti elhelyezését a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona vezetőjénél, d), a gyermekek és szülők együttesen történő átmeneti elhelyezését a Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthona, valamint az Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona vezetőjénél kérelmezheti. (2) Az intézmények felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
17 (3) Nem kell kérelmezni a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, melyet a Periféria Egyesület nyújt. (4) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e rendelet, vagy törvény másként nem rendelkezik - önkéntes és az ellátást igénylő kérelme alapján biztosítható. (5) A személyes gondoskodás biztosítását a gyermek veszélyeztetettségének a gyámhatósági intézkedésre alapul még nem szolgáló mértéke esetén a 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezetek, és személyek is kezdeményezhetik. (6) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. (7) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles a) a (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, b) a Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban beállott változásokról. (8) Az intézményvezető a kérelem benyújtásától számított tíz napon belül értesíti az igénybe vevőt az ellátás biztosításáról és a személyi térítési díj mértékéről. A személyi térítési díj mértékéről - amennyiben nem azonos az igénybevételt kezdeményezővel - a megfizetésre kötelezettet is értesíteni kell. (9) Az intézményvezető az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, melyet tizenöt napon belül megküld a fenntartónak. A megállapodás tartalmazza a) az ellátás várható időtartamát, b) a szolgáltatások formáját és módját, c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat. (10) A gyermekek átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot. (11) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (12) A kérelem elutasítását, illetve a személyi térítési díj mértékét, vagy az intézményvezető intézkedésének elmulasztását sérelmezők az intézményvezető intézkedésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsághoz fordulhatnak. A Bizottság
18 határozattal dönt az ellátás biztosításáról, illetve a vitatott személyi térítési díj összegéről. 3. cím Érdekképviseleti Fórum 17. § (1) Az intézmény fenntartója meghatározza - az (5) bekezdésben meghatározott ellátások kivételével - az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait. (2) Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai a) a gyermekönkormányzat képviselői, b) az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői, c) az intézmény dolgozóinak képviselői, d) az intézményt fenntartó képviselői. (3) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. (4) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. (5) A gyermekjóléti szolgálatban ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. Panaszjoguk gyakorlására a Gyvt. 36. §-ban foglaltak az irányadók. 4. Cím Az ellátás megszűnése 18. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam - leteltével,
19
b) a jogosultsági feltételek megszűnésével. (2) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszűnését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. (3) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei már nem állnak fenn. (4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsághoz fordulhat. A Bizottság végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell. (5) Ha az ellátást a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság vagy az Önkormányzat jegyzőjének vagy gyámhivatalának határozata alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg. II. Fejezet Az intézményi és a személyi térítési díjak 1. Cím A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja 19. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások körébe tartozó szolgáltatások közül, csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. (2) Gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az étkeztetés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (3) Az étkeztetés nyersanyagköltségeit intézményenként és évenként előre a Közgyűlés a jövő évi költségvetés koncepcióinak elfogadásával egyidejűleg határozatban állapítja meg. (4) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) és (7) bekezdésben meghatározott normatív, illetve a szociális rászorultságtól függő kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
20 (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani(az a)-d) pont együtt: normatív kedvezmény). (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (7) Amennyiben a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, az intézményvezető a gyermekenként fizetendő személyi térítési díjat - az egy főre jutó jövedelemtől függően - a jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott mértékeknek megfelelően mérsékelheti. (8) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (9) Az egyes bölcsődék által végzett gyermekmegőrzés díjának mértéke 500 Ft/nap gyermekenként egységesen, függetlenül az 1 napon belüli megőrzési időtől. A díj az étkezési térítési díjat nem tartalmazza. Amennyiben a szülő a gyermekétkeztetést is igénybe kívánja venni, köteles megfizetni a mindenkor érvényben lévő étkezési térítési díjat. 2. Cím A gyermekek átmeneti gondozásának, valamint a családok átmeneti elhelyezésének térítési díja 20. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása, valamint a családok átmeneti elhelyezése intézményi térítési díjának alapja az egy ellátottra jutó önköltség napi összege. (2) A gyermekek átmeneti gondozásának, valamint a családok átmeneti gondozásának intézményi térítési díját jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (3) Az ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25%-át, több gyermek esetében a kötelezett havi jövedelmének 50%át.
21 3. Cím A személyi térítési díj megfizetése 21. § A jelen rendeletben szabályozott személyi térítési díjakat a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult, b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő/k/, vagy más törvényes képviselő, c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetén a törvényes képviselő /a továbbiakban kötelezett/ köteles megfizetni. VI. rész I. Fejezet Egyéb eljárási szabályok 22. § (1) Az ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást nyújtó intézményt. (3) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (4) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelésére a Gyvt. 134-139. §, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) E rendeletben szabályozott ellátásokat az önkormányzat saját fenntartású intézmény, ellátási szerződés, valamint társulás keretében biztosítja.
22 II. Fejezet Hatásköri szabályok 23. § (1) A Közgyűlés a jelen rendelet III. részében szabályozott hatásköre gyakorlását a Polgármesterre ruházza át. (2) A Közgyűlés a jelen rendeletben, illetve a Gyvt-ben meghatározott fenntartói jogosítványai közül az intézményvezetők intézkedéseit, vagy azok elmulasztását sérelmező, illetve az intézmények működésével kapcsolatos kifogások elbírálására irányuló jogosítványait a Egészségügyi, Szociális, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságra ruházza át. Záró rendelkezések 24 § (1) E rendelet 2007. október 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 16/2000. (V. 1.) számú önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 51/2000. (X. 15.) sz., a 64/2000. (2001. I. 1.) sz., a 7/2001. (V. 1.) sz., a 64/2001. (2002. I. 1.) sz., a 6/2002. (II. 1.) sz. , a 27/2002. (VII. 1.) sz., az 55/2002. (2003. (I. 1.) sz., a 6/2003. (III. 1.) sz., az 54/2003. (XI. 28.) sz., a 4/2004. (I. 29.) KGY., a 19/2004. (VI. 24.) KGY., a 33/2004.(XI. 25.) KGY., a 43/2004.(XII. 16.) KGY., a 9/2005. (II. 24.) KGY., 29/2005. (IX. 1.) KGY., a 45/2005. (XII. 1.) KGY., 6/2006. (II. 23.) KGY:, a 34/2006. (VIII. 10.) KGY., a 41/2006. (XI. 28.) KGY. rendeletek hatályukat vesztik. Nyíregyháza, 2007. szeptember 24.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
E rendeletet 2007. szeptember hó 25. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2007. szeptember 25.
Dr. Szemán Sándor jegyző
23 1. számú melléklet a 29/2007. (IX.25.) KGY. rendelethez
Gyermekvédelmi intézmények
Gyermekjóléti szolgáltatások
Gyermekjóléti Központ Székhelye: Nyíregyháza, Báthory u. 10. Északi Gyermekjóléti Központ székhelye: Nyíregyháza, Tas út 2. sz. területi irodája: Nyírpazony, Arany J. u. 14. Déli Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Vécsey út 15. sz. Huszár telepi Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Dália u. 9.
Gyermekek napközbeni ellátása
Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Székhelye: Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-36.
13.
5. számú Őzike Bölcsőde Nyíregyháza, Vécsey köz 31. 6. számú Napsugár Bölcsőde Nyíregyháza, Dália u. 1. 7. számú Hóvirág Bölcsőde Nyíregyháza, Malom u. 5. 8. számú Nefelejcs Bölcsőde Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36. 9. számú Micimackó Bölcsőde Nyíregyháza, Stadion u. 8. 10. számú Katica Bölcsőde Nyíregyháza, Tőke u. 1. 12. számú Babaház Bölcsőde Nyíregyháza, Krúdy Gyula u. 30. 14. számú Bóbita Bölcsőde Nyíregyháza, Tass u. 1-3. 16. számú Aprajafalva Bölcsőde Nyíregyháza, Fazekas J. tér Hétszínvirág '98 Gyermekjóléti KHT Székhelye: Nyíregyháza, Honvéd u. 2. Periféria Egyesület Székhelye: Nyíregyháza, Eötvös u. 1.
Gyermekek átmeneti gondozása
24
Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Kollégium u. 54-56. Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Tokaji út 3. sz. Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Csillag u. 4-6.
25 2. sz. melléklet a 29/2007.(IX.25.) KGY. rendelethez
A térítési díjak csökkentésének mértékéről Jövedelem határ* 80%-ig
Gyermeke k száma 1 2 3 vagy több
Normatív kedvezménybe n részesülő
Normatív kedvezménybe n nem részesülő
N+10% N+15%
30% 50%
80-100%-ig Normatív Normatív kedvezménybe kedvezménybe n részesülő n nem részesülő N+5% N+10%
N+20%
*Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában „N” = a normatív kedvezménnyel
20% 30% N+15%
26 3. sz. melléklet a 29/2007.(IX.25.) KGY. rendelethez
A Gyermekek Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke A Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj: 1.145 Ft/fő/nap, 34.350 Ft/fő/hó. A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg, a jogszabályi keretek között a kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével.
A Családok Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke A Gyermekjóléti Központ fenntartásában működő Családok Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj 1.055 Ft/fő/nap, 31.650 Ft/fő/hó. A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg, a jogszabályi keretek között a kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével.
27 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 29/2007.(IX.25.) KGY. rendelet i n d o k o l á s a Általános Indokolás Az egységes családtámogatási rendszer kialakítása együtt járt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült a családi pótlékba. Annak érdekében, hogy a gyermeket nevelő, szociálisan rászoruló családok anyagi terheit mérsékeljék, a Gyvt-ben szabályozták a gyermekvédelmi támogatáshoz kötődő kedvezmények biztosítására a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, és lehetővé tették, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújtson. A Gyvt. alapján az ellátó rendszer működtetéséről az állam és az önkormányzatok kötelesek gondoskodni, hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelősségét is. E rendelet célja, hogy a törvényi változásoknak megfelelően szabályozza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat által létrehozott intézményrendszert a rendszeres, illetve a nem rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokkal széles körben támogassa a szociálisan rászoruló családokban élő gyermekeket. A jelentős változások miatt indokolt egy új helyi önkormányzati rendeletben szabályozni a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások körének, igénybe vételi rendjének, felhasználásuk ellenőrzésének és az értük fizetendő térítési díjak mértékének és megfizetésének módját. Részletes Indokolás Az I. Részhez A tervezetnek a rendelet céljára, a rendelet területi és személyi hatályára vonatkozó rendelkezései egyértelmű eligazítást tartalmaznak a rendelet megalkotásra irányuló jogalkotói szándékot, és a rendelet hatályát illetően. Az értelmező rendelkezések széleskörű felsorolásával a tervezet a rendeletben biztosított ellátásokat igénybe vevők és az azokat biztosító intézményvezetők és más a rendeletet a gyakorlatban alkalmazó ügyintézők részére kíván pontos tájékoztatást adni. A II. Részhez A gyermekek védelme rendszerének meghatározásával hangsúlyozza a tervezet, hogy szabályainak alkalmazására csak a hatósági intézkedésre még okot nem szolgáltató esetekben kerülhet sor.
28 A III. Részhez A pénzben és természetben nyújtható ellátások szabályozása a gyermekek nagyobb szociális biztonságának megteremtését célozza. A IV. Részhez A rendelet-tervezet három fejezetben részletesen szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat és azok intézményi hátterét. A tervezetben újként szabályozásra kerül az alternatív napközbeni ellátás. A V. Részhez A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmek nagy száma és a gyors ügyintézéshez fűződő érdekekre tekintettel részletesen meghatározásra kerülnek a kérelem benyújtásának és a jövedelem igazolásának szabályai. A szolgáltatások igénybevételi rendjét szintén részletesen szabályozza a rendelet. Egyrészt a Gyvt. szabályait kell alkalmazni, másrészt külön jogszabály határozza meg a nyilvántartásba vételre, tájékoztatásra és megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket. A tervezetben pontosan meghatározásra kerülnek a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és az általuk nyújtott szolgáltatások. Így az ellátást igénylő pontosan tudhatja, hogy az egyes ellátások igénylésekor mely intézményhez fordulhat. A tervezet az ellátás igénybe vételére irányuló kérelmeket főszabályként az intézményvezetőknél javasolja benyújtani egyben meghatározza a kérelmek elbírálásának rendjét, és a jogorvoslati lehetőséget. A Gyvt. a fenntartó feladataként írja elő az érdekképviseleti fórum megalkotását, ezért a tervezet 17. §-a tartalmazza annak szabályait. A II fejezetben az alkalmazás nehézségeinek elkerülése, és az igénybe vevők pontos tájékoztatása érdekében a tervezet részletesen szabályozza az intézményi térítési díjak meghatározását és a személyi térítési díjak mértékére vonatkozó szabályokat, valamint a megfizetésükre kötelezettek körét. A VI. részhez Azok az eljárási szabályok kerültek megfogalmazásra, melyeket mind a pénzbeli és természetbeni ellátások, mind a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások esetén is alkalmazni kell. Indokolt az intézményvezetők intézkedését, vagy annak elmulasztását, illetve a személyi térítési díjak mértékét sérelmező panaszok elbírálására irányuló közgyűlési hatáskörnek a Szociális, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságra történő átruházása.
