PÁPATESZÉR ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. (VIII. 23.) RENDELETE
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL Pápateszér Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az abban foglaltak végrehajtása céljából az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya Pápateszér Község Önkormányzatára (továbbiakban önkormányzat) és annak szerveire, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki. (2) Az önkormányzat szervei e rendelet vonatkozásában a képviselő-testület, a polgármester, a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltető jogi és természetes személyek. (3) Az önkormányzat vagyona annak tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő: - ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok, - a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, valamint közhasznú, vagy gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON 2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. (2) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni. (3) Az önkormányzat vagyona az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
A TÖRZSVAGYON 3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagyon. (2) A törzsvagyon az önkormányzati vagyon külön részét képezi, amelyet az önkormányzati vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot évente, az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni. (3) Az önkormányzat tulajdonába tartozó törzsvagyon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. (4) Az ingatlan törzsvagyon ingatlan vagyontárgyait e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(5) Az önkormányzati törzsvagyon hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg.
EGYÉB VAGYONTÁRGYAK 4. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyona elsősorban az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon, valamint a többletbevételek elérését célzó vállalkozói vagyon. Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. § (3) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak körébe. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyontárgyak köréből: a) korlátozottan forgalomképes az önkormányzat önként vállalt közfeladatai megvalósításához szükséges vagyon addig, amíg azokat az önkormányzat saját feladatkörében, a felügyelete alá tartozó intézmények útján látja el. b) az a) pontban foglaltak kivételével az önkormányzat alább felsorolt egyéb (vállalkozói) vagyona forgalomképes: - belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelési földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földterület), - részvények, részesedések, - gépek, berendezések, felszerelések, járművek, - készletek, követelések, értékpapírok, - pénzeszközök, - vagyoni értékű jogok. (3) Az ingatlanok forgalomképessége megszűnik, amennyiben – külön jogszabály alapján – telekrendezési eljárásban közterületi bejegyzésre kerül sor, illetve ha a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak. (4) Az önkormányzat forgalomképes vagyon: minden olyan vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
A VAGYONTÁRGYAK MINŐSÍTÉSE 5. § (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. § (3) bekezdése, valamint 4. § (2) bekezdésének a) pontja alá. (2) Az Ötv. 79. §-a értelmében a képviselő-testület dönt: - vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása, - vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánítása, - törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv. illetve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (Vtv.), vagy egyéb jogszabály nem sorolt be valamely kategóriába. (3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek minősítenie kell és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítani.
A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA 6. §
(1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Ezt a jogát szerveire, intézményeire átruházhatja. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - bízhatja másra. A vagyonkezelő a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit. (3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével korlátozott rendelkezési joggal az önkormányzat szervei gazdálkodnak. 7. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelői (az önkormányzat hivatala, az általa alapított és fenntartott intézmények) a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek egyben a kezelésükben levő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni. (2) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, míg a társulásból eredő vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös tulajdonát képezi, és arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A FORGALOMKÉPTELEN VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA
8. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók. Az ezzel ellentétesen megkötött szerződések érvénytelenek. (2) A forgalomképtelen vagyon – tulajdonjogot nem érintő – hasznosítása a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) A képviselő-testület döntése alapján a polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi státuszból eredő jognyilatkozatok (például bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó megállapodások) kiadásáról.
A KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOG GYAKORLÁSA
9. § (1) A képviselő-testület dönt a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba, vagy alapítványba történő beviteléről. (2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak abban az esetben idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára. (4) Más helyi önkormányzattal közös tulajdonban lévő korlátozottan forgalomképes vagyon esetében az (1) bekezdés szerinti döntés érvényességéhez az érintett önkormányzat(ok) előzetes beleegyezése szükséges.
A FORGALOMKÉPES VAGYON FELETTI TULAJDONJOG GYAKORLÁSA 10. § (1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítéséről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a képviselőtestület dönt. (2) Más helyi önkormányzattal közös tulajdonban lévő forgalomképes vagyon esetében az (1) bekezdés szerinti döntés érvényességéhez az érintett önkormányzat(ok) előzetes beleegyezése szükséges.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA 11. § (1) A polgármesteri hivatal az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról - ezen belül a törzsvagyonról - az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló módosított 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti ingatlanvagyon-katasztert vezet. (2) A költségvetés felhasználásával, az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell. (3) Az önkormányzat és intézményei használatában lévő vagyon leltározására a Leltározási szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.
A VAGYON HASZNOSÍTÁSA 12. § (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása. (2) Az önkormányzati vagyon hasznosítása történhet: a) forgalomképtelen vagyontárgyak esetében: - bérbe(haszonbérbe)adás, - használatba adás, b) korltátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyak esetében: - bérbe(haszonbérbe)adás, - használatba adás, - elidegenítés, - gazdasági társaságba, (köz)alapítványba történő bevitel útján. (3) A vagyon hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. 13. § (1) Az önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az önkormányzatot tulajdonjoga alapján megillető jogosultságok (birtoklás, birtokvédelem, a használat, a hasznok szedésének joga, valamint a rendelkezési jog) közül a képviselő-testület egyes tulajdonosi jogosultság gyakorlására – törvényben illetőleg e rendeletben foglalt korlátozásokkal – költségvetési szervét (a továbbiakban: vagyonkezelő) annak alapító okiratában – a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel) – feljogosíthatja. (3) A vagyonkezelő a (2) bekezdés szerint a képviselő-testület által számára átengedett joggyakorlás során - e rendeletben és az alapító okiratában foglalt korlátozásokkal : a) a kezelésben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre, b) a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására, c) a kezelésében levő selejt vagy feleslegessé váló ingó vagyontárgyak elidegenítésére nyilvános meghirdetés mellett. (4) A vagyonkezelő hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat – ide nem értve azt az esetet, ha e jogok gyakorlását a képviselő-testület egyedi döntésének végrehajtásaként a vagyonkezelő számára előírja. (5) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. (6) A vagyonkezelő a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében köteles számot adni. 14. § (1) Ingyenes vagyonátadáshoz - értékhatárra tekintet nélkül - névszerinti szavazás alapján, minősített többséggel hozott döntés szükséges. (2) Az ingatlannak nem minősülő, 500 ezer Ft könyv szerinti nettó értéket meghaladó vagyon(tárgy) elidegenítésére csak forgalmi értékbecslés után kerülhet sor. (3) Az olyan, nem forgalomképtelen ingatlan-vagyontárgy elidegenítésére, amely az önkormányzat kizárólagos tulajdonában van, csak forgalmi értékbecslés alapján kerülhet sor. (4) Az olyan, nem forgalomképtelen ingatlan-vagyontárgy elidegenítése, amely az önkormányzat osztatlan közös tulajdonában van, forgalmi értékbecslés nélkül is történhet. 15. § (1) Azoknak az önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak a bérleti, haszonbérleti díját, amelyek jellegüknél fogva bérlet, haszonbérlet útján hasznosítható, a képviselő-testület állapítja meg konkrét összegben. (2) Az önkormányzati tulajdonú ingatlan bérbe, ill. haszonbérbe adására vonatkozó bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel.
BERUHÁZÁSI SZABÁLYOK 16. § (1) Az önkormányzat költségvetése terhére megvalósítani tervezett – a közbeszerzésnek nem minősülő – 5.000.000 Ft egyedi értékhatár feletti beruházásokat csak három árajánlat alapján, a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó megbízása útján lehet megvalósítani. (2) A pályázati feltételekről a nyilvánosságot hirdetés útján kell tájékoztatni. (3) Amennyiben a legkedvezőbb ajánlatként a pályáztató nem a legolcsóbb ajánlatot jelöli meg a pályázati felhívásban, ugyanott meg kell jelölni, hogy a pályáztató milyen
mutatókat és milyen arányban vesz figyelembe a pályázat elbírálása, a legkedvezőbb ajánlat kiválasztása során. (4) A kiválasztott kivitelezővel a beruházási szerződést a polgármester írja alá. Az elfogadott és szerződésben rögzített kivitelezői ártól eltérni nem lehet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. §
(1) Ez a rendelet 2007. augusztus 23. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az
önkormányzati vagyonról és vagyonnal történő gazdálkodás egyes szabályairól szóló 8/1994. (IX. 1.) rendelete. (2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
Pápateszér, 2007. augusztus 22.
Szalczer György polgármester
Leitner Pál körjegyző
Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2007. augusztus 23.
Leitner Pál Körjegyző
1. Függelék Az önkormányzat törzsvagyona Megnevezés Temető Általános iskola Sporttelep Sportöltöző Polgármesteri hivatal Kultúrház Általános iskola Beépítetlen terület (iskola hátsó udvara) 9. 520 Óvoda 10. 715 Rendelő 11. 762/4 Rendelő 12. 046/3 Víztorony Valamint a kataszteri nyilvántartás belterületi út, tér és árok, külterületi út. S.sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Hrsz. 8 19 48/2 55 60 77/1 482 483/1
Terület m2 20195 1069 23377 1159 2505 4021 2705 1497 2003 2079 2126 1154 szerinti összes