Beszámoló a 2006/2007. tanév őszi félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Drüszler Áron (2006. év, államilag finanszírozott, nappali tagozatos PhD) Téma címe: A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Témavezető: Dr. Vig Péter A kutatás célkitűzése: - A hazai erdőkben lejátszódó energetikai folyamatok megismerése, pontos leírása, a hazai erdővel borított területek fizikai paramétereinek (pl.: albedó, érdesség, hőkapacitás) meghatározása - A fenti paraméterek beépítése az MM5-be - A hazai (mérsékeltövi) erdők éghajlat/időjárás alakító szerepének vizsgálata modellfuttatásokkal (Péczely-típusokra való futtatás MM5-tel, rétegzett mintavétel) A beszámolási időszakban végzett munka: - Hasonló témában végzett korábbi hazai/nemzetközi kutatások megismerése - 1 dimenziós erdőmodell sugárzás-háztartásának megismerése (BROOK90) - MM5 planetáris határréteg parametrizációs lehetőségeinek áttekintése (http://www.mmm.ucar.edu/mm5/) - Kutatáshoz felhasználható adatbázisok feltérképezése/beszerzése: 1. OMSZ műholdképek: - A felszíni sugárzási egyenleg komponenseinek térképei a METEOSAT műhold adataiból az 1992-2005 időszakra - Aktív felszín hőmérséklet (LST) a NOAA képekből - Normalizált Differenciális Vegetációs Index (NDVI) a Kárpátmedence területére - Albedó térképek a NOAA műholdak adataiból ECMWF profilok felhasználásával 2. CORINE adatbázis (Magyarország felszínborítása, FÖMI) 3. ÁESZ erdőnyilvántartás További teendők: - A már korábban elvégzett kutatási eredmények megismerése, azok eredményeinek felhasználása - Mikrometeorológiai mérések végzése, fejlesztése (albedó, sugárzási egyenleg, érdesség stb) - A két független (felszín-bázisú ill. műholdas) becslésből adódó számokat egybevetve, felszínhasználattól függő, területileg bontott felszíni paraméterek meghatározása - Paraméterek beépítése az MM5-be - Modellfuttatások elvégzése, kiértékelése (OMSZ számítógépén, MM5-tel) Publikációk: 3. Magyar Földrajzi Konferencia 2006. szeptember 6-7. Budapest A földhasználat dokumentált magyarországi változásainak hatása az éghajlatra az MM5 finom felbontású modell alapján Poszter + 10 oldalas összefoglaló a konferenciáról megjelenő kiadványba Szemináriumok:
-
5. ERDŐ és KLÍMA Konferencia és a Magyar Meteorológiai Társaság XXXI. Vándorgyűlése (2006. október 25-26-27., Mátrafüred) - 32. Meteorológiai Tudományos Napok (2006. november 23-24., Budapest MTA) Szóbeli beszámolóját megtartotta (dátum): 2007. január 17.
Beszámoló a 2006/2007. tanév I. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Fodor Veronika (2005, doktorandusz) Téma címe: A környezeti hatásvizsgálatok támogatása környezet-monitoring módszerrel Témavezető: Dr. Pájer József A kutatás célkitűzése: A kutatás elsődleges célja a környezeti hatásvizsgálatokat megalapozó monitoring olyan jellegű fejlesztése, amelynek segítségével támogatni lehet a döntéshozást kistérségi szinten, ezáltal gyorsabbá és egyszerűbbé válhatna a helyi fejlesztések engedélyezési folyamata is. A rendszer alkalmazási kísérleteit Paks és környékén végzem. A beszámolási időszakban végzett munka A téma szakirodalmának további tanulmányozása különös tekintettel a jogszabály által meghatározott tartalmi követelményekre. A kistérségben található tervek, koncepciók, stratégiai-, operatív programok helyzetelemzések, felülvizsgálatok és helyzetfeltáró munkarészek adatigényeinek rendszerbe foglalása, az adatigény pontosítása. A környezeti hatástanulmányokkal kapcsolatos gyakorlati elvárások a szakhatóság megítélése szerint résztanulmány technikai résztvevője voltam. A témával kapcsolatban előadást tartottam „A környezeti hatásvizsgálatok módszertani fejlesztése” szimpozion alkalmával. Tanszéki munka keretében terepi felmérést végeztem a Debrecen melletti Konyár és Hajdubagos településeken. A félévben felvett doktori tárgyak lehallgatása a konzultációkon, szemináriumokon való részvétel. További teendők Feladat az újabb begyűjtött adattípusok forrásainak feltárása, azok rendszerezése, a környezetés természetvédelem központi és regionális adatnyilvántartó rendszereinek további tanulmányozása, a területen elhelyezkedő intézmények adatállományainak, az adatátvétel illetve az adat-felvételezés korszerű lehetőségeinek vizsgálata. Publikáció Pájer J., Polgár A. szerk: Térinformatikai alapú környezetbiológiai adatbázis kifejlesztése a Paksi Atomerőmű körzetében. NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. november, 91 p. (Szepes A., Márkus B., Kottyán L., Nagy G., Szepesné S. M., Ecsedi H., Szigeti N., Varga G., Fodor V., Polgár A. /szerkesztő és társszerző a 10 fős szerzői kollektívában/). Előadás A környezeti hatástanulmányokkal kapcsolatos gyakorlati elvárások a szakhatóság megítélése szerint résztanulmány az I/1 jelű kutatási program, 1.1.1 mérföldkő teljesítéséről (I/1.1 jelű projekt, 1.1.1/2 altéma). A környezeti hatásvizsgálatok módszertani fejlesztése (szimpozion), Sopron, 2006. szeptember 14-15. Szemináriumok 1. 2006. szeptember 4-7. „Klímaváltozás a Duna vízgyűjtőterületén és az ebből adódó feladatok” Nyári Egyetem előadásai 2. 2006. október 25. Dr. Szendrődi László: Az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramjai 3. 2006. november 21. Némethné Katona Judit Ph.D. értekezésének nyilvános vitája: A környezet- és természetvédelmi oktatás terepi lehetőségeinek alkalmazása és módszereinek továbbfejlesztése a Máriaremetei-szurdokvölgy példáján. 4. 2006. november 21. Komlóssy József: Vidékfejlesztési és földrendezési koncepció Középés Kelet Európában 5. 2006. december 11. Széll Andrea munkahelyi vitája: Emissziós vizsgálatok használt forgácslapra – az égetés környezeti szempontú értékelése.
6. 2007. január 9. Nagy László szóbeli szigorlata: Génkészlet-megőrzés helye és szerepe a természet-közeli erdőgazdálkodásban 7. 2007. január 11. Csóka Levente szóbeli szigorlata: Nanotechnológia alkalmazása a papíriparban.
Beszámoló a 2006/2007. tanév 1. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Gálos Borbála 1.évf. doktorandusz Téma címe: Az erdő-klíma kölcsönhatás elemzése regionális klímamodell segítségével Témavezető: Prof. Dr. Mátyás Csaba, Dr. Daniela Jacob A kutatás célkitűzése: • Az erdő klimatikus viszonyainak mélyebb megértése a BROOK90 vízháztartási pontmodell segítségével, a felszín feletti folyamatokra koncentráltan. • A klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásának valamint az erdő klímamódosító hatásának vizsgálata Magyarországra vonatkoztatva, regionális léptékben. A beszámolási időszakban végzett munka: 1. Magyar és külföldi szakirodalom gyűjtése • erdő és klíma kölcsönhatása, erdő vízháztartása, intercepció, • erdő parametrizációja klímamodellekben, erdőmodellek, • extrém időjárási események témákban. 2. BROOK90 vízháztartási modell megismerése • A modell felépítése, működési elve, a főbb folyamatok elméleti háttere. • Adat- és paraméterigény, adatszerzési lehetőségek felmérése. • Kimenő adatok, validáció lehetősége. 3. Terepi mérés szervezése • A terepi mérés céljának meghatározása, lehetőségeinek felmérése. • Intercepció mérés megszervezése a Hidegvíz-völgyben. 4. Kapcsolatteremtés • Konferenciákon, szakmai fórumokon, nyári iskolán tájékozódás a klímaváltozással kapcsolatos kutatások eredményeiről, a Magyarországot is érintő projektek célkitűzéseiről, kapcsolatteremtés adatszerzés, lehetséges együttműködés céljából. 5. Tantárgyak • Alkalmazott matematika • Geográfiai ökológia • Környezeti hatáselemzés • 2006. szept. 4-7. Sopron, Climate Change in the Danube Watershed and the Tasks Ahead of Us” Summer School További teendők: • A BROOK90 modell használatával kapcsolatos célkitűzések megfogalmazása, adatszerzés, tesztfuttatások végzése, validálás, ehhez a terepi mérések megkezdése. • Az eredmények térbeli kiterjeszthetőségének vizsgálata, a REMO regionális klímamodellhez történő kapcsolódási lehetőségek felmérése. Publikációk: • Borbála Gálos, Philip Lorenz, Daniela Jacob: Dramatic increase in dry events in Hungary possible? (poszter) ENSEMBLES Workshop, Poiana Brasov, 2006. szept. 12-16. Előadások: • Klímaváltozás – trópusi nyarak Magyarországon? Woodtech Konferencia, Sopron, 2006. szept. 8.
A száraz évek valószínűségének és intenzitásának várható alakulása Magyarországon a 21. században V. Erdő és Klíma Konferencia, Mátrafüred, 2006. okt. 25-27. Szemináriumok: • 2006. nov. 9. Kanadai ösztöndíj - tájékoztató előadás • 2006. nov. 17. Pályázatkészítés tanfolyam – ERFARET szeminárium • 2006. nov. 21. Némethné Katona Judit nyilvános védése • 2006. dec. 11. Pozsgainé Harsányi Mónika szóbeli szigorlata • 2007. jan. 9. Nagy László szóbeli szigorlata •
Beszámoló a 2006/2007. tanévben végzett kutatásokról Hallgató neve: Kocsisné Salló Mária 2006, Esti Téma címe: A táj szintű diverzitás szerepe a lakosság környezettudatosságának erősítésében a Sokoró vidék példáján Témavezető: Kovátsné dr. habil. Németh Mária - Dr. Berki Imre A kutatás célkitűzése: Célom egyrészt a választott táj diverzitásának felmérése, másrészt a helyi lakosság tájhoz való viszonyulásának felmérése. A kapott eredmények alapján egy olyan ismeretterjesztő program összeállítása, amely a lakosság környezettudatosságát erősíti. A beszámolási időszakban végzett munka: • Az elmúlt félévben kezdtem el a kutatásaimat a témában, az irodalmi adatok felkutatásával. A talált cikkek, közlemények, könyvek a következő témakörökbe sorolhatóak: biodiverzitás; tájszintű diverzitás; táj szintű diverzitás felmérésének módszerei; tájértékelés ; a sokorói dombság geomorfológiai, növénytani, állattani, éghajlati sajátosságainak feltárása; a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer táj szinttel kapcsolatos részei; növénytársulások. • A környezettudatos magatartás kialakításának alapjait tanultam a környezetpedagógia tantárgyban, vizsga kötelezettségeimnek eleget tettem. Az általános pedagógia keretében pedig, a nevelés tudományával, a pedagógiai rendszerekkel, elvekkel és értékekkel sajátítottam el. • A paleoökológia tárgy keretében betekintést nyertem a környezettörténeti és régészeti kutatások módszereibe és Magyarországon feltárt lelőhelyeibe. Felvettem a kapcsolatot a vizsgálati területemel régészeti szempontból foglakozó szakemberekkel, a tájt környezettörténeti adatainak feltárása érdekében. • A geográfiai ökológia tárgy keretében a különböző környezeti változzák táj szintű szemléletét sajátítottam el. További teendők: • Jövő félévben az irodalmi adatok felkutatását folytatom és kiterjesztem az angol nyelven megjelent közleményekre is. • A tavasz folyamán elkezdem kutatási területem terepi bejárását, a Sokoró vidék táj szintű diverzitásának vizsgálatát. Publikációk: Cseh S., Kovács N., Kovátsné N. M., Lampert B., Máté M., Salló M.: Társadalmi részvétel és kommunikáció a hatástanulmányok készítésében. In Pájer J. Kovács N. szerk.. A környezetvédelmi engedélyezés követelményei, gyakorlata és a fejlődés iránya NYME-KKKKHV, Sopron, 2006. november pp.: 59-131. Annási F., Cseh S., Kovátsné N.M., Máté M., Lampert B., Perényiné S.A., Salló M.: A társadalmi részvétel tartalmának és gyakorlatának felmérése. In Pájer J. Kovács N. szerk. A kérdőíves megkérdezések végrehajtása ill. az esettanulmányok elvégzése – Mérföldkő zárójelentés NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. április pp.: 35-76 Oktatott tantárgy: Általános Pedagógia; Kovátsné dr. Németh Mária; 15 óra Környezetpedagógia; Kovátsné dr. Németh Mária; 15 óra Paleoökológia/ Kulturtáj és az ember; dr. Jerem Erzsébet; 15 óra Geográfiai Ökológia; Dr. Berki Imre; 15 óra Szemináriumok: 2006. 11. 21. Komlóssy József: Vidékfejlesztési és földrendezési koncepció Közép- és Kelet Európában
Beszámoló a 2006/2007. tanév II. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Lemperger István (kezd. 2004., tsmt) Téma címe: ULF, ELF és VLF tranziensek azonosítása és paramétereik meghatározása neurális hálózat alkalmazásával Témavezető: Dr. Wesztergom Viktor A kutatás célkitűzése: Munkám célja az ELF, ULF, illetve VLF (Extremly, Ultra, illetve Very Low Frequency) regisztrátumokban megjelenő tranziens jelek (pl. whistlerek, Alfvén-hullámok, plazmarezgések) vizsgálata és ezek összehasonlítása az erővonal-rezonanciák következtében kialakuló Pc3 típusú pulzációk paramétereivel (amplitúdó, fázis, polarizáció). A beszámolási időszakban végzett munka: A SEGMA projekt keretében, közel meridionális elhelyezkedésű geomágneses obszervatórium-hálózat mérési regisztrátumait több, geomágnesesen háborgatott időszakra kigyűjtöttem és közös adatbázisba foglaltam. Hasonló típusú adatbázist hoztam létre a Széchenyi István Geofizikai obszervatóriumban rögzített whistler előfordulások adataiból. A két adatrendszert közös időbeli felbontásúra hoztam lehetővé téve a további statisztikai feldolgozást. Alacsony időbeli felbontás idősor esetében sikerült mértéket definiálnom a Pc3 pulzációk azonosítására. Ezt a mértéket felhasználva sikerült bizonyos űridőjárási feltételek mellett kimutatnom a két jelenség (whistlerek és pulzációk) közötti durva korrelációt. További teendők: A nagyobb időbeli felbontású adatsoron különböző űridőjárási feltételek mellett szeretném a fönti statisztikus összefüggést vizsgálni és a továbbiakban a jelenségek közötti vélhető fizikai kapcsolatot felfedni. Publikációk: Á. Kis, A. Koppán, I. Lemperger, T. Prodán, J. Szendrői, J. Verő, V. Wesztergom LONG TERM VARIATION OF THE T GEOELECTRIC ACTIVITY INDEX Proceedings of the XIIth IAGA Workshop
MAVIR ZRt. Részére a Space Weather Hungary Konzorcium által kiadott „Űridőjárás hatásai a villamos energia-hálózat működésére” című tanulmány elkészítésében részt vettem.
Beszámoló a 2006/07. tanév I. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Lesku Katalin (2005, esti tagozat) Téma címe: A fenntartható fejlődés és a környezeti nevelés összefüggései az elemi szintű oktatásban és a tanítóképzésben Témavezető: Dr. Hegedűs Gábor PhD., főiskolai tanár A kutatás célkitűzése: Napjainkban életünket az egyre jobban felgyorsuló élettempó jellemzi. Ez a felgyorsult élettempó hatással van az életmódunkra, a szokásainkra, a környezetünkre egyaránt. Gondoljunk csak a gyorsétkezdék egyre nagyobb forgalmára, a forgalomban lévő autók számának növekedésére, a munkával eltöltött idő megnövekedésére, és ezzel együtt a karrier fontosságára, az egészség, a család háttérbe szorulására, a gyermekvállalás kitolódására. Ezek az életmódunknak olyan nem kívánatos jellemzői, amelyekkel feléljük saját tartalékainkat, szennyezzük környezetünket. Fel kell ismerni, hogy a jelenlegi életmódunk nem folytatható tovább. Szemléletváltásra, a környezeti problémák tudatosítására, a környezettudatos magatartás kialakítására, fejlesztésére, a fenntartható fejlődés feltételeinek a biztosításához szükséges ismeretek elsajátítására van szükség. Az eredményes környezetvédelmi szemléletés tudatformálás nélkülözhetetlen feltétele, hogy kiterjedjen a társadalom minden rétegére, óvodás kortól a felnőtt korig egyaránt. A tudatformálás eszköze a környezeti nevelés, a fenntarthatóságra nevelés, amelynek az oktatás minden szintjén és területén meg kell jelennie. Az 1970-es évek óta – a környezeti nevelés fogalmának a kialakulása erre az időre tehető –a környezeti nevelés sajnos csak a problémafelvetésig és a feltett kérdésekre való válaszok kereséséig jutott el, elsősorban a globális környezeti problémák, a globális felmelegedés terén. A környezettudatos magatartás hatékonyabb formálásához új pedagógusszemlélet kialakítására van szükség. Dolgozatomban vizsgálni fogom, hogy a környezettudatos magatartás hatékonyabb formálását milyen módon tudjuk megvalósítani az elemi szintű oktatásban és a tanítóképzésben egyaránt. Úgy gondolom, ahhoz, hogy olyan környezetben éljünk, ami minden szempontból számunkra megfelelő, fontos, hogy a felnövekvő nemzedékben a környezetvédelem, a környezeti nevelés feladatai tudatosuljanak, és a környezettudatos magatartás életformává alakuljon. A beszámolási időszakban végzett munka: A 2006/2007-es tanév első félévében a következő tantárgyakat vettem fel: 1. Környezeti kémia– Dr. Albert Levente (kritériumtárgy, 0 kredit), 2. Oktatás- és tanuláselmélet – Kovátsné dr. habil Németh Mária (kötelező tantárgy, 5 kredit), 3. Környezet és politika – Dr. Mészáros Károly (választható tantárgy, 4 kredit), 4. Környezeti multimédia – Dr. Kárpáti Andrea (választható tantárgy, 4 kredit). Konferencia részvétel: 1. 2006. augusztus 13-19. között a határon túli magyarok részére megrendezett Projektpedagógia c. továbbképzés – szeminárium: Környezeti és technikai projektek; 2. 2006. szeptember 4-8. között az NYME által szervezett nyári egyetemen – részvétel 3. 2006. október 13-án az Apáczai Napok (a kutatási témámhoz kapcsolódó) előadásain való részvétel; 4. 2006. november 2-3. között Kolozsváron Projektpedagógia továbbképzés tanítóknak; 5. 2006. november 27. Doktorandusz előadások, Budapest; korreferátum: Kollaboratív tanulási környezetek;
Titkári feladatokat láttam el: 1. 2006. augusztus 13-19. között a határon túli magyarok részére tartott Projektpedagógia c. továbbképzés megszervezésében; 2. A 2007. november 8-án megrendezett Kari TMDK megszervezésében, lebonyolításában; 3. Két hallgatói TMDK dolgozat témavezetője voltam, mindkét dolgozat továbbjutott és részt vesz a XXVIII. OTDK Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekcióban; 4. A 2007. április 4-6. között megrendezendő III. Nemzetközi és egyben X. Országos Projektpedagógiai konferencia szervezésében; További teendők: Ph.D tanulmányaim során a kötelező kreditek teljesítése mellett a kötelezően választható és a szabadon választható krediteket a dolgozat témája alapján fogom teljesíteni. Tanulmányozni fogom a tantervelméleti- és a fent említett témához kapcsolódó módszertani kutatásokat. 1. A kutatási témához eddig megjelent irodalmak vizsgálata filozófiai, pedagógiai, pszichológiai aspektusból; 2. Empirikus vizsgálatok elvégzése az elemi szintű oktatásban részt vevő gyermekek körében, valamint a tanítóképzős hallgatók körében; 3. A kapott adatok statisztikai feldolgozása; 4. Az alkalmazott módszerek hatásvizsgálatához újabb empirikus kutatások, megfigyelések elvégzése; 5. Az elemi iskolások számára szakkörök, tanulmányi versenyek megszervezése a kutatási témának megfelelően; 6. Ebben az évben kérdőívek összeállítása és előzetes kipróbálása a gyermekek, pedagógusok, szülők körében; 7. Nevelési programok tanulmányozása; 8. A környezeti nevelés és a projektpedagógia tartalmi és módszertani összefüggéseinek feltárása; 9. A kapott részeredményekből évenként két-három publikáció 10. Angol nyelvtanulás; 11. Konferenciák szervezése, továbbképzések megtartása bel- és külföldön. Publikációk: 1. Lesku Katalin: A Tanítóképzős hallgatók projektjeinek értékelése, In.: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektpedagógia-Projektmódszer VII. p. 115-119, Kecskemét, 2007. 2. Hegedűs Gábor (szerk.): Projektpedagógia - Projektmódszer VII. tanulmánykötet, Kecskemét, 2007. – megjelenése folyamatban, szövegszerkesztési, tördelési feladatok; 3. Lesku Katalin (szerk.): Projektpedagógia - Projektmódszer VIII-IX. tanulmánykötet, Kecskemét, 2007. – megjelenése folyamatban Korreferátumok: 1. Lesku Katalin-Pribelszky Mária: Környezeti és technikai projektek; 2006. augusztus 14. A határon túli magyarok részére megrendezett Projektpedagógia c. továbbképzés 2. Lesku Katalin-Pribelszky Mária-Poór Zoltán: Projektek gyakorlati megvalósítása az elemi szintű oktatásban és a felsőoktatásban, Kolozsvár, 2006. november 2-3. 3. Lesku Katalin: Kollaboratív tanulási környezetek; Doktorandusz előadások, Budapest, 2006. november 27.
Beszámoló A 2006/2007. tanévben végzett kutatásokról Hallgató neve: Márföldi Anna (2006, tanszéki mérnök) Téma címe: Környezeti mérések pedagógiai módszertana középiskolások körében Témavezető: Dr. habil Lükő István A kutatás célkitűzése, menete: • Környezeti mérések irodalmi hátterének áttekintése • Mérési módszertan irodalmi hátterének áttekintése a pedagógus szemszögéből • Országos felmérés a környezetvédelmi szakközép- és szakiskolák körében, a mérési technikák alkalmazásának tükrében • Intézeti műszeres felmérés a meglévő diplomamunkák segítségével • Kapcsolatfelvétel és folyamatos kommunikáció az Innovatív Oktatási Technológiák Kft.-vel • A már meglévő ill. új műszerek mérési módszertanának kidolgozása A beszámolási időszakban végzett munka: A félév során leginkább a különböző szakirodalmak áttekintésére fektettem a hangsúlyt: • • • • • •
Hoczek László: Laboratóriumi és terepi módszerek a környezetvédelmi képzésben. Sopron, 2002 Dr. Lükő István: Környezetpedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2003 Dr. Lükő István: A mérésről pedagógus szemmel. In: SZANE 1978/ dec. száma Szatmáry Zoltán: Mérések kiértékelése.BME egyetemi jegyzet, Bp. 2005 Burger Kálmán: A mennyiségi analízis alapjai: kémiai és műszeres elemzés SOTE, 1999 Kőmives J.(szerk.): Környezeti analitika Műegyetemi kiadó, 2000
Emellett a Környezeti kémia című tantárgy keretében végeztem egy országos felmérést a gyorstesztek használatával kapcsolatban, hogy melyik környezetvédelmi középiskola, milyen gyorsteszteket használ. Sajnos a felmérés sikertelen lett mivel csak a szombathelyi Herman Ottó szakközépiskola és a soproni Roth Gyula Gyakorló iskola adott értékelhető válaszokat. Az eredmények alapján látható, hogy mindkét iskola a környezeti mérőműszerekkel a régió legjobban felszerelt iskolája. További teendők: A fent említett felmérést következő félében szeretném újra elvégezni és kibővíteni más mérési módszerekre is. Valamint további szakirodalmak áttekintésével szeretném bővíteni ismereteimet a témával kapcsolatban. Tavasszal a TDK dolgozatommal részt veszek az országos versenyen. Júliusban a Miskolcon szervezett nemzetközi IGIP konferencián egy poszteres bemutatóra készülök konzulensemmel, ahol is a Tanárképző Intézet Multimédia és Környezet- módszertani Laborját mutatjuk be, angol nyelven. A téma címe: A mérés pedagógiai szerepének bemutatása a Multimédia és Környezet-módszertani Labor bemutatása alapján. Oktatott tantárgy: • Környezeti nevelés és egészséges életmód (42) • Környezeti ergonómia (24) • Pályaorientáció (42) • Oktatástechnológia (15)
Beszámoló a 2006/2007. tanév I. félévben végzett kutatásokról Hallgató neve: Máté Mónika, 2006, esti tagozatos PhD-hallgató Téma címe: A környezetszennyezések környezet-epidemológiai és pedagógiai vonatkozásai a hatásvizsgálatokban Témavezetők: Kovátsné dr. habil Németh Mária, Dr. Dura Gyula A kutatás célkitűzése: Kutatásomban a hulladékok emberi egészségre káros hatásait szeretném felderíteni, ok-okozati összefüggéseket megállapítani, hazai elemzéseket végezni konkrét térségben. A hulladékokkal kapcsolatos környezeti nevelési gyakorlat feltárásával, annak javítására javaslatokat teszek, módszereket dolgozok ki, illetve a kutatás eredményeivel gazdagítom a környezetpedagógia tudományterületet. A beszámolási időszakban végzett munka: Hazai irodalmak felkutatása a környezet-egészségügy, különös tekintettel a hulladékok okozta egészségügyi ártalmakról. Az irodalmak feldolgozásának megkezdése. A fontosabb hazai, nemzetközi egyezmények kigyűjtése a témában, ezek összegzése. Külföldi szakirodalmak, a témával foglalkozó külföldi szervezetek, szakemberek kigyűjtése. További teendők: Az irodalmak további feldolgozása. A mérések, felmérések módszereinek kidolgozása, a mintaterületek kijelölése. Kérdőívek összeállítása, kérdőíves felmérés, illetve a mérések, vizsgálatok lebonyolítása. Az eredmények feldolgozása, összegzése. Publikációk: Annási F., Cseh S., Kovátsné N.M., Máté M., Lampert B., Perényiné S.A., Salló M.: A társadalmi részvétel tartalmának és gyakorlatának felmérése In Pájer J. Kovács N. szerk. A kérdőíves megkérdezések végrehajtása ill. az esettanulmányok elvégzése – Mérföldkő zárójelentés NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. április pp.: 35-76 Cseh S., Kovács N., Kovátsné N.M., Lampert B., Máté M., Salló M.: Társadalmi részvétel és kommunikáció a hatástanulmányok készítésében In Pájer J. Kovács N. szerk.: A környezetvédelmi engedélyezés követelményei, gyakorlata és a fejlődés iránya NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. november pp.: 59-131. Oktatott tantárgy: Általános pedagógia (Kovátsné dr. Németh Mária, 15 óra) Környezetpedagógia (Kovátsné dr. Németh Mária, 15 óra) Környezet-egészségügy (Dr. Dura Gyula, 15 óra) Paleoökológia / Kultúrtáj és az ember (Dr. Jerem Erzsébet, 15 óra) Szemináriumok: Komlóssy József: Vidékfejlesztési és földrendezési koncepció Közép- és KeletEurópában (2006. 11. 21.)
Beszámoló a 2006/2007. tanévben végzett kutatásokról Hallgató neve: Miklós Tamás (2006, esti) Téma címe: Az erdő-, és múzeumpedagógia módszertana az erdészeti erdei iskolai programokban, szerepük a tanórán kívüli oktatásban Témavezető: Kovátsné Prof. Dr. Németh Mária A kutatás célkitűzése: Az erdő-, és múzeumpedagógia kapcsolódási pontjainak feltárása, közös területeinek kijelölése szakirodalom feldolgozása alapján. Módszereik együttes alkalmazása feltételeinek meghatározása. Módszertani program készítése, amelyet erdei iskolák, erdészeti múzeumok is fel tudnak használni a két terület közös alkalmazására. A beszámolási időszakban végzett munka: A félév során elsősorban témám szakirodalmi hátterével kapcsolatos kutatást végeztem, valamint gyakorlati példák kapcsán is foglalkoztam a környezettudatos magatartás kialakításának lehetőségével. Környezetpedagógia című tárgy keretében vizsgáltam a környezetpedagógia fogalmát, segédtudományait és a fenntartható fejlődés fogalmát, feltételeit, illetve témámhoz való kapcsolódását, különös tekintettel arra, hogy az erdő-, és múzeumpedagógia hogyan szolgálhatja a fenntartható fejlődés ügyét. Áttekintettem a környezetvédelmi világkongresszusok témámra vonatkozó fejezeteit. Megvizsgáltam, hogy az erdő-, és múzeumpedagógia milyen módon függ össze a Nemzeti Alaptantervben leírt célkitűzésekkel. Foglalkoztam a környezeti kommunikáció lehetőségeivel, módszereivel, aktuális kérdéseivel. A társadalmi tájékoztatás jellemzőit tanulmányoztam a különböző kommunikációs csatornák megfigyelésével, és nyomon követtem egy erdőket népszerűsítő kiadvány elkészítésének menetét. Készítettem egy összeállítást a „Faanyag energetikai felhasználása” című téma médiában való megjelenéséről. Természetvédelem a XXI. században című tárgy foglalkozásain betekintettem az Európai Unió természetvédelmi szabályozásába, és megismertem a magyarországi Nemzeti Parkokat. Készítettem egy dolgozatot „Natura 2000 területek a Duna mentén” címmel, a hálózat kialakításának elveiről és gyakorlati megvalósításáról, valamint a Duna mentén található területekről. Környezetegészségügy tárgy keretében külföldi szakirodalom alapján vizsgáltam az elővigyázatosság elvét, jelentőségét, bevezetésének nehézségeit hazánkban és a közép-kelet európai régióban. Felhasznált irodalom: A Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Dr. Bándi Gy. – Dr. Faragó T. – Lakosné Horváth A. (1994): Nemzetközi környezetvédelmi és természetvédelmi egyezmények. Roxanne Nyomda, Budapest, 12, 33 p. Demeter András (szerk.) (2002): Natura 2000- Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. ÖKO Rt., Budapest Demeter András (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. ÖKO Rt., Budapest Dr. Faragó T. – Dr. Gyulai I. (szerk.) (1994): Környezet és társadalom közös jövője. Borsodi Nyomda Kft, Miskolc, 9, 89, 109-110 p. Dr. Faragó T. (szerk.) (2002): Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről: a találkozó programja, résztvevői, dokumentumai és értékelése. Passzer Print Nyomda, Budapest, 85, 131 p.
Konrad Lorenz (1994): A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. IKVA Könyvkiadó Kft., Budapest, 26-37 p. Kovátsné Dr. Németh Mária (2006): Legnagyobb erőforrás az oktatás. Tanító 7.sz. 3-5 p. Kovátsné Dr. Németh Mária (Szerk.)(1998): Erdőpedagógia. ATFK Győr Mátyás Cs. (1996): Erdészeti ökológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 15-16 p. Mátyás Cs. (2006): Vándorló Erdők. Természet Világa, 6. sz. 448-450. p. Dr. Pájer József (2002): Természetvédelem az ezredfordulón. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 14-15 p. Rakonczay Zoltán (1998): Természetvédelem. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 18 p. Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest További teendők: A témámra vonatkozó kutatás folytatása, feltárva a jelenlegi helyzetet, lehetőségeket. Az érintett intézmények (iskolák, múzeumok) körében való felmérés az erdő-, és múzeumpedagógiai módszerek ismeretéről, felhasználásáról az oktatásban. A hazai és külföldi szakirodalom további tanulmányozása, és a részletes kutatási terv összeállítása. Szemináriumok: 2006. november 21. NYME – Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Némethné Katona Judit “A környezet- és természetvédelmi oktatás terepi lehetőségeinek alkalmazása és módszereinek továbbfejlesztése a Máriaremetei-szurdokvölgy példáján” című Ph.D. értekezésének nyilvános vitája.
Beszámoló a 2006/2007. tanév 1. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Perényiné Somogyi Angéla; 2005. esti tagozatos PhD-hallgató, főiskolai tanársegéd Téma címe: A fenntarthatóság ökológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásai Témavezető: Kovátsné dr. habil Németh Mária tanszékvezető főiskolai tanár, Környezetpedagógia Doktori Program vezetője A kutatás célkitűzése: A fenntarthatóság ökológiai, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásainak komplex vizsgálatával a közoktatás diákjainak környezettudatos szemléletének formálása, ezen keresztül a szülők, a civil lakosság attitűdjeinek pozitív irányba történő formálása és a pedagógus hallgatók szemléletének kialakítása. A beszámolási időszakban végzett munka: • a témához kapcsolódó külföldi és hazai szakirodalom feldolgozása • tantervi anyagok mélyelemzése • hazai és nemzetközi működési- és programpéldák összegyűjtése, melyek a fenntartható működéssel kapcsolatosak • Környezeti erőforrás-gazdálkodási és –védelmi Kooperációs és Kutatási Központ Kovátsné dr. habil Németh Mária által vezetett „Társadalmi részvétel és kommunikáció a hatástanulmányok készítésében” című alprojektben való részvétel • Tanulmányúton való részvétel 2006. júliusában Graz-ban; az ausztriai hulladékkezelési gyakorlatának, a lakosság bevonásának, szemléletformálásának tanulmányozása • Tanulmányúton való részvétel Arnsbergben 2006. szeptember 25-30. között; az erdei iskoláztatás németországi gyakorlatának tanulmányozása • Részvétel a „Klímaváltozás a Duna vízgyűjtő területén” angol nyelvű tanácskozáson Előadások: • A fenntarthatóság pszichológiai vonatkozásai, PhD Konferencia, NYME-AK Győr, 2006. 11. 06. • A fenntarthatóság ökológiai és pszichológiai alapjai; Magyar Tudomány Napja Doktoranduszok Fóruma, Miskolci Egyetem, 2006. 11. 09. További teendők: • a témához kapcsolódó külföldi (osztrák, német és angol) szakirodalom további feldolgozása • a közoktatás tantervi követelményeinek megfelelő környezettudatos felkészítés megjelenésének elemzése a tanárképzés pedagógiai és pszichológiai tárgyaiban, dokumentumaiban • konferenciákon való részvétel • a kutatómunka eredményeinek publikálása • tanulmányutakon való részvétel Publikációk (2006/2007. tanévben): • Annási F., Kovátsné N. M., Perényiné S. A.: A civil részvétel támogatásának oktatási technikái In: Pájer J., Kovács N. szerk.: A környezetvédelmi engedélyezés követelményei, gyakorlata és a fejlődés iránya NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. november pp.: 131-142. • Annási F., Cseh S., Kovátsné N. M., Máté M., Lampert B., Perényiné S. A., Salló M.: A társadalmi részvétel tartalmának és gyakorlatának felmérése In: Pájer J.,
Kovács N. szerk.: A kérdőíves megkérdezések végrehajtása ill. az esettanulmányok elvégzése – Mérföldkő zárójelentés NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. április pp.: 35-76. Előadások: • A fenntarthatóság pszichológiai vonatkozásai, PhD Konferencia, NYME-AK Győr, 2006. 11. 06. • A fenntarthatóság ökológiai és pszichológiai alapjai; Magyar Tudomány Napja Doktoranduszok Fóruma, Miskolci Egyetem, 2006. 11. 09. Oktatás: • Oktatás- és tanuláselméletek (Kovátsné dr. Németh Mária), 15 óra • Környezet és politika (Dr. Mészáros Károly), 15 óra • Környezetegészségügy (Dr. Dura Gyula), 15 óra • Környezetpszichológia (Dr. Dúll Andrea), 15 óra • Környezeti hatáselemzés (Dr. Pájer József), 15 óra
Beszámoló a 2006/2007. tanév 1. félévében végzett kutatásokról 1. Általános adatok: 1.1 Hallgató neve: Polgár András, 2005., esti doktorandusz hallgató (NYME – EMK - Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola, K1 Biokörnyezettudomány) 1.2 Téma címe: Környezeti hatásértékelés a környezetközpontú irányítási rendszerekben 1.3 Témavezető: Dr. Pájer József tanszékvezető egyetemi docens 2. A kutatás részletezése 2.1 A kutatás célkitűzése: Kutatásom célja a környezeti hatótényezők feltárása során az azonosítás és értékelés vizsgálata, mely környezettudományi alapját képezi a környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) kiépítésének. Elemezni kívánom a jelentős hatótényezők kiválasztásának magját jelentő értékelési módszerek lehetőségeit és használhatóságukat a KIR céljai és követelményei szempontjából. A vizsgálatok és elemzések eredményeként, módszertani fejlesztést kívánok elérni, javaslatot teszek a meglévő értékelési eljárások javítására és kibővítésére. 2.2 A beszámolási időszakban végzett munka: Irodalmazás: A kutatás első fázisában a szakirodalom elemzésével kívánom felmérni a nemzetközi ajánlásokat, a hazai alkalmazás tapasztalataiból leszűrhető követelményrendszert. A fenti cél elérése érdekében igyekeztem felkutatni a rendelkezésre álló, témában született nyomtatott és elektronikus formátumú tanulmányokat, cikkeket. A szakirodalmi vizsgálatok a kapcsolódó jogszabályok és szabványok felkutatását is magukba foglalták, melyek értékelését gyakorlati szakemberek kritikai észrevételeinek összegyűjtésével kezdtem el. Továbbléptem a KIR rendszerek auditálására vonatkozó irodalmak tanulmányozása felé is. Vizsgálatok, részeredmények: A kutatásba bevonni kívánt vállalatok kiválasztása, pontosítása megtörtént. A kezdeti kapcsolatfelvétel elindult. Az őszi félévben több céglátogatáson vettem részt, ahol az egyes vállalatok környezeti menedzsment rendszerét ismerhettem meg. A céglista részletesen a szemináriumok között található. Tanulmányoztam a látszólag kisebb környezeti jelentőséggel bíró szervezetek lehetőségeit a KIR bevezetése és fejlesztése szempontjából. Ennek kapcsán főként a banki szféra környezeti hatásait vizsgáltam meg az irodai környezetvédelem és az etikus befektetési alapok témakörét illetően. Részletesen a publikációk között található meg a munkám eredménye. A félév során összeállítottam egy oktatási segédanyagot „Környezetvédelmi auditálás és tanúsítás” tantárgyból okl. környezetmérnök hallgatók számára. 2.3 További teendők: A hazai alkalmazás tapasztalatait kérdőívek és személyes interjúk elvégzésével kívánom tovább mélyíteni. (Közeljövőben megcélzott vállalatok: Denso Manufacturing Ltd., Linde Gas Rt., Autolív Kft.) Esettanulmányokként elsősorban az NYME – Környezeti Erőforrás Gazdálkodási és Védelmi Kooperációs Kutatási Központ (KKK) tagszervezetei által kialakított
környezetirányítási rendszerek, követelmények és a gyakorlat vizsgálatát tervezem. A meglévő környezeti értékelési módszerekkel való összehasonlítás, továbbá ezek finomítási lehetőségeinek feltárása után, a fentiek alapján az értékelési problémákat kívánom megállapítani. Vizsgálni szándékozom a közvélemény bevonásának módszereit és tapasztalatait, a hatóságok szakmai vélekedését, a természeti és az épített környezet védelmét szolgáló szakmai követelményekkel való összhang szintjét. 2.4 Publikációk: 1. Nagy T., Pájer J., Polgár A., Samu L.: Környezetvédelmi teljesítményértékelési alaptanulmány II. ütem. NYME-EMK Környezet- és Természetvédelmi Tanszék, Sopron, 2006. június 81 p. 2. 1. Kovács N., Nagy T., Polgár A., Pájer J., Szász S.: A környezeti hatásvizsgálatok és a társadalmi részvétel követelményei a beruházásfinanszírozás fejlesztésében NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. november 49 p. 3. Pájer J., Polgár A. szerk: Térinformatikai alapú környezetbiológiai adatbázis kifejlesztése a Paksi Atomerőmű körzetében. NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. november, 91 p. (Szepes A., Márkus B., Kottyán L., Nagy G., Szepesné S. M., Ecsedi H., Szigeti N., Varga G., Fodor V., Polgár A. /szerkesztő és társszerző a 10 fős szerzői kollektívában/). 4. Polgár A. szerk: Biomonitoring módszer alkalmazási lehetőségei a sugárterhelés vizsgálatára. NYME-KKK-KHV, Sopron, 2006. november, 220 p. 2.5 Előadások: 1. 2006. szeptember 14-15.: A környezeti hatásvizsgálatok módszertani fejlesztése szimpozion, Sopron, Környezeti Erőforrás-gazdálkodási és –védelmi Kooperációs Kutatási Központ a. Mintaterületi alapvizsgálatok b. A környezeti teljesítményértékelés és a KIR alkalmazásának fejlesztése 2.6 Oktatás: A félévben felvett tárgyak: 1. Környezeti kémia (5 kredit) 2. Öko-biokémia alapjai (4 kredit) 3. Környezeti hatásértékelés (4 kredit) 4. Kutatási terv részarányos teljesítése 2.7 Szemináriumok: 1. 2006. május 5.: Zöld hatósági konzultáció: vállalati környezeti teljesítményértékelés hatósági jóváhagyásának témaköre (Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szombathely) 2. 2006. június 26.: NYME - Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola – Ph.D. értekezés nyilvános vitája: Vityi Andrea: A szelektív hulladékgyűjtés humán vonatkozásainak vizsgálata - a vizsgálati módszerek értékelése, új módszerek fejlesztése 3. 2006. szeptember 11.: Céglátogatás az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél cégbejárás és szakmai klub, Győr - Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) 4. 2006. szeptember 14-15.: A környezeti hatásvizsgálatok módszertani fejlesztése szimpozion, Sopron, Környezeti Erőforrás-gazdálkodási és –védelmi Kooperációs Kutatási Központ 5. 2006. október 13.: Az integrált irányítási rendszerek kialakulása és helyzete, Budapest, ÖKOTECH 6. Nemzetközi Környezetvédelmi és Kommunális
Szakkiállítás - Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET), EOQ MNB Környezetvédelmi Szakbizottság 6. 2006. október 19.: XI. KÖVET Konferencia 2006. – Versenyképesség és felelősség (a termék fogalmának újragondolása) – CSR témakör 7. 2006. október 26.: Céglátogatás a DUNAPACK Zrt.-nél és a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél - cégbejárás és szakmai klub – Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) 8. 2006. október: NYME - Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola – Ph.D. értekezés munkahelyi vitája: Ivelics Ramon: Minirotációs energetikai faültetvények termesztéstechnológiájának és hasznosításának fejlesztése 9. 2006. december 4.: NYME – „Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata” Doktori Iskola – Ph.D. értekezés nyilvános vitája: Kópházi Andrea: Alkalmazott menedzsment és hatékonyság összefüggései az Erdészeti Részvénytársaságok gyakorlatában 10. 2006. december 11: NYME - Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola – Ph.D. értekezés munkahelyi vitája: Széll Andrea: Emissziós vizsgálatok használt forgácslapra - az égetés környezeti szempontú értékelése
Beszámoló a 2006/2007. tanévben végzett kutatásokról Hallgató neve: Ragoncza Ádám (2005; esti) Téma címe: Biogáztermelésből visszamaradt melléktermékek hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata ökoenergetikai technológiákban Témavezető: Dr. Marosvölgyi Béla A kutatás célkitűzése: Biogáz fejlesztés során az anaerob fermentáció fő produktuma - az értékes biogáz - mellett nem elhanyagolható mennyiségű fenéktermék (zagy) is keletkezik, melynek azonnali, közvetlen hasznosítása nem megoldható. Ezt sem az anyag struktúrája, sem jogszabályok nem teszik lehetővé. A kutatás célja olyan, a biogázfejlesztés technológiájába illeszkedő eljárás felkutatása, mely a keletkező fenékterméket a további felhasználásra alkalmassá teszi. A beszámolási időszakban végzett munka: Az elősző félévben Dr. Tompos Endre: „Vegyipari műveletek a szennyvíztisztításban” című tantárgya során megszerzett tudásra alapozva az elmúlt félévben megterveztünk és kiviteleztünk egy kísérleti hodrociklont, mellyel a következő félévben a vizsgálataimat fogom végezni. A kísérleti fázisbontó hidrociklont egy kisminta vizsgálatokra alkalmas biogáz laboratórium kapacitásához mérteztük. A kísérleti szakaszban a hidrociklont szakaszos üzemben kívánjuk üzemeltetni, amikor az adagoló tartályban a fermentorokból kikerült kb. 300 l szuszpenziót kell besűríteni egy munkafolyamatban. Ezért egy egyszerű fordított U alakú tartót terveztünk, amely tartja a hidrociklont. Az örvénykereső cső, azaz a felső termék áramcsöve meg van hosszabbítva úgy, hogy a két termék azonos magasságban távozik, így 2 db tartályt lehet alájuk helyezni. A tartályokat célszerű kerekekkel ellátott „kiskocsikra” tenni, így egyszerű az anyagmozgatás. Az anyagáram vázlata az 1. ábrán látható.
1. ábra: a hidrociklon anyagárama
A feladott 300 l szuszpenzió, várhatóan az 1. táblázat szerinti mennyiségben oszlik meg a két hordóban, az Apex átmérője függvényében. 1. táblázat: a sűrített és híg fázis megoszlása Apex átmérője
Alsó kifolyás (Apex)
Felső kifolyás (Vortex finder)
7 mm
11,1 liter
288,9 liter
14 mm
88,5 liter
211,5 liter
Látható, hogy a sűrített zagy mennyisége lényegesen kisebb, így ide kisebb tartályt célszerű helyezni. Jelen körülmények között a ciklon alkalmazásával és rendszerbe iktatásával megvalósítható a biogáz laboratóriumban keletkező melléktermék fázisbontása, lehetőséget nyújtva a szilárd frakció komposztálására, valamint a nedves frakció kiöntözésére. A vizsgálatokat várhatóan február hónapban kezdjük. További teendők: A fázisbontó vizsgálatok megkezdése vizsgálati terv alapján. 3 kifolyás, 3 alapanyag, 3 sebesség adja majd várhatóan a vizsgálati eredményeket. Előadások: Ragoncza Á.: Új lehetőségek és műszaki megoldások a laboratóriumi biogázkihozatali vizsgálatok terén; XXXI. MTA AMB konferencia; 2007.január 23. Gödöllő Szóbeli beszámolóját megtartotta (dátum):2007.01.23.
Beszámoló a 2006/2007. tanév 1. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Salánki Orsolya III. évf. nappali (kezdés éve: 2004.) Téma címe: A környezeti elemek állapotával, védelmével kapcsolatos tananyag vizsgálata Témavezető: Dr. Stark Magdolna A kutatás célkitűzése • A környezeti állapotról nincs tudományosan is rendszerezett ismerete a pedagógusoknak • A fenti témák tananyaga nem mindig igazodik az adott iskolafokozat általános és tantárgyi követelményeihez, a tanulók életkori sajátosságaihoz, pszichológiai jellemzőihez • Annak vizsgálata, hogy a kívánatos állapotokhoz hogyan igazodik az alap- és a középfokú oktatás tananyaga, hol és milyen tantárgyban jelennek meg ezen környezeti elemek „környezettudományi szempontú” ismertetései A beszámolási időszakban végzett munka : Kutatással kapcsolatban • a témával kapcsolatos irodalmak feldolgozása • a felmérésben részt vevő iskolák felkérése • a NAT vonatkozó részeinek csoportosítása • attitűdvizsgálat témaköreinek és kérdéseinek megfogalmazása • tankönyvvizsgálat kérdőív véglegesítése Egyéb • oktatott tárgyak: kémia, oktatásmenedzsment • második idegen nyelv tanulása További teendők • kérdőív összeállítása, szórása, begyűjtése • adatok feldolgozása • értékelés • szigorlatra készülés
Beszámoló a 2006/2007. tanévben végzett kutatásokról Hallgató neve: Szulcsán Gábor (2006, esti doktorandusz) Téma címe: A feketenyár génmegőrzése a Duna-Tisza közi homokhátságon. Genetikai módszerekkel ellenőrzött mag és dugványtermesztő ültevény létesítése.
Témavezető: Dr. Borovics Attila A kutatás célkitűzése: A Duna-Tisza közi homokhátsági területeken lévő feketenyár génmegőrzése. Feketenyár mag és dugványtermesztő ültetvény létesítése a természetes populációk fajazonosságának és genetikai változatosságának megismerése, a megőrzés érdekében. A beszámolási időszakban végzett munka: 2006-ban, a Duna-Tisza közi homokhátságon felderítettem a jellemző feketenyár előfordulási helyeket. Az erdészet, erdészkerületek alapján körzeteket alakítottam ki. A körzeteken belül törzsfákat jelöltem (eddig 53 db-ot). A jelölt törzsfákról leírólapot készítettem. Az első 53 törzsfáról a leírással egy időben hajtásokat gyűjtöttem, melyet megküldtem vizsgálatra az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kutatóállomására és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Erdészeti Osztályára. A begyűjtött minták egy részét a KEFAG Zrt Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ kísérleti csemetekertjében dugványoztam, belőlük gyökeres dugványokat neveltem (362 db csemetét sikerült megnevelni). A vizsgálatra beküldött mintákat izoenzim vizsgálatokkal vizsgálták és a jelölt 53 törzsfából 50 db fekete nyárnak minősített az OMMI, 3 jelölt egyed hibridnek bizonyult. További teendők: A továbbiakban folytatom a törzsfák jelölését és a hajtások begyűjtését. A csemetekertben megnevelt csemetéket 2007-tavaszán elhelyezem a KEFAG Zrt, Csalánosi géngyűjteményében Szóbeli beszámolóját megtartotta: 2007.január.18.
Beszámoló a 2006/2007. tanév I. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Tirászi Ágnes II. évf. doktorandusz Téma címe: Országos és EU tájvédelemhez kapcsolódó stratégiák helyi szintű érvényesülésének vizsgálata Témavezető: Konkolyné Dr. Gyuró Éva A kutatás célkitűzése: A tervezett doktori téma azt célozza, hogy védett és nem védett területen egyaránt feltérképezze a helyi-és a tágabb szintű stratégiák ismertségét, azok alkalmazását a kijelölt mintaterületeken, továbbá hatásukat a tájváltozási folyamatokra. Ezzel együtt a kutatás célkitűzései közt szerepel a helyi területhasználók igényeinek, törekvéseinek felmérése, mely révén megpróbálom felderíteni az alulról jövő és fentről kezdeményezett stratégiák találkozását. A beszámolási időszakban végzett munka Tájvédelemmel, tájgazdálkodással összefüggő programok vizsgálata, célprogramok megoszlása Területi elemzések, megyei eloszlások vizsgálata Alkalmazható indikátorok felállítása az összefüggések vizsgálatához Statisztikai adatsorok frissítése megyékre és a mintaterületekre vonatkozóan településsorosan az összefüggések vizsgálatához Adatsorok frissítése További teendők Kutatási előzmények összefoglalása (programok nyomonkövetése az EU-ban és hazánkban, útmutatók,alkalmazott indikátorok) Megalapozó tanulmányok elemzése a programok kidolgozásához Helyi részvétel a programokban, részvételen alapuló tervezés Összefoglaló az EU-ban ajánlott és alkalmazott indikátorokról, a hazai helyzettel való kapcsolat Publikációk: Folyamatban beszámoló a soproni tájszemináriumról, előadás összefoglaló Oktatás: környezettervezés gyakorlat, 2 óra+konzultáció Szóbeli beszámolóját megtartotta (dátum): 2006. Június 14. Megjegyzés: 3rd Landscape Ambassador Seminar, 2-14. November 2006. Slovenia. http://lamb05.overblog.com/ A NYME Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola által szervezett A táj megismerése Tájismereti és tervezési alapok /Európai példák/ című angol nyelvű szeminárium. 2006. október 24-27.
Beszámoló a 2006/2007. tanév I. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Vágvölgyi Andrea (2006., nappali tagozat) Téma címe: Az energetikai faültetvények üzemeltetése és hasznosítása, termőhelyre gyakorolt hatásainak vizsgálata Témavezető: Prof. Dr. Marosvölgyi Béla egyetemi tanár A kutatás célkitűzése: A kutatási téma keretében a termőhely és a termesztett biomassza kereszthatásainak vizsgálatára kerül sor. A vizsgálatok során reményeim szerint fény derül arra, hogy a fás szárú energetikai ültetvények mennyi tápanyagot vesznek ki a talajból növekedésük során, a lehulló avarral mennyi tápanyagot tudunk visszajuttatni a termőhelyre, van-e egyáltalán szükség tápanyag utánpótlásra, ha igen milyen típusú tápanyagokra van szüksége az ültetvénynek. A beszámolási időszakban végzett munka: A kutatás első félévében a témában íródott magyar szakirodalmak felkutatását és feldolgozását kezdtem el. A külföldi irodalom felkutatást is elkezdtem, melyet a következő félévben folytatok és ezek feldolgozása is akkor történik meg. Talajtápanyag vizsgálatokat elkezdtük, újabb vizsgálatok a következő félévben várhatóak. A kutatások mellett megkezdtem a kapcsolatok kiépítést, a témában jártas szakemberek felkutatást. A termőhellyel folytatott kutatásaim mellett részt vettem biogáz, depóniagáz, füstgáz méréséhez kapcsolódó kutatásokban, valamint bioreaktor berendezés üzembe helyezésében, beüzemelésében, mellyel kapcsolatban a vizsgálatok a következő félévben is folytatódnak. Továbbá részt vettem a tanszék oktatási tevékenységében, valamint megszereztem mérnök-tanár diplomamát. További teendők : A külföldi irodalmak felkutatása, feldolgozása. További kapcsolatfelvétel a témában jártas kutatokkal. A mérések és vizsgálatok folytatása. A lehetséges továbblépési utak meghatározása. Publikációk: Vágvölgyi Andrea: A TISZK szerepe, lehetőségei és problematikája. Mérnök-tanári diplomamunka, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Tanárképző Intézet, 2006. október Oktatott tantárgy: Hulladékgazdálkodás 1 óra (gyakorlatok tartása, zárthelyi dolgozatok iratása, javítása) Szennyvízkezelés 1 óra (tantárgy előkészítés) Szemináriumok:
•
Ivelics Ramon doktori disszertációjának házi vitája: A minirotációs energetikai faültetvények termesztéstechnológiájának és hasznosításának fejlesztése 2006.10.03.
•
Tanuljunk Kanadában, Nagy Judit és Bánhegyi Mátyás előadása a Kanadai iskolákról, nyelvtanfolyamokról, továbbtanulásról 2006.11.09.
•
Pályázatírás- Dr. Mogyorósi Péter ERFARET 2006.11.17.
•
Ivelics Ramon doktori disszertációjának nyilvános vitája: A minirotációs energetikai faültetvények termesztéstechnológiájának és hasznosításának fejlesztése 2006.12.13.
•
Nagy László szóbeli szigorlat
Írásbeli szigorlati témája: "Génkészlet-megőrzés helye és szerepe a
Beszámoló a 2006/2007. tanév 1. félévében végzett kutatásokról Hallgató neve: Zagyvai Gergely II. PhD. Hallgató Nappali tagozat Téma címe: Felhagyott területek szukcessziójának vizsgálata, különböző tájakon, eltérő ökológiai adottságok között. Témavezető: Dr. Berki Imre egyetemi docens A kutatás első szakaszának célkitűzése: Célunk, hogy különböző tájakon és termőhelyeken tanulmányozzuk a felhagyott agrárterületeken dominánssá váló fa- és cserjefajokat, elsősorban a szukcesszió későbbi, klimax közeli szakaszaiban, valamint az, hogy feltérképezzük a legjellemzőbb invazív fajok elterjedését a kiválasztott mintaterületeken. A munka során szükséges a mintaterületek jellemző felszínborítási kategóriáinak kialakítása és ezek felhasználása a térképezés során. Célunk továbbá, a felszínborítás változásainak és egyéb antropogén hatások nyomon követése a mintaterületen, történeti térképek és légifotók alapján. A beszámolási időszakban végzett munka: A beszámolási időszakban megkezdődött a mintaterület nagy pontosságú felületmodelljének létrehozása a 1:10 000 méretarányú topográfiai munkatérképek szintvonalai alapján. Folyamatban van a terület talajviszonyait jellemző 1 : 25 000 és 1 : 10 000 méretarányú talajtérképek és a geológiai viszonyokat ábrázoló földtani szelvények beszerzése. A talajtérképek nemcsak az aktuális talajviszonyokat jellemzik, de a talajdegradációs folyamatok feltárását és ábrázolását is lehetővé teszik. Részben megvalósult a vizsgált terület légifotóinak és műholdfelvételeinek beszerzése is, melyek az elmúlt néhány évtized felszínborítási változásairól szolgálnak információval. Tovább folytatódott a témához kapcsolódó hazai tájökológiai és botanikai irodalom feldolgozása. További teendők: A jellemző felszínborítási egységek légifényképek és terepi bejárások alapján való feltérképezését a 2007-es esztendő vegetációs periódusában szükséges elvégezni. A tájléptékű vizsgálatokon belül az egyes borítási egységek jellemző típusainak társulástani jellemzése és összehasonlítása is esedékes a jövőben. Ezekhez a terepi munkákhoz nagy segítséget jelenthet a MTA vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének kezelésében lévő MÉTA adatbázis mintaterületre vonatkozó adatainak beszerzése Publikációk: Zagyvai Gergely (2006): Fás szárú növények gyökérsarjképzése, Erdészeti Lapok 141(9): 277-278. Oktatás: Tájrehabilitáció, heti 3 óra
