NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 96/2007. (V. 21.) számú határozata az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról
A Közgyűlés
az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja.
k. m. f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Nyíregyháza, Hősök tere 5.
Melléklet a 96/2007. (V. 21.) számú határozathoz Bevezetés Az 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése, valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján Önkormányzatunk feladata, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente beszámolót készítsen. A Kormányrendelet részletesen felsorolja a beszámoló kötelező tartalmi elemeit, ugyanakkor törekszünk arra, hogy minden évben a jelentősebb társadalmi, jogszabályi változások mentén mutassuk be a gyermekek egészsége, testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében tett intézkedéseinket. A gyermekes családok támogatása ma a szociálpolitika egyik kiemelt területe, amelyet az állam több területen valósít meg. A szociálpolitika eszköztára a pénzbeli támogatások (jövedelem transzferek) mellett különféle szolgáltatásokra, végső soron hatósági, gyermekvédelmi beavatkozásokra is kiterjed. Közös jellemzőjük, hogy a társadalom felelősségét hangsúlyozzák, amikor a gyermek ellátása és nevelése során felmerülő költségekhez illetve feladatok ellátásához nyújtanak közösségi hozzájárulást. Különösen fontos ma figyelmet fordítani a gyermekes családokra, amikor közismert tény a gyermekszegénység mértéke. A 2005-ös statisztikai adatok szerint a szegénység kockázata csökken az életkorral. A legmagasabb szegénységi kockázatú életkori csoport a gyermekeké és a fiataloké. Az általános, 12 %-os szegénységi rátával szemben a 0-15 évesek körében a szegénység 15, a 16-24 évesek körében pedig 17%-os. Az adatok alapján megállapítható, hogy majdnem minden ötödik gyermek szegény. A szegénység kockázatát növelő tényező, ha a szülők legalább három gyermeket nevelnek, ha a gyermekes háztartásból hiányzik az egyik szülő, valamint erős összefüggés mutatható ki a háztartásfő iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása és a szegénység között. (Feketén, fehéren -TÁRKI Monitor jelentések TÁRKI 2006.) Mindezek ellenére a magyar családok életében meghatározóan a gyermek, gyermekvállalás, gyermeknevelés értéke dominál. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat - amelyben Magyarország, Lengyelország, Oroszország és Németország területén élő kisgyermekes családok körében végeztek - jól bizonyította, hogy az azonos családi státusú kisgyermekes szülők között hazánkban a legerőteljesebbnek bizonyult a család centrikus, gyermek centrikus beállítódás. Úgy véljük a magyar szülőknek ezt az attitűdjét az magyarázza, hogy nálunk a gyermekes státushoz elsősorban nem az anyagi problémákat, a fizikai és idegi megterhelést, hanem a gyermek nyújtotta érzelmi többletet társítják; Magyarországon a gyermekkel kapcsolatban nem az áldozatvállalás, az anyagi hátrány dominál, hanem az a harmónia, boldogság, amit a gyermek léte a szülők és a család számára jelent.
Demográfia Nyíregyháza az ország legkeletibb fekvésű megyei jogú városa. A város lakónépessége 2006 január 1-jén 115.954 fő. Nyíregyháza a nyíregyházi kistérség központja. A kistérségben 9 település található. 1. számú táblázat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakónépessége nem és életkor szerint 2006. január 1. Férfi 0-14 15-19 20-29 30-49 50-64 65-74 75-84 85-Összesen
Együtt
Nő
Fő 9.317 3.974 9.050 16.069 10.096 3.321 1.701 269
% 17,2 7,4 16,8 30 18,8 6,2 3,1 0,5
Fő 8.921 4.152 9.593 17.754 12.379 5.148 3.432 778
% 14,3 6,7 15,5 28,6 19,9 8,3 5,5 1,2
Fő 18.238 8.126 18.643 33.823 22.475 8.469 5.133 1.047
% 15,8 7,0 16,1 29,2 19,3 7,7 4,4 0,9
53.797
100
62.157
100
115.954
100
Forrás: KSH 2005. A népesség 15,8 %-a gyermekkorú (0-14 éves), 18.238-an vannak. A városban közel 10 ezer fő 15-19 év és 20 ezren 20-29 év közöttiek. Így a lakosság 38,9%-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-49 évesek (33.823 fő) aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) alacsonyabb így az időskorú népesség eltartottsága kisebb. A kedvező korstruktúra következménye a munkaképes korú népesség viszonylag magas aránya. A város demográfiai helyzete az országos átlaghoz képest még mindig kedvezőbb. 2006ban 1.131 csecsemő született és 1.155-en haltak meg. A termékenység csökkenése egy demográfiai válasz a társadalomban végbemenő változásokra, amelyek elsősorban a társadalom alapegységeit, a családokat érintik. Az 1980-as évek elejétől találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a termékenység csökkenő irányzata az anyák "öregedésével" jár. E mögött az áll, hogy a 20 év alattiak termékenysége kevesebb mint a felére esett vissza 1980 óta, a 20-24 éves nőké pedig 30%-al csökkent. A 25 év feletti nők termékenysége viszont - ha mérsékelten is -de emelkedett az 1990-es évek közepéig. A problémát az okozza, hogy egyre többen vannak, akik csak 25-30 éves korukra érik el az "egygyermekes" státust, s így kisebb a létszáma azoknak, akik ebben az életkorban már második gyermeküket hozhatják a világra.
I. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások Az elmúlt évben jelentős változás történt a pénzbeli ellátások jogi szabályozását tekintve. Az egységes családtámogatási rendszer kialakítása együtt járt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépülésével a családi pótlékba. A pénzbeli ellátáshoz számos egyéb kedvezmény társult, melyek közül a legjelentősebbek a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, a tankönyvtámogatás és az egyszeri támogatás. A családtámogatási reform a gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása, a szociális biztonság érdekében ezeket a kedvezményeket meg kívánta tartani, ezért új ellátási forma, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került bevezetésre 2006. január 1-től. Az új támogatás bevezetése többletfeladatot jelentett az önkormányzat számára. A 2005. december hónapban pénzbeli ellátásban részesülő 6439 fő gyermek esetében meg kellett szüntetni az ellátást és 2006 január 1-től igénylés esetén az új támogatásra való jogosultságot megállapítani. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági feltételeit a törvény differenciáltan állapítja meg. Elismerésre és támogatásra került a gyermeket egyedülállóként gondozó családoknak, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó szülőknek, továbbá a hátrányos helyzetük ellenére tanulmányokat folytató fiatal felnőtteknek az átlagostól eltérő helyzete mivel a támogatás feltételeként a jövedelemhatárt magasabb összegben (az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130 %-a) határozza meg. Egyéb esetben ez a határ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 120 %-a, amely szintén kedvezőbb a korábbi szabályozásnál. 2006-ban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 4434 fő. Szembetűnő csökkenés tapasztalható a 2005. évi adathoz képest, amely két dologgal magyarázható. Egyrészt az új támogatási forma nem automatikusan jár, azaz nem került megállapításra ugyanazon gyermekek részére akik korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek, hanem új igényt kell előterjeszteni, azaz kérelmezni kell az új ellátás megállapítását. A statisztikai adatok szerint lassan növekszik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (2007-ben 230 új megállapítást történt). A másik ok - a támogatásban részesülők alacsonyabb számának szociálpolitikai megközelítésű. A pénzbeli és természetbeni támogatásokat összehasonlítva elmondható, hogy az egyén számára a pénzbeli ellátás értékesebb, mint a természetben nyújtott ellátás. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény mivel nem jár együtt pénzutalással, hanem kedvezményekre jogosít, a támogatásban részesülők száma valószínűsíthetően nem fogja elérni a 2005. évben támogatásban részesülők számát. A gyermekek nagyobb szociális biztonságát garantálja, hogy az "egyszeri támogatás" elnevezésű a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez társuló 2006. évben 5000 Ft összegben megállapított pénzbeli támogatást a korábban évente 1 alkalommal történő kifizetés helyett 2006-tól évente két alkalommal folyósítjuk. 2006. júliusban 2631 gyermek részére 13.155.000 Ft, novemberben 5146 gyermek részére 25.730.000 Ft összegben nyújtottunk segítséget.
Változatlan formában, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek. 2006-ban 2402 esetben 15.967.000 Ft összegben nyújtottunk támogatást a családoknak. Az igénylés leggyakrabban előforduló okai: egészségügyi problémák, az iskoláztatás rendkívüli költségei, ruhanemű hiánya, a nevelésbe vett gyermek családjával történő kapcsolattartás költségeinek hiánya. A támogatás összege esetenként 5-10.000 Ft. A törvényi kötelezettségen túl Önkormányzatunk további támogatásokkal segíti a rászoruló családokat. A helyi rendeletben szabályozottak szerint a város területén az alsó és középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket helyi autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy illeti meg. 2006-ban összesen 824 gyermek részére támogattuk a tanulóbérlet összegének 50%-át, amely 7.217.000,- Ft kiadást jelentett. A gyermekek fejlődése szempontjából kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás. A törvényi szabályozás kiemelt figyelmet fordít erre, és támogatja a gyermekétkeztetésben résztvevőket. Önkormányzatunk saját költségvetése terhére, a szociálisan hátrányos helyzetben levő családoknak még további kedvezményt biztosít a rendeletében meghatározott mértékben. Ennek alapján térítési díj kedvezményben (rászorultsági támogatás) 2006-ban 826 gyermek részesült, összesen 10.100.000 Ft összegben. 2. számú táblázat: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma és összegének megoszlása (2006)
Ellátás megnevezése Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
2006.év Támogatásban Kifizetett támogatás részesülők száma összege (eFt) (fő) 4434
-
2402
15.967.
Étkezési támogatás
826
10.100.
Tanulóbérlet biztosítása
824
7.217.
8486
33.284
Összesen
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Nyíregyháza
II. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszere Kevésbé érintették a jogszabályi változások a személyes gondoskodást nyújtó ellátások – gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni és átmeneti ellátását biztosító intézmények – rendszerét. II.1. A többcélú kistérségi társulás létrejöttével megalakult Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulása fenntartásában működő Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza és Nyírpazony területén látja el a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait 3 központ munkája révén. 2006. folyamán városunk területén 2121 fő kis és fiatalkorú gyermeket gondozott a Központ, amely emelkedett az elmúlt évhez képest (1956 fő). Ehhez társul még a Nyírpazony község közigazgatási területén gondozott 19 gyermek. Az esetszám emelkedése mögött egyrészt a romló társadalmi-gazdasági körülmények állnak, másrészt a jelzőrendszeri működés hatékonyságának növekedése, amelyre 2006 folyamán külön iskolai programot dolgoztak ki. Ennek megfelelően valójában nem mondható ki egyértelműen, hogy Nyíregyházán romlottak a gyermekek életesélyei, hogy több lett a veszélyeztetett gyermek, hiszen sokkal valószínűbb, hogy a probléma felderítettsége növekedett, csökkentve a látenciát. A Gyermekjóléti Központ a gyermekvédelmi törvény értelmében működteti az észlelő- és jelzőrendszert, a veszélyeztető okok feltárására, a már veszélyeztetett gyermekek mielőbbi segítség nyújtása érdekében, amelynek tagjai: védőnő, házi- és gyermekorvos, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, rendőrség, ügyészség, bíróság, egyházak, alapítványok képviselői. A jelzések leggyakrabban a védőnőktől (anyagi, megélhetési problémák, elhanyagolás, szülők szenvedélybetegsége, nem megfelelő higiénés viszonyok miatt), az iskolák gyermekvédelmi felelőseitől (igazolatlan hiányzás, magatartási és beilleszkedési zavar), a rendőrségtől, ügyészségtől (bűncselekményekben való részvétel, szabálysértés, anyai prostitució miatti veszélyeztetettség, családi konfliktusok) miatt érkeznek. A Védőnői Szolgálat adatai alapján a tárgyévben 1959 várandós anya gondozására került sor. Ebből fokozott gondozást 23%-uk, azaz 847 fő igényelt, környezeti okok miatt kb. 12 %-uk. A környezetei ok miatti veszélyeztetés elsősorban lakásproblémák, valamint a szülők nem megfelelő magatartása miatt alakulnak ki. A Gyermekjóléti Központ kiemelten fontos feladata a különféle szolgáltatások biztosítása a klienskörébe tartozó különféle célcsoportoknak (pl. gyermek, szülő). 2006-ban szolgáltatásaikkal 3016 gyermeket értek el, amely határozott növekedést mutat az elmúlt évhez képest (2095 fő). A legtöbb szolgáltatás többszöri alkalommal valósult meg (kapcsolatügyelet, mediáció, pszichológiai szolgáltatás, jogi tanácsadás, fejlesztőpedagógusi ellátás). A szolgáltatásban elért gyermekek jelentős többségével prevenciós célzatú szabadidős tevékenység során kerültek kapcsolatba, amely szintén rendszeres találkozáson alapul.
3.számú táblázat. A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenységei és egyéb szolgáltatásai a gyermekek száma szerint 2006 évben Szakmai tevékenység megnevezése Gyermeki jogokkal, ellátásokkal kapcsolatos információnyújtás, hivatalos ügyekben való segítés Tanácsadás, közvetítés más szolgáltatásokba Esetkonferencia Családlátogatás Intézményen belüli segítő beszélgetés Prevenciós célzatú szabadidős tevékenységek Utcai és lakótelepi szociális munka Kapcsolattartási ügyelet konfliktuskezelés (családkonzultáció, mediáció) Fejlesztőpedagógusi ellátás Iskolai szociális munka Kórházi szociális munka Készenléti szolgálat Egyéb (korrepetálás, táboroztatás, stb) Összesen
érintett gyermekek száma* 9989 9071 226 8811 6836 1428 518 164 92 32 264 80 458 694 38 663
Az egyes kategóriák adatai között nem ismert mértékű átfedés lehet Forrás: Gyermekjóléti Központ 2007. A gyermekjóléti gondoskodás formája a komolyabb veszélyeztető tényezők, vagy a szülők együttműködési hajlandóságának alacsony foka esetén a védelembe vétel. 2006 folyamán, valószínűleg a hátrányos helyzetű rétegeket sújtó növekvő leszakadás, valamint az általánosan romló gazdasági helyzet miatt a gyermekek 14 %-a, 303 gyermek került védelem alá. (Az elmúlt évben 260 gyermek volt védelemben, az összes gondozási eset 13 %-a). Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vér szerinti szüleivel való kapcsolattartás adatai alig változtak, Nyíregyházán a súlyos, alapellátással nem orvosolható problémákkal küszködő családok száma nem emelkedett. 4. táblázat. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti szüleivel való kapcsolattartások száma 2005 2006
Családok száma 192 194
Gyermekek száma 302 312
Forrás: Gyermekjóléti Központ 2007. Utógondozás az állami gondoskodás megszűnése esetén 16 gyermek esetében történt. Kevés kivételtől eltekintve az utógondozás egy hosszas gondozási folyamat pozitív eredményének tekinthető, melyben a családban meglévő veszélyeztető tényezők oly
mértékben csökkentek, hogy a gyermekek kikerülhettek a szakellátásból, vissza a családi körbe. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy e tekintetben a véletlenszerűség a jellemző (alacsony esetszám, tendencia nem kimutatható), így ez az adat a Gyermekjóléti Központ munkájának minőségi értékelésére nem alkalmas. A Gyermekjóléti Központ ellátja a Megyei Módszertani Központ feladatait. A módszertani csoport 3 fővel látja el az alábbi jogszabályban rögzített feladatokat: ➢ Figyelemmel kísérik és közvetítik a legfrissebb szakmai ismereteket, a gyermekjóléti alapellátásban kialakult, mintaként ismertethető modelleket, eljárásokat. ➢ Figyelemmel kísérték a megye gyermekjóléttel, gyermekvédelemmel kapcsolatos helyzetét, speciális szükségleteit, problémáit, a problémák kialakulásának okait. ➢ Szakmai megbeszéléseket, tapasztalatcseréket, módszertani tanácsadásokat szerveztek, konzultációs lehetőséget biztosítottak a gyermekjóléti alapellátás munkatársai részére. ➢ Koordinációs feladatokat láttak el a gyermekjóléti alapellátás, a család- és gyermekvédelem más intézményei, a szociális ellátórendszer és a civil szektorok között. ➢ Gyűjtik a megjelenő gyermekvédelmi dokumentumokat, információs anyagokat, szakkönyvtárunkat évente bővítjük. ➢ Továbbképzéseket, rendezvényeket, fórumokat szerveztek, vezettek és koordináltak: ➢ megszervezték és koordinálták a jelzőrendszer éves tanácskozását, ➢ szakmai találkozó keretében újra áttekintették a gyermekjóléti szolgálat és a családok átmeneti otthonainak együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ➢ a megye hat kistérségi központjában tartottak továbbképzést a települések családgondozói számára. A családgondozók munkájának segítése érdekében segédanyagot állítottak össze, amelyek az alapellátás, a védelembe vétel és a vér szerinti családgondozással kapcsolatos gyakorlati és adminisztrációs teendők részletes, jogszabályokat is tartalmazó leírását tartalmazza, illetve a gyermekjóléti szolgálat és a családok átmeneti otthonának együttműködése során felmerülő feladatok átgondolásával foglalkozik. Az elmúlt évben a gyámhivatal felkérésére 43 településen vettek részt a megyénkben működő gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzésében, szakmai munkájának értékelésében. II.2. A gyermekek napközbeni ellátását 9 önkormányzati fenntartású és egy nem állami fenntartású bölcsőde (Hétszínvirág '98 KHT.) ellátási szerződés keretében biztosítja. Elsősorban az olyan gyermek napközbeni ellátásáról kell gondoskodni, akit egyedülálló személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akinek a szülője, gondozója szociális helyzete, munkavégzése, képzésben való részvétele miatt gyermeke ellátásról nem tud gondoskodni. Az önkormányzati bölcsődékben engedélyezett férőhelyek száma 475, a Hétszínvirág '98 KHT bölcsődéjében 50. 2006-ban a bölcsődébe járó gyermekek száma 711 fő (kihasználtság 140%). Nyíregyházán 2006-ben a 0-3 éves korú gyermekek száma 3.424
fő volt. Ebből adódóan a bölcsődébe járó gyermekek százalékos aránya a korcsoporti népességhez viszonyítva 20,77 %-ot mutat. Az elhelyezést kezdeményezők 95%-ban a szülők, gyermekorvos (0,74%), gyermekjóléti szolgálat (3,45%), családsegítő szolgálat (0,12%), nevelési tanácsadó 0,12%. Az adatokból következtethető, hogy a fent felsorolt okok közül a gyermekek nappali ellátását legtöbb esetben a szülők munkavégzése indokolja. Ez a számarány vélhetően nemcsak Nyíregyházán, hanem országosan is megfigyelhető, hiszen a törvényben is megfogalmazásra került 2006. január 1-től az a pozitív diszkriminációs rendelkezés, mely szerint a bölcsődei felvétel során részesüljenek előnyben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek, akinek szülője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A Hétszínvirág bölcsődében a bölcsődei ellátáson kívül időszakos gyermekfelügyeletet is biztosítanak. A szülő elfoglaltsága esetén néhány órára ellátják a gyermek felügyeletét. Átlagosan 2-3 gyermeknél veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A szülők kérelmére a gyermek szállítását is biztosítják. A bölcsődékben a felvétel egész évben folyamatos. Az óvodák a bölcsődékből a gyermekeket szeptember hónapban veszik át. Ennek következtében a bölcsődék férőhely kihasználtsága szeptembertől júniusig folyamatosan nő. Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006-ban a szükségleteknek megfelelően tovább növelte a bölcsődei férőhelyek számát. A Közgyűlés a 205/2006. (IX.13.) számú határozatával a 12. számú Babaház Bölcsőde 20 férőhellyel történő fejlesztését engedélyezte, biztosítva a személyi feltételeket. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változás is történt a bölcsődei ellátás területén. A 7. számú Hóvirág Bölcsőde (Nyíregyháza, Malom u. 5.) teljes felújítása 2006. végére befejeződött, amely 37,5 millió Ft-ba került. Ma már valamennyi bölcsődénk barátságos, melegséget sugárzó, köszönhetően annak a példás szellemiségnek is, amelyet a bölcsődei dolgozók képviselnek. Szintén a gyermekek napközbeni ellátását szolgálja az alternatív napközbeni ellátás, amely gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, vagy meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.(pl.: szabadidős tevékenységek, tematikus csoportfoglalkozások, játszótér programok stb. ) E feladatot a Periféria Egyesület látja el a város területén ellátási szerződés keretében. II.3. A gyermekek átmeneti gondozását a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, mint közös igazgatású többcélú intézmény biztosítja. Az átmeneti otthon előnye, hogy a gyerekek biztonsága a család szétszakítása nélkül garantálható és a család megerősítése, a szülői képességek erősítésére olyan kontextusban kerül sor, amely egyszerre jelent védelmet, kontrollt és segítséget, ugyanakkor a lehető legtöbb elég jól működő családi funkciót érintetlenül hagyja. Átmeneti elhelyezésre általában akkor kerül sor, ha napi 24 órában van szüksége segítségre a családnak a gyermeknevelésben, de nagy valószínűséggel a szülői
képességek fejlődésével, megfelelő források igénybevételével a helyzet viszonylag rövid időn belül megváltozik. A Gyermekek Átmeneti Otthonában 2006-ban 39 gyermek fordult meg, átlagosan 13 gyermekről gondoskodtak, az intézmény kihasználtsága 80 %-os volt. A bekerülés legfőbb okai a következők voltak: ➢ ➢
➢ ➢ ➢
a szülők egészségi állapota miatt 9 fő, szociális helyzet (lakásprobléma) miatt 22 fő ➢ -krízis elhelyezés 1 fő ➢ -hajléktalanság 4 fő ➢ -elégtelen lakhatás 17 fő szülők indokolt távolléte (munkaidő beosztás) miatt 1 fő szülők életvezetési problémái miatt 6 fő bántalmazás miatt 1 fő.
Az indokokról gyakran kiderül, hogy a valóság egy szeletét tartalmazzák, és több ok is felmerül a gondozás során, nehezítve a megoldást. Kevés esetben áll egyetlen, egyértelmű indok az átmeneti gondozás hátterében. A bent tartózkodás ideje változó. Viszonylag rövid ideig (3-4) hónap a szülők egészségi állapota, kórházi kezelése miatt tartózkodtak bent. A szociális helyzet miatt hosszabb ideig tart a gondozás (6-8 hónap). Az összetett probléma miatt időre van szükség, míg megnyugtatóan rendeződik a gyermek és szülője helyzete. A gondozott 39 gyerekből: • 25-en távoztak, 20-an visszakerültek a családjuk, 4 fő ideiglenes hatályú elhelyezésbe, 1 gyermek a családok átmeneti otthonába került az édesanyjával. • 23 fő védelembe vétele mellett folyt a gondozás, mivel ezekben az esetekben a szülők vagy a gyermekek nem működtek együtt a Szolgálattal. A gyermek és szülője együttes elhelyezésére nyújt lehetőséget a családok átmeneti otthona. Városunkban három intézmény 106 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést, legfeljebb 12 hónapi időtartamban. Az intézmények közül egy önkormányzati fenntartásban, egy egyházi fenntartásban ellátási szerződés keretében (Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat) és egy nem állami fenntartásban (Magyar Vöröskereszt) működik. Ezen ellátási formát leggyakrabban bántalmazás, a családi kapcsolatok felbomlása, szülő szenvedélybetegsége, a lakáskörülmények megoldatlansága miatt igénylik. A Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő Családok Átmeneti Otthona a város közigazgatási területén élő krízishelyzetbe került teljes és csonka családokat, illetve várandós anyákat fogadja, ha azt a férőhely engedi, valamint a bekerülési feltételeknek megfelelnek. Az Otthon 40 férőhellyel működik. A lakók szobáikat saját bútoraikkal rendezhetik be, akiknek nincs, az intézmény biztosít ágyakat, szekrényt, ágyneműt.
5. számú táblázat: A Családok Átmeneti Otthonában ellátottak adatai a gondozás időtartama szerint 2006-ban A gondozás időtartama 0-3 hónap 4-6 hónap 7-10 hónap 11-12 hónap 12 hónapnál több Összesen Lány 2 éven belül volt átmeneti gondozási Ebből Védelembe vétel alatt állt Gondozás után családi környezetébe nem térhetett vissza
Gyermekszám (fő) 16 9 15 5 10 55 33 10 12 9
Forrás: Gyermekjóléti Központ 2007. III. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A Gyermekvédelmi törvény alapján, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A gyámhatóság 1597 gyermek esetében folytatott le védelembe vételi eljárást, ebből 482 gyermek védelembe vétele lett elrendelve. A többi gyermek esetében vagy meg lett szüntetve a védelembe vételi eljárás és emellett alapellátás keretében folytatódott a családgondozás, vagy az eljárás lett megszüntetve. Az eljárás során szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ➢ az eljárással érintett családok 60 %-nál nagyon rossz lakáskörülmények, elhanyagolt higiénés környezet jellemző, amely a gyermek egészségét, fejlődését veszélyezteti és általában a szülők hibájából következik be, ➢ nagyon sok esetben a szülők italozó életmódot folytatnak, deviáns, agresszív viselkedést tanúsítanak. A szülők agresszivitása abban nyilvánul meg, hogy egymást vagy a gyermeket bántalmazzák. Az ilyen családi légkörben nevelkedő gyermekek szinte mindegyikénél tapasztalni lehet az érzelmi sérülést, a pszichéslelki problémák kialakulását, ➢ a gyermekeknél káros nevelési hatások jelentkeznek: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya figyelhető meg, ➢ egyre több az olyan család, ahol a szülő vagy más hozzátartozó valamilyen idegi, vagy pszichiátriai betegségben szenved, és ez súlyosan veszélyezteti a gyermek nevelését és fejlődését, ➢ az egészségügyi ellátás fontosságának ismeretbeli hiánya jellemző, ➢ a gyermekeknél összetett magatartási problémák, sok esetben bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetése fordul elő, ez a családi szocializációs problémákra
vezethető vissza. A tanköteles gyermeknél óriási mértékű az igazolatlan hiányzás, az iskolából való kimaradás. Nagy mértékben nő minden évben a súlyos magatartási zavarokkal küszködő gyermekek száma, mely a káros nevelési hatások miatt alakulnak ki, ➢ kritikus helyzetnek számít, a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk. Ezeket a veszélyeztető okokat nagyon nehéz bizonyítani, leginkább akkor lehet, ha a gyermek maga is elmondja, hogy mi történik vele a családon belül. Mindezen körülmények miatt válnak veszélyeztetetté a gyermekek. Ezen okok csoportosíthatók úgy, hogy környezeti okokról, magatartási okokról, anyagi veszélyeztető okokról, egészségügyi veszélyeztető okokról van e szó. Ezek a fogalmak nem választhatóak el, szoros összefüggésben vannak egymással. Az ideiglenesen elhelyezett gyermekeknél a súlyos veszélyeztetés összetett okokban jelent meg: ➢ nagyon elhanyagolt lakáskörülmények ➢ a gyermek testi, értelmi, érzelmi elhanyagolása ➢ a gyermek egészségügyi veszélyeztetése ➢ a gyermek bántalmazása ➢ a szülők életvitele, magatartása, italozó életmódja (más egyéb okok) ➢ a gyermeket nevelő szülő pszichiátriai, idegi eredetű betegsége Általában a fent felsorolt problémák nem külön - külön, hanem egyszerre voltak jelen az adott családban. 2006-ban ideiglenesen elhelyezett gyermekek száma 42 fő. Az elhelyezés 6 esetben harmadik személynél (rokonnál), 15 esetben nevelőszülőnél és 21 esetben gyermekotthonban történt. Az ideiglenes hatályú elhelyezés után a gyámhivatali felülvizsgálat eredményeképpen a harmadik személynél elhelyezett 6 kiskorú elhelyezése nem változott. A nevelőszülőnél és a gyermekotthonban elhelyezett 36 gyermek viszont átmeneti nevelt lett és nem került vissza egy gyermek sem a családjába. A gyermekvédelemben továbbra is, negatív tendencia, hogy a családok vándorolnak a megyében és megyén kívülre. Több esetben kideríthetetlen, hogy a védelembe vett gyermek családja hová költözött. Többször előfordul az is, hogy a veszélyeztetett gyermekről jelzés érkezik, hogy az eljárást nem lehet lefolytatni, mert nem lehet kideríteni, hogy a szülők hol élnek a gyermekkel. IV. A Városi Gyámhivatal hatósági intézkedései A gyámhivatal illetékességi területe 2006. január 1-től a kistérségi határokhoz történő igazodás miatt kisebb lett, 12 település helyett 9 településre vonatkozóan végzi a gyámhivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet: Nyíregyháza város mellett Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és Sényő településekre vonatkozó illetékességgel.
Ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 2005. november 1-i hatályba lépése és az ahhoz kapcsolódó gyámhatósági eljárási szabályok módosulása következtében több tekintetben is növekedett az adminisztratív feladat. Ezt igazolja, hogy az ügyiratforgalmi adatok nem csökkentek és az egyéb mutatókban is inkább emelkedés tapasztalható. 2006. évben a gyámhivatalban alapszámon: 2.627, alszámon: 13.701, így összesen: 16.328 ügyirat keletkezett és 3.473 határozatot hoztunk. A döntések számához képest a fellebbezések száma évről-évre igen minimális – a hozott határozatok mindössze 1-2 %-a, ami azt igazolja, hogy az ügyfelek összességében elfogadják döntéseinket, egyetértenek azokkal. Ez annak következménye, hogy az eljárások során messzemenően törekszünk az ügyfelek eljárásba történő bevonására, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, a lehetőségekről történő széleskörű tájékoztatásra. A 3.473 döntés ellen 35 határozatot fellebbeztek meg az érdekeltek, melyből a másodfokú hatóság 8 határozatot változtatott meg és 2 határozatot semmisített meg, a többit helybenhagyta. A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések valamelyikét akkor alkalmazza a gyámhivatal, ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti. Nevelésbe vétel 2006. évben a gyámhivatal 62 gyermeket vett átmeneti nevelésbe, 7 gyermeket pedig tartós nevelésbe. Sajnos mindkét szám jelentősen magasabb, mint az előző évi adat, de összességében mégis csökkenés állapítható meg: 2006. december 31-én az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek száma összesen 303 fő az előző évi 329 fővel szemben. Ez azért fordulhat elő, mert amíg az egyik oldalon nő a gyermekvédelem rendszerébe bekerülő gyermekek száma, addig nő azok száma is, akiknek a nevelésbe vétele - az arra illetékes intézmények hatékony munkájának eredményeként - a vérszerinti család alkalmassá tételével megszüntethető. A nevelésbe vételek magas száma sajnos továbbra is azt jelenti, hogy a szülők részéről a munkanélküliség, az alkoholizmus és egyéb szenvedélybetegségek, az életvezetési torzulások, a gyermek testi, értelmi, érzelmi elhanyagolása, bántalmazása, a gyermekkel kapcsolatos súlyos magatartási gondok egyre több családnál fordulnak elő és vezetnek a gyermekek családból történő kiemeléséhez. Utógondozás, utógondozói ellátás A gyámhivatal 42 volt átmeneti, vagy tartós nevelt fiatal felnőtt utógondozását, és 24 gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőtt részére rendelte el az utógondozói ellátást. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve a fiatal felnőtt önálló életének megkezdését és esetenként az otthonteremtési támogatás igénybevételét segítse a kirendelt utógondozó közreműködésével.
Az utógondozói ellátás a fiatalok 24 éves koráig (felsőfokú, nappali tagozatos tanulmányok folytatása esetén 25 éves korukig) lakhatást, teljes vagy részleges ellátást biztosít a tanulmányok folytatásához, az önálló élet megkezdéséhez történő felkészüléshez. Otthonteremtési támogatás A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek életkezdését segíti az otthonteremtési támogatás, melynek célja, hogy a fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. A támogatás felhasználható lakás, családi ház, tanya, építési telek vásárlására, lakhatóvá tételére, felújításra, bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, bérlői jogviszony megvásárlására, hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére, szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra. 2006 évben 25 fiatal részére állapítottunk meg otthonteremtési támogatást elsősorban lakásvásárlásra történő felhasználás céljából, összesen 26.597.000,-Ft összegben. Gyermektartásdíj megelőlegezése A Gyermekvédelmi Törvényben megállapított pénzbeli ellátási formák közül az otthonteremtési támogatáson kívül a gyermektartásdíj megelőlegezése tartozik még a gyámhivatal hatáskörébe. A gyermek tartását a gyermeket gondozó személy természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben – gyermektartásdíjként – biztosítja. Ha a különélő szülő e kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni – jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a gyámhivatal elrendeli a gyermektartásdíj megelőlegezését. 2006 évben az előző évhez hasonlóan tovább csökkent a gyermektartásdíj megelőlegezések száma: 71 esetben 116 gyermeket érintően indult eljárás, mely 42 ügyben 66 gyermeket érintően végződött megelőlegezéssel. Családbafogadás E jogintézmény azt jelenti, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett személy (általában hozzátartozó) átmenetileg a családjába befogadja, gondozza, neveli és ellátja a gyermek törvényes képviseletét is. A szülő kérelmére a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll-e és amennyiben igen, úgy hozzájárul ahhoz és a családbafogadót a gyermek részére gyámul rendeli. Jelenleg 46 gyermek áll családba fogadó személy gyámsága alatt, melyből 6 fő családba fogadására került sor 2006. évben. Gyámrendelés Gyermekek harmadik személynél történő elhelyezésére a szülők halála vagy a szülők gyermeknevelésre alkalmatlan életvitele miatt kerülhet sor annak érdekében, hogy a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba utalása elkerülhető legyen. Az utóbbi esetben a gyámhivatal ideiglenes hatállyal helyezi el a kiskorút a harmadik személynél, pert indít gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve indokolt esetben a szülői felügyelet megszüntetése iránt és a harmadik személyt gyámul kirendeli. Harmadik személy (nagyszülő, nagykorú testvér, más rokon, stb.) gyámsága alatt jelenleg 48 kiskorú áll.
Örökbefogadás 2006 évben 18 gyermek örökbefogadását engedélyezte a gyámhivatal, melyből 16 titkos és 2 nyílt – házastárs általi örökbefogadás volt. Külföldi szülők általi örökbefogadásra 2006-ben 6 gyermekre vonatkozóan került sor, akiknek a végleges külföldre távozását is jóváhagyta. Két nagykorú személy örökbefogadásának felbontásáról rendelkezett a gyámhivatal a felek kölcsönös kérelme alapján. 2006. december 31-én 18 örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermeket tartott nyilván a gyámhivatal, akiknek ezáltal esélyük lett sorsuk örökbefogadással történő végleges rendezésére. 20 házaspár és 3 egyedülálló személy örökbefogadásra alkalmasságát állapította meg és 2 házaspár alkalmasságának meghosszabbításáról döntött a gyámhivatal 2006 évben. A vérszerinti szülők adatairól történő tájékoztatást 3 esetben kértek a gyámhivataltól. Családi jogállás rendezése A házasságon kívül született gyermek családi jogállásának rendezése előbb a jegyzői gyámhatóság feladata és amennyiben az 30 nap alatt nem sikerül, úgy a feladat elvégzése a gyámhivatal hatáskörébe kerül. A családi jogállás rendezése történhet apai elismeréssel, apaság bírói úton történő megállapításával, illetve képzelt személy apaként történő megállapításával. A gyámhivatalnál 2006 évben 107 gyermeknek apai elismeréssel, 8 gyermeknek apaság bírósági megállapításával és 9 gyermeknek képzelt apa adatainak megállapításával rendeződött a családi jogállása. Kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a gyermekétől különélő szülőnek pedig joga és kötelessége a gyermekével való rendszeres kapcsolat tartása, melyet a gyermeket nevelő szülő biztosítani köteles. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a kapcsolattartás ellentétes a gyermek érdekével. Kapcsolattartásra jogosultak továbbá a nagyszülő és a nagykorú testvér , illetve a szülő és a nagyszülő halála vagy akadályoztatása esetén a szülő testvére és a szülő házastársa is. Kapcsolattartási ügyekben ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni az egyik szülőnél, illetve 3. személynél elhelyezett gyermek esetén és az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén is. A kapcsolattartás szabályozása a gyámhivatal feladata, amely alól csak akkor van kivétel, ha a szülők között válóper vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, mert ilyen esetben a bíróságé a hatáskör, illetve a kapcsolattartás megváltoztatásáról is a bíróság dönt a jogerős döntésétől számított 2 éven belül. A kapcsolattartás végrehajtásában azonban mindig a gyámhivatalnak kell közreműködnie. A szabályozásra és a végrehajtásra vonatkozó eljárási szabályok 2006 évben kétszer is változtak, melyek nem könnyítették meg ennek az egyébként is igen nehéz feladatnak a végzését. Az elmúlt évben 102 kapcsolattartási ügyben járt el a gyámhivatal, melyből 56 esetben a kapcsolattartás szabályozásáról rendelkezett, a többi esetben a bíróság vagy a gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásában folytatott eljárást.
A végrehajtási eljárások során 31 esetben alkalmaztunk végrehajtási cselekményt: a kapcsolattartást önhibájából nem vagy nem megfelelően igénybe vevő vagy biztosító szülő felhívását helytelen magatartásának abbahagyására és ennek eredménytelensége esetén bírságolást. A költségek viselésére a mulasztó felet 3 esetben köteleztük. Gondnokság alá helyezési perindítás, gondnok rendelés 2006. december 31-én a gyámhivatal 551 fő gondnokság alá helyezett személyt tartott nyilván. A veleszületett betegségek és az időskori szellemi leépülés mellett egyre több az alkoholizmus és más szenvedélybetegség következtében kialakult elmeállapot miatt kezdeményezett eljárás. Amennyiben a gyámhivatalnak tudomására jut a perindítás szükségessége és a per indítására jogosult hozzátartozók a pert nem kívánják megindítani – elsősorban érzelmi okok miatt -, a gyámhivatalnak kell a keresetet benyújtania. 2006 évben 177 esetben indított a gyámhivatal gondnokság alá helyezés vagy gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránt pert. A bíróság gondnokság alá helyezést kimondó jogerős ítéletét követően gondnokot rendeltünk, az 551 főből 151 személy gondnoki teendőit látja el 3 fő hivatásos gondnok, a többi gondnokoltnak valamelyik hozzátartozója látja el ezt a tisztséget. Vagyoni ügyek A gyámhivatal 2006. december 31-én 522 kiskorú és 229 gondnokolt ingatlanvagyonát, valamint 283 kiskorú 234.927.027.-Ft értékű és 208 gondnokolt 210.393.181.-Ft értékű gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyonát tartotta nyilván. E vagyon kezelését a törvényes képviselők (szülő, gyám, gondnok) a gyámhivatal felügyelete, engedélye és jogszabályban meghatározott esetekben a gyámhivatal hozzájárulása mellett végzik. E feladat- és hatáskör gyakorlása során a gyámhivatal a nyilvántartáson kívül dönt a betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyon felhasználásának, befektetésének engedélyezéséről, az ezzel kapcsolatos számadásokat elbírálja, jogszabályban meghatározott esetekben jóváhagyja a kiskorú vagy gondnokolt vagyonára vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozatot, indokolt esetben rendszeres felügyelete alá vonja a szülők vagyonkezelését Büntető feljelentés A gyámhivatal 2006 évben 5 esetben tett feljelentést, kezdeményezett büntető eljárást kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. Sajnálatos módon a családon belüli erőszakra vonatkozóan nagyon kevés információval rendelkezünk továbbra is. A sokszor hosszabb ideje tartó bántalmazásra gyakran csak azért derül fény, mert egyéb okból a gyermek kiemelésre kerül a családból és akkor mer róla beszélni, illetve a különböző vizsgálatok akkor tárják fel. Alaposan feltételezhető, hogy igen sok gyermek él családjában védtelenül, kiszolgáltatottan. A családon belüli erőszak továbbra is a következő okokra vezethető vissza: a munkanélküliség, az alkoholizmus, a szegénység, az egyéb szenvedélybetegségek, melyek miatt csökken a szülők konfliktus megoldó képessége, tűrőképessége. Ugyanakkor nagyon kevés információval rendelkezünk a lelkileg bántalmazott gyermekekről.
V. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A gyermekvédelmi törvény alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással. Ennek alapján ellenőrzést tartottunk a kistérségi társulás területén működő gyermekjóléti szolgáltatást végző intézményekben, valamint Nyíregyháza város területén a Periféria Egyesületnél. A vizsgálatok során személyi, tárgyi felszereltségbeli, valamint adminisztrációs hiányosságokat tapasztaltunk. Tiszavasvári Város Jegyzője, mint működést engedélyező szerv 7 db önkormányzati bölcsőde működését ellenőrizte. A bölcsődék a jogszabályi előírásoknak megfelelően működnek,, kivéve az engedélyezett férőhelyszámhoz képest felvett gyermeklétszámot. Az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége mint működést engedélyező szerv ellenőrizte a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő Családok Átmeneti Otthonát, valamint a Gyermekek Átmeneti Otthona tevékenységét. Ez utóbbi vizsgálat során csak kisebb hiányosságokat állapítottak meg. A Családok Átmeneti Otthonában a nyilvántartásban, dokumentációban tapasztalt hiányosságot az ellenőrző szerv, valamint a tárgyi feltételek nem teljes mértékben adottak. Indokoltnak tartjuk, hogy a jövőre vonatkozó hosszú távú célkitűzések között szerepeljen az intézmény megfelelőbb, inger gazdagabb környezetben történő elhelyezése. A Városi Gyámhivatalnál az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége 2006. decemberében tartott célvizsgálatot az otthonteremtési támogatás megállapítása, utógondozás és utógondozói ellátás elrendelése és gyámrendelés a családba fogadott és a nem gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekekre vonatkozó eljárások végzése tárgyában. A vizsgálat összességében megállapította, hogy a gyámhivatal jó színvonalú ügyintézést folytatott, tevékenységét kisebb hiányosságok kivételével a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával végezte. VI. A bűnmegelőzési tevékenység bemutatása Napjainkban a statisztikai adatokat figyelembe véve tudományosan kimutatható a családon belüli erőszak, valamint a gyermekbántalmazás megsokszorozódása. Ez egyben igazolja, hogy a probléma fölött nem lehet szemet hunyni, a kezeléssel, megelőzéssel foglalkozni kell. A gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszerben működő jelzőrendszer tagjainak a szerepe elengedhetetlen, hiszen a korai felismerés záloga a prevenció egyetlen lehetősége.
A Gyermekjóléti Központ adatai szerint 2006-ban ➢ a kiskorúak (0-18 év) sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 39, ➢ a családon belüli erőszakkal érintett 82 fő , ➢ a bűncselekményt elkövető gyermekek száma 0-14 éves korig-13 fő, 15-18 éves-46 fő. A bűncselekmények elkövetésének okai egyrészt a családi körülményekben keresendő, másrészt negatív szociális környezeti hatások, rossz baráti társaság, bűnözői életvitel a családban, a többségi társadalom normarendszerétől eltérő helyi normarendszer. A Gyermekjóléti Központ alapellátás keretében, valamint a védelembe vétellel történő családgondozással próbál segíteni. A városban egyébként több szabadidős tevékenységet szervező civil szervezet működik: Kalamáris Egyesület, Periféria Egyesület, Human-net Alapítvány. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata bűnmegelőzési programjának főbb pontjai a Közbiztonsági Koncepciójában tekinthetők át. A stratégiai prioritás egyik pontja a család-gyermek- és ifjúságvédelem. A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermek és az őt nevelő szülő tartózkodási helyére vonatkozóan a szolgáltató, a hivatal megtagadhatja a bántalmazó szülő tájékoztatását, korlátozhatja az iratbetekintési jogát. Hatékonyabban kell publikálni a titkolt terhesség humánus és jogszerű kezelését. A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése érdekében a Közgyűlés külön határozatban fogadott el stratégiát a drog terjedésének visszaszorítása tárgyában. VII. A jövőre vonatkozó javaslatok 1.) A gyermekszegénység léte és növekedése nyilvánvaló. Amikor e téma felmerül, elsősorban a jövedelmi szegénységben élő gyermekekről és családokról beszélünk. Fontosnak tartjuk azonban kiemelni, hogy a szegénység jövedelemszint felőli megközelítése azt a látszatot keltheti, hogy a családok anyagi forrásainak bővülése/bővítése automatikusan megszüntetheti a problémát. Ez talán annyiban igaz is lehet, amennyiben ennek következtében csökken vagy megszűnik az abszolút szegénység, tehát a családok megkapják a szükséges anyagi juttatásokat, de emellett továbbra is fennmarad a relatív szegénység, amely súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket takar, és amely különböző mértékű gazdasági, kulturális és társadalmi tőke hiányára utal. A gyermekszegénység csökkentése érdekében az anyagi forrásokon túl - amelyet az állam és önkormányzat biztosít - kiemelten figyelmet kell fordítani a kulturális tőkeinjeciókra, mind a szülők, mind a gyermekek számára. A kulturális tőke átadásának társadalmi szervezetei fennállnak, a gyermekek érdekében működő intézmények hordozzák ennek lehetőségét. A jövő feladata tehát, ezen intézményekben a szolgáltatások erősítése, a jelzőrendszer hatékonyságának növelése, az együttműködés erősítése. Különösen fontos az egészségügy és a szociális, gyermekvédelmi rendszer közötti kapcsolat elmélyítése. 2.) Az elmúlt év tapasztalatai szerint erősíteni kell a kistérségi együttműködést. A Nyíregyházai Kistérségben mindenütt biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás, azonban tapasztalatok szerint a szakemberek rendkívül nehéz helyzetben vannak a
kistelepüléseken (nehezebben jutnak szakmai irányelvekhez, feladatmegosztás nem lehetséges, szupervízióra nincs lehetőség, munkájukat kizárólag a módszertani központok segítik). 3.) A családok átmeneti elhelyezése jelenleg megoldott, de hosszú távú célkitűzésként szükséges megfogalmazni a Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u.), a gyermekek és a szülők számára is megfelelőbb, inger gazdagabb (parkosított, játszóteres) környezetben történő elhelyezését. 4.) A gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztéséhez, újításokhoz figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetőségeket. Nyíregyháza, 2007. május 7.
Deme Dóra irodavezető
