2007. (XII. 6.) rendelete

Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2007. (XII. 6.) rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről egységes szerkezetben az azt módosító 1/2008. (II. 4.), 20/2008. (VII. 11.) és 7/2011. (III. 11.) rendelettel Kerepes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Ttv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rend.) foglaltakra, a tisztességes és méltó temetés, a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga feltételeinek biztosítása, a temetés lebonyolításában résztvevők együttműködése feltételeinek megteremtése érdekében az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazása szempontjából: a) temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, kegyeleti célokat szolgáló, közegészségügyi rendeltetésű különleges terület, amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti. c) temetési hely: a temetőben létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta). A temetési helyek egyes formái a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól. d) sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak. e) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége. f) temetőfenntartás: a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint zöldfelületek karbantartása, felújítása és gondozása. g) köztemető üzemeltetője: a településen a kegyeleti közszolgáltatást az erre irányuló kegyeleti közszolgáltatási szerződés szerinti szakmai feltételeknek megfelelő, az üzemeltetési feladatokat ellátó (gazdálkodó) szervezet. h) temető üzemeltetése: az eltemetésre, a temető és létesítményei igénybevételére, működésének és rendjének biztosítására irányuló összehangolt tevékenységek összessége, melyet a köztemető üzemeltetője - a rendeletben foglalt szabályozás keretei között - a kegyeleti

1

közszolgáltatási szerződésnek megfelelően köteles ellátni és harmadik személyek felé meghatározni. i) temetési hely feletti rendelkezési jog: a temetési hely megváltási (újraváltási) díja ellenében szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely felöleli továbbá a jogosultnak a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására (ide értve a rátemetést is), sírjel állítására és mindezek gondozására irányuló jogosítványait, valamint ezzel összefüggésben a rendeletben meghatározott körű kötelezettségek teljesítését, s amely jog a vonatkozó jogszabályi előírások által meghatározott körben ruházható át, illetve szállhat át más személyre. j) temetési hely megváltási (újraváltási) díja: a díj meghatározását és tartalmát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. k) temető fenntartási hozzájárulás díja: a díj meghatározását és tartalmát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. l) létesítmény vállalkozók részéről történő igénybevételi díj: a díj meghatározását és tartalmát a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. m) temetkezési szolgáltatás: a köztemetőben végzett temetkezéssel kapcsolatos, a következőkben felsorolt szolgáltatások: a temetésfelvétel, az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett előkészítése, a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírhelynyitás és visszahantolás, a sírba helyezés, a halott-szállítás, a hamvasztás és az urnakiadás, az urnaelhelyezés, az exhumálás és az újratemetés. n) díszsírhely: az olyan, a köztemető erre kijelölt temetőrészében elhelyezkedő - akár a koporsós, akár a hamvasztásos eltemetést biztosító - temetkezési hely, melyben Kerepes Nagyközség Önkormányzatának díszpolgárai a Képviselő-testület egyetértésével helyezhetők el. 1 o) A temető üzemeltetője által biztosított szolgáltatások: a szolgáltatások fajtáit, tartalmát és díjait a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kerepes Nagyközség Önkormányzata tulajdonában lévő köztemető(k)re. (2) E rendeletet kell alkalmazni a köztemető tulajdonosának, továbbá ezek fenntartását, üzemeltetését ellátó személynek (szerveknek), valamint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek (továbbiakban: temetkezési szolgáltatók), továbbá mindazoknak, akiknek a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ellátása során, azzal összefüggésben jogai keletkeznek, és reá kötelezettségek hárulnak. (3) A rendelet szabályait kell alkalmazni a megváltott, de a megváltás időtartama alatt be nem temetett temetési helyekre is. II. fejezet A köztemetőkre és a temetési helyekre vonatkozó szabályok A köztemető létesítése, bővítése, lezárása, infrastruktúrája 3. § (1) A temetők létesítéséről, fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik. 1

Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 1. §-a, hatályos 2008. február 4-től.

2

(2) A köztemető és annak létesítményei fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat - kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján és keretein belül - gondoskodik. (3) Koporsós földbe temetés céljára temetőt létesíteni vagy bővíteni, illetőleg ezekben sírmélyítést végezni csak olyan területen lehet, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 méternél nem emelkedik magasabbra. Temetési helyen koporsós temetést mindaddig nem lehet végezni, amíg a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 méternél magasabb. (4) Új köztemető létesítése során a köztemetőben a) utat, b) ravatalozót, c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, d) a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, e) vízvételi lehetőséget, illemhelyet, f) a temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő - parkosítását, az utak sorfásítását, g) hulladéktárolót kell biztosítani. (5) Lezárt köztemetőben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, a vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót kell biztosítani, valamint gondoskodni kell a temető őrzéséről. (6) A köztemető(k) beépítési előírásait a helyi építési szabályzat és szabályozási terv tartalmazza. (7) A temető építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. 4. § (1) A köztemető(k)höz vezető útnak és a sírhelytáblákat (parcellákat) összekötő belső úthálózatnak (továbbiakban: utak) gépjárművel is járhatóknak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az akadálymentes közlekedést. (2) 2A temetőn belüli utak rendszeres karbantartása, takarítása, síkosság-mentesítése az üzemeltető feladata. 5. § (1) A köztemetőkben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie. (2) A ravatalozó üzemi helyiségeinek és a búcsúztatásra szolgáló helyiségének elkülönítése érdekében a leválasztást úgy kell megoldani, hogy a gyászszertartás zavartalansága biztosított legyen. 6. § A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a köztemető üzemeltetője - a közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon - köteles gondoskodni. 7. § (1) 3Köztemetőkben a folyékony és szilárd hulladék gyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről a mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az üzemeltető gondoskodik. 2 3

Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 2. §-a, hatályos 2008. február 4-től. Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 3. §-a, hatályos 2008. február 4-től.

3

Temetési helyek és szabályok 8. § (1) A köztemető sírhelytáblákra (parcellák), a sírhelytáblák pedig sorokra oszthatók. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell, a sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni. (2) Az egyes sorokban a temetési helyeket a köztemető üzemeltetője jelöli ki. (3) Minden sírhelytábla számát jelzőoszlopon, könnyen észrevehető helyen kell feltüntetni. (4) A köztemető üzemeltetője a köztemetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. (5) A temetkezésre használt helyek a köztemetőkben a következők lehetnek: koporsós temetésnél: a) egyes sírhely; b) kettős sírhely c) sírbolthely (kriptahely); e) díszsírhely; hamvasztásos temetésnél f) urnafülke (kolumbárium); g) urnasírhely; j) díszsírhely (fülke). (6) Külön sírhelytáblát kell létesíteni a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére. Hamvasztás esetén az ilyen hamvak szétszórhatók. (7) Jogi személy a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben temetési helyet csak abból a célból válthat meg, hogy oda a saját halottjának tekintett elhunyt személyt, vagy a jogi személlyel munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban állt természetes személy elhunyt holttestét vagy hamvait helyezze el. A temetkezésre használt helyek magán- és jogi személyek között csere, adás-vétel, ajándéktárgyai nem lehetnek. 9. § (1) Koporsós temetésnél a sírhelyek lehetnek felnőtt sírhelyek és gyermeksírhelyek. (2) A felnőtt sírhelyekbe 10 évnél idősebb korban elhunytak, gyermeksírhelybe 10 évnél fiatalabb korban elhunytak betemetése lehetséges. Meglévő gyermeksírhelybe urna is betemethető. (3) A sírboltok, a gyermeksírhelyek, a kettős sírhelyek és az urnasírhelyek részére az üzemeltető külön táblát vagy sort jelölhet ki. (4) Egy koporsóba főszabályként egy elhunyt temethető, kivéve, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik, és az eltemettető így rendelkezett. (5) 4Hamvasztásos temetésnél a hamvakat tartalmazó urnát lehet urnaférőhelyekbe elhelyezni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni. (6) A koporsós sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát azok befogadóképessége határozza meg. (7) Díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhunyt özvegye, közvetlen felmenő és lemenő ági hozzátartozói (szülők, gyermekek), továbbá az élettárs is elhelyezhetők. (8) A díszsírhelyekre egyebekben - temetés jellegétől függően - a koporsós sírhelyre, illetve az urnasírhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a díszsírhelyen létesített 4


4

síremlék fenntartásáról, továbbá a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén áthelyezéséről a létesítő (adományozó) köteles gondoskodni. 10. § (1) A köztemetőben levő sírhelyek méretei: a) egyes felnőtt sírhely: 1,90-2,10 m hosszú, 0,95-1,10 m széles, 2,00 m mély; b) kettős sírhely: 1,90-2,10 m hosszú, 1,90-2,10 m széles, 2,00 m mély; c) gyermeksírhely: 1,30-1,50 m hosszú, 0,65-0,80 m széles, 2,00 m mély; d) az építhető sírbolthelyek legkisebb mérete a kettős sírhely méretével azonos. (2) A síremlék és tartozékai tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt a köztemető üzemeltetőjének be kell mutatni. (3) Magassági korlátozást a helyi építési szabályzatok vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság rendelhet el. Magassági korlátozást a köztemető üzemeltetője a hatályos jogszabályok keretei között határozhat meg. (4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el. (5) Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésre - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető, és azon az utónevet is fel lehet tüntetni. (6) Egyes és kettős sírhelyen sírboltot kiépíteni nem lehet. (7) A sírok egymástól való oldaltávolsága legalább 60 cm, a gyermeksíroknál pedig 30 cm kell legyen. A sorok között 0,60 m-1 m távolságot kell hagyni. 11. § (1) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését az üzemeltető jelöli ki, az éves sírhely-gazdálkodási tervben foglaltaknak megfelelően. (2) A sírboltokban 2-16 nagy koporsó helyezhető el, illetve egy nagy koporsó helyén két kis koporsó is elhelyezhető. (3) A sírboltokba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg. (4) Sírbolt az üzemeltető hozzájárulásával, a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető. Az üzemeltetőnek a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta. 12. § (1) Az urna földbe történő elhelyezését az urnasírhely és az urnasírbolt szolgálja. (2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyeket a temető tulajdonosa külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen. (3) Az urnafülkében az elhamvasztottak urnái helyezhetők el. Urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30 cm. (4) Az urnasírhely mérete 60x80 cm, mélysége 100 cm. (5) Urnasírba, urnasírboltba - a rendelkezésre jogosult döntése szerint - legfeljebb 4 urna helyezhető el. A temetési helyek, sírjelek fenntartására vonatkozó szabályok 13. § (1) A temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető. A sírjel magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja. A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni. A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda

5

nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell. A sírok fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt és sírjel nem terjedhet túl a rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén. A temetési helyen csak az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával ültethetők ki 1 méternél magasabbra növő fák, cserjék, bokrok. Az engedély nélkül ültetett 1 méternél magasabbra növő fákat, cserjéket, bokrokat az üzemeltető eltávolíttathatja. (2) A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni. A sírok fölé emelt síremlékek, sírjelek, sírbolt karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre az üzemeltető - megfelelő határidő tűzésével - felszólíthatja, illetve az állékonyságot, a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén a helyreállításra köteles felhívni a rendelkezésre jogosultat. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet. (3) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg. (4) A köztemető(k) tisztasága és rendje érdekében sír áthelyezések, új síremlék állítása miatt vagy más módon - feleslegessé vált sírjelek, sírkőmaradványok elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja 1 hónapon belül köteles intézkedni. (5) A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles az üzemeltetőnek bejelentést tenni. Be kell jelenteni továbbá, ha a síremlék elbontása mellett új síremlék felállítására is sor kerül, s az új síremlék felállításakor, de legfeljebb a (4) bekezdésben foglalt időtartamon belül kell intézkedni a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról. Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követő legfeljebb 1 hónapon belül kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról gondoskodni. (6) A (4)-(5) bekezdésekben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően - a rendelkezési jog jogosultjának írásbeli figyelmeztetése és a (2) bekezdés szerinti felhívás kifüggesztése mellett - a sírkőmaradványok, a törmelék elszállításáról a rendelkezési jog jogosultjának költségére és kárveszélyére az üzemeltető gondoskodik. (7) Az üzemeltető jogosult arra, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjának eredménytelen írásbeli felszólítását követően a szükséges munkálatokat a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztesse. A környezetet veszélyeztető sírjelek esetén azok eltávolításáról az üzemeltető a jogszabályi előírások figyelembevételével gondoskodik. (8) A rátemetéskor lebontott síremlék - hacsak jogszabály vagy az építésügyi hatóság határozata eltérően nem rendelkezik - egy éven belül visszaállítandó. A lebontott síremléknek a temető területén történő tárolása az üzemeltetőnek nem kötelezettsége, azért nem terheli felelősség. (9) A lejárt és újra nem váltott, vagy újra nem váltható síron lévő síremlékről az üzemeltető az újraváltásra meghirdetett határidő leteltét követően köteles a sírhely felett korábban rendelkezésre jogosultat - vagy a nyilvántartásban fellelhető utolsó betemetés megrendelőjét - írásban 6

figyelmeztetni a síremlék bontására és elszállításával kapcsolatos kötelezettségére. Ha az üzemeltető fenti írásbeli figyelmeztetése ellenére a kötelezett a sírhely lejártát követő 6 hónapon belül sem tett eleget kötelezettségének, a síremlék lebontható és értékesíthető. A síremlék bontásáról, tárolásáról, értékesítéséről és annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről az üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni és azokat öt évig megőrizni. Az értékesítésből származó bevételnek a bontás és a tárolási díj összegén felüli részét ezen időtartamon belül az írásban figyelmeztetett kötelezett részére vissza kell fizetni. Lezárt temető, temetőrész (parcella) esetében a Korm. rend. 19. §-a szerint kell eljárni. (10) Az exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket, törmeléket, a rendelkezésre jogosult vagy meghatalmazottja (megrendelő) a bontást követő egy hónapon belül köteles elszállíttatni, ennek hiányában az üzemeltető gondoskodik a sírkőmaradványok és a törmelék elszállításáról a rendelkezésre jogosult költségére. Sírhelygazdálkodás 14. § (1) Az éves sírhelygazdálkodás az üzemeltető feladata, melynek keretében a jóváhagyott temetőfejlesztési koncepció szerint kijelöli a temetésre előkészített és használható temetési helyeket. (2) Az üzemeltető által a kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján elkészített éves sírhelygazdálkodási terv bemutatja a temetési hely szükségletet, a temetőbővítés lehetséges irányait, megvalósításának költségeit, ütemezését és tervezett finanszírozását, továbbá a lezárt (lezárandó) temető/temetőrész kiürítésére vonatkozó terveket. (3) Az üzemeltető a sírhelygazdálkodás körében köteles naprakész nyilvántartást vezetni a szabad temetési helyekről. 15. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására. (2) 5A temető tulajdonosa a megváltott, de még igénybe nem vett vagy lejárat előtt kiürített temetési helyeket felajánlás esetén - ha a sírhely még értékesíthető - köteles visszaváltani azzal, hogy a megváltás időpontjában érvényes díjat az újraértékesítést követő 30 napon belül - 10% kezelési költség és a ténylegesen igénybe vett időre eső díjak levonása után - köteles visszatéríteni. (3) A temetési hely feletti rendelkezési jog a) egyes sírhely esetén a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év, b) kettős sírhely esetén a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év, c) sírbolt esetén 60 év, d) az urnafülke és az urnasírhely esetén 10 év, e) urnasírbolt (urnakripta) esetén 20 év. (4) A temető, temetkezési hely tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat. A temetkezési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítása (újraváltás) esetén a meghosszabbítás legrövidebb időtartama nem lehet kevesebb a használati idő tartamánál.

5

Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 5. §-a, hatályos 2008. február 4-től

7

(5) Ha a (3) bekezdés a)-b) pontban meghatározott sírhelyek használati időtartama alatt nem történik újabb koporsós betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani. (6) A sírboltok további használatára újraváltással csak az építésügyi hatóság engedélyének a birtokában kerülhet sor. Az engedélyt a rendelkezésre jogosult szerzi be. A használati idő meghosszabbításának engedélyezése esetén az engedély kiadása időpontjában érvényben lévő megváltási díjnak a sírbolt engedélyezett további használati idejére eső arányos részét kell az engedélyt kérőnek az újraváltás díjaként megfizetnie. (7) A temetési hely feletti rendelkezési jog újraváltással meghosszabbítható, s ez esetben a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a megváltási időre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója. (8) Az újraváltás csak akkor tagadható meg, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet. (9) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. Emellett megszűnik a rendelkezési jog - a jogosult és az üzemeltető között létrejött megállapodás alapján - a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetőleg elhamvasztásával is, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik. (10) Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változhat, ha az áthelyezés indokolt esetben, az üzemeltető költségére történik. (11) Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonyító erejű magánokiratok követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az üzemeltetőnek. (12) A temetési hely feletti rendelkezési jog lejárta előtt 6 hónappal a temető üzemeltetője köteles írásban (ajánlott levélben) tájékoztatni a rendelkezésre jogosultat a lejárat időpontjáról, az újraváltás lehetőségéről - vagy annak hiányában az elutasítás indokáról - és díjáról. (13) 6A temetési hely újraváltásának díja a temetési hely megváltási díjával megegyező. 16. § (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni. (2) Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető. (3) Amennyiben a temetőt, illetve a temetési helyet megszüntetik, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban közzé kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek. (4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni. (5) Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően: a) díjmentesen mélyebbre lehet tenni, 6


8

b) az újra betemetésre kijelölt temetési hely díjában való érvényesítése mellett hamvasztás után a hamvakat urnában lehet elhelyezni. III. fejezet A köztemető üzemeltetése 17. § (1) A köztemető(k) üzemeltetését a törvényben, kormányrendeletben, a jelen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint kell ellátni. A köztemető(k) üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temetők használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését. (2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat a Kerepes Nagyközség Önkormányzata és az üzemeltető között létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmazza, mely alapján az üzemeltető a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet keretei között a köztemető(k)ben: a) köteles a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét meghatározni; b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást; c)7 biztosítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt (4. sz. melléklet) d) biztosítja a ravatalozó és annak technikai berendezései, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását és működteti azokat; e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását; f) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket; g) tájékoztatja a temetőlátogatókat; h) kijelöli a temetési helyeket; i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó-eltakarítást; j) gondoskodik a hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról; k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról; l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását; m) gondoskodik az ügyfélfogadásról; n) 8Hatályon kívül helyezve. A kegyeleti közszolgáltatási szerződés 18. § (1) A köztemetők fenntartását az Önkormányzat az üzemeltetővel megkötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján biztosítja. (2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében a rendelet hatálya alá tartozó köztemető(k)re vonatkozóan a felek meghatározzák a közszolgáltatás ellátásának feltételeit. (3) Az üzemeltető a jogszabályban rögzített és a szerződésben meghatározott feladatai körében 7 8

Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 6. §-a, hatályos 2008. február 4-től. Hatályon kívül helyezte az 1/2008. (II. 4.) rendelet 6. §-a 2008. február 4-től

9

köteles ellátni a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartását, felújítását és gondozását; (4) Az üzemeltetés keretében az üzemeltető összehangolja a temetések időpontját, feltételeit, működteti, karbantartja a technikai rendszereket, illetve építményeket (ravatalozó), gondoskodik a tisztán tartásról, a hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról. (5) A kegyeleti közszolgáltatási szerződést határozott időre kötik a felek, mely 5 évnél rövidebb és 15 évnél hosszabb időtartamú nem lehet. A szerződésben kiköthető, hogy a szerződés a határozott idő leteltét követően meghosszabbítható. (6) A Képviselő-testület az üzemeltetővel kötött szerződés végrehajtásának tapasztalatait évente értékeli az üzemeltető beszámolója alapján. Az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeinek biztosítása, a temető használatára vonatkozó szabályok 19. § (1) Az eltemetés hagyományos módja szerint a temetés hamvasztással, vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint. (2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. (3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne. Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet. (4) A köztemetőbe szállított halottat csak az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után lehet eltemetni. Azonnali temetés hiányában gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban történő elhelyezésről. (5) Ha a köztemető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti. (6) Az elhunyt átvétele a temető halottasházába csak az előírt szállítási okmányok alapján lehetséges. Az átvétel során az azonosító cédulákon szereplő adatoknak a megrendelés és a halottvizsgálati okmányok adataival egyezniük kell. Az átvétel tényét és időpontját a kísérő iratokon igazolni kell. (7) A halott-átvevőnek a tételes átvételt követően a halott-átvételi naplóban kell rögzíteni az átvétel időpontját, a halott teljes nevét, azt hogy honnan szállították be az elhunytat és a beszállítást végző vállalkozó nevét. (8) Amennyiben az átvételnél megállapítást nyer, hogy a halotton ékszer, nemesfémből vagy drágakőből készült tárgy van, azokat a testről el kell távolítani és ezt a tényt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az elhunytat ékszerrel eltemetni nem szabad. 20. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: a) aki a temetést szerződésben vállalta, b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez, c) a végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa, d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja) a törvényes öröklés rendje szerint.

10

(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint önkormányzat polgármestere - jogszabályban meghatározott határidőn belül - gondoskodik. 21. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha a) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott, b) a temetésre az eltemettető kívánsága szerint 8 napon belül kerül sor, feltéve, hogy a holttest hűtése folyamatosan biztosított, c) a temetésre az eltemettető kívánsága szerint - a temetés helye szerint illetékes intézet engedélyével - 15 napon belüli időpontban kerül sor, feltéve, hogy a holttestnek az eltemetésig történő hűtése folyamatosan biztosított. (2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell. 22. § (1) A köztemetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat köteles vezetni. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál. (2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések. (3) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát. (4) A holttestmaradványok közös sírba történő helyezése esetén a köztemetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sír megjelölésével kell bejegyezni. (5) A sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg. A sírboltkönyvet a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírboltkönyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is. (6) A nyilvántartó könyv és a sírboltkönyv adataiba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be. Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírboltkönyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek. (7) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírboltkönyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról. (8) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv és a sírboltkönyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges. 23. § (1) Az üzemeltető a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alábbi nyilvántartásokat köteles vezetni: a) betűrendes névmutató, b)9 Hatályon kívül helyezve. c) parcellakönyv, 9

Hatályon kívül helyezte az 1/2008. (II. 4.) rendelet 7. §-a, hatálytalan 2007. december 6-tól.

11

d) áthelyezési főkönyv, e) áthelyezési mutató, f) 10Hatályon kívül helyezve. g) urnaátadó könyv, h) halottátvételi napló. (2) A nyilvántartásokba történő bejegyzést időrendi sorrendben kell teljesíteni. (3) A temetkezéssel kapcsolatos feladatok során készített nyilvántartásokat a köztemető lezárásáig a temető üzemeltetője köteles megőrizni, míg lezárás után a Levéltár részére kell átadni megőrzés végett. 24. § (1) A kegyeleti jog gyakorlásának elősegítése érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A temetőben történő eligazodás érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztató és információs táblákat, valamint ügyfélszolgálati irodát működtet. (2) Az ügyfélszolgálati irodában az üzemeltető hetente legalább egy alkalommal a köztemető nyitvatartási idejével megegyező időtartamban köteles félfogadást tartani. Az ügyfélszolgálati irodák működése során az üzemeltető köteles biztosítani a fogyasztóvédelmi jogszabályokban foglaltak megtartását. 25. § (1) A ravatalozó és technikai berendezései, valamint a temetők egyéb közcélú létesítményei karbantartása és biztonságos működtetése az üzemeltető feladata. (2) Ravatalozót oly módon kell megépíteni és karbantartani, hogy alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására és az elhunyt elbúcsúztatására. Az épületen belüli üzemi technikai és a búcsúztató helyiségeket el kell választani egymástól. (3) A ravatalozók esztétikai megjelenésének, berendezési tárgyainak kifogástalan minőségűnek kell lennie, biztosítva egyben a méltó kegyeletgyakorlást. 26. § A létesítmények karbantartásával, felújításával és gondozásával kapcsolatos feladatokat a közegészségügyi és műszaki feltételekre vonatkozó jogszabályi előírások mellett a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok szerint, a szerződésben rögzített feltételek szerint kell biztosítani. A temetkezési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának rendje, összhangja 27. § (1) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljeskörűen vagy önállóan is végezhetők. Az üzemeltető feladata annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók, illetve vállalkozók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel. (2) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. (3) A köztemetőben temetkezési szolgáltatás rendszeres végzése, a temetkezési szolgáltatók és egyéb vállalkozók köztemetőkben történő munkavégzése, az üzemeltetővel kötött szerződés alapján végezhető. Rendszeres tevékenységvégzésnek minősül, ha egy vállalkozó havonként legalább 3 alkalommal végez szolgáltatást a rendelet hatálya alá tartozó köztemető(k)ben. Egyéb esetben a temetkezési szolgáltatót és egyéb vállalkozót előzetes bejelentési kötelezettség terheli. (4) Az üzemeltető és a temetkezési szolgáltatók közötti együttműködést szabályozó szerződés megkötése előtt az üzemeltető az alábbiakat köteles vizsgálni:

10

Hatályon kívül helyezte az 1/2008. (II. 4.) rendelet 7. §-a, hatálytalan 2007. december 6-tól.

12

a) a tevékenység gyakorlására jogosító engedélyek megléte (vállalkozói igazolvány, cégbírósági bejegyző végzés, illetve a 30 napnál nem régebbi cégkivonat - továbbiakban: vállalkozási engedély -, előzetes jegyzői hozzájárulás); b) a teljes körű temetkezési szolgáltatás köréből ellátni szándékozott tevékenységek; c) temetkezési szolgáltatás ellátásához megjelölt telephely létesítésével kapcsolatos jegyzői engedély; d) annak tudomásul vétele, hogy a köztemető területén - az erre a célra kijelölt hely kivételével - temetkezési szolgáltatásra utaló reklám- és hirdetőtáblát nem helyezhet el; e) annak tudomásul vétele, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését - az egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően - tiszteletben tartani; f) holttest szállítása esetén a közegészségügyi és járványügyi szabályokat és az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járművel való rendelkezés. (5) Ha a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozó a (4) bekezdésben foglalt feltételeket az üzemeltető kérésére nem igazolja, vagy azokban utóbb változás következett be, az üzemeltető köteles a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő intézkedését, szabálysértési eljárást, illetve jegyzői ellenőrzést kezdeményezni. (6) Ha a temetkezési szolgáltató - bizonyítható módon - ismétlődően és súlyosan megsérti a temetők rendjére vonatkozó előírásokat, sértve a látogatók, az eltemettetők és a szertartásokon részt vevők kegyeleti érzését, vagy az üzemeltető technológiai utasításait megsértve veszélyezteti a temetői létesítmények biztonságos működtetését, az üzemeltető köteles az (5) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésére a fogyasztóvédelmi szervek megfelelő tájékoztatásával. (7) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók részére - a kifejtett szolgáltatás tekintetében - azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét. (8) A temetkezési szolgáltatónak megfelelő módon biztosítania, illetve igazolnia kell az üzemeltető részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultjának kilétét. Ezen adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésére bocsátani. (9) Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban csak a szolgáltató neve, elérhetőségének módja és időtartama, logója, valamint a „temetkezés” szó tüntethető fel. A temető területén - az erre a célra kijelölt hely kivételével - tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetőtábla elhelyezése. (10) Köztemető területén külön jogszabályban meghatározott telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet telephelyet létesíteni és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket - a temetéshez szükséges kellékek kivételével - nem lehet forgalmazni. 28. § (1) A temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőnek biztosítania kell oly módon, hogy a) a temetkezési szolgáltatók - az általuk végzett egyes temetési szolgáltatások jellegéhez is igazodóan - azonos feltételekkel, lehetőség szerint az erre irányuló igénybejelentés sorrendjének megfelelően vehessék igénybe a temetői létesítményeket, az azt szolgáló infrastruktúrát; b) olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, illetve ügyfélszolgálatának működtetését úgy kell megszerveznie, melyből az a) pont alatti szolgáltatói igények nyomon követhetők; c) a rendeletben meghatározott esetekben, illetve az üzemeltető által meghatározott technológiai utasítások szerinti tartalommal és terjedelemben a temetkezési szolgáltatók kötelesek az üzemeltető szakszemélyzetét a létesítmények igénybevétele során igénybe venni; 13

míg az üzemeltetőnek úgy kell a munkavégzését megszerveznie, hogy biztosítsa és segítse a temetkezési szolgáltatók munkavégzését; (2) A temetkezési szolgáltatások közül kötelező az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének (létesítményének) igénybevétele az alábbi feladatokkal összefüggésben: a)11 12 az elhunyt, illetve a hamvak köztemetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállítása, sírba helyezése. b) sírhelynyitás és visszahantolás (ideértve az első temetést megelőző sírásást, az urnasírhely, díszsírhely nyitását és visszahantolását, továbbá az urnafülke (kolumbárium) zárólapjának eltávolítását, illetve visszahelyezését és zárását). (3) 13Az üzemeltető köteles biztosítani a ravatalozó igénybevételét az üzemeltető szakszemélyzetének és ravatalozási szolgáltatásának igénybevétele nélkül, egy fő ügyelet biztosítása mellett. A ravatalozó létesítményének használata nem köthető az üzemeltető által biztosított ravatalozási szolgáltatás igénybevételéhez. (4) A (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása tekintetében az üzemeltetőnek a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie. (5) A temetkezési szolgáltatásokon kívüli egyéb vállalkozási tevékenységek (kőfaragó, sírgondozó, emlékkészítő stb.) végzése feltételeinek biztosítására az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az alábbi eltérésekkel: a) a vállalkozók a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy munkanappal előbb kötelesek bejelenteni az üzemeltetőnek, hogy a temető melyik temetési helyén, milyen jellegű munkát végeznek, mely személy megbízása alapján; b) a vállalkozó az a) pontban fennálló esetben a vállalkozási engedélyét a felszólításra köteles felmutatni; c) a vállalkozók az ügyfélszolgálati irodák nyitvatartási idejében munkanapokon végezhetnek munkálatokat; d) a vállalkozók a munkavégzés érdekében - ha az indokolt - gépjárművel is behajthatnak a temetőbe, kötelesek azonban az üzemeltető intézkedéseit megtartani; e) a vállalkozók a munkálatok befejezését követően, illetve több napos folyamatos munkavégzés esetén az utolsó napon kötelesek a törmelékeket, szemetet, lomot stb. elszállítani vagy az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint elszállíttatni és a sír környezetét rendezetten, tisztán hagyni; f) a vállalkozóknak a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy azzal a köztemető látogatók kegyeletgyakorlását, a köztemető rendjét, nyugalmát és a temetési szertartásokat ne zavarják. 29. § (1) 14A Temetőszabályzatot jelen rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (2) Jelen rendelet keretei között az üzemeltető további szabályokat állapíthat meg, melynek helyi kifüggesztéséről köteles gondoskodni. Díjak 30. § 15A rendelet hatálya alá tartozó köztemető(k)ben - a temetési helyek megváltási díjait az 1. számú melléklet, - temető-fenntartási hozzájárulás díjait a 2. számú melléklet, 11

Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 8. §-a, hatályos 208. február 4-től. Módosította a 20/2008. (VII. 11.) rendelet 1. §-a, hatályos 2008. július 11-től 13 Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 8. §-a, hatályos 2008. február 4-től. 14 Módosította az 1/2008. (II. 4.) rendelet 9. §-a, hatályos 2008. február 4-től. 15 Módosította az 1/2008. (II. 4. rendelet 10. §-a, hatályos 2008. február 4-től. 12

14

-

temető igénybe vételi díjait a 3. számú melléklet tartalmazza. a létesítmények igénybevételi díjait a 3. számú melléklet tartalmazza, az üzemeltető által biztosított szolgáltatások díjait a 3. számú melléklet tartalmazza. IV. fejezet Vegyes és záró rendelkezések Ellenőrzés

31. § (1) A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. (2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében a) felhívhat a jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartására; b) szabálysértési eljárást folytathat le; c) kegyeleti közszolgáltatási szerződés esetén ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását. (3) A jegyző az ellenőrzés során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát. Szabálysértések 32. § Szabálysértést követ el és 3 000,-Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki16: a) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, engedély nélkül, temetőként ki nem jelölt területen vagy lezárt temetőben halottat eltemet; b) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kiadott urnát tiltott helyen helyezi el; c) a temető nyitvatartási rendjére, továbbá a sírok (urnafülkék) díszítésére nem szolgáló tárgyak temetőbe való bevitelére vonatkozó - hirdetményben közzétett - előírásokat megszegi; d) olyan magatartást tanúsít, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy gátolja; e) a temető területére elrendelt gépkocsi korlátozást vagy tilalmat megszegi, illetve nem a leírtak szerint közlekedik; f) a temetőbe állatot visz be, g) a temetési hely jelölésére szolgáló sírjelet (sírt, sírboltot, síremléket stb.) vagy a temetőben lévő egyéb tárgyakat, illetve a növényzetet megrongálja, beszennyezi, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítja vagy engedély nélküli tárgyat helyez el; h) a sírkőmaradványok elszállítására irányuló felhívásnak nem tesz eleget; i) az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül 1 m-nél magasabbra növő fákat, bokrokat ültet ki; j) a sírboltot a rendeletben meghatározott időben nem vagy nem az előírt módon építette meg, vagy ha a sírboltot a temető tulajdonosának hozzájárulása nélkül építette meg; k) az urnasírboltot tulajdonosi hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően építette meg;

16

Módosította a 7/2011. (III. 11.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2011. március 11-től.

15

l) a megváltott temetési helyen túlterjeszkedő szegélykőt, síremléket, sírboltot vagy sírjelet az üzemeltető felszólítása ellenére a megváltott temetési helyen túlterjeszkedve helyezi el s ezáltal a szomszédos temetési helyeket akadályozza; m) a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról a felhívás ellenére sem intézkedik; n) a megváltott temetési helyen az üzemeltető hozzájárulása nélkül kerítést, illetve a temető területén padot helyez el, és azt az üzemeltető felszólítása ellenére sem távolítja el. 33. § (1) A rendelet 2007. december 6-án lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg Kerepes Község Önkormányzatának a köztemetőről szóló 29/2004. (X. 28.) rendelete hatályát veszti. (2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően felvett megrendeléseknél, illetve induló ügyekben kell alkalmazni. Kerepes, 2007. november 28. Franka Tibor polgármester

Oláh János jegyző

Kihirdetve: 2007. december 6. napján. Oláh János jegyző

Záradék: Egységes szerkezetbe foglalva 2009. július 1. napján. Kerepes, 2009. július 1. Oláh János jegyző

16

1. számú melléklet

Temetési helyek megváltási, újraváltási díjai

1. koporsós sírhelyek a) egyes sírhely b) kettős sírhely c) gyermeksírhely

25.000,-Ft + ÁFA/25 év 30.000,-Ft + ÁFA/25 év 8.000,-Ft + ÁFA/25 év

2. urnasírhelyek, urnafülkék a) urnasírhely b) Urnafülke egyes c) Urnafülke kettes

10.000,-Ft + ÁFA/10 év 20.000,-Ft + ÁFA/10 év 40.000,-Ft + ÁFA/10 év

3. sírbolt építésére kijelölt hely

280.000,-Ft/ + ÁFA/60 év

17

2. számú melléklet 17

Temető-fenntartási hozzájárulás díjai

1. Általános temető-fenntartási díj temetésenként

15.000,- Ft + ÁFA/temetés

2. Ravatali terem, ill. ravatalozási hely igénybevételi díj

15.000,- Ft + ÁFA/alkalom

3. Ravatalozó berendezések igénybevételi díja


4. Hűtő-tároló használati díj

1.200,- Ft + ÁFA/nap

5. Sírásás (síronként) felnőtt sír gyermek- és urnasír

16.000,- Ft + ÁFA/alkalom 5.000,- Ft + ÁFA/alkalom

6. Szállítás temetőn belül, mely magában foglalja a sírhelybe helyezést is: elhunyt: hamvak: 7. Exhumálás


8. Ügyeleti díj temetéskor

17

3.800,- Ft + ÁFA/alkalom 3.100,- Ft + ÁFA/alkalom


Módosította a 20/2008. (VII. 11.) rendelet 2. §-a, hatályos 2008. július 11-től

18


Temetői létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételi díja

A vállalkozók részéről a temetői létesítmények igénybevétele 2.700,-Ft+ÁFA/nap díj megfizetése ellenében történik.

19


A köztemető nyitvatartási rendje és az ügyfélfogadás helyszíne és időtartama

Január, február hónapokban: Március hónapban: Április hónapban: Május, június, július hónapokban: Augusztus hónapban: Szeptember hónapban: Október hónapban: November, december hónapokban:

7.30-tól 17.00 óráig 7.00-tól 17.30 óráig 7.00-tól 19.00 óráig 7.00-tól 20.00 óráig 7.00-tól 19.00 óráig 7.00-tól 18.00 óráig 7.00-tól 17.00 óráig 7.30-tól 17.00 óráig

Az ügyfélfogadás helyszíne: 2144 Kerepes Mogyoródi út időtartama: Hétfőtől-péntekig: 8-16 óráig Szombat-vasárnap: zárva

20


A köztemetők látogatási rendje, a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételei 1. 1.1. A jelen látogatási rend a köztemető(k) vonatkozásában tartalmazza azokat az alapvető szabályokat, amelyek a temetőlátogatók kegyeletgyakorlása feltételei meghatározásával egyrészt biztosítják az elhunytak emlékének méltó megőrzését és ápolását, másrészt szolgálják a köztemető, mint használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület állagának megóvását, rendeltetésszerű használatát, továbbá a temetési helyek gondozását, karbantartását, felújítását. 1.2. A köztemetők látogatói kötelesek a rendeletben és a jelen látogatási rendben foglalt szabályokat betartani, a köztemető üzemeltetője pedig jogosult és köteles a látogatási rend szabályai betartását ellenőrizni. 2. 2.1. A nyitvatartási idő meghosszabbításáról a köztemető üzemeltetője dönthet. Az üzemeltető a meghosszabbított nyitvatartási időről a látogatók részére köteles a meghosszabbított nyitvatartási időpontot megelőző legkésőbb 10. munkanapig közzétett hirdetményben tájékoztatást adni. 2.2. Az üzemeltető a temető bejáratánál, jól látható módon elhelyezett táblán köteles a nyitva tartásról a látogatókat tájékoztatni. 3. 3.1. A temetőlátogatás célja lehet kegyeleti joggyakorlás vagy a temetési hely gondozása. 3.2. A köztemető(ke)t 14 éven aluli gyermekek, illetőleg cselekvőképtelen személyek kizárólag cselekvőképes, nagykorú személyek kísérete mellett látogathatják. 3.3. Köztemetőbe állatot – a vakvezető kutya kivételével - bevinni nem lehet. 3.4.Köztemetőben gépjárművel, segéd-motorkerékpárral, kerékpárral behajtani, és ott közlekedni tilos. 3.5. Temetőn belüli halottszállítás céljából a köztemetőbe az üzemeltető előzetes engedélye alapján lehet behajtani. 4. 4.1. A temetőlátogatók kötelessége a köztemetői terület, az ingó és ingatlan létesítmények, tárgyak rendeltetésszerű használata, állaguk megóvása, tartózkodás bármiféle károkozástól, rongálástól. 4.2. Tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldterületek, zöldfelület egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár. 4.3. A köztemető területén a látogatók sem végezhetnek olyan tevékenységet, amely egészségre ártalmas, szennyeződést, bűzt, egyéb káros környezeti kárt okoz, mások kegyeleti jog gyakorlását akadályozza, korlátozza, balesetveszélyt okoz. 4.4. A látogatóknak tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely mások kegyeleti érzéseit zavarhatja (pl. hangoskodás, zenehallgatás). 4.5. A köztemetőben biztosított közüzemi szolgáltatással (vízvételi jog) az ésszerűség határán belül takarékoskodni kell. 21

5. 5.1. Köztemetőbe a látogatók – az üzemeltető külön engedélye nélkül - szokásos, rendszeresen maguknál tartott személyes használati tárgyaikon túlmenően kizárólag a temetési helyek díszítésére, gondozására szolgáló tárgyakat (pl. koszorú, vágott élő virág, művirág, váza, öntözőkanna) és a kegyeleti jog gyakorlás kellékeit (pl. mécses, gyertya) vihetik be. A sírhelyeknél pad - előzetes írásbeli kérelem alapján – az üzemeltető engedélyével állítható! Sírhelyek nem keríthetők körül! 5.2. A köztemetőkből koszorúkat, virágokat, növénymaradványokat, kertészeti hulladékokat, egyéb hulladékot az üzemeltető hozzájárulása nélkül kivinni nem lehet, azokat az ezek elhelyezésére kijelölt helyeken kell elhelyezni. 5.3. A temetési helyek jelölésére szolgáló egyéb díszítő, elmozdítható tárgyak köztemetőből történő kivitelére a 6. pont 6.5.-6.6. alpontjaiban foglaltak az irányadók. 6. 6.1. A temetési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. 6.2. A rendelkezési jog tartalmát az R. 17. §-a határozza meg. 6.3. Temetési hely építészeti, kertészeti kialakításának feltételeire az R., továbbá az üzemeltetővel kötött szerződésben foglaltak az irányadók. A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjeleket elhelyezni nem szabad. E rendelkezés a meglévő sírjelek felújítása során is irányadó. 6.4. Amennyiben a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött szerződés eltérően nem rendelkezik, temetési hely kertészeti jellegű gondozására a) a temetési hely megváltója, illetőleg halála esetén örököse, b) az elhunyt személy(ek) hozzátartozója, c) az elhunyt személy(ek) örököse, a jelen fejezetben foglaltak szerint, d) az a) pontban írt személyek által megbízott cég alkalmazottja vagy megbízott személy pedig az R.-ben és e szabályzatban foglaltak szerint jogosult. 6.5. Amennyiben a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött szerződés eltérően nem rendelkezik, a temetési helyen elhelyezett síremlék, sírjel, egyéb díszítés, felújítására, restaurálására, elmozdítására, eltávolítására, köztemető területéről történő kivitelére és bevitelére a) a temetési hely megváltója, illetőleg halála esetén örököse, b) a 6.4. alpont b) és c) pontja szerinti személyek a jelen bekezdés a) pontjában meghatározott személyek megbízása alapján a jelen alpontban foglaltak szerint, c) az a) pontban írt személyek által írásban megbízott személy az R.-ben és e szabályzatban foglaltak szerint jogosult. 6.6. A 6.4. alpont szerinti gondozási jogosultságot – az üzemeltető ilyen igénye esetén igazolásra alkalmas okirattal (személyi igazolvány, hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, közüzemi szerződés, írásbeli megbízás) kell igazolni. 6.7. A temetési hely megváltója, illetőleg halála esetén örököse köteles legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg az üzemeltetőt írásban (levél vagy telefax, e-mail útján) vagy szóban (telefonon vagy a temetői irodában a helyszínen) tájékoztatni arról, hogy a 6.5. alpont szerinti tevékenységre a 6.5. alpont b), c) pontjaiban írt személyek vagy cég részére megbízást adott.

22

6.8. A köztemetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunytak búcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni. 6.9. Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást. Temetőüzemeltetési feladatok 1. Az üzemeltető tevékenységei és feladatai az alábbiak. Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat a Kerepes Nagyközség Önkormányzata és az Üzemeltető között létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmazza, mely alapján az üzemeltető a vonatkozó jogszabályok, a közszolgáltatási szerződés és jelen szabályzat keretei között a köztemetőkben: a) köteles a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét meghatározni, b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást, c) biztosítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt, d) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását, e) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket, f) tájékoztatja a temetőlátogatókat, g) kijelöli a temetési helyeket, h) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hó-eltakarítást, i) gondoskodik a hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról. j) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról, k) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását, l) gondoskodik az ügyfélfogadásról, m) gondoskodik a temető őrzéséről. 2. 2.1. A hatályos jogszabályi rendelkezésekre és az R. szabályaira is figyelemmel meghatározza és ellenőrzi a köztemetőkben a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét, kiemelten figyelemmel a Ttv. azon szabályára is, mely szerint az Üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. 2.2. Tájékoztatja a temetőlátogatókat, a temető térképét annak bejáratánál kifüggeszti, a változásokkal legalább évenként kiegészíti, a temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót függeszt ki a temetőlátogatók részére történő nyitvatartási idejéről és a temető rendjéről. 2.3. A vonatkozó előírásokban foglaltak szerint gondoskodik a várakozási (parkoló) helyek kijelöléséről és azokat üzemelteti.

23

2.4. Véleményezi a síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) és hozzájárul az elhelyezéshez vagy a hozzájárulást megtagadja, jogosult és köteles a sírjel vagy síremlék helyreállítására, felújítására, a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívni és a vonatkozó rendelet szerinti intézkedéseket megtenni. Sírbolt, illetve a helyi szabályzatban meghatározottól eltérő síremlék esetében a hozzájárulás megadása előtt szakértői névjegyzékben szereplő statikus mérnök szakértői véleményét be kell kérni. 2.5. Biztosítja a ravatalozó és technikai berendezései, valamint a temető(k) egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását és működteti azokat. 2.6. Az Üzemeltető tevékenységét a kegyeleti jogok betartása mellett, folyamatos rendelkezésre állással, a közzétett nyitvatartási, ügyfélszolgálati időben, illetőleg munkatervében foglaltaknak megfelelően végzi. A köztemetőben végzett szolgáltatások rendje, a létesítmények igénybevételének feltételei 1. Kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége. Temetkezési szolgáltatási tevékenység: a) a temetésfelvétel, b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett előkészítése, c) a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, d) a ravatalozás, e) a búcsúztatás, f) sírhelynyitás és visszahantolás, g) a sírba helyezés, h) a halottszállítás, i) az urnakiadás, j) az urnaelhelyezés, k) a hamvak szórása, l) az exhumálás, m) az újratemetés. Egyéb temetői szolgáltatások: a) síremlékekkel kapcsolatos szolgáltatások: síremlékállítás, bontás, síremlék elemeinek cseréje, kiegészítőkkel (pl. virágtartó, mécses) való ellátás, vésés, betűfestés stb. b) sírgondozással kapcsolatos szolgáltatások: a sírfelület beültetésével, gondozásával kapcsolatos kertészeti tevékenységek összessége 1.1. Az Üzemeltető teljes körűen biztosítja a kegyeleti közszolgáltatás szakszerű ellátásához szükséges létesítményeket, felszereléseket, eszközöket, az előírásoknak megfelelően gondoskodik azok karbantartásáról, tisztításáról. 1.2. Az Üzemeltető feladata annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók, illetve vállalkozók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel [R. 27. § (1) bek.].

24

Az Üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. A köztemetőben temetkezési szolgáltatás rendszeres végzése, a temetkezési szolgáltatók és egyéb vállalkozók köztemetőkben történő munkavégzése, az üzemeltetővel kötött szerződés alapján végezhető. Rendszeres tevékenységvégzésnek minősül, ha egy vállalkozó havonként legalább 3 alkalommal végez szolgáltatást a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben. Egyéb esetben a temetkezési szolgáltatót és egyéb vállalkozót előzetes bejelentési kötelezettség terheli. Az Üzemeltető és a temetkezési szolgáltatók közötti együttműködést szabályozó szerződés megkötése előtt az Üzemeltető az alábbiakat köteles vizsgálni, illetve az alábbi szerződési feltételek meghatározását kell javasolnia a temetői szolgáltatást végző szerv, illetve személy részére: a) a tevékenység gyakorlására jogosító engedélyek megléte [vállalkozói igazolvány, cégbírósági bejegyző végzés, illetve a 30 napnál nem régebbi cégkivonat (a továbbiakban: vállalkozási engedély), előzetes jegyzői hozzájárulás], b) a teljes körű temetkezési szolgáltatás köréből ellátni szándékozott tevékenységek, c) temetkezési szolgáltatás ellátásához megjelölt telephely létesítésével kapcsolatos jegyzői engedély, d) annak tudomásulvétele, hogy a köztemető területén - az erre a célra kijelölt hely kivételével temetkezési szolgáltatásra utaló reklám- és hirdetőtáblát nem helyezhet el, e) annak tudomásulvétele, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését - egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően - tiszteletben tartani, f) holttest szállítása esetén a közegészségügyi és járványügyi szabályokat és az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járművel való rendelkezés. 1.3. Az Üzemeltető köteles biztosítani a ravatalozó igénybevételét az üzemeltető szakszemélyzetének és ravatalozási szolgáltatásának igénybevétele nélkül. A ravatalozó létesítményének használata nem köthető az üzemeltető által biztosított ravatalozási szolgáltatás igénybevételéhez. 1.4. A köztemetőben működő ravatalozó igénybevételének részletes szabályai a következők: A Temetkezési Szolgáltató Vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) által igénybe vett ravatalozó teremben történő ravatalozási tevékenységgel kapcsolatos feladatok: A Vállalkozó az elhunytat, valamint a kellékeket legalább 24 órával a temetés időpontját megelőzően köteles beszállítani a temetőbe, az azonosítás elvégzésének, valamint a kegyeleti kellékek megfelelőségének ellenőrzése céljából. Amennyiben ez nem történik meg, az Üzemeltető köteles felvenni a kapcsolatot a Vállalkozóval és felszólítani a beszállítás azonnali elvégzésére. A beszállított elhunyt, illetve a hamvakat tartalmazó urna azonosítása a jogszabályokban és az üzemeltető belső szabályzatában foglaltak alapján történik. A kellékekkel kapcsolatban, az átvételkor a következő ellenőrzési feladatokat kell elvégezni: a) Meg kell vizsgálni, hogy a temetési kellékek mérete és anyaga megfelel-e a jogszabályok által, ill. az Üzemeltető által támasztott követelményeknek. b) Meg kell vizsgálni, hogy a temetési kellékek sérülésmentesek, illetve tiszta, jó állapotban vannak-e.

25

c) Ellenőrizni kell, hogy az egyes kellékeken feltüntetett feliratok (név, életkor, évszám) megegyeznek-e az elhunyt adataival. Amennyiben a kellék átvételekor bármilyen eltérés, illetve nem megfelelőség mutatkozik, az átvételt végző munkatárs köteles jegyzőkönyvet felvenni a tényállásról. A jegyzőkönyvet minden esetben az Üzemeltető megbízottja is köteles aláírásával ellátni. A Vállalkozó által végzett ravatalozás esetében is fel kell tüntetni a temetés adatait a „temetések rendje” táblán. A Vállalkozó által bérelt ravatalozótermet, a ravatalozás megkezdése előtt minden esetben gondosan ki kell takarítani. A ravatalozóterem átadása előtt meg kell győződni a hangosító berendezés, valamint a teremvilágítás hibátlan működéséről. Abban az esetben, ha a Vállalkozó vagy a család nem bocsát rendelkezésre külön zenei anyagot, a várakozózenét az Üzemeltető biztosítja. Az előkészületi munkák tekintetében az Üzemeltető belső szabályzata az irányadó. A ravatali terem átadás-átvételének előfeltétele a Vállalkozó képviselőjével az elhunyt temetőbe történő beszállításának napján megkötött - a ravatalozó használatát és annak rendjét rögzítő - eseti szerződés. Abban az esetben, ha a Vállalkozó dokumentációja hiányos, a szerződés nem köthető meg. Ebben az esetben a ravatalozó termet nem lehet rendelkezésre bocsátani a hiányosság megszüntetéséig. A ravatalozóhelyiséget az Üzemeltető munkatársa hatvan perccel a szertartás időpontját megelőzően adja át a Vállalkozó részére. A ravatalozóhelyiséget az Üzemeltető munkatársa legkésőbb hatvan perccel a szertartás időpontját követően veszi vissza a Vállalkozótól. A 10. valamint a 11. pontokban foglaltaknak megfelelően a ravatalozóhelyiség egyszeri bérletének érvényessége a lefoglalt szertartási időpontot megelőző hatvanadik perctől a szertartás kezdő időpontját követő hatvanadik percig (tehát összesen 2 órán keresztül) tart. A ravatalozóhelyiség Vállalkozó részére történő átadását követően az Üzemeltető dolgozói elhagyják a termet és egy dolgozó ügyeletet tart (nem a ravatalozóhelyiségben), annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő probléma esetén intézkedhessen. A koporsó lezárása, valamint a koporsó, illetve a hamvakat tartalmazó urna kézi szállítása, valamint gépkocsiba történő behelyezése a Vállalkozó feladata. A koszorúk, virágdíszek szállító gépjárműig történő kézi szállítása, valamint gépkocsiba történő behelyezése szintén a Vállalkozó feladata. A ravatalozóhelyiség visszavételét követően az Üzemeltető dolgozóinak a termet ki kell takarítaniuk. Az Üzemeletető jogosult az igénybevételt vagy a közreműködést megtagadni, ha az a szolgáltatói tevékenységét jelentős mértékben veszélyezteti vagy a vállalkozó nem az R. és a szabályzat előírásainak megfelelően igényli a létesítmény használatát, működtetését. 2. A temetkezési szolgáltatásokon kívüli egyéb vállalkozási tevékenységek végzése feltételeinek biztosítására az 1. pontban foglaltak megfelelően irányadók az alábbi eltérésekkel. A köztemetőkben - a sírkőtisztításon, valamint a sírjelző, fejfa elhelyezésén kívül síremlékekkel, sírjelekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, sírgondozással kapcsolatos munkákat vállalkozásszerűen csak az végezhet, aki az Üzemeltetővel együttműködési megállapodást kötött a) a vállalkozók a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy munkanappal előbb kötelesek bejelenteni az ügyfélszolgálati irodában azt, hogy a temető melyik temetési helyén, milyen jellegű munkát végeznek, mely személy megbízása alapján, 26

b) a vállalkozó az a) pontban fennálló esetben a vállalkozási engedélyét a felszólításra köteles felmutatni, c) a vállalkozók az ügyfélszolgálati irodák nyitvatartási idejében munkanapokon végezhetnek munkálatokat, d) a vállalkozók a munkavégzés érdekében - ha az indokolt - gépjárművel is behajthatnak a temetőbe, kötelesek azonban az Üzemeltető intézkedéseit megtartani, e) a vállalkozók a munkálatok befejezését követően, illetve több napos folyamatos munkavégzés esetén az utolsó napon kötelesek a törmelékeket, szemetet, lomot stb. elszállítani vagy az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint elszállíttatni és a sír környezetét rendezetten, tisztán hagyni, f) a vállalkozóknak a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy azzal a köztemető-látogatók kegyeletgyakorlását, a köztemető rendjét, nyugalmát és a temetési szertartásokat ne zavarják. Sírhelyhasználati idők 1. 1.1. A temetési hely feletti rendelkezési (sírhelyhasználati idő) jog a) egyes sírhely esetén a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év, b) kettős sírhely esetén a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év, c) sírbolt esetén 60 év, d) az urnafülke és az urnasírhely esetén 10 év, e) hagyományos sírhelybe urnarátemetés 25 év 1.2. A temető, temetkezési hely tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása az 1.1. bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat. A temetkezési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítása (újraváltás) esetén a meghosszabbítás legrövidebb időtartama nem lehet kevesebb a használati idő tartamánál. 1.3. Ha az 1.1. pont a)-b) alpontjában meghatározott sírhelyek használati időtartama alatt nem történik újabb koporsós betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani. 1.4. A sírboltok további használatára újraváltással csak az építésügyi hatóság engedélyének a birtokában kerülhet sor. Az engedélyt a rendelkezésre jogosult szerzi be. A használati idő meghosszabbításának engedélyezése esetén az engedély kiadása időpontjában érvényben lévő megváltási díjnak a sírbolt engedélyezett további használati idejére eső arányos részét kell az engedélyt kérőnek az újraváltás díjaként megfizetnie. 1.5. A temetési hely feletti rendelkezési jog újraváltással meghosszabbítható, s ez esetben a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a megváltási időre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

27

A temetési helyek gondozása, sírhelyekre, síremlékekre vonatkozó szabályok 1. A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – az Üzemeltetőnek a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni. 2. A temetési helyen csak az Üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával ültethetők ki 1 méternél magasabbra növő fák, cserjék, bokrok. Az engedély nélkül ültetett 1 méternél magasabbra növő fákat, cserjéket, bokrokat az Üzemeltető eltávolíttathatja. 3. Az üzemeltető joga, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjának eredménytelen írásbeli felszólítását követően a szükséges munkálatokat a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztesse. 4. 4.1. Sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak. 4.2. A temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető. A sírjel magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja. A síremlék és tartozékai, az Üzemeltetőnek az elhelyezés előtt be kell mutatni. A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell. 4.3. A sírok fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt és sírjel nem terjedhet túl a rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén. 5. 5.1. A sírok fölé emelt síremlékek, sírjelek, sírbolt karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre az Üzemeltető megfelelő határidő tűzésével - felszólíthatja, illetve az állékonyságot, a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén a helyreállításra köteles felhívni a rendelkezésre jogosultat. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet. 5.2. Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a 2.1. pontban foglalt felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg. 6. 6.1. A köztemetők tisztasága és rendje érdekében síráthelyezések, új síremlék állítása miatt vagy más módon - feleslegessé vált sírjelek, sírkőmaradványok elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja, főszabály szerint 1 hónapon belül köteles intézkedni, hacsak az R. 15. § (5)-(9) bekezdések eltérően nem rendelkeznek.

28

6.2. A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles az ügyfélszolgálati irodán bejelentést tenni. Amennyiben a síremlék elbontása mellett új síremléket kívánnak állítani, ezt is be kell jelenteni, s az új síremlék felállításakor, de legfeljebb az R. 15. § (4) bekezdésben foglalt időtartamon belül kell intézkedni a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról. Mindkét bejelentést írásban kell megtenni. Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követő legfeljebb 1 hónapon belül kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról gondoskodni. 6.3. A 6.1. és 6.2. pontokban meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően - a rendelkezési jog jogosultjának írásbeli figyelmeztetése és az R. 15. § (2) bekezdés szerinti felhívás kifüggesztése mellett - a sírkőmaradványok, a törmelék elszállításáról a rendelkezési jog jogosultjának költségére és kárveszélyére az Üzemeltető gondoskodik. 6.4. A rátemetéskor lebontott síremlék - hacsak jogszabály vagy az építésügyi hatóság határozata eltérően nem rendelkezik - egy éven belül visszaállítandó. A lebontott síremléknek a temető területén történő tárolása az Üzemeltetőnek nem kötelezettsége, azért nem terheli felelősség. 7. 7.1. A lejárt és újra nem váltott, vagy újra nem váltható síron lévő síremlékről az Üzemeltető az újraváltásra meghirdetett határidő leteltét követően köteles a sírhely felett korábban rendelkezésre jogosultat - vagy a nyilvántartásban fellelhető utolsó betemetés megrendelőjét - írásban figyelmeztetni a síremlék bontására és elszállításával kapcsolatos kötelezettségére. Ha az Üzemeltető fenti írásbeli figyelmeztetése ellenére a kötelezett a sírhely lejártát követő 6 hónapon belül sem tett eleget kötelezettségének, a síremlék lebontható és értékesíthető. 7.2. A síremlék bontásáról, tárolásáról, értékesítéséről és annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről az Üzemeltető köteles nyilvántartásokat vezetni és azokat öt évig megőrizni. Az értékesítésből származó bevételnek a bontás és a tárolási díj összegén felüli részét ezen időtartamon belül az írásban figyelmeztetett kötelezett részére vissza kell fizetni. 7.3. Az exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket, törmeléket, a rendelkezésre jogosult vagy meghatalmazottja (megrendelő) a bontást követő egy hónapon belül köteles elszállíttatni, ennek hiányában az üzemeltető gondoskodik a sírkőmaradványok és a törmelék elszállításáról a rendelkezésre jogosult költségére.

29

2007. (XII. 6.) rendelete

Recommend Documents