NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 8/2007.(II.13.) KGY rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról (egységes szerkezetben a 8/2008.(III.4.) KGY, 10/2009. (III.3.) KGY, 19/2009.(VI.30.) és a 26/2009. (IX.1.) KGY rendelettel ) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdése, 26. §- a, 32. §-ának (1) és (3) bekezdése, 37/D. § (5) bekezdése, 37/H. §, 38. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (9) bekezdése, 43/B. § (1) és (3) bekezdése 45. § (1) bekezdése, 46. § (1) bekezdése, 47. § (1) bekezdése és 50. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat anyagi teljesítő képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. A rendelet hatálya 2. § (1) a.) A rendelet hatálya - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándoroltakra és letelepedettekre 1,
1
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 1.§-a módosította.
2 ac) hontalanokra 2, ad) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre; b) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. a) tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy- lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. b) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él. (3) A rendelet hatálya a 4. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. 3 (4) A rendelet hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 4 b) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásairól szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 5
3. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett 2
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 1.§-a módosította. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 1.§-a módosította. 4 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 1.§-a módosította. 5 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 1.§-a módosította. 3
3
aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is 6, ab) 7 az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B §-ának (4)-(5) bekezdésének szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlanjármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) 8 külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy 6 7
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a módosította. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a módosította.
4 bb) 9 együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) 10 család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) 11 korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) 12 rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási 8
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a módosította. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a módosította. 10 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a módosította. 11 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a módosította. 12 A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 1 §-a módosította 9
5 segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; h) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; i) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; j) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; k) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol ka) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; kb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, kc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, kd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, ke) 13 a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a kc)-kd) alpontok alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni; kf)14 a ka)-kb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. l) közcélú munka: olyan állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátása, mely nem minősül közmunkának, illetve közhasznú munkának; m) közhasznú munka: ma) a lakosságot vagy a Várost érintő közfeladat ellátása, 13 14
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a módosította. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a iktatta be.
6 mb) az önkormányzat által önként vállalt, vagy a későbbiekben vállalandó, a lakosságot, illetőleg a Várost érintő feladat ellátása, mc) közhasznú tevékenység folytatása; n) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló a közhasznú szervezetről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c) pontjában meghatározott tevékenységek; o) közmunka: az Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott célok megvalósítására irányuló közmunkaprogramok keretében megvalósuló foglalkoztatás; p) 15 szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás: pa) rendszeres szociális segély pb) lakásfenntartási támogatás pc) méltányossági jogkörben megállapított ápolási díj pd) átmeneti segély pe) temetési segély pf) 2009. június 7-én bekövetkezett viharkár enyhítésére nyújtott támogatás r) szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás: ra) lakásfenntartási támogatás rb) átmeneti segély rc) temetési segély rd köztemetés re) közgyógyellátás rf ) 16 s) 17 gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási technikai eszköze, t) MEP: Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége 18 u) károsult: a károsodott ingatlanban életvitelszerűen lakó tulajdonos, illetve haszonélvező 19
15
A 19/*2009.(VI.30.) KGY rendelet 1.§-a módosította. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 3.§-a hatályon kívül helyezte. 17 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 2.§-a iktatta be. 18 A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 1. §-a módosította 19 A 19/2009.(VI.30.) KGY rendelet 2.§-a iktatta be. 16
7
II. Rész Eljárási rendelkezések 4. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére átmeneti segélyt állapít meg, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) Az ellátás megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál (a továbbiakban: Iroda) kell benyújtani. A 2009. június 7-én bekövetkezett viharkár enyhítésére nyújtott támogatást, valamint e rendelet 4. §-ában szabályozott átmeneti segélyt e rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül a kárfelmérő lap másolatának benyújtásával kell kérelmezni. 20 (4) 21 A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni. c) Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani.
20 21
A 19/2009.(VI.30.) KGY rendelet 3.§-a módosította. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 4.§-a módosította.
8 e) Azon kérelmezők, akik gyógyászati segédeszköz árához kérnek támogatást, a segédeszköz árát előzetes költségigazolás becsatolásával kötelesek igazolni. (5) Ha az Iroda hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezésre kerül. (6) A jogosultság megállapításakor22 a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (7) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. 23 (8) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni 24 a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. 25 (9) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. 26 22
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 5.§-a iktatta be. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 5.§-a iktatta be. 24 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 5.§-a iktatta be. 25 A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 2. §-a iktatta be 26 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 5.§-a iktatta be. 23
9
(10) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Irodát. (11) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (12) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelésére az Szt. 18-24. §, 52. § és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
III. Rész Aktív korúak ellátása 27 5. § Az aktív korúak ellátására az Szt. valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 6. § 28
(1) Az önkormányzat a közcélú munka megszervezését a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (továbbiakban: foglalkoztató) 4400 Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. útján biztosítja. A foglalkoztató a foglalkoztatás érdekében az önkormányzat és az önkormányzat által létesített intézmények szabad álláshelyeit is igénybe veheti, továbbá kihasználhatja azon közhasznú és a kiemelten közhasznú civil szervezetek nyújtotta lehetőségeket is, akikkel az önkormányzat az állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátására szerződést kötött. (2) Közcélú munka keretében foglalkoztatni kell: a) az Szt. 35. § (1) bekezdése vagy a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személyt, b) az Szt. 33. § (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személyt, c) aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot, a (3) bekezdés szerinti munkaviszonyának lejártáig,
27 28
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 3. §-a módosította A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 4. §-a módosította
10 d) akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, a (3) bekezdés szerinti munkaviszonyának megszüntetéséig. (3) 29 A közcélú munkavégzésre - legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal - határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni. 7. § (1) 30 Az az aktív korú személy, aki az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani (továbbiakban: aktív korú személy) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) a „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány Nyíregyháza, Váci M. u. 41. fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálatnál (továbbiakban: Szolgálat) Nyíregyháza, Körte u. 41/a. nyilvántartásba veteti magát, kapcsolatot tart, és a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik, továbbá teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. b) A beilleszkedést segítő programok típusai: ba) az aktív korú személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, bb) mentálhigiénés életmódot formáló programok, bc) foglalkoztathatóságot javító integrált programok, bd) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben részt vesz, különösen ha az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányul. (2) 31 Az együttműködés teljesítése érdekében az aktív korú személy köteles a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatával, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Szolgálatot felkeresni, a Szolgálat által előírt időpontban, de legalább háromhavonta a Szolgálatnál megjelenni.
29
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 4. §-a iktatta be A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 5. §-a módosította 31 A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 6. §-a módosította 30
11 (3)
32
8. § 33 (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, ha neki felróható okból: a) a Szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, b) a segélyt megállapító határozatával – beleértve a jogosultság felülvizsgálatát – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a Szolgálatnál, c) a Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg, d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvételt nem vállalja, feltéve, hogy akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy hitelt érdemlően igazolni nem tudja. (2) Meg kell szüntetni a segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. 9. § 34 A Szolgálat – a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl – 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy nyilvántartásba vételéről, az együttműködési megállapodás megkötéséről, az együttműködési megállapodásban foglalt és a 8. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség megszegéséről. Ápolási díj 10. § (1) 35 Az önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve,
32
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 8. §-a módosította 34 A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 9. §-a módosította 35 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 9.§-a módosította. 33
12 a) hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át és b) az ápolási díjat igénylő hozzátartozón kívül nincs az ápolt személy családjában olyan személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat ellátja, és c) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás igénybevételével vagy a családon belül elvárható segítséggel nem biztosítható. (2) Az ápolási díj megállapítása során az Szt. 41.-43. §-ban foglaltakat az ellátás megállapítására hatáskörrel rendelkező megfelelően alkalmazza. 11. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) az Szt. 41. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a, aa) halmozottan fogyatékos személyt ápoló egyedülálló esetén 200 %-a, b) az Szt. 43/A. § (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a, c) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben 80%-a. (2) Halmozottan fogyatékos az a személy, akinek az Szt. 41. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van. (3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 12. § (1) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését az Iroda a Szociális Gondozási Központ (továbbiakban: Központ) útján szükség szerint ellenőrzi. (2) Ha az ellenőrzés megállapításai szerint az ápoló a kötelezettségeit nem teljesíti, így különösen, ha megállapítható, hogy: a) az ápoló az ápolt önálló életvitelének fenntartását az ápolt személy hozzájárulása nélkül nem a lakásán, lakókörnyezetében biztosítja, vagy b) az ápoló az ellátást nem az ápolt személy fizikai, mentális, szociális szükséglete, életkora, élethelyzete és egészségi állapotának megfelelően, meglévő
13 képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosítja a Központ javaslatára az ellátást meg kell szüntetni. 36 (3 37 (4) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja; b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. Átmeneti segély 13. § (1) Az önkormányzat alkalmanként- legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-ának erejéig terjedő összegű-átmeneti segélyt állapít meg a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át; b) nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató részére a tanulmányi félév megkezdésével járó többletkiadásokhoz történő hozzájárulásként, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át; 38 c) a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül–a közgyógyellátásra jogosultságtól függetlenülgyógyszertámogatásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át. d) gyógyászati segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították.39 (2) 40 Átmeneti segély évente legfeljebb három alkalommal – kivéve a különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetet - , az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben tanévenként félévente egy alkalommal adható.
36
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 10 §-a módosította A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte 38 A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 12. §-a módosította 39 A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 13. §-a módosította 40 A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 2. §-a módosította 37
14 Az egy naptári évben adható összeg felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. Az (1) bekezdés d) pontja esetében az adható összeg a legalacsonyabb áron beszerezhető gyógyászati segédeszköz árának megfelelő összeg, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a. Amennyiben a jogosult a MEP-től támogatásban részesült a segélyt a támogatás összege alapulvételével kell megállapítani. (3) 41 Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal, valamint tüzelő támogatás formájában is nyújtható. (4) 42 Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzethez vezető körülmények megszüntetése érdekében /pl.: haláleset, elemi csapás, bűncselekmény okozta a megélhetést veszélyeztető kár/ az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segélyt nyújthat, azzal, hogy a 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmi feltételtől az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-áig eltérhet. (5) 43 Az Önkormányzat a 2009. június 7-én bekövetkezett viharkár enyhítésére átmeneti segélyt nyújt annak a károsultnak, akinek a) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b) az ingatlan a káresemény idején életvitelszerűen lakott volt, c) a kár bizonyíthatóan a 2009. június 7-ei viharral összefüggésben keletkezett, feltéve, hogy d) a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, e) kárigényét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Kirendeltségéhez 2009. június 20-áig benyújtotta. (6) 44 A támogatás e rendelet 5. §-ában nem szabályozott károk enyhítésére adható. (7) 45 A támogatás összege
41
A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 3. §-a módosította A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 4.§-a módosította 43 A 19/2009.(VI.30.) KGY rendelet 4.§-a iktatta be. 44 A 19/2009.(VI.30.) KGY rendelet 4.§-a iktatta be. 45 A 19/2009.(VI.30.) KGY rendelet 4.§-a iktatta be. 42
15 a) a biztosítással rendelkező károsult esetén nem haladhatja meg a kárfelmérő lapon igazolt kárnagyság és a biztosító által fizetett kártérítési összeg különbözetét, de legfeljebb 30.000 Ft-ot. b) a biztosítással nem rendelkező károsult esetén nem haladhatja meg a kárfelmérő lapon igazolt kárnagyság összegét, de legfeljebb 30.000 Ft-ot. (8) 46 Tüzelő támogatás évente egy alkalommal ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (9) 47 A tüzelő támogatás a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. által ingyenesen kiszállított legfeljebb 3 m3 tűzifa átvételére jogosít. Havi rendszerességgel nyújtható átmeneti segély48 13/A. § (1) Ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet hátrányai más módon nem küszöbölhetők ki –különösen indokolt esetben- az átmeneti segély havi rendszerességgel is nyújtható. (2) Havi rendszerességgel átmeneti segély annak a személynek nyújtható, akinek a) az Szt. 37/A. § (3) bekezdés d) pontjában felsorolt pénzbeli ellátását megszüntették, b) elzárás, valamint szabadságvesztés büntetésből szabadult, c) rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: szociális válsághelyzet). (3) Rendszeres átmeneti segély havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a erejéig és legfeljebb 3 hónapra nyújtható. (4) Rendszeres átmeneti segély csak annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg és kérelmét a pénzbeli ellátás megszüntetéséről szóló határozat kézhezvételét, valamint a szabadulását követő 30 napon belül benyújtotta. (5) Rendszeres átmeneti segély évente egy alkalommal nyújtható, azzal, hogy átmeneti segély ezen felül évente két alkalommal adható.
46
A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 3. §-a iktatta be A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 3. §-a iktatta be 48 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 13.§-a iktatta be. 47
16
14. § 49
2009. június 7-én bekövetkezett viharkár enyhítésére nyújtott támogatás 14/A. § 50
(1) Az önkormányzat a 2009. június 7-én bekövetkezett viharkár enyhítésére támogatást nyújt az ingatlan elemi lakhatási feltételeinek biztosítására, illetve az ingatlannak legfeljebb a vihart megelőző állapota helyreállításának elősegítésére annak a károsultnak, akinek a) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, b) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott jövedelemhatárt, azonban a keletkezett kár mértéke meghaladja a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelmének háromszorosát, feltéve hogy kárigényét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Kirendeltségéhez 2009. június 20-áig benyújtotta. (2) A támogatás feltétele a) a károsodott ingatlan lakás céljára szolgáló lakóépület, b) az ingatlan a káresemény idején életvitelszerűen lakott volt, c) a kár bizonyíthatóan a 2009. június 7-ei viharral összefüggésben keletkezett, d) a kár összege meghaladja a 20.000 Ft-ot, e) a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, f) amennyiben a tulajdonos a kár keletkezésének időpontjában rendelkezett biztosítással, úgy nyilatkozik arról, hogy a biztosítónak a kárral összefüggő megállapításáról és a kártérítés folyósításáról soron kívül – a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül – tájékoztatja az önkormányzatot, g) amennyiben a tulajdonos a kár keletkezésének időpontjában nem rendelkezett biztosítással, úgy nyilatkozik arról, hogy a biztosítás megkötéséről haladéktalanul gondoskodik, és azt a 2009. július 31-ig az önkormányzat felé hitelt érdemlően igazolja. 49 50
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte A 19/2009.(VI.30.) KGY rendelet 5.§-a iktatta be.
17 Ezen feltétel alól mentesül a tulajdonos, ha az adott ingatlanra nem köthető biztosítás. Ezt a tényt a tulajdonos legalább három, országos biztosítótársaság nyilatkozatával igazolja, h) a tulajdonos vállalja, hogy a támogatás, a biztosításból megtérülő összeg felhasználásával, valamint saját forrásából a helyreállítást haladéktalanul elvégzi. (3) A támogatás felhasználható a viharral összefüggésben az ingatlanok a) tetőszerkezetében keletkezett károk anyagköltségeire (tetőcserép, tetőfólia és faanyag); b) tűzfalában, kéményében keletkezett károk anyagköltségeire; c) a tetőszerkezetben és a tűzfalban keletkezett károk helyreállításának munkadíjára kizárólag akkor fordítható, ha a helyreállítás szakmunkát igényel, illetve a károsult egészségi állapota, életkora alapján a helyreállításra önerőből nem képes. (4) A károsult egészségi állapota, életkora alapján a helyreállításra önerőből akkor nem képes, ha a) 62. életévét betöltötte b) aktív korúak ellátásában részesülő egészségkárosodott személy, hadigondozott, rokkantsági járadékos, az I. és II. csoportú rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő személy, c) fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy. (5) A károsult egészségi állapotát a rendszeres pénzellátást megállapító határozat, a fogyatékosságot, pszichiátriai vagy szenvedélybetegséget háziorvosi, vagy kezelőorvosi szakvélemény igazolja. (6) A támogatás összege a) a biztosítással rendelkező károsult esetén aa) az anyagköltség 80 %-a, ab) szakmunkát igénylő helyreállítás esetén az anyagköltség és a munkadíj 80 %-a, ac) a (4) bekezdésben meghatározott esetben az anyagköltség és a munkadíj 80 %-a b) biztosítással nem rendelkező károsult esetén ba) az anyagköltség 60 %-a, bb) szakmunkát igénylő helyreállítás esetén az anyagköltség és a munkadíj 60 %-a, bc) a (4) bekezdésben meghatározott esetben az anyagköltség és a munkadíj 60 %-
18
(7) A támogatás összege a) a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben nem haladhatja meg a kárfelmérő lapon igazolt kárnagyság és a biztosító által fizetett kártérítési összeg különbözetének 80 %-át. b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben nem haladhatja meg a kárfelmérő lapon igazolt kárnagyság 60 %-át. (8) A károsult köteles a támogatás felhasználásáról 2009. augusztus 31-ig elszámolni. Az elszámoláshoz csatolni kell az anyagköltség, illetve a munkadíj elvégzéséről kiállított számla hitelesített másolatát. (9) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy károsultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (10) A károsult köteles a támogatást 2009. október 31-ig visszafizetni a) ha a (8) bekezdésben meghatározott határidőig nem számol el, b) ha a költségeket nem tudja számlával igazolni, c) ha az önkormányzat helyszíni ellenőrzés során megállapítja, hogy a károsodott ingatlanon nem végezték el a helyreállítási munkálatokat. (11) A károsult köteles a támogatás fel nem használt részét visszafizetni.
Temetési segély 15. §
(1) Az önkormányzat temetési segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő esetén annak két és félszeresét. 51 (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek a) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül;
51
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 14.§-a módosította.
19 b) aki a biztosító társaságtól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át meghaladó mértékű temetési hozzájárulást kapott. (3) A temetési segély összege - a (4) bekezdést kivéve - nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-nál. 52 (4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás mértéke nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, az önkormányzat annak összegéig kiegészíti. (5) 53 A temetési segély iránti kérelmet az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani.
IV. Rész Természetben nyújtott szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás 16. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás); b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek; c) a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). 17. § (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2007. évben 425 Ft. A 2007. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az 52 53
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 17. §-a módosította A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 5. §-a iktatta be
20 éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél az Szt. 55/A. § (3) bekezdése szerint előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben,- a szolgáltató üzletszabályzatára is figyelemmel- a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. (5) E rendelet egyéb feltételeinek hiányában meg kell szüntetni a 16. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogosult támogatását, ha részére az adósságcsökkentési támogatás folyósítását megszüntették.54
(6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
54
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 18. §-a módosította
21
TM = 0,3-
J-0,5 NYM NYM
x 0,15,
ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
Helyi lakásfenntartási támogatás 18. § 55 Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a (1) személynek, aki a kérelemben megjelölt lakásban lakik és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és az e rendelet szerinti lakhatással kapcsolatos költségei meghaladják a háztartás összjövedelmének 20 %-át, feltéve hogy lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik.
(2) A támogatás önálló ellátásként, illetve a normatív támogatás kiegészítéseként is nyújtható. 19. § (1) A támogatás megállapítása szempontjából Nyíregyháza városban elismert lakásnagyság a) A háztartásban élő személyek száma 1 2 3 4 5 5+ n fő
A lakás nagysága 45 nm 55 nm 65 nm 75 nm 80 nm +6 nm
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (2) A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 600 Ft. (3) A 2007. évet követően az elismert havi költség mértékét az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
55
A 26/2009. (IX.1.) KGY rendelet 6. §-a módosította
22 20. § (1) A támogatás havi összege az elismert havi költség és a (3) bekezdés szerinti támogatás mértékének szorzata, de legkevesebb 2500 Ft. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. 56 (2) A normatív támogatást kiegészítő támogatás havi összege legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított összeg és a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatásra tekintettel megállapított támogatás összegének különbözete, ha a különbözet mértéke eléri az 500 forintot. 57 (3) A támogatás mértéke 58 egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege %-ában
támogatás mértéke az elismert költség %-ban
0-60 61-110 111-140 141-170 171-200
18 16 14 12 10
21. § (1) A támogatás méltányossági jogkörben is megállapítható, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át legfeljebb 15%-kal haladja meg, függetlenül a lakhatással kapcsolatos költségszinttől. 59 (2) Az (1) bekezdés esetén a támogatás akkor állapítható meg, ha a) a kérelmező 70 éven felüli egyedülélő személy, vagy b) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy rokkant vagy súlyosan fogyatékos, vagy c) olyan család, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak, vagy d) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy munkanélküli, vagy e) a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy
56
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 19. §-a módosította A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 15.§-a módosította. 58 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 15.§-a módosította. 59 A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 16.§-a módosította. 57
23 f) ha a háztartásban élő gyermek más helységben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy g) a kérelmezőnek pénzintézeti lakáscélú hitel tartozása van. (3) Különös méltánylást érdemlő esetben a támogatás mértéke a táblázatban foglaltaknál magasabb –legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-ig terjedő – összegben is megállapítható. 22. § (1) A támogatást kérőnek a lakáshasználata jogcímét hitelt érdemlő módon az alábbiak szerint kell igazolni a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti vagy albérleti szerződés egyszerű másolatával, b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a szerződés egyszerű másolatával és a befizetés utolsó bizonylatával, c) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatók által kiállított a fogyasztói/ügyfél azonosító számot tartalmazó számlák (utolsó három hónap) egyszerű másolatával, ennek hiányában a szolgáltató által kiállított igazolással. (3) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (4) A megállapított támogatást a közszolgáltatókhoz, illetőleg a bérbeadóhoz utólag, minden hónap 5. napjáig kell átutalni. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), a bérleti, albérleti díjhoz nyújtott, illetve előfizetéses gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet –ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét – a kérelmező részére kell folyósítani. 23. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) ha a jogosult személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. 60
60
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 17.§-a iktatta be.
24 Köztemetés 24. § (1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a polgármester - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy hozzájárul a polgármester az elhunyt eltemettetéséről hamvasztás útján gondoskodik. (3) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. (4) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (4) bekezdés szerint jár el. 61 Közgyógyellátás 25. § (1) 62
(2) Közgyógyellátásra méltányossági alapon jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén annak 250%-át nem haladja meg feltéve, hogy havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja.
61 62
A 10/2009. (III.3.) KGY rendelet 20. §-a módosította A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 18.§-a hatályon kívül helyezte.
25 Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 26. § 63 V. Rész A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei
27. § (1) Az e rendeleten meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) 64 Ha az önkormányzat a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, b) a kötelezett részletekben fizetheti meg. VI. Rész Hatásköri rendelkezések 28. § 65
63
A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 19.§-a hatályon kívül helyezte. A 8/2008.(III.4.) KGY rendelet 20.§-a módosította. 65 a 19/2009.(VI.30.) KGY rendelet 6.§-a módosította. 64
26 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendelet 10 §-ában szabályozott ápolási díj, 12.-13. §-aiban szabályozott átmeneti segély, 14. §-ban szabályozott temetési segély, 14/A. §-ában szabályozott 2009. június 7-én bekövetkezett viharkár enyhítésére nyújtott támogatás és a 18.-23. §-aiban szabályozott lakásfenntartási támogatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását átruházza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterére.
Vegyes rendelkezések 29. §
(1) A jelen rendelet 2007. február 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 30/2003. (VI. 26.) KGY rendelete, valamint az azt módosító 54/2003. (XI. 28.) KGY, 4/2004. (I. 29.) KGY, 19/2004. (VI. 24.) KGY, 17/2005. (IV. 28.) KGY, 31/2005.(IX. 29.) KGY, 6/2006. (II. 23.)KGY rendeletek hatályukat vesztik. (3) Nyíregyháza, 2007. február 12.
Csabai Lászlóné s.k. polgármester Jelen rendeletet 2007. február hó 13. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2007. február 13.
Kiadmány hiteles:
Dr. Kádár Csaba
Dr. Szemán Sándor s.k. jegyző
27
A szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2007. (II.13.) KGY rendelet Indokolása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2007.(II.13.) számú helyi önkormányzati rendeletéhez
I. Általános indokolás
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a szociális ellátás feltételeinek biztosítását az állam központi szervein kívül a helyi önkormányzatok feladataként állapítja meg, lehetővé téve, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat is megállapítson. A törvény felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy az egyes ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. A rendelet-tervezet teljes körűen, részletesen tartalmazza az állampolgárok által igénybe vehető, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások szabályait. Az adósságkezelési szolgáltatás és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályait az önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
II. Részletes indokolás 1. §-hoz A rendelet tervezet célként a szociális biztonság megteremtését és megőrzését határozza meg, amelynek érdekében az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. 2. §-hoz A rendelet a személyi hatályát hozzáigazítja az Szt rendelkezéseihez, figyelembe véve a az Szt. 2007. január 1-től hatályos rendelkezését, amely alapján az az önkormányzat jogosult a kérelem elbírálására és az eljárás lefolytatására, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.
28 3. §-hoz A tervezet az értelmező rendelkezések között foglalja össze azoknak a kifejezéseknek a tartalmát, amelyek segítséget nyújtanak az eljárásban résztvevő jogosultaknak és az eljáró igazgatási szerveknek is. A család kiadási szerkezethez igazodó fogyasztási egység fogalma kiemelten fontos, mivel az egy főre eső jövedelem helyett a családnagyság figyelembevételével történik 2006. évtől a rendszeres ellátások elbírálása és a támogatási összeg is e szerint kerül megállapításra. 4. §-hoz Az eljárási rendelkezések pontosan meghatározzák az igények érvényesítésére vonatkozó szabályokat, utalva az elektronikus ügyintézésre és a személyes adatok védelmére is. 5-9. §-hoz A rendszeres szociális segély szabályai közül kiemelést érdemel, hogy a segély nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig (ez a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család tényleges jövedelmét. Ennek megfelelően a segély összege a legszegényebb családok esetében a legnagyobb, és a jövedelemhatárhoz közelítve csökken. A családi típusú segélyezés lényegéből következik, hogy egy család részére, egyidejűleg csak egy segély jár. A tervezet részletesen tartalmazza a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének megszegése és súlyos megszegése eseteit, valamint annak következményeit. Azokban a családokban, ahol a segélyre a házastársak/élettársak mindegyike külön-külön is jogosult lenne, szükséges, hogy a segélyezett mellett a másik potenciális fél is lehetőséget kapjon az együttműködésre, hiszen e nélkül a segélyben részesülő bármely okból történő „kiesése” esetén a család hosszabb időre elesik a segélytől és esetleg teljesen ellátatlan marad. Az önkormányzat foglalkoztatási kötelezettségének teljesítésében szervekre vonatkozó rendelkezések is a tervezet részét képezik.
résztvevő
10-12. §-hoz A törvényi kötelezettség mellett az önkormányzat támogatást nyújt a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző személy részére és magasabb összegű támogatást állapít meg a halmozottan fogyatékos személyt ápoló egyedülálló személy részére. A tervezet a jogosultsági feltételeken kívül tartalmazza az ápolást végző személy kötelezettségének megszegése eseteit, annak ellenőrzésére és következményekre vonatkozó szabályokat.
29 13-14. §-hoz A tervezet az átmenetileg, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére átmeneti segély megállapítására és a rendkívüli méltánylásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. 15. §-hoz A törvény felhatalmazása alapján a tervezet meghatározza a temetési segélyre jogosultság feltételeit meghatározva a segély összegének alsó és felső határát is. 16-23.§-hoz A tervezet a törvény alapján kötelezően megállapítandó normatív és alanyi lakásfenntartási támogatás szabályain túl tartalmazza a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket, melyek igazodnak a normatív alapon járó támogatáshoz, valamint tartalmazza a méltányossági eseteket is. 24. §-hoz A köztemetés szabályozása a törvény rendelkezéseihez igazodik, azzal kiegészítve, hogy az önkormányzat az eltemettetésre köteles személy hozzájárulása esetén hamvasztásos temetést biztosít. 25. §-hoz A közgyógyellátás a szociálisan rászorultak részére az egészség megőrzésével és a betegséggel összefüggő kiadásokat kompenzálja. A tervezet a méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás esetén a jövedelemhatárt és a gyógyszer költség mértékét úgy határozza meg, hogy azzal az igénylők nagyobb száma válik jogosulttá. 26. §-hoz Az egészségügyi szolgáltatásra rendelkezéseihez igazodik.
való
jogosultság
szabályozása
a
törvény
27. §-hoz A tervezet a törvény rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítését, azzal, hogy csak a jogosulatlanul és rosszhiszeműen szociális ellátást igénybe vevőt kötelezi az ellátás megtérítésére. 28. §-hoz A tervezet hatásköri szabályai azokra az ellátásokra vonatkoznak, melyeknél a törvény alapján a Közgyűlés a hatáskör címzettje.
