ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 185/2007.(I.24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Sport TV Műsorszolgáltató Zrt. (1139 Budapest, Lomb u. 23-27. u.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport 2 TV csatornáján 2006. július 20-án két alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 100.000-Ft, azaz százezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport 2 TV csatornáján 2006. július 20-án megsértette az Rttv. 18.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport 2 TV csatornáján 2006. július 20-án megsértette az Rttv. 18.§ (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport 1 TV csatornáján 2006. július 9-én megsértette az Rttv. 19.§ (1) bekezdése b) pontjában foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató 2006. júliusi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: Sport 1 TV az Rttv. 19.§ (1) bekezdés b) pontjának sérelme A műsorszolgáltató által 2006. július 9-én 02.25.48-kor és 03.13.15-kor közzétett Probox című műsor támogatóját az alábbi mondatban ismertették: „A közvetítés támogatója a FINN Kereskedelmi Kft.” Közben az alábbi illusztráció volt látható a képernyőn, amelyből kiderült, hogy a Kft. italok és szivarok kis- és nagykereskedelmével foglalkozik.
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2006. október 17-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató november 3-án kelt levelében reagált, melyben a következőket adta elő: A Finn Kereskedelmi Kft. támogatóként történő megjelenése vonatkozásában az ellenőrzés megállapításait elfogadja, és maradéktalanul törekszik arra, hogy hasonló eset a jövőben televíziós műsorszolgáltatása során ne fordulhasson elő. Az Rttv. 19. § (1) b) pontjának előírása értelmében: „Nem támogathat műsorszámot … b) az a vállalkozás, amely – főtevékenysége szerint - e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elő, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt.” A nem reklámozható termékekről pedig az Rttv. 13. § (1) bekezdése rendelkezik: 13. § (1) „Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.” A támogató a cégneve szerint szivar kis-és nagykereskedelemmel is foglalkozik, amely egyértelműen dohányárunak minősül, amely az Rttv. 13.§ (1) bekezdése értelmében a nem reklámozható termékek kategóriájába sorolható. Erre tekintettel jelen esetben sérült az Rttv. 19.§ (1) bekezdése b) pontja.
2
Sport 2 TV az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének sérelme 1. A műsorszolgáltató 2006. július 20-án a Labdarúgás című műsorszámot sugározta, melyben a Magyar Szuperkupa keretében a Fehérvár - Debrecen mérkőzést láthatták a nézők. A műsorban megjelent riportok a szponzorfal előtt készültek, melynek során a PROMOTION ACT K.F.T. felirata állandóan jelen volt a képernyőn. Először Csertői Auréllal, a fehérvári csapat vezetőedzőjével készült beszélgetés volt látható, amely 16.47.40-kor kezdődött, 1 perc 25 másodpercig látszott a Kft. neve. 16.50.20-kor Supka Attila, a debreceni csapat edzője nyilatkozott, ebben 3 perc 20 másodpercig volt olvasható a név. Majd 18.54.26-kor Igor Bogdanovic (középen) állt mikrofon elé, ebben az esetben 1 perc 2 másodpercig látszott az embléma, majd 18.56.13-kor ismételten Csertői Aurél következett a mérkőzés értékelésével, itt 1 perc 32 másodpercig volt látható a háttérben a Kft. neve és logója, míg 18.58.10-kor pedig a másik csapat szakmai vezetője, Supka Attila értékelt, 1 perc 19 másodpercen keresztül láttatva a cég nevét és logoját. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2006. október 17-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató november 3-án kelt levelében reagált, melyben a következőket adta elő: A műsorszolgáltató visszakereste a 2006. július 20. napján sugárzott Labdarúgás című műsorszámot, amelyen azonban a Promotion Act Kft. feliratát a szponzorfalon nem találta. Emellett előadta, hogy bár elfogadja a Testület szponzorfalra vonatkozó, korábbi határozatait, viszont sok esetben szembesül azzal, hogy a megszólaltatni kívánt sportolók, vezetők, edzők kizárólag a számukra a klubjuk, vagy a rendező által kijelölt szponzorfal előtt hajlandók csak nyilatkozni, tehát gyakorlatilag a műsorszolgáltató választhat a között, hogy senkivel semmilyen kapcsolódó interjút nem készít, vagy elfogadja azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően a nyilatkozó személy egyáltalán nyilatkozni hajlandó. A szóban forgó riportokból származó alábbi képek egyértelműen bizonyítják, hogy a riportalanyok olyan szponzor fal előtt nyilatkoztak, amelyen a PROMOTION ACT K.F.T felirat volt látható.
A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. 3
Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. Tehát a televíziós műsorszolgáltatók esetében a Testület és a bíróság sem vizsgálja, sőt nem is vizsgálhatja azt, hogy a logók, emblémák szponzorfalon való megjelenítésével származott-e bevétele a műsorszolgáltatónak vagy sem. A törvénysértés megállapításánál ez a tényező egyáltalán nem vehető figyelembe, irreleváns, lényegtelen, ugyanis csak és kizárólag azt lehet és kell vizsgálni, hogy a megjelenítéssel- kizárólag a megjelenítéssel és nem egyéb, a cégekkel kapcsolatos információ elhangzásával - megvalósult-e az a közreadás, amely ösztönző hatással bír(hat) a nézők számára, hiszen a burkolt reklám tilalmának lényege az, hogy ilyen jellegű közreadás egyáltalán nem jelenhet meg a képernyőn. A Főváros Ítélőtábla több, így 4. Kf.27070/2005/8., a 4.Kf.27.072/2005/5., a 2. Kf. 27.025/2004/8., valamint a 2. Kf.27037/2004/6. számú ítélete a szponzorfal előtti készített riport kérdéskörével foglalkozott, melyek kapcsán az alábbi bírói gyakorlat került kialakításra: Az az információközlés minősül burkolt reklámnak, mely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A szponzorfalon közreadott logók termékkel, szolgáltatással azonosíthatók be, így azok látványa az adott vállalkozás termékeire, szolgáltatásaira irányítja a nézők figyelmét; ezek közreadása burkolt reklámot valósít meg. A sportműsorban készített riportok ideje alatt a cégnevek indokolatlanul folyamatos bemutatása - a riport résztvevőinél magasságban és szélességben nagyobb tábla előtt készített riport, amely esetben a tábláról jól olvashatóan különböző cégnevek és termék nevek láthatóak- nem "ékelt információ",hanem cégreklám,amely alkalmas arra,hogy felkeltse a nézők figyelmét, és a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra ösztönözze őket. Nem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvényi előírások alól az, hogy sport-témájú a közvetítés, ugyanis a riportok helyszínének kiválasztása, illetve a sugárzás törvényes voltának biztosítása a műsorszolgáltató felelőssége, kötelessége. A műsorszolgáltató akkor jár el helyesen, ha nem reklámhordozók előtt készített interjút sugároz. Ezen a tényen egyébként még az sem változtat, ha a műsorszolgáltatót esetleg szerződés kötelezi arra, hogy a sportolókkal, szakvezetőkkel, szakemberekkel a "nyilatkozó fal" előtt készítsen interjúkat, sőt az sem, ha a sportolókat, szakvezetőket, szakértőket köti olyan tartalmú szerződés, amely szerint ők az egyes sporteseményekhez kötődően az elektronikus médiában csak az ún. szponzorfal előtt jelenhetnek meg, nyilatkozhatnak. Ugyanis a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek magánjogi szerződéseiből keletkező kötöttségei nem mentesítik törvényi kötelezettségei teljesítése alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.-ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével
4
együtt. Mindebből az következik, hogy a műsorszolgáltatónak minden körülmény figyelembe vételével eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek, azok be nem tartására, vagy betartása "lehetetlenségére" bizonyos nyomásgyakorlására való tekintettel nem hivatkozhat, illetve olyan szerződést nem fogadhat el, amelynek teljesítésével eleve törvényszegést valósít meg. A bíróság kimondta, hogy amennyiben a sportmérkőzések szüneteiben készített riportokra, beszélgetésekre nem a pályát a nézőktől elválasztó - és nagyméretű reklámokkal fedett palánk előtt, hanem az ún. szponzortábla (a szponzorok logóit, termékeit feltüntető hirdetőtábla) előtti beállítással kerül sor oly módon, hogy egyszerre, egy időben több logó (terméknév) veszi körül a résztvevőket a riport teljes időtartama alatt, ez a beállítás a riporthoz szükségtelen, a logók által közvetített semleges (háttér) információ látszatát keltő tájékoztatás pedig jogsértő. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy szponzorfal előtt készített nyilatkozatok közreadása minden további információ közlése nélkül burkolt reklámnak minősül, így jelen esetben sérült az Rttv. 10.§ (5) bekezdése, melynek értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.”. 2. A műsorszolgáltató által 2006. július 20-án 19.40.24-kor bemutatott Pólus Palace golf magazin támogatója, a Chevrolet Gyulai pontos címe (Pesti út 5.), valamint a cég honlapjának elérhetőség is megjelent a képernyőn. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2006. október 17-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató november 3-án kelt levelében reagált, melyben a következőket adta elő: A műsorszolgáltató elismeri, hogy 2006. július hó 20. napján megjelölt műsor támogatója a Chevrolet Gyulai, annak címével együtt került sugárzásra. Eddig hasonló eset a műsorszolgáltató tudomása szerint részükről nem fordult elő és a jövőben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ilyen jellegű technikai hibák kiszűrésre kerüljenek. Az Rttv. 2. § 4. pontja szerint „Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. Jelen esetben a támogató megnevezése mellett megjelent annak pontos címe, illetőleg honlapjának elérhetősége is a képernyőn, így a nézők számára ismertté vált a támogató termékeinek és szolgáltatásainak közvetlen hozzáférhetősége, igénybevehetősége.
5
Ezek az alapinformációhoz, vagyis a támogató cégszerű megnevezéséhez képest olyan indokolatlan mértékű többlet információk, amelyek kiválthatják a nézőkben az adott cég termékeinek megvásárlására, illetőleg szolgáltatásainak igénybevételére ösztönző hatást. A műsorszolgáltató tehát adott műsorszám támogatójának megnevezése kapcsán burkolt reklámot közölt, így jelen esetben sérült az Rttv. 10.§ (5) bekezdése. az Rttv. 18.§ (1) bekezdésének sérelme A Labdarúgás című műsorban 2006. július 20-án, a Magyar Szuperkupa keretében a Fehérvár - Debrecen mérkőzést láthatták a nézők, a Szaknévsor támogatásával. A közvetítés elején, 16.57.50-kor a - „Jó szórakozást kíván a mérkőzéshez a sétáló ujjak.” – mondattal, a közvetítés végén pedig, 18.52.01-kor – „A mérkőzést a sétáló ujjak közreműködésével sugároztuk.” – mondatokkal ismertették a szponzorálót. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2006. október 17-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató november 3-án kelt levelében reagált, melyben a következőket adta elő: A Szaknévsor támogatói szpotja - a műsorszolgáltató tudomása szerint- az elmúlt 10 évben mindig ugyanaz volt és sugárzására is valamennyi magyarországi médium esetében ugyanezzel a metódussal került sor. A műsorszolgáltató álláspontja szerint szűken értelmezve a műsorszám érdemben a labdarúgó mérkőzéssel kezdődik és azzal is fejeződik be. A műsorszám elején, természetes szünetében, majd végén sugárzott kommentárok, értékelések a teljes műsorszámot összetett műsorszámokká alakítják, ezért a műsorszolgáltató véleménye szerint a magyarországi médiumok eddigi gyakorlata, mely szerint a Szaknévsort, mint támogatót közvetlenül a futballmérkőzés előtt és azt követően tüntették fel, helyes. Az Rttv. 2. § 44. pontja értemében „Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse”. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.088/2005./4. számú ítéletében a fenti törvényhely értelmezése vonatkozásában, a támogató megjelenítése kapcsán a következőket mondja ki: „A támogató nem termék vagy szolgáltatás, a támogató cégek (személyek) egyike sem azonos saját termékével, avagy szolgáltatásával, a támogatás cselekmény, amelyet termék nem tud végezni. Az Rttv. támogatásról rendelkező idézett jogszabályhelyei csak és kizárólag a támogató nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit engedi népszerűsíteni, és nem adnak lehetőséget a támogató helyett csak termékének vagy szolgáltatásának a megjelenítésére. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a támogatót kell megnevezni, és e szabály alól kivételt nem enged. Támogató, pedig termékkel nem lehet megjelölni”.
6
Az Rttv. 2. § 44. pontja alapján termék nem jelenhet meg támogatóként, mivel támogató csak természetes, illetőleg jogi személy lehet, de szerepelhet a támogatói szpotban úgy, hogy annak megjelenítése nem lehet reklámértékű. Erre tekintettel a fenti esetekben a támogató megnevezése nem volt cégszerű, mivel annak egyik termékét nevezték meg a műsorszám támogatójaként, így sérült az Rttv. 18. § (1) bekezdése, mely szerint „A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni”. az Rttv. 18.§ (2) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató 2006. július 20-án a Pólus Palace golf magazint sugározta, melynek helyszíne és támogatója is a Pólus Palace golf klub volt. A műsorszámban 19.15.27-kor az alábbiakban idézett bevezető mondatok hangzottak el: „Kivételesen nem egy versenyről számolunk be, hanem egy lelkes és egyre eredményesebb amatőr szemével mutatjuk be, miért is vonzó ez a sportág, akár középkorú kezdők számára is. Nem mellékesen, milyen jó terepe lehet akár az üzleti kapcsolatok ápolásának is egy ilyen elegáns és jól felszerelt pálya, mint a Pólus Palace golf club.” Ezt követően riportot készítettek dr. Horváth Dávid állatorvossal, üzletemberrel, aki, mint amatőr játékos maga is itt kezdett el golfozni a gödi pályán. A beszélgetés során a riportalany beszámolt arról, hogy hogyan ismerkedett meg a játékkal, beszámolt tapasztalatairól, a játékszabályokról. Eközben pedig folyamatosan a gödi pályáról mutattak be rövid bejátszásokat, képeket, amelyeken játék közben láthattuk a golf klub vendégeit. Majd 19.19.37-kor arra kérdezett rá a riporter, hogy a sportolás, mozgás mellet milyen további előnyei vannak még a golfozásnak. „Mennyire jó terepe ez a gödi pálya annak, hogy a társasági életben is részt tudjál venni?” Igen, hát ugye a nemzetközi szakkönyvekben meg újságokban állandóan azt olvastuk, hogy az üzletek nagy része, vagy jelentős része a golfpályán köttetik, ez most már Magyarországon is kialakulófélben van. Én magam, tudtam már sok olyan sikeres üzletemberrel, újságíróval, színésszel játszani, illetve olyan kapcsolatokat kialakítani, akiket előzőleg nem ismertem abszolút” Ez után kitért a riport a gyakorlati kérdésekre, hogy mennyi idős korban érdemes a játékot elkezdeni, hogyan kell hozzákezdeni, milyen a tanulás elő szakasza stb. Aztán a riportalany gyakorlatban is bemutatta a játékot, ahol néhány a játékszabályokra vonatkozó alapvető információ is elhangzott. A műsorban számtalan kép volt látható a klubról és az azt körülvevő pályáról. 19.38.40-kor Farkas Tímea, a klub háziasszonya ismertette az elkövetkező hetek programjait, illetőleg beszámolt a Club által szervezendő versenyekről és az azok során nyerhető értékes nyereménytárgyakról. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2006. október 17-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató november 3-án kelt levelében reagált, melyben a következőket adta elő:
7
A Polus Palace Golf Magazin vonatkozásában a Testület észrevételeit elfogadta a műsorszolgáltató, és azt is kifejtette, hogy a jövőben maradéktalanul törekedni fog arra, hogy hasonló eset a műsorszolgáltatása során ne fordulhasson elő. A Testület megvizsgálta a vitatott műsorszámot, ez alapján a következő megállapításokra jutott: Az adott riport helyszíne a műsorszám támogatójaként feltűntetett Palace Gof Klub volt. A beszélgetés során folyamatosan reklámértékű információk voltak láthatók, illetőleg hangzottak el a támogatóról. Emellett kiemelésre kerültek a Klub előnyei, így az is, hogy a sportolás mellett a társasági, üzleti élet központja is egyben, valamint a Klub soron következő programjait is ismertetették. Az elhangzott információk, képi megjelenítések alkalmasak voltak arra, hogy a nézőket ösztönözzék a Klub, azaz a műsorszám támogatója szolgáltatásainak igénybevételére, így jelen esetben sérült az Rttv. 18. § (2) bekezdésének előírása, mely szerint „Támogatott műsorszám nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra”. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135-§-a jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A szankcionálás alapját az Rttv. 18.§ (1), 18.§ (2) bekezdéseinek és 19.§ (1) bekezdése b) pontja megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
A műsorszolgáltató részéről, annak Sport1 csatornáján a Testület ebben az évben egy alkalommal, 2006. áprilisában tapasztalta az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését, amiért 2295/2006.(X.11.) számú határozatában a Testület felhívta a műsorszolgáltatót az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
8
Ezen határozatot azonban a műsorszolgáltató jelen törvénysértés elkövetésekor még nem kaphatta kézhez, azonban tekintettel arra, hogy a törvénysértő közlés a műsorszolgáltató műsorfolyamában két alkalommal fordult elő, a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdése e) pontja és a 135.§-a alapján, alkalmanként 50.000-Ft, azaz összesen 100.000-Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület 2006-ban még nem tapasztalt a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 18.§ (1), 18.§ (2) bekezdéseinek és 19.§ (1) bekezdése b) pontjának a megsértését, ezért ezen törvénysértések tekintetében az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. január 24.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
9
