2007.(XII.17) számú rendelete

Sződ Község Képviselő-testületének 11/2007.(XII.17) számú rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Egységes szerkezetben

A helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C Tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Sződ Község Önkormányzatának Képviselőtestülete illetékességi területén az építményadóra vonatkozó szabályokat jelen rendeletében szabályozza:

Adókötelezettség 1.§ (1.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület (továbbiakban: építmény). (2.) Az adókötelezettség - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az építmény valamennyi helyiségére kiterjed az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. (3.) Az adókötelezettség nem terjed ki a lakóépületekre, és az ehhez tartozó melléképületekre, garázsra, abban az esetben amennyiben rendeltetés szerűen használják. Az adó alanya 2.§ (1.) E rendelet alkalmazásában adóalany a) magánszemély b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (2.) Az adó alanya (az (1) bekezdés szerinti) az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terhel, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (Továbbiakban: Tulajdonos). Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (3.) A (2) bekezdésben foglalt szabálytól el lehet térni, az érintett magánszemélyek közös megegyezésével. (4.) Társasház és társas-garázs esetében a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú – egyéb adóköteles helyiség után az adó alanya az említett közösség.

Módosította Sződ Község Képviselő-testület15/2011.(XII.15.)Rendelete

1

Alanyi és tárgyi a mentesség 3.§ (1.) Mentes az adó alól a) Költségvetési szerv. b) Egyház tulajdonában álló építmény. c) A szociális egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség. d) A lakás és kiegészítő helyiségei, valamint a magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsi tároló, ha ezt az eredeti funkciójában hasznosítják. e) Külterületeken a magánszemélyek tulajdonában lévő nem állandó lakás céljára használt idényjellegű tartózkodásra szolgáló építmények (hétvégi ház, tanya) valamint a zárt kertben a gazdasági építmények. f) Az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, vagy növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. g) Önkormányzat által alapított 100%-ban Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság. (2). Feltételesen mentes az adó alól a) a társadalmi szervezet b) a közszolgáltató szervezet c) köztestület d) alapítvány e) közhasznú társaság Az adó alapja 4.§ (1.) Az építmény m2.-ben számolt hasznos alapterülete. (2.) A hasznos alapterület megállapításánál az építmény alapterületét kell figyelembe venni. Az adó mértéke 5.§ (1). a) Az adó évi mértéke a kijelölt ipari, gazdasági, kereskedelmi területeken (Hajcsár út melletti Göddel határos terület, Szent István út melletti ipari, gazdasági és kereskedelmi terület, Rátóti úti csirketelep területe, Malom-köz, Fő út trafóház melletti terület, Várdomb területe) adóköteles építményekre : 700Ft/m2/év.1 b) Az adó évi mértéke az (1) bekezdés a. pontjában felsorolt építményeken kívül valamennyi adóköteles építményekre: 4 Ft/m2/év, amennyiben az adó éves mértéke nem éri el az 500 Ftot az adó nem kerül kivetésre. (2). A második és minden további gépjárműtároló, valamint a bérbe adott gépjármű tároló után az adót meg kell fizetni.


1

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 6.§ (1) Adókötelezettség keletkezik: Adókötelezettség az épület használatbavételi engedély (vagy fennmaradási engedély) kiadását, illetőleg az adómentesség megszűnését követő év első napján. (2)Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett épület esetében, az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján. (3) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen az alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (4) Az adókötelezettség megszűnik az épület megszűnése évének utolsó napjával, az épületnek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (5) Az adóköteles építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. (6) Az adókötelezettséget az építmény használatának jellege határozza meg.

Bejelentés szabályai 7.§ Az adóköteles épületet annak megszerzésétől, új építés esetén a használatba vételtől számított 30 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelenteni az e célra rendszeresített nyomtatványon. E rendelet hatálya alá tartozó adónemre vonatkozóan az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárjuk. (1) Az adózó az adóbevallás benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. (2) A vállalkozó adózó adóbevalláskor bejelenti a) elnevezését (nevét) rövidített cégnevét, b) székhelyét (telephelyét, vagy telephelyeit) üzletét vagy üzleteit, c) alakulásának időpontját, alapító okiratának keltét és számát, tevékenysége megkezdésének időpontját, képviselőjét, a gazdasági társaság képviselőjének (ügyvezetőinek) az igazgatónak a nevét, lakóhelyét, d) valamennyi pénzforgalmi jellegű bankszámláinak, elszámolási számlájának számát, e)könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét (adózás rendjéről szóló törvény 47.§ (1) bekezdés), ha az nem azonos az adózó székhelyével, vagy állandó lakóhelyével, f) jogelődjét, alapítóját, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó a felelősségvállalót, ezek képviselőjét, adózó gazdálkodási formáját, a tevékenységének felsorolását, szakágazatát, üzletét (üzleteit) a cégnyilvántartásba történt bejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját, a magánszemély állandó lakóhelyét, adóazonosító jelét.


1

A változás bejelentése, az adó megállapítása 8.§ (1) Az építmény tulajdonában, az adóköteles alapterületben az építmény funkciójában bekövetkezett változást 30 napon belül kell bejelenteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (bevallás). (2)Az építmény adóját az adóhatóság állapítja meg (kivetéses adó).

Az adó megfizetése 9.§ Az adózónak félévente két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15-ig szeptember 15-ig megfizetni.

Adómérséklés, részletfizetés, fizetéshalasztás 10.§ (1) A vállalkozó átmeneti neki fel nem róható fizetési nehézsége esetén fizetése halasztást, vagy részletfizetést kérhet. Az önkormányzati adóhatóság indokolt esetben pótlékmentes fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, az adóévet követő év május 31-ig, ha az adótartozás későbbi megfizetése nem veszélyeztetett. (2)Az önkormányzati adóhatóság a vállalkozó adótartozását – pótlék és bírság kivételével – méltányosság címén nem mérsékelheti és nem törölheti. (3) Az adóhatóság csődeljárás esetén az adótartozást mérsékelheti, vagy elengedheti, más esetben adótartozást nem engedhet el.

A helyi adó elszámolása 11.§ A vállalkozók a gazdasági tevékenységük után befizetett építményadót a mindenkor hatályos magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény és a társasági adóról szóló törvény rendelkezése alapján költségként elszámolhatják.


1

Értelmező rendelkezések 12.§ E rendelet alkalmazásában: (1) Önkormányzati illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterület magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga –ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és lakásbérlet. (3) Külterület: a település közigazgatási határának belterületen kívül eső földrészlete ideértve a zárt kertet is. (4)Építmény: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá olyan ingatlan jellegű végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy) amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építmények a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. (5) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épületműszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. (6)Helyiség: épületszerkezetekkel minden irányból körülhatárolt önálló légtér. (7) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek az a része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. (8) Melléképület és helyiségei: a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta, kazánház, árnyékszék, önálló mezőgazdasági termények tárolására szolgáló pince.


1

(9)Lakás és kiegészítő helyiségei: lakószoba, előszoba, szélfogó, lakóelőtér, közlekedő, loggia, terasz, fürdőszoba, mosdó, zuhanyzó, WC, mosókonyha, szárító, étkező-, lakó- vagy főzőkonyha, teakonyha, élelmiszertároló, éléskamra, kamraszekrény, gardrób lomkamra, salaktároló, tüzelőtér, kamra, tüzelőtároló, továbbá a társasházakhoz tartozó gyermekkocsi- és kerékpártároló, amennyiben azt eredeti funkciójában hasznosítják. (10) Épület megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg, ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (11)Nevelési-oktatási intézmény céljára szolgáló helyiség: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 20-23. §-ában meghatározott intézmény. (12.) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. (13)Kommunális beruházás: a közmű a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezzel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz, a csapadék és szennyvízelvezetési, tisztítási – villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki, valamint az út- és járdaépítés. (14)Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.-Ft-ot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. (15) Kerekítés általános szabályai: a számított hasznos alapterület megállapításánál 0.5 m2 alatt lefelé, 0,5 m2-től felfelé kell kerekíteni. (16) Önkormányzati adóhatóság: Sződ Község Önkormányzat Jegyzője. (17) Lakás : a lakások, a helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Tv. 2. sz. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján, ilyennek minősülő és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használathoz szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt.


1

(18) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a Földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a Földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása eseté a szerződés a földhivatalhoz történő benyújtásának követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

Záró redelkezések 13.§ E rendelet 2007. december 17. napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2008. január 01. napjától kell alkalmazni. Sződ, 2007. december.

Hertel László Polgármester

Kihirdetve: 2007. december 17.

Dr. Bojtayné Benedek Gabriella jegyző

Dr. Bojtayné Benedek Gabriella

A rendelet 2011. december 15 napján kihirdetésre került. S z ő d, 2011. december 15. Dr Bojtayné B Gabriella jegyző


1

2007.(XII.17) számú rendelete

Recommend Documents