2007. ( ) OGY határozata. a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról

…/2007. (… …) OGY határozata a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és az önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához, a következő határozatot hozza: 1. Az Országgyűlés elfogadja a határozat mellékletét képező „Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia” című stratégiai programot (a továbbiakban: Sportstratégia); 2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a) tevékenységében érvényesítse a Sportstratégiában elfogadott, a sport egyes területeire vonatkozó cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat; b) cselekvési programban gondoskodjék a megállapított célok és prioritások megvalósításának mérhető indikátorokat is magában foglaló eszközrendszeréről, valamint arról, hogy a központi költségvetés tervezése során az érintett miniszterek vegyék figyelembe a Sportstratégiában meghatározott célokat; c) négyévente – első alkalommal az Országgyűlés 2010. évi tavaszi ülésszakán – tájékoztassa az Országgyűlést a Sportstratégia megvalósulásáról. 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról szóló 24/1993. (IV. 9.) OGY határozat.

Melléklet a …/2007. (… …) OGY határozathoz

SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA 2007-2020

2007. február

2

TARTALOMJEGYZÉK

I.

SPORT ÉS ÉLETMINŐSÉG – PARADIGMAVÁLTÁS.................................................................................. 5 I.1. I.2. I.3. I.4. I.5.

II.

BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 5 A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE .................................................................................................. 5 A SPORT MINT ESZKÖZ – SPORTOLÓ NEMZET ................................................................................................... 6 SPORTNEMZETI STÁTUSZUNK MEGTARTÁSA ................................................................................................... 7 A SPORT EURÓPAI UNIÓS ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI ............................................................................ 7

HELYZETÉRTÉKELÉS.................................................................................................................................... 10 II.1. 1. 2. 3. II.2. 1. 2. 3.

III. III.1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. III.2. IV. IV.1. 1. 2. 3. IV.2. 1. 2. 3. IV.3. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A SPORT EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE ................................................................................................... 10 Iskolai testnevelés és diáksport .................................................................................................................... 10 Szabadidősport............................................................................................................................................. 11 Versenysport, utánpótlás-nevelés................................................................................................................. 11 A SPORTOLÁST BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK ......................................................................................... 12 Létesítményellátottság.................................................................................................................................. 12 Finanszírozási rendszer ............................................................................................................................... 13 A sport szervezetrendszere ........................................................................................................................... 14 JÖVŐKÉP ÉS CÉLRENDSZER .................................................................................................................. 18 A SPORTPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI .......................................................................................................... 18 Az életminőség javítása................................................................................................................................ 18 A sport kapcsolatrendszereinek fejlesztése .................................................................................................. 19 Egészséges társadalom ................................................................................................................................ 19 A sport és a tudástársadalom összekapcsolása............................................................................................ 19 Harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztése ............................................................................ 20 A sport, mint innovatív tényező – a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése...................................... 20 A nemzeti és közösségi identitás erősítése.................................................................................................... 21 Esélyegyenlőség ........................................................................................................................................... 21 STRATÉGIAI CÉLOK A SPORT EGYES TERÜLETEIN .......................................................................................... 22 A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA, A FEJLESZTÉS IRÁNYAI....................................................... 22 FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A SPORT FŐ TERÜLETEIN ............................................................................................ 23

Az iskolai testnevelés és a diáksport fejlesztése ........................................................................................... 23 A szabadidősport fejlesztése......................................................................................................................... 26 A versenysport fejlesztése............................................................................................................................. 28 A SPORT FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE .......................................................................................... 33 Létesítményhelyzet ....................................................................................................................................... 33 Finanszírozási koncepció............................................................................................................................. 35 A szervezeti rendszer korszerűsítése ............................................................................................................ 38 A SPORT INNOVATÍV ELEMEI – INNOVÁCIÓS HÁLÓ ........................................................................................ 41 Sportegészségügy ......................................................................................................................................... 41 Oktatás, képzés, továbbképzés, szakképzés - a szaktudás............................................................................. 42 Sporttudomány ............................................................................................................................................. 43 Sportmenedzsment, sportmarketing ............................................................................................................. 44 A sport kapcsolatrendszerei ......................................................................................................................... 45 Versenyképesség és foglalkoztatottság......................................................................................................... 45 Nemzeti Sportinformációs Rendszer ............................................................................................................ 46 Sportkommunikációs stratégia ..................................................................................................................... 47

3

9.

A SPORT ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM KAPCSOLATA ......................................................................... 48

AZ EURÓPA TANÁCS ÁLTAL KIADOTT SPORTETIKAI KÓDEX KIMONDJA, HOGY:........................... 48 10. Esélyegyenlőség............................................................................................................................................... 49 IV.4. HAZAI RENDEZÉSŰ VILÁGVERSENYEK ÉS ESEMÉNYEK.................................................................................. 49 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS ............................................................................................................................................. 52 RÉSZLETES INDOKOLÁS .............................................................................................................................................. 52

4

I.

SPORT ÉS ÉLETMINŐSÉG – PARADIGMAVÁLTÁS I.1.

BEVEZETÉS

Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát, amely megítélésünk szerint helyes. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. Minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, csoport, egyén képes. Mindezt leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó – nem csak pénzügyi – támogatása révén érhetjük el. E témakörben folytatott kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a sport életünk elidegeníthetetlen tevékenysége, amely támogatásra érdemes, támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére hatékony megoldásokat kínál. A mindenkori kormányzatnak, a gazdaság szereplőinek, irányítóinak, résztvevőinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a stratégia megalkotóinak legfontosabb célkitűzése az, hogy a sport legyen mindenki szenvedélye! I.2.

A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE

Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához. A kiemelkedő sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, ami erősíti a társadalmi kohéziót. A sport üzleti funkciója sem elhanyagolható, számos országban egyre nagyobb szeletét képezi a sportgazdaság az állami bevételeknek. Érdemes megvizsgálni egy példán keresztül, hogy a „sportos” életmódnak milyen pozitív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. A sportoló lakosság arányának 24 %-ra történő növelése csaknem 6 milliárd Ft megtakarítást eredményezhet csupán a táppénz kiadások terén. Emellett csökkennek az orvosi ellátás, valamint a gyógyszerár támogatás költségei, az összgazdasági termelési növekedés terén pedig a kieső napok száma jelentősen csökken. Az egészségesebb társadalomnak magasabb a termelékenysége, növekszik a produktivitás.

5

A „sportgazdaság” becsült árbevétele* hazánkban évi 350 milliárd forint, mely a korábbi évekhez viszonyítva piacbővülést mutat. Az állami költségvetésbe a sportszektorban nyereségesen működő cégek által 2,1 Mrd Ft társasági adó kerül, a végső sportfelhasználás révén pedig 60 Mrd Ft ÁFA. Jelentős tételnek tekintendő a sportban foglalkoztatottak SZJA-ja, mely meghaladja éves szinten a 10 Mrd Ft-ot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető, a nemzetgazdaság árbevételének 0,9 %-át e szektor termeli. A sportvállalkozások több mint 25 ezer embernek adnak főállásban megélhetést. A sportban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, legalább 23 000 fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9 %-a. Jelenleg viszonylag kevés az olyan sportot ösztönző kedvezmény, támogatás, amit az ágazatban tevékenykedők igénybe tudnak venni. Hiányoznak a sportpiacot élénkítő, a hátrányos helyzetű rétegek sportolását segítő megoldások. A sport szponzorálását vállalók köre igen változó, a szponzorációs gyakorlat a nemzetközi mintáktól lényegesen eltér. I.3.

A SPORT MINT ESZKÖZ – SPORTOLÓ NEMZET

A legtöbb civilizációs betegség kialakulása a helytelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra is visszavezethető. Amíg az életkor, a nem, a genetikai sajátosságok az egyén által nem befolyásolható tényezők, addig vannak egyéb – magatartásbeli, biológiaiés szociális faktorok, amelyek módosíthatók, sőt módosítandók. Az elhízás§ felnőtt- és gyermekkori formája mindinkább szélesebb rétegeket érint szerte a világon, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent. Az elhízás elleni harc leghatékonyabb és legköltségkímélőbb eszköze a mindennapos testmozgás. A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe. Ugyanakkor a magyar sport jelenleg „féloldalas”: míg a versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat, s részben ennek eredményeként rendkívül rossz az egészségi állapota. A magyarok sportban való aktív részvétele lényegesen alacsonyabb, mint Európa más országaiban, a kelet-közép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Sajnos nem használjuk ki azt, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 – ban „Health and development through physical activity and sport” címmel kiadott dokumentumában megállapításra került, miszerint minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben!

*

Jelen értelmezés szerint a sportgazdaságot a sporttal foglalkozó vállalkozások (sportvállalkozások, sportcikk kereskedők és sporteszközgyártók) közül a társasági adóbevallást benyújtók alkotják. (A Stv. szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység.) § Összesített eredmények alapján a túlsúlyos gyermekek aránya Európában kb. 14–22%, az elhízottak aránya pedig 9–13%-ra tehető. Ezen információk figyelembevételével a 2020-as évre adott prognózis szerint a felnőtt lakosság jelentős része szenved majd obezitásban.

6

A Sportstratégiában megfogalmazott jövőképet úgy alakítottuk ki, hogy Magyarország – sportnemzet státuszának megőrzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva – belátható időn belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, s ezáltal: • javítsuk a magyar polgárok életminőségét; javulást érjünk el a népegészség terén; • életvezetési és problémamegoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; • hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; • növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; • csökkentsük az egyenlőtlenségeket, s ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához. I.4.

SPORTNEMZETI STÁTUSZUNK MEGTARTÁSA

A versenysport sikerességének fenntartása az alábbi célok elérésében nyújt jelentős segítséget: • egyrészt erősödik általa a nemzet önbecsülése; • másrészt növekszik az ország ismertsége, turisztikai vonzereje; • harmadrészt közvetetten javul az ország általános megítélése; • negyedrészt az állampolgárok számára megfelelő magatartási példákat közvetít. A magyar sport az egyetemes magyar kultúra része. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán leggyakrabban – Nobel-díjas tudósaink mellett – az ország kiemelkedő eredményeket produkáló sportját emlegették értékként, amelyet „magunkkal vittünk” az Európai Unióba. Az Európai Sport Charta és a Sport Etikai Kódexe alapján váljon minden olyan sportoló, tanár, edző, versenybíró, sportszakember, sportvezető, sportorvos a magyar fiatalok példaképévé, aki: • tevékenységével hozzájárul az egyén és társadalom fejlődéshez; • eredményeivel, magatartásával hozzájárul a sport önkéntes és mozgalmi jellegének fejlesztéséhez; • nem csak a sportban, hanem más terület(ek)en – a tanulásban, oktatásban, kultúrában, az egészségügyben, szociális területeken, a település- és területfejlesztésben, a környezetvédelemben, a művészetekben – is kimagaslót alkot; • fizikai és erkölcsi integritásával képes a sportolói lét szimbólumát megtestesíteni, a sport integráns helyét a társadalmi-kulturális fejlődésben biztosítani; • sportolói tevékenységét megingathatatlanul a fair play által képviselt etikai elvekre mint zsinórmértékre építi, mely magába foglalja egyrészt a barátság eszméjét, mások tiszteletben tartását, a megfelelő szellemű játékot, másrészt a csalás, a szabályok kijátszása, a doppingszerek használata. I.5.

A SPORT EURÓPAI UNIÓS ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI

A közigazgatáson belül a sport önálló nemzetközi kapcsolatrendszert tart fent. Ezeket a kapcsolatokat a sport és a külpolitika kettőssége jellemzi, mivel a sporttal kapcsolatos nemzetközi tevékenység egyfelől a Magyar Köztársaság külpolitikai 7

kapcsolatrendszerébe ágyazódik, másfelől azonban igazodik a sportigazgatás szakmai igényeihez, valamint feladata, hogy lehetőségei szerint e téren is támogassa a sportszervezeteket céljaik elérésében. A magyar állami sportigazgatás ezért aktívan részt vesz a sport területén működő nemzetközi szervezetek munkájában, illetve ösztönzi az autonóm civil sportszakigazgatási szerveket is a nemzetközi szabályozási feladatok átültetésében. 1. Európai Unió

Az EU elsődleges joganyagának jelenleg nincs kompetenciája sport kérdésekben, a sport azonban, mint gazdasági tevékenység, rendkívül nagy területeket fog át, így számos közösségi jogszabály közvetett módon vonatkozik rá. A sportnak éppen ezért óriási szüksége van arra, hogy magasabb szintre kerüljön az európai politikában, s így megmaradjanak értékei, specifikussága, sajátos szervezete, amint ezt már a 2000-es Nizzai Nyilatkozatban meghatározta az Európai Tanács. Jelenleg nem fordíthatók uniós források a versenysport támogatására, azonban támogat az EU olyan kiemelt társadalmi célokat, mint az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió, az egészségmegőrzés, melyek eléréséhez a sport mint eszköz felhasználható. Az Európai Unió népegészségügyi programja például fontos szerepet szán a lakosság testedzése gyakorlattá válásának, elterjesztésének. Ezek a célok egyre inkább megjelennek a sportpolitika tervezése során, elsősorban magától értetődő jelentőségük miatt. E célok érdekében a magyar sportigazgatás aktívan részt vesz a hazai egyeztetésben (az EKTB illetve az NFT téma szerint illetékes munkacsoportjaiban) valamint a Bizottsággal és a többi tagállammal folytatott megbeszélésekben. Ez a folyamat vezet oda, hogy megszülessenek majd azok a közösségi jogszabályok vagy irányelvek, amelyek az európai sport számára valós megoldásokat hoznak, s amelyek alapján pályázati források nyílnak meg a közösségi dimenziót felmutató sport projektek előtt. A sportfinanszírozást – különösen a versenysport finanszírozását – az EU a tagállamok hatáskörében. Kiemelten kezelt terület viszont az elmaradott térségek felzárkóztatása, a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése, valamint a határokon átnyúló együttműködés, ezekhez a sportpolitikának és sportirányításnak is kapcsolódnia kell. A sport kapcsolódási pontjain keresztül – oktatás, ifjúság, egészségmegőrzés, munkahelyteremtés, turizmus – az európai uniós forrásokból közvetetten a sportfejlesztés céljai is támogatáshoz juthatnak. Ehhez fejleszteni kell a hazai sportszféra forrásfelszívási (abszorpciós) képességét, amiben az állami sportirányításnak katalizátor szerepet kell betöltenie. Emellett a versenyképesség fenntartása érdekében szükség lehet a korábbinál hatékonyabb állami forrásbevonásra. 2. Európa Tanács

Az ET 48 tagországot magába tömörítő kormányközi szervezet, amely az EU-tól független és elsősorban kulturális, emberi jogi és egyéb szociális témákban ösztönzi a tagállamok együttműködését. Az ET legmagasabb döntéshozó szerve a Miniszterek Bizottsága, amelynek munkáját sport területen három szakmai bizottság segíti. Ezek munkájában az állami sportigazgatás aktívan részt vesz. • A 2007-ben létrejövő Sport Részegyezmény koordinációs szervezete (volt CDD, Sportfejlesztési Bizottság) amely alapvetően sportpolitikai kérdésekkel foglalkozik. 8

• Két kormányközi szakértői bizottság, kapcsolódva ahhoz a két sport tárgyú nemzetközi konvencióhoz, amelyeket 1990-ben Magyarország is aláírt: o 1987: Európai Egyezmény a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről, o 1989: Európai Egyezmény a mesterséges teljesítmény-fokozó szerek használata ellen. Az EU bővítés után az Európa Tanács tagországainak még mindig csak alig több mint a fele EU-tag, a jövőben tehát továbbra is az ET marad a sportegyüttműködés egyik fő európai fő fóruma. 3. UNESCO, WADA

A Nemzetközi Doppingellenes Egyezmény kidolgozására az UNESCO-t kérték fel. Az Egyezmény, amely a világ kormányzati és nem-kormányzati sportszervezetei számára létrehozott kötelező érvényű nemzetközi közjogi eszköz, 2007. február 1-én lépett életbe. A magyar sportigazgatás a ratifikálást követően hivatalos résztvevője lesz az UNESCO Főigazgatója által összehívott Részes Államok Konferenciájának, és ezáltal is figyelemmel kíséri a nemzetközi doppingellenes szabályozás tagállami folyamatait, valamint folyamatosan kinyilvánítja a magyar kormány elkötelezettségét a doppingellenes harcban. A WADA 1999-ben alakult meg Lausanne-ban, a NOB kezdeményezésére. Célja, hogy egy egységes szabálykönyv (Kódex) kidolgozásával harmonizálják és szabványossá tegyék a különböző tagországok doppingellenes politikáját, ellenőrző rendszerét, jogszabályait, nevelő és informatikai bázisát, a szankciókat. Magyarország teljesíti befizetési kötelezettségeit és aktívan részt vesz a WADA nagy nemzetközi konferenciáin, a magyar doppingellenőrző szervezet – a WADA értékelése alapján - a világ legjobbjai közé tartozik. 4. ESK, regionális kapcsolatok, tudományos konferenciák

A fenti kiemelt relációkon túli nemzetközi fórumokon (Európai Sportkonferencia, tudományos konferenciák stb) szintén részt vesz Magyarország. Ennek célja elsősorban a szakmai kapcsolatteremtés, a számunkra hasznos tapasztalatok megszerzésének elősegítése. A regionális együttműködésekben (Duna Kupa, Olimpiai Reménységek Versenye) a kormányzati sportigazgatás koordináló és támogató szerepet tölt be. 5. Kétoldalú kapcsolatok

A kétoldalú kapcsolatokban alapvető a sportközigazgatás szakmai érdekei jelentik az alapvető szempontot, tehát a kapcsolatokat nem relációk szerint építjük, hanem adott, számunkra fontos témához keresünk sikeres, itthon hasznosítható külföldi megoldásokat. 6. Szövetségekkel kapcsolatos feladatok

A sportkormányzat felhasználja meglévő két- és többoldalú kapcsolatait, hogy lehetőségei szerint segítse a magyar sportszövetségeket abban, hogy érdekeiket

9

érvényesítsék, például nagy nemzetközi versenyek rendezési jogával, fontos nemzetközi sportdiplomáciai tisztségek megszerzésével kapcsolatban. A kormányzat a szövetségek számára tájékoztatást nyújt nemzetközi kérdésekben, például pályázati lehetőségekről (pl Visegrádi Alap, EU-információk). II.

HELYZETÉRTÉKELÉS II.1.

A SPORT EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE

A sport általános megítélése a magyar társadalomban pozitív, a társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, az iskolai testnevelés, a szabadidősport – beleértve a diáksportot – valamint a versenysport. 1.

Iskolai testnevelés és diáksport

A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Az iskolai testnevelés és diáksport jelentőssége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A közel másfél millió diák többsége kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig itt kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát. A testnevelésóra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ebben az esetben ez egyértelműen a minőség és a célok elérését akadályozza. A diákolimpia versenyrendszerében a diákok 19%-a vesz részt.. Sportegyesületi keretek között a szövetségi versenyrendszerben 90 ezer 18 éven aluli versenyengedéllyel rendelkező versenyző sportol, vagyis a diákok csupán 6%-a. A két rendszerben résztvevők között van átfedés, de a nagyobb számú igazolt versenyző csak a diákolimpiai országos döntőkön jelentkezik (35-40 %). Problémát jelent az igazolt és nem igazolt versenyzők közös versenyeztetése. A diákolimpia tömegeket megmozgató volta ellenére nem kényszeríti eléggé a diákokat a rendszeres testmozgásra. Az életkor emelkedésével csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ennek elsősorban a XX. század végén megjelenő szociokulturális okai vannak. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidő eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. 10

2.

Szabadidősport

Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák. Ugyanakkor a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni TV-nézéssel, amelyre a felnőtt lakosság 144 percet fordít naponta. A felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol. Egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételi hányadot is mutatnak. A jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget jelent. A rekreációs sporttevékenységet végzők (szabadidő-sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között végez testedzést. Az ő elérésük a sportpolitika által eddig esetleges volt. Jelenleg még a népesség kis hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlődésnek indult, a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness terem, squash pálya). A valóban aktívak számára a sportolás vásárolt szolgáltatás lett. Szintén probléma, hogy a munkaadók még nem kellő mértékben ismerték fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megőrzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a rekreációs sporttevékenység. 3.

Versenysport, utánpótlás-nevelés

Jelenleg Magyarországon a versenysportot az olimpia-centrikusság jellemzi. Magyarország az Olimpia eddigi történetében összesen 452 érmet szerzett, valamint 430 helyezést ért el. Az érmek számát az országok méretéhez és gazdasági helyzetéhez viszonyítva ezzel a legjobb hat között szerepelünk. A sportban a legjelentősebb világesemény a világszerte óriási média-érdeklődéssel kísért olimpia, amelyen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. A száztíz éves Magyar Olimpiai Bizottság meghatározó szerepet tölt be a magyar sportéletben, az olimpiai felkészülésben, az olimpián való részvétel biztosításában. Hazánkban a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma körülbelül 200 000, ennek mintegy fele gyermek. A legnépszerűbb, legnagyobb közösségteremtő hatással bíró, legtöbb gyermeket és felnőttet megmozgató sportágak nemzetközi szinten is a labdajátékok. A hazai hagyományokkal rendelkező hat labdajáték (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) versenyengedéllyel rendelkező sportolóinak száma összesen mintegy 138 000 fő. A sportági szövetségek feladatainak ellátásához szétosztott, a sportágaknál összegszerűen megjelenő állami támogatások összege 2003-ban 4 milliárd forint volt. Az egy főre jutó támogatás összegének szórása sportáganként jelentős, 3 000-300 000 Ft/fő támogatás között mozog.

11

A verseny-élsport minőségi utánpótlás-nevelés céljainak széles tömegbázis megteremtését biztosító Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programban 70-75 ezer gyermek, a tehetséggondozásra létrehozott Héraklész Bajnok Programban 1300 tehetséges sportoló, illetve 112 edző, a Héraklész Csillag programban pedig mintegy 400 tehetséges sportoló vesz részt. Az utánpótlás-nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, azaz az átjárás a szabadidősport irányába jelenleg megoldatlan. Az állam fenntartja példaértékű jutalmazási rendszerét, ennek megfelelően elismerésben és megbecsülésben részesíti a kiemelkedő eredményeket elért sportolókat és szakembereket. A fogyatékkal élők sportja eszköz kell legyen a társadalmi integrációban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékkal élők és az épek egyaránt. A fogyatékkal élők sportjában – éppúgy, mint az épek sportjában – a versenyengedéllyel rendelkező sportolók esetében beszélünk versenysportról, számuk jelenleg hazánkban 3000 fő körül mozog. Hazai versenyeiket többnyire a fogyatékos-specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik. Egyes sportágakban azonban az épek versenyrendszerében is megjelennek a fogyatékkal élő sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik. A fogyatékkal élők sportjában két fő irány van kibontakozóban: egyrészt a versenyorientált, elitsport jellegű-, másrészt a szabadidősport jellegű, de nemzetközi eseményeket is rendező egyéb sérülés-specifikus mozgalmak. A fogyatékkal élők nemzetközi versenyrendszerei között vannak kvalifikációs (mint például paralimpia mozgalom) és nevezéses versenyek. Nemzetközi versenysport eseményeknek azok tekinthetők, melyek versenysorozaton alapuló, folyamatos versenyzést igénylő nemzetközi események, hasonlóan az épek sportjához. Az egyéb események elsősorban szabadidősport jellegű sportok versenyei. II.2.

A SPORTOLÁST BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK

Vannak bizonyos kulcsfaktorok, melyek befolyásolják a sportpiac aktivitásának irányait, a sportszféra szereplőinek viselkedését. Ezen mozgatórugók változtatásával lehetséges a célok megvalósítása. 1.

Létesítményellátottság

A települések, illetve a sportágak nagy része – mind a létesítmények számát, mind pedig a meglévők állapotát tekintve – jelentős létesítménygondokkal küzd. Ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés a sportolási terek létének megoldása. Nagy hiány mutatkozik az iskolai tornatermek terén. Az 5500 általános- és középiskola közül 600 nem rendelkezik sportcélra alkalmas fedett létesítménnyel.

12

Nagy problémát jelent az uszodák hiánya: 34 kistérségben egyáltalán nincsen, 91 kistérségben nincsen fedett uszoda – ebből 15 kistérségnek a népessége meghaladja az 50 ezer főt. A téli sportok hátrányos helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg csupán 17 műjégpálya üzemel az országban, ebből mindössze 9 fedett. A sportélet a kistelepüléseken a legkevésbé biztosított, de a nagyobb városok – eltérő módon – szintén létesítmény-ellátottsági problémákkal küzdenek A versenysport centrumai, azaz az olimpiai központok jelenlegi minőségi és felszereltségi állapota nem felel meg az igényeknek, korszerűtlen, egyes létesítmények műszaki állapota csupán 22–25%-os. Továbbá jelenleg egyetlen, az UEFA előírásoknak maradéktalanul megfelelő stadion sincs az országban, mely alkalmas lenne világverseny rendezésére. A sportlétesítményekre általánosságban jellemző magas működési költségek miatt nagy teher hárul az üzemeltető önkormányzatokra. Erre a területre szükséges egy korszerű finanszírozási rendszer kidolgozása a helyi modell értékű épületek fenntarthatósága érdekében, melyben fontos szerepet játszik a magántőke bevonása. 2.

Finanszírozási rendszer

A magyarországi sportfinanszírozás modellje, struktúrája jelenleg még eltér az Európai Unióban sikerrel alkalmazott modellektől. A közösségi sportfinanszírozás nálunk is közel azonos mértékben - az állami és önkormányzati forrásokra épül, ugyanakkor a sportgazdaság szerepe és hozzájárulása még jelentősen elmarad például a szomszédos Ausztria – egyébként példaértékű - mintájától is. A sport működési mechanizmusainak eddigi jellemzői, történeti kialakulási folyamatai miatt, a közvetítési jogdíjakból, és a szerencsejáték bevételekből (pl. Olaszország mintája) befolyó összegek nem tudták jelentősebb mértékben kiváltani az állami szerepvállalást. A magántőkével történő együttműködési modellek (pl. PPP konstrukciók) önmagában még nem tudják, „lefedni” a korábbi évtizedekben kialakult hiányosságokat, strukturális deformációkat. A jelenlegi finanszírozási modellben a még gyenge mecenatúra rendszere mellett, a szponzoráció különböző variáció (pl. arculatvásárlás) egyre nagyobb mértéket ölt, de még mindig nem nyújt elegendően erős finanszírozási támaszt a versenysportoknak, látványsportoknak. A munkahelyi sport rendszerének, rendszerváltozást követő összeomlásával, nem szerveződött újjá – néhány modern kezdeményezéstől eltekintve – a munkahelyhez kötődő sporttevékenység, így sajnálatos módon a munkaadók csak nagyon ritkán, és áttételesen vállaltak fel sporttámogatási funkciókat dolgozóik körében. A háztartások szerepe a sportfinanszírozásban, az ismert gazdasági – társadalmi problémák miatt még nem elég jelentős, egy vékony társadalmi réteg képes csak jól artikulálni és kielégíteni a rendszeres testedzésre irányuló szükségletét, bár ehhez kapcsolódóan jelezni kell a szülői, családi kiadások, hozzájárulások - főképpen az utánpótlássportban - jelentős növekedését. A sport horizontális, életminőséget meghatározó hétköznapi színterei mentén az európai gördülő tervezési technikák megismerése kapcsán vetődött fel a fokozottabb mértékű ágazati forráskoncentráció igénye, a gyakorlat kialakítása még a jövő feladata. 13

A stratégia kialakításának során a jelentős gazdasági – társadalmi – szervezeti átalakulási folyamatok közben, kétségtelenül mutatkozó forráshiány mellett, a finanszírozás eddig kialakult „szokásrendszerében” több olyan tétel mutatkozott (pl. működési költségek magas százalékos aránya a program-, illetve pályázati alapú finanszírozással szemben, szinergiák keresésének és megtalálásának hiánya, a források felhasználásának hatékony nyomon követésén keresztül, az elszámolások szakmai értékelését követően a bázis alapú tervezés túlsúlya helyett, a sport valódi igényeinek megfelelő feladatokhoz történő forrásallokáció), ami a sportba áramló források felhasználásában mutatkozó kiaknázatlan belső tartalékokat mutatta. A hatékonyságnövelés, költséghatékonyság szándéka, a sport versenyképességének fokozása, paradigmaváltó logika kialakítását követeli meg. 3.

A sport szervezetrendszere

A sport szervezeti felépítése túlstrukturált. A sportirányítást tagolt, de nem decentralizált szervezeti felépítés jellemzi, az egyes területeken egy-egy központi köztestület működik. A sport részterületei (szabadidősport/rekreációs sport, versenysport, olimpiai és paralimpiai sportágak, fogyatékkal élők sportja) között nem biztosított az átjárás, ugyanakkor szervezeti-igazgatási szempontból több tekintetben átfedés tapasztalható. A jelenlegi jogi-gazdasági környezet nem ösztönzi az integrációt, azt, hogy például egy sportági szövetség karolja fel a szabadidősportot, illetve a fogyatékkal élők sportját. Valamennyi szintet a vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei, és az együttműködés hiánya jellemzi. A finanszírozás átláthatósága és ellenőrizhetősége elmarad az ideálistól, a források hatékony felhasználásának garantálása és ellenőrzése nem kellően részletes. A sok szervezet összességében nagyszámú apparátussal és aránytalanul magas működési költséggel tevékenykedik. Az eddigi finanszírozási és igazgatási rendszer a piramis csúcsát támogatta, ami az alacsonyabb szervezeti egységek függőségéhez vezetett. Központi szervezeti és irányítási rendszer A központi sportirányítást a paternalista gondoskodást elváró sportszféra „pénzosztónak” tekintette. Ennek oka többek között a régi rendszerben kialakult magatartásformák, az állami feladat pontos meghatározásának tisztázatlansága, valamint a sport egészének alulfinanszírozottsága. A jelenlegi tagolt szervezeti struktúra konzerválja a sport területeinek elkülönülését. Külön köztestülettel rendelkezik a szabadidősport (Nemzeti Szabadidősport Szövetség), a fogyatékkal élők sportja (Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége), valamint a versenysport (Nemzeti Sportszövetség), továbbá az olimpiai sportágak (Magyar Olimpiai Bizottság), valamint a paralimpiai sportok (Magyar Paralimpiai Bizottság). Együttműködés helyett a rivalizálás jellemző. A finanszírozási rendszer pedig manifesztált hatalmi helyzetbe hozta a köztestületeket, kényszerítve az alacsonyabb szervezeti egységeket a belépésre. Az állami támogatási rendszert kiegészítve két közalapítvány, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány, illetve a Mező Ferenc Sportközalapítvány tevékenykedik. Előbbi a szabadidősport támogatásának, a sportösztöndíj rendszer működtetésének feladatait látja 14

el, utóbbi pedig a kiemelkedő sporteredményeket elérő nyugdíjasok és özvegyeik, és az eredményekben közreműködő sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről gondoskodik. A szövetségek egy része mindennapi működési és anyagi problémákkal küzd. Többségüket a koncepció nélküli működés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel, holott ez törvényi elvárás velük szemben. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. A sportirányítás ösztönzésére a sportágak jelentős része elkészítette sportágfejlesztési stratégiájának első változatát 2005 végére. Egyes jól működő szövetségek az állami támogatások mellett a magánszférából is képesek a tevékenységükhöz jelentős forrásokat bevonni. Ezen szövetségek esetében az állami támogatás aránya 8–10%, míg az állami támogatást leginkább elváró, hatékony működésre képtelen szövetségek esetében a támogatás a teljes bevétel 80–90%-át is kiteszi. Egyes szövetségek feladataikat magas működési és személyi költségekkel látják el. Erre átlagosan a teljes kiadások 36%-át fordítják, azonban ez esetenként meghaladhatja a 60, sőt 80%-ot is, miközben kevés a fejlesztésre, programra fordítható pénz. Problémát jelent az is, hogy a szakszövetségek az egyesületek helyett gyakran csak a „csúcs” érdekeit képviselik, ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni szükséges. Területi sportigazgatás és szervezés A közigazgatási rendszer jelenlegi felépítésének megfelelően a sportigazgatás is az országos-megyei-települési struktúrára épül. A megyei sportigazgatás korábbi jól felépített és működő rendszere az elmúlt 15 év alatt azonban folyamatosan leépült. Városi szinten is egyre kevesebb helyen, a kistelepüléseken pedig egyáltalán nincs az önkormányzatoknak sportigazgatási munkakörben foglalkoztatott szakembere. Az önkormányzati törvény értelmében a helyi közszolgáltatások körében többek között a sport támogatása is a települési önkormányzatok feladata, ezt a sporttörvény általános felsorolással részletezi. A nevesített feladatok ellátásához, azonban nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva, ezért a nem kötelező feladatok vállalása esetleges. A központi sportirányítás továbbra is kapcsolatot tart a megyei, valamint a megyei jogú városok még működő sportigazgatási egységeivel. A sportirányítás vertikális és horizontális kapcsolatrendszerének újragondolása a kialakulóban lévő regionális és kistérségi közigazgatási szervezetek együttműködésével képzelhető el. Gyakorlati sportszíntér A szervezeti struktúra legalsó, a sportolás valódi színterét képező egyesületek szintjén valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között A gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították az egyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a sok szakosztályos nagyegyesületek, helyükre a néhány- vagy a csupán egy szakosztályt működtető egyesületek lépnek. Az egyesületi szféra igen heterogén. A sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek száma 12 év alatt harmadára, 1500-ra csökkent. Ezzel szemben nőtt a 15

versenyrendszerben nem szereplő egyesületek száma, jelenleg 7500 körüli bejegyzett sportegyesület van Magyarországon. Az egyesületből gazdasági társasággá átalakult sportvállalkozások száma közel 100-ra tehető, melyek jellemzően csapatsportágakban tevékenykednek, főleg a sportágak látványsport jellegét kívánják kihasználni.

16

• • • • • • • • • • •

•

• • •

• •

•

• •

Erősségek hagyományosan erős, nemzeti identitást támogató eredményesség kiemelkedő sportolóink életfelfogása, életvitele alkalmas arra, hogy a társadalom példaképévé váljanak versenysportunk rendkívül jelentős nemzeti érték a sport kiválóan alkalmas a közösségi kohézió erősítésére nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, testnevelők erős sportnemzet, ami alapját képezi a sportoló nemzetté válásnak megalapozott sportegészségügyi háttér a regisztrált szabadidősportolók számára kialakítandó szűrési gyakorlathoz működő és minőséget képviselő utánpótlásrendszer (Heraklész programok) működő diáksport-rendszer a szabadidősport hagyományából következően – főleg az idősebb korosztályban – jelentős a sportot segítő önkéntes tevékenység a sportoló gyermekek szüleinek elkötelezettsége jelentős a sportolási tevékenység aktív támogatása iránt Lehetőségek magas a diáksportba, valamint a szabadidősportba középtávon potenciálisan bevonható emberek száma (utóbbi 900e – 1 millió fő) a sportszféra számára is rendelkezésre álló magas színvonalú minőségbiztosítási modellek a sportban rejlő innovatív elemek kapcsolódnak a humán területek, innovatív elemeihez a már létező Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz kapcsolódhatnak a Regionális Sportbizottságok, befolyásolhatják az ott folyó tervezési-döntési folyamatokat működő nemzetközi (finn és japán) minták a multifunkcionális szolgáltató központok a kialakuló kistérségi társulásokkal új, alkalmas színterek jönnek létre a szabadidőgazdaság igényeit kiszolgáló multifunkcionális szolgáltató központok kialakításához megfelelően humántőke (működő szabadidőszervezők, volt pedagógusok, állástalan fiatal diplomások, testnevelők, edzők) a szolgáltató központokhoz kapcsolódó rekreációs illetve szabadidősportos tevékenység koordinálásához megfelelő szakembergárda képzéséhez meglévő hatalmas termálvízkincs az egészségturizmus-rekreáció kihasználására színvonalas hazai IT háttér a sportszférát támogató információs rendszer kialakításához

• • • • •

• • • • •

• • •

• • • • •

Gyengeségek szűkös állami források az egészségmegtartó testmozgás finanszírozására a sportban rejlő társadalmi – gazdasági katalizátorhatás nem érvényesül a szabadidősport szokásrendszerének mintái nem alakultak ki kevés az utánpótlás-nevelési programokban résztvevő fiatal sportolók száma az utánpótlás-nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, megoldatlan átjárás a szabadidősport irányába a volt sportolókkal (senior korosztály) kapcsolattartás hiányosságai nem kapcsolódnak össze a sportban meglévő források más európai, ágazati, önkormányzati és privátgazdasági forrásokkal a hazai sporttudományi kutatási eredmények nem elég gyakorlatorientáltak, gyenge a kapcsolat az elmélet és a praxis között Nyugat-Európához képest alacsony a sportban főfoglalkozásúak aránya az aktív népességhez viszonyítva a sikeres építési program ellenére kevés a sportolásra alkalmas tér (kevés tornaterem, tanuszoda) Veszélyek fennmarad a forráshiány, a finanszírozási modellek nem támogatják a fenntartható modellek kialakítását az európai források fejlesztő hatása nem támogatja megfelelő mértékben a szabadidős sportot, rekreációs sportot, aktív turizmust a humán ágazatok törekvései nem kapcsolódnak össze, nem találják meg a szinergikus kapcsolódási pontjaikat, ennek következtében nem jön létre forráskoncentrálási lehetőség, nincsenek közös projektek a szabadidőgazdaság továbbra sem fejlődik, részesedése nem növekszik a gazdasági tevékenységek körében hosszútávon sem teremtődnek meg a feltételei egy természetes kereslet – kínálati viszony kialakulásának a szabadidőgazdaság területén fennmarad a választás szükségszerűsége sport és tanulás, kultúrálódás között az ágazati esélyegyenlőségi figyelem és program továbbra sem lesz elég karakteres, nem szerveződik egységes egésszé fenntartási nehézségek az intézményfenntartók számára a különböző sportlétesítményekkel kapcsolatban (rentabilitás)

17

III. JÖVŐKÉP ÉS CÉLRENDSZER A Nemzeti Sportstratégia eszmeisége egy ideális, távoli jövőképet vázol fel, célrendszere pedig azt a hosszútávon elérni kívánt állapotot jeleníti meg, amelyet az elkövetkezendő években a sportpolitika eszközrendszerének felhasználásával szükséges megvalósítani.

Sportnemzet és sportoló nemzet ideálképe

A sport fő társadalmi kapcsolódási pontjai: • Az életminőség javítása • A sport kapcsolatrendszereinek fejlesztése • Egészséges társadalom • A sport és a tudástársadalom összekapcsolása • Harmonikus társadalom, közösségi kohézió fejlesztése • A versenyképesség és foglalkoztatottság növelése • A nemzeti és közösségi identitás erősítése • Esélyegyenlőség biztosítása

Kézzel fogható célok az alábbi három területen: • • •

Iskolai és diáksport Rekreációs célú sport fejlesztése Versenysport és utánpótlás

III.1. A SPORTPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI 1.

Az életminőség javítása

A magyar lakosság nincs kellően tisztában azzal, hogy van egy értéke, egy tulajdona, az egészsége. Az sem tudatosul kellően, hogy ezzel a tulajdonnal nem csak a munkahelynek, nem csak az államnak, hanem neki magának kell gazdálkodnia, hogy minél tovább, minél emberibb minőségű életet élhessen. Különböző felmérések szerint a magyar emberek kívánságai között az egészség az elsők között van, tehát szeretnék az egészséget, de tenni érte nem nagyon tesznek. Ha valaki nem ismeri az egészsége értékét, akkor nem fog önfegyelmező, korlátozó életmódbeli szabályokat elfogadni, követni. Minden egészségfejlesztési aktivitás megbukik, ha olyan embereket kíván célba venni, életmód-változtatásba bevonni, akik nem ismerik, nem élik meg tulajdonosi szemlélettel egészségük értékét. Ezért minden egészségfejlesztési koncepció alapjául kell elfogadnunk az egészség érték voltának következetes propagálását. Olyan attitűdre és magatartásformáló aktivitásokra van szükség, amelyek túl az ismeretterjesztésen, az érintettek aktív bevonásával a fentiek kialakítását szolgálják. Az egészség értékóvó szemléletét az óvodák, az iskolák pedig az egészséges életmódot és annak értékóvó voltát erősíthetik. A sportban rejlő pozitív tényezők egymást erősítő (szinergikus) hatása révén érezhetően javítható az egyén és a társadalom életminősége. Az állam e területnek kiemelt figyelmet kell, hogy szenteljen.

18

2.

A sport kapcsolatrendszereinek fejlesztése

A sport magyarországi megítélése – a sport eredményeinek elismerése ellenére – sokszor a politikum oldaláról, a potenciális és tényleges sportfogyasztók, sőt a sportban szerepvállalók részéről is rendkívül egyoldalú: a sportról történő gondolkodás középpontjában a sportnak csak a versenysport médiafigyelemben részesülő szegmense áll. Miközben a mai kultúra középpontjában a fizikai test kiemelkedő szerepet tölt be, érdekes módon a sport elszigetelődött egyes humán területektől, a tanulástól, kultúrálódástól, az esélyegyenlőségi megoldásoktól, a hétköznapi élet biztonságát meghatározó területektől. A sport rendkívül sokoldalú kapcsolódási, fejlesztési lehetőségei még nem tudatosodtak. A sportolás egészségmegtartó, egészségfenntartó, egészségfejlesztő szerepét általában elismerik, de konkrét az egészséget primer prevenciós szempontból döntően meghatározó elemeként, még nem került elismerésre. Pedig a sport rendszeres gyakorlása alkalmas a hétköznapi élet döntő átalakítására, megújítására. A kitörési pontokra példaként említhető a turizmus mint ágazat, amely további fejlesztési potenciállal rendelkezik. A sport-rekreáció köré csoportosuló lehetőségek feltárása, az aktív turizmusra, a sportturizmusra épülő komplex termékek népszerűsítése előmozdíthatja a szabadidő-gazdaság fejlődését is. 3.

Egészséges társadalom

Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlen pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, egészségtelen táplálkozásból és mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stresszterhelés tünetei, alvászavarok, fejfájás, kevesebb a káros szenvedéllyel élők száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcsere-betegségekben szenvedő betegek aránya. Cél tehát, a népesség egészségi állapotának javítása a sport segítségével, minél szélesebb rétegek mozgósítása, hogy az egészség megőrzése érdekében növeljék sportaktivitásukat. Fontos feladat továbbá a már megromlott egészségi állapotúak bevonása rehabilitációs célból. 4.

A sport és a tudástársadalom összekapcsolása

Tarthatatlan, hogy sokszor választani kell tanulás, kultúrálódás és a sport gyakorlása között. Főleg a fiatal korosztályokat nem szabad az életminőségüket döntően meghatározó területek közötti választásra kényszeríteni. A sport sem maradhat ki a tudástársadalom és az informatikai társadalom vívmányainak használatából. Az aktívan sportolók számának emelése mellett kiemelkedő fontosságú a minőség ismételt erősödésének tendenciája a sport minden területén. Minőséget a modern tudástartalmak mindennapi sportgyakorlat felé történő intenzívebb „visszaforgatása” jelentene. A magyar sport legnagyobb értékét a meglévő humán tőke jelenti – pl. néhány mester – de sajnos sportról szóló tudásuk nem szerveződik rendszerré. A meglévő információk nem kellően dokumentáltak, mozaikszerűek, alacsony a kooperációs szint, az információk nem szerveződnek élő tudáshálózatba. Az információs társadalom fejlődésével megteremtődik a lehetőség egy sportszakembereket teljes mértékben átfogó sporthálózat kialakítására. 19

5.

Harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztése

Harmonikus társadalom nem képzelhető el az egyén képességeinek és készségeinek fejlődése, fejlesztése mellett a meggyengült közösségi kapcsolatok erősítése nélkül. A sport a legalkalmasabb eszköz a közösségi kohézió erősítésére, kialakult gyakorlata, technikái, metodikája van. A sport a hétköznapok rendszeres erőfeszítést igénylő tevékenysége, és a versenyek ünnepi lényege, közösségi kohéziót erősítő hatását a jövőben kutatni, dokumentálni és tudatosan fejleszteni kell. A sporthoz szervesen hozzátartozik az egyén és a közösség egészsége mellett a természetvédelem és környezetvédelem kötelezettsége is. A fenntarthatóság gondolatköre teljesen rokon, szinergiában van a sport alapgondolataival (lásd pl. német vagy finn sportfelfogást), hiszen a sportoló legtöbbször rendszeresen a természetben, vagy speciálisan kialakított védelemre szoruló sportkörnyezetben végzi tevékenységét. 6.

A sport, mint innovatív tényező – a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése

E területen kiemelt célok a következők: • hozzájárulás az adott munkáltató, illetve a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához; • a javuló egészségi állapotnak köszönhetően a munkaerő kiesés arányának csökkentése; • a munkavállalók produktivitásának növekedése a sportolásnak köszönhető jobb fizikai, szellemi és lelki kondíció eredményeként; • a tanulási, koncentrációs és a munkabíró képesség növelése a fizikai és szellemi energiák összhangjának sport általi megteremtése révén. Magyarország egyik legfőbb vonzerejét a termálvíz, és az ehhez kapcsolódó gyógyturizmus jelenti. A termálturizmusnak egyre növekvő szerepe van az egészség megőrzésében, betegségek megelőzésében, a gyógyításban, az utókezelésben, a fizikai és mentális kondicionálásban (fitness). Hazánk gyógy- és termálfürdői, gyógybarlangjai kedvező lehetőséget nyújtanak az egészségturizmus és modern rekreációs szolgáltatásokat igénylőknek, ami szervesen összefügg a szabadidősport és rekreációs lehetőségek fejlesztésével. A kerékpár- és kiránduló utak kiépítése hozzájárul a falusi- és az ökoturizmus fejlesztéséhez; Szintén a versenyképesség javítását szolgálja az iskolai testnevelés, valamint a diáksport fejlesztését biztosító továbbképzési programok tematikájának kialakítása és implementációja. Továbbképzési és kommunikációs programokat indítunk az egészségügyben a sport szempontjából inaktív rétegek és korosztályok célzott megszólítása érdekében. Aktív programokkal munkahelyeket teremtünk a sportiparban és a non-profit szféra területén. Kommunikációs stratégiánk középpontjába a lakosság életmód-tudatosságát

20

fejlesztő kommunikációs programokat állítjuk. A sportfejlesztéseken keresztül hozzájárulunk a lakótelepi környezet rehabilitálásához. A központi sportigazgatás kiemelt figyelmet és szakmai támogatást kell, hogy fordítson annak biztosítására is, hogy az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázatok szülessenek, illetve a lehetőségekről a sportszféra megfelelően legyen tájékoztatva. A szabadidősport és a rekreáció minél szélesebb körű elfogadtatásával a munkaképes korú népesség létszám növekedése, a foglalkoztatottság bővülése, a rendszeres szociális járadékban részesülők számának csökkenése ugyancsak a célok között szerepel. 7.

A nemzeti és közösségi identitás erősítése

A rendszerváltás után a közösségfejlesztésre kevés figyelem fordítódott. A társadalom a rendszerváltás előtti években olyan módon atomizálódott, hogy a piacgazdaság térhódításával a hagyományos egyesületi élet, az öntudatos „civilség”, az állampolgárok mozgalmai és szervezetei még nem képesek tömegméretekben működni. Bár tetten érhetőek pozitív kezdeményezések, amelyek a sport köré igyekeznek összpontosítani tevékenységüket, ezek még nem túl elterjedtek. A sport az egyetemes magyar kultúra részeként óriási szerepet tölt be a közösségformálásban, a magyarságtudat fejlesztésében. A versenysportban elért nemzetközi eredmények révén növelhető a nemzeti büszkeség, az önértékelés. A helyi csapatok, versenyzők eredményei révén erősödik a lokálpatriotizmus. A magyarok közel 90%-a büszke a sportolóink sikereire, ismeri az olimpikonokat, kiemelkedő eredményeket elért versenyzőiket. A mai magyar közösségfejlesztés – bizonyos történelmi sajátosságok miatt – még nem a leghatékonyabb. Napjainkban a XIX. század végére jellemző széles körű alulról építkezés, civil szerveződés csak kis mértékben jellemző, vagy most kezd teret nyerni. A XIX/XX. századforduló társadalmi mozgalmainak, civil aktivitása és ezzel egyidejűleg társadalomjobbító technikája népszerű volt, ennek ellenére szinte teljesen eltűnt. Sajnálatos tény, hogy a rendszerváltással párhuzamosan a sport egyre nagyobb teret vesztett. Egyrészt megjelent egy olyan információs konkurencia, amely a mindennapi társadalmi interakciók új formáinak megteremtésével átalakította a társadalmi viszonyokat, másrészt a sport színterei megszűntek, beépítésre kerültek, vagy leépültek. Kiemelkedő eredményeket felmutató versenyzőink teljesítménye elsősorban olyan sportágakra jellemző, melyek versenyei nem számítanak világviszonylatban számottevő érdeklődésre, vagy relatív nemzetközi jelentőségük stagnál, sok esetben csökken. Az olimpia műsora folyamatosan megújul, ezt a megújulást – a kialakult sportstruktúra – csak lassan tudja követni. Az új, feltörekvő sportágak nagyobb figyelemre és szakmai támogatásra szorulnak azért, hogy fejlesztéseiket végrehajthassák. 8.

Esélyegyenlőség

A sportnak rendszeresen és visszatérően szükséges figyelemmel kísérnie és támogatnia a kiemelkedő tehetségek bekapcsolódási folyamatát a sport rendszerébe (pl. ösztöndíj 21

rendszer). Ezt főképpen az egyesületekkel, önkormányzatokkal, kistérségekkel együttműködve lehet, és kell végezni. A sportirányítás önmagában nem képes kezelni komplex gazdasági – társadalmi válaszokat igénylő problémákat, de a szakma érzékenységének és eszközrendszerének folyamatos fejlesztése fontos feladat. A sport képes a szabadidő-gazdaság, a szabadidősport-gazdaság, a sportgazdaság támogatásával a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében is szerepet játszani. III.2. STRATÉGIAI CÉLOK A SPORT EGYES TERÜLETEIN

A versenysport területén az elért eredmények megőrzése mellett fokozott erőfeszítéseket kell tennünk az iskolai és diáksport minőségének javítása, a lehetőségek bővítése, és a jelenleginél jóval nagyobb népesség szabadidősportba történő bevonása érdekében. A fogyatékkal élők sportját mindhárom területen integráltan kezeljük. 1. Iskolai testnevelés és diáksport terén cél a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erőnlétének elérése a mindennapos testedzés biztosításával; a testmozgás megszerettetése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása; a diákok tanórán kívüli mozgásának elősegítése. Szükséges továbbá a felsőfokú tanulmányokat folytatók testnevelésének-testedzésének biztosítása az egyetemi-főiskolai autonómia maximális figyelembevétele mellett. Ezek eredményeként hatékonyan előzhető meg az egészségkárosító magatartásformák kialakulása. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális és egyéb szakmai feltételek megteremtése. 2. Szabadidősport, rekreációs sport terén cél a bővítés a kereslet növelése által, mely a kínálat élénkülését is indukálja. A kereslet növelése érdekében tehát cél a népesség aktív sport iránti beállítódásának kialakítása. Ennek érdekében szükséges egyrészt sportolásra ösztönző pénzügyi kedvezményrendszer felépítése, másrészt az egészséges, mozgásgazdag életmód szemléletének és igényének elterjesztése. Szintén szükséges a sportolási terek (multifunkcionális szabadidőközpontok, szabadidőparkok) fejlesztése és a lehetőségek javítása. 3. A versenysport, utánpótlás-nevelés terén cél az élsportban már hagyományosan elért eredményességi szint – különösen az olimpiai eredményesség – fenntartása, valamint a nemzetközileg is népszerű sportágakban (például a labdajátékok), az eredményesség javítása. A fenntartható sikerek elérése és a versenysport utánpótlás bázisának biztosítása érdekében szükséges az igazolt sportolók számának növelése és az utánpótlás-nevelés egységes rendszerének működtetése (tömegbázis megteremtése és tehetséggondozás). IV. A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA, A FEJLESZTÉS IRÁNYAI A koncepció felvázolja, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánjuk elérni, melyek azok a változások, akciók, amelyek révén ezeket meg lehet valósítani. Változást kell elérni a sport minden területen – beleértve az óvodások testmozgásától egészen a sport legmagasabb szintekig. A gyermekek és minden állampolgár természetes mozgásigényére alapozva el kell érni, hogy nagyobb szakmai támogatást kapjanak a sportban tevékenykedők a testmozgásra való tudatos odafigyeléshez.

22

Komplex megoldást vázol fel a közfeladatok megvalósításának módjára, így például arra az állam hogyan segíti elő „az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését”, hogyan vesz részt „a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai testnevelés és a diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékkal élők sportjának finanszírozásában”, hogyan „ösztönzi a sportpiac kialakulását és működését”. A sportstratégia felvázolja a magyar sportélet fejlődésének optimális vonalát, hosszú távon iránymutatást nyújt mind az állam, mind a sportszféra szereplőinek a sporttal kapcsolatos tevékenységek szervezéséhez. A sportstratégia megvalósításához folyamatos felülvizsgálat mellett évenként kidolgozott cselekvési program elkészítése szükséges, melynek illeszkednie kell a hosszú távú fejlesztéspolitikához (így az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és annak operatív programjaihoz, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz), valamint az aktuális gazdaságpolitikához egyaránt. Hosszú távú, kiszámítható igazodási pontokat, támpontokat teremt a sport szereplői számára. Figyelemmel kell lenni a horizontális területeket, a tárcaközi tevékenységet érintő döntésekre is, hiszen a szinergiák megtalálása a sport elemi érdeke. Törekedni kell, a tárcaközi kooperáció offenzív kezdeményezésére. A sport tartalmi megújulásában, felfogásában szélesebb és mélyebb értelmű szellemiségre van szükség. Szervesen kell kapcsolódnia a kultúra, az oktatás és az informatika területeihez, azaz a sport világának kapcsolódnia kell a tudásalapú és információs társadalomhoz. A szakembergárda folyamatos képzése szükséges. IV.1. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A SPORT FŐ TERÜLETEIN 1.

Az iskolai testnevelés és a diáksport fejlesztése

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres testmozgás. Az utóbbi évek kedvező és kedvezőtlen tapasztalatai hazánkban is egyértelművé tették, hogy a nemzet fizikai állapotromlásának megállítása, az egészségkárosodások megelőzése, a káros szenvedélyek elleni eredményes harc a felnövekvő generáció mozgásgazdag, sportos életvitelének kialakítása csak a nevelési-oktatási intézményekre, a pedagógustársadalomra alapozva valósítható meg. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a testnevelés és a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegőrzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erősítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a nemzetek és az országok közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidő kultúrált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesülhessen a köz- és a felsőoktatás intézményeiben is. Ennek legfontosabb záloga a korszerű, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport.

23

Hosszú távon megvalósítandó az iskolákban a mindennapos testnevelés és testmozgás, valamint az ehhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása, ez a cél ágazati összefogással valósítható meg, de addig is amíg ez az ideális állapot kialakul a sportirányítás előtt jelentős feladatok mutatkoznak. Mivel a diákok nagy része csupán a testnevelésórákon végez rendszeres testmozgást, szükség van arra, hogy a tanóra keretében az életen át tartó rekreációs sporttevékenység igényét is megalapozzuk. A tanórán kívüli testedzés, diáksport finanszírozásának támogatása céljából az oktatási intézmények költségvetésében a sportcélú felhasználás ösztönzése szükséges összhangban a szakágazati törvényben foglaltakkal. Középtávon a délutáni, hétvégi és szünidei szabadidősport lehetőségek bővítésével kell a sportolással töltött idő növelését megoldani. Ehhez elengedhetetlen egy olyan pályázati jellegű támogatás kialakítása, ami a tanórán kívüli sportfoglalkozások ösztönzését célozza. Kívánatos, hogy az iskolai testnevelésóra az egészségvédelem és egészségfejlesztés hagyományos funkcióin túl feleljen meg a változatos tananyag, több választható mozgásforma, gyakorlati és elméleti ismeretanyag követelményeinek is. A diákok számára érthető legyen a tananyag és az egyes gyakorlatok hatásai és céljai. Példamutató, sportos életvitelű tanárok magasabb szintű hivatástudattal és elkötelezettséggel végezzék munkájukat. Új és korszerű eszközökkel biztosítani kell a testnevelésóra tananyagának megreformálását, a szabadidős sportok bemutatását, a megfelelő higiéniás feltételeket . Meg kell teremteni annak szakmai, infrastrukturális és gazdasági feltételeit, hogy a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása során növelni lehessen a testnevelési órák és az iskolai sportköri foglalkozások számát. Ajánlás kidolgozásával segítséget kell nyújtani a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló iskolai program elkészítéséhez. A közép- és hosszú távú célokat egyaránt szolgáló létesítményfejlesztési program keretében az elkövetkező tervezési években legalább 100 új tornaterem építése szükséges. Kiemelt cél az úszásoktatási lehetőség megteremtése minden gyermek számára. Az uszodaépítési program megvalósulásával a tervezett időtartam végére az úszásoktatás beépülhet valamennyi általános iskola tantervébe. Az iskolai sportudvarok többségének állapota rossz, elenyésző rendelkezik rugalmas burkolattal. A kemény burkolat kockázati tényező a mozgásszervi betegségek szempontjából. A fejlesztés e tekintetben inkább pályázati keretek között valósítható meg, szoros együttműködésben az oktatáspolitikáért felelős minisztériummal, annak programjaival, megfogalmazva egyes létesítménytípusok tekintetében az elvárható létesítmény specifikus szolgáltatási paramétereket és funkciókat. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szakpedagógusok kulcskompetenciáinak fejlesztésére, ennek részeként a szakpedagógus-képzés korszerűsítésére, a gyakorló testnevelő tanárok, továbbá a tanítók és az óvodapedagógusok felkészültségének fejlesztésére, a tudásmegosztás módszereinek, technológiájának és eszközeinek folyamatos megújítására. Olyan szabályozási kereteket kell kialakítani, amelyek egyfelől támogatják a változásokat, másfelől egy változó rendszeren belül is biztosítani tudják a kiszámíthatóságot, továbbá garantálni tudják a megfelelő minőséget. Az innováció

24

eredményei legyenek fenntarthatók, terjesztésük rendszerszintű hálózatok révén megoldhatók, és épüljenek be a minőségbiztosítás rendszerébe. Az ismeretanyag fejlesztésénél kapjanak elsőbbséget a fiatalok körében népszerű új mozgásformák és oktatásuk módszertana, továbbá az inkluzív oktatás módszertana (segítse a fogyatékkal élők integrációját), valamint az elméleti tudás beépülése. A testnevelő tanárok anyagi elismerésével és ösztönzésével (mérhető mutatók értékelése alapján) biztosítható a délutáni sportfoglalkozások számának növekedése és minőségének javulása. Fontos az olyan események támogatása (táborozások, kirándulások, extrém sportok, síelés stb.), melyek élményükben vetekednek egyéb szabadidős tevékenységekkel, hogy a sport a későbbiekben is életmódjuk meghatározó része legyen. A diákolimpiai versenyrendszer megreformálása elsősorban a versenyengedéllyel nem rendelkező diákok számára biztosít lehetőséget, nem zárva ki az igazolt sportolók részvételét (egyéni sportágakban a két kategória elkülönülésével, csapatsportágakban az igazolt sportolók számának egy csapaton belüli korlátozásával). A felsőoktatási intézményekben a testnevelési tanszék (csoport, sportközpont) a testnevelés és sport strukturális bázisa. Az intézményrendszer átalakulásának eredményeként a tanszékek immár nem csak a tanórai testneveléssel kapcsolatos feladatokat látják el, hanem szervezik az intézményen belüli és az intézmények közötti minőségi sportéletet is. Ma még bizonyos mértékben kényszerpálya a „kötelező” testnevelés, távlatilag az önkéntes sporttevékenységre kell helyezni a hangsúlyt. Néhány sportágban az egyetemi sport, az egyetemi egyesületek a magyar élsportban is meghatározó szerephez juthatnak, hiszen egyrészről általában az élsport közvetlen utánpótlását képezhetik, másrészről azonban a sportolói középmezőnyt erősítik. A felsőoktatásban kínálat-bővítéssel vonzóbbá kell a testnevelést, amelyet tantárgyként vehetnek fel a diákok a kreditrendszerű oktatásban. Ennek érdekében integrálódjanak az óraszámok keretében megvalósuló foglalkozások rendszerébe a rekreációs célú sporttevékenységek. A sportfoglalkozások ösztönzésének legkézenfekvőbb módja a tényleges taglétszám alapján történő pályázati felsőoktatási sporttámogatás. A főiskolákon és az egyetemeken érdemes megfontolni a sportági specializáció támogatását. Biztosítani kell a fogyatékkal élők integrációját, az ideiglenesen és tartósan felmentett, a gyógytestnevelésre irányított tanulók esélyegyenlőségének megteremtését Kiemelt állami feladatok az iskolai testnevelés és diáksport céljainak megvalósításához: • Az infrastrukturális feltételek megteremtése szigorú szakmai alapokon megfogalmazott funkciókkal bíró létesítményfejlesztéssel. • A mindennapos testedzés megvalósítása, a sportfoglalkozások pályázat alapú támogatásával (a valódi létszám alapján). • Egyetemi-főiskolai sport katalizátor jellegű forrásokkal való ellátása. • A testnevelés tantárgy tartalmi és módszertani megújításának támogatása, a szakemberképzés modernizálásának ösztönzése. 25

• A diákolimpia megújulásának támogatása, minél nagyobb sportolói létszám elérése úgy, hogy mindez rendszeres heti testedzésre épüljön. 2.

A szabadidősport fejlesztése

Hazánk a szabadidősport területén van a legnagyobb lemaradásban, miközben ez érinti a népesség legnagyobb részét, és itt jelenhet meg a sport új típusú üzenete. A rekreációs célú sport szervezésében, az emberek mozgósításában, a megvalósításban kiemelt szerepe van az önkormányzatoknak és a helyi civil szervezeteknek, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, illetve a lakóközösségnek, a családnak, a baráti csoportoknak és az egyénnek. Központi (állami) szinten mindezt indirekt gazdasági ösztönzőkkel, illetve kommunikációval lehet és szükséges támogatni. Célszerű olyan konstrukciók kimunkálása, amely mind szélesebb társadalmi rétegeket hoz fogyasztói helyzetbe; hozzájárul a fizetőképes kereslet megteremtéséhez, de meghagyja számukra a sportolási forma és hely szabad megválasztásának lehetőségét (kitűnő példa erre az Üdülési csekk szabadidősportos funkcióval való bővítése 2007-től) A keresleti oldal ösztönzésére vonatkozó koncepció Ahhoz, hogy a szabadidősport tömegbázisa létrejöhessen, az államnak két irányban kell a keresletélénkülést motiválnia: egyfelől – a növekvő kínálat és a szabad felhasználás lehetősége mellett – a sportolás indirekt anyagi ösztönzése, másfelől a társadalom sporttal és egészséggel kapcsolatos szemléletének fokozatos átalakítása irányában. A sportolás anyagi ösztönzésének indirekt eszköze például a meglévő adókedvezmények –adóbevétel kieséssel nem járó - átalakítása, finomítása, érdekeltségek megteremtése. Az érdekeltségi rendszer kialakítása, ütemezése hosszabb folyamat eredménye lehet, mivel jelentősen befolyásolja az ország gazdasági helyzete, és az ebből következő mindenkori gazdaságpolitika, adópolitika. A legmegfelelőbb kedvezményrendszer, ösztönzőrendszer kialakításának fontos és folyamatos együttműködést igénylő eszköze a tárcák (főképpen a humán tárcák) közötti szoros együttműködés, kölcsönös támogatás. Az adókedvezmények munkaadókra történő kiterjesztése a munkavállalók sportolásának nagyobb mértékű támogatását eredményezheti. Ugyanakkor nem elég a kedvezmények biztosítása. Ösztönözni kell a munkahelyi érdekvédelmi szervezeteket, illetve a szakszervezeteket, hogy a munkáltatóval együttműködésben lehetőség szerint minél több helyen álljanak rendelkezésre sportolási lehetőségek. Szükséges továbbá az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer reformja kapcsán az egyén érdekeltté tétele saját egészségének megőrzésében. A hátrányos helyzetűek sportolásának fejlesztésére – a szociális segély mintájára – olyan támogatás kidolgozása szükséges, ami az igazolt részvételen alapul. A szemléletváltást az államnak kell kezdeményeznie, de a megvalósítás során egyaránt szükség van az önkormányzatokra, az oktatásban dolgozókra, háziorvosokra, humánmenedzserek, és a civil társadalom szereplőire. Használni kell a tömegkommunikációs és a direkt kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket. Korosztályokra, célcsoportokra lebontott stratégia és keretprogramok kidolgozása 26

szükséges a hatékonyság garantálása érdekében. A megvalósítás során kiemelt figyelmet igénylő célcsoportok a fogyatékkal élő emberek, az idősek, a kis településen élők, az iskolások, az iskolából kikerülők, a családok, valamint az alacsony jövedelműek. A szemléletváltás során célszerű a relatív alacsony költséggel űzhető tevékenységeket nagyobb mértékben kiaknázni, például a sport, a turizmus és a természetvédelem határterületén elhelyezkedő rekreációs célú sporttevékenységeket (természetjárás – gyalogtúrázás, kerékpáros túrázás, sítúrázás, vízi túrázás). A fogyatékkal élők rekreációs célú sporttevékenységének támogatása eddig háttérbe szorult. A társadalmi célok elérése érdekében a hangsúlyt a fogyatékkal élők szabadidősportba való bevonására kell helyezni. A kínálati oldal ösztönzésére vonatkozó koncepció A támogatási rendszer kialakításakor az államnak azokat a tevékenységeket indokolt előtérbe helyeznie, melyek eredményeként a lehető legtöbb embert lehet "megmozdítani". A szervezetek működési támogatása helyett a jövőben a programfinanszírozásra kell helyezni a hangsúlyt, így a szervezetek pályázati rendszeren keresztül juthatnak támogatáshoz. Előnyben részesülnek az időszakot átölelő (pl. éves) programok, a kisebb egyesületek rendszeres sportolást biztosító programjai, a szervezetfejlesztések, a kistelepülési, lakótelepi, hátrányos helyzetű csoportok, a munkahelyi közösségek egyesületeinek fejlesztését szolgáló, valamint a hagyományos klubélet visszaállítását szolgáló törekvések, a rendszeres felkészülést és részvételt igénylő sportrendezvények, egy-egy nagy relevanciájú és nagy érdeklődést kiváltó rendezvény megszervezése, a szabadidős versenyrendszer működtetése. A lehetőségek szélesítésének alapfeltétele a létesítményhez való hozzáférés biztosítása. Ezt szolgálja a 2004-ben indult Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program (várhatóan 1 sportcsarnok, 30 tanuszoda és 30 tornaterem építése valósul meg), valamint az ÚMFT operatív programjai által az Európai Unió Strukturális Alapjaiból – kiváltképp az Európai Regionális Fejlesztési Alapból – lehívható, multifunkcionális szolgáltató központok kialakítását, a meglévő olimpiai központok, valamint egyéb táborhelyek sportturisztikai célú fejlesztését lehetővé tevő pénzeszközök. Emellett javasolt az iskolák céltámogatása tornatermeik és uszodáik – hétvégi, iskolaszüneti – megnyitásához a szabadidősport számára. A kínálat minőségbiztosítása is kiemelt feladat. Ennek érdekében célszerű a sportszolgáltatásokat nyújtó tevékenységeket működési engedélykötelessé tenni, továbbá ki kell dolgozni egy védjegyprogramot a megfelelő minőségbiztosítás érdekében (pl. megfelelően képzett szakemberekkel való ellátottság, a szabadidősportban megjelenő doppingellenes küzdelem). Kiemelt állami feladatok a szabadidősport területén a célok elérése érdekében: • Katalizátor szerep a folyamatok beindításához, minőségbiztosítások rendszerének kidolgozása. • Minél több résztvevő bevonása a szabadidősportba. • Keresletnövelés támogatása indirekt gazdasági ösztönzőkkel. • Szemléletváltás ösztönzése direkt és indirekt kommunikációs eszközökkel.

27

• • • • •

3.

Növekvő arányú, koncentráltabb finanszírozás. Az infrastrukturális feltételek megteremtése tudatos létesítményfejlesztéssel. A direkt sportra vonatkozó adószabályok felülvizsgálata. Munkahelyi sportolás lehetőségét biztosító ösztönző rendszer kialakítása. Esélyteremtő, területi felzárkózást szolgáló, a sporttevékenységet általában megismertető, a szükségletet kialakító akciók támogatása. A versenysport fejlesztése

A fenntartható eredményességi szint megköveteli az egyensúlyt az eddigi hagyományteremtő, magyar sikerekre képes, valamint a feltörekvő és nemzetközileg is jelentős sportágak között. A versenysport terén az erőforrások szétforgácsolása helyett azok eddiginél magasabb fokú koncentrációja szükséges. Kiemelt szempontok: 1) Szemléletváltás a sportszférában és az állami támogatásban

Minden egyes sportágnak rendelkeznie kell tudatosan felépített, hosszú távú sportágfejlesztési tervvel, amiben fontos szempont nagyobb mértékű magántőke bevonása. Az állami támogatási rendszerben a nemzetközi eredményesség, a hazai tradíció, a társadalmi jelentőség, illetve a tömegbázis megléte és a jövőbeli fejlődési potenciál kritériumai legyenek mérvadóak. A támogatási rend előre felállított objektív rendszer alapján kerüljön meghatározásra, melyet időszakonként felül kell vizsgálni. 2) Kiegyensúlyozott sportág-portfolió kiépítése

A lehető legobjektívebb rendszer kidolgozása szükséges annak érdekében, hogy az állam az erőforrások szétforgácsolása helyett a társadalom számára fontos versenysportot, sportágakat koncentráltan és célzottan támogassa. Mindenekelőtt a sportágfejlesztési tervvel még nem rendelkező sportágaknak, el kell készíteniük a hosszútávú prioritásaikat megjelenítő stratégiájukat. Fel kell vázolni kitűzött céljaikat, mindazokat hogyan, mekkora és milyen forrásból kívánják megvalósítani, valamint mely területeken milyen mértékben van szüksége az adott sportágnak állami támogatásra. Ez alapján van lehetőség meghatározni az állami támogatás irányát. Azon sportágak, amelyek bizonyos, a versenysport területén meghatározott kritériumoknak megfelelnek, kiemelt állami figyelmet érdemelnek. Egy objektív értékelési rendszer figyelembe veszi a sportág jelenlegi és jövőbeni eredményességét (pl. eredményességi pontok a közelmúltban és jelenleg, utánpótlás eredményei), és annak társadalmi jelentőségét (pl. igazolt sportolók száma, sportág ismertsége, népszerűsége, érdeklődők száma, sportág jellege). Az értékelő-rendszer alapján a sportágak előzetes besorolásra kerülnek egyes kategóriákba, azonban azok végleges helyének megállapításához figyelembe kell venni az elkészített sportágfejlesztési koncepciókat és stratégiákat. A célzott támogatás értelmében vizsgálni kell azt is, hogy az adott sportág mennyire képes állami támogatások nélkül sikereket elérni. Az állami támogatás célja a piaci alapokra állítás lesz azon sportágak esetében, amelyek átmeneti segítségnyújtással 28

képesek önállóan finanszírozni sikereiket. Különösen színvonalas szakmai anyagok programfinanszírozására is lehetőséget kell nyújtani, ha az a Nemzeti Sportstratégia innovatív megújulási folyamataival párhuzamos. Ebben a sportágcsoportok kooperációja is fontos új elem lehet. Azon sportágak esetében, amelyek nem tekinthetők eredményesnek, illetve eredményességük nem éri el a társadalmi relevancia ingerküszöbét, nem tartható fenn ez a versenysportra összpontosító állami támogatási rendszer. E sportágak sportágfejlesztési tervük alapján, pályázatok útján középtávú finanszírozással ösztönzést kaphatnak tömegbázisuk fejlesztésére és a szabadidősport felkarolására. A helyi szinten értéket képviselő sportágakat elsősorban helyi szinten kell támogatni, államilag erkölcsileg ösztönözni. A mobilitás biztosítása szükséges előre átlátható, kiszámítható rendszer alapján. A kritériumrendszer rendszeres felülvizsgálatra kerül (4 évenként) a sportágak helyzete, teljesítménye alapján. A sportágak fejlődési tendenciájuknak megfelelően bekerülhetnek, feljebb kerülhetnek, vagy visszaeshetnek más kategóriákba, más finanszírozási körbe. 3) A sport tisztaságának garantálása, a dopping és a nézőtéri erőszak elleni küzdelem

A fair play elveinek érvényesítése a sportban az eredményességnél is fontosabb. A sport tisztaságának garantálása mindannyiunk érdeke és kötelessége. Magyarországnak nincs szüksége a becstelen úton, doppingolással elért eredményekre. A magyar sportvezetés elkötelezett a tiszta sport és az egyenlő esélyeket biztosító becsületes játék mellett, ezért következetes harcot hirdet a tiltott teljesítményfokozás ellen, és szigorúan szankcionálja a doppingvétséget. Emellett a versenysporton kívüli doppingolás össztársadalmi szinten jelentkező problémát is jelent, tekintettel arra, hogy egyre fiatalabb korosztályok és egyre szélesebb rétegek körében is fellelhetők a használóra káros, az egészséget esetenként veszélyeztető – a sportban tiltott teljesítményfokozónak minősülő - szerek használatának nyomai. Az elmúlt időszak doppingesetei kapcsán a korábbi szabályozás vizsgálata és módosítása elkerülhetetlenné vált. A doppingolás elleni hatékony fellépés érdekében a doppingellenes tevékenység elemeinek, szereplőinek és a szereplők feladat- és hatáskörének, felelősségének pontos, jól elkülöníthető meghatározása szükséges. Ennek keretében meg kell határozni a primer – a doppingellenes politika megvalósítását szolgáló elsődleges – feladatokat (jogalkotás, finanszírozás, állam- és kormányközi együttműködés), második szinten a doppingellenőrzés érdemi részének (vizsgálateloszlási tervezés, mintavételre történő kijelölés, mintavétel, -kezelés, analízis), valamint harmadik szint az elkövetett doppingvétségek szankcionálásának (előzetes felülvizsgálati eljárás, doppingeljárás, jogorvoslat) szabályait, eljárási rendjét, folyamatát. A doppingellenes tevékenység első szintje mellett a további szinteken is pontosan meg kell határozni a doppingellenes tevékenység szereplőinek (állam, konzultatív doppingellenes tanácsadó testület, sportköztestületek, sportszövetségek, sportszervezetek, sportolók és sportszakemberek, mintavétel és –kezelés, laboranalízis folyamatát koordináló szervezet) feladat- és hatáskörét, felelősségét. Az említett feladatok hatékony teljesítésének egyik előfeltétele a doppingellenes tevékenység szereplőinek abszolút összeférhetetlensége, azaz, hogy a doppingellenes 29

tevékenység egyes feladatait ellátó személyek csak a doppingellenes tevékenység egy meghatározott fázisában vehetnek részt. A sikeres doppingellenes tevékenység előfeltétele továbbá a doppingellenőrzés korrekt és független lefolytatása. Erre tekintettel a doppingellenőrzés mintavétellel és -kezeléssel összefüggő egyik legfontosabb részét olyan szervezetnek, ügynökségnek kell végeznie, amely minden sportszervezettől független, és rendelkezik a feladat magas színvonalú és a nemzetközi követelményeknek megfelelő ellátáshoz szükséges ismeretekkel, szakmai gyakorlattal. Az önálló, független doppingellenőrző szervezet, ügynökség fontos feladatai közé tartozik többek között a szövetségekkel együttműködve a versenyzők értesítése a mintavételre történő kijelölésről (világos felelősségi lánc érvényesítésével), felel továbbá a mintavétel- és kezelés szabályszerű elvégzéséért, valamint a minták laboratóriumi elemzésre történő eljuttatásáért. Változatlanul törekedni kell arra, hogy a doppingellenes küzdelemben a megelőzés – nevelés, információáramlás –, valamint a sportoló felkészítésében részt vevő szakemberek, a sportegészségügyi-, illetve sporttudományos hálózat, a kutatóintézetek és egyéb szervezetek közreműködése nagyobb hangsúlyt kapjon. A sport tisztaságához szintén hozzátartozik a sportszerű szurkolási körülmények megléte. A nézőtéri erőszak elleni küzdelem komplex megközelítési módot igényel: fontos egyrészt a kialakulásának megelőzése, másrészt a jogszabályok betartásának ellenőrzése, azaz – elmúlt években született jogi normák hatásvizsgálata után – szervezett, komplex programok kidolgozása és végrehajtása. Az elmúlt években történt súlyos, sporteseménnyel összefüggő rendzavarások indokolttá tették a sportrendezvény biztosítására vonatkozó rendelkezések áttekintését és új elemként a külön jogszabályban kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény esetén annak a rendőrség által alapfeladatként történő biztosítását. Ez a szabály önmagában nem érinti azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a sportrendezvény biztonságáért a szervező tartozik felelősséggel. A jogszabályi rendelkezések mellett azonban fontos a szurkoló, a sportegyesületet támogató egyén felelőssége is. A büntető intézkedések szigorú alkalmazása, a határozott, következetes fellépés a jogalkalmazás során, a hazai tapasztalatok elemzése, a működőképes nemzetközi tapasztalatok átvétele – akár jogszabály-módosítás keretében is - kiemelten fontos. A huliganizmus elleni harcban a büntetőjogi és szabálysértési jogi vonatkozó jogszabályok következetes, határozott alkalmazása, valamint ennek kommunikációja az elérendő primer cél. Szükség van a megfelelő sportszakmai alapokon nyugvó sportjogi szabályok betartására és betartatására, folyamatos felülvizsgálatára, valamint a szükséges prevenciós intézkedések, a megelőzésben rejlő lehetőségek hangsúlyozására is. Ezért az állam hatalmának érvényesítése mellett (de lehetőség szerint inkább azt elkerülve, annak alkalmazása helyett) szükséges olyan jogi rendelkezések megfogalmazása, amelyek nem az állami szigor érvényesítésével érik el céljukat: a sportesemények kultúrált megtekintésének lehetőségét. A hatályos jogi szabályozás komplexitásában rendezi a sportpályákon a különböző jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségét, azonban a jogalkalmazás folyamatos ellenőrzése, a hiányosságok feltárására és javítására, az érintett felek kooperációjára, valamint a prevenció hangsúlyozására kifejezetten szükség van!

30

A nézőtéri erőszak elleni küzdelem tehát komplex megközelítési módot igényel, nem szabad csak a büntető jogi szabályozás oldaláról megközelíteni. Fontos egyrészt a kialakulásának megelőzésére, másrészt a jogszabályok betartásának, betartatásának ellenőrzése, az elmúlt években született jogi normák folyamatos hatásvizsgálata. A legjelentősebb probléma ma a rendbontó szurkoló azonosításának, azonosíthatóságának megoldása mellett a szurkolói klubok, egyesületek, támogató közösségek partneri szintre emelése, a rend érdekében elindított folyamatokba történő bevonása. Az emberi élet védelme, valamint a befektetők számára biztonságos környezet kialakítása csak a felsoroltak segítségével valósítható meg. 4) Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer kiépítése

Az állam a versenysport területén az utánpótlás-nevelésben kíván kiemelt szerepet játszani. Az utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelnie, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját, biztosítania kell a sokoldalú és harmonikus fejlesztést. A versenysport eredményességének fenntartása, illetve növelése érdekében az egységes utánpótlás-nevelési koncepció kidolgozására és végrehajtására létrejött központi intézet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (2007 –től NUSI). Az egységes utánpótlás-nevelési koncepció célja a Sport XXI. Programra, a Héraklész Bajnok és Csillag Programra, a sportiskolai rendszer (közoktatás és „egyesületi” típusú sportiskolák) korszerűsítésére, valamint a Magyar Diáksport Szövetség foglalkoztatási és versenyrendszerére épülő, egységes elvek alapján összehangolt, az egyes alrendszerek közötti átjárhatóság biztosításával működtetett utánpótlás-nevelés. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer a következő alrendszerekből tevődik össze: Széles tömegbázis megteremtése – Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program célja: - 6-10 éves fiatalok számára: a sportos életmód kialakítása, a testedzés, a sport megszerettetése, sokoldalú képességfejlesztés. E korban elkerülendő a korai specifikáció (egyes sportágak kivételével). Mindezekre leginkább alkalmas sportágak a labdajátékok, illetve azok alapjai, melyek ezért kiemelt figyelmet érdemelnek. - Sportágtól függően 10-14 éves korban a minőségi képzés megkezdése. Tehetséggondozás – Heraklész programok célja: - Bajnokprogram: 14-18 éves, nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása, tervszerű képzésének megvalósítása, a legjobb szakemberek alkalmazása. - Csillagprogram: 18-23 éves kiemelkedő felnőtt eredmények elérésére esélyes fiatalok, akik még nem tudják felvenni a versenyt a világklasszisokkal. Lehetőséget kell biztosítani az egyéni felkészülésükre és a versenyzésre, csapatba kerülésükre. A sportiskolai rendszer célja: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthető: egyfelől a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelől az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése. 31

- A sportiskolai rendszer korszerűsítésének folyamatában súlyozottan a közoktatás típusú sportiskolák jogi és tartalmi működési feltételeinek megteremtése a cél. A közoktatás típusú sportiskolák működéséhez szükséges igazítani az azonos képzési célt megvalósító egyesületi típusú sportiskolák képzési rendjét is. A diáksport foglalkoztatás és versenyrendszer célja: - Azon iskolai tanulók részére, akik a minőségi utánpótlás-nevelési képzésbe – gyengébb sportbeli képességeik miatt – nem tudnak bekerülni, vagy éppen kikerülnek onnan, lehetőséget kell adni a szabadidősport jellegű diáksport foglalkoztatásra és versenyrendszerében való aktív részvételre. Ki kell bennük alakítani az egészségtudatos magatartás iránti igényt és fel kell készíteni őket az egész életpályát kísérő mozgásra, sportolásra. Az utánpótlás-nevelési rendszerbe való bekerülés feltételeit szigorúan és objektíven szükséges meghatározni, szabályozni és ellenőrizni. 5) A fogyatékkal élők sportja és integrációja

A fogyatékkal élő emberek sportjának szervezeti keretei és megvalósulási formái jelenleg fogyatékossági típusok szerint jelenik meg a sport színterein. A fogyatékkal élő személyek sportjában a fejlődés a sportági integráció útján valósulhat meg azokon a területeken, ahol az lehetséges. A sportolási lehetőségek, valamint az integráció megteremtése érdekében a fogyatékkal élők sportját annak sajátos értékei figyelembe vétele mellett indokolt támogatni. Egyrészt a szövetségeknek el kell készíteni a fejlesztési terveket, melyet az állam – az épek sportjához hasonlóan – a társadalmi értékeknek megfelelően differenciáltan támogat. Másrészt a források társadalmi értékeket figyelembe vevő felhasználása szükséges. Először lépéseket kell tenni az adaptált sportágak integrációja területén, megtartva a szegregált versenyrendszer hazai és nemzetközi szintereit. Indokolt, hogy az adaptált sportágak esetében a sportágfejlesztési programok kidolgozását az országos sportági szövetségek a sportágspecifikus szakemberekkel, illetve a fogyatékkal élők sportszervezeteinek közreműködésével közösen készítsék el. Középtávon megvalósítandó az adaptált sportágaknál a szervezeti integráció kialakítása. A hangsúlyt a nagy költségvetésű versenyek támogatásáról egyrészt a hazai versenyrendszer fejlesztésére, a hazai rendezésű nemzetközi versenyek, valamint a szabadidősport támogatására kell helyezni. Az eredményesség növelése érdekében indokolt a hazai versenyrendszer megerősítése. Ez részben a fogyatékossághoz adaptált környezettel (akadálymentesítéssel), adott sportágaknál speciális eszközök biztosításával, a sporttudományi és sportegészségügyi háttér kiszélesítésével (például sportág- és fogyatékos-specifikusság ismeretei, klasszifikációs szakemberek hazai képzése) érhető el. A fogyatékkal élő személyek versenysportjának minőségi fejlesztésében elengedhetetlen – a hazai versenyrendszer erősödésével szoros összefüggésben – hogy minél több fogyatékkal élő ember kezdjen rendszeresen sportolni. Kiemelt állami feladatok a versenysport területén a fenti célok elérése érdekében:

32

• A kiszámítható és tervezhető támogatási rendhez elengedhetetlen sportágfejlesztési tervek elkészíttetése. • Célirányos sportágtámogatás mérhető indikátor rendszerre alapozva, szűrőrendszer alapján. • Az infrastrukturális feltételek megteremtése tudatos létesítményfejlesztéssel, különös tekintettel a nagy hazai világversenyeket lehetővé tevő komplex fejlesztési igényekre. • Egységes utánpótlás-nevelési rendszer működtetése, összhangban a versenysport eredményességi céljaival. • Példaképek állítása a tisztességes munka és a tiszta eszközökkel elért eredmények jutalmazásával. • Kiemelten fontos a dopping- és nézőtérierőszak-mentes, a fair play szellemének megfelelő sportélet kialakítása. IV.2. A SPORT FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE 1.

Létesítményhelyzet

Magyarország sportlétesítmény-ellátottság tekintetében az európai mintákhoz képest jelentős hiányosságokat mutat, a meglévő létesítmények jelentősen leromlott állapotban vannak, a működtetés korszerű formái nem jellemzőek. Az állam kiemelt szerepet kell, hogy vállaljon ezen a területen, ugyanakkor szükséges a magánszféra erőteljesebb bevonása a finanszírozásba, de regionális szinten elengedhetetlen az Európai Uniós források bevonása is, elsősorban a nagyobb rekreációs, egészségmegőrző beruházások, új létesítmények létrehozása terén. Hazai forrásokból az EU által nem finanszírozható tevékenységeket célszerű támogatni (pl. versenysport célú épületek rekonstrukciója, felújítása), melyben tekintettel kell lenni az elmaradott térségek fejlesztésére, a területi kiegyenlítődés szempontrendszerére is. A korszerű finanszírozási és tulajdonosi szemlélet érvényre juttatása érdekében a sportlétesítmények kezelőinek, működtetőinek (elsődlegesen tehát az önkormányzatoknak) racionális gazdálkodási döntések alapján kell a szerepvállalását meghatározni. A sportlétesítmények fejlesztése a 2007-2020-ig terjedő időszakban, időben egymástól eltolva, tervezetten történik. A létesítményekre vonatkozó programok kidolgozása összhangban van a sportágkiválasztási rendszerrel, valamint a szabadidősport és az utánpótlás-nevelés célkitűzéseivel. Tervezett létesítményfejlesztések: • Multifunkcionális létesítmények: a sportolás és egészségmegőrzés centrumai köré szervezett, komplex szolgáltatást nyújtó mintaértékű épületegyüttesek létrehozása a cél. 2008 – 2009 között 7 db regionális, majd 2010 - 2013 20 darab kistérségi mintaprojekt indítása, magántőke bevonása esetén a projekt további kiterjesztése 2013 – 2020 között. A Multifunkcionális létesítmény központját sportolásra és kulturális rendezvények megtartására is alkalmas sporttér alkotja, de alapvetően a befolyásoló minimális humánszolgáltatások hétköznapi életminőséget koncentrációjának, és az üzleti élet, a magántőke hosszútávú együttműködésének kialakítási szándéka jellemzi. A hozzákapcsolódó oktatási – kulturális – 33

esélyegyenlőségi funkciók, humán szolgáltatások együttese adja „filozófiai” lényegét. A komplex funkciók, egy új XXI. századi fenntarthatósági modell hazai kialakítását célozzák, mert a létesítmények nem csak színterei a rekreációnak, az egészségmegőrzésnek és életminőség javításnak, de szinterei „szabadidőgazdaság, a sportipar” fejlesztésének is. • Olimpiai központok fejlesztése: Célja az élsport eredményességének, valamint az utánpótlás-nevelési és fejlesztési programok infrastrukturális feltételeinek biztosítása az alapvetően állami vagyonkezelésben maradó Olimpiai Központok folyamatos korszerűsítésével és fejlesztésével. A működtetés és szolgáltatások biztosításának területén azonban lehetőséget kell teremteni a magántőke bevonására, lehetséges fejlesztési forrásokkal kiegészítve a központi költségvetési forrásokat. • Stadionkorszerűsítési program: Célja a labdarúgó stadionok megkezdett fejlesztésének befejezése a lehető legkevesebb állami forrásból, 4-5, az UEFA előírásainak megfelelő, világverseny megrendezésére is alkalmas stadion létrehozása. • Sportágspecifikus létesítményfejlesztési program: A versenysport sikerességének biztosítására sportág-specifikus létesítmények létrehozása a sportág bázisául szolgáló településeken. Konstrukció kialakítása a létesítményfejlesztésre, -építésre, melyet megelőz a bázisműhelyek és települések meghatározása, figyelemmel a sportág potenciális jövőbeni sikerességére. A megvalósuló fejlesztések finanszírozása e területen feltételezi a települések (önkormányzatok) illetőleg a helyi magántőke bevonását, együttműködését a finanszírozás, fenntartás és üzemeltetés területén, hozzájárulva a település és környezete infrastrukturális fejlődéséhez, növelve annak életminőség javító illetőleg lakósság megtartó szerepét. • Tornaterem-építési program: Célja az esély megteremtése minden diák számára a korszerű testnevelés óra körülményeire. Ennek érdekében szükséges az oktatási intézményekben a hiányzó tornaterem pótlása, a meglévők rekonstrukciója. Mivel az ilyen típusú fejlesztések esetében a magántőke bevonásának lehetősége erősen korlátozott, a források biztosítása több minisztérium költségvetési forrásainak integrált felhasználását feltételezi. • Tanuszoda-építési program: Célja lehetőséget teremteni minden kistérségben az általános iskolai úszásoktatáshoz. Ennek érdekében minden kistérségben minimum egy tanuszoda biztosítása a cél. • Sport a kistelepüléseken program: E program célja a vidék sportjának fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása az alacsony költségvetéssel gazdálkodó kistelepüléseken élőknek. A program központi költségvetési forrásokból, pályázati úton nyújt támogatást – első körben – a 2500 fő alatti lakosú kistelepüléseken lévő sportpályák feltételeinek javítására. • Az ’Élet a vizeinken’ program az ország nyílt vizei által adott lehetőségek környezettudatos kihasználását hivatott biztosítani korszerű, környezetbarát, szabályozott működtetéssel rendelkező, komplex szolgáltatást nyújtó vízi sporttelepek létrehozásával, amelyek a megújulási folyamatokat – kistérségi és regionális szinten egyaránt – jelentősen segítik. • A szabadidősport fejlesztését célzó (az esti órákban is biztonságosan használható) szabadidőparkok, szabadtéri létesítmények, kerékpáros útvonalak és a jelzett turista úthálózat fejlesztésére irányuló program beindítása a relatív kisebb költségekkel 34

létesíthető és működtethető létesítmények, és létesítménynek nem minősülő egyéb infrastruktúrának a fejlesztését célozza. Jégpálya, jégcsarnok építési program: A téli sportok közül kevésnek kedveznek Magyarország környezeti adottságai, így fejlesztésük a meglévő szakmai központok köré koncentrálva képzelhető el, komplex finanszírozási megoldásokkal. Az idény jellegű sportágak esetében rendkívül fontos az egész évet átfogó üzleti terv, és a gazdaságos működtetési modell kidolgozása. A létesítményfejlesztési politika olyan tudatos tervezése és végrehajtása szükséges, mellyel a sportinfrastruktúra alkalmassá válhat nagy világversenyek, olimpia és paralimpia megrendezésére is. Ezek a létesítményfejlesztések nem szorítkozhatnak azonban csak az adott nemzetközi esemény, európai- illetőleg világverseny megrendezéséhez kapcsolódó létesítményi feltételek megteremtésére, ki kell hogy terjedjenek az üzemeltetés, az utóhasznosítás kérdéskörére is. A fejlesztésekkor szigorúan figyelembe kell venni – az esélyegyenlőségre tekintettel – az akadálymentes használat kialakításának követelményét is. A fenti létesítményfejlesztési programok megfogalmazása során általánosságban kijelenthető, hogy a sportstratégia „létesítményi feltételeit” lehetőség szerint „szolgáltatási igények” formájában is célszerű definiálni. Másrészt leszűkítendő, de határozott formában rögzítendő azon problémák köre, ahol a magánszektor bevonása nem valószínűsíthető és a finanszírozás csak közvetlen módszerekkel, állami támogatás formájában oldható meg. Törekedni kell rá, hogy az állami források mint „szolgáltatási keresletnövelő eszközök” jelenjenek meg a sportgazdaság piacán. Mind a versenysporthoz, mind a szabadidősport létesítményi fejlesztéséhez kapcsolódóan létesítmények létrehozása helyett az azok által nyújtandó szolgáltatásoknak, funkcióknak a magántőke részére történő pontos megfogalmazásával, az általuk nyújtandó szolgáltatások megvásárlásával kell törekedni a magántőke bevonására. 2.

Finanszírozási koncepció

A sportfinanszírozás megújítása egyszerre célozza a sportra fordítható források növelését, valamint e források hatékonyabb felhasználását. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy az állami költségvetés sportra fordítható aránya – azonos módon számítva – érje el az EU tagországok sporttámogatásának átlagát. A Stratégiában foglaltak megvalósításával együtt járó forrásbővítés a Konvergencia Programmal párhuzamosan 2008-ban a finanszírozás hatékonyabbá tételével, átstrukturálásával, racionalizálásával történik. 2009-től a GDP várható emelkedését (2009 4,2%, 2010 4,3% 2011 4,5%) követve, annak százalékában nő az állami ráfordítás. A jelenlegi kb. 10,5 Mrd Ft nagyságrendű forrás, amit nem verseny- és utánpótlássportra, nem diák- és szabadidősport finanszírozásra és nem létesítményfejlesztésre fordítunk, hanem az azon felül lévő feladatokat érinti, jelentős hatékonyságnöveléssel és racionalizálással, a rendelkezésre álló idő alatt folyamatos és dinamikus teljesítményjavulás érhető el. A versenysport és utánpótlás-nevelés területén a sport költségvetésének belső arányaiban a változás 2020–ra kb. 50%-os részesedéssel, jelentős profiltisztulással kell, hogy végbemenjen (szűrőrendszer, utánpótlásműhelyek, sportiskolák egymásra épülése), a minőség további emelkedését kell elérni. A diák- és szabadidősport, primer prevenciós egészségfejlesztés támogatását rövid távon 2009-ig 35

33%-ra, majd 2020–ra 50 %-ra kell emelni (min. 5 milliárd Ft) a feladatok átcsoportosításával, a rendszeresen testedzést végző emberek számának radikális (milliós nagyságrend) növelésével. A hosszú távú fejlesztés végére a sportolás szokásrendszerének kialakulásával, a szabadidős sportlétesítmények fejlesztésével az állam – az esélyegyenlőségi programok kivételével – ismételten újragondolhatja támogatási politikáját a megerősödött területen, hiszen a rendszeres testedzés civil üggyé válik. A létesítményfejlesztés trendje a jelenlegi közel 1,5 milliárd Ft-os szintről 2013–ra - a hazai rendezésű sport mega események (pl. olimpia, UEFA EB) kivételével - legalább az 5 milliárd Ft-os fejlesztési nagyságot, 2020–ra 22,0 milliárd Ft-os nagyságrendet el kell hogy érje. Megvalósítási technikáiban az állami források a területi kiegyenlítődést támogatva, szélsőértékekben nem haladhatják meg a 30 % részesedést. Új finanszírozási együttműködéseket kell kialakítani az önkormányzatok, az európai források (2013-ig), és a magántőke között. A magántőke bekapcsolását a fejlesztési folyamatokba egyre dinamikusabb trend, és érdekeltség formájában ki kell alakítani. Fenntartható, üzleti tervvel rendelkező modellek kialakítására kell törekedni, ez jelenleg a multifunkcionális épületkomplexum „pilot projekt” tervünkben a legerősebb, de a többi fejlesztésünket is ez irányba kell fejlesztenünk. A forrásnövelés lehetőségei - Az államnak ösztönöznie kell a magánszektor jelenleginél nagyobb arányú részvételét a hazai sportélet finanszírozásában. Ennek érdekében célzott, indirekt gazdasági ösztönzőkkel kell elősegíteni, hogy egyrészt a munkaadók a jelenleginél nagyobb szerepet vállaljanak dolgozóik sportoltatásában. Másrészt a szponzorálás és a mecenatúra vonzóbbá váljon; ne csak az élsportnak juttasson forrásokat. továbbá a lakosság is többet költsön a sportra saját egészségének megőrzése, aktív szórakozásának biztosítása érdekében (kommunikációval, illetve közvetett ösztönzőkkel). Váljon kedvezően adományozható cafetéria elemmé a munkavállalók sportolásának támogatása. Szintén ösztönző célzattal szükséges létrehozni egy elismerő díjat a szponzorok és mecénások megbecsülésére, erkölcsi elismerésére. - A sport önfenntartó képessége jelentősen növelhető, a profitorientált működés felé tolható, amennyiben az más üzleti (kereskedelmi, szolgáltatási) tevékenységhez kapcsoltan jelenik meg. - A rekreációs célú sporttevékenységet jól támogatja, a SZJA 1 + 1 %-os (az 1996. évi CXXVI.törvény 4/A.§-a (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel az éves költségvetési törvényben meghatározott, valamint a civil szervezeti kedvezményezetti körbe tartozó) felajánlásainak jelenlegi rendszere. A befolyó összegek növelésére költségvetési forrásokkal támogatott, hatékony médiakampányok szükségesek. A felajánlott összeg legyen többletforrás a központi sportigazgatás számára, melynek felosztása, felhasználása és ellenőrzése társadalmi szakmai kontroll alatt történjen, elkülönülten a „sport-költségvetés” egyéb kiadásaitól. (A jelenlegi rendszer eddigi két éve 224, illetve 200 millió Ft rendelkezést, forrást biztosított kb. 30-35 ezer felajánlótól.) - Kiegészítő forrás teremthető Európai Uniós forrásokból az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításán keresztül. A sport területén kitűzött társadalmi célok és a 36

meghatározott fejlesztési prioritások között összhang van (létesítményfejlesztés, továbbképzés). Ezen forrásokhoz való hozzáférésre elsősorban komplex fejlesztések és kapcsolódó területek (mint a képzés, esélyegyenlőség, regionális kapcsolatok stb.) esetében nyílik lehetőség. Ilyenek például a főként a kevésbé fejlett régiókban beindítandó településfejlesztési és kohéziós törekvésekkel összhangban álló létesítmény-fejlesztési programok. Tekintettel a turizmus ágazatközi jellegére, a turizmusfejlesztés elősegíti a sportfejlesztés céljainak megvalósítását is (aktív turizmus különböző formái). - A kerékpáros útvonalak és a jelzett turista úthálózat kiépítése és fenntartása hozzájárul a falusi- és az ökoturizmus fejlesztéséhez. Az „aktív turizmus” terén elérendő célok a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában fogalmazódnak meg részletesen. Egy tudásvezérelt és megújuló társadalom érdekében képzési, továbbképzési és kommunikációs programokat kell indítani a sport szempontjából inaktív rétegek és korosztályok célzott megszólítása, valamint az iskolai sport fejlesztését biztosító továbbképzési programok megvalósítása révén. Hatékonyabb felhasználás - Az állami pénzek új elosztási rendszerében több pénznek kell eljutnia közvetlenül a sportolókhoz, a sportegyesületekhez. A köztestületek és a szövetségek finanszírozási rendszerének átalakítása szükséges. A jelenlegi automatikus finanszírozásban részesülő sportszövetségek körét, valamint a támogatási automatizmus arányát csökkenteni szükséges, a szakmai programok finanszírozásának nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Olyan helyzetet kell teremteni, ahol minden szövetség, köztestület, egyesület kidolgozott hosszú távú szakmai programjainak megvalósításához kap állami támogatást. - A köztestületeknek és a szövetségeknek a jelenleginél nagyobb arányban kell hozzájárulniuk saját tevékenységük költségeihez, csökkenteniük kell adminisztrációs kiadásaikat. A működési támogatás csökkentésével felszabaduló pénz nem kerülhet ki a sportfinanszírozásból, azt közvetlenül az egyesületek, a műhelyek és a klubok használhatják fel. - Az egyesületek a sport legfontosabb színtereit képezik, támogatásuk a szakmai szervezetek ajánlásai alapján történik. -

A szabadidősportra fordítható támogatások elosztásakor a programfinanszírozás kerülhet előtérbe, szemben a szervezetek általános működtetésével. A forrásokat a résztvevők minél közvetlenebb támogatására kell fordítani a költséghatékonyság szem előtt tartásával. A szervezetek pályázat útján juthatnak támogatáshoz. A létesítményt működtető önkormányzatokat, iskolákat céltámogatással lehet ösztönözni tornatermeik és uszodáik megnyitására a szabadidősport számára. A szabadidő finanszírozása a sportvállalkozások érdekeltté tételével, a magántőke bevonásával fokozható.

-

Ebben az új rendszerben megnő a tagdíj jelentősége. A tagok az érdekeiket képviselő, a számukra szervezőmunkát végző és egyéb szolgáltató tevékenységet nyújtó szervezeteket támogatják.

37

-

A szakmai programok megvalósítása érdekében szélesíteni kell a pályázatra jogosultak körét, egyszerűsíteni a pályázatok rendszerét, szigorítani az ellenőrzést. A nyertesek meghatározásakor a szakértői véleményeken túl szükséges kikérni a helyi viszonyokat leginkább ismerő önkormányzatok ajánlásait is. A JÖVŐBEN EGYSZERŰSÖDIK A SPORTIRÁNYÍTÁS RENDSZERE, NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A SPORT SZINTEREINEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA M

Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Működési támogatás

ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS M

Kiemelt szakmai szervezetek

NST M

civil sportszövetség, MOB / átfogó ernyőszervezet MPB

Pályázatkezelő Szövetségek

Sportszervezetek/ egyesületek

A sportági szövetségek

A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek

Fogyatékosok Szövetségei

Egyesületek, műhelyek, klubok, versenyzők, edzők

Fogyatékosok egyesületei

M – Működési támogatás – törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érdekében az állam hozzájárul a működéshez

3.

A szervezeti rendszer korszerűsítése

Központi sportigazgatás A központi sportirányítás mindenkori feladata elsősorban a sport egyes területein – differenciált módon – a központi költségvetési források rendelkezésre bocsátásának, illetve a sporttevékenység feltételrendszerének biztosítása; a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése; a sportot érintő átfogó (kormányzati) koncepciók, programok kidolgozása, a megvalósításuk figyelemmel kísérése; a sport állami szabályozásának, jogszabályi feltételeinek kialakítása és folyamatos figyelemmel kísérése, a jogalkalmazás (a szabályozás hatályosulásának) monitoringja; a sportban jelentkező önveszélyeztető, káros tendenciák visszaszorítása (tiszta játék-fair play), ezzel összefüggésben a sportrendezvények biztonságának elősegítése; a nemzetközi együttműködés biztosítása, kapcsolattartás az önkormányzatokkal és a sport autonóm igazgatási szerveivel; a sporttal kapcsolatos egyes hatósági feladatok ellátása. Különösen fontos feladat a központi sportigazgatás számára, hogy sporttudománnyal együttműködve és a kialakítandó Nemzeti Sportinformációs Rendszerre támaszkodva nyomon kövesse a sport aktuális folyamatait, és a tapasztalatok segítségével innovatív kezdeményezéseket indítson el és menedzseljen a sportban. Az új regionális és kistérségi közigazgatáshoz igazodó sportirányítás kialakításáig és működésének megkezdéséig tartó átmeneti időszakban kezdeményező szerepet kell vállalnia, különös figyelmet fordítva a területi kiegyenlítődésre; ágazati egyeztetésekre, a humán területekkel való kapcsolattartásra; valamint a szabadidő-gazdaság fejlesztésének támogatására. Kulcsfontosságú a sport ernyőszervezeteinek szervezeti és irányítási rendszer működésének racionalizálása, a pénzelosztás sokszereplős rendszerének egyszerűsítése, a „túlstruktúráltság” megszüntetése. A racionalizálás és gazdaságosabb működtetés, a közös érdekképviseletben és együttes fellépésben rejlő szinergia lehetőségeinek 38

kihasználása érdekében szükség van egyes szervezetek összevonására, számuk csökkenésére, feladataik újragondolására. Az eddigi többszereplős struktúra helyett a jövőben két köztestületre van szükség: a Magyar Paralimpiai Bizottságot önálló szervezeti egységként integráló Magyar Olimpiai Bizottság mellett egy, a sport minden területét átfogó, hatékony, szakmai és érdekképviseleti civil ernyőszervezetre. Kiemelten fontos, hogy a területek egyéni érdekei az integráció következtében ne sérüljenek. Az újonnan létrejövő, átfogó civil szervezetben vagy köztestületben markánsan meg kell jelennie a fogyatékkal élők sportjával, a diáksporttal, az egyetemi-főiskolai sporttal, valamint a rekreációs célú sporttal kapcsolatos szakmai tevékenységeknek és ezek érdekképviseletének is. Helyi és területi sportigazgatás A sportigazgatási rendszerben is célszerű érvényesíteni a szubszidiaritás elvét. Az önkormányzatok a szervezetük és kapcsolatrendszerük alakításában, valamint a helyi közszolgáltatások körébe tartozó feladataik ellátása terén nagyfokú önállósággal rendelkeznek. A kormányzattal való kapcsolatuk alapját a jövőben a szorosabb együttműködés, a sport területén ellátandó feladatok megosztása és az információáramlás kölcsönös biztosítása jelentheti. Hosszú távon a területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak az erőforrások koncentrációjában, a meglévő helyi potenciák feltárásában, a horizontális együttműködések és a sportszervezetekkel történő közvetlen kapcsolat kialakításában fontos koordinatív szerepet kell betölteniük. Ezért célszerű egy egységes – a közigazgatás reformelképzeléseit figyelembe vevő, a regionális és a kistérségi struktúrákhoz illeszkedő – új sportigazgatási rendszer megalkotása. Valamennyi tervezési-statisztikai régióban létrejöttek a Regionális Fejlesztési Tanácsok szakágazati döntés előkészítő szakmai szerveként működő Regionális Sportfejlesztési Bizottságok (RSB). A jövőben a létrehozandó regionális decentralizált szervezeteket (7db) fel kell ruházni valódi igazgatási (döntéshozatali és végrehajtási) jogkörökkel. Az regionális decentralizált szervezetknek a feladata kell, hogy legyen majd az adott régió sportfejlesztési stratégiájának és programjának, operatív részleteinek a kidolgozása. Emellett az regionális decentralizált szervezetknek kell ellátniuk a területi sportfejlesztés vertikális és horizontális koordinációs feladatait, a központi és regionális sportfejlesztési érdekek egyeztetését. Javaslatot kell tenniük a sporttal összefüggő fejlesztésekre, a Regionális Fejlesztési Tanácsok hatáskörébe utalt decentralizált források sportcélú felhasználására. A tervek elkészítésében és megvalósításában együtt kell működniük más ágazatok (pl. kultúra, egészségügy, turisztika) regionális szervezeteivel. Létre kell hozniuk a regionális együttműködési hálózatot a sport térségi szereplőivel. Figyelemmel kell kísérniük a lakosság egészséges, mozgásgazdag életmódjával kapcsolatos változásokat és igényeket. Részt kell venniük majd a sportinformációs rendszer működtetésében és továbbfejlesztésében, a sportpályázati rendszerek lebonyolításában, a sportvállalkozásokat ösztönző támogatási rendszer kidolgozásában, a humánerőforrásfejlesztésben, a testnevelés és a sport területén dolgozó szakemberek folyamatos tájékoztatásában, a képzések, továbbképzések szervezésében. Az RSB-k decentralizált szervként történő létrehozásához és működtetéséhez szükséges az intézményesülés, továbbá a forráselosztás decentralizálásának szabályozási szempontból történő kidolgozása. Az RSB-k létrehozása és működtetése jelentős plusz forrás bevonását, továbbá létszámbővítést nem igényel, a jelenlegi sportirányítási rendszer átalakításával, 39

racionalizálásával, a meglévő humánerőforrás-állomány bázisát alapul véve, központi költségvetési többletkiadást eredményező hatás nélkül megoldható, ugyanakkor jelentősen javulhatna a sport-civilszervezettekkel történő kapcsolattartás, a kompetenciák megszerzését lehetővé tevő képzési folyamatokba történő bekapcsolás, és a döntési folyamatokba történő tényleges bevonás. A sport gyakorlati színtereivel (egyesületek, oktatási intézmények, sportiskolák) az önkormányzatok állnak a legközvetlenebb kapcsolatban. Az önkormányzatok szerepe a sport pénzügyi-, tárgyi-, személyi feltételrendszerének biztosításában – különösen a kistelepüléseken – meghatározó jelentőségű. Az önkormányzatok a központi sportigazgatás stratégiai partnerei. Az önkormányzati rendszeren belül a méretgazdaságosságot követő, a közszolgáltatások hozzáférési lehetőségeit javító tendencia érvényesül, melynek nyomán a jövőben a kistérségi feladatellátás szerepe növekszik. A sport területén a települési önkormányzatok horizontális együttműködésének lehetőségét a többcélú kistérségi társulások, vertikális kapcsolatainak erősítését pedig a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok teremtik meg. A kistérségekkel hosszú távon tervezett együttműködés szándéka, hogy az ágazatközi és a sportágazati célkitűzések – a szubszidiaritás és a partnerség elvének figyelembe vételével – az információ-áramlás felgyorsításával, az erőforrások koncentrációjával, a helyi potenciák feltárásával, a civil szféra széleskörű bevonásával, tudásbázisra épülve a lehető legnagyobb hatékonysággal és szakszerűséggel valósuljanak meg, amellyel összefüggésben: • A feladatellátásban érintett kormányzati és önkormányzati, valamint civil partnerek együttműködésével ki kell dolgozni a sportigazgatás kistérségi modelljét, • Ösztönözni kell azt, hogy a Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulások az alapító okiratukban vállalt közösen ellátandó közszolgáltatási feladataik között a sport területét – mint a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításának egyik eszközét – is szerepeltessék. • A Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulások meglévő munkaszervezeteihez kapcsolódva szükséges létrehozni a Nemzeti Sportstratégia helyi programelemeinek megvalósításáért, az operatív feladatok ellátásáért felelős kistérségi humánmenedzseri hálózatot, ezt a meglévő hálózataink (pl. NUSI) alapulvételével meg lehet oldani A humán területek, a szabadidőmenedzselés szakembereiként sikerességük, gyakorlati, pragmatikus segítségnyújtásuk a lényeg, fontos szempont a lakosság egészségi állapotáért felelős vezetői - szakmai elkötelezettség. A kistérségi humánmenedzserek sportfeladatainak ellátásához a feladatok összetételének függvényében ki kell alakítani a munkatársak érdekeltségi rendszerét. • A kistérségi humánmenedzser tervezett feladatai többek között – a Társulási Tanács szakmai szervezeteivel, valamint a területfejlesztési megbízottal, és a vidékfejlesztési menedzserrel együttműködve – a részvétel a sportágazattal összefüggő fejlesztési programok kidolgozásában, az integrált kistérségi együttműködések elősegítésében, mindenek előtt a szabadidő-gazdaság és a humánerőforrás-fejlesztés terén. Részt vesz a sportinformációs rendszer működtetésében, a helyi adatbázisok létrehozásában, gondoskodik a vertikális és 40

horizontális információ-áramlásról. Összehangolja és segíti a szabadidősport, a diáksport és az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátásában résztvevő szervezetek, kistérségi szereplők tevékenységét. A területi és kistérségi sportigazgatás hosszú távú kialakítása és a kapcsolódó humánmenedzser- és szakemberhálózat felállításáig, az átmeneti időszakban a folyamatok irányításában a központi sportigazgatás katalizátorszerepet tölt be, például szabályozási tevékenységgel, tudástartalmak átadásával, központi tudásmenedzsment mechanizmus kialakításával. IV.3. A SPORT INNOVATÍV ELEMEI – INNOVÁCIÓS HÁLÓ 1.

Sportegészségügy

A sportegészségügy, ennek részeként a sportorvoslás a fizikai aktivitást, illetve a sport tudományos és gyakorló orvosi vonatkozásait jelenti. Egyik meghatározó funkciója a magas szintű fizikai aktivitást rendszeresen végző versenysportolók, ezen belül az élsportolók egészségügyi ellátása, gondozása. További feladatai a multidiszciplináris, illetve specifikus jellegéből fakadnak. Multidiszciplináris, mivel integrálja az orvostudomány mindazon területeit, ahol a testmozgás a terápia és a rehabilitáció eszközeként felhasználható. Ugyanakkor specifikus, mivel a megfelelően irányított, tervezett, egyénre szabott edzésprogram képezi a gyógyítás, illetve a rehabilitáció alapját. Mindezen túlmenően a sportorvoslás (sportorvos) – figyelembe véve a rendszeres fizikai aktivitás tudományosan bizonyított szerepét az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében – fontos szerepet játszik egy átfogó nemzeti egészségfejlesztő program megvalósításában. A sportegészségügy tehát nemcsak az élsport hátterének ellátásában kap egyre nagyobb szerepet. Az egészséges életmód elterjesztéséhez szükséges szakorvosi háttér biztosítása éppúgy a sportegészségügy feladata, mint a különböző népbetegségek rendszeres fizikai aktivitás alkalmazásával történő gyógyítása, továbbá, hogy bármely szintű sporttevékenység kapcsán biztosítsa az egészségügyi szempontok érvényesítését. A sportegészségügy hazai rendszere nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, az Európai Unió fejlett sportorvoslással rendelkező tagországai is követendő mintának tekintik. Egyedülálló, hogy nálunk a járó és fekvőbeteg háttérrel egy intézményen belül valósul meg a sportegészségüggyel összefüggő megelőző, gyógyító, oktató és kutató tevékenység. A sportegészségügy fejlesztésével kapcsolatos feladatok: - Az országos sportegészségügyi hálózat és központi intézetének növekvő igény szerinti bővítése, technológiai fejlesztése, a szolgáltatások kiterjesztése a rekreációs sporttevékenységet rendszeresen végzők, illetve az újonnan bekapcsolódók számára. A regisztrált szabadidős sportolók fittségi tesztjeinek kidolgozása, mérésének megszervezése, adatbázisuk létrehozása, hozzáférési lehetőségének biztosítása a Nemzeti Sportinformációs Rendszer számára. A műszerállomány folyamatos fejlesztése, a korszerű informatikai- és a minőségirányítási rendszer kiépítése. - A szakmai színvonal fejlesztése elsődlegesen továbbra is a centralizált szervezési és irányítási rendszerben lehetséges. Az elmúlt években jelentős ráfordítással megkezdődött 41

a regionális centrumok létrehozása. Ezek előnye, hogy a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a jelenleginél jóval magasabb szintű ellátás valósítható meg mind a sportolók specifikus sportegészségügyi ellátása, mind a lakosság prevenciós és terápiás mozgásprogramjához történő konzultatív háttér biztosítása terén. Fontos szempont a rendszerbe állított eddigi három regionális központ mellé, négy Regionális Sportorvosi Centrum létrehozása. 2.

Oktatás, képzés, továbbképzés, szakképzés - a szaktudás

A sportszakember-képzés terén elengedhetetlen az oktatás és a képzés átfogó megújítása: innovatív, tanulást segítő technológiák, módszerek és eszközök kifejlesztése, a hatékony tudásmegosztást lehetővé tevő képzési struktúra kidolgozása, a képzési tartalom mielőbbi korszerűsítése. Tekintettel az EU tagországok többségének gyakorlatára, valamint a hazai szakképzés és felnőttképzés fejlesztési irányaira, a sportszakember-képzés struktúráját oly módon kell korszerűsíteni, hogy szakképesítések – a modularitást is figyelembe véve – tartalmilag egymásra épüljenek. A tartalmi-módszertani megújítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére. A szakemberszükséglet kielégítésében kapjon kiemelt szerepet az intézményes, jól szervezett és gyakorlat-orientált oktatás-nevelés-képzés. A tudásanyag korszerűsítésében vállaljanak kezdeményező szerepet a felsőoktatási intézmények, a képzés szakmai (sportági) felügyelete legyen a sportági szövetségek feladata és felelőssége. A szövetségek legyenek felelősei a szakemberek gyakorlati képzésének és továbbképzésének oly módon is, hogy a fiatalok szerezhessenek tapasztalatot a gyakorlott edzők mellett. A szakemberképzés korszerűsítésének részeként kezdeményezni és ösztönözni kell – az új szakképzési dokumentumokhoz igazodó – tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek kiadását. Ennek részeként – összhangban a Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájával – ki kell fejleszteni az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagokat, kezdeményezni és segíteni kell a képzésben résztvevő oktatók továbbképzését. Intézményesíteni és rendszeressé kell tenni a gyakorló sportszakemberek továbbképzését. A továbbképzések tartalmának meghatározásában és a résztvevők biztosításában támaszkodni kell a képző intézmények, továbbá az országos sportági (szak-) szövetségek felelős együttműködésére. A sportszakember-képzés terén is erősíteni kell a szakképző intézményekben az intézményfenntartók ellenőrző tevékenységét. A központi sportirányítás szintjén is nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaügyi központok, illetve a szakképző, valamint a vizsgaszervező intézmények jogszabálykövető tevékenységének ellenőrzésére. A sportélet differenciálódására tekintettel a szakemberképzés terén is törekedni kell az új társadalmi igények kielégítésére. Szükség szerint bővíteni kell az állam által elismert szakképesítések körét. A szakképzés minőségbiztosításának egységessége érdekében az iskolarendszeren kívüli képzés esetében a vizsgáztatási és vizsgaszervezési jog feltételeinek szigorítása szükséges.

42

A társadalmi, illetőleg a szakképzés területén bekövetkezett változásokra tekintettel időszerű a vonatkozó joganyag felülvizsgálata, illetve módosítása. Ennek során nagyobb összhangot kell teremteni a szakképesítések és az általuk betölthető munkakörök között. A szakterülettel kapcsolatos fejlesztéseket elősegítené, ha adatbázis állna rendelkezésre a bizonyítványt, illetve oklevelet szerzett szakemberekről, a kezdő szakemberek munkába állásáról, esetleg külföldi foglalkoztatásáról. Mindezek alapján indokolt a sportszakember-képzés statisztikai rendszerének kidolgozása és beépítése a Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe. A magyar sportnak szüksége van egy erős sportoktatással foglalkozó intézményhálózatra, melynek legerősebb elemeként jöjjön létre a sportszakember-képzés és -továbbképzés, valamint a sporttudomány multidiszciplináris központja. Szükség van a TF önállóságára, és a sportoktatási-hálózatban betöltött domináns szerepére, valamint az OSEI szakmai és infrastrukturális hátterére annak érdekében, hogy legyen egy kiemelkedő sporttudományos központunk, amely lehetővé teszi a regisztrált szabadidősportolók rendszeres egészségi állapotának felmérését is. A rendszer minőségbiztosítása céljából megvizsgálandók egy önkéntes sportszakemberkamara létrehozásának feltételei, amelynek feladata lenne a sportszakemberek érdekképviseletének ellátása, emellett sportszakember foglalkoztatás fejlesztési feladatokat is ellátna. 3.

Sporttudomány

Magyarországon ma még kevéssé tudatosult, hogy a sporttudomány egy rendkívül prosperáló, komoly gazdasági-üzleti érdekeket is kiszolgáló és egyben magában hordozó tudományterület. Ezt a belső erőt az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni. Elkerülhetetlen az állami finanszírozási keretek bővítése, ugyanakkor a beruházás könnyen megtérül, hiszen a versenysport egyszersmind üzlet, a szabadidősport és egészségmegőrző testmozgás a népesség egészségi állapotára, illetve munkaképességmegőrzésre gyakorolt hatása pedig megkérdőjelezhetetlen. A sporttudománnyal kapcsolatos tevékenységek hatékonysága javítható, amennyiben a kutatások összehangoltan, koordináltan, egy határozott stratégia mentén folynak. Szükség van egyrészt a szakma részéről egy modern, a gyakorlat számára alkalmazható, a sportszakma valós igényeinek megfelelő, pragmatikus segítséget nyújtó sporttudományi stratégiára, másrészt a sporttudomány önálló tudományágként történő teljes értékű elismertetésére. A stratégiát nem csak a sportszférában tevékenykedők, hanem számos más fórumon, társtudományokban, kapcsolódó területeken – turizmus, önkormányzatok, gazdaság stb. – tevékenykedők számára is elérhetővé kell tenni. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának alapját mindenekelőtt a magyarországi kutatási eredmények képezik. Mindemellett kiemelt szempont a hazai viszonyokra adaptálható nemzetközi kutatások hasznosítása, a nemzetközi eredmények minél tökéletesebb és innovatívabb alkalmazása is. Célszerű a nemzetközi publikációk közérthető magyar nyelvű megjelenésének támogatása, valamint a hazai tudományos kutatások nemzetközi megjelentetésének elősegítése.

43

A jövőben az elaprózott, kevés társadalmi relevanciával bíró kutatások helyett az erőforrásokat az átfogó, több területet és témát összefüggéseiben feldolgozó, a gyakorlati alkalmazást széles körben lehetővé tevő kutatások támogatására koncentrálunk. A kutatási eredményeket gyakorlatba való átültetésük esetén hatástanulmánnyal kell alátámasztani. A széles körben hasznosítható tudományos kutatások eszköz-ellátottságát pályázatok útján javítjuk. Emellett meg kell alapozni a sporttudomány imázsát annak érdekében, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szűkös anyagi forrásokon túl más támogatási alapokból is részesülhessen. A sportszakember-képzés új struktúrájának megfelelően kulcsfontosságú a sporttudomány, és ezen belül a sportkutatás országos hálózatának létrehozása a sportszakember képzésben és továbbképzésben érdekelt felsőoktatási intézményekre – a Testnevelési Egyetem kutatói bázisára, mint a felálló rendszer centrumára, a Magyar Sporttudományi Társaság szellemi tőkéjére illetve a vidéki sporttudományi központokra – alapozva. A felsőoktatási intézmények erőteljesebb bevonása a sporttudományos tevékenységbe – a tudományág fejlesztésén túl – a társadalmi közfelfogást is kedvezően befolyásolja az életre szóló aktív testmozgás tekintetében. Kiemelten fontos az egészségorientáció − a mozgásgazdag életmód és a fittség, mint társadalmi érték − erősítése a sporttudomány eszközeivel. A rekreációs mozgásprogramok beválás-vizsgálata szükségszerű az igen aggasztó egészség-statisztikák tükrében. Az ezen és egyéb sporttudományi területeken végzett kutatásoknak és eredményeknek be kell kerülniük készülő Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe a gyakorlati hasznosulás érdekében, hozzáférhetővé kell válnia az NSR felhasználói számára. Ki kell alakítani a gyakorlati módszerek tudományos megalapozása terén jelentős eredményeket elérő fiatal sporttudósok támogatásának feltételeit. 4.

Sportmenedzsment, sportmarketing

A sportmenedzsment (folyamat) során a sportszervezetek meghatározzák céljaikat, az ebből fakadó feladatokat és irányítják azt a folyamatot, amellyel céljaikat elérik. A sportmarketing a sportmenedzsment egyik funkcionális területe, amely elsősorban gazdasági értelemben elemez. A sportmarketing sporttermékek- és sportszolgáltatások értékesítése közvetlenül a sport fogyasztói számára. Magába foglalja azokat a tudatosan tervezett tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a sportfogyasztó igényeit és vágyait tudásmenedzment segítségével kielégíthessék. Az állam feladata a sportmarketing terén, hogy összekapcsolja a sportot és a gazdaságot, illetve ismertté tegye a sportszféra szereplői számára a gazdaság szabályait. Fel kell térképeznie, és elemeznie kell a sportfogyasztói szükségleteket, tehát fókuszában a sportfogyasztó áll. A sport struktúráját, a társadalmi hasznosságon alapuló funkcióit ismerni kell. A sportszektor szereplőinek marketingismeretekkel, a gazdasági szféra szereplőinek pedig alapvető sportszakmai ismeretekkel kell rendelkezniük. A sportszektorban jelenleg nem természetes a marketing alkalmazása, a sportesemények fogyasztóiról való gondoskodás, elégedettségükre épülő stratégia. A működésük 44

hatékonyságának javítása érdekében ezen változtatni szükséges. Ennek kialakításához a sportszervezetek nagy része azonban nem rendelkezik megfelelő szakmai háttérrel, szaktudással, e téren támogatásra szorul. Állami feladat, hogy a sportszférát a sportmenedzseri gyakorlatuk kialakulásáig ismeretátadással, modern működtetési modellek elterjesztésével segítsük. 5.

A sport kapcsolatrendszerei

Mai kultúránkban nem kapcsolódik össze a sport, a test rendszeres edzése, a szellemi képzéssel, a tudatos kultúrálódással, a mentális fejlesztéssel. Nincs meg a szükséges összefüggésrendszer a rekreációs célú sport, a szabadidősport és a tudástársadalom, az információs társadalom között. Ezeknek a területeknek a jövőben szervesen illeszkedniük kell egymáshoz. Az állami források katalizátor szerepe mindaddig nehezen tud érvényesülni – így megtakarítások is nehezen érhetők el – ameddig nincs megfelelő modell a szabadidőgazdaság területén a magántőkével történő hatékony együttműködésre. Ugyanakkor a civil szervezetek sincsenek kellőképpen bekapcsolva a fontos társadalmi célok elérésébe. A külön-külön ösztönzött illetve támogatott tevékenységek sokszor párhuzamosan kis hatékonysággal folynak, így a finanszírozás sokszor mozaikszerű, elaprózódó. A kiegyensúlyozott térségi fejlesztésekhez szükséges a városok és környezetük – rurális kistérségek, integrált kistérségi programok – közötti élő kapcsolat megteremtése. A szabadidő-gazdaság erre is lehetőséget nyújt. A horizontális együttműködések jelenleg nem elég erősek, pedig a regionális és az integrált kistérségi együttműködések ezt fokozottan igényelnék. Nincsenek meg a szinergiákat kihasználó programok, komplex szaktudások, specifikus ugyanakkor mobilan átalakítható közösségi terek, létesítmények a szabadidő-eltöltés területén. A sport- és aktív turizmusra épülő komplex turisztikai termékek kialakításával egyidejűleg a turisztikai szolgáltatások kínálata is bővül. A magyarországi turizmus elsősorban Budapestre, valamint a Balatonra koncentrálódik. A turisztikai szempontból kevésbé frekventált régiók fejlesztési irányainak meghatározásakor a sport által kínált lehetőségeket minden esetben figyelembe kell venni. Ilyen lehetőséget jelenthet például az élményfürdőkhöz köthető strandsportok, a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, valamint a lovas turizmus fejlesztése. A - helytől, terméktől függően – sok esetben szezonális turisztikai kínálat rekreációs sportlehetőségekkel történő kiegészítése hozzájárulhat a turisztikai szezon meghosszabbításához, a turisztikai szolgáltatások szezonon kívüli hasznosításához. A turizmusban dolgozók ismereteinek, kompetenciáinak fejlesztését különféle képzésekkel és továbbképzésekkel lehet biztosítani. 6.

Versenyképesség és foglalkoztatottság

Vizsgálatot kell folytatni, és be kell mutatni azt, hogy a versenyképesség fejlesztésével a foglalkoztatottság területén milyen pozitív folyamatok indíthatók meg a sport által. Hatásvizsgálatok segítségével be kell mutatni, hogy egységnyi ráfordítás milyen módosulást eredményez a foglalkoztatottsági adatokban. Folyamatos vizsgálatokra, kontrollingra van szükség annak érdekében, hogy a sport szerepét a foglalkoztatottság 45

növelésében alátámasszuk. Elemezni kell, hogy a gazdaság számára a sportban befektetett forintok milyen haszonnal járnak, mennyiben járulnak hozzá Magyarország versenyképességének javításához. A multifunkcionális sportlétesítmény koncepció keretében összekapcsolhatóak a gazdaság különböző területei (turizmus, területfejlesztés), a foglalkoztatottság és a versenyképesség (kis- és középvállalkozások). A sportban a vállalkozások és különösen a foglalkoztatás szempontjából jelentős kihasználatlan erőforrások, tartalékok rejlenek. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott kelet-közép európai államokban a sportban foglalkoztatottak aktív népességhez viszonyított aránya messze elmarad a régi tagállamokhoz képest. Mivel a szervezetek számát tekintve a sport az egyik legnagyobb szegmense a hazai civil szférának, a foglalkoztatottak száma viszont alacsony, egyértelmű, hogy a munkát elsősorban önkéntesek végzik. Éppen ezért hosszú távú célunk, hogy a sportszférában a foglalkoztatottság az önkéntességtől a teljes, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás irányába tolódjon el, jelentős mértékben növekedjen azoknak a tanároknak, sporttudósoknak, edzőknek, versenybíróknak, sportszakembereknek, sportvezetőknek, sportorvosoknak a száma, akik a sportban való tevékenységet élethivatásként választják, a sportszférában mint munkavállalók vesznek részt. A foglalkoztatás-bővítésben jelentős szerep hárul a sportban érdekelt, illetve a sporttal összefüggésbe hozható vállalkozásokra. A sportvállalkozások számának és profiljának bővüléséhez az állam hatékony, vállalkozásbarát környezet kialakításával, vállalkozásfejlesztéssel, első sorban is a kis és közepes méretű vállalkozások, valamint a szabadidő-gazdaság fejlesztésével, támogatásával járulhat hozzá. Bár közvetlen munkahelyteremtő képessége viszonylag csekély, mégis idetartozik két kezdeményezés, ami hosszú távon kijelöli a sportban való foglalkoztatás növekedésének irányát. Az egyik a kistérségi humánmenedzseri rendszer bevezetése (lásd a szervezeti rendszer korszerűsítéséről szóló fejezetet), a másik pedig a regionális és kistérségi multifunkcionális szabadidőközpontokhoz kapcsolódó munkahelyteremtési funkció. A kistérségi humánmenedzserek interdiszciplináris igényű tudással rendelkező, ugyanakkor a speciális, helyi igényeknek, követelményeknek is megfelelni tudó, új típusú szakemberek (rekreációs szakemberek) képzését és foglalkoztatását jelentené központi költségvetési többletkiadást nem igénylő módon, számszerűsítve a jelenlegi sportszakemberi állomány bázisán. A szükséges humántőke a működő szabadidőszervezők, volt pedagógusok, állástalan fiatal diplomások, testnevelő tanárok, edzők körében keresendő. A humánmenedzserek képzésük során a gyakorlatban is hasznosítható, komplex háttértudással, magas szintű, korszerű menedzselési ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek, és hatékony, gyakorlati szervezési képességeket szereznének.. 7.

Nemzeti Sportinformációs Rendszer

Célunk egy felhasználóbarát központi elektronikus platform – Nemzeti Sportinformációs Rendszer – létrehozása és működtetése, amely a benne foglalt adatbázissal segítséget nyújt a döntés-előkészítéshez, ellenőrzéshez, az adatszolgáltatók saját adatainak kezeléséhez, a pályáztatás központi, elektronikus kezeléséhez, továbbá számos szolgáltatást, közérdekű információt nyújt a sport területén működő társadalmi szervezetek, illetve a sport iránt érdeklődők részére. A rendszer hatékony működése érdekében át kell tekinteni az OSAP keretében megvalósuló adatgyűjtéseket, valamint az 46

állami sportinformációs rendszer működésének tapasztalatait. Ezek, valamint a sporttársadalom igényeinek felmérését követően meg kell határozni azon adatok, szolgáltatások körét, amely az állami sportirányítás, valamint a sport civil szférájának működését segítheti. Személyes és különleges adatok kezelésének szükségessége esetén az adatkezelés kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően valósulhat meg. 8.

Sportkommunikációs stratégia

A Nemzeti Sportstratégia végrehajtásának eredményessége nagy mértékben azon múlik, hogy mennyire sikerül a programba bekapcsolni, az együttműködésbe bevonni, a végrehajtásban érdekeltté tenni a sport területén érintett szakembereket, szervezeteket, intézményeket, valamint a lakosságot. Ebben kiemelt szerepe van a tervezett lépések kommunikációjának, az üzenetek eljuttatásának az érdekeltek felé. A hosszútávú gondolkodás tehát megköveteli a kommunikációs stratégia kialakítását is. A konkrét kommunikációs stratégia megvalósítási technikájának kiválasztása mellett fontos meghatározni a sport stratégiai üzenetének tartalmát! Ezek az üzenetek a teljesség igénye nélkül: - A rendszeres testedzés a legkiválóbb primer prevenciós eszköz az egészségmegőrzés, egészségmegtartás szempontjából. - A sportot etikai tartalma, lehetőségei alkalmassá teszik a nevelési folyamat legkarakteresebb eszközeként történő megjelenésre. A sport a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze. Kiváló sportolóink egyben minta- és példaképek is, rá kell irányítani a legkiválóbb személyiségre a társadalom figyelmét. Ők igazi példaképekké válhatnak. - A sport közösségi kohéziója rendkívül erős. A sportközösség alkalmas a hétköznapi élet, az életminőség döntő átformálására. - Az egész életen át tartó testedzés és tanulás, kultúrálódás az igazi ideánk, ezt tartjuk a harmonikus személyiség kifejlődése szempontjából a legfontosabbnak. - A stratégia „Sportoló Nemzet” ideájában gondolkodik, amibe szervesen beletartozik a „Sportnemzet” rangunk megőrzése, értékeink védelme. Az ország egészségi állapotának jelenlegi helyzete gyökeres változást követel a rendszeres testmozgás motivációs és attitűd rendszerében, valamint gyakorlatának kialakításában. - A sport a kultúra szerves része. A sportolási tevékenység nem szakadhat el a humán területektől, szervesen kapcsolódnia kell például az oktatási, kultúrálódási folyamatokhoz. - A sport minden egyes területére be kell kapcsolni a tudástársadalom és informatikai társadalom, a sporttudomány eredményeit, a sportegészségügy vizsgálatait és vívmányait, a sport menedzselésének ismereteit. - A sport alkalmas eszköz a szabadidőgazdaság folyamatainak ösztönzésére. - Csak a tiszta eszközökkel elért sportsiker az igazi érték! A sportsiker elérése – mint cél – nem szentesítheti bármilyen eszköz alkalmazását. Ezen értékek közvetítése, állandó feladatunk. Stratégiai partnereink (testnevelők, edzők, óvónők, gyógytornászok, pedagógusok, sporthoz kapcsolódó média szakemberek) véleményének direkt kommunikációra épülő formálásával, üzeneteink hatásának találkoznia kell a média felületén elindított akcióink hatásával!

47

Áttörés szükséges a szemléletben, akcióink háttereként a jövőben egységes gondolati hátteret alakítunk ki. A kommunikációs stratégia két fő részből kell, hogy álljon, amelyet két fő feladat határoz meg. a.) A Nemzeti Sportstratégia gondolatainak, szemléletváltó üzeneteinek, gyakorlati lépésjavaslatainak eljuttatása a célcsoportokhoz. b.) A Nemzeti Sportstratégia megvalósulását elősegítő önálló kommunikációs projektek, kampányok létrehozása. A kreatív kampányok gondolatiságával, szellemiségével széles társadalmi elvárásokat, igényeket kell megfogalmaznunk, elősegítve, öngerjesztő folyamattá váltva ezzel a több szintű társadalmi kommunikációt. Lényeges, hogy a kommunikáció az egész országot behálózza, ezért a regionális sporttanácsok, a megyei sportigazgatók és a kistérségi megbízottak is szerepet kell, hogy kapjanak az életmódváltás, szemléletváltás információs munkájában. 9. A sport és a környezetvédelem kapcsolata

Az Európa Tanács által kiadott Sportetikai Kódex kimondja, hogy: „Az emberek fizikai, társadalmi és lelki jó közérzetének biztosítása és fejlesztése generációról generációra azt igényli, hogy sporttevékenységüket – különösen a szabadban és a vizeken történő sportolást – összehangolják bolygónk korlátozott lehetőségeivel, a környezet fenntartásának, védelmének és kiegyensúlyozott használatának alapelemeivel. Így különösen • a sportlétesítmények tervezésénél és építésénél figyelembe kell venni a természet és a környezet értékeit; • támogatni és ösztönözni kell a sportszervezeteknek a természet és a környezet megóvására irányuló törekvéseit; • a természetvédelem érdekében fejleszteni kell az emberek ismereteit a sport és a környezetvédelem közötti kapcsolatról.” A környezetvédelem kiemelkedően fontos területe a nevelés eszközével megvalósítható prevenció, és ez természetesen vonatkozik a sportnevelés területeire is. A környezetnek, s ebben kitűntetett módón a természeti környezetnek az egyén a testi, lelki és szellemi fejlődésében rendkívül fontos szerepe van. A versenysportban, az utánpótlássportban folytatott munka, az iskolai sport, és a szabadidősportban végzett tevékenység egyaránt az életminőség javítására kell, hogy irányuljanak. Az Európai Unió és az OECD által megfogalmazott elvek alapján a jog és programharmonizáció nemcsak a környezetvédelem és oktatás területeire terjed ki, hanem ki kell hogy terjedjen a sport területeire is. Stratégiánk kifejezi környezetünk védelmének fontosságát, ami a sporttól és az egészséges életszemlélettől elválaszthatatlan. Cél elsősorban a figyelemfelkeltés és felhívás a sport és a környezetvédelem, természetvédelem kapcsolatára, az erre vonatkozó nemzeti és nemzetközi civil szervezeti (elsősorban: MOB és NOB) kezdeményezések támogatása az intézményrendszer 48

párhuzamos elemeinek kialakításán, működtetésén keresztül. A sport minden területének, konkrét gyakorlatának a környezetvédelem és természetvédelem aktív figyelembe vételére, a megelőzésre kell irányulnia. Különösen érvényes ez az infrastrukturális fejlesztésekre és a természetben végzett sporttevékenységekre. 10. Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőségi akciók jelenleg ágazati alapon szerveződnek. Szükség van a különböző ágazati törekvések szintetizálására, a köztük lévő szinergia megtalálására. Ezért a sport egyértelmű célja, hogy az esélyegyenlőségi és területi különbségeket csökkenteni szándékozó akciókat a hatékonyság növelése érdekében integrálja a saját területein. Az utánpótlás rendszerünkben kiemelten fontos szerepet játszik a Héraklész program (Bajnokprogram, Csillagprogram). A program az esélyegyenlőség megteremtését is támogató modell, mindemellett azonban fontos lenne a tehetségek sporttudományos alapokon nyugvó kiválasztása, a tehetséggondozás tudatosabbá és pontosabbá tétele. A fent említett célt is kívánja szolgálni a közeljövőben létrehozandó Nemzeti Sportinformációs Rendszer, valamint az utánpótlás műhelyek fejlesztése. A jövőben a tehetségek kiválasztási folyamata, a kiválasztás átfogó metodikai pontosítása kell, hogy kiemelkedő feladattá váljon. A sportági szövetségekkel együttműködve ki kell alakítani a tehetséggondozás alapvető formáit, módozatait (ösztöndíj rendszer, kollégiumi elhelyezés), a sportágakat lefedő szakmai kontrolling rendszert, valamint a tehetségek szociális helyzetének, mobilitási lehetőségeinek vizsgálati rendszerét. Ebben a munkában nagy segítséget jelenthet kiváló szakembereink meglévő tapasztalata és pedagógiai érzéke. Az állami sportirányításnak teherbíró képessége arányában támogatnia kell az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket. A támogatással párhuzamosan keresni kell azokat az új utakat is, amelyek lehetőséget teremtenek a magántőke bevonására, úgy, hogy a helyi igényeket figyelembe veszik, azaz figyelnek a lokálpatrióta törekvésekre. IV.4. HAZAI RENDEZÉSŰ VILÁGVERSENYEK ÉS ESEMÉNYEK

A jelentős nagyságrendű fejlesztések és széleskörű, aktív állami részvételt igénylő, nagy társadalmi-gazdasági hatásokkal bíró ún. mega-rendezvények – az olimpia és paralimpia, labdarúgó EB, Forma 1 – és nagy társadalmi jelentőségű események támogatása nem csupán sportpolitikai, hanem összkormányzati, társadalmi döntést igényel. A sportpolitika döntési kompetenciája lényegesen kisebb költségvetésű rendezvények – a Világkupa (VK), az Európa-bajnokság (EB), valamint a világbajnokság (VB) – körében érhető tetten. A kiemelt hazai rendezésű világesemények (EB, VB, VK) támogatási gyakorlatában a korábbi évek tapasztalatai alapján még inkább szükségessé vált az ezen események támogatásához meghatározott szabályozás és szempontrendszer betartása és betartatása.

49

A sport számára a leghatékonyabb döntés megkönnyítése érdekében már rögzítésre került – a jövőben ennek pontos betartása szükséges – hogy: • ha valamely esemény megrendezéséhez garanciavállalás, illetve a Kormány döntését igénylő létesítményfejlesztés, beruházás, eszközbeszerzés szükséges, a regisztrációs kérelem csak a Kormány pozitív döntését követően vehető nyilvántartásba; • tervezett módon a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály világ-és Európabajnoksága, valamint a felnőtt Világ Kupa esemény támogatható; • Világ Kupának az adott sportág versenynaptárában Világ Kupaként meghatározott versenyt tekintjük. Ezzel összefüggésben a Világ Kupa megrendezéséhez legfeljebb 2 évente nyújtható támogatás. A támogatások megítélése elsősorban nem a sportágak gazdasági helyzetének javítását, hanem a tudatos, a sportágak adottságainak is megfelelő fejlesztését szolgálja. Rá kell irányítani a szövetségek figyelmét arra, hogy milyen ágazatközi lehetőségek rejlenek a hazai rendezésű világesemények megrendezésében. Minden támogatást meg kell feleltetni a magyar társadalmi és gazdasági körülményekkel és igényekkel, hiszen csak a források megfelelő koncentrációja révén lehet hatékony és megfelelő eredményeket elérni. Törekedni kell arra, hogy sport kapcsolatrendszere fejlődjön és pótlólagos források bevonására alkalmassá váljon. Egy sikeres világverseny hazai megszervezése közvetett és közvetlen módon (függően a sportesemény nagyságától, sportágtól, helyszíntől, időponttól) pozitív hatást gyakorol a turizmus eredményeire is. Ezért törekedni kell arra, hogy mindkettő igényeinek megfelelő program, verseny, sportesemény támogatása valósuljon meg. A sikeres verseny azon túl, hogy területfejlesztési, gazdaságélénkítési érdekeket is szolgál, az ország imázsának emeléshez is nagyban hozzájárul. A kölcsönös figyelem, a kapcsolatok építése legyen evidencia. (Ugyanakkor a turizmus szempontjából kevésbé jelentős, azonban hagyományosan sikeres magyar sportágak világeseményeinek támogatását is szükséges biztosítani.) Fentiek figyelembevétele lehetővé teszi egyrészt az egyre nagyobb számban megrendezésre kerülő és támogatást igénylő események még differenciáltabb és koncentráltabb kiválasztását, valamint a rendelkezésre álló állami támogatások hatékonyabb felhasználását. A jövőben az állami, önkormányzati és sportágspecifikus érdekeket és szempontokat figyelembe véve, mérlegelve szükséges felmérni és meghatározni az egyes események megrendezéséhez kötelezően előírt és nagy értékű beruházások, fejlesztések központi költségvetést terhelő nagyságát, és több éven áthúzódó támogatásának mértékét. El kell érni, hogy a rendezvénytámogatásnak a sportra, a gazdaságra, a régióra, a településre nézve fejlesztő hatása legyen. Ennek érdekében célszerű az események megrendezésének gazdasági, társadalmi, sportszakmai feltételeinek alakulását folyamatosan nyomon követni, illetve a fejlesztések tervezésekor az esetleges rendezési lehetőségek vonzatait szem előtt tartani. A hazai rendezésű világversenyek és események állami támogatása mögött a tudatos koncepció megjelenésével, a versenyrendezés pozitív hatással lesz mind a társadalom számára, mind az adott sportág fejlődésére. Kiemelt állami feladatok a sport feltételrendszerének fejlesztésére vonatkozóan: • A sportot és a sportolást ösztönző gazdasági és jogi környezet megteremtése, a stratégiával összhangban lévő sporttörvény megalkotása. 50

• • • • • • • • •

Racionális és hatékony létesítményfejlesztési politika megvalósítása. Egyszerűsített szervezeti struktúra kialakításának támogatása. Kiszámítható, átlátható és ellenőrizhető finanszírozási rendszer kialakítása. Forrásbevonás lehetősége céljából EU pályázatfigyelés és információtovábbítás a sportszféra számára. A szakemberképzési rendszer reformjának támogatása. A társadalom és a gyakorlat számára releváns, széles alkalmazhatóságot lehetővé tevő kutatások támogatása a sporttudomány fejlesztési stratégia alapján. Működő, felhasználóbarát Nemzeti Sportinformációs Rendszer megalkotása. Következetes, koncepcionális kommunikáció megvalósítása. Világversenyek rendezésének támogatása racionális döntéshozatallal. „ A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze.” Szent – Györgyi Albert (Szeged 1930)

51

INDOKOLÁS a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló .../2007. (... ...) OGY határozathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A magyar sportban egyértelműen megfogalmazódott az igény, miszerint egy átfogó, a sport minden területét felölelő, hosszú távú fejlesztési dokumentum, stratégiai anyag készüljön, amely szakmai és társadalmi viták sora után egyértelmű irányt ad az állam és a szféra szereplőinek a sporttal kapcsolatos tevékenységek kiszámítható, tervezhető szervezéséhez. A sportstratégia tervezésekor alapkövetelmény volt a széleskörű, előzetes szakmai és társadalmi véleménygyűjtés és vita. A Nemzeti Sportstratégia egyértelmű, kiszámítható iránymutatást nyújt az állam és a tágan értelmezett sportszféra szereplőinek a sporttal kapcsolatos tevékenységek szervezéséhez. Komplex megoldást vázol fel a sporttal kapcsolatosan definiált közfeladatok megvalósításának módjára, így például az állam hogyan segíti elő az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, hogyan vesz részt a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékos személyek sportja finanszírozásában, hogyan ösztönzi a sportpiac kialakulását és működését. RÉSZLETES INDOKOLÁS A hazai sport helyzetének elemzése, a sporttársadalom és a sportirányítás jövőképe, valamint az állami feladatvállalás újragondolása alapján részletezi a sportpolitika hosszú távú társadalmi céljait, az ezek megvalósításához teljesítendő operatív célokat a sport egyes területein, valamint az ezek eléréséhez vezető lépéseket. Megfogalmazott célkitűzés, hogy hazánk a sportnemzet státuszát megőrizve sportoló nemzetté is váljon: a nemzetközi szinten kiemelkedő élsport megőrzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit kell bevonni a sportba, annak érdekében, hogy a társadalom ki tudja aknázni a sportolás nyújtotta előnyöket, és így a testedzés a hétköznapok természetes részévé, és a szabadidő eltöltésének tartalmas formájává váljon. A sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, az esélyegyenlőséghez, a nemzeti értékek, és az önbecsülés erősítéséhez. A versenysport sikerességével, különösen olimpiai eredményességének fenntartásával erősödik a nemzeti önbecsülés, példaképeket állít a társadalom elé, valamint igényes szórakozási lehetőséget nyújt. Mindemellett a sportpiac működéséhez szükséges mechanizmusok szisztematikus felépítése is kiemelt célkitűzés. A Nemzeti Sportstratégia megvalósítása várhatóan jelentősen hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez: A fizikai aktivitásba fektetett 1 dollár ugyanis 3,2 dolláros megtakarítást jelent az egészségügyi kiadások terén. Javul a munkaerő foglalkoztathatósága, valamint az „emberi tőke” minősége: életvezetési és problémamegoldó képesség javulása, tanulási és koncentrációs, valamint munkabíró képesség javulásának köszönhetően produktivitás növekedése, csökken a betegszabadságon töltött napok száma, így társadalombiztosítási megtakarításhoz is vezet. A finanszírozásra vonatkozó koncepcióban pedig megjelennek a többletforrás-bevonás lehetőségének módjain túl a jelenlegi források hatékonyabb felhasználására vonatkozó szakmai elképzelések. A stratégiában megfogalmazott átlátható, 52

hatékony, ellenőrizhető finanszírozási rendszer egyrészt megteremti a forrásbevonás bővítésének lehetőségét a magánszféra élénkítésével, illetve európai uniós forrásokból, valamint hatékonyabb forrásfelhasználást biztosít. Egyéb közvetett gazdasági hatások is mutatkoznak, pl. a kereslet ösztönzésével serkenti a kínálatot, a vállalkozásokat, vagy az egészségbiztosítási pénztárak forgalma is bővülhet. Mindez közvetve állami bevételeket is generál. Kiemelt állami feladatok összefoglalása: Az iskolai testnevelés és diáksport stratégiai céljainak megvalósítására a kiemelt állami feladatok: az infrastrukturális feltételek megteremtésének támogatása, a mindennapos elegendő testedzés megvalósítása a heti kétszeri délutáni sportfoglalkozások pályázatok útján történő támogatásával a valódi résztvevő létszám alapján, lépcsőzetes bevezetésben, a testnevelés tantárgy tartalmi és tematikai megreformálásának támogatása, a szakemberképzés modernizálásának ösztönzése, valamint a diákolimpia megújulásának támogatása. A rekreációs célú sport területén kitűzött célok elérése érdekében kiemelt állami feladatok: katalizátor szerep a folyamatok beindításához, a keresletnövelés támogatása indirekt gazdasági ösztönzőkkel (adókedvezmények átalakítása, sportolási csekk bevezetése), a szemléletváltás ösztönzése direkt és indirekt kommunikációs eszközökkel, a minőségbiztosítások rendszerének kidolgozása, az infrastrukturális feltételek megteremtésének támogatása. A versenysport területén kiemelt állami feladat: a kiszámítható és tervezhető támogatási rendhez elengedhetetlen sportágfejlesztési tervek elkészíttetése, célzott sportágtámogatás társadalmilag mérhető, objektív értékek alapján, az infrastrukturális feltételek megteremtése, az egységes utánpótlás-nevelési rendszer működtetése, összhangban a versenysport céljaival, példaképek állítása a tisztességes munka és a tiszta eszközökkel elért eredmények jutalmazásával. Kiemelt állami feladatok a sport feltételrendszerének fejlesztésére vonatkozóan: sportot és sportolást ösztönző gazdasági és jogi környezet megteremtése, a stratégiával összhangban lévő sporttörvény megalkotása. Racionális és hatékony létesítményfejlesztési politika megvalósítása. Egyszerűsített szervezeti struktúra kialakításának támogatása. Kiszámítható, átlátható és ellenőrizhető finanszírozási rendszer kialakítása. Forrásbevonás lehetősége céljából EU pályázatfigyelés és információtovábbítás a sportszféra számára. A szakemberképzési rendszer reformjának támogatása. A társadalom és a gyakorlat számára releváns, széles alkalmazhatóságot lehetővé tevő kutatások támogatása egy sporttudományi intézkedési terv alapján. Működő, felhasználóbarát Nemzeti Sportinformációs Rendszer megalkotása. Következetes, koncepcionális kommunikáció megvalósítása. Világversenyek és rendezésének támogatása racionális döntéshozatallal. A hosszú távú stratégiai terv – amelynek során tekintettel kell lenni az Európai Unió tervezési fázisára – elsősorban a kiszámíthatóságot szolgálja. Elérendő tehát a sportpolitika kialakításában a nemzeti egység, a mindenkori kormány és az ellenzék együttműködése, kormányzati cikluson túlmutató stratégia kialakításával.

53

RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS

A sportstratégia tágan értelmezi a sport fogalmát, amely magában foglalja a testnevelés és sportkultúra valamennyi területét a gyermekek és felnőttek testkulturális, rekreációs és szabadidős tevékenységétől, a rendszeres testmozgásától a hivatásos versenysportig, beleértve fogyatékos személyek sportját, valamint a testnevelés, a testedzés, az egészségmegőrzés és a rehabilitáció minden kapcsolódó területét. A Nemzeti Sportstratégia a hazai sport helyzetének elemzése, a sporttársadalom és a sportirányítás jövőképe, valamint az állami feladatvállalás újragondolása alapján határozza meg a sportpolitika hosszú távú társadalmi céljait, az ezek megvalósításához teljesítendő operatív célokat a sport egyes területein, valamint az ezek eléréséhez vezető lépéseket. A Sportstratégiában megfogalmazott célkitűzés, hogy hazánk a sportnemzet státuszát megőrizve sportoló nemzetté is váljon: a nemzetközi szinten kiemelkedő élsport megőrzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit kell bevonni a sportba, annak érdekében, hogy a társadalom élvezni tudja a sport és a sportolás nyújtotta előnyöket, és így a testedzés a hétköznapok természetes részévé, és a szabadidő eltöltésének tartalmas formájává váljon. A versenysport sikerességének, különösen olimpiai eredményességének fenntartásával erősödik a nemzeti önbecsülés, példaképeket állít, valamint igényes szórakozási lehetőséget nyújt. Kiemelt állami feladatok az iskolai testnevelés és diáksport stratégiai céljainak támogatására: az infrastrukturális feltételek megteremtésének támogatása, a mindennapos elegendő testedzés megvalósítása a heti kétszeri délutáni sportfoglalkozások pályázat útján történő támogatásával a valódi létszám alapján, lépcsőzetes bevezetésben, a testnevelés tantárgy tartalmi és tematikai megreformálásának támogatása, a szakemberképzés modernizálásának ösztönzése, valamint a diákolimpia megújulásának támogatása. A rekreációs célú sport területén kitűzött célok elérése érdekében kiemelt állami feladatok: katalizátor szerep a folyamatok beindításához, a keresletnövelés támogatása indirekt gazdasági ösztönzőkkel (adókedvezmények átalakítása, sportolási csekk bevezetése), a szemléletváltás ösztönzése direkt és indirekt kommunikációs eszközökkel, a minőségbiztosítások rendszerének kidolgozása, az infrastrukturális feltételek megteremtésének támogatása. A versenysport területén kiemelt állami feladat: a kiszámítható és tervezhető támogatási rendhez elengedhetetlen sportágfejlesztési tervek elkészíttetése, célzott sportágtámogatás társadalmilag mérhető, objektív értékek alapján, az infrastrukturális feltételek megteremtése, az egységes utánpótlás-nevelési rendszer működtetése, összhangban a versenysport céljaival, példaképek állítása a tisztességes munka és a tiszta eszközökkel elért eredmények jutalmazásával. Kiemelt állami feladatok a sport feltételrendszerének fejlesztésére vonatkozóan: sportot és sportolást ösztönző gazdasági és jogi környezet megteremtése, a stratégiával összhangban lévő sporttörvény megalkotása. Racionális és hatékony létesítményfejlesztési politika megvalósítása. Egyszerűsített szervezeti struktúra kialakításának támogatása. Kiszámítható, átlátható és ellenőrizhető finanszírozási rendszer kialakítása. Forrásbevonás lehetősége céljából EU pályázatfigyelés és információtovábbítás a sportszféra számára. A szakemberképzési rendszer reformjának támogatása. A társadalom és a gyakorlat számára releváns, széles alkalmazhatóságot lehetővé tevő kutatások támogatása egy sporttudományi intézkedési terv alapján. Működő, felhasználóbarát Nemzeti Sportinformációs Rendszer megalkotása. Következetes, koncepcionális

54

kommunikáció megvalósítása. döntéshozatallal.

Világversenyek

és

rendezésének

támogatása

racionális

A magyar sportban megfogalmazódott az igény, miszerint egy átfogó, a sport minden területét felölelő, hosszú távú fejlesztési dokumentum, stratégiai anyag készüljön, amely társadalmi vita után egyértelmű irányt adna az állam és a szféra szereplőinek a sporttal kapcsolatos tevékenységek kiszámítható, tervezhető szervezéséhez. A sportstratégia tervezése 2003. decemberében kezdődött. A tervezéskor alapkövetelmény volt a széleskörű, előzetes szakmai és társadalmi véleménygyűjtés. Ezért a szerzők tanulmányozták a sportirányítás elmúlt éveiben született leíró tanulmányokat és kutatásokat, valamint mélyinterjúkat készítettek a sportvezetőkkel, sportszakemberekkel, illetve a társadalmat országos reprezentatív közvélemény-kutatás és fókuszcsoportos vizsgálat keretében kérdezték meg. Az így elkészített stratégia tervezetét a Nemzeti Sporttanács 2005. január 21-én társadalmi és szakmai vitára alkalmasnak ítélte. Az ezt követően kezdődött társadalmi vitában, a megyénként megrendezésre kerülő szakmai fórumokon részt vettek a helyi szakemberek (testnevelők, területi önkormányzati sportirányítás vezetői, civil szervezetek képviselői, egyesületi szakemberek, felsőoktatási képzőintézetek szakemberei, területi szövetségek képviselői stb.) átlagosan kb. 60 fő, összesen 1200 szakember. A tematikus vitákon részt vettek a sportirányítás, a sporttudomány és a szakemberképzés jeles szakemberei. Az Interneten közzétett tervezethez pedig 5 hónapon keresztül várta a Nemzeti Sporthivatal az írásos észrevételeket, javaslatokat. A Nemzeti Sporttanács 2005. április 1-i ülésén ismét megtárgyalta a tervezetet, további módosítási javaslatokkal élt. A sportstratégia megvalósításában elengedhetetlen a társadalom széleskörű támogatása mellett a Kormány támogatása, a tárcák közötti szoros együttműködés. A stratégia összhangban áll a kormányprogramban meghatározottakkal, miszerint „A sport egyszerre az egészségmegőrzés, a nevelés, a személyiségfejlesztés, a közösségépítés, a társadalmi integrációs törekvések megvalósítását, az európai szinten is teljesítő- és versenyképes társadalom megteremtését segítő eszköz. Fejlesztésében, a mindennapi sportolás lehetőségeinek mindenki számára történő biztosításában egyértelmű az állam felelőssége. A magyar sport ipar elindult a piacosodás útján, de előrehaladása lassú, működtetése során még mindig jelentős állami ráfordítások szivárognak át a magánszférába. Ezt a helyzetet a következő években tisztázni kell, gátat kell vetni az adófizetők pénze kontrollálatlan kiáramlásának a költségvetésen keresztül. Ösztönözzük a rekreációs célú sportot, a lakosság szabadidős sporttevékenységét a sportszolgáltatást igénybe vevők közvetett támogatásával, a munkaadók dolgozóik nagyobb mértékű támogatására késztetésével. Növeljük a fogyatékkal élők sporthoz való hozzáférési lehetőségeit. Támogatjuk az idősek fizikai aktivitását segítő, a modell értékű programok országos bemutatását, elterjesztését. Az iskolai testnevelés és diáksport területén kialakítjuk a mindennapos testnevelés feltételrendszerét, támogatjuk a tanórán belüli és kívüli testmozgást, a sporttáborokat, az úszásoktatást, valamint olyan, nem tantervi, de iskolaidőben megszervezhető sportfoglalkozásokat, amelyek a sport és a mozgás megszerettetését eredményezik. Erősítjük és fejlesztjük a diákolimpiai rendszert.”. A Nemzeti Sportstratégia egyértelmű, kiszámítható iránymutatást nyújt az állam és a tágan értelmezett sportszféra szereplőinek a sporttal kapcsolatos tevékenységek szervezéséhez. A sport sajátos funkciói révén eszköz lehet számos gazdasági-társadalmi cél eléréséhez, mint például az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és az önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához. 55

Kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához: Legfőképpen a mozgásszegény életmódból származó betegségek tudatos megelőzése révén járul hozzá: a tudatos egészséges, mozgásgazdag életmód kialakításával, a szenvedélybetegségek csökkenésével, a keringési rendszer betegségeiben szenvedők számának csökkentésével, tartáshibában szenvedők számának csökkentésével. Hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez: A fizikai aktivitásba fektetett 1 dollár, 3,2 dolláros megtakarítást jelent az egészségügyi kiadások terén. - Javul a munkaerő foglalkoztathatósága, valamint az „emberi tőke” minősége: életvezetési és problémamegoldó képesség javulása, tanulási és koncentrációs, valamint munkabíró képesség javulásának köszönhetően produktivitás növekedése, csökken a betegszabadságon töltött napok száma, így társadalombiztosítási megtakarításhoz is vezet. - A stratégiában megfogalmazott átlátható, hatékony, ellenőrizhető finanszírozási rendszer egyrészt megteremti a forrásbevonás bővítésének lehetőségét a magánszféra élénkítésével, illetve európai uniós forrásokból, valamint hatékonyabb állami forrásfelhasználást biztosít. - Egyéb közvetett gazdasági hatások is mutatkoznak, pl. a kereslet ösztönzésével serkenti a kínálatot, a vállalkozásokat, vagy az egészségbiztosítási pénztárak forgalma is bővülhet. Mindez közvetve állami bevételeket is generál. Hozzájárul a szakképzettség növeléséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez: - A stratégia egyik alapkérdése a sporthoz kapcsolódó szakképzés tartalmának és tematikájának megreformálása. - A kutatásfejlesztés terén a széleskörű alkalmazhatóságra, gyakorlati hasznosításra törekszik, az oktatásban modern didaktikai eszközök fejlesztését és elterjesztését szorgalmazza. - A szakmai képzésnek és infrastrukturális háttér biztosításának köszönhetően új munkahelyek teremtése lehetséges, nő a foglalkoztatás (pl. életmód és sportvállalkozások kínálati oldalának növekedése, munkalehetőség biztosítása). Hozzájárul a társadalmi kohézióhoz: - A fizikai elérhetőség és a virtuális (info-kommunikációs) hozzáférés javításával. - A területi különbségek csökkentésével: a forráselosztáskor, pályáztatáskor elsőbbséget élveznek az infrastrukturális hiányban szenvedő, hátrányos fejlettségű területek, illetve a tartalmas szabadidő-szervezés tereit nélkülöző területek. - Az esélyegyenlőség biztosítása révén: a szociálisan hátrányos helyzetűek környezetének javítása, megújítása, pl. a létesítményfejlesztések egyértelműen figyelembe veszik az akadálymentesség alapkövetelményeit. - Helyi szintű közösségi funkció erősödésén keresztül: az új típusú közösségi terek létrejötte a családi, baráti, kisközösségi tevékenységeknek teret nyújtva lehetőséget biztosít a spontán civil szerveződéseknek. A sportolás eszközrendszerén keresztül a kooperációs képességek fejlesztése és technikák átadása lehetséges. A fenntartható fejlődést biztosítja: - Az emberi erőforrásba történő ’beruházás’ a munkaerő újratermelődését biztosítja, amely a folyamatos fejlődés záloga.

56

A Nemzeti Sportstratégia finanszírozási koncepciójában megjelennek egyrészt a többletforrásbevonás lehetőségének módjai, másrészt a jelenlegi források hatékonyabb felhasználására vonatkozó elképzelések. Fontos, hogy a társadalmi és közigazgatási egyeztetéseket, valamint a Kormány általi elfogadást követően a hosszú távú kiszámíthatóság érdekében a Nemzeti Sportstratégia egy országgyűlési határozat mellékleteként kerüljön benyújtásra az Országgyűlés elé. A sportstratégiával való összhang megteremtésének és a sport hosszú távú szabályozásának érdekében az előzetes ígéreteknek megfelelően el kell végezni a sporttörvény felülvizsgálatát. A kifejtettek alapján kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. Budapest, 2007. február „

”

Dr. Lamperth Mónika

57

HÁTTÉRANYAG A SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIÁHOZ 2007-2020

Budapest, 2007. február

58

A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (2007-2020) kidolgozása és társadalmi vitája során személyes beszélgetéseket (mélyinterjúkat) folytattunk a sportszféra szereplőivel, szakembereivel. Mindezeket, illetve az írásban érkezett javaslatokat feldolgoztuk és figyelembe vettük. A munkaanyag összeállításában közreműködtek • • •

a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium; a Nemzeti Sporthivatal; az Önkormányzati és Területfejlesztési Szakállamtitkársága

Minisztérium

Sport

munkatársai. Köszönet a közreműködő személyeknek: dr. Ábrahám Attila (Fitness Akadémia), Bakos Judit (Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége), dr. Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Hivatal), Benkő Attila (Magyar Darts Szövetség), Benke Zoltán (önkormányzat, Kazincbarcika), dr. Berkes István (OSEI), Berzi Sándor (MLSZ), Bodrogváry Iván (MKOSZ), dr. Bognár József (MSTT), Bognár Mária (MTSZ), Bor Sándor (MKSZ), Bukta Zsuzsanna (ÖTM), Czencz Péter (MTSZ), dr. Csötönyi Sándor (MÖSZ), dr. Dancs Henriette (BDF Sporttudományi Intézet), Deák Attila (MTSZ), Dorgai Tímea (MÚSZ), Faragó Judit (MOATSZ), Fejér Gábor (HKF), dr. Frenkl Róbert (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara), dr. Fugli Károly (MLSZ), Gáspár Tamás (MBSZ), Géczi Mariann (NUPI), Güttler Károly (MÚSZ), Havas Endre Csaba (önkormányzat, Bács-Kiskun Megye), dr. Hédi Csaba (MEFS), Horkay Nándor (VÁTI Kht.) Horváth Zsolt (MÚSZ), Jakab Zoltán (MVLSZ), dr. Jakabházy László (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara), Józsi György (önkormányzat, Zalaegerszeg), Juhos József (MOATSZ), Kállai Gábor (MSSZ), Kerekes Kázmér (MVSZ), Király József (MNSZ), Kiss Csaba (MASZ), Klencsár Gábor (önkormányzat, Somogy Megye), Kovács István (önkormányzat, Győr-Moson-Sopron Megye), Kovács Tamás (MVSZ), Kovács Tibor (MSSZ), Kovács Zoltán (MJSZ), Kőrösfői László (MRSZ), Lehmann László (NUPI), Lénárt András, dr. Leyrer Richárd (MKbSZ), Ludvigh Zoltán (MBSZ), Marozsán Csilla (Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége), dr. Martos Éva (OSEI), Mercsényi Gyula (MSSZ), dr. Mészáros János (MKSZ), Mihalik Hunor (MKSZ), Mikó Sándor (NSSZ), dr. Mónus András (MSTT), Nádas Pál (MPB), Nagy József (APEH), Nagy József (FONESZ), Németh Attila (MGSZ), Németh Imre (MTSZ), Neulinger Ágnes (Ringier Kiadó) Oláh Sándor (MRSZ – strandröplabda), Patakfalvy Miklós (MTKDSz), Pécsi Gábor (MÖSZ), Petrika Ibolya (önkormányzat, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), dr. Petrovics László (TFTI), Prohászka Zsolt (önkormányzat, Békés Megye), Rábold Gusztáv (MASZ), Reé András (MMSZ), Rózsa József (önkormányzat, Szolnok), Ruza József (MÚSZ), Salga Péter (NSZSZ, MSZSZ), Schlett Tamás (MÖSZ), Schmidt Gábor (MKKSZ), Sinka László (MKSZ), Stevik Péter (MRSZ), dr. Szabó Tamás (NUPI), Szántó Éva (MESZ), Székely György (Magyar Szervátültetettek Sportszövetsége), Székely Zsolt (MKTSZ), Szemes Árpád (önkormányzat, Pest megye), Szigeti Csaba (önkormányzat, Békéscsaba), Szlatényi György (MDSZ), dr. Tapolczay Gergely (MSSSZ), Tompa Andor (SMSZ), Tompa Ferenc (OKM), Tóth József (NUPI), Tóth József (PM), Várszegi Rudolf (MAKSZ), Vass László (MTFSZ), Vida Péter (MOBSZ)

59

TARTALOMJEGYZÉK I.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................................................62

II.

SPORT ÉS ÉLETMINŐSÉG – PARADIGMAVÁLTÁS ....................................................................62 II.1.BEVEZETÉS62 II.2.A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE, A SPORT MINT ESZKÖZ – SPORTOLÓ NEMZET, SPORTNEMZETI STÁTUSZUNK MEGTARTÁSA62 1. A nemzeti sportstratégia össztársadalmi vonatkozásai ..............................................................................62 2. A nemzeti sportstratégia fő kapcsolódási pontjai a társadalmi-gazdasági célokhoz .................................65 3. Gazdasági vonatkozások – magánszféra a sportban..................................................................................72 II.3.A SPORT EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI73

III.

HELYZETFELMÉRÉS ..........................................................................................................................75

III.1.A SPORT TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE75 III.2.A SPORT EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE75 1. Iskolai testnevelés és a diáksport ...............................................................................................................76 2. Szabadidősport...........................................................................................................................................79 3. Versenysport...............................................................................................................................................83 III.3.A SPORTOLÁST BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK84 1. Létesítményellátottság................................................................................................................................84 2. Finanszírozási rendszer .............................................................................................................................86 3. A sport szervezetrendszere .........................................................................................................................93 III.4.NEMZETKÖZI KITEKINTÉS98 1. Finanszírozás .............................................................................................................................................98 2. Németország...............................................................................................................................................98 3. Franciaország ............................................................................................................................................99 4. Spanyolország ............................................................................................................................................99 5. Ausztria ......................................................................................................................................................99 6. Finnország ...............................................................................................................................................100 7. Dánia........................................................................................................................................................100 8. Írország ....................................................................................................................................................100 IV.

JÖVŐKÉP ÉS CÉLRENDSZER..........................................................................................................103

IV.1.A SPORTPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI104 1. Az életminőség javítása ............................................................................................................................104 2. A sport kapcsolatrendszereinek fejlesztése...............................................................................................104 3. Egészséges társadalom.............................................................................................................................105 4. Sport és tudástársadalom összekapcsolása ..............................................................................................105 5. Harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztése ........................................................................106 6. A sport mint innovatív tényező – a versenyképesség és foglalkoztatás növelése......................................106 7. A nemzeti és közösségi identitás erősítése................................................................................................106 8. Esélyegyenlőség .......................................................................................................................................107 IV.2.STRATÉGIAI CÉLOK A SPORT EGYES TERÜLETEIN107 1. Az iskolai testnevelés és a diáksport.........................................................................................................108 2. A szabadidősport......................................................................................................................................108 3. A versenysport..........................................................................................................................................109 V.

A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA, A FEJLESZTÉS IRÁNYAI ..............................................110 V.1.FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A SPORT FŐ TERÜLETEIN110 1. Az iskolai testnevelés és a diáksport fejlesztése .......................................................................................110 2. A szabadidősport fejlesztése.....................................................................................................................112 3. A versenysport fejlesztése.........................................................................................................................116 V.2.A SPORT FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE129 1. Létesítményhelyzet....................................................................................................................................129 2. Finanszírozási koncepció .........................................................................................................................131 3. A szervezeti rendszer korszrűsítése ..........................................................................................................139 V.3.A SPORT INNOVATÍV ELEMEI – INNOVÁCIÓS HÁLÓ142 1. Sportegészségügy .....................................................................................................................................142 2. Oktatás, képzés, továbbképzés, szakképzés - a szaktudás.........................................................................145 3. Sporttudomány .........................................................................................................................................147 4. Sportmenedzsment, sportmarketing..........................................................................................................148 5. A sport kapcsolatrendszerei .....................................................................................................................149

60

6. Versenyképesség és foglakoztatottság ......................................................................................................149 7. Nemzeti Sportinformációs Rendszer.........................................................................................................152 8. Sportkommunikációs stratégia .................................................................................................................153 9. Esélyegyenlőség .......................................................................................................................................154 V.4.HAZAI RENDEZÉSŰ VILÁGVERSENYEK, ESEMÉNYEK155 FORRÁSJEGYZÉK ................................................................................................................................................158

61

I.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

II.

SPORT ÉS ÉLETMINŐSÉG – PARADIGMAVÁLTÁS

A sport sajátos funkciói révén eszköz lehet számos társadalmi-gazdasági cél eléréséhez, illetve kapcsolódik azok területeihez. Jelenlegi helyzete ezért nem önmagában, hanem a hazai társadalmi és gazdasági célok tükrében kerül bemutatásra: II.3.

BEVEZETÉS

Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. A Charta a lehető legtágabban értelmezi a sport fogalmát, amely megítélésünk szerint helyes. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát – a legkisebb állami forrás felhasználásával – javítsa. Fejlődésre, fejlesztésre és minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, egyén, vagy csoport képes. Mindezt véleményünk szerint leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó – nem csak pénzügyi - támogatása révén érhetjük el. Tudományos kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a sport életünk elidegeníthetetlen tevékenysége, amely a leginkább támogatásra érdemes, leginkább támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére ellenében hatékony megoldásokat kínál. A mindenkori kormányzatnak, a gazdaság szereplőinek és a társadalmi folyamatok irányítóinak, résztvevőinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlő lehetőségeket. Tény, hogy a sport – szocializációs, kulturális, gazdasági, nevelési és egyéb – funkciói révén a legjobb eredmények elérésére akár minimális források felhasználásával is képes. Ennek megfelelően a stratégia megalkotóinak legfontosabb célkitűzése az, hogy a sport legyen mindenki szenvedélye! II.4.

A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE, A SPORT MINT ESZKÖZ – SPORTOLÓ NEMZET, SPORTNEMZETI STÁTUSZUNK MEGTARTÁSA

A nemzeti sportstratégia össztársadalmi vonatkozásai A sport szerepe Ideális esetben a sport a következő funkciókat töltheti be: •fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában; •életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelés eszköze, mely játékos formában, komolyabb „tét” és veszteség nélkül megoldási készletekkel vértezi fel az ifjúságot; •lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására; •lényeges szerepet tölt be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében; •kulturált szórakozási lehetőséget biztosít, pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés; •nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez és büszkeséghez; •a sport példaképet állít a fiatalok elé; •gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának. Sajnálatos tény, hogy Magyarországon jelenleg a sport nem, vagy csak kis részben képes betölteni az ideális esetben megvalósuló szerepeit. Ennek alapvető oka, hogy a sportban való 62

aktív részvétel tekintetében Magyarország gyengén szerepel. Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos országához képest hazánkban lényegesen alacsonyabb a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzőszám alapján a kelet-közép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Jelenleg a felnőtt népesség mindössze 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, szűkebb értelemben véve a „sportolást” pedig – legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként – a felnőtt népesség csupán 9%-a sportol. Felmérések alapján megállapítható, hogy – összehasonlítva más országokkal – a magyar társadalom számára a sport szinte elenyésző mértékben számít a szabadidő preferált eltöltési módjának. A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSEKOR A MOZGÁS NEM ÉLVEZ ELSŐBBSÉGET Európa más országaihoz viszonyítva is rossz Magyarországon a helyzet helyzet FÉRFIAK

NŐK

100%

100%

80%

80%

60%

60%

40%

40%

20%

20%

100% 50% 0% Svédors zág

0%

0%

Egyes ült Királys ág

TV, videó Rádió, zene, olvas ás Társ as kapcs olatok, jótékonys ág, s zórakozás , kultúra Sport, házon kívüli aktívitás , hobbi, játék és egyéb Forrás: KSH EU-Számunió, Művelődés, szórakozás az Európai Unióban és Magyarországon, 2003.

-2-

Hazánkban, a közoktatásban a testnevelés órák révén másfél millió diák végez rendszeres testmozgást. Versenyengedéllyel a diákok 6–7%-a rendelkezik, a diákolimpián különböző szinteken összesen mintegy 380 000 diák indul el, ám ez a részvételi mutató átfedéseket tartalmaz, mivel egy gyerek gyakran több sportágban is versenyez, illetve részt vesz mind a szövetségi, mind a diákolimpiai versenyrendszerben. Az iskola elhagyását követően a rendszeresen sportolók aránya drasztikusan csökken, ami a szabadidő rohamos visszaszorulásán túl azzal is magyarázható, hogy nincsen megfelelőképpen biztosítva az átvezetés az iskolai keretek között végzett testnevelésből és diáksportból, illetve a versenysportból az életen át folytatott különféle szabadidősportos tevékenységek területére. Az iskolai sportolási lehetőség megszűnésével tehát drasztikusan visszaesik a sportolók száma. Az életkoron túl a sportolási szokásokban számos más tényező is negatív szerepet játszik. Megfigyelhető, hogy a gyengébb szociális háttér csökkenti a sportban való részvétel arányát. Mindezekből következik, hogy a sportstratégia egyik fókusza a résztvevők körének a szélesítése kell, hogy legyen, különös hangsúllyal az alap- és középfokú oktatási rendszert elhagyókra, továbbá a családokra (nőkre), az idősekre, illetve a hátrányos szociális helyzetűekre. A sport társadalmi megítélése A társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, azaz az iskolai testnevelés, a szabadidősport, beleértve a diáksportot, valamint a versenysport. Az emberek némileg fontosabbnak ítélik a gyermekek sportoltatását, illetve a szabadidősport 63

tevékenységeket, de a versenysportot is fontosnak vélik – elsősorban a nemzetközi sikerek miatt, melyek hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez, és a fiataloknak példaképeket állít.

A SPORT TÁRSADALMI JELENTŐSÉGÉNEK ELISMERTSÉGE Az emberek 90%90%-a kiemelkedő fontosságúnak tartja a sport minden területét

a gyermekek szeressék meg a mozgást, a sportot a gyermekek szabadidejüket sporttal, mozgással töltsék legyenek megfelelő szabadidősport létesítmények olimpiai aranyérem dicsősége hazánknak az emberek sportoljanak egészségük érdekében világbajnoki aranyérem dicsősége hazánknak legyenek bajnokok, akik a gyermekek példaképei lehetnek 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

nagyon fontos

fontos

inkább fontos

egyáltalán nem vagy kevésbé fontos -3-

Forrás: Gfk, 2004.

A sport egyes területeinek finanszírozásakor a társadalom a gyermekek sportoltatását helyezi előtérbe. Szintén jelentős hangsúlyt kap az egészségmegőrzés, melynek része a sportos, mozgásgazdag életmód. A szabadidősport tevékenységek finanszírozásának tehát egészségmegőrző programok keretében, azokhoz kapcsolódva kell megjelennie. , A SPORT EGYES TERÜLETEIT ELTÉRŐ MÉRTÉKBEN RÉSZESÍTENÉ ANYAGI TÁMOGATÁSBAN A KÖZVÉLEMÉNY Az értékrendben a gyermekek élveznek legnagyobb támogatottságot, illetve a sport egészségmegőrző funkciója Osszon el ‘100 Ft’-ot. Ön mennyivel támogatná …

… a felnőttek sportolását? 7,90%

… a hazai versenyeket, bajnokságokat? 7,67%

... a gyermekek iskolai órákon kívüli sportoltatását?

21,79%

… a világversenyekre való felkészítést? 9,57%

14,74%

12,47% … az olimpiai felkészülést? 12,48%

… a testnevelésórák korszerűsítését?

Forrás: Gfk, 2004.

13,39%

... az utánpótlásnevelést, a tehetségkutatást?

… az országos egészségmegőrző programokat?

-4-

64

A nemzeti sportstratégia fő kapcsolódási pontjai a társadalmi-gazdasági célokhoz A sport elsősorban széleskörű társadalmi-gazdasági hatásai miatt jelentős, hiszen eszköz számos össztársadalmi cél eléréséhez. Kiemelt figyelmet kell szentelni tehát azon kapcsolódási pontokra, melyeknél a sport hatással van a társadalom állapotának egyes fontos dimenzióira. A fő kapcsolódási, együttműködési pontok a következők: • kapcsolódás a népesség egészségi állapotának javításához, • a társadalom kisközösségeinek (család, helyi közösségek) erősítéséhez, • a népesség gazdasági aktivitásához, az ifjúság versenyképességének javításához, • a nemzeti önértékeléshez, • a társadalmi esélyegyenlőséghez. Kapcsolódás a népesség egészségi állapotához Az ország népességének egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen mutatókkal bír, a mozgásszegény életmód pedig komoly veszélyekkel jár össztársadalmi szinten. A hazai lakosság körében jellemzően magas a dohányzásból, egészségtelen táplálkozásból és mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. Az elhízás hazánkban több, mint 1,5 millió embert érint, 2, millió ember pedig túlsúlyos. AZ ORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN KEDVEZŐTLEN Nők

Férfiak

84

84

EU 15

82

Nordic avg.

80 Várható élettartam

Europe

78

72

Keringési betegségek száma(1)

Nordic avg. EU 15

Europe

68

74

530 480 430 380 330 280 230 180 130 1990

76 72

76

1990

80

1992

1994

1996

1998

2000

2002

64 1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

800 Europe

600

Nordic avg.

Europe

400

Nordic avg. EU 15

EU 15

200 1992

1994

1996

1998

2000

2002

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

(*) 100.000 emberre vetítve Forrás: WHO – HFA adatbázis -0-

Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés, életkortól függetlenül, közvetlen pozitív hatással van az egészségi állapotra. A cél a megfelelő életminőség, illetve ennek megtartása, melyre elsősorban az életstíluson, a viselkedésen, valamint a környezeten keresztül lehet hatni.

65

A SPORT JÓTÉKONY HATÁSA A KÖZÉRZETRE ÉS AZ EGÉSZSÉGRE A sportolók körében alacsonyabb mértékben jelentkeznek például a stressz tünetei, alvászavarok, fejfájás, kedvtelenség, illetve kevesebb a dohányzók száma (az intenzitás is jóval alacsonyabb)* Fokozott stressz tünetei sportolók teljes lakosság Dohányzás sportolók teljes lakosság Alvási nehézségek sportolók teljes lakosság Kedvtelenség sportolók teljes lakosság Fejfájás sportolók teljes lakosság 0%

10%

20%

30%

van/igen

40%

50%

ritkán

60%

70%

80%

90%

100%

nincs/nem

*A 1818-60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításában összehasonlításában-5-

Forrás: Gfk, 2004.

A sport a társadalom mentális egészsége szempontjából is nagy jelentőséggel bír: a fizikailag egészséges emberek pszichikai állapota is pozitívan változik. A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK SZUBJEKTÍV MEGÍTÉLÉSE A sportolók körében nagyobb az elégedettség a saját egészségi állapotra állapotra vonatkozóan*

Sportolók 3% 8%

Teljes népesség 0%

9%

10%

nagyon elégedetlen

20%

69%

18%

20%

25%

30%

40%

inkább elégedetlen

48%

50%

60%

inkább elégedett

70%

80%

90%

100%

nagyon elégedett

*A 1818-60 év közötti teljes felnőtt népesség, illetve sportoló tagjai összehasonlításában összehasonlításában

Forrás: Gfk kutatás, 2004.

-2-

Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak a sport és egészség kapcsolatával, ennek ellenére egészségük megőrzése érdekében nem, vagy csak keveset sportolnak. A felnőtt népesség kétharmada mozgásszegény életmódot él – azaz sem munkája során, sem szabadidejében nem mozog eleget. Sportolni, pedig a népesség mindössze 16% sportol szabadidejében valamilyen rendszerességgel.

66

A sport az eddigieknél sokkal jelentősebb mértékben járulhatna hozzá a magyar lakosság egészségi kondíciójának javításához. Ez az előrelépés kézzelfogható pénzügyi előnyöket is kínálna a betegség-kezelési kiadásokban elérhető megtakarítások révén. E megtakarítási potenciál pénzben kifejezett példájaként érdemes kiemelni, hogy nemzetközi kutatási eredmények alapján történt becslések szerint a sportoló lakosság arányának 24%-ra való emelkedése pusztán a táppénzkiadások területén csaknem 6 milliárd forint megtakarítást eredményezne. A SPORTOLÓ LAKOSSÁG ARÁNYÁNAK 24%24%-RA TÖRTÉNŐ NÖVELÉSE ÉVI CSAKNEM 6 MRD HUF MEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZHET CSUPÁN A TÁPPÉNZ KIADÁSOK TERÉN Táppénz megtakarítás

Egyéb lehetséges megtakarítások

50 %-kal növelve a sportolók számát Sportoló lakosság aránya jelenleg: 16 %

Jövőbeni sportoló lakosság aránya: 24%

• Egészségügyi ellátásból fakadó költségek csökkenése - alacsonyabb orvosi ellátási költségek

-19% 31,5 Mrd Ft

5,9 Mrd Ft

25,6 Mrd Ft

- csökkenő gyógyszerár támogatási kiadások • Összgazdasági termelés növekedés - kieső napok csökkenése

Jelenlegi társadalombiztosítási éves táppénz kiadások

Megtakarítás

Csökkentett táppénz kiadások (jövőbeni)

- egészségesebb társadalom magasabb termelékenysége, növekvő produktivitás

Megjegyzés:

A kiinduló összegek, illetve társadalombiztosításba bevontak adatai magyarországi tényadatok, a kalkulációhoz a hong-kongi elemzés sportolók/nem sportolók közti; egészségbiztosítás igénybevételére vonatkozó különböző arányszámok kerültek felhasználásra.

Forrás:

Hong Kong Sports Development Board; OEP, ESZCSM, GYISM elemzés

-6-

Az egészségmegőrzés egyik fontos eszköze tehát a mozgásgazdag, sportos életmód, mely segít megelőzni bizonyos betegségek kialakulását. Az egészségi állapot, az egészséges életstílus politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési, biológiai tényezőktől is függ. Éppen ezért a sportélet irányítói és szereplői nem tudják önmagában biztosítani az összes előfeltételt az egészség megtartásához, így a többi ágazatnak, más szociális és gazdasági, illetve civil szervezeteknek, de a társadalom tagjainak, a közösségeknek is együtt kell működniük a különböző érdekcsoportok közötti egyeztetések céljából, az egészség életvitel szemléletének képviseletében. A sportminiszterek 1999-ben megtartott találkozóján elhangzott az nem használjuk ki azt, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 – ban „Health and development through physical activity and sport” címmel kiadott dokumentumában megerősített, azaz hogy minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben. Kapcsolódás egy harmonikusabb társadalom megteremtéséhez, a kisközösségek erősítéséhez Az egészségi állapotra gyakorolt hatásnál áttételesebb, ám kétségtelenül létező az az összekovácsoló szerep, amelyet a sport ideális esetben a társadalom fő közösségeinek, a családi, baráti és munkahelyi közösségeknek az életében, a kapcsolatok javításában, valamint a társadalmi kohézió elősegítésében betölthet. Sajnálatos demográfiai tendencia, hogy új (hagyományos értelemben vett és teljes) családok csökkenő számban alakulnak, és számuk abszolút értelemben is csökken. Ezen negatív tendencia kezelésében, a meglévő családok felbomlásának megelőzésében is szerepet játszhatnak a közös, hasznos időeltöltés, a családi 67

sportprogramok. A közös családi sportolási lehetőségek megteremtése ezért kulcsfontosságú eszköz az egészségesebb társadalom kialakításában. A társadalom kisközösségeinek összetartásában lényeges szerepet kapnak a baráti kapcsolatok is, amelyek száma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. Ennek ellensúlyozásaként a sport segíthet a szocializációs folyamatokban, hozzájárulhat újabb kapcsolati rendszerek kiépítéséhez. A baráti kapcsolatok számaránya és tartóssága szintén negatívan változik az iskolai kötelékből kilépve, az oktatási intézmények szocializációs funkciójának megszűnésével. Ezt a részben természetes folyamatot tudná az iskolás kor utáni sport pozitívan befolyásolni. Az utóbbi évek legjelentősebb változása, hogy a fiatalok már nem a munkahelyükön kötnek szoros ismeretségeket, hanem a hasonló érdeklődési körrel rendelkezők közül választanak barátokat. E baráti kapcsolatok kialakulásának lehetőségét növelheti a sport. Az emberek szabadidejük legjelentősebb részét otthon, családi keretek között töltik, többnyire TV-nézéssel és rádióhallgatással, nem jellemzőek az aktív közös programok. – Az újonnan épült bevásárlóközpontok újfajta időtöltésre kínálnak ugyan lehetőséget, ám nem töltenek be közösségformáló funkciót. Épp ezért mind a lakóközösségi, mind pedig a munkahelyi együttélés minőségét számottevően javíthatják a közös sportélmények. A szabadidő eltöltése, a széles spektrumú programok biztosítása helyi színtereken kiemelkedően fontos a sport közösségfejlesztő és -formáló szerepe miatt. Kapcsolódás a népesség gazdasági aktivitásához Bizonyított, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással bír mind a diákság tanulási képességére, mind a dolgozó lakosság produktivitására. Ezt a rendszeres testedzés, a sportolás főleg az egyén kognitív, érzelmi, fizikai és motivációs fejlődésre gyakorolt pozitív hatásán keresztül éri el. A szabadidő hasznos és aktív eltöltése, a szabadidősport hozzájárul a közérzet javításához és a társadalom aktivitásához. A sport diákságra gyakorolt hatásainak elemzése során nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sport pozitív alternatíva minden, a fiatalságot veszélyeztető kihívással szemben. Az eredményességre törekvő sporttevékenység kiküszöböli a személyiségfejlődés során keletkező frusztrációkat, strukturálja az időbeosztást, közösségi élményeket kínál és segíti a pozitív életcélok megfogalmazását. Védettséget nyújt egy leendő generáció számára a társadalmi együttélésből, valamint a nemkívánatos hatásokból következő veszélyekkel szemben és fejleszti a negatív kihívásokkal szembeni „megküzdési” képességeket. A munkanélküliek számára szintén pozitívan hat a sportolás, hiszen megakadályozhatja a munkájukat elvesztők társadalmi lecsúszását. A munkanélküliség társadalmi jelentőségét támasztja alá, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 245 ezer munkanélküli van. Nemzetközi kitekintésként érdemes kiemelni, hogy több országban (például Németországban, Finnországban) állami feladat a munkanélküliek sportolásának támogatása. A sport közvetve a bűnözésre is mérséklően hathat. (Például a chicagói utcai kosárlabdaprogram beindításával a bűnesetek száma 30%-kal csökkent az adott kerületben). Elősegíti olyan motivációk kielégítését, amelyeket különösen a fiatalok, gyakran a bűnözéssel helyettesítenek (ilyen például a feszültség és az izgalom iránti igény, amelyet számos sportág segítségével ki lehet elégíteni). A sport tehát a társadalmi kapcsolatokat építő funkciójával, illetve ennek tudatos alkalmazásával a bűnözés és a drogok elleni küzdelem egyik hatékony eszközévé válhatna. Kapcsolódás a nemzeti önértékeléshez

68

Magyarország a nemzetközi élsportban rendszerint kiemelkedő eredményeket ér el, amelyek jó hatással vannak a nemzeti önbecsülésre. Magyarország az olimpiákon stabilan a legjobb hat között szerepel, amennyiben a megszerzett érmek számát az országok egy főre jutó GDP-je alapján arányosítjuk.

MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG A A NEMZETKÖZI NEMZETKÖZI ÉLSPORT ÉLSPORT ÉLVONALÁBAN ÉLVONALÁBAN TELJESÍT TELJESÍT

1000 1000 USD USD GDP/fő-re GDP/fő-rejutó jutó olimpiai olimpiai érmek érmek száma száma alapján alapján képzett képzett rangsor rangsor GDP/fő GDP/főarányos arányos rangsor rangsor

1972 1972 München München

1976 1976 Montreal Montreal

11

Magyarország Magyarország LengyelLengyelország ország

Románia Románia LengyelLengyelország ország

33

USA USA

44

NSZK NSZK

55

Japán Japán

NSZK NSZK

66

Olaszország Olaszország

Japán Japán

77

Románia Románia

88

Ausztrália Ausztrália

Olaszország Olaszország FranciaFranciaország ország

99

Svédország Svédország

22

1980 1980 Moszkva Moszkva LengyelLengyelország ország

1988 1988 Szöul Szöul Kína Kína

Kína Kína

Kína Kína

Kína Kína

Románia Románia

Kenya Kenya

Románia Románia

Ukrajna Ukrajna

FÁK FÁK

Magyarország Magyarország

Bulgária Bulgária

Románia Románia

Magyarország Magyarország

FÁK FÁK

Románia Románia

USA USA

Magyarország Magyarország Egyesült Egyesült Királyság Királyság

Korea Korea

USA USA

Románia Románia LengyelLengyelország ország

Magyarország Magyarország LengyelLengyelország ország

Finnország Finnország

1992 1992 Barcelona Barcelona

1996 1996 Atlanta Atlanta

2000 2000 Sydney Sydney

Magyarország Magyarország

Korea Korea

Olaszország Olaszország FranciaFranciaország ország

Bulgária Bulgária

Németország Németország

Magyarország Magyarország

Ausztrália Ausztrália

USA USA

USA USA

Korea Korea

Ausztrália Ausztrália

NSZK NSZK Egyesült Egyesült Királyság Királyság

Ausztrália Ausztrália SpanyolSpanyolország ország FranciaFranciaország ország Egyesült Egyesült Királyság Királyság

Svédország Svédország

10 10

Finnország Finnország

Svédország Svédország

Finnország Finnország

11 11

Szovjetunió Szovjetunió

Szovjetunió Szovjetunió

Szovjetunió Szovjetunió

Olaszország Olaszország FranciaFranciaország ország

Kanada Kanada

Korea Korea

USA USA

Németország Németország

Németország Németország

Ausztrália Ausztrália

Olaszország Olaszország FranciaFranciaország ország Egyesült Egyesült Királyság Királyság

Olaszország Olaszország FranciaFranciaország ország SpanyolSpanyolország ország

12 12

NDK NDK

NDK NDK

NDK NDK

Ausztrália Ausztrália

Olaszország Olaszország

13 13

Bulgária Bulgária Egyesült Egyesült Királyság Királyság

Bulgária Bulgária

Kuba Kuba

Japán Japán

volt-Szovjetunió volt-Szovjetunió

Kuba Kuba Egyesült Egyesült Királyság Királyság

Csehszlovákia Csehszlovákia

Szovjetunió Szovjetunió

Kuba Kuba

Hollandia Hollandia

Japán Japán

Jugoszlávia Jugoszlávia

NDK NDK

Csehszlovákia Csehszlovákia

Kuba Kuba

Kuba Kuba

14 14 15 15

Kuba Kuba

Hollandia Hollandia

Forrás: Forrás:IOC, IOC,IMF, IMF,Elemzés Elemzés

Megállapítható ugyanakkor, hogy kiemelkedő teljesítményünk olyan sportágakra korlátozódik, melyek versenyei nem tartoznak az „mega” események közé, nem számítanak világviszonylatban számottevő érdeklődésre, vagy relatív nemzetközi jelentőségük stagnál, sok esetben csökken. A magyar sportok eredményessége többnyire a nemzetközi viszonylatban érdeklődésre kevésbé számot tartó sportágakban jelentkezik (pl. alacsonyabb nézőszám). Szemléltetésképpen néhány sportágat elhelyeztünk egy ábrába: A MAGYAR EREDMÉNYESSÉG A NEMZETKÖZILEG KEVÉSBÉ "ÉRDEKES" SPORTÁGAKBAN JELENTKEZIK Kajak-kenu

Magas

Vízilabda Úszás

Sportlövés Karate Vívás Öttusa Súlyemelés Kick-box Birkózó Evezés

Siker mennyisége (pl. érmek száma, eredményességi pontok)

Torna Íjászat Búvár Judo Repülés Tájfutás

1

4

3

Lovassport Korcsolya

Ökölvívás Kézilabda Jégkorong Sakk

Triatlon Kosárlabda

Taekwondo

Motorsport

Alacsony

Röplabda

Alacsony

(1) Megjegyzés: Forrás:

2

Siker minősége(1) : Mennyire fontos az adott sportág sikere a társadalomnak, itthon és nemzetközileg?

Labdarúgás

Magas

Érdeklődés, nézettség, elterjedtség stb. alapján. Az ábra aránytalanságokat mutat, illusztráció jellegű. GYISM, Elemzés

69

Érdekes eredményre jutunk, ha a fő sportágakat négy csoportba soroljuk: Nemzetközi viszonylatban nagyobb érdeklődésre számot tartó, Magyarország eredményességében a múltban és a jelenben is jelentős szerepet betöltő sportágak Mivel az úszáson kívül más sportágat nem igen sorolhatunk ebbe a kategóriába, a sport jelenleg kevéssé tölti be országimázst javító funkcióját. Nemzetközi viszonylatban kisebb érdeklődésre számot tartó, Magyarország eredményességében a múltban és a jelenben is jelentős szerepet betöltő sportágak Kiemelkedő olimpiai teljesítményünk is bizonyítja számos magyar sikersportág létezését, melyek az előző kategória elemein kívül mind ide sorolhatóak (pl. vízilabda, kajak-kenu, vívás, öttusa, birkózás). Tekintettel e sportágak alacsonyabb tömeg-relevanciájára (érdeklődés, nézettség, elterjedtség szempontjából), ezen sportágak a nemzetközi országimázst javító funkcióikat korlátozottan töltik be, míg a szorosan vett nemzeti büszkeséget növelő hatásuk jelentős. Nemzetközi viszonylatban jelentős érdeklődésre számot tartó, Magyarország eredményességét tekintve kevésbé jelentős sportágak További számos sportág tartozik ebbe a kategóriába, közülük a labdarúgás a legnépszerűbb. A magyar labdarúgás múltbéli teljesítménye miatt még jelenleg is bír némi büszkeséget növelő, nemzetközi elismerést kiváltó szereppel, ám az eredményesség romlásával idővel ez folyamatosan kopik. A jelenleg nemzetközileg is alacsony versenyképesség, és az ehhez képest aránytalanul magas közvetett finanszírozás miatt a sportággal kapcsolatos negatív érzések erősödnek. Néhány fiatal, de feltörekvő sportágat is még ide sorolhatunk (pl. triatlon). Ezen sportágaknál törekedni kell az eredményesség javítására. Nemzetközi viszonylatban kis érdeklődésre számot tartó, Magyarország eredményességében nem jelentős sportágak Az ebbe a kategóriába tartozó sportágak főleg rétegsportok, stratégiailag nem számítanak relevánsnak, ugyanakkor a sportágak „portfóliójának” nyomon követése során folyamatosan vizsgálni kell, hogy e sportágak közül melyek lehetnek perspektivikusan érdekesek a magyar élsport sikereinek folytatása szempontjából. Részben összefügg a fenti elemzéssel Magyarország nemzetközi sportrendezvények területén betöltött szerepe. Az elmúlt tíz évben számos nemzetközi sporteseménynek adott otthont országunk. Ezek jellemzően olyan sportágak nemzetközi versenyei voltak, amelyek nem tartoznak a legnagyobb érdeklődést kiváltó társadalmi és gazdasági jelentőségű sportágak eseményei közé. A Forma–1 az egyetlen nagy relevanciájú nemzetközi („mega”) verseny, amelynek minden évben otthont adunk.

70

EGYETLEN, NEMZETKÖZILEG IGAZÁN NAGY MÉRTÉKŰ ÉS NAGY ÉRDEKLŐDÉSNEK ÖRVENDŐ VERSENYT RENDEZ MAGYARORSZÁG Legnagyobb nézettségű nemzetközi versenyek(1) közül... A legjelentősebb nemzetközi sportesemények:

Nézettség

...Magyarországon csupán egyet rendeznek A legjelentősebb Magyarországon rendezett sportesemények:

• Forma Forma 11 Nagydíjak nagydíjak

• Forma Forma 11 Magyar Magyar Nagydíj Nagydíj

• Labdarúgó VB

• Fedettpályás Atlétika VB

• Labdarúgó EB

• Műkorcsolya EB

• NBA, NHL, NFL döntők,

• Vízilabda EB

• Bajnokok Ligája döntő

• Atlétikai EB

• Kosárlabda VB

• Kajak-kenu EB

• Tenisz nagydíjak

• Öttusa Világkupa

• Párizs Dakar Rally • Tour de France

(1)

Európai szempontból is releváns események -7-

Kapcsolódás a társadalmi esélyegyenlőséghez A sport az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából is jelentős eszköz lehet, mindenekelőtt a betegségi mutatók javítása terén, megszakítva a betegség-szegénység-betegség ördögi körét. A sportolási esélyegyenlőség azonban nem megoldott. Az idősek, a szociálisan hátrányos rétegek, a munkanélküliek, valamint a fogyatékkal élők a sportban résztvevők körében alulreprezentáltak. Leginkább az életkor emelkedésével csökken a sportolók száma és aktivitása. Ez a tendencia az EU fejlettebb államaiban is megfigyelhető, ugyanakkor Finnországban például az életkor növekedésével a sportolási aktivitás is növekszik. A sportoláshoz való hozzáférés sem egyformán biztosított a földrajzilag eltérő területen élők számára – sem az infrastruktúrához, sem a szaktudáshoz, mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. A sportban erőteljesen alulreprezentáltak a szociálisan hátrányos helyzetűek, s emiatt a helyzetük csak még inkább romlik. A társadalmi integráció és tolerancia szempontjából fontos lenne a társas sportokban való részvételük, különös tekintettel ezen sportágak összetartó és kapcsolatépítő szerepére. A rossz egészségügyi és szociális helyzetre tekintettel, a hátrányos helyzetűek sportolásba való intenzívebb bevonása mindezen felsorolt tényezőkre pozitívan tudna hatni. A fogyatékkal élők társadalmi integrációjának egyik legfontosabb eszköze lehet a sport. Mindenki számára magától értetődő kell legyen, hogy a fogyatékkal élők éppúgy képesek sportolásra és sportteljesítményekre, mint ép embertársaik. A fogyatékkal élők sportjának érdekképviseleti szervezetei rendelkezésre állnak, ugyanakkor az integráció az épek sporttársadalmába csak részben valósult meg: az érdekképviseletük szervezeti felépítése szétaprózódott, a fogyatékossági típusok szerinti sportolás megszervezése a jellemző. Az integrációra csak egyes adaptált sportágakban van példa, úgymint judó, tenisz, vívás. Jelenleg a fogyatékkal élők sportjában tevékenykedő országos sportszervezetek a fogyatékkal élőknek csak szűk rétegét éri el, az érintettek regisztrációja pontatlan, nem nyomon követhető, a szemlélet versenysport központú (elsősorban a „kiugrási lehetőséget” hangsúlyozza).

71

Gazdasági vonatkozások – magánszféra a sportban A sportpiac mérete Magyarországon 2002-ben 7 306 sporttal foglakozó vállalkozás* létezett, az összes cég 2,4%-a. Számuk 1 300-zal nőtt négy év alatt. A nagy (50 millió forintnál nagyobb éves árbevételű) cégek száma számottevően, 67%-kal emelkedett, a kis (50 millió forintnál kisebb éves árbevételű) cégek száma 10%-kal csökkent. Mennyiségileg az egyéb sporttevékenységet folytatók és a kiskereskedők száma emelkedett leginkább. A szektor árbevétele* 350 milliárd forint volt, ami 110 milliárddal magasabb a négy évvel korábbinál, s ez az inflációt, illetve az átlagos nemzetgazdasági növekedést meghaladó piacbővülésre utal. A sportbiznisz tehát fellendülést hozó időszakot tudhat maga mögött, ami a sportos életmód térhódításának megindulását feltételezi. A legnagyobb fogyasztó a sportpiacon maga a lakosság, hisz a növekedés döntő tömegét adó sporteszköz- és kerékpár kiskereskedelmi forgalom 100 Mrd forintot kitevő felfutása jellemzően ebből a keresletből származik. A sportszektor méretét a sporteszköz-kerékpár kiskereskedelem határozza meg a maga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,6 milliárd forintot kitevő egyéb sporttevékenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élő sportot. E téren a növekedés üteme 63% volt. A növekedés ilyen volumenében nagy szerepet játszott a törvényi szabályozás alakulása (2000. évi CXLV. tv. és 2004. évi I. tv.). A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel. A sportüzletek árbevétele lényegesen alatta marad más ágazatok cégenkénti átlagos árbevételének, azok mintegy 37,5%-át teszik ki. Árbevételüket és jövedelmezőségüket tekintve tehát a sportvállalkozások nem nagyok. A sportpiacon viszonylag sokan csak kis gazdasági eredményt tudnak felmutatni. Az átlagos eredményráta 1,7%, szemben a nemzetgazdasági 4,1%-os átlaggal. A legráfizetésesebb terület a létesítményműködtetés, ahol érdekes – bár józanul indokolható módon – a nagyoktól ered e szakterület 1,8 Mrd Ft-os vesztesége. A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adót fizetnek elért eredményük után. Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-a a nemzetgazdasági befizetésnek. Az ágazat adóterhelése jóval magasabb másokénál. Ennek egyik oka, hogy ezen ágazatban gyakorlatilag semmi érdemi adókedvezményt nem tudtak igénybe venni. Elvétve akadt adóalap csökkentés. Megállapítható, hogy a társasági adók terén nem jut külön kedvezmény a sportnak, s az egyéb célúak sem rájuk szabottak, elvétve tudnak élni velük. Tulajdonosok és befektetők A jelenleg összességében 32,4 Mrd Ft jegyzett tőkét felmutató sportvállalkozásokban 27% a külföldi tőke, de ennek 93%-a a kereskedelem terén fektetett be. Az élő sportban – sportszolgáltatás – mindössze 305 millió forint, azaz 6,5% van külföldi érdekeltségben, szemben a magyar gazdaságban meglévő 40,8% külföldi tulajdoni hányaddal. *

A sporttal foglalkozó vállalkozások (sportvállalkozások + sportcikkel kiskereskedők és sporteszköz termelők) közül a társasági adóbevallást benyújtók. Ezek képezik más néven említve a sportszektort. (Az Stv. szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység.)

72

A sportlétesítményeket jellemzően veszteségesen működtető cégekben csaknem felében az állam, negyedében az önkormányzatok és ennél kisebb hányadban a társasági tulajdon van jelen. E téren a veszteségek átvállalása a sportélet fenntartását segíti elő az adott településen. A sportban foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók száma több, mint 23 000 fő. A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban, ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak. A sportgazdaság költségvetési kapcsolata A fentiekből látható, hogy hazánkban egyre izmosodik a sportpiac. Az állami költségvetésbe közvetlenül e szektorból 2,1 Mrd Ft társasági adó kerül, s közvetetten, a végső sportfelhasználás révén legalább 60 Mrd Ft ÁFA. A szektorban foglalkoztatottak személyi ráfordításában jelentős tétel az SZJA, mely minimálbérrel számítva is meghaladja a 10 Mrd Ft-ot évente. Megállapítható tehát, hogy a sportágazat a sporttal foglakozó vállalkozások révén nettó költségvetési befizető.* Ha a szektor befizetéseit összevetjük a központi költségvetésből a sportra szánt támogatás összegével, látható, hogy a sport közvetlenül is jövedelmet termel az államnak, többmilliárdos nagyságrendben. Jelenleg a piacbővülésnek a keresleti oldal szab gátat, melyet az állam indirekt gazdasági ösztönzőkkel, kedvezményrendszerrel támogathat. II.5.

A SPORT EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

Az Európai Unió alapdokumentumai között az Európai Alkotmány tervezete úttörő jelentőségű: itt jelent meg először a sport mint kifejezés, és mint a nevelés, és a társadalmi kohézió megteremtésének kiemelt – és ezért támogatandó – eszköze. Az Európai Unió hozzájárul az európai sport fejlesztéséhez, figyelembe véve a sport sajátos jellemzőit, az önkéntes részvételen alapuló szerkezet sajátosságait, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepét. Célja a sport európai dimenzióinak fejlesztése, a sportversenyek tisztasága és nyitottsága, a sportért felelős szervezetek közötti együttműködés előmozdítása, illetve a sportolók különösen a fiatal sportolók fizikai és szellemi épségének védelme. Az Unió és tagállamai erősítik a harmadik országokkal, valamint a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, így különösen az Európa Tanáccsal való együttműködést az oktatás és a sport területén. A sport továbbra is alapvetően tagállami hatáskörben marad, közösségi szinten csak a tagállamok tevékenységének kiegészítésére kerülhet sor. Az Unió az európai sportügyek fejlesztéséhez figyelembe veszi a sport különleges jellegét, valamint a sport önkéntes tevékenységen alapuló struktúráit. Az EU sporttal kapcsolatos hozzáállását és gyakorlatát a következő tényezők jellemzik: •Az EU tagállamaiban nincs egységes sportstruktúra, nem is cél közös sportszervezeti modell megvalósítása. •A sportfinanszírozás tagállami rendszerére vonatkozóan nem léteznek uniós előírások, a közösségi versenyszabályokra azonban tekintettel kell lenni. •Az EU csak mérsékelten, jól körülhatárolható célok, elvek mentén fordít forrásokat sportcélú fejlesztésekre: sporttevékenységekre nem (különösen nem a verseny-, ill. professzionális sport terén), azonban bizonyos szabadidősport, többcélú, illetve oktatási célú (infrastrukturális) fejlesztésekhez a Strukturális Alapok forrásaiból nyerhető támogatás. *

2002-es adatok

73

•Az

országok többségében a települési és helyi önkormányzatok számítanak a sporttevékenységek legjelentősebb költségvetési támogatójának (például Dániában, Németországban, Olaszországban és Svédországban), a helyi önkormányzatok fordítják a legtöbb forrást sportcélú fejlesztésekre, melyek jellemzően a létesítményépítést és azok működtetését célozzák.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az Európai Unió irányelvei, konkrét szabályai és működési gyakorlata viszonylag kevés kötöttséget jelent a tagországok számára. A sportstratégia céljainak támogatására az EU a sporthoz közvetve kapcsolódó területek (például esélyegyenlőség, társadalmi kohézió stb.) támogatása révén nyújt segítséget. Ezeknek tehát meg kell jelenniük a sportpolitika tervezési munkálatai során. Magyarország jelenleg a 2007-től 2013-ig szóló fejlesztési tervét készíti, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mely az összes hazai és EU-s finanszírozású fejlesztési elképzelést tartalmazza. Ehhez kell a sportpolitikának és sportirányításnak kapcsolódnia. Létezik történelmi példa a világ és Európa forrásaiból (az 1923-as Népszövetségi kölcsönből) a magyar non-profit szférába, fejlesztésekbe történő nagy volumenű befektetésekre, a teljes vertikumú oktatási és sportstruktúra megreformálására, melynek hatásai évtizedeken keresztül érezhetőek voltak, például a kiváló sporteredményekben, vagy a Nobel-díjas tudósok számában. A források hasonló logikai rendszerű felhasználása szükséges a XXI. században is. A cél tehát azoknak a határterületeknek a megtalálása – oktatás, ifjúság, egészségmegőrzés, munkahelyteremtés, turizmus – melyeket a sporttal összekapcsolva a terület eddig kihasználatlan forrásokhoz juthat. Ehhez fejleszteni kell a hazai sportszféra forrásfelszívási (abszorpciós) képességét, amiben az állami sportirányításnak katalizátor szerepet kell betöltenie. Mindazonáltal világosan látszik, hogy a sport más területekkel összehasonlítva csak kapcsolódó projekteken keresztül juthat európai pénzekhez, ezért a versenyképesség fenntartása érdekében szükség van a korábbinál nagyobb állami forrásbevonásra.

74

III. HELYZETFELMÉRÉS A sportstratégia megalkotásának elengedhetetlen feltétele, hogy tisztában legyünk a sport rendszerét érintő kiindulási helyzettel. III.1. A SPORT TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A társadalom számára kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, azaz az iskolai testnevelés, a szabadidősport, különösen a diáksport, valamint a versenysport. Enyhén jelentősebbnek ítélik a gyermekek sportoltatását, illetve a szabadidősportot, azonban a versenysportot is még a kiemelkedően fontos kategóriába sorolják, elsősorban a nemzetközi sikerek miatt, amelyek példamutató hatással is bírnak a fiatalabb korosztályok számára.

a munkahelyek teremtsék meg a sportolási lehetőségeket a dolgozóiknak legyenek színvonalas hazai bajnokságok, versenyek legyenek világszívonalú csapataink járjanak közösségbe az emberek a lakosság többet mozogjon a fittség, jobb munkabírás, jobb közérzet érdekében fordítsunk többet az "átlagemberek" sportolási lehetőségeire legyenek kiemelkedő eredményű sportolóink őrizzük meg az ország hagyományosan sikeres élsport eredményességét legyenek bajnokok, akik a gyermekek példaképei lehetnek világbajnoki aranyérem dicsősége hazánknak az emberek sportoljanak egészségük érdekében olimpiai aranyérem dicsősége hazánknak legyenek megfelelő szabadidősportra alkalmas létesítmények a gyermekek szabadidejüket sporttal, mozgással töltsék a gyermekek szeressék meg a mozgást, a sportot

fontos

inkább fontos

egyáltalán nem vagy kevésbé fontos

37,5 42,9 43,4 44,7

30,3 32,2 33,8 31,0

19,0 15,2 15,5 16,2

13,2 9,6 7,4 8,1

45,8 46,5 47,8 49,4 50,4 51,8 53,3 54,0 56,0 56,2 66,4

33,7 32,2 32,1 30,1 30,9 23,4 28,2 24,7 30,2 29,9 23,9

13,2 13,8 12,7 14,0 12,1 15,1 12,7 12,7 9,9 10,4 7,4

7,4 7,4 7,3 6,5 6,5 9,6 5,7 8,6 3,9 3,5 2,3

nagyon fontos

III.2. A SPORT EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából.” Igazgatási és szervezési szempontból három területet különböztetünk meg: a szabadidősportot, a versenysportot, valamint az iskolai és diáksportot. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezek szorosan összefüggnek egymással – mivel éles határvonalak nem húzható az egyes területek között – és ezért integrált egészként kezelendőek. Az egyes területi problémák egyaránt érintik az épek és a fogyatékkal élők sportját!

75

Iskolai testnevelés és a diáksport • •

Iskolai testnevelés Diáksport alatt értjük a gyermek és ifjúsági korosztály szervezett sportját, a tanórán kívüli sportfoglalkozásokat. 1. A korosztályról általában

•

•

•

Itt lépnek be a rendszerbe a jövő sportolói, akikből – olykor időszakos versenysportolói pályafutást követően – a jövő sportfogyasztói, szabadidő sportolói lesznek. Ez tekinthető a sport rendszerének széles merítési bázisának. A korosztály jelentősége a fogékonyságában rejlik. Jelenleg 2 millió óvodás és nappali tagozatos diák tartozik ebbe a körbe, amely legalább a testnevelésórák során belép a rendszerbe. Ezen belül 330 ezer óvodai, 930 ezer általános iskolai, 556 ezer középiskolai, valamint 203 ezer felsőoktatási intézményben tanuló nappali tagozatos diák van. Az óvodai és általános iskolai rendszerben tanulók száma a demográfiai folyamatok következtében folyamatosan csökken, 1990-hez képest mintegy 15, illetve 20%-kal. A középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők számában 7%-os emelkedés tapasztalható, a tanulási kedv és lehetőség növekedésének következtében. A nappali tagozatos felsőfokú képzésben két és félszeresére nőtt a résztvevők száma 1990 óta. 2. A fiatalok sportolási szokásai

•

•

Minimális testmozgásnak azt tekintjük, ha minimum heti két alkalommal végez minimum egy órányi intenzív testedzést a diák. Ennek értelmében mozgásszegény életmódot folytat a diákok valamivel több mint egyharmada, 35,4%-a. A gyermekek és ifjúsági korúak rendszeres testmozgása jelenleg elsősorban az iskolai tanórák keretében valósul meg. A diákok háromnegyede csupán a testnevelés órán végez rendszeres testmozgást.

76

• • •

• •

A délutáni sportfoglalkozások egyrészt iskolai sportkörökben (ISK), illetve diáksport egyesületekben (DSE), másrészt sportegyesületekben valósul meg. Az iskolai sportkörök (ISK) száma 3102, Diáksport Egyesületek (DSE) száma 515. A diákolimpiai rendszer alapfokú versenyrendszerében mintegy 300 000 fő, középfokú versenyrendszerében mintegy 80 000 fő vesz részt, azaz mindössze 19%-a a nappali alap- és középfokú oktatási intézményben tanuló másfél millió diáknak. A diákolimpiai és a szövetségi versenyrendszerben résztvevők között nagy az átfedés! Sportegyesületi keretek között jelenleg 200 ezer versenyengedéllyel rendelkező versenyző sportol, közülük 90 ezer körüli a 6-18 év közötti sportoló, azaz a korosztály mindössze 6%-a. A diákolimpiai és a szövetségi versenyrendszer között átfedések vannak. A szövetségi versenyrendszerben résztvevő diákok szerepelnek a diákolimpián. 3. A gyermekek fizikai állapota és annak összefüggése a sportolási szokásokkal

• •

•

A rendszeresen sportoló gyermekek motorikus teljesítménye szignifikánsan jobb és homogénebb, mint nem sportoló társaiké. A gyermekek fizikai állapota az előző évekhez viszonyítva romlik, amelyet jól jellemez számtalan kutatási eredmény is. (1978-hoz viszonyítva a 9–14 éves fiúk fizikai állapota mintegy 3–5%-kal romlott.) Ennek elsősorban szocio-kulturális okai vannak: míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidős tevékenység miatt kevesebbet sportolnak a diákok (mozi, számítógép, pláza stb.) A gyermekek állóképessége az életkor növekedésével is romlik. A 10–11 éves fiúk 82%-a, lányok 63%-a, míg a 16–17 éves fiúk 70%-a, lányok 52%-a minősítik saját állóképességüket jónak vagy nagyon jónak. A lányok láthatóan rosszabbnak ítélik saját állóképességüket. Az állóképességüket jónak vagy nagyon jónak minősítő tanulók aránya iskolai évfolyam szerint (%) 81,9 78,4

100 90 80 70 60 50

75,9

64,3

62,5

52,1

5

7

9

fiú

70,8 52,1

11

lány

Forrás: OTH, ESZCSM, „Iskolás gyermekek egészségmagatartása”

•

•

•

• •

•

A nappali tagozatos egyetemi-főiskolai hallgatók ún. fittségi mutatója is romló tendenciát mutat, jelenleg az alábbiak szerint alakul: 1,4% kiváló, 23% jó, 59,3% közepes, 14,9% gyenge, 1,4% nagyon gyenge. Az igazolt sportolókat vizsgálva is megállapítható, hogy romlik a gyermekek, fiatalok fizikai állapota. Ezt a szakemberek a korai specializációnak tulajdonítják, mely felváltotta az általános fizikai alapozást. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak: míg a 11 éveseknek átlagosan 38%-a mozog elegendőt, addig a 15 évesek körében már csak 21 % ez az arány (Ezzel 35 ország közül a 31. helyen állunk). A serdülők közül a lányok körülbelül harmada, míg a fiúk ötöde tartja magát túlsúlyosnak A 15 évesek között a lányok 23%-a, és a fiúk 7%-a fogyókúrázik. A fizikai teljesítőképesség önminősítése szorosan összefügg a sportolásra fordított idő mennyiségével és gyakoriságával. A nagyon jó állóképességű fiúk 81,2%-a, a lányok 73,4%-a legkevesebb háromszor egy órát vagy annál többet mozog hetente. Az életkor emelkedésével megfigyelhető a sportolási intenzitás csökkenése (sportolók száma, sportolásra fordított idő mennyisége és gyakorisága). 77

• •

A lányok minden korcsoportban kevesebbet mozognak, mint a fiúk. Emellett az életkor emelkedésével a fiúkénál meredekebben csökken a fizikailag kellően aktív lányok aránya. A rendszeres fizikai aktivitást végzők száma az életkor növekedésével a következőképpen csökken: míg a 10–11 éves fiúk 80%-a és a lányok 72%-a sportol, addig ez az arány a 16–17 éves fiúk körében 58%, a lányoknál pedig 42%. Heti két vagy több alkalommal egy órát fizikai aktivitással töltő fiatalok aránya iskolai évfolyam szerint (%) 100 90 80 70 60 50 40

5.o.

7.o. Fiúk

9.o.

11.o.

Lányok

Forrás: OTH, ESZCSM, „Iskolás gyermekek egészségmagatartása”

•

Az egyesületekben sportolók aránya is csökken az életkor emelkedésével. A középiskolás korosztály jóval alacsonyabb arányban tagja sportegyesületnek, mint az általános iskolás. Iskolai egyesületben sportoló tanulók aránya iskolai évfolyam szerint (%) 30 21,47 18,56

20

20,77 15,37

9,76

10

5,36 8,27 3,93

0

5

7

9 fiú

11

lány

Forrás: OTH, ESZCSM, „Iskolás gyermekek egészségmagatartása”

4. Gyermekkori attitűd hatása a felnőttkori sporttevékenységre • •

Azon felnőttek 74%-a, akik jelenleg egyáltalán nem kívánnak sportolni, már gyermekkorukban sem sportoltak. Azon nem sportoló felnőttek 65%-a, akik a sportot fél éven belül el szeretnék kezdeni, sportolt gyermekkorában. 5. Testnevelés órák

• •

•

•

A testnevelés órák száma alsó tagozatban 3, felső tagozatban 2,5. A mindennapos testnevelés órák bevezetését több önkormányzat vállalta, ezek finanszírozásához az ESZCSM pályázat útján támogatást nyújt (a 2003/2004. tanév során 90 millió Ft-ot). A testnevelés órák jelenleg nem alkalmasak az egészséges életmód fontosságának kellő tudatosítására. Nem célja a sportolás pozitív élményeinek biztosítása. Sem a sportolás élményének megszerettetése, sem az egész életen át tartó sportolás jelentősége nem kap megfelelő hangsúlyt a jelenlegi testnevelés órákon. Kutatások eredményeként tudjuk, hogy leginkább a testnevelő tanár hozzáállásán és attitűdjén, valamint a tananyag változatosságán múlik, hogy a diákok szeretik-e az órát. 78

• •

•

• •

Amennyiben nem szeretik, akkor ennek elsődleges oka, hogy az óra unalmas, a tanár nem figyel oda kellő módon a diákok tanítására. Eltérés van a fiúk és lányok véleménye között. Míg a fiúk számára a labdarúgás többnyire élmény, addig a lányok számára nincsen ehhez hasonló közkedvelt mozgásforma (pl. táncsor, mozgássor betanulása, zenés fitness stb.). Az ideális óra összeállításakor a testnevelés órát szeretők és nem szeretők körében egyaránt megjelennek a következő igények (diákok és volt diákok körében végzett kutatások alapján, a válaszadók megfogalmazásai szerint): -változatos tananyag, több választható mozgásforma; -legyen érthető a tanóra anyaga, azaz mit, mikor és miért csinálnak; -példamutató, sportos tanár, aki érdeklődéssel figyel a diákjaira; -képességekhez mért értékelés, elsődleges szempont ne a teljesítmény legyen; -legyen benne bemelegítés, nyújtás, kondicionálás, sport és csapatjáték; -új és korszerű eszközök, labdák; -elegendő idő a tisztálkodásra és öltözésre; -hetente kétszeri testnevelés óra. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célok összhangban állnak ezekkel az elképzelésekkel. A volt diákok körében általános az a vélemény, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a sportolás megszerettetésére.

Szabadidősport 1. A szabadidősportról általában •

•

•

Szabadisős sporttevékenységnek azt tekintjük, ha a sportoló rendszeresen, heti két alkalommal vagy annál gyakrabban végez legkevesebb egyórányi, kellően intenzív testmozgást, melynek célja általában a szórakozás, kedvtelés, a jó kondicionális állapot és jó közérzet, felüdülés, felfrissülés. A szabadidő sportoló részt vehet versenyeken, ugyanakkor nem esik a versenysport kategóriájába. (Lásd még Versenysport c. alfejezetet.) A szabadidősport alapvetően két irányból gyűjti tömegbázisát. Egyrészt sporttal kapcsolatban megfelelően szocializálódott diákok, illetve optimális esetben a versenysport kereteiből „kiöregedők”, másrészt a passzív felnőtt lakosság jelenti a bázist. Tömegbázisának potenciális alapja a teljes magyar népesség. Jelenleg a felnőtt népesség 16%-a sportol, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet. Fele soha nem szakít időt semmilyen jellegű testedzésre. 2. A sportolással kapcsolatos attitűd

•

•

Összefoglalva: az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak azzal, hogy a sport pozitív hatással van az egészségi állapotra, mégsem tesznek azért, hogy egészségük megőrzése érdekében sportoljanak. A nem sportolók által megjelölt okok jelentőségi sorrendben az alábbiak: nincs ideje, egészségügyi problémája nem engedi, nincs rá energiája, nem szeret sportolni, nincs megfelelő társasága, nem tudja megfizetni, nincs a lakóhelyén lehetőség, egyéb okból. nincs rá ideje TOTAL NEM

40,8

egészségi állapota miatt 31,2

nincs rá nem szeret energiája sportolni 24,5

10,4

79

férfi Nő KORCSOPORT 20 évesnél fiatalabb 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 éves vagy idősebb GAZDASÁGI AKTIVITÁS foglalkoztatott tanuló nyugdíjas egyéb eltartott, inaktív •

• •

•

•

44,4 37,8

26,9 34,7

25,3 23,7

10,0 10,7

35,1 54,4 63,4 57,3 40,6 11,2

10,8 6,2 8,5 15,1 39,4 65,7

– 28,6 29,4 35,1 26,7 14,6

.. 13,8 6,5 10,8 9,4 10,1

61,5 34,0 13,1 49,6

10,7 10,6 66,9 15,2

34,1 .. 12,5 25,0

10,4 25,5 9,7 ..

A feltételek, amelyek a nem sportolókat arra serkentenék, hogy rendszeresen mozogjanak, a következők: ha több szabadideje lenne, ha egészségesebb lenne, ha fiatalabb lenne, ha olcsóbbak lennének a sportolási lehetőségek, ha kevesebb kötöttség, családi kötelezettség lenne, ha sportlétesítményekkel jobban ellátott lenne a lakóhelye, ha gyermekkorban megtanították volna rá. Az embereknek nagyon fontos a egészségük: az életben legfontosabb 12 dolog rangsorában az egészség a 2. helyen áll. Tisztában vannak a sportolás és az egészségi állapot összefüggésével, ugyanakkor a sportolást nem tartják fontosnak, míg az egészséget igen. A legfontosabb 12 dolog között a sport csupán a 11. helyen áll (ezzel szemben az egészség 2. volt). Az egészség az emberek 37%-a szerint inkább életmód, 23%-a szerint inkább adottság kérdése, 38% szerint mindkettő egyformán befolyásoló tényező. Eszerint az emberek 75%-a fogékony a sportolás és egészségmegőrzés viszonyának kiemelésére vonatkozó kezdeményezésekre. Kevésnek tartják a sportra fordított időt, ugyanakkor aktívan nem tesznek azért, hogy sportoljanak. A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők közül a „kevés a mozgásra, sportolásra fordított idő” meghatározó fontosságúnak tekinthető, hiszen a 100 pontos skálán 78 pontot kap. Ugyanakkor, a szabadidő eltöltésére vonatkozóan az „igyekszik úgy alakítani szabadidejét, hogy legyen módja rendszeresen sportolni” mindössze 29 pontot kap. 3. Sportolási szokások

•

•

•

•

•

A felnőtt népesség 16%-a sportol, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a végez sporttevékenységet. A fiatalok (18–29 évesek) esetében a sportolók aránya 28%. A felnőtt népesség 84%-a tehát nem sportol, azonban közülük 38% szeretne sportolni. Ennek megfelelően ösztönzéssel, illetve a sportolási lehetőség megteremtésével potenciálisan mintegy 2,5 millió felnőttet lehetne viszonylag könnyen bevonni a sportolók körébe. Ezen belül csaknem 900 ezer könnyebben mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális sportoló van. Ők jelenleg ugyan nem sportolnak, azonban szeretnének, ráadásul tervezik is, hogy az elkövetkezendő fél évben elkezdik. Ez a legkönnyebben meggyőzhető célcsoport. Az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv. Míg a nem sportoló 30 év alatti felnőttek fele szeretne sportolni, addig a nem sportoló 50–60 év közötti korosztálynak 37%-a, a 60 év feletti korosztálynak pedig mindössze a 15%-a szeretne sportolni. A jelenleg nem sportoló, azonban sportolni vágyók körében a legnépszerűbb sportágak az úszás (19%), a labdarúgás (15%), az aerobik (14%), az egyéb csapatjátékok (13%), a

80

•

•

•

•

kerékpározás (10%), a kocogás, futás (8%), a tenisz (7%), a küzdősportok (6%), az otthoni torna, (5%) és az atlétika (4%). A rendszeresen sportolók körében a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás (22%), kocogás, futás (15%), a kerékpározás (12%), aerobik, tornázás (11%), úszás (9%), egyéb csapatjáték, kézilabda, kosárlabda, röplabda (9%). A szabadidőben sportolók nagy része létesítményhez nem kötötten sportol. A sportolók 51%-a szokott közterületen mozogni, azaz a szabadban, 46%-a otthon a lakásban, 19%-a specializálódott szolgáltató helyiségben, (pl. konditeremben, squash pályán), 25%-a egyesületi, iskolai vagy munkahelyi sportpályán. (Egy ember több helyen is sportolhat.) A szabadidőben sporttevékenységet végzők nagy része nem szervezeti keretek között, hanem 72%-a egyénileg és/vagy családban, valamint 38%-a baráti társaságban sportol. Szabadidősportoló egyesületben 7%, egyéb szervezett formában szintén 7%, versenysport egyesületben 4%, munkahelyi szervezésben 4%, iskolai sportegyesületben 2% sportol. A sportolás motivációira vonatkozóan a sportolók az alábbi prioritásokat jelölik meg: Miért választotta ezt a sportágat? egyszerűen szereti a testmozgás jó közérzetet biztosít saját fizikai teljesítőképességét javítja a jó kondícióját szeretné megőrizni jó a feszültség levezetésére jó a társaság kikapcsolja és pihenteti elégedetlen a megjelenésével egészségügyi problémája van …

•

•

Említette (%) 32,7 16,2 13,9 13,4 10,3 9,4 8,6 5,9 3,5 …

A szenior sport nem jellemző Magyarországon. A nyugdíjasok, illetve a 60 év felettiek mindössze 5%-a sportol, azaz 2 millió nyugdíjasból mindössze 100 ezer. Az 50 és 60 év közöttiek még az időhiányt (40%) és egészségi állapotukat (40%) jelölik meg a nem sportolás okaként, addig 60 év felett mindössze 11% panaszkodik időhiányra és 66% az egészségi állapotára. A nyugdíjas klubok, szervezetek esetében a sporttevékenységek, mozgásformák csak néhány klub esetében élveznek elsőbbséget, máshol inkább elmarad ez a szabadidős forma. E közösségekben összesen mindössze 5400 tag szabadidős tevékenysége szerveződik. 4. A szabadidősport pillérei

• •

•

Informális sport – otthon, szabadban, egyéni, szervezetlen formában sportolók: a rendszeresen sportolók fele sportol otthon vagy szabadban. Üzleti alapon (gazdasági társaságok által) működtetett szolgáltatások (fitness terem, kondi terem, squash pálya stb.) -A rendszeresen sportolók 15%-a veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat. -Jelenleg a teljes lakosság 8%-a képes az egyéb tevékenységeinek költségei mellett gond nélkül finanszírozni, további 13% pedig akkor, ha ez a sportolási forma prioritást nyer más szórakozási/időtöltési tevékenységekkel szemben. -Gondot jelent, hogy a fizetett munkaerő csak részben szakképzett; a minőségbiztosítás, illetve a szakemberképzés nem megoldott, a tevékenységük nincs kellően szabályozva, illetve megfelelő engedélyekhez kötve. Civil szervezetek

81

•

•

•

-A szabadidősport ernyőszervezete (NSZSZ), az országos, e sport terén tevékenykedő szövetségek részvételével, nem fedi le a valós igényeket, illetve nem képesek hatékonyan kiszolgálni azokat. -Az országos szervezetek esetében kezelhetetlen a szervezeti struktúra, gyakori átfedések, bonyolult tagsági viszonyok jellemzik, ugyanakkor magas működési költséggel üzemelnek. -Az országos sportági (szak)szövetségek nem gazdái a szabadidősport területnek. A hagyományos egyesületi rendszerbe is nehéz a csatlakozási lehetőség, mert az egyesületek sokszor csak a versenysporttal foglalkoznak. -Jellemzőbb az alkalmankénti versenyek, túrák, kirándulások, táborok szervezése, mint a rendszeres, életmód-jellegű klubélet. Nem jellemző, bár létező (pl. természetjárók szövetsége) a rendszeres mozgási lehetőséget kínáló, a lakosságot közvetlenül megszólító non-profit alapon tevékenykedő szervezet. -Nem jellemző a fizetett munkaerő, a civil szervezetekben tevékenykedők nagy része önkéntes, de számuk összességében alacsonyabb az európai átlagnál. Munkahelyek -A munkahelyen történő sport nem jellemző Magyarországon, létező formája a kevés, általában rendszerváltás előtt létezett cégnél csökkenő számban meglévő vállalati sportklub. -Jelenleg 4 millió foglalkoztatott van Magyarországon, akik potenciálisan cégeken keresztül megszólíthatóak. -Legjellemzőbb a munkahely által finanszírozott, támogatott, munkahelyi hozzájárulással végzett sporttevékenység (pl. fitness bérlet), ahol a sportszolgáltató nem maga a munkahely. Oktatási intézmények -Iskolai és diák sportkörök, melyek versenyrendszerben is részt vesznek. -A rendszeresen sportolók 10%-a sportol iskolai sportpályán, tornateremben. Önkormányzatok -Az önkormányzati sportirányítás változó, nem jellemző a külön szabadidősporttal foglalkozó referens. -Létesítmény-fenntartók, illetve lakossági sport szervezési, feladatokat is ellátnak. -Együttműködés (koordináció, ellenőrzés is) a szabadidősport terén tevékenykedő egyesületekkel. -Legjellemzőbb a települési, területi sportnapok, rendezvények szervezése. -Az önkormányzatok rendszeres sportolási lehetőséget mindössze néhány városban szerveznek (pl. Zalaegerszeg, Kazincbarcika). 5. A munkavállalók sportja

• •

•

•

A foglalkoztatottak képezik az egyik legjelentősebb méretű célcsoportot, a teljes népesség csaknem felét. Ennek 80%-a azonban nem sportol. A béren kívüli juttatások közül a munkavállalók elégedettségét az egészségmegőrzést célzó juttatások növelik leginkább, ide értve az egészségpénztári hozzájárulást, az egészségbiztosítást, és a sportolás támogatását. A cégek 39%-a támogatja valamilyen formában munkavállalóik sportolását. A magáncégek 38,5%-a, a részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő cégek 45%-a nyújt béren kívüli juttatásként sportolási támogatást. Az 500 fő feletti cégek 49%-a, az 500 fő alatti cégek 33%-a nyújtja béren kívüli juttatásként a sportolás támogatását munkavállalóiknak.

82

Versenysport 1. A versenysportról általában • •

• •

Versenyport minden sportaktivitás, amelyet igazolt keretek között, versenyszerűen űznek. (Egyes versenyeken természetesen részt vehetnek szabadidő sportolók is.) 65 országos sportági szakszövetség van Magyarországon, melyek egy-egy sportágnak a gazdái. Működtetik a versenyrendszert, a válogatottat. (Lásd Szövetségek – a Központi szervezeti és irányítási rendszerek c. alfejezetben). A versenyengedéllyel rendelkező, igazolt sportolók száma kb. 200 000 fő. A szövetségek feladatainak ellátásához szétosztott, a sportágnál összegszerűen megjelenő állami támogatások összege 4 milliárd forint volt 2003-ban, mely igazolt sportolókként átlagban 20 000 Ft. A szórás jelentős, egyes sportágak esetében 3 000 Ft/fő, más sportágak esetében 300 000 Ft/fő. 2. Élsport

•

• • •

Élsport a versenysport csúcsát jelenti. A hivatásszerű, egyre jobb hazai és nemzetközi eredmények eléréséért, igazolt keretek között végzett sporttevékenység, mely tudományos támogatottsággal, professzionális módszerekkel történik. A versenyrendszer nagyfokon szabályozott, általában hierarchikusan felépített, jellemzően kapcsolódik a nemzetközi versenyrendszerhez. Az élsport elsősorban szórakoztató és üzleti funkciója miatt fontos. Az utóbbi években megnőtt a „nemzetközi konkurencia”. (Szovjet utódállamok; a nyugati országok újabb és újabb sportágakat fedeznek fel maguknak.) Magyarország pontszerzési képességét összehasonlítva más országokkal: az olimpiákon stabilan a legjobb hat között szerepel hazánk, amennyiben a megszerzett érmek számát az országok egy főre jutó GDP-je alapján arányosítjuk. 3. Utánpótlás-nevelés

Az egységes utánpótlás nevelési koncepció kidolgozására és végrehajtására létrejött központi intézet a NUPI. •Az utánpótlás nevelés célja, az élsport és versenysport céljaival összhangban kettős: -egyrészt a széles tömegbázis megteremtése – Sport XXI. alprogramjai; melyben jelenleg 7075 ezer gyermek vesz részt. -másrészt a tehetséggondozás – Héraklész program; melyben jelenleg 1300 tehetséges gyermek, valamint 26 főállású, illetve 86 mellékállású edző vesz részt. • Fontos probléma, hogy az utánpótlás nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó gyermekeknek a sportolási lehetősége nem biztosított, azaz az átjárás az életen át tartó sporttevékenységek folytatásának irányába jelenleg nem megoldott. •

4. Fogyatékkal élők versenysportja •

•

Versenysportról a versenyengedéllyel rendelkező sportolók esetében beszélünk. Fogyatékkal élők sportjában különböző fogyatékosság-specifikus rendszerek alapján működő sportági versenyek a jellemzők. A korábbi évek szakmai munkájának köszönhetően erőteljes differenciálódás tapasztalható a fogyatékkal élők versenysportjában, melynek leképezése szükséges a támogatási rendszer kialakításakor. A Speciális Világjátékok támogatása jelenleg egységesebb, mint minőségi rendszeréből következően sportszakmailag indokolható lenne. A Speciális Világjátékok között ugyanis vannak benevezéses, kvalifikációs- és vegyes rendszerű speciális versenyek. 83

•

•

•

•

Aránytalanul hangsúlyos szerepet kapott a társadalmilag kevéssé releváns, mozgósító erejét tekintve csekély, nem minőségi versenysport nemzetközi versenyeinek támogatása. A fogyatékkal élők és az egész társadalom szempontjából fontos mozgósító ereje – a média figyelmének köszönhetően – elsősorban a kvalifikációs versenyrendszerűeknek van, ezért a Speciális Világjátékok differenciált kezelése szükséges. A Speciális Világjátékok közül a nemzetközi sportszövetségek által előírt kvalifikációs – nemzetközi regionális és világbajnoksági felmenő (azaz Európa Bajnokságon, Világbajnokságon, Világkupán vagy ranglistaversenyeken elért eredmények alapján juthat ki a versenyző Világjátékokra) – versenyrendszerrel rendelkező sportágak esetében beszélhetünk minőségi versenysportról E meghatározás szerint jelenleg a Paralimpiáról és a hozzátartozó versenyrendszerről beszélhetünk. Azonban jelenleg további három Speciális Világjáték van a fogyatékkal élők sportjában: Siketlimpia, Szervátültetettek Világjátéka, Speciális Olimpia – míg ez utóbbi kettő a szabadidősporthoz kötődik, addig a Siketlimpia versenyrendszere részben kvalifikációs, így erről itt kell említést tenni. A kiegyensúlyozott sportág-portfolió kiépítése a fogyatékkal élők sportjában csak a sportági integráció után valósulhat meg. Először az adaptált sportágak területén indulhatunk el, megtartva a szegregált versenyrendszer hazai és nemzetközi szintereit. Ilyen példák már léteznek, lásd: tenisz és judó, ahol a sportszervezeti szinten az integráció teljes, de a versenyeztetés már figyelembe veszi a fogyatékosság specifikumait. A fogyatékkal élők minőségi versenysportja elsősorban az épek szakember- és létesítménybázisára épül. III.3. A SPORTOLÁST BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK

Létesítményellátottság A települések, illetve a sportágak nagy része jelentős létesítménygondokkal küzd. A sportszféra szereplőinek egyöntetű véleménye, hogy Magyarországon a sportlétesítmények állapota és a létesítmény ellátottság katasztrofális helyzetben van, ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés ennek megoldása a sport jövője szempontjából. Létesítmények állapota 20,50%

4,67% 40,04%

elégtelen elégséges

11,37%

közepes jó

3,86%

kitünő Nem válaszolt

19,56%

Forrás: Összefoglaló jelentés a 2004. évi OSAP 1530-as adatfelvételéről •

•

Ma Magyarországon 3600 óvoda van. 900 óvodának van tornaterme, további 1200 óvoda rendelkezik tornaszobával, 1500 óvodában azonban nincsen speciálisan sportcélra kialakított létesítmény. A 3500 általános iskola közül 2500 rendelkezik tornateremmel, további 700 tornaszobával (amelyek azonban nem felelnek meg a tanórai követelményeknek és a diákok mozgásigényének), 300 általános iskolának pedig egyáltalán nincsen sportcélra alkalmas létesítménye. 84

• • •

• • •

•

A 2000 középiskola mindössze háromnegyedében van tornaterem, további 200 intézményben pedig tornaszoba. 300 intézményben azonban nincsen sportcélra alkalmas fedett létesítmény. Mindössze 50 óvoda, 45 általános iskola, 50 középiskola rendelkezik valamilyen méretű medencével, illetve uszodával. Önkormányzati kezelésű iskolákban tornaterem építésre vagy nagyarányú felújításra fordított összköltség 1995–2002 között 16 milliárd Ft volt, mely 8000 Ft-ot jelent gyermekenként.

A sportélet, illetve a sportlétesítményekhez való hozzáférés a 2500 főnél kisebb településeken a legkevésbé biztosított. Ezen településeken él az ország lakosságának 20%-a. A meglévő sportlétesítmények állag-, illetve minőségi mutatója: 2,8 (iskolai osztályzás szerint, szubjektív értékelés alapján). A rossz helyzetű uszodaellátottság elsősorban nem a versenysport, hanem kiemelten az iskolai testnevelés, a diáksport, valamint a szabadidősport számára jelent gondot. Jelenleg az úszóversenyzők száma átlagban 10 fő uszodánként. A legnagyobb problémát az uszodához való hozzáférés jelenti. 34 kistérségben egyáltalán nincsen uszoda, 91 kistérségben nincsen fedett uszoda, ebből 15 kistérségnek a népessége meghaladja a 50 ezer főt. Uszodával rendelkező települések Magyarországon

85

Forrás: NUPI- Nemzeti Sportmódszertani- és Kutató Intézet (NSKI): Összefoglaló jelentés a 2004. évi OSAP 1530as adatfelvételéről • • • •

A téli sportok hátrányos helyzetét pedig jól mutatja, hogy jelenleg csupán 17 műjégpálya üzemel az országban, melyből mindössze 9 a fedett. Van 2 fedett, illetve 3 nyitott mini pálya. A városok illetve megyei jogú városok is létesítmény ellátottsági problémákkal küzdenek. Városonként más-más létesítmény problémája megoldatlan. A versenysport centrumai, azaz az Olimpiai Központok jelenlegi minőségi és felszereltségi állapota katasztrofális. Egyes létesítmények műszaki állapota 22–25%-os. Jelenleg egyetlen UEFA előírásoknak maradéktalanul megfelelő stadion sincsen az országban.

Finanszírozási rendszer Az Európai Unió országaival összevetve – Magyarországon a sport alulfinanszírozott. Finanszírozás változása 2004 – 2006 (Hazai rendezésű világversenyek nélkül) Diáksport

Szabadidősport

Utánpótlás-nevelés

Versenysport

millió 3500

3260

3000 2500

2142

2000 1500 1000 500

1728 1600

1440

1161 813 550 350

395

584 409

0 2004.

2005.

2006.

86

1. A finanszírozás összetétele Magyarországon a sportba fektetett egy főre jutó állami és önkormányzati támogatások, szerencsejátékból származó és szponzori bevételek jelentősen elmaradnak az európai átlagtól. Egy főre jutó állami támogatás

Egy főre jutó szponzori támogatás

1998 (ECU)

1998 (ECU)

25,00

Egy főre jutó Önkormányzati támogatás

Egy főre jutó támogatás a szerencsejáték bevételeiből

1998 (ECU)

1998 (ECU)

80,00

18,00

70,00

16,00

60,00

14,00

50,00

12,00

40,00

10,00 8,00

30,00

6,00

20,00

4,00

10,00

D án ia

O I la zra sz e or l sz F ág in no rs S vé zág do rs zá g

S vá jc

Iz la nd M Li ag tv ya án ro ia rs zá g S zlo vé ni S zlo a vá kia B el C se giu ho m rs zá g H o F ra lla nc nd ia i or a Le sz ng ág ye lo sz ág P or tu gá E gy lia es Au ült sz K tria irá ly sá g

0,00 É sz to rs zá g N or vé g ia

S vá jc F ra nc Dá ia ni or a sz F ág in no rs zá g

2,00 Iz ra B el el giu S zlo m vé ni a A us E zt gy ria es N ült orv K ég irá ia ly sá g P or tu gá lia H ol la nd ia S Iz vé la do nd rs zá g

Le ng ye lo sz ág S z O lov á la sz kia or sz C ág se M ho ag rs ya zá ro g rs zá g Li t É ván sz to ia rs zá g

0,00

S vá jc

0,00

D án ia Le ng Iz ye rae lo l sz ág S M zlo ag vá ya kia ro rs zá g P or tu gá lia Li t v C se án ho ia rs S zá vé g do rs zá É sz g to rs zá g A us zt E ria gy es B ült el K giu irá m ly sá F g in no rs zá g

5,00

0,00

S vá jc N or v S vé ég ia d or F ra sz nc ág ia or sz ág

10,00

5,00

Iz E ra gy es Ho el ült lla K nd irá ia ly sá g A us zt ria S M zlo ag v ya ák ro ia rs zá É g sz to rs zá g S zlo vé ni a C Izla se ho nd rs zá g B el giu P m or tu gá lia

15,00

10,00

D F in áni no a rs O zá la g sz or sz ág Le Li ng tvá ye nia lo sz ág

20,00

15,00

Iz la nd F No ra rv nc ég ia ia or sz ág H ol O la n la sz dia or sz ág S zlo vé ni a

25,00

20,00

A legszembetűnőbb eltolódás, hogy az Európai Unió 15 régi tagállamának átlagában az állami és a szponzori bevételek közel azonos arányban szerepelnek, míg Magyarországon az egyébként is alacsony állami támogatásoktól is messze elmarad a magántőke szerepe. Szintén eltérés, hogy Magyarországon a szerencsejáték bevételeiből mind relatív, mind abszolút értékben aránytalanul kevés kerül visszaforgatásra a sportba. Magyarország

EU átlag Állami támogatás

Állami támogatás

Önkormányzati támogatás

Önkormányzati támogatás

Szerencsejáték bevételeiből

Szerencsejáték bevételeiből

Szponzori bevételek

Szponzori bevételek

Magyarországon tehát a szponzoráció lényegesen kisebb szerepet kap a finanszírozásban a nyugat-európai országokhoz viszonyítva. Ennek okai: • kevés a tőkeerős hazai nagy cég (MOL, Matáv); • e cégek szponzorációval kapcsolatos döntéshozatala sokszor szubjektív alapon történik; • a multinacionális cégek szponzorációs tevékenységével kapcsolatban a döntések sokszor regionális, vagy európai szinten születnek és nem egy-egy ország sportjára vonatkoznak; • nagy szponzorok kevesen vannak, a nagyszámú kis szponzor számára biztosítható felület viszont kicsi, azaz nem hatékony; • a médiaközvetítések és a megfelelő publicitás hiánya kevésbé teszi attraktívvá a szponzori megjelentést; Ezen ördögi kör megtöréséhez (azaz profi, külföldi nagyfinanszírozók bevonásához) átlátható támogatási és elszámolási rendszer, illetve a sportszervezetek hatékony gazdálkodása szükséges. 87

2. A sportfinanszírozás alakulása Az állam (központi kormányzat és önkormányzatokon keresztül eljuttatott pénzek) jelenleg évente mintegy 60 milliárd forintot költ a testnevelés és sport támogatására. NAGYOBB HANGSÚ HANGSÚLYT KELL KAPNIA A SZÉ SZÉLESEBB TÖ TÖMEGEKET ELÉ ELÉRŐ TÁMOGATÁ MOGATÁSI FORMÁ FORMÁKNAK A finanszí finanszírozá rozás termé természetes koncentrá koncentráltsá ltsága mellett vizsgá vizsgálandó landó az ará arányok indokoltsá á ga indokolts ió

lk Ka

ulá

c

Sport területe

2003 évi támogatás(*)

Érintett lakosok száma

Egy főre jutó támogatás

Megoszlás %

Élsport (Forma 1 nélkül)

4,1 Mrd Ft

1 000

4,1 millió Ft

7%

Egyesületek, utánpótlás

8,3 Mrd Ft

200 000

42 000 Ft

13%

Iskolai és diák sport, testnevelés óra (GYISM, BM)

32 Mrd Ft

1,3 millió

24 600 Ft

51%

Sportrekreáció (szabadidősport)

2,6 Mrd Ft

Rendszeresen sportolók: 850 000900 000 fő

~ 3 050 Ft

4%

Létesítmények

11,3 Mrd Ft

-

-

18%

Fel nem osztott

4,4 Mrd Ft

-

-

7%

Összesen

62,7 Mrd Ft

-

100%

(*) Kalkuláció 2003-ra: GYISM költségvetési előirányzat, BM és önkormányzati támogatások becsült értéke

-7-

2003-ban a sportra fordított állami kiadások (a Belügyminisztérium, a GYISM, az Oktatási Minisztérium és az önkormányzatok együttes költségeinek kalkulációja alapján) hozzávetőlegesen az alábbi módon oszlottak meg∗: • Az elsősorban iskolai testnevelés órára, valamint kis részben a diáksportra jutott a ráfordítások 51%-a. (Itt elsősorban nem a szabadidősport célú diáksportra, hanem az iskolai testnevelés órákra fordított összegről van szó. A számítás torzíthat: az iskolai költségvetésből számítva, óraszámok alapján a testnevelés órára arányosan 30 milliárd forint jut). • Az élsportnak a támogatás 7%-a, míg a versenysport alsóbb szintjeinek és az utánpótlásnevelésnek további 13%. • A szabadidősportra mindössze a támogatás 4%-a jutott. • A maradék pénz a létesítmények fejlesztésére és fenntartására jutott, illetve egyes tételek nem rendelhetőek egyértelműen a fenti területekhez. • Ezen kívül a Forma–1 állami támogatása az elmúlt években évi 3 Mrd forint körül alakult. Egy főre vizsgálva az állami támogatásokat, egyértelműen az élsport számít a leginkább támogatott területnek (4,1 millió forint/fő), miközben messze lemaradva követi azt az utánpótlásnevelésre (42 ezer forint/fő), valamint a főként testnevelés órára, kis részben a diáksportra jutó (24 ezer forint/fő) állami támogatás. A sport – állam által biztosított források tekintetében – leginkább forráshiányos területe tehát a szabadidősport, ahol egy sportolóra jutó támogatás 3050 Ft. Ezt azonban annak tükrében kell értékelni, hogy 1999 előtt csak minimális közvetlen támogatást kapott ez a terület, míg az elmúlt években évről évre emelkedett az ide juttatott forrás.

∗

Becslés 2003-ra: a GYISM forrásai (Forma–1 nélkül) mellett a BM által folyósított közoktatási normatív óraszám arányosan leosztott részét, diáksport normatívát és az önkormányzatok ráfordításait; önkormányzati támogatások becsült értéke.

88

3. A finanszírozás szervezeti struktúrája és folyamata •A

jelenlegi elosztás intézményi rendszere túlstrukturált, melynek következtében a pénz nem jut le az alsó szintekre. Köztes szervezetek a köztestületek, ernyőszervezetek, szövetségek, közalapítványok. •Az elosztás mechanizmusa bonyolult, sokcsatornás rendszerben működik, azaz egy szervezet a tevékenységéhez több csatornához (forráshoz) kénytelen fordulni. •A finanszírozási rendszer nem kellően részletesen ellenőrzött. •A szövetségek feladataikat magas működési és személyi költségekkel látják el, erre átlagban a teljes kiadások 36%-a fordítódik. Egyes szövetségek esetén ez az arány meghaladja a 60, sőt 80%-ot is! Kevés a – szövetségen keresztül – fejlesztésre fordított állami támogatás. • Szövetségek kiadásai

2%

4%

23%

30%

13%

28%

Személyi

Működés

Versenyrend.

Válogatott

Beruházás

Egyéb

•Kevés

– egyes szövetségek esetében elenyésző – a szövetségek nem állami támogatásból származó, azaz önerőnek számító egyéb bevétele.

89

Magyar Repülő Szövetség

Állami támogatás összesen (sportágfejlesztési támogatással) Magyar Labdarúgó Szövetség

(For rá s: szövetségek - OSAP a da tl a pok )

Magyar Atlétikai Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Torna Szövetség

Magyar Vívó Szövetség

Magyar Úszó Szövetség

Magyar Sportlövők Szövetsége

Magyar Kézilabda Szövetség

Magyar Öttusa Szövetség

Magyar Vízilabda Szövetség

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége

Magyar Ökölvívó Szakszövetség

Magyar Birkózó Szövetség

Magyar Judo Szövetség

Magyar Tenisz Szövetség

Magyar Evezős Szövetség

Magyar Jégkorong Szövetség

Magyar Triatlon Szövetség

Magyar Asztalitenisz Szövetség

Magyar Sakkszövetség

Magyar Vitorlás Szövetség

Magyar Röplabda Szövetség

Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége

Magyar Lovassport Szövetség

Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

Magyar Rögbi Szövetség

Magyar Búvár Szakszövetség

Magyar Sí Szövetség

Magyar Tollaslabda Szövetség

Magyar Taekwondo Szövetség

Magyar Tájékozódási Futó Szövetség

600 000

Magyar Karate Szakszövetség

Magyar Nemzeti Autósport Szövetség

Magyar Bowling és Teke Szövetség

Magyar Rádióamatőr Szövetség

Magyar Táncsport Szakszövetség

Magyar Modellező Szövetség

Magyar Golf Szövetség

Magyar Kendo Szövetség

Magyar Lábtenisz Szövetség

Magyar Országos Baseball és Softball Szövetség

Magyar Testépítő és Fittness Szövetség

Magyar Nanbudo Szövetség

Magyar Snowboard Szövetség

Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség

Magyar Bridzs Szövetség

Magyar Kung-fu Szakszövetség

Magyar Biliárd Szövetség

Magyar Sumo Szakszövetség

Magyar Kutyafogathajtó Sportszövetség

Magyar Fallabda (Squash) Szövetség

Szövetségek összesített bevételei 2003 1,6 Mrd Ft

500 000

400 000

300 000

200 000

100 000

0

Egyéb bevételek

90

•A

sportegyesületek finanszírozása A sportegyesületek megoszlása bevételeik nagysága szerint

7%

8%

27%

9%

500 ezr Ft alatt 500 ezer - 2 millió 2 millió - 5 millió Ft 5 millió - 10 millió Ft 10 millió Ft - 20 millió Ft

17%

20 millió Ft felett

32%

Forrás: kérdőíves felmérés, elsősorban vidéki nagyvárosok sportegyesületeiben, 2002.

Egy átlagos sportegyesület bevételi forrásainak megoszlása

12%

3%

3% 32%

helyi ök.-i támogatás saját bevétel szponzori tám.

18%

pályázatok 32%

magánadományok egyéb

Forrás: kérdőíves felmérés, elsősorban vidéki nagyvárosok sportegyesületeiben, 2002.

4.

Gazdasági vonatkozások – magánszféra a sportban

A sportpiac mérete •Magyarországon

2002-ben 7 306 sporttal foglakozó vállalkozás∗ létezett, az összes cég 2,4%-a. Számuk 1 300-zal nőtt 1999 és 2002 között, ami a sportterület iránti érdeklődés növekedésére, illetve a Stv. hatására vezethető vissza. Ezen belül a nagy (50 millió forintnál nagyobb éves árbevételű) cégek száma számottevően, 67%-kal emelkedett, a kis (50 millió forintnál kisebb éves árbevételű) cégek száma 10%-kal csökkent. Mennyiségileg az egyéb sporttevékenységet folytatók és a kiskereskedők száma emelkedett leginkább. •A szektor árbevétele 350 milliárd forint volt, ami 110 milliárddal magasabb a négy évvel korábbinál, s ez az inflációt, illetve az átlagos nemzetgazdasági növekedést meghaladó piacbővülésre utal. A sportbiznisz tehát fellendülő időszakot tudhat maga mögött, ami a sportos életmód térhódításának megindulását feltételezi. •A legnagyobb fogyasztó a sportpiacon maga a lakosság, hisz a növekedés döntő tömegét adó sporteszköz- és kerékpár kiskereskedelmi forgalom 100 Mrd forintot kitevő felfutása jellemzően ebből a keresletből származik. A sportszektor méretét a sporteszköz-kerékpár kiskereskedelem határozza meg a maga 318 milliárd forintos árbevételével. Súlyában nála jóval kisebb a 17,6 milliárd forintot kitevő egyéb sporttevékenység, bár ez jelenti tartalmát tekintve az igazi élő ∗

A sporttal foglalkozó vállalkozások (sportvállalkozások + sportcikkel kiskereskedők és sporteszköz gyártók) közül a társasági adóbevallást benyújtók. Ezek képezik más néven említve a sportszektort.

92 sportot. E téren a növekedés üteme kíván figyelmet, mivel ennek mértéke 63% volt. (Ez részben törvényi szabályozás eredménye.) Kisebb súlyt jelent, de még dinamikusabb bevétel növekedést produkált a sportszergyártás és a létesítményműködtetés a maga 7,7 Mrd, illetve 7 Mrd Ft-os forgalmával és 250-, illetve 140%-os növekedésével. •A sportszektor árbevétele a nemzetgazdaság egészén belül 0,9%-ot képvisel. E számot összevetve a vállalkozások számával megállapítható, hogy a sportüzletek árbevétele lényegesen alatta marad más ágazatok cégenkénti átlagos árbevételének, azok mintegy 37,5%-át teszik ki. Árbevételüket és jövedelmezőségüket tekintve tehát a sportvállalkozások nem nagyok. A társasági adók vonatkozásában adózás előtti eredményükkel (6 Mrd Ft) 0,32%-ot képviselnek a nemzetgazdaság egészéből. A nyereséggel gazdálkodók aránya 34,5% a sportágazatban, ami alatta marad az egyéb területek átlagának. 2 519 vállalkozás fizette be az említett adóösszeget. •A sportpiacon tehát viszonylag sokan küzdenek kis gazdasági eredményt felmutatva. Az átlagos eredményráta 1,7% mindössze (a bevétel 1,7%-a nyereség), szemben a nemzetgazdaság 4,1%-os átlagával. A kis sportcégek közt nagyobb a veszteségesen gazdálkodók aránya, mint a nagyok közt, hisz náluk még az átlag is veszteséget mutat. •A legráfizetésesebb terület a létesítmény-működtetés, ahol érdekes – bár józanul indokolható módon – a nagyoktól ered e szakterület 1,8 Mrd Ft-os vesztesége. (Négy évvel korábban viszont még egyensúlyban voltak e vállalkozások!) •A sporttevékenységet szolgáltatók körében szintén a nagyok mutatnak veszteséget, mintegy 0,9 Mrd Ft nagyságban. Ők korábban is e kategóriába tartoztak, amiben benne van az egyesületei vállalkozások számtalan gondja is. •A sportszer- és kerékpár-kiskereskedelem terén a kicsik 0,8%-os veszteséget, a nagyok 2,6%-os nyereséget (8,1 Mrd Ft) tudnak felmutatni. Ez az összeg 4,7 Mrd Ft-tal haladja meg a négy évvel korábbit. Az eredmény (nyereség) tömeg növekedés 48%-a a forgalomból, 52%-a a jobb gazdálkodásból származik. •A pozitív eredménnyel gazdálkodó cégek, azaz a nyereségesek, társasági adót fizetnek elért eredményük után. Ennek nagysága 2,1 Mrd Ft volt, ami 0,5%-a a nemzetgazdasági befizetésnek. Az ágazat adóterhelése 36,6%, ami jóval magasabb másokénál. Ennek egyik oka, hogy ezen ágazatban gyakorlatilag semmi érdemi adókedvezményt nem tudtak igénybe venni. Elvétve akadt adóalap csökkentés. Megállapítható, hogy társasági adók terén nincsen külön kedvezmény a sportnak, s az egyéb célúak sem rájuk szabottak, elvétve tudnak élni velük. Tulajdonosok és befektetők •A

jelenleg 32,4 Mrd Ft jegyzett tőkét felmutató sportvállalkozásokban 27% a külföldi tőke, de ennek 93%-a a kereskedelem terén fektetett be. Az élő sportban – sportszolgáltatás – mindössze 305 millió forint, azaz 6,5% van külföldi érdekeltségben. Ezzel szemben a magyar gazdaságban 40,8% a külföldi tulajdoni hányad. Jelenleg befektetőként a bankszektor is távol marad a sporttól, mindössze megrendelői minőségben, szponzorként jelennek meg. •A sportlétesítményeket jellemzően veszteségesen működtető cégekben 42%-kal az állam, 25%-kal az önkormányzatok és 18%-kal a társasági tulajdon van jelen. Valójában e téren a veszteségek átvállalása részükről a sportélet fenntartását segíti elő az adott településen. •A leginkább nyereséges kiskereskedelmi sportvállalkozások 87,6% magánkézben van. A sporttevékenységet szervező cégeknél a társasági tulajdon a jellemző 63,7%-ban, de e téren is jelentős a magánszemélyi tulajdon, mintegy 25,6%. •A sportvállalkozás sokak számára jelent munkahelyet: a foglalkoztatottak száma valamivel több, mint 20 500. Négy év alatt a kis cégeknél valamelyest csökkent, a nagyoknál érdemlegesen nőtt ez az arány. Az egyéni vállalkozásban főtevékenységként sporttal foglakozók száma meghaladta 2001-ben a 3 000 főt. A nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjából 0,9% dolgozik a sportban, ami megfelel az árbevételek terén képviselt számaránynak. Egy sportcégnél alkalmazásban álló ugyanakkora árbevételt produkál tehát, mint mások egyéb területeken, így a nyereségesség nem rajtuk, hanem az ágazat sajátosságain múlik elsősorban. 92

93 A sportgazdaság költségvetési kapcsolata •A

fentiekből kitűnik, hogy hazánkban annak ellenére is erősödik a sportpiac, hogy nem kap sehonnan kiemelkedő segítséget. Az állami költségvetésbe közvetlenül e szektorból 2,1 Mrd Ft társasági adó kerül, s közvetetten, a végső sportfelhasználás révén legalább 60 Mrd Ft ÁFA. A szektorban foglalkoztatottak személyi ráfordításában jelentős tétel az SZJA, mely a minimál bérrel számítva is meghaladja a 10 Mrd Ft-ot évente. A sportágazat a sporttal foglakozó vállalkozások révén tehát nettó költségvetési befizető. •Ha a szektor befizetéseit összevetjük a központi költségvetésből a sportra szánt támogatás összegével, látható, hogy a sport az államnak több milliárdos nagyságrendben termel jövedelmet. •Jelenleg a piacbővülést a keresleti oldal nem kellően dinamikus növekedése akadályozza leginkább. Amennyiben a kereslet (fizetőképes kereslet) növekedne, magával vonná a kínálati oldal fejlődését. A sport szervezetrendszere Általánosságban elmondható, hogy a sport szervezeti felépítése túlstrukturált, a szükségesnél több a szervezeti lépcső és egység. A finanszírozás átláthatósága és ellenőrizhetősége messze elmarad az ideális állapottól, a források hatékony felhasználásának garantálása és ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen. A sok szervezet összességében nagyszámú apparátussal és aránytalanul sok működési költséggel tevékenykedik, az információáramlás pedig minimális és nehézkes a szervezetek között. 1. Központi irányítási rendszer Az irányítási rendszerről általában •A

sportirányítást tagolt, de nem decentralizált szervezeti felépítés jellemzi. A sport egyes területeire tagolódik (szabadidősport, versenysport, olimpiai sportágak, fogyatékkal élők sportja, paralimpiai sportok), holott biztosítania kéne ezen szorosan összefüggő területek közötti átjárást. Az egyes területnek elkülönülő központi köztestülete van. Az új Stv. rendelkezik arról, hogy a köztestületek kötelesek együttműködni, aminek jelei néhol már láthatók, ám eredményeik érzékeléséhez több időre van szükség. •A vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei és az együttműködés hiánya jellemzi valamennyi szintet, az informális csatornák alkalomszerűen működnek, mivel a szereplők nincsenek rákényszerítve az együttműködésre. •A versenysport főként állami feladatként kezeli az utánpótlás-nevelést, valamint nem foglalkozik a piaci potenciált jelentő szabadidős sporttevékenységgel, és nem érdeke a tömegbázis megteremtése, illetve nem ismeri fel az abban rejlő lehetőségeket. •A jelenlegi tagolt szervezeti struktúra konzerválja a sport területeinek elkülönülését. Köztestülettel rendelkezik a szabadidősport (NSZSZ), a fogyatékkal élők sportja (FONESZ), valamint a versenysport (NSSZ) is, amelynek megosztottságát tovább fokozza az olimpiai sportágak önálló köztestülete (MOB). Együttműködés helyett rivalizálás jellemzi a köztestületeket. •A jelenlegi jogi-gazdasági környezet nem támogatja a verseny- és a szabadidősport együttműködését, azt, hogy egy országos sportági szakszövetség karolja fel a szabadidősportos sporttevékenységeket, illetve a fogyatékkal élők sportját. •Egyes sportágak problémáinak oka a nem hatékony szervezeti felépítésben is rejlik. A jelenlegi finanszírozási és igazgatási rendszer a piramis csúcsát támogatja, ami sokszor az alacsonyabb szervezeti egységek (egyesületek) perifériára szorulását eredményezi. Ez felülről lefelé történő szervezeti építkezést jelent, melynek hatékonyságát rontja, hogy a szervezeten belüli demokrácia nem működik. Központi Sportigazgatás 93

94 •A

sportszféra a mindenkori központi sportirányítást (Nemzeti Sporthivatalt elődeit és utódait) „pénzosztónak” tekinti. Ennek többek között okai: az állami feladat pontos meghatározásának tisztázatlansága, az „összérdekek” figyelmen kívül hagyása a sportszféra szereplői részéről, valamint a sport egészének alulfinanszírozottsága.

Közalapítványok •Az

állami támogatási rendszert kiegészítve 2 közalapítvány tevékenykedik. A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány a szabadidősport támogatásának, valamint a Gerevich Aladár sportösztöndíjrendszer működtetésének feladatát látja el. A Mező Ferenc Sportközalapítvány a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyi, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről gondoskodik.

Köztestületek •A

jelenlegi finanszírozási és igazgatási rendszer manifesztált hatalmi helyzetbe hozza a köztestületeket. Ezzel kényszeríti az alacsonyabb szervezeti egységeket a belépésre, mert amennyiben kimaradnak, támogatásoktól eshetnek el. •Az NSZSZ bővülési mechanizmusa nem megoldott, pl. amennyiben a szabadidősport terén tevékenykedő szervezet nem országos, kimarad az NSZSZ saját tagjai között szétosztott automatikus támogatásokból. Szövetségek •A

szövetségek egy része mindennapi működési problémákkal küzd. Többségüket koncepció nélküli működés jellemez, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. •Az általános érdekképviselet helyett sokszor csak a „csúcs” érdekeit képviselik, az alsóbb szintek kiszorulnak. •Szövetségek jönnek létre azzal az egyetlen céllal, hogy állami működési támogatásokat kapjanak. •Egyes szövetségeknél igazolatlanul magasak a működési költségek. Jól működő szövetségek az állami támogatások mellett a magánszférából is képesek a tevékenységükhöz forrásokat bevonni. A legkevésbé állami támogatásra számító, jól működő országos sportági szakszövetségek esetében az állami támogatás aránya 8–10%, míg az állami támogatást leginkább elváró, hatékony működésre képtelen szövetség esetében a támogatás a teljes bevétel 80–90%-át is kiteszi. •Nem kellően részletesen szabályozottak az elszámolások az állami támogatásokról, ezért nem kellő hatékonyságú az ellenőrzési rendszer. •Akadnak hagyományosan magas állami támogatásban részesülő, az elmúlt rendszerben szocializálódott, elkényelmesedett szövetségek, miközben az új sportágak/szakágak szövetségeit általában dinamikusabb, hatékonyabb működés jellemzi. 2. Területi sportigazgatás és szervezés Az önkormányzati sportigazgatásról általában •A

területi (regionális, megyei, kistérségi) és a települési (Budapest – kettős jogállással –, kerületi, városi, községi) önkormányzatok egyenrangúak, nincs köztük alá-fölérendeltségi viszony.

94

95 •A

közigazgatásnak megfelelően jelenleg az országos–megyei–települési tagozódás jellemző. A sportszervezeti felépülés is hasonlóan alakul: országos sportszervezetek; megyei, illetve megyei jogú városi sportszervezetek; települési sportszervezetek, illetve sportegyesületek. •Az önkormányzati törvény értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között a sport támogatása, melyeket a sporttörvény a feladatok felsorolásával részletez. Jelenleg ehhez nincs kötött felhasználási állami normatíva, a nem kötelező feladatok ellátása pedig az önkormányzati testülettől függ. A sporttal kapcsolatos döntések teljes mértékben az önkormányzati autonómia és a szubszidiaritás elvén alapulnak. Ez vonatkozik a szervezetei felépítésre és a finanszírozásra is. •Jelenleg rendszeres kapcsolat, együttműködés és támogatás a központi sportirányítás és a megyei, valamint a megyei jogú városok sport-szakigazgatási egységei között létezik. A sportban a regionális szint jelenleg informálisan, alkalomszerűen működik. •A hatályos sporttörvény értelmében az országos sportszervezetek alá tartoznak a területi sportszövetségek. A jelenlegi területi sportigazgatás szintjei és feladatai Közigazgatási szint Országos

Regionális (tervezésistatisztikai régiók: NUTS II. szint)

Megyei

Kistérségi (kijelölt kistérségek)

Budapest

Városi, kerületi

Sportigazgatás szervezettsége Központi sportirányítás Van példa alkalomszerű együttműködésre a megyei, illetve települési önkormányzatok között Önkormányzati hatáskör; Sportigazgatási szervezés változó, 19 megyében legalább 10 féle felállás (sportigazgatóság, vegyes önkormányzati osztály, sportreferens)

Legjellemzőbb törvényi és önként vállalt feladatok Stv., végrehajtási rendeletek, SZMSZ-e

A szint finanszírozása

Civil szféra, sportszervezetek

2004-ben 14 Mrd forinttal gazdálkodik

Ernyőszervezetek, országos szakmai szervezetek, országos sportági szövetségek és szakszövetségek. Csekély számú önként szerveződött regionális sportszövetség.

-

Sportszövetségek működési feltételeinek biztosítása, diáksport támogatása, sportoktatás megyei szervezése, koordináció, szakmai háttérmunka, nemzetközi sportkapcsolatok, kistelepülési sport elősegítése

kistérségi központoknak erős a vonzáskörzeti szerepe (oka: létesítmény, sportszervezés…) Sport ügyosztály 10 A főváros megyei és dolgozóval települési önkormányzati sportfeladatokat is ellát. Jelentős nagyságrendű a létesítmény fenntartása és üzemeltetése. Önkormányzati Sportegyesületek, hatáskör, a város városi sportszervezetek méretétől és támogatása, igazgatásától sportlétesítmények függően. üzemeltetése,

Összesen kb. 500 millió Ft megyénkénti átlag: 25 millió Ft. Ebből kormányzati támogatás a megyei sportra költött pénz 20-25%-a, azaz átlag 5,25 millió Ft..

-

Megyei sportági szövetségek, általában nincs önálló gazdálkodásuk, (megyénként átlag 30 sportágban létezik, változó aktivitásúak), megyei ernyő- és szakmai szervezetek, összefogják a gazdasági, szakmai feladatokat. A civil szféra nagyon összenőtt az állammal, (a megyei sportszakigazgatási egység dolgozói és a civil szervezetek funkcionáriusai) a benne dolgozók és a feladatok tekintetében is. Előfordul kistérségi szintű (sokszor a régi járási területen)verseny, bajnokság, alkalomszerűen, leginkább a labdarúgásban és más csapatsportokban. Kevés szervezet.

2003-as adat: 1,2 Mrd Fővárosi sportszövetségek, Ebből: Sportszövetségek sportegyesületek, iskolai működésére: 163 m sportkörök, szakmai szervezetek Pályázatok „élő sport”: 250 m Létesítmények (üzemeltetés, felújítások): 800 m Megyei jogú városok: összesen kb. 8,1 Mrd Ft, átlag: 370 millió Ft, beruházások külön kb. 1 Mrd Ft (nagyon változó! Mindig van

Városi, kerületi szövetségek Sportegyesületek, iskolai sportkörök, Megyei jogú városonként átlagban 80-100 egyesület településmérettől

95

96 Leggyakoribb: ök-i osztály, külön intézmény a létesítményfenntartásra, sportigazgatási feladatokkal

fejlesztése, városi diáksport, iskolai sportfejlesztése, lakossági támogatása, vonzáskörzeti sportszervezetek támogatása, nemzetközi sportkapcsolatok

nagyberuházás is) A központi sportigazgatás támogatásának aránya elenyésző, (0,5-1%) Kisebb városok (230 település): összesen kb.4,5 Mrd Ft (átlag: 18 millió Ft) Kerületek: átlag 55 m, nagy szórás a kerületek eltérő jellege miatt Szervezeti egységek Helyi sportegyesületek A kistelepülések kb. 60%-a nincsenek. Ha van, támogatása, költ sportra, átlagosan 1,7 Községi létesítmények millió Ft-ot, összesen kb. 3 (városnál kisebb részmunkakörben (oktatási, kulturális, fenntartása, Mrd Ft rangú ifjúsági referens) Szinte csak iskolai települések) sport.

függően. Kerületenként átlag 35, összesen kb. 800.

Sportegyesületek, kistelepülésenként néhány – legjellemzőbb a labdarúgás és a diáksport SE.

•Megyei

Jogú Városok önkormányzati sporttámogatásának aránya támogatási célok szerint (közelítés): - 40% sportlétesítmények üzemeltetése - 35% élsport, utánpótlás-nevelés (főként egyesületeken keresztüli) támogatása - 4,5% diáksport (rendezvények, DSE, ISK támogatás) - 4% a lakossági szabadidősport (szabadidősport rendezvények, egyesületek) - 10% nagyobb rendezvények, sportszakmai elismerések, egyéb sportfeladatok Hasonló nagyságrendű az önkormányzatok által nyújtott természetbeni támogatás mértéke, elsősorban létesítmény-használat formájában. •Megyei támogatások: - Megyei sportági szövetségek támogatása: 40%. - Megyei diáksport rendezvények támogatása: 40%. - Rendezvények, elismerések, egyebek: 20%. Jelentős a megyei önkormányzatok által nyújtott természetbeni támogatások nagyságrendje: a sportági szövetségeknek biztosított székház, annak üzemeltetése, a szövetségek könyvelői feladatainak ellátása (önkormányzati munkatárs által). 3. Sportegyesületek •A

sportolás valódi színterét képező, a legkisebb szervezeti egységek állnak a szervezeti struktúra alsó szintjét. Ezek a sportszolgáltatást nyújtó egységek, a sportegyesületek, a klubok. Egyrészt kapcsolatban állnak a központi, másrészt a területi irányítási rendszerrel, szervezetekkel. Ezen a szinten különülnek el legkevésbé a sport egyes területei, itt valósul meg leginkább a sport területeinek integrált egyesítése: a legtöbb egységben egyaránt adott a diáksport, az utánpótlás nevelés, ugyanígy a versenysport mellett a szabadidősport tevékenységének lehetősége is. A fogyatékkal élők sportjának kérdése a legkevésbé megoldott. •Az egyesületi szféra igen heterogén, kategóriákat ugyan csak általánosítással lehet felállítani, ennek ellenére elkülöníthetőek bizonyos típusok. Vizsgálatok alapján öt, egymástól nem teljesen elkülönülő típus rajzolódott ki: -A sportegyesület fogalmának hallatán az átlagember azokra a „hagyományos”, híres sportegyesületekre gondol, amelyek a magyar élsport, a nemzetközi sikerek nagy részét adják, sok szakosztállyal, nagy taglétszámmal, a klubot irányító apparátussal. Ezek az egyesületek működésükben sokkal inkább hasonlítanak egy vállalkozáshoz: foglalkoztatottjaik, székházuk, infrastruktúrájuk van, a civil szférában megszokottnál jóval nagyobb költségvetéssel dolgoznak. Ennek ellenére feltételeik szinte kivétel nélkül elégtelenek, alulfinanszírozottak. Ezen klubok nagy része Budapesten található A vidéki egyesületektől működési feltételeik és körülményeik is nagyban eltérnek. Attól függetlenül, hogy a közvélemény számára ezek jelentik a sportklub fogalmát, mindössze 30–40 ilyen klub van. A sportegyesületek számához képest ez 1%-ot sem jelent. 96

97 -Az egyesületek második csoportját azok a vidéki és kisebb számban fővárosi egyesületek jelentik, amelyek szintén nagy múlttal rendelkeznek, több szakosztállyal, valamelyik sportágukban legalább az országos élvonalba tartozó versenysport tevékenységet végeznek. Fontos jellemzőjük az előző csoporthoz képest, hogy költségvetésük kisebb, ugyanakkor városukban vagy kerületükben a sportéletben olyan jelentős vezető szereppel bírnak, hogy emiatt a helyi önkormányzat kiemelt támogatását élvezik. Versenysport tevékenységük mellett sokszor a lakossági szabadidősport számára is szolgáltatást nyújtanak, és a legtöbb esetben komoly utánpótlás-nevelő munkát is folytatnak. (Sok esetben az előző kategóriához tartozó klubok viszik el az itt felnevelt tehetségeket.) A megyei jogú városok és néhány kerület mellett néhány kisebb, a sport szempontjából jelentős városban találhatóak ilyen klubok, átlagosan 3– 4. Számuk országosan 100–150 körülire becsülhető. -A harmadik csoportot azok a klubok alkotják, amelyek csak egy-egy sportágra koncentrálnak. Köztük van olyan, amely korábban nagy egyesületből lépett ki vagy megmaradt szakosztályból vált önálló egyesületté, és vannak, amelyek újonnan alakult, „divatos” sportág népszerűsítésével foglalkoznak. Versenysport tevékenységük általában a hazai élvonalnál alacsonyabb osztályokban jelenik meg, sokan szerveznek tanfolyamokat, táborokat, lehetőséget nyújtanak a szabadidős sportra is. Az egyesületek legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik. -A negyedik fajta sportegyesület a szabadidős klub. Nem végez versenysport tevékenységet, több sportág űzésére ad lehetőséget, versenyeket, túrákat, kirándulásokat szervez. Tagságát tekintve vagy egy területre (általában településre) vagy egy-egy társadalmi rétegre, korcsoportra, munkahelyi vagy egyéb közösségre koncentrálódik. A természetjáró, technikai és tömegsport klubok, lakótelepi egyesületek, életmód klubok tartoznak ide, számuk szintén jelentős. -Diáksport és egyetemi, főiskolai sportegyesületek alkotják a következő csoportot. Jelenleg 515 Diáksport Egyesület működik (3102 Iskolai Sportkör mellet, amelyek nem jogi személyek), valamint a felsőoktatási intézményben működő sportegyesületek száma 56. A szabadidősport területén tevékenykedő egyesületekről jelenleg nincsen hivatalos nyilvántartás. •A sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek száma: 1500, (12 év alatt harmadára csökkent, a szövetség kimutatásai szerint 1990-tõl az egyesületek több mint 30 százalékában számoltak fel szakosztályokat). •A sportegyesületek számának alakulása 1975–2002

6000 5000

5603

5385

1999

2002

4154

4000

3263 2716

3000

3240

2000 1000 0

1975

1987

1990

1994

Forrás: OTSH-felmérés (Buda-Greminger, 1995),;Központi Statisztikai Hivatal (A nonprofit statisztika 10 éve, 2002)

Fontos megjegyezni, hogy azokat a sportvállalkozásokat, amelyek valamelyik csapatsportágban (Magyarországon jelenleg főként labdarúgásban, kézilabdában, kosárlabdában, vízilabdában, röplabdában és jégkorongban) látványsport tevékenységet végeznek, a sporttársadalom továbbra is sportegyesületként kezeli. Ezeknek a száma ma közel 100-ra tehető, s nemcsak jogi státuszuk miatt különölnek el az egyesületektől, hanem főbb jellemzőik (anyagi lehetőségeik, munkaerőfoglalkoztatottságuk) is elválasztják őket a civil szférától. 97

98

III.4. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az Európai Unióban nincsen egységes sportirányítási, sportfinanszírozási és adórendszere, ez tagállami hatáskörben maradt. Finanszírozás Dániában, Németországban, Olaszországban és Svédországban a helyi önkormányzatok fordítják a legtöbb forrást sportcélú fejlesztésekre, főként a létesítmények építésére és azok működtetésére. A volt kommunista országok (ellentétben más európai országokkal) még mindig rendkívül centralizáltan működnek. A sportra fordított pénzek jellemzően az állami, az önkormányzati, a szerencsejáték és szponzori bevételek, valamint jelentős az egyének hozzájárulása A sportra is felhasználható szerencsejátékok négy típusát különböztetjük meg Európában: -Jelentős állami ellenőrzés alatt működő szerencsejátékok (pl. az osztrák, finn, spanyol) -Az állam és a civil szféra (sportmozgalom) közös ellenőrzése alatt működő szerencsejátékok (pl. a dán és az izlandi) -A sportmozgalom ellenőrzése alatt működő szerencsejátékok (pl. az olasz) -A szerencsejáték-adó meghatározott alapokba vagy alapítványokon keresztül történő, sportcélú felhasználása (pl. a belga, szlovén, brit) A játékadó mértéke 0 és 55% között változik, ugyanígy nincs egységes gyakorlat az adott összeg sportra fordított részében sem: az arány 4 és 100% között mozog. Németország A sportirányítás Németországban három szinten valósul meg: kormányzati, tartományi, helyi (önkormányzati). A német sportfinanszírozás országos rendszere a sportirányítás előbbi háromszintű tagozódási rendszere mentén került kialakításra. Míg a „sportminisztérium” – amely a Szövetségi Belügyminisztérium részeként működik – a versenysport támogatásával foglalkozik, a szabadidősport a tartományi és a helyi szintek felelősségi körébe tartozik. A sport autonómiájából is következik, hogy a szubszidiaritás elve kiemelten érvényesül a sporttámogatások esetében: szövetségi segítséget csak abban az esetben vehetnek igénybe a sportszervezetek, ha saját forráslehetőségeiket teljes mértékben felhasználták. Az állami sportfinanszírozás az önsegélyezés (saját forráskeresés) kiegészítéseként értelmezendő. A sport állami támogatása: -Az állam a három szinten sportra a 2000-es évben összesen mintegy 12 milliárd német márkát (a csökkentett adóbevételek kivételével) áldozott. A költségvetésben a kormányzat kiadásai között a sportra fordított támogatás az ezredforduló évében mintegy 5%-os részaránnyal jelent meg (a rákövetkező két évben nőtt e mutató, majd 2003-tól ismét 5% körüli). A sport részaránya a GDP-ben 1993 és 2000 között 1,4%-ról 1,5%-ra nőtt. -Az 12 milliárdos összeg megoszlása a különböző területek között: 10,6 milliárdot tesznek ki az államnak a sportinfrastruktúra rendelkezésre bocsátásához kapcsolódó folyó kiadásai, amelyeket nagyrészt az iskolai és a közintézményekben folyó „szolgálati” sporthoz szükséges eszközök és berendezések fenntartása emészt fel. Ezen túlmenően az állam 1,4 milliárd márka egyesületi és szövetségi támogatást adott, kiegészítve a saját forrásteremtést és -felhasználást. -Az állami kiadások túlnyomó részét a tartományok költik el a sportra. A gazdasági szektor és a média szerepvállalása: a szövetségi kormány jelentős mértékben és hosszú távon támogatja azon sportintézmények törekvését, hogy pénzügyi helyzetüket a gazdaságból származó bevételek segítségével erősítsék meg. A 2001-es évben megalapított 98

99 „Olympiastützpunkte Deutschland GmbH” korlátolt felelősségű társaság sikere, amellyel további finanszírozási forrásokat tudtak megnyerni az olimpiai műhelyek számára a szponzorációs területen, bizonyítja a célkitűzés eredményességét. A sportszponzoráció túlnyomó részét a rendezvények és a szövetségek adják. Franciaország Franciaországban 2001-ben a sportra szánt kiadások összegét 25,4 Mrd euróra becsülték, ami a GDP 1,7%-ának felel meg – ez az összeg jóformán évek óta változatlan (23,3 milliárd euró 1999ben és 24,4 milliárd 2000-ben). A franciaországi sportra fordított összes kiadások (25,4 Mrd euró) eloszlása a következő: a háztartások 12,8 Mrd eurót, az állam 2,8 Mrd eurót, az önkormányzatok 7,8 Mrd eurót, a vállalatok 2 Mrd eurót fordítanak erre a célra. Az önkormányzati sportkiadások a franciaországi sportcélú kiadások egyharmadát teszik ki. Ezen belül elsöprő többséget képviselnek a települési önkormányzatok (a helyi sportszervezetekre fordított kiadások 90%-át a települési önkormányzatok fedezik). Ezek 70%-a működési kiadás, míg 30%-a beruházási költség. A sportcélú központi állami kiadások (2,8 Mrd euró) a települési kiadások körülbelül egyharmadát teszik ki. Az Oktatási Minisztérium alapvetően az iskolai, főiskolai, egyetemi környezetben folytatott testnevelési és sporttevékenységeket finanszírozza, ami a teljes központi sportcélú kiadás 75%-ának felel meg. A Sportminisztérium kiadásai az állami sportcélú kiadásoknak 20%-át képviselik. Idetartoznak a sportigazgatás központi és területi (dekoncentrált) szervezetei, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési Alap. Spanyolország Az iskolai és egyetemi testneveléssel és sporttal az Oktatási, Kulturális és Sport Minisztérium foglalkozik (2,15 milliárd euró), míg az élsporttal külön hivatal, a minisztérium felügyelete alá rendelt Consejo Superior de Deporte (CSD 153,8 millió euró). A 2004-es sportköltségvetésen belül három fő feladatcsoport emelkedik ki: új szállásépület a Sierra Nevada-i magaslati edzőtáborban, más központi edzőtáborok bővítései, az olimpiai és paralimpiai szövetségeknek folyósított kiemelkedő összegű támogatás. A spanyol élsport – a sporthivatalon keresztül kapott állami támogatáson túl – jelentős bevételhez jut az ADO-rendszer segítségével. Az ADO valójában három szervezet szövetsége: a Spanyol Olimpiai Bizottság, a Sporthivatal és a Spanyol Rádió és Televízió. Az ADO program forrását a 10-15 jelentős szponzor támogatása jelenti. A sportolók, edzők finanszírozását ösztöndíj rendszerrel támogatják, cserébe sportolónak szponzorációs kötelezettségei vannak szerencsejátékokból. Ausztria A sport költségvetési támogatása Ausztriában három szinten történik: szövetségi kormány, tartományok, helyi önkormányzatok. A tartományi szintű sportcélú támogatás 20 milliárd Ft, központi sportköltségvetés ~8,8 milliárd Ft. Sportszövetségek működési támogatása mindössze ~4%-a a központi költségvetésnek (325 millió Ft!) edzőképzés (350 milló Ft), az utánpótlás-nevelésre fordított 191 millió Ft, a sporttudományi tanácsadás és sportorvoslás alatt szereplő (215 millió Ft). A versenysportprojektek (TOP SPORT Austria) 175 millió Ft tétellel jelennek meg a költségvetésben.

99

100 Finnország Az éves sportra fordított kiadás Finnországban több mint 1,7 milliárd euró (425 milliárd Ft). Becslések szerint a sport területe Finnország GDP-jének 0,9%-át adja. A fogyasztók teszik ki ennek a résznek a túlnyomó többségét, sportfelszerelések és szolgáltatások vásárlásával. Sportszolgáltatások és létesítményekre fordított összegek formájában a helyi hatóságok évente 376 millió eurót (94 milliárd Ft) költenek. A sportegyesületek és sportszervezetek 420 millió euróval (105 milliárd Ft) járulnak hozzá a GDP sport részéhez. Az állami támogatások az önkormányzatok és a sportszervezetek költségeinek egy részét fedezik. Teljesítményalapú finanszírozást a szóban forgó tevékenység minőségének, méretének és társadalmi jelentőségének függvényében biztosítanak Az Oktatási Minisztérium évente 250 millió eurót költ szabadidősport és versenysportra, amiben 168 millió euró az oktatási költségvetés testnevelésre fordítandó előirányzata. 65% fordítódik az iskolai testnevelésre, 35% pedig a sport részlege „költi”. Az Oktatási Minisztérium sportra fordítandó össztámogatásának 98%-át fedezik a szerencsejátékok. A központi költségvetési sportalap elosztása: sportszervezetek 34%, helyi önkormányzatok 18%, sportintézetek 16%, sportlétesítmény-fejlesztés 18%, sporttudomány 4%, egyéb területek 10%.

Dánia A sport a Kulturális Minisztériumhoz tartozik. A dán kormány azonban alig foglalkozik sportügyekkel – ezeket alapvetően a civil szféra, a dán sport ernyőszervei irányítják. Dániában az állami-önkormányzati támogatás összege éves szinten 442,2 m euró (110 milliárd Ft). Ennek túlnyomó része 361,8 m euró (90 milliárd Ft) a helyi sportnak nyújtott helyi önkormányzati támogatás, amelyből kb. 241,2 m euró (60 milliárd Ft) a sportlétesítmények építésére és fenntartására, míg kb. 120,6 m euró (30 milliárd Ft) a helyi sportegyesületek támogatására szolgál. Tehát Dániában a helyi szintű támogatás jelentősen meghaladja a sportra fordított központi forrásokat. A kormány a dán sport ernyőszervezeteit és a „Team Denmark” programot támogatja, ennek forrását a totóból, fogadásokból és szerencsejátékokból származó bevételek képezik 73,7 m euró (18 milliárd Ft). Ezen túlmenően a Kulturális Minisztérium mintegy évi 5,36 m eurót (1,3 milliárd Ft) költ sportcélokra, szintén a totóból, fogadásokból és szerencsejátékokból származó bevételekből. A Dán Kulturális és Sportlétesítmények Alapítvány, amelyet a Kulturális Minisztérium és a sportszervezetek közösen hoztak létre, kb. 6,7 m eurót (1,7 milliárd Ft) nyújt kulturális és sportlétesítmények építésére. Végül a megyék kb. 1,34 m eurót (335 millió Ft) költenek sportra regionális szinten. Írország 1997-ben, kormányváltáskor a központi támogatás összege 17 millió euró volt, 2004-es előirányzatában már a fenti összeg több mint tízszeresével(!), 176,2 millió euróval (44 milliárd Ft) gazdálkodhatott, a központi beruházás 2003-ban 116,7 millió eurót (29 milliárd Ft ) tett ki. Az Ír Sporttanács (Irish Sports Council) elsődleges célja a sportfejlesztések koordinálása, a Minisztérium irányelveivel összhangban. Az irányító testület országszerte 12 helyi sportszervezetet hozott létre (Local Sports Partnerships). A Tanács 1999-ben 13 millió (3,3 milliárd Ft) 2003-ban már több mint 28 millió euró (7 milliárd Ft), 2004-ben pedig 30,75 millió euró (7,7 milliárd Ft) támogatást kapott a kormányzattól. A 2003 tavaszán kidolgozott új stratégiában (Sport for Life) a kormány elhatározta, hogy a Nemzeti Szerencsejáték és az Államkincstár finanszírozásával folytatni fogja a sportberuházásokat. 100

101 A stratégia négy kulcsfontosságú területet jelöl meg: fiatalok sportja, kutatás, ”Sport for All”, Sportlétesítmények.

101

102

• • • • • • • • • • •

•

• • •

• •

•

• •

Erősségek hagyományosan erős, nemzeti identitást támogató eredményesség kiemelkedő sportolóink életfelfogása, életvitele alkalmas arra, hogy a társadalom példaképévé váljanak versenysportunk rendkívül jelentős nemzeti érték a sport kiválóan alkalmas a közösségi kohézió erősítésére nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, testnevelők erős sportnemzet, ami alapját képezi a sportoló nemzetté válásnak megalapozott sportegészségügyi háttér a regisztrált szabadidősportolók számára kialakítandó szűrési gyakorlathoz működő és minőséget képviselő utánpótlásrendszer (Heraklész programok) működő diáksport-rendszer a szabadidősport hagyományából következően – főleg az idősebb korosztályban – jelentős a sportot segítő önkéntes tevékenység a sportoló gyermekek szüleinek elkötelezettsége jelentős a sportolási tevékenység aktív támogatása iránt Lehetőségek magas a diáksportba, valamint a szabadidősportba középtávon potenciálisan bevonható emberek száma (utóbbi 900e – 1 millió fő) a sportszféra számára is rendelkezésre álló magas színvonalú minőségbiztosítási modellek a sportban rejlő innovatív elemek kapcsolódnak a humán területek, innovatív elemeihez a már létező Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz kapcsolódhatnak a Regionális Sportbizottságok, befolyásolhatják az ott folyó tervezési-döntési folyamatokat működő nemzetközi (finn és japán) minták a multifunkcionális szolgáltató központok a kialakuló kistérségi társulásokkal új, alkalmas színterek jönnek létre a szabadidőgazdaság igényeit kiszolgáló multifunkcionális szolgáltató központok kialakításához megfelelően humántőke (működő szabadidőszervezők, volt pedagógusok, állástalan fiatal diplomások, testnevelők, edzők) a szolgáltató központokhoz kapcsolódó rekreációs illetve szabadidősportos tevékenység koordinálásához megfelelő szakembergárda képzéséhez meglévő hatalmas termálvízkincs az egészségturizmus-rekreáció kihasználására színvonalas hazai IT háttér a sportszférát támogató információs rendszer kialakításához

• • • • •

• • • • •

• • •

• • • • •

Gyengeségek szűkös állami források az egészségmegtartó testmozgás finanszírozására a sportban rejlő társadalmi – gazdasági katalizátorhatás nem érvényesül a szabadidősport szokásrendszerének mintái nem alakultak ki kevés az utánpótlás-nevelési programokban résztvevő fiatal sportolók száma az utánpótlás-nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, megoldatlan átjárás a szabadidősport irányába a volt sportolókkal (senior korosztály) kapcsolattartás hiányosságai nem kapcsolódnak össze a sportban meglévő források más európai, ágazati, önkormányzati és privátgazdasági forrásokkal a hazai sporttudományi kutatási eredmények nem elég gyakorlatorientáltak, gyenge a kapcsolat az elmélet és a praxis között Nyugat-Európához képest alacsony a sportban főfoglalkozásúak aránya az aktív népességhez viszonyítva a sikeres építési program ellenére kevés a sportolásra alkalmas tér (kevés tornaterem, tanuszoda) Veszélyek fennmarad a forráshiány, a finanszírozási modellek nem támogatják a fenntartható modellek kialakítását az európai források fejlesztő hatása nem támogatja megfelelő mértékben a szabadidős sportot, rekreációs sportot, aktív turizmust a humán ágazatok törekvései nem kapcsolódnak össze, nem találják meg a szinergikus kapcsolódási pontjaikat, ennek következtében nem jön létre forráskoncentrálási lehetőség, nincsenek közös projektek a szabadidőgazdaság továbbra sem fejlődik, részesedése nem növekszik a gazdasági tevékenységek körében hosszútávon sem teremtődnek meg a feltételei egy természetes kereslet – kínálati viszony kialakulásának a szabadidőgazdaság területén fennmarad a választás szükségszerűsége sport és tanulás, kultúrálódás között az ágazati esélyegyenlőségi figyelem és program továbbra sem lesz elég karakteres, nem szerveződik egységes egésszé fenntartási nehézségek az intézményfenntartók számára a különböző sportlétesítményekkel kapcsolatban (rentabilitás)

102

103

IV. JÖVŐKÉP ÉS CÉLRENDSZER A sport jelenlegi helyzetének ismerete mellett a sportstratégia másik alappillére azon jövőkép és célrendszer felvázolása, amelynek szolgálatába állítjuk a sportpolitika eszközrendszerét. A jövőkép és a célrendszer elemeit mutatja be a következő ábra:

Sportnemzet és sportoló nemzet ideálképe

A sport fő társadalmi kapcsolódási pontjai: • Az életminőség javítása • A sport kapcsolatrendszereinek fejlesztése • Egészséges társadalom • A sport és a tudástársadalom összekapcsolása • Harmonikus társadalom, közösségi kohézió fejlesztése • A versenyképesség és foglalkoztatottság növelése • A nemzeti és közösségi identitás erősítése • Esélyegyenlőség biztosítása

Kézzel fogható célok az alábbi három területen: • • •

Iskolai és diáksport Rekreációs célú sport fejlesztése Versenysport és utánpótlás

A SPORTSTRATÉGIA MEGFOGALMAZOTT HORIZONTÁLIS SZEREPE

JÖVŐKÉPE

–

A

SPORT

Abban az esetben mondható sikeresnek a sportstratégia megalkotása és megvalósítása, amennyiben 2020-ban a hivatalban lévő sportvezetés a sport aktuális állapotának értékeléséről a következő megállapításokat joggal teheti meg: Elértük, hogy teljesült a mottó: „Mi magyarok sportnemzet és sportoló nemzet vagyunk”. Sportnemzet vagyunk, hiszen nemzetünk büszke élsportunkra, a hagyományos sportágakban változatlanul sikeresek vagyunk, és eredményességünk folyamatosan javul a feltörekvő sportágakban is. Sportoló nemzet vagyunk, hiszen erőteljesen nőtt a testmozgást rendszeresen végzők száma valamennyi társadalmi rétegben, különösen a nappali képzést elhagyók, a családalapítók, az idősek és a hátrányos helyzetűek körében. A gyermekek igénylik az iskolai testnevelés órákat, és örömmel vesznek részt rajta; lehetőségük van a délutáni sportfoglalkozásokon a sportágak közötti válogatásra; a diákolimpia versenyrendszerében pedig magas színvonalon szervezett, izgalmas, a gyermekek számára még inkább vonzó versenyrendszerré vált, eseményein a diákok többsége aktívan részt vesz. A sport területén is elterjedt a szolgáltatás-központú szemlélet, minél jobb minőségi kínálatot igyekeznek biztosítani mind a versenysport, mind a szabadidősport terén. Az emberek belső igényévé vált, hogy az egészségük megőrzéséért aktívan tegyenek. Mindenki, aki szeretne sportolni, a lehetőségek széles választékát találja. A sportolni vágyók számára a sportlétesítmények hozzáférésének biztosításával megteremtettük a sport funkcióinak kiteljesedését. A sport gyakorlata összefonódik a tanulás-kultúrálódás technikáival, az egyénnek nem kell választania a tanulás és testmozgás között. A tudatos fejlesztéspolitikának köszönhetően pedig képesek vagyunk nagy világeseményeket rendezni. 103

104 A sportélet szervezeti rendszerében, horizontális és vertikális színterein integrált körülmények között is képesek sportolni a fogyatékkal élők, ezáltal elősegítve társadalmi integrációjukat. A rendszeresen testmozgást végzők száma és a sportolás gyakorisága egyaránt meghaladja az EU átlagot. Mindezek eredményeként a mozgásszegény életmódból származó költségek radikálisan csökkentek, mely erőteljesen hozzájárult az érezhető társadalmi-gazdasági fellendüléshez. Az életminőség és az élet minőségének az egyén általi megítélése jelentősen javul. IV.5. A SPORTPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI A nemzeti sportstratégia több magas szintű stratégiai célt határoz meg a társadalom fejlődését érintő célkitűzésekkel összhangban. A sport különböző területeire vonatkozó célkitűzések, a célok elérésére kidolgozott koncepciók és az ezeket támogató eszközök e társadalmi célok elérését szolgálják. Az életminőség javítása A lakosság indokolatlanul, és néha érthetetlenül rossz egészségi állapotát jelző, nem hízelgő egészségi mutatók, az elkerülhető halálozás magas aránya, a dohányzók, a rendszeresen alkoholizálók nagy száma, a környezet tiszteletének elmaradottsága a munkaerő kihasználásában mind-mind azt jelzik, hogy a magyar lakosság nincs kellően tisztában azzal, hogy van egy értéke, egy tulajdona, az egészsége. Az sem tudatosul kellően, hogy ezzel a tulajdonnal nem csak a munkahelynek, nem csak az államnak, hanem neki magának kell gazdálkodnia, hogy minél tovább, minél emberibb minőségű életet élhessen. Különböző felmérések szerint a magyar emberek kívánságai között az egészség az elsők között van, tehát szeretnék az egészséget, de tenni érte nem nagyon tesznek, mivel a fenti egészségérték-tulajdon szemléletük nincs kellően kialakulva. Ez a helyzet aggasztó és változtatandó. Az egészséget értékként elfogadni és vele gazdálkodni alapvető műveltségi kritérium. Ha valaki nem ismeri az egészsége értékét, akkor nem fog önfegyelmező, korlátozó életmódbeli szabályokat elfogadni, követni, pedig az egészséges életmód szabályai között nem egy ilyen van. Minden egészségfejlesztési aktivitás megbukik, ha olyan embereket kíván célba venni, életmód-változtatásba bevonni, akik nem ismerik, nem élik meg tulajdonosi szemlélettel egészségük értékét. Ezért minden egészségfejlesztési koncepció alapjául kell elfogadnunk az egészség érték voltának következetes propagálását. Ha csak ismerem, hogy van egy értékem, az egészségem, még nem biztos, hogy teszek is érte valamit. Olyan attitűdre és magatartásformáló aktivitásokra van igen nagy szükség, amelyek túl az ismeretterjesztésen, az érintettek aktív bevonásával a fentiek kialakítását szolgálják. Az egészség értékóvó szemléletét az óvodák, az iskolák pedig az egészséges életmódot és annak értékóvó voltát erősíthetik. Az egészségfejlesztés szükségessége állandó, és megbukik az összes aktivitás, ha elsődlegesen nem az egészségérték-gazdálkodás kialakítására törekszünk. A sportban rejlő pozitív tényezők egymást erősítő (szinergikus) hatása révén érezhetően javítható az egyén és a társadalom életminősége. Az állam e területnek – vagyis az életminőség sporton keresztül megvalósított javításának – kiemelt figyelmet kell, hogy szenteljen, hiszen állampolgárai életminőségét így A sport kapcsolatrendszereinek fejlesztése A sport magyarországi megítélése – a sport eredményeinek elismerése ellenére – sokszor a politikum oldaláról, a potenciális és tényleges sportfogyasztók, sőt a sportban szerepvállalók 104

105 részéről is rendkívül egyoldalú: a sportról történő gondolkodás középpontjában a sportnak csak a versenysport médiafigyelemben részesülő szegmense áll. Miközben a mai kultúra középpontjában a fizikai test kiemelkedő szerepet tölt be, érdekes módon a sport elszigetelődött egyes humán területektől, a tanulástól, kultúrálódástól, az esélyegyenlőségi megoldásoktól, a hétköznapi élet biztonságát meghatározó területektől. A sport rendkívül sokoldalú kapcsolódási, fejlesztési lehetőségei még nem tudatosodtak. A sportolás egészségmegtartó, egészségfenntartó, egészségfejlesztő szerepét általában elismerik, de konkrét az egészséget primer prevenciós szempontból döntően meghatározó elemeként, még nem került elismerésre. A sport elszigetelődött, előítéletes megítélés „skatulyába került”, csupán fizikai tevékenységként határozódik meg. A modern olimpizmus eredeti gondolatköréhez visszatalálva ki kell jelentenünk, hogy a sport nemcsak fizikai, hanem szellemi, mentális folyamatok komplexeként történő felfogása ismét időszerűvé vált. A sport olyan akarati elemeket mozgósít, olyan kreativitást, motiváltságot igényel, olyan asszertivitást alakít ki a sportoló emberben, amely az életút, életpálya során döntően meghatározza a megvalósított és megélt életminőséget. A sport rendszeres gyakorlása alkalmas a hétköznapi élet döntő átalakítására, megújítására. A kitörési pontokra példaként említhető a turizmus mint ágazat, amely kihasználatlan kapacitásokkal, ugyanakkor egyre bővülő forrásokkal rendelkezik. A sport-szabadidősport köré csoportosuló lehetőségek feltárása, az aktív turizmusra, a sportturizmusra épülő komplex termékek népszerűsítése előmozdíthatja a szabadidő-gazdaság fejlődését Egészséges társadalom A sportnak az egészségmegőrzésére gyakorolt hatása kompenzálhatja a felerősödő civilizációs ártalmakat – mozgásszegény életmód, stressz, környezeti ártalmak, helytelen táplálkozás stb. – , melyek a társadalom általános egészségi állapotának romlását okozzák. Ellenálló- és alkalmazkodó képességünket fejlesztenünk kell. Ehhez az egyik legfontosabb eszköz a sport. E területen kiemelt céljaink a következők: • A népesség egészségi állapotának javítása a sport segítségével. • Az egészség megőrzése érdekében a lakosság minél szélesebb rétegeinek mozgósítása: - egyrészt a sportban résztvevők körének szélesítése; - másrészt a sporttal átlagosan töltött időtartam növelése; - valamint a sportaktivitás minőségének javítása révén. • A már megromlott egészségi állapotúak bevonása állapotjavítás, rehabilitáció céljából. Sport és tudástársadalom összekapcsolása Tarthatatlan, hogy sokszor választani kell tanulás, kultúrálódás és a sport gyakorlása között. Főleg a fiatal korosztályokat nem szabad életminőségüket döntően meghatározó területek közötti választásra kényszeríteni. A sport sem maradhat ki a tudástársadalom, és informatikai társadalom vívmányainak használatából. A sport rendszerváltást követő átstrukturálódását követően, ismételten cél az aktívan sportolók létszámának emelése mellett kiemelkedő fontosságú a minőség ismételt erősödésének tendenciája a sport minden területén. Minőséget a modern tudástartalmak mindennapi sportgyakorlat felé történő intenzívebb „visszaforgatása” jelentene. A magyar sport legnagyobb értékét a meglévő humán tőke jelenti – pl. néhány mester – de sajnos sportról szóló tudásuk nem szerveződik rendszerré. A meglévő információk nem kellően dokumentáltak, mozaikszerűek, alacsony a kooperációs szint, az információk nem szerveződnek 105

106 élő tudáshálózatba. Napjainkban az információs társadalom fejlődésével megteremtődik a lehetőség egy sportszakembereket teljes mértékben átfogó sporthálózat kialakítására. Harmonikus társadalom, a közösségi kohézió fejlesztése A társadalom és az egyén szempontjából egyaránt fontos a család erősítése. A család biztos alapot jelenthet a felgyorsult, kihívásokkal teli világban. A család és baráti közösségek kialakításával az elidegenedési folyamatokat lehet megállítani, mely a hovatartozás érzésével és példamutatással segít az élet kihívásaira adott helyes válaszaink megtalálásában. E területen kiemelt céljaink a következők: • Közösségi kapcsolatok fejlesztésére, a szabadidő tartalmas eltöltésére lehetőséget nyújtó közösségi terek kialakítása. • A baráti, társasági kapcsolatok fejlesztése a sport eszközével, különös tekintettel az alap- és középiskolai tanulmányok utáni időszakra. • A családokon belüli kapcsolatok javítása tartalmas családi sportprogramok kínálatának bővítésével. A sport mint innovatív tényező – a versenyképesség és foglalkoztatás növelése A társadalomnak, a munkaadóknak, a munkavállalóknak és a tanulóknak is közvetlen érdeke a versenyképesség fenntartása. Ehhez kiegyensúlyozott, a felgyorsult világ változásaira gyorsan és megfelelően reagáló, ingadozásmentes teljesítményt nyújtó emberekre van szükség. A sport segítségével döntésképes, tanulási képességekkel felvértezett, nyitott személyiségek teljesíthetnek jobban, mellyel saját boldogulásukhoz, munkaadó szervezetük versenyképességéhez és ezáltal az ország folyamatos, fenntartható fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. A sport a sikerorientációt erősítő funkciójával elősegítheti a fenntartandó gazdasági növekedést. E területen kiemelt céljaink a következők: • Hozzájárulás az adott munkáltató, illetve a magyar gazdaság versenyképességének javulásához, a javuló egészségi állapotnak köszönhetően a munkaerő kiesés arányának csökkenése révén. • A munkavállalók produktivitásának növekedése a sportolásnak köszönhető jobb fizikai, szellemi és lelki kondíció eredményeként. • A tanulási-, koncentrációs, munkabíró képesség növelése a fizikai és szellemi energiák összhangjának sport általi megteremtése révén. A nemzeti és közösségi identitás erősítése A sport az egyetemes magyar kultúra része. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán leggyakrabban Nobel-díjas tudósaink mellett az ország kiemelkedő eredményeket produkáló sporthagyományát emlegették értékként, melyet „magunkkal viszünk” az Európai Unióba. E területen kiemelt céljaink a következők: • A nemzeti büszkeség, önértékelés javítása a versenysport társadalmilag releváns területein felmutatott nemzetközi eredmények révén. • A versenysportolók példamutatása a sport által közvetített értékrenden keresztül. • Az ország jó hírnevének, nemzetközi ismertségének javítása. • Lokálpatriotizmus erősítése, különösen a települési csapatok sikerei révén.

106

107 Esélyegyenlőség Egy társadalom megítélésének egyik fokmérője, hogyan bánik az elesettekkel és a rászorulókkal. Az esélyegyenlőség biztosításának egyik eszköze a sport. Önbecsülést, sikerélményt, a problémamegoldási képesség fejlesztését, integrálódási lehetőséget, a hovatartozás élményét és közösségteremtést nyújthatunk a sportban részt vevőknek. Így nem pozitív diszkriminációval, hanem valódi esélyegyenlőség megteremtésével érhetjük el ezen a területen céljainkat. A valódi esélyegyenlőséget biztosítókat szükséges tehát kiemelt figyelemben részesíteni. E területen kiemelt céljaink a következők: • A szociálisan kedvezőtlen helyzetű társadalmi rétegek sportolási lehetőségekhez való hozzáférésének javítása, ezen keresztül e társadalmi rétegeknek az országos átlagnál rosszabb egészségi állapotának javítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociálisan hátrányos helyzetű közösségekre, iskolákra, ahol a sport társadalmi integrációs és gazdasági felzárkóztatási funkciót is betölthet. • Esélyteremtés szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges fiataloknak a sportban való érvényesülésre, figyelmet fordítva arra, hogy anyagi problémák miatt ne vesszenek el tehetségek. • A sporthoz való hozzáférésben mutatkozó területi különbségek csökkentése, infrastruktúrafejlesztés és szakemberképzés növelésével. • Kiemelt figyelem az idősek szemléletváltására, közösségekbe történő bevonására, aktivizálására. • A fogyatékkal élők elsősorban integrált sportolási lehetőségeinek bővítése, és nagyobb arányú bevonása a sport területein, ezzel is segítve a társadalomba történő integrálásukat. IV.6. STRATÉGIAI CÉLOK A SPORT EGYES TERÜLETEIN A sportpolitika fent kiemelt társadalmi céljainak megvalósításához ki kell jelölnünk a sport területein, tehát az iskolai testnevelésben és diáksportban, a szabadidősport célú sportban, valamint a versenysportban elérendő operatív célokat.

A TÁRSADALMI CÉLOK MEGFELELTETHETŐEK A SPORT EGYES SZFÉRÁINAK Társadalmi célok

Sport területei

Népegészség Esélyegyenlőség Család, közösség Nemzeti büszkeség Produktivitás/ aktív társadalom Versenysport Rekreációs célú sport Iskolai testnevelés és diáksport Megjegyzés: Illusztráció

A sport három fő területe eltérő módon és mértékben járul hozzá a kiemelt társadalmi célok megvalósításához. Ahhoz, hogy valamennyi területen előrelépessünk a versenysport területén elért 107

108 eredmények megőrzése mellett, fokozott erőfeszítéseket kell tennünk az iskolai testnevelés és a diáksport minőségének javítására, a lehetőségek bővítésére, és a jelenleginél jóval szélesebb néprétegeknek a szabadidősportba történő bevonására. Az iskolai testnevelés és a diáksport • • • • • • • •

•

A gyermekek és az ifjúság egészséges fejlődése, az életkornak megfelelő jó fizikai erőnlét elérése a mindennapos mozgáson keresztül. A testedzés megszerettetése és az egészséges életmód fontosságának megismertetése. A sportnak, mint hasznos időtöltési formának prioritássá emelése. A feltételekhez való általános hozzáférés megteremtése, infrastrukturális és szakmai támogatás. A sportolási lehetőségek biztosítása a hátrányos helyzetűek számára is, illetve hozzájárulás a speciális nevelési igényű diákok integrációjához, a sport közösségteremtő funkcióján keresztül. A diákolimpiai rendszer fejlesztése, a versenyengedéllyel nem rendelkező diákoknak versenyzési lehetőség biztosítása. Hozzájárulás a felsőoktatási intézményekben a rendszeres testedzés, a sportolás, illetve a testnevelés lehetőségeinek megteremtéséhez. A szellemi és testi nevelés, valamint az teljes személyiségfejlesztő nevelés és képességfejlesztés (ügyesség, csapatmunka, nyerni-veszíteni tudás, akaraterő, küzdőképesség, kockázatvállaló képesség) nagyobb hangsúlya. Az egészségkárosító viselkedések, káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Tudatos átvezetés az iskolai testnevelést, valamint a diáksportot követő, életen át tartó szabadidősport tevékenységek végzésébe.

A szabadidősport • •

•

• • • • • • • • •

Piacbővítés, a kereslet növelésével a kínálat élénkítése. Középtávon a felnőtt népességben a sportolók arányának 50%-os növelése, 16%-ról 24%-ra. (Ez megvalósítható, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 900 ezer ember mozgósítható, belátható időn belül hajlandó elkezdeni a sportolást.) Hosszú távon, a szoros értelemben vett – heti két alkalommal – rendszeresen sportolók arányának növelése 9%-ról 25–30%-ra (európai átlag), a további sportolók számának növelése, 45–50%-ra (a valamilyen rendszerességgel sportolók aránya jelenleg 16%). Szemlélet- és attitűdváltás, az egészséges és mozgásgazdag életmód szemléletének elterjesztése a társadalom egésze számára. A családi sport lehetőségeinek bővítése és kiemelt támogatása; a családi, közösségi kapcsolatok javítása a csoportos, közös sportolás lehetőségeinek javítása révén. A szociálisan hátrányos helyzetű rétegek sportolási hajlamának erősítése, illetve sportolási lehetőségeinek javítása. A sportoláshoz való hozzáférés szempontjából hátrányos területek, térségek kiemelt fejlesztése. Idősek sportjának ösztönzése és szervezése, sporttal kapcsolatos attitűdök megváltoztatása, célzott kedvezményrendszer kidolgozása. A fogyatékkal élők integrált sportolási lehetőségeinek bővítése, és szélesebb köreinek bevonása és ösztönzése. A rehabilitációs tevékenység eszközévé tenni a sportot. A sportfunkcióval felruházott helyi civil szervezetek erősítése, ösztönzése, illetve a köztudatban annak tudatosítása, hogy a sport civil szervezetei is szerves részét képzik a civil társadalomnak. A létező (és zömmel csak élsporttal foglalkozó) egyesületek és szövetségek ösztönzése a szabadidős tevékenységek fejlesztésére. A hagyományos értelemben vett klubélettel rendelkező egyesületek, illetve új, szabadidős és életmód klubok létrejöttének ösztönzése. 108

109 • • •

A szabadidősport szervezeti struktúrájának megreformálása, a társadalom szabadidősport igényeit tükröző rendszer kialakítása. Az ösztönzőként ható pénzügyi-gazdasági kedvezményrendszer kidolgozása. A sportszakember képzés megújítása részeként új, a szabadidősport céljait hatékonyan szolgáló szakképesítések dokumentációinak kidolgozása.

A LAKOSSÁG SPORTBA BEVONT ARÁNYA NÉGY KULCSTERÜLETEN NÖVELHETŐ 1 Életkor 2

3

Versenysport Rekreációs célú sport Iskolai testnevelés és diáksport

A jelenleg nem sportoló felnőtt népesség bevonása a sportba.

A versenysportból való átkötés a rekreációs célú sportba Az iskolai testnevelés és diáksport, valamint a rekreációs célú sport közti átkötés megteremtése/ hatékonyabbá tétele.

4 Az alap- és középfokú oktatásban résztvevő fiatalok testmozgásának, aktivitásának javítása, növelése. Lakosság száma Megjegyzés: Illusztráció

A versenysport •

• • •

• • • • • •

Kiegyensúlyozott sportágportfolió kialakítása, azaz a nemzetközi élsportban már elért eredményességi szint fenntartása, illetve a feltörekvő, népszerűségüket és elterjedtségüket növelő, jövőben potenciálisan sikeres, valamint a nemzetközileg jelentős sportágakban az eredmények javítása. Meglévő műhelyek, értékek megőrzése, számukra nyugodt körülmények biztosítása. Az eredményesség és élsport szempontjából nem releváns sportágak ösztönzése a szabadidősport terén. Az utánpótlás-nevelés egységes rendszerének működtetésével a versenysport utánpótlás bázisának folyamatos biztosítása, (tömegbázis megteremtése, a tehetséggondozás). A versenyengedéllyel rendelkező sportolók számának növelése. Szociálisan hátrányos helyzetű, sportban tehetséges gyermekek sportolási, versenyzési lehetőségeinek biztosítása. Az utánpótlás-nevelés rendszeréből kieső, valamint a pályafutásukat befejező sportolók számára biztosítani a sportolás folytatásának lehetőségeit. A fogyatékkal élők sportjának integrálása a versenysport hagyományos szervezeteibe (ahol lehetséges, azaz az adaptált sportágak esetében). Hosszú távon nagyobb, jelentősebb nemzetközi sportesemények fogadásának, megrendezésének feltételeinek megteremtése. A tiszta versenyzés, erőszakmentes játék. A pályafutásukat befejező élsportolók sportban való aktív szerepének segítése (pl. példakép, sportvezető, aktivista). 109

110

V.

A MEGVALÓSÍTÁS KONCEPCIÓJA, A FEJLESZTÉS IRÁNYAI

A koncepció felvázolja, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánjuk elérni, melyek azok a változások, akciók, amelyek révén ezeket meg lehet valósítani. Változást kell elérni a sport minden területen – beleértve az óvodások testmozgásától egészen a sport legmagasabb szintekig. A gyermekek és minden állampolgár természetes mozgásigényére alapozva el kell érni, hogy nagyobb szakmai támogatást kapjanak a sportban tevékenykedők a testmozgásra való tudatos odafigyeléshez. Komplex megoldást vázol fel a közfeladatok megvalósításának módjára, így például arra az állam hogyan segíti elő „az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését”, hogyan vesz részt „a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai testnevelés és a diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékkal élők sportjának finanszírozásában”, hogyan „ösztönzi a sportpiac kialakulását és működését”. A sportstratégia felvázolja a magyar sportélet fejlődésének optimális vonalát, hosszú távon iránymutatást nyújt mind az állam, mind a sportszféra szereplőinek a sporttal kapcsolatos tevékenységek szervezéséhez. A sportstratégia megvalósításának ütemezése mindvégig követni fogja az ország gazdasági fejlődését, és alkalmazkodik a kormányzati gazdaságpolitikához. A stratégia alapjaiban határozza meg a fejlődés irányait, annak megvalósításához pedig folyamatos felülvizsgálat mellett évenként kidolgozott cselekvési program elkészítése szükséges, melynek illeszkednie kell a hosszú távú fejlesztéspolitikához (így az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és annak operatív programjaihoz, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz), valamint az aktuális gazdaságpolitikához egyaránt. Hosszú távú, kiszámítható igazodási pontokat, támpontokat teremt a Nemzeti Sportstratégia a sport szereplői számára. A megvalósítás során mindvégig figyelemmel kell lenni a horizontális területeket, a tárcaközi tevékenységet érintő döntésekre is. Törekedni kell a sport elszigetelt helyzetének és megítélésének felszámolására, a tárcaközi kooperáció offenzív kezdeményezésére, a horizontális kapcsolatok megtalálására. A szinergiák megtalálása a sport elemi érdeke. A sport tartalmi megújulásában egyértelmű tendencia, hogy felfogásában szélesebb és mélyebb értelmű szellemiségre van szükség. Szervesen kell tehát kapcsolódnia a kultúra, az oktatás és az informatika területeihez, azaz a sport világának kapcsolódnia kell a tudásalapú és információs társadalomhoz. Mindez meg kell hogy nyilvánuljon az új típusú eszközrendszerben és a szakembergárda folyamatos képzésében egyaránt. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A SPORT FŐ TERÜLETEIN Az iskolai testnevelés és a diáksport fejlesztése A gyermekek jelentős része óvodában, játékos formában ismerkedik a sporttal, döntő része azonban az iskolában kezd először szervezett formában rendszeres testmozgást végezni. Itt ismerkedik meg egyes sportági alapokkal, itt válik a mozgás a kötetlen játékból kötelező feladattá. A diákok több mint 90%-a kizárólag iskolai keretek között, testnevelés órán, illetve délutáni sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást. Amennyiben az iskolai testi nevelés nem képes a sport, a mozgás megszerettetésére, illetve nem nyújt lehetőséget az órákon kívüli önkéntes sportra, akkor az iskolát elhagyó fiatalok felhagynak a rendszeres sportolással. Éppen ezért az iskolai testnevelés órának, illetve a tanórán kívüli szabadidősport foglalkozásoknak kell nemcsak megalapoznia a gyermekek fizikai kondícióját, hanem megszerettetnie a sportot, illetve tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát is. Ennek érdekében nemcsak a sportolással töltött idő mennyiségét kell növelni, hanem el kell érni, hogy a sport olyan élvezetes tevékenység legyen a gyermekek és a fiatalok számára, amelyet az 110

111 iskola elvégzése után önként, egy életen át tovább folytatnak. Fontosak az olyan események (táborozások, kirándulások, síelés, úszás stb.), ahol életre szóló élményként élhetik meg a sportot és választhatják később életmódjuk meghatározó részének. Olyan élményeket kell biztosítani, melyek versenyképesek az egyéb szabadidős tevékenységekkel szemben.

Ehhez az alábbi területeken kell változást elérnünk: 1. Az óvodások testmozgása •

A gyermekek természetes mozgásigényét kihasználandó, az óvodapedagógusok kapjanak nagyobb szakmai támogatást az óvodások testmozgására való tudatos odafigyeléshez. 2. Sportoljanak többet a gyermekek az iskolaévek alatt

•

• •

•

•

Hosszú távon megvalósítandó a mindennapos testnevelés óra (infrastrukturális és szakmai) feltételeinek biztosítása, mely lehetőséget teremthet az órák tartalmának bővítésére, színesítésére. Elérendő 1-4. évfolyamon a heti 5, 5-8. évfolyamon a heti 4, 9-12. évfolyamon a heti 3 testnevelés óra. Ahol jelenleg is megvalósítható a mindennapos testnevelés óra, ott az továbbra is ösztönzendő, pályázat útján elnyerhető támogatással. Középtávon a diáksport felélénkítése a feladat, azaz a délutáni sportfoglalkozások keretében a diákok szabadidősport tevékenységi lehetőségeinek bővítése. Ennek érdekében szükséges az iskolák célzott ösztönzése – például normatív alapú, vagy pályázati támogatással – a rendelkezésükre álló létesítmények, vagy akár természeti adottságok, jobb kihasználására, iskolai sportklubok, szakkörök szervezésére. A diákolimpia versenyrendszerének színvonalas megújítása, fejlesztése. Elsősorban a versenyengedéllyel nem rendelkező diákoknak lehetőség biztosítása, egyéni sportágakban igazolt és nem igazolt kategóriák elkülönülésével, csapatsportágakban az igazolt sportolók egy csapaton belüli számának korlátozásával. A felsőoktatásban megvalósítandó a kínálat-bővítéssel vonzóbbá tett testnevelés óra, melyet tantárgyként vehetnek fel a diákok a kreditrendszerű oktatásban. A vonzóbbá tétel érdekében ezen foglalkozások integrálják az óraszámok keretében megvalósuló foglalkozások rendszerébe a szabadidős célú sporttevékenységeket. 3. A gyermekek szeressék meg a sportot és tudatosodjon annak fontossága

•

•

Bár a testnevelés óra elsődleges célja nem a sport megszerettetése, e téren kulcskérdés az eredmények elérése, hiszen a diákok háromnegyede kizárólag testnevelés órán végez rendszeres testmozgást. A sport megszerettetésének érdekében szükséges az iskolai sportoktatás, a testnevelés tematikájának megújítása, korszerűsítése, nem feledve a testnevelés hagyományos funkcióit. A hagyományos funkcióin túl tehát legyen az is célja, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését az iskolán kívüli sportolásra, melynek elsődleges célja a sportolás megszerettetése. Testnevelés órán elsődleges szempont nem a számonkérés kell, hogy legyen. A diákok korosztályos igényeit, motivációját jobban figyelembe vevő tanterv kidolgozása célszerű, mely a sport szeretetét képes eljuttatni a kizárólag testnevelés órán testmozgást végző diákokhoz is. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a testnevelés órákon, de főleg a délutáni sportfoglalkozásokon a gyermekek nagyobb érdeklődésére számot tartó, új mozgásformákat 111

112

•

•

sajátíthassanak el. Nagyobb választási lehetőséget kell adni a gyermekeknek annak eldöntésében, mely sportágakban szeretnének aktívabban részt venni. Támogatni kell a Nemzeti Alaptantervben „Testnevelés és sport”-ra vonatkozóan megfogalmazásra került szakmai célok érvényre jutását, melyek összhangban vannak jelen koncepcióval. Az iskolai testnevelésóra a hagyományos funkcióin túl, feleljen meg a – diákok és volt diákok körében végzett kutatások alapján, az általuk megfogalmazott – általánosan megjelenő igényeknek: - változatos tananyag, több választható mozgásforma, - gyakorlati és elméleti ismeretanyag egyaránt szerepeljen a tananyagban, legyen érthető a diák számára a tanóra anyaga, az egyes gyakorlatok hatásai és céljai, mit mikor és miért csinálnak, - példamutató, sportos tanár, nagyobb odafigyeléssel és lelkesedéssel, - képességekhez mért értékelés, elsődleges szempont ne az egységes teljesítményszint legyen, - új és korszerű eszközök, - legyen elegendő idő és feltételrendszer a tisztálkodásra és öltözésre. 4.

• •

• •

A szükséges infrastruktúra megteremtése

A közép- és hosszú távú célokat egyaránt szolgáló létesítményfejlesztési program keretében az elkövetkező 2 évben legalább 100 új tornaterem építése kellene, hogy megvalósuljon. Az úszás alapsport jellege miatt kiemelt célként fogalmazódott meg az úszásoktatás lehetőségének megteremtése minden gyermek számára. A létesítményfejlesztés eredményeként 2006-ig legalább 50 kistérségben nyílik lehetőség tanuszoda építésre, majd további 100 tanuszodára 2013-ig. Ennek a lehetőségnek a kihasználásával 10 év múlva az úszásoktatás beépülhet valamennyi általános iskola tantervébe, így valamennyi általános iskolából kikerülő gyermek megtanulhat úszni. Az iskolai sportudvarok fejlesztése pályázati keretek között. A létesítmények akadálymentesítésének folytatása. 5. Személyi feltételek

•

•

A sportoktatás minőségének javításához nemcsak a tematikát kell megújítani, hanem ehhez kapcsolódó továbbképzésekkel a testnevelő tanárokat is fel kell készíteni megújult tartalom oktatására. Nekik meghatározó szerepük kell, hogy legyen a tágan értelmezett testi nevelésben, általában az egészséges életmód megismertetésében, így a testnevelő tanárok képzésének és továbbképzésének tartalmi megújítása szükséges. A délutáni sportfoglalkozásokat tartók anyagi ösztönzésével biztosítható a szabadidős sporttevékenységet lehetővé tevő foglalkozások számának növekedése és minőségének javulása. Ezt elősegítendő, elengedhetetlen az iskolák, azaz a délutáni sportkörök ösztönzése célzott, eddigieknél magasabb normatív alapon, vagy pályázat útján történő támogatással, azonban a foglalkozáson ténylegesen résztvevő taglétszám alapján.

A szabadidősport fejlesztése A szabadidősport célú sportnak az a területe, ahol hazánk talán a legnagyobb lemaradásban van, ugyanakkor itt lehet a legtöbb embert mozgósítani. Mint ismeretes, a felnőtt lakosság mindössze 16%-a végez valamilyen rendszerességgel sporttevékenységet. Ennek okai egyrészt a lehetőségek szűkösségében rejlenek (létesítmény vagy pénzhiány), másrészt a hozzáállásban: a többség számára a szabadidő eltöltésekor a sport nem prioritás, mások esetleg már meglévő betegségük, idős koruk miatt nem gondolnak a sportolás lehetőségére. 112

113 Az államnak nemcsak feladata, hanem érdeke is, hogy aktívan, preventív módon, a sport ösztönzésén keresztül nagyobb szerepet vállaljon a jobb életminőség megteremtésében. A megvalósításban, a szabadidő sport szervezésében kiemelt szerepe van a helyi szinteknek, az önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek és gazdasági társaságoknak. Központi szinten mindezt kommunikációval, illetve indirekt ösztönzőkkel lehet és szükséges támogatni. Jelenleg a piacbővülést a keresleti oldal nem kellően dinamikus növekedése akadályozza leginkább. Ezért olyan konstrukciók kimunkálását kell elvégezni, mely fogyasztói helyzetbe hoz mind szélesebb társadalmi réteget, hozzájárul a fizetőképes kereslet megteremtéséhez, de meghagyja a sportolni vágyók számára a sportolási forma szabad megválasztásnak a lehetőségét is. Így a dotációval ösztönzött kereslet oda vinné a forgalmat és a bevételeket, ahol értékarányos, illetve színvonalas szolgáltatást kapna érte a fogyasztó. Azért is szükséges a keresleten keresztül ösztönözni a rendszert, mert a kínálati oldalon keresztül eddig szabadidősportra fordított állami támogatásokat a túlstrukturált szabadidősport-szervezeti rendszer nem volt képes hatékonyan felhasználni, hiszen programfinanszírozás helyett működés finanszírozása volt jellemző, miközben nem nőtt az ezen szervezetek keretében sportolók létszáma. Az állami szerepvállalás tehát elsősorban a kereslet élénkítésére terjed ki és a kínálati oldal szereplői élhetnek a megnövekedett kereslet nyújtotta lehetőségekkel, kiszolgálva annak igényeit. A kínálati oldal átmeneti támogatása is szükséges, azonban hosszú távon a piaci szabályok fognak érvényesülni és a kínálati oldal szereplői alkalmazkodnak a megnövekedett kereslet kiszolgálásához. Az állami szerepvállalás ettől kezdve a piaci tökéletlenségek korrigálására terjed majd ki. A folyamat beindítása állam által generált kell legyen. Mivel a központi sportirányítás szerepe elsősorban az igazgatási feladatok ellátására koncentrálódik, a szakmai feladatok koordinálását a hivataltól különálló szervezetben célszerű végezni. 1.

A keresleti oldal ösztönzése, a szabadidősport tömegbázisának létrehozása

A szabadidősport tömegbázisának létrehozásához a társadalom általános attitűdváltása szükséges, melyet két oldalról kell ösztönözni. Szükséges: egyfelől a sportoláshoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése, másfelől a szemléletváltás a társadalom tagjai körében.

Széles körben hozzáférhetővé tenni a sportolást •Elengedhetetlen

az anyagi feltételek kedvezőbbé tétele, a sportolás megfizethetőségének elősegítése mind szélesebb társadalmi rétegek számára. Ennek eszköze a közvetett gazdasági ösztönzőrendszer. Kedvezményrendszer (adókedvezmények, terhelésmentes juttatások) kialakításával kell tehát olcsóbbá tenni magát a sportolást. •Sportolási területek (létesítmények) fejlesztésével minél szélesebb körben lehetőséget kell biztosítani a helyszínre. Kulcskérdés tehát a létesítményfejlesztésre vonatkozó program.

A szemléletmód formálásán keresztül a társadalom különböző csoportjainak és korosztályainak a megszólítása •

A viselkedésbeli változás egy folyamat eredménye: - Informálás – tudatosítás: Az információhiányos rétegekben tudatosítani kell a sportolás pozitív hatásait és értékeit. - Érdeklődés felkeltése – igény megfogalmazása: Olyan színes sportolási formák bemutatása szükséges, különös hangsúllyal a fogékony fiatalságra, mely felkelti érdeklődésüket a sportos 113

114 életmód iránt. Kiemelten alkalmasak lehetnek a sportolásnak az élménykeltő, minél változatosabb formái, a táborok, extrém sportok, játékok is. Tudatos, tervezett marketing tevékenységgel a figyelmet fel kell kelteni, megcélozva a korábban említett értékek felismerését. A sportolásnak a lehető legérdekesebb és izgalmasabb formáit is be kell mutatni, mely képes felvenni a versenyt az egyéb szabadidős tevékenységekkel. - Elhatározás elérése – bizonytalanság megszüntetése: Figyelemfelhívás a lehetőségekre. Közvetlen megszólítás, lehetőségek biztosítása azok számára, akik kipróbálnák a sportot, amennyiben lenne könnyen elérhető lehetőség. - Akció – sporttevékenység elkezdése: Első sportélmény esetében kulcskérdés a sikerélmény. A kínálati oldal készen kell, hogy várja a sportot kipróbálókat. Fontos a kapott élmény, pl. a megfelelő minőség, az aktuális vezető, sportszakember viselkedése, a társak reakciói, a sportolás körülményei. Színvonalas szolgáltatást kell nyújtani, a sportszakemberek képzése során kitüntetett módon kell erre is fel készíteni a szakembereket. A rendszeresség kialakulása nagyban függ az első élménytől. - Megerősítés – rendszeres sportolás: A sport tartós végzésére irányuló elkötelezettség kialakítása szükséges. Az edző, tanár, család és barátok részéről is fontos a megerősítés, azonban nagy szerepe van a külvilág (pl. a média, orvosok, szakemberek) részéről érkező folyamatos megerősítő impulzusainak. A VISELKEDÉ VISELKEDÉSBELI VÁ VÁLTOZÁ LTOZÁS EGY FOLYAMAT EREDMÉ EREDMÉNYE, EZÉ EZÉRT SZAKASZOKRA KIDOLGOZOTT AKCIÓ AKCIÓTERV SZÜ SZÜKSÉ KSÉGELTETIK ANNAK AKTÍV ELŐMOZDÍTÁSÁRA Kereslet Kereslet élénkítésének élénkítésének elmélete elmélete

Megcélzott Megcélzott rétegek rétegek definiálása definiálása után után aa konkrét konkrét feladatok, feladatok, akciók akciók kidolgozása kidolgozása

1. fázis TUDATOSÍTÁS

tudomása tudomása legyen legyen róla, róla, hogy hogy vannak vannak akik akik sporttal sporttal töltik töltik szabadidejüket szabadidejüket

Kommunikációs Kommunikációs stratégia stratégia kidolgozása kidolgozása aa tudatosításra tudatosításra és és aa szemléletváltásra szemléletváltásra

2. fázis IGÉNY MEGFOGALMAZÁS

gondoljon gondoljon rá, rá, hogy hogy maga maga is is sportoljon, sportoljon, mozogjon mozogjon szabadidejében szabadidejében

Motiválás, Motiválás, biztatás biztatás és és meggyőzés meggyőzés aa sport sport sokszínűségéről, sokszínűségéről, fontosságáról fontosságáról és és szórakoztató szórakoztató jellegéről jellegéről

3. fázis ELHATÁROZÁS

legyen legyen meg meg az az elhatározás, elhatározás, hogy hogy maga maga is is kipróbálja kipróbálja aa sportot sportot

A A felkeltett felkeltett igény igény kiszolgálására, kiszolgálására, az az elhatározás elhatározás támogatása támogatása információval, információval, információs információs adatbázis adatbázis létrehozásával, létrehozásával,

4. fázis ELSŐ LÉPÉS

első első alkalommal alkalommal menjen menjen sportolni, sportolni, próbálja próbálja ki ki aa sportot, sportot,

Megfelelő, Megfelelő, változatos változatos lehetőségek lehetőségek kialakítása, kialakítása, melyek melyek ‘megfogják’ ‘megfogják’ aa sportot sportot kipróbálót kipróbálót

5. fázis MEGERŐSÍTÉS

elkötelezettség, elkötelezettség, azaz azaz szabadidejét szabadidejét rendszeresen rendszeresen sporttal töltse sporttal töltse

Megfelelő Megfelelő színvonalú színvonalú lehetőségek lehetőségek megteremtése: megteremtése: szakemberek, szakemberek, kiszolgáló kiszolgáló helységek, helységek, folyamatos folyamatos információs bázis, rendezvények információs bázis, rendezvények -12Megjegyzés: szervezési és koordinálási akcióterv kidolgozására vonatkozó ábra

•A

szemléletváltás legfontosabb eszköze a kommunikáció, melynek tartalma általánosságban a következőkre irányul: - Egészséges, mozgásgazdag életmód, sportolás jelentőségének tudatosítása és terjesztése. - A sportolás szórakoztató jellegének, az élményeknek a hangsúlyozása. - A közösség, társaság, hovatartozás kiemelése. - Rávilágítás a jó közérzet, nagyobb teherbíró képesség előnyeire. •Eszköze a tömegkommunikáció (riportokon, filmeken stb. keresztül) és a direkt kommunikáció (animátorokon, önkormányzaton, tanárokon, háziorvoson, sportszakembereken stb. keresztül). •Korosztályokra, célcsoportokra lebontott stratégia és keretprogramok kidolgozása a hatékonyság garantálása érdekében. Kiemelt figyelmet igénylő célcsoportok: idősek, kis településen élők, iskolából kikerülők, családok, alacsony jövedelműek.

Piaci tökéletlenségek korrigálása 114

115 •Célzott

programokkal és pályázatokkal kell javítani a hátrányos helyzetűek hozzáférését a sportolási lehetőségekhez. 2. A kínálati oldal fejlesztése

Elsősorban a kínálati oldal szereplőin múlik, hogyan tudják érvényesíteni a kereslet (állam által segített) megnövekedett potenciálját. A kínálati oldal szereplőinek szolgáltatásközpontú szemléletmódot kell elsajátítaniuk. A sportszolgáltatók, sportegyesületek például tagdíj fejében olyan szolgáltatásra törekedjenek, amely miatt a szabadidő sportolók is belépnek a klubba, azaz felélénkülne a hagyományos értelemben vett klubélet.

A támogatási portfolió kialakítása Az államnak egyrészt költséghatékonyságra és megvalósíthatóságra fókuszálva kell kiválasztani a támogatandó sportolási formákat, azaz azokat a sportágakat, mozgásformákat kell támogatni, ahol egységnyi ráfordítással a lehető legtöbb embert lehet „megmozdítani”. Ehhez sok esetekben elegendő lehet a meglévő létesítmények jobb kihasználása, a létesítményekhez nem kötött sportolási formák támogatása, a rendszeres mozgási lehetőséget biztosító, alulról szerveződő klubok létrejöttének ösztönzése. Másrészt, a sportolási lehetőségek minél színesebb skáláját kell az erőforrásokkal elérni, a széles választék megteremtése érdekében.

A magántőke bevonásának ösztönzése •A

munkaadók ösztönzése a sport nagyobb mértékű támogatására (pl. olyan juttatással, melyet a munkáltató térítésmentesen nyújthat a munkavállalóknak – sportolási csekk): - egyrészt a munkavállalók megfelelő egészségi állapota jelentős érdeke a munkaadóknak (nemcsak a termeléskiesés, hanem a betegszabadság első 15 napjára jutó táppénz is őt terheli), - másrészt, kutatások bizonyítják, hogy a sportolás támogatása növeli a munkavállalók elégedettségi szintjét. •A szponzorok ösztönzése a szabadidő sportban rejlő potenciál kihasználására.

Minőségbiztosítási garanciák kiépítése A sportszolgáltatások sajátossága, hogy tárgya a személy testi és lelki épsége. Ezért az állam szerepe a megfelelő szakképzési követelmények biztosítása a szabadidő sport területén is.

A sport, mint a rehabilitáció eszköze Koncepciónk szerint az eddigieknél hangsúlyosabb szerepet kell kapjon a rehabilitációs célú sporttevékenység, amelynek célja a sportmozgások felhasználásával az egészségi-fizikai állapot optimális mobilizálása, a megváltozott, normálistól eltérő, új élethelyzet mozgásformáinak elsajátítása. Indokolt a sportos rehabilitációs modellek kidolgozása, szakemberek továbbképzése, a nemzetközi tapasztalatok adaptálása.

Hátrányos helyzetűek sportjának ösztönzése, fogyatékkal élők sportjának integrációja A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának eszköze a sporttevékenységük integrációja, ezért feladat ennek ösztönzése, melyet a támogatások elosztásának tervezésekor figyelembe kell venni. Azon szervezetek, melyek ezt megvalósítják (felkarolják a szenior sportot, a vidék sportját, a fogyatékkal élők sportját stb.) előnyben részesülnek. A fogyatékkal élők sportjának integrációja 115

116 esetében az épek sporttársadalmának a befogadási készségét, illetve a fogyatékkal élők csatlakozási hajlandóságát egyaránt szükséges ösztönözni. Pozitív diszkriminációban az integrációt – legalább az előre meghatározott mértékben – megvalósítókat szükséges részesíteni mind az önállóan épek, mind az önállóan fogyatékkal élők szervezeteivel szemben. A fogyatékkal élők sportjában ez idáig aránytalanul hangsúlyos szerepet kapott a társadalmilag kevéssé releváns, mozgósító erejét tekintve csekély, nem minőségi versenysport nemzetközi versenyeinek támogatása. A társadalmi célok elérése érdekében, az eddigi támogatási gyakorlattól eltérően, a hangsúlyt a fogyatékkal élők sportba történő tömeges bevonására kell helyezni. A versenysport fejlesztése A versenysportban elért eredményességünk fontos az ország számára, pozitív hatással van a nemzeti büszkeségre. A fenntartható eredményességi szint megköveteli az egyensúlyt a hagyományosan magyar sikerekre képes, valamint a feltörekvő és nemzetközileg is jelentős sportágak között. Ennek érdekében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az utánpótlás nevelése a versenysport számára. 1. Szemléletmódváltás a sportszférában Alkalmazkodva a folyamatosan változó piaci és világviszonylatokhoz, a magyar versenysport szférában is véghez kell vinni a rendszerváltást az alkalmazkodó képesség javítása érdekében. • Minden egyes sportág kell, hogy rendelkezzen tudatosan felépített hosszú távú sportágfejlesztési tervekkel (egyrészt szakmai, utánpótlás-nevelési, másrészt sportág-irányítási tervvel). • A jelenleginél nagyobb mértékű magántőke bevonására kell törekedjen a versenysport, elsősorban ne az állami forrásokra támaszkodva kívánja megvalósítani sportágfejlesztési tervét. Az állam abban kíván szerepet játszani, hogy ehhez kedvezőbb feltételeket biztosít, azaz indirekt gazdasági ösztönzőkkel segíti a magántőke bevonását. • A sport érdekérvényesítő szerepének érdekében együttműködés kell, hogy jellemezze a sportszférát, a szereplők hatékony érdekérvényesítése érdekében közös fellépés szükséges, (sportszervezetek az őket létrehozó és fenntartó tagszervezetek érdekében lépjenek fel, érdekképviseleti és szolgáltató szervezetként működjenek). 2. Differenciált sportágkezelés az állami szerepvállalás terén, kiegyensúlyozott sportág-portfolió kiépítése •

•

•

•

Fókuszált támogatási rendszert kell kialakítani a versenysportban annak érdekében, hogy a hazai sport nemzetközi színtéren elért sikeressége fenntartható legyen. A támogatási rendszerben a nemzetközi eredményesség, a hazai tradíció, a társadalmi jelentőség, illetve tömegbázis megléte és a jövőbeli fejlődési potenciál alapján kerülnek kiválasztásra az állami támogatás fókuszába kerülő sportágak. Ez lehetővé teszi az erőforrások eddiginél magasabb fokú koncentrációját, s így megteremti a tartós sikerek alapjait. A támogatási rend előre felállított objektív rendszer alapján kerül meghatározásra. A rendszerben lévő összes sportágra vonatkozó adatok ciklikusan felülvizsgálatra kerülnek, így a teljesítményüket javítani képes sportágak támogatása növekedhet, míg az esetleg „ellustuló” sportágak kikerülhetnek a rendszerből. Az elkészült sportági stratégiák alapján meghatározandó az adott sportágakban az állami támogatás pontos iránya, azaz, az államnak mely területeken van szerepe a leghatékonyabb forrásfelhasználás érdekében. Azon sportágak esetében, melyek nem tekinthetők eredményesnek, illetve eredményességük nem haladja meg azt az ingerküszöböt, hogy a társadalom számára fontos legyen, nem fenntartható a kiemelten az élsportra fókuszáló állami támogatási rendszer. E sportágak ösztönzést kapnak 116

117 tömegbázisuk fejlesztésére. Esetükben a szabadidős sporttevékenységek felkarolását kell elérni. Fejlesztési tervüket elbírálva az állam középtávú fejlesztési forrást biztosít melynek célja, hogy a sportág széles tömegbázist legyen képes teremteni. E lehetőség nyitva áll a kiemelten támogatott sportágak, illetve azok egyes szakágai számára is. A lehető legobjektívebb rendszert kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy az állam az erőforrások szétforgácsolása helyett a társadalom számára fontos versenysportot, azaz sportágakat koncentráltan és célzottan támogassa. Sportágfejlesztési tervek készítése Mindenekelőtt, minden egyes sportágnak el kell készítenie a hosszú távú sportágfejlesztési tervét, mely az állami támogatás egyik alapfeltétele. Ez a kiinduló alapja annak, hogy a társadalom, valamint az állami sportirányítás képet kapjon arra vonatkozóan, hogy az egyes sportágak potenciálisan milyen társadalmi értékeket hordoznak magukban, milyen sportág-specifikus célokat tűznek ki, mindezeket hogyan, mekkora és milyen forrásból kívánják megvalósítani, valamint mely területeken milyen mértékben van szüksége az adott sportágnak állami támogatásra. Ez alapján van lehetőség meghatározni az állami támogatás irányát egy adott sportág fejlesztéséhez. Az államilag kiemelten támogatott sportágak körének meghatározása A sportágak kiválasztására egy objektív értékelő rendszert célszerű alkalmazni. Az értékelő rendszer lényege, hogy a bizonyos társadalmi fontosságot (melynek „mérőszámai”: a sportolók, résztvevők száma, a sportág népszerűsége, az érdeklődők és a támogatók száma, a sportág jellege), illetve eredményeket elérő sportágakat részesíti az állam versenysport címszó alatt támogatásban. Azon sportágak, melyek ebben bizonyos kritériumoknak megfelelnek, kiemelt állami figyelmet érdemelnek. (Ez a versenysport eredményességére vonatkozik. Amely sportágakban ez nem cél, ott célzottan a széles tömegbázis elérését támogatja az állam – sportágfejlesztési koncepciók és tervek alapján, pályázatok útján.) Az értékelő rendszer segít: Kiválasztani azon sportágakat, amelyeknek eredményessége fontos a társadalom számára, azaz amennyiben az adott sportágban eredmények születnek, az megfelelő érdeklődésre tart számot. Ehhez figyelembe vesszük a sportág ismertségét, tömegbázisát, elismertségét. • Megvizsgálni, hogy az adott sportág sikersportág lehet-e a közeli, illetve távolabbi jövőben. A fenntartható nemzetközi eredményességhez számításba kell venni a jelenlegi sikereket, illetve vizsgálni kell, hogy a jövőben potenciálisan sikersportággá válhat-e. Egyrészt figyelni kell, hogy a sportág nemzetközi támogatottsága hogyan változik, másrészt, mennyire felel meg az adott sportág a magyarországi adottságoknak. •

117

118 HÁROM FŐ SZŰRŐ ALKALMAZANDÓ A VERSENYSPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Lehetséges kimenetek: fókuszált célterület, fokozatosan önfinanszírozóvá teendő sportág, szabadidősportos és minimálisan támogatandó sportág. Eléri-e a sportág a társadalmi "ingerküszöböt" • Sportolók, résztvevők száma, • Népszerűsége, • Érdeklődők és támogatók száma,

1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA

nem

igen nem

igen 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS

igen

Sportágfejlesztés szabadidősport kapcsán (szabadidősport felé nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége)

nem

Minimális állami hozzájárulás a sportágnak

nem

Jelenlegi sikersportág? • Nemzetközi siker mennyisége, • Nemzetközi siker minősége,

2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER

Erős a sportág szabadidősportra gyakorolt hatása, rendelkezik szabadidősport fejlesztési stratégiával?

Jövőbeli sikersportág lehet a versenysportban? igen

Milyen a sportág önfinanszírozási képessége?

gas ma

alacs ony

Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (állami támogatás ezt célozza)

Állami támogatás fókuszterülete

Az állami támogatás fókusza a sportág jelenlegi és potenciális jövőbeli sikerei függvénye kell legyen. Az értékelő rendszer alapján a sportágak előzetesen besorolásra kerülnek egyes kategóriákba, azonban azok végleges helyének megállapításához folyamatosan figyelembe kell venni a pontos adatokat, továbbá a sportágfejlesztési koncepciókat és stratégiákat. Ennek alapján a következő sportági besorolás javasolt (a kiválasztás módszere, az értékelő rendszer a Mellékletben): A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERSPORTÁGAKBÓL KIEGYENSÚLYOZOTT ÉS PERSPEKTIVIKUS NEMZETI PORTFÓLIÓT KELL ÉPÍTENI „Gold-cow": sikeres, de hosszútávon veszélyeztetett • Felnőtt válogatott sikeres szerepeltetése amíg csak lehet, • Utánpótlás: nem a széles tömegbázis, hanem a közvetlen utánpótlás támogatása, tehetséggondozásának és elitnevelésének a támogatása, • Sporttudomány ‘minőségmegőrzése’, know-how megőrzése,

Jelenleg sikersport?

Igen

Fenntartható sikerek • Felnőtt és utánpótlás válogatottak sikeres szerepeltetése, • Utánpótlás: egyrészt tömegbázis, kihasználva a jelenlegi eredményességet, másrészt tehetséggondozás, elitnevelés, • Sporttudomány ‘minőségmegőrzése’, know-how továbbfejlesztése és továbbadása, edzőképzés, • Infrastruktúra fejlesztés,

Vívás Sportlövészet Öttusa Birkózás

Súlyemelés

Kajak-kenu Úszás Vízilabda Kézilabda

Karate Atlétika Asztalitenisz

Torna Evezés Ökölvívás Korcsolya Sakk Íjászat Judo Lovassport Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Tenisz Röplabda

Nem Nem

Jövőben potenciálisan sikersport?

Nem kiemelt sportágak • Nincs automatikus állami támogatás a sportágnak, • Az esetlegesen kiemelkedő műhelyek támogatása, egyedi elbírálás alapján, • Amennyiben releváns lehet, a szabadidősport irányába történő elmozdulás támogatása,

Igen

Jövő sikerei • Hangsúly nem a felnőttek szereplésein, hanem utánpótláson, • Utánpótlás: széleskörű utánpótlás nevelés feltételeinek megteremtése, tehetséggondozás és elitnevelés, • Infrastruktúra fejlesztése, • Sporttudomány fejlesztése, know-how megszerzése, tehetséges edzők ösztöndíja,

Megjegyzés: Az ábrába rendezett sportágak egymáshoz viszonyított helyzete nem arányos, illusztráció jellegű.

A célzott támogatás értelmében vizsgálni kell, hogy az adott sportág mennyire képes állami támogatások nélkül sikereket elérni. Azon sportágak, melyek átmeneti segítségnyújtással képesek önállóan finanszírozni sikereiket, középtávú állami támogatásra számíthatnak, melynek elsődleges célja a piaci alapokra állítás. E piaci alap jelentheti a sportág teljes egészének, illetve egyes 118

119 területeinek önfinanszírozását. (Például állami támogatással megvalósuló utánpótlás-nevelés, piaci alapokon működő felnőtt versenyrendszer, válogatott.) AZ EGYES TERÜLETEKEN AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MÉRTÉKE EGYARÁNT FÜGG A SPORTÁG SIKERESSÉGÉTŐL ÉS AZ ÖNFINANSZÍROZÓ* KÉPESSÉGÉTŐL Kajak-kenu

Igen Jelenleg sikersportág?

Vívás

Vízilabda Kézilabda

Sportlövészet

Öttusa Súlyemelés

Úszás

Karate Birkózás

Atlétika Asztalitenisz

Torna Evezés Íjászat Lovassport

Nem

Tenisz

Nem

Korcsolya Judo

Ökölvívás Sakk

Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Röplabda

Jövőben potenciálisan sikersportág?

Igen

”biztosan nem önfinanszírozó”, állami támogatás szükséges ”potenciálisan önfinanszírozó”, illetve egyes területei önfinanszírozóak lehetnek: többnyire társadalmilag fontos sportágak, erős a szabadidősport kötődésük, ”biztosan önfinanszírozó” lehet, ehhez átmeneti állami támogatás szükséges *Önfinanszírozás forrásai: tagdíjbevétel, szponzoráció, egyéb tevékenység (pl. oktatás)

A társadalmilag fontos csapasportágakat jelentőségük miatt külön odafigyelést igényelnek. Ezen csapatsportágak, – a labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong, röplabda, – elsősorban a bizonyított társadalmi összetartó, kohéziós erejük, közösségteremtő és -formáló, valamint lokálpatriotizmust kialakító szerepük miatt jelentősek. Sok ember összehangolt munkáját igénylik, versenyrendszereik hetekig tartó látványosságot biztosítanak. E hat csapatsportág esetében az állami szerepvállalás a következőképpen alakul: - Azon csapatsportágak esetében (pl. jégkorong és vízilabda), ahol a felszerelés-, illetve a létesítményigény nem teszi lehetővé a játék széleskörű elterjedését, ott elsősorban az élsport eredményessége a cél, mely minőségi utánpótlás-nevelést igényel. Távlati célunk, hogy ezen sportágak létesítményeit is fejlesszük. - Azon csapatsportágak esetében, amelyek széles körben elterjeszthetők, mint a labdarúgás, a kosárlabda, kézilabda és röplabda, ott az állam utánpótlás-nevelési feladatokat kíván ellátni, az ehhez szükséges feltételeket megteremteni. Látványsportok5: - A látványsportok, (professzionális egyéni és csapatsport), ahol nyereségorientált üzleti tevékenység folyik, az államnak nincsen és nem is lehet finanszírozási feladata. A helyi szinten értéket képviselő sportágak elsősorban helyi szinten támogatandók, államilag erkölcsileg ösztönzendők. A differenciált sportágkezelés meghatározásának mechanizmusa.

5 A látványsport fogalma azon alapszik, hogy a csere tárgyát az a lehetőség jelenti, hogy megnézhetjük mások sportolását. Látványsporttá az a sportág, illetve annak eseménye válhat, amely: jelentős nézői érdeklődéssel jár a helyszínen, médiaképessége és közvetítése által elérhető nézők magas száma által kiváltja a média érdeklődését, mindezek megteremtik az adott sportág számára a vállalati szféra üzleti közeledését. Mindezek megvalósulása esetében az adott sportág alkalmas lehet az üzleti alapon történő működtetésre. (Dénes/András)

119

120 HÁROM FŐ SZŰRŐ ALKALMAZANDÓ A VERSENYSPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ Lehetséges kimenetek: fókuszált célterület, fokozatosan önfinanszírozóvá teendő sportág, szabadidősportos és minimálisan támogatandó sportág.

1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA

Eléri-e a sportág a társadalmi "ingerküszöböt" • Sportolók, résztvevők száma, • Népszerűsége, • Érdeklődők és támogatók száma,

nem

igen 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER

Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége)

igen

nem

Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak

nem

Jelenlegi sikersportág? • Nemzetközi siker mennyisége, • Nemzetközi siker minősége,

nem

igen 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS

Erős a sportág rekreációs sportra gyakorolt hatása, rendelkezik rekreációs sport fejlesztési stratégiával?

Jövőbeli sikersportág lehet a versenysportban? igen

Milyen a sportág önfinanszírozási képessége?

Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (állami támogatás ezt célozza)

gas ma

alacs ony

Állami támogatás fókuszterülete

A SZŰRÉS EREDMÉNYEKÉNT KIALAKÍTHATÓ AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FÓKUSZÁT KÉPEZŐ SPORTÁGCSOPORT Hosszútávon reális cél a források 15-16 sportágra koncentrálása

1. szűrő: EREDMÉNYESSÉG TÁRSADALMI FONTOSSÁGA

n ige

65 sportág

39 sportág

26 sportág

Esetleges minimális állami hozzájárulás a sportágnak

4 sportág 7 sportág

19 sportág 3. szűrő: FINANSZÍROZÁS

43 sportág nem

26 sportág 2. szűrő: EREDMÉNYESSÉG, SIKER

Sportágfejlesztés rekreációs sport kapcsán (nyitás koncepciójának támogatása, pályázatok lehetősége)

7 sportág 3 sportág 6-8

22 sportág

Fokozatos áttérítés az önfinanszírozásra (6-8 sportág)

ág ort sp

15-1 6 sp ortá

g

Állami támogatás fókuszterülete (kb. 15-16 sportág)

120

121 AZ 1. SZŰRŐ FELADATA A MEGFELELŐ TÁRSADALMI JELENTŐSÉGŰ SPORTÁGAK KISZŰRÉSE (I.) A sportág népszerű, van sportolói bázisa, illetve képes eredmények felmutatására Társadalmi ingerküszöböt átlépő sportágak: 1000 fő feletti taglétszámú, ill. 500-1000 fő közötti taglétszámú, eredményes sportágak*

Szempontok • Taglétszám + eredményesség,

39 sportág

Labdarúgás

Kosárlabda

• Ismertség, elismertség,

Vízilabda

Röplabda

Kézilabda Karate

Jégkorong

Sakk

Asztalitenisz

Kajak-kenu

• Társadalmi támogatottság,

Sportlövő Táncsport

Tenisz

Evezés Autósport

Birkózás

Triatlon

Lovassport

Modellezés

Repülés

Bowling

Torna

Vívás

Judo

Ökölvívás

Tájfutás Darts

Rögbi

Vitorlás

Búvárúszás

Korcsolya Öttusa Kick-box

Súlyemelés

Testépítő Biliárd

Úszás Atlétika

Íjász

*OSAP adatlapok, SIR, eredményességi ponttáblázat

AZ 1. SZŰRŐ FELADATA A MEGFELELŐ TÁRSADALMI JELENTŐSÉGŰ SPORTÁGAK KISZŰRÉSE (II.) A sportág átlépi a társadalmi ingerküszöböt, azaz a közvélemény ismeri és elismeri Társadalmi ingerküszöböt átlépő sportágak: Közvélemény ismeri és elismeri*

Szempontok

Labdarúgás

• Taglétszám + eredményesség,

Kézilabda

• Ismertség, elismertség,

Kosárlabda

35 sportág

Sportlövő Táncsport Torna Vívás Autósport Korcsolya Kick-box Íjász

Jégkorong

Sakk

Kajak-kenu

• Társadalmi támogatottság,

Vízilabda

Röplabda

Evezés Lovassport Öttusa Karate Súlyemelés

Asztalitenisz Ökölvívás Tenisz

Judo Repülés

Vitorlás Birkózás Triatlon Tájfutás Búvárúszás Úszás

Testépítő

Atlétika Biliárd *közvéleménykutatás

121

122

AZ 1. SZŰRŐ FELADATA A MEGFELELŐ TÁRSADALMI JELENTŐSÉGŰ SPORTÁGAK KISZŰRÉSE (III.) A sportág élvezi a társadalom támogatottságát Társadalmi ingerküszöböt átlépő sportágak: Társadalom támogatja*

Szempontok

Labdarúgás

• Taglétszám + eredményesség,

Kosárlabda

Kézilabda

• Ismertség, elismertség, 26 sportág

Jégkorong

Asztalitenisz

Öttusa

• Társadalmi támogatottság,

Vízilabda

Röplabda

Evezés

Atlétika

Tenisz

Vívás

Úszás

Súlyemelés

Torna

Karate

Birkózás

Judo

Kajak-kenu

Triatlon

Ökölvívás

Sakk

Sportlövés

Korcsolya

Lovassport

Íjász *közvéleménykutatás

A A sportág sportág társadalmi társadalmi jelentősségének jelentősségének köszönhetően köszönhetően 26 26 sportág sportág maradt maradt fent fent aa potenciálisan potenciálisan kiemelt kiemelt versenysport versenysport támogatási támogatási rendszer rendszer első első szűrőjén. szűrőjén.

2. Szűrő: Jelenlegi és jövőbeni sikeresség 2. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERSPORTÁGAKBÓL KIEGYENSÚLYOZOTT ÉS PERSPEKTIVIKUS NEMZETI PORTFÓLIÓT KELL ÉPÍTENI Igen Jelenleg sikersport?

Öttusa Súlyemelés

Nem kiemelt sportágak

Siker mennyisége (pl. érmek száma, eredmennyiségi pontok) Alacsony

Sportlövészet Súlyemelés

Birkózás Evezés

Karate Atlétika Asztalitenisz

Evezés Ökölvívás Korcsolya Sakk Íjászat Judo Lovassport Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Tenisz Röplabda

Nem

Karate

Birkózás

Fenntartható sikerek

Torna

Nem

Magas

Kajak-kenu Úszás Vízilabda Kézilabda

Vívás Sportlövészet

Vívás Öttusa Atlétika

Igen

Kajak-kenu Vízilabda Úszás

Ökölvívás Torna Kézilabda Asztalitenisz

Íjászat Lovassport Sakk Judo Korcsolya Triatlon Jégkorong Tenisz Röplabda Kosárlabda Labdarúgás

Alacsony Magas Siker minősége: Mennyire fontos az adott sportág sikere a magyar társadalomnak? (”Ingerküszöb” feletti)

Vívás

Nem

Öttusa

Jövő sikerei

Igen

Jövőben potenciálisan sikersport?

Jól passzol a magyar adottságokhoz?

„Gold-cow": sikeres, de hosszútávon veszélyeztetett

Birkózás

Súlyemelés

Úszás Kajak-kenu Kézilabda Sportlövészet Ökölvívás Vízilabda Evezés Karate

Torna Lovassport

Asztalitenisz

Atlétika

Triatlon

Íjászat Judo

Nem

Sakk Sakk Korcsolya Labdarúgás Kosárlabda Röplabda Tenisz Jégkorong

Nemzetközileg felfutó vagy stabilan népszerű sport (nemzetközi szövetségek száma, média, „trendy” sport, stb.)

Igen

Megjegyzés: Az ábrába rendezett sportágak egymáshoz viszonyított helyzete nem arányos, illusztráció jellegű.

122

123

3. Szűrő: Önfinanszírozó képesség 3. SZŰRŐ: A JELENLEGI ÉS POTENCIÁLIS SIKERTERÜLETEKET DIFFERENCIÁLNI KELL ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGEK SZERINT Az állami finanszírozás tükrözze a sportág várható önfinanszírozó képességet Gyenge önfinanszírozó képességű versenysport Vívás

Torna Öttusa

Igen

Birkózás

Súlyemelés

Potenciálisan/részben önfenntartó

Jelenleg sikersportág?

Ökölvívás

Korcsolya

Triatlon Úszás

Kajak-kenu Asztalitenisz Kézilabda

Atlétika Vízilabda

Kosárlabda

Röplabda Labdarúgás Nem Potenciálisan jövőben sikersportág?

Nem

Jégkorong

Önfenntartó (állami támogatás célja a piaci alapokra helyezés)

Igen

Karate Tenisz Sakk

Judo

Sportlövészet

Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű.

AZ EGYES TERÜLETEKEN AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MÉRTÉKE EGYARÁNT FÜGG A SPORTÁG SIKERESSÉGÉTŐL ÉS AZ ÖNFINANSZÍROZÓ* KÉPESSÉGÉTŐL Kajak-kenu

Igen Jelenleg sikersportág?

Vívás Öttusa Súlyemelés

Úszás

Vízilabda Kézilabda

Sportlövészet Karate

Birkózás

Atlétika Asztalitenisz

Torna Evezés Íjászat Lovassport

Nem

Tenisz

Nem

Korcsolya Judo

Ökölvívás Sakk

Triatlon Kosárlabda Jégkorong Labdarúgás Röplabda

Jövőben potenciálisan sikersportág?

Igen

”biztosan nem önfinanszírozó”, állami támogatás szükséges ”potenciálisan önfinanszírozó”, illetve egyes területei önfinanszírozóak lehetnek: többnyire társadalmilag fontos sportágak, erős a szabadidősport kötődésük, ”biztosan önfinanszírozó” lehet, ehhez átmeneti állami támogatás szükséges Megjegyzés: Az ábrába illusztráció jellegű.

*Önfinanszírozás forrásai: tagdíjbevétel, szponzoráció, egyéb tevékenység (pl. oktatás)

123

124 3. A sport tisztaságának garantálása, a dopping- és nézőtéri erőszak elleni küzdelem A fair play elveinek érvényesítése a sportban az eredményességnél is fontosabb szempont. Doppingellenes küzdelem A tiltott teljesítményfokozó anyagok, illetve módszerek használata vagy a szabályok kijátszása nem egyeztethető össze a sport és a fair play szellemével, és csalásnak minősül. Magyarországnak nincs szüksége becstelen úton szerzett, doppingolással elért sikerekre és ezért a jövőben sem tűri el a sportban a csalással és tiltott módszerekkel elért eredményeket. A magyar sportvezetés elkötelezett a tiszta sport és az egyenlő esélyeket biztosító becsületes játék mellett, ezért következetes harcot hirdet a tiltott teljesítményfokozás ellen és szigorúan szankcionálja a doppingvétséget. A sport tisztaságának garantálása tehát mindannyiunk érdeke és kötelessége. Egy Doppingellenes Stratégiában foglaltak megvalósítása az összes érdekelt autonóm sportszervezet együttműködését feltételezi és mindannyiunk együttes felelősségét jelenti. A doppingellenes tevékenység a nemzetközi doppingellenes szervezetek vonatkozó ajánlásával készült magyar jogszabályi háttér alapján végrehajtott ellenőrzésből és megelőző tevékenységből áll. Megvalósításához az állam a sportirányításon keresztül biztosítja a költségvetési hátteret, ily módon a tevékenység részben állami feladat, azonban az összes érdekelt autonóm sportszervezet együttműködését és közös felelősségét feltételezi. Az ellenőrzést a sportszervezetektől független mintavételi csoport végzi a legkorszerűbb módszerek igénybevételével, valamint azt a nemzetközi sportszervezetek megbízott tisztségviselői is végezhetik. A doppingvétségért kiszabott büntetésnek összhangban kell lenni a nemzetközi gyakorlattal. Törekedni kell arra, hogy a doppingellenes küzdelemben a megelőzés – nevelés, információ áramlás –, valamint a sportoló felkészítésében részt vevő szakemberek, a sportegészségügyi-, illetve sporttudományos hálózat, a kutatóintézetek és egyéb szervezetek közreműködése nagyobb hangsúlyt kapjon. A doppingolás visszaszorítása céljából koordinált, tartalmasabb és szorosabb együttműködés szükséges sportirányítás és a sportági szövetségek között. A sportirányítás közreműködik a szövetségi doppingellenes stratégiák kidolgozásában, a szövetséghez tartozó sportolók és sportszakemberek felkészítésében. Ennek keretében: • Felül kell vizsgálni a sportági szakszövetségek doppingellenes tevékenységét szakmai és etikai szempontok szerint. Minden szakszövetségnek rendelkeznie kell doppingellenes stratégiával és ezen belül a WADA előírásoknak is megfelelő dopping szabályzattal. • Minden sportági szakszövetségnek ki kell jelölnie egy, a sportág doppingellenes tevékenységéért felelős kapcsolattartó személyt, aki kapcsolatot tart az állami sportirányítás doppingellenes tevékenységéért felelős szakértőjével és a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testülettel, valamint a Terápiás Kivételekkel kapcsolatos ügyekben eljár. • A szövetség az állami támogatás meghatározott százalékát doppingellenes tevékenységre fordítja. A megelőzés érdekében: • A szövetség személyre szóló szerződést köt a hozzá tartozó válogatott kerettagokkal és az őket felkészítő szakemberekkel, melynek értelmében a sportolók és a sportszakemberek nyilatkoznak arról, hogy felkészülésük és a versenyzésük során tiltott szereket vagy módszereket nem használnak és bármely gyógyszer vagy étrend-kiegészítő szedése előtt konzultálnak a válogatott keret hivatalosan alkalmazott keretorvosával. • A sportszövetség együttműködik a doppingellenes felvilágosító-nevelő munkában, doppingellenes tájékoztatót szervez az igazolt versenyzők és sportszakemberek számára 124

125 • •

A szövetség tudomásul veszi, hogy a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület által kijelölt sportolóinál genetikai térkép elkészítése lehetségessé válik. A szövetség nem utaztathat ki világversenyre olyan sportolót, aki nem rendelkezik a doppingolás tilalmát tudomásul vevő nyilatkozattal, nem vett részt doppingellenes tájékoztatón, illetve nem vette át a vonatkozó információs anyagokat.

Az ellenőrzés érdekében: • A szövetség nyilvántartja, valamint – az adatvédelmi jogszabályok maradéktalan érvényesülése mellett – a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület illetve a sportirányítás képviselőinek rendelkezésére bocsátja a szövetséghez tartozó hazai és nemzetközi minősítésű sportolók naprakész adatbázisát, különös tekintettel a sportolók hollétére vonatkozó információkra. A szövetség tudomásul veszi, hogy ha az információk pontatlansága miatt az ellenőrzés meghiúsul, akkor az ezzel járó költségeket a szövetségnek kell fizetnie. Három sikertelen ellenőrzési kísérlet pedig a pozitív eredménnyel azonos büntetéssel jár. • A korrekt ellenőrzés lefolytatásában a sportolón kívül a sportszövetségnek is aktívan közre kell működnie. Az ellenőrzés a minták levételéből, annak laborba juttatásából és laboratóriumi analízisből áll. • Az ellenőrzést túlnyomórészt előre be nem jelentett módon kell végrehajtani és lehetőség szerint növelni kell a be nem jelentett ellenőrzések arányát. A költséghatékony ellenőrzés bevezetése céljából nem az ellenőrzések abszolút számának az emelését kell célul kitűzni, hanem a súlyozott, ún. célcsoportos ellenőrzéseket kell döntő többségében végezni, vagyis az ellenőrzések zömét az ún. doppingérzékeny sportágakra kell összpontosítani • Az ellenőrzés nem a központi költségvetési szerv feladata, azt a sportszervezetektől független mintavételi szakemberek folytatják a sportirányítással kötött együttműködési szerződés alapján, amelynek keretében meghatározott minta levételéért – a laboratóriumi minta analízis esetén történő elszámoláshoz hasonlóan – meghatározott minta-alapú térítés jár. A továbbiakban a sportirányításnak – a nemzetközi kötelezettségek egy részét, illetve a vonatkozó nemzetközi tagdíjakat kivéve - a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatban további szervezési, illetve költségvetési feladata nincs • A doppingellenőrzés szigorítása céljából új módszerek bevezetése szükséges az illetékes szakminisztériumokkal történt előzetes egyeztetést követően: • A doppingvétség szankcionálása Magyarországon is a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően történik, mindazonáltal kívánatos, hogy ezen a területen is bizonyos szigorításokat vezessünk be. Megfontolandó – és az ezzel kapcsolatos jogi egyeztetések megkezdődtek a társminisztériumokkal -, hogy a doppingvétség kivizsgálását és szankcionálását hatósági jogkörbe adjuk át, illetve a doppingolásban elterjedten használt bizonyos hormonvegyületek forgalmazóit büntetőjogi szankciókkal sújtsuk. Doppingvétség esetén szankcionálni kell az elkövető sportolót és minden részletre kiterjedő vizsgálattal fel kell deríteni a sportoló közvetlen környezetében tevékenykedő szakemberek szerepét is. Vétkességük megállapítása esetén a sportolónál meg kell semmisíteni a doppingolással elért eredményét és a fegyelmi szabályzatban előírt eltiltást kell vele szemben alkalmazni, a sportszakemberektől, illetve a sportvezetőktől pedig meg kell vonni a sportéletben betöltött tisztségviselési jogot. A vétkes sportolótól és segítőitől azonnali hatállyal meg kell vonni minden támogatást. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szövetség nem tett meg minden tőle telhetőt a tiltott teljesítményfokozás megállítására, illetve a doppingvétség felderítésére, az állami támogatás egy részét a szövetségtől meg kell vonni. A sportirányítás feladatai közétartozik továbbá: • A nemzetközi doppingellenes szervezetekkel (WADA, Európa Tanács, NOB, UNESCO) történő együttműködés kiszélesítése.

125

126 •

Egy ún. „Védjegy program” keretében a tiltott szerek forgalmazását elutasító szabadidősport központok, valamint termékeiket a doppingellenőrző laboratóriumban bevizsgáló cégek a Központi sportigazgatás emblémájával ellátott együttműködési védjegyet kapnak.

Nézőtéri erőszak elleni küzdelem A sport tisztaságához szintén hozzátartozik a sportszerű szurkolási körülmények megléte. A nézőtéri erőszak elleni küzdelem komplex megközelítési módot igényel: fontos egyrészt a kialakulásának megelőzésére, másrészt a jogszabályok betartásának ellenőrzése, azaz – elmúlt években született jogi normák hatásvizsgálata után – szervezett, komplex programok kidolgozása és végrehajtása. Az elmúlt években történt súlyos, sporteseménnyel összefüggő rendzavarások indokolttá tették a sportrendezvény biztosítására vonatkozó rendelkezések áttekintését és új elemként – a külön jogszabályban kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény esetén annak a rendőrség által alapfeladatként történő biztosítását. Ez a szabály önmagában nem érinti azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a sportrendezvény biztonságáért a szervező tartozik felelősséggel. A jogszabályi rendelkezések mellett azonban fontos a szurkoló, a sportegyesületet támogató egyén felelőssége is. A büntető intézkedések szigorítása, a hazai tapasztalatok elemzése, a működőképes nemzetközi tapasztalatok átvétele kiemelten fontos. A huliganizmus elleni harc nem kizárólag büntető jellegű jogalkotással érhető el, hanem szükség van a megfelelő sportszakmai alapokon nyugvó sportjogi szabályok megalkotására, folyamatos felülvizsgálatára, valamint a szükséges prevenciós intézkedések, a megelőzésben rejlő lehetőségek hangsúlyozására is. Ezért az állam hatalmának érvényesítése mellett (de lehetőség szerint inkább azt elkerülve, annak alkalmazása helyett) szükséges olyan jogi rendelkezések megfogalmazása, amelyek nem az állami szigor érvényesítésével érik el céljukat: a sportesemények kultúrált megtekintésének lehetőségét. A hatályos jogi szabályozás komplexitásában rendezi a sportpályákon a különböző jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségét, azonban a jogalkalmazás folyamatos ellenőrzése, a hiányosságok feltárására és javítására, az érintett felek kooperációjára, valamint a prevenció hangsúlyozására kifejezetten szükség van! A nézőtéri erőszak elleni küzdelem tehát komplex megközelítési módot igényel, nem szabad csak a büntető jogi szabályozás oldaláról megközelíteni. Fontos egyrészt a kialakulásának megelőzésére, másrészt a jogszabályok betartásának, betartatásának ellenőrzése, az elmúlt években született jogi normák folyamatos hatásvizsgálata. A legjelentősebb probléma ma a rendbontó szurkoló azonosításának, azonosíthatóságának megoldása mellett a szurkolói klubok, egyesületek, támogató közösségek partneri szintre emelése, a rend érdekében elindított folyamatokba történő bevonása. Az emberi élet védelme, valamint a befektetők számára biztonságos környezetet kialakítása csak a felsoroltak segítségével elérhető. 4. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer koncepciója Az állam az utánpótlás-nevelésben kíván kiemelt szerepet játszani. A támogatott utánpótlásnevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját, sokoldalú fejlesztést biztosítva. Az utánpótlási rendszerbe kerülésnek a feltételeit az átláthatóság érdekében (a sportágakra, a szakemberekre, a sportolókra vonatkozóan) szigorúan és objektíven szükséges meghatározni, szabályozni és ellenőrizni. 126

127

Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer három alrendszerből tevődik össze. Ezek bizonyos elemei már megvalósultak, azonban vannak elemek, melyek kidolgozás alatt állnak, csakúgy, mint a rendszer egységes működtetésének biztosítása. Az utánpótlás-nevelési vertikum

Az ábra a 6-23 éves korig terjedő utánpótlás-nevelési kiválasztó, tehetséggondozó rendszerek egymásra épülését, a képzési színtereket és a létszámokat, mutatja be. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer a következő alrendszerekből tevődik össze: Széles tömegbázis megteremtésére – Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program célja: •Alapszint:

a rendszeresen sportoló 6–10 éves fiatalok számának emelése, a sportos életmód kialakítása, ahol alapvető feladat a testedzés, a sport megszerettetése, a sokoldalú képességfejlesztés, elsősorban iskolai szintéren, tanórán kívül, legalább heti 2 alkalommal. •Középső szint: sportágtól függően a 10–14 éves korosztályban a minőségi képzés megkezdése, amely elsősorban már sportegyesületi színtéren folyik. Az objektív teljesítmény- és sportág specifikus mérési rendszer alapján történő kiválasztása és kiemelése a tehetségeknek a Tehetséggondozó programokba. A ki nem választott gyermekek számára meg kell teremteni a más sportágakba, illetve az életen át tartó szabadidős sporttevékenységek felé történő átjárhatóság feltételeit, kereteit. Tehetséggondozás – Heraklész programok célja: •Bajnokprogram:

14–18 éves korosztályos nemzetközi színvonalat elérő tehetséges sportolók felkarolása és egész éves, tervszerű képzésének megvalósítása, a legjobb szakembereknek elsősorban főfoglalkozású munkaviszonnyal történő alkalmazása. •Csillagprogram: mindazon 18–23 év közötti fiatalok felkészülésének és versenyeztetésének biztosítása, akik esélyesek kiemelkedő felnőtt eredmények elérésére, azonban a sportágban 127

128 lévő világklasszisokkal még nem tudják felvenni a versenyt. Lehetőséget biztosítani az egyéni felkészülésre és versenyzésre, az olimpiai csapatba való bekerülésre. A sportiskolai rendszer célja: Évfolyamos képzési rendszer, amely alapvetően két irányban fejlesztendő, módosítandó: •egyfelől

a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése irányában. A két típus feladatai elkülöníthetők, de egymást kiegészítik. Első lépésként megyénként legalább egy közoktatási típusú sportiskola létrehozására van szükség. •másfelől

A diáksport foglalkoztatás és versenyrendszer célja:

- Azon iskolai tanulók részére, akik a minőségi utánpótlás-nevelési képzésbe – gyengébb sportbeli képességeik miatt – nem tudnak bekerülni, vagy éppen kikerülnek onnan, lehetőséget kell adni a szabadidősport jellegű diáksport foglalkoztatásra és versenyrendszerében való aktív részvételre. Biztosítani részükre az egészségtudatos magatartás kialakulását és felkészíteni őket az egész életpályát kísérő mozgás és sportolási igény kialakítására és kielégítésére. Az utánpótlás-nevelés rendszeréből kieső fiatalok számára, azért, hogy ne hagyják abba a sportolást, lehetőséget nyújthatnak az iskolai sportkörök, másrészt a hagyományos értelemben vett klubok, azaz a sport teljes vertikumát, így a szabadidős sportot is felkaroló sportegyesületek (egyesületek tagdíj fejében). 5. Fogyatékkal élők sportja és integrációja •

•

•

• •

•

A fogyatékkal élők sportjának mind szervezeti, mind megvalósulási oldala fogyatékosság specifikusan történik. Kiegyensúlyozott sportág-portfolió kiépítése a fogyatékkal élők sportjában a sportági integráció útján valósulhat meg. Először az adaptált sportágak területén indulhatunk el, megtartva a szegregált versenyrendszer hazai és nemzetközi szintereit. Ilyen példák már léteznek, lásd íjászat, tenisz és judó, ahol a sportszervezeti szinten az integráció teljes, de a versenyeztetés már figyelembe veszi a fogyatékosság specifikumait. A sportágfejlesztési programok kidolgozását – az adaptált sportágak esetében – az országos sportági szövetségek végzik, a fogyatékkal élők szervezeteinek közreműködésével. Ezt mindkét féltől el kell várni, illetve mindkét félt szükséges ösztönözni. Az integrációt előre meghatározott normának megfelelően (százalékos) megvalósító szervezetek előnyben részesítése mind a tisztán épek, mind a tisztán fogyatékkal élők szervezeteivel szemben. Középtávon megvalósítandó, az adaptált sportágaknál a szervezeti integráció kialakuljon. A fogyatékkal élők sportjában az eredményesség növelése érdekében indokolt a hazai versenyrendszer megerősítése. Ez részben a fogyatékossághoz adaptált környezettel, adott sportágaknál speciális eszközök biztosításával (sportolásra alkalmas kerekesszék), sporttudományi és sportegészségügyi háttér kiszélesítésével érhető el. A fogyatékkal élők versenysportjának minőségi fejlesztésében elengedhetetlen a hazai versenyrendszer erősödésével szorosan összefüggő tömegbázis megteremtése, azaz minél több fogyatékkal élő kezdjen rendszeresen sportolni. Ennek színterei az iskolarendszer – integráltan és speciális ellátásban, egészségügyi rehabilitációs rendszerben, egyesületi és szövetségi rendszerekben. 128

129 •

A nemzetközi versenyek közül a fontos mozgósító erejű, kvalifikációs versenyrendszerrel rendelkező események a relevánsak a fogyatékkal élők számára. A mozgósító erővel nem rendelkező, azonban költséges nemzetközi versenyek támogatása helyett a források hatékonyabb felhasználása szükséges. Ezen nemzetközi versenyek támogatása helyett a hangsúly egyrészt a hazai versenyrendszer fejlesztésére, hazai rendezésű nemzetközi versenyek, valamint szabadidősport támogatására kell helyezni. Ez esetben a hazai versenyrendszer, a helyi – különösen az integrált sporttevékenység – prioritást kell élvezzen a nemzetközi versenyek támogatásával szemben. A SPORT FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

Vannak bizonyos kulcsfaktorok, melyek befolyásolják a sportpiac aktivitásának irányait, a sportszféra szereplőit. Ezen kulcsfaktorokat nevezzük mozgatórugóknak, amelyeket változtatva juthatunk el a célok megvalósításához. Létesítményhelyzet Magyarországon jelenleg a mintegy 4200 iskolán kívüli sportlétesítmény 80%-a önkormányzati tulajdonban van. Bár a központi kormányzat – a Sportfolió Kht.-n keresztül – a sportlétesítmények csupán 4,4%-át működteti, e körben jelenik meg az élsport és utánpótlás-nevelés szempontjából stratégiai létesítményi kör (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei, Tatai Edzőtábor, Nemzeti Sportuszodák és Létesítményei, Dunavarsányi Edzőtábor, Balatonfüredi Edzőtábor és Vitorlástelep, Balatonfűzfői Uszoda, Szeged, Maty-éri Edzőtábor.) Magyarországon az elmúlt évtizedekben viszonylag egyenletes területi eloszlásban jöttek létre a sportobjektumok. A megyénkénti eloszlás követi az adott területen élő lakosság számát. A sportobjektumok több mint fele a községekben található, a városok, valamint a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok aránya hasonló, 23–23%. A 2 500 fő alatti lakosú településeken van az iskolán kívüli sportlétesítmények közel 45%-a, melyek elsősorban falusi labdarúgó pályák, megfelelő kiszolgáló helyiségek nélkül. Az elmúlt másfél évtized alatt a sportlétesítményi rendszer állapota jelentősen romlott, a működtetés korszerű formái nem épültek ki. A 90-es évek első felében elindított tornaterem építési program során előforduló tervezési- és kivitelezési hibák szintén növelték a problémás esetek számát. A különböző létesítmények sportcélú fenntartásában elsősorban az önkormányzatok, valamint a létesítményt ténylegesen is használó sportegyesületek az illetékesek, azonban ezek az intézmények nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi forrással és szakértelemmel az üzemeltetéshez, a műszaki állapot megfelelő szinten tartásához, illetve a fejlesztésekhez. Ez a körülmény eredményezte azt, hogy a létesítmények jelentős részének állapota évek óta folyamatosan romlik. A 90-es évek végén megindult fejlesztések ezen a helyzeten nem sokat javítottak, mivel a presztízsberuházásokra koncentráltak, illetve a profi labdarúgást az indokoltnál jobban preferálták. Mindezekből következően, a sportlétesítmények alapvető fontosságát figyelembe véve a létesítményekre vonatkozó koncepció a következő: Sportlétesítményekhez való hozzáférés biztosítása mind szélesebb társadalmi körben A létesítmény ellátottság, illetve minőség javítására átfogó program végrehajtása szükséges, melynek keretében az alábbi fejlesztési irányokat jelöljük ki: • Javítani kell a sportlétesítményekhez való hozzáférést a társadalom minél szélesebb körében, főként a sportolási lehetőségek szempontjából hátrányosnak tekinthető csoportok esetében. 129

130 • • • •

• • •

A vidék sportjának fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása az alacsony költségvetéssel gazdálkodó kistelepüléseken élőknek. Esélyegyenlőség minden diák számára a színvonalas, kulturált körülmények között megvalósuló, tornateremben történő testnevelésre. Az úszásoktatás lehetőségének megteremtése azon területeken (kistérségekben) is, ahol jelenleg nincsen uszoda. Specializált létesítmények helyett nagyobb súlyt kell fektetni a multifunkcionális létesítmények létrehozására a nagyobb városokban, ahol az aktív életforma tereinek kialakításával nemcsak az egészségmegőrzéshez, hanem a közösségfejlesztéshez is hozzá lehet járulni. Az élsport eredményességének biztosítása az utánpótlás-fejlesztési programok infrastrukturális feltételeinek biztosításával. A félbehagyott stadionfejlesztések befejezése, mely hozzájárul a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás nemzetközi átlaghoz történő felzárkóztatásához. A versenysport sikeressége érdekében sportágspecifikus létesítmények biztosítása a sportág bázisául szolgáló településeken.

Korszerű finanszírozási és tulajdonosi szemlélet érvényre jutása • • •

A sportlétesítmények kezelőinek, működtetőinek, elsődlegesen tehát az önkormányzatoknak a szerepvállalása racionális gazdálkodási döntések alapján. Magánszféra bevonása a finanszírozásba, PPP konstrukció keretében. 2007 után Európai Uniós források bevonása, elsősorban a nagyobb beruházások, új létesítmények létrehozásában. A hazai forrásoknak ezeket kiegészítve, a kisebb volumenű beruházások és a rekonstrukciók, felújítások területére kell koncentrálódniuk.

Sportstandard: az ideális létesítményellátottság Hosszú távon (legalább 15 éves időszakra lesz szükség) állami ösztönzéssel ideális esetben elérendő országos lefedettség sportlétesítmények terén, amelynek megvalósításakor figyelembe kell venni a lakosság igényét. A kifejezetten szabadidősport célú, gazdasági társaságok által működtetett létesítmények (fitness-termek, wellness-központok, squash-pályák stb.) megoszlását a piac, azaz a kereslet határozza meg. • Településeken, ahol a lakosság lélekszáma 2500 fő alatti: Egy füves labdarúgó pálya, kiszolgáló helyiségekkel. Iskolai tornaterem/termek (mindig a tanulószám alapján megállapított típus ajánlásával), iskolai sportudvar többcélú használatra alkalmas 45x24m-es területtel (mindig kosár-, kézi-, röplabdaés kispályás labdarúgópálya), atlétikai futó-, ugró- és dobópálya. • Településeken, ahol a lakosság lélekszáma 2500–5000 fő közötti: Két füves labdarúgó pálya, kiszolgáló helyiségekkel. Iskolai tornatermek, az iskolai sportudvaron többcélú használatra alkalmas 45x24m-es, lelátóval ellátott labdajáték terület, atlétikai pálya. Egy „multifunkcionális közösségi tér” (mindig a település lélekszámának megfelelő méretű sportközpontú létesítmény, mely szintén otthont ad pl. kultúrának, tudománynak, informatikának). Egy szabadtéri szabadidőpark, grund (streetball-, strandröplabda-, strandkézi-, kispályás labdarúgópályák, tenisz, asztalitenisz, futókör illetve „extrém sportok” befogadására alkalmas lehetőségek, játszóterek). • Településeken, ahol a lakosság lélekszáma 5000–10 000 fő közötti: Két füves labdarúgó pálya, kiszolgáló helyiségekkel, egy műfüves labdarúgópálya. Iskolai tornatermek, több iskolai sportudvar többcélú használatra alkalmas 45x24m-es, lelátóval ellátott sportterülettel, atlétikai pályák.

130

131

•

•

• •

•

Egy „multifunkcionális közösségi tér” (mely szintén otthont ad kultúrának, tudománynak, informatikának stb.). Két szabadtéri szabadidőpark. Tanuszoda, a vonzáskörzet településeivel közösen. Településeken, ahol a lakosság lélekszáma 10 000–50 000 fő közötti: Három-hat füves labdarúgó pálya, kiszolgáló helyiségekkel, két műfüves labdarúgópálya. Iskolai tornatermek, több iskolai sportudvar, többcélú használatra alkalmas 45x24 m-es sportterülettel. Szabvány méretű 400 m-es salak/rekortán borítású futópálya, versenyekre alkalmas felszereléssel. Egy „multifunkcionális közösségi tér”, három-négy szabadtéri szabadidőpark. Fedett uszoda, strand. Megyeszékhelyeken: Négy-tíz füves labdarúgó pálya, kiszolgáló helyiségekkel, négy-öt műfüves labdarúgópálya. Iskolai tornatermek (tanulószám alapján megállapított típus) több iskolai sportudvarokon többféle használatra alkalmas 45x24m-es, lelátóval ellátott sportterület, atlétikai futó-, ugró- és dobópályák. Egy „multifunkcionális közösségi tér”. Hat-nyolc szabadtéri szabadidőpark, grund. Legalább egy 50 m-es, vízilabdázásra, illetve lehetőség szerint műugrásra is alkalmas fedett uszoda, tanuszodák, strand. Fedett jégpálya. Kistérségenként minimum 1 fedett uszoda, tanuszoda, illetve egy jégpálya. Régiónként legalább egy sporttábor. Táboroztatásra alkalmas, utánpótlás-nevelési- és élsport központ, sportág-specifikusan, a területi sajátosságok figyelembevételével (pl. vízparton vízitelep kialakítása). Budapest beillesztése, annak speciális helyzete miatt, nem lehetséges egy standardba. Csupán létszámát tekintve, ideális esetben a kerületeket az azonos méretű városoknak lehet megfeleltetni. A sportlétesítmények nagy helyigénye miatt kerületenként és területenként egyedi elbírálást igényelnek. Folyamatos egyeztetést szükséges mind a fővárosi, mind a kerületi vezetőkkel. Az országos jelentőségű létesítmények fejlesztésénél pedig Budapest racionális okokból, – méreténél és infrastruktúrájánál fogva – vélhetően előnyben részesül.

Finanszírozási koncepció A sportfinanszírozás megújítása egyszerre célozza a sportba jutó források növelését, valamint ezen források hatékonyabb felhasználását. A sportköltségvetés tervezhetőségének biztosítása érdekében, a költségvetési törvényben meghatározott eredeti előirányzatokon rendelkezésre álló összegen felül a játékadóból származó bevételek az előző évi bevétel alapján tervezett közvetlen bevonása szükséges sportfinanszírozásba. •

•

Az erőforrások növelésének lehetőségei: -Költségvetési támogatások célzott növelése a szabadidősport, – így a diáksport – céljainak megvalósítása érdekében. -Új erőforrások bevonása: az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásán és megvalósításán keresztül, valamint a magánszektornak a jelenleginél nagyobb arányú bevonásával. A hatékonyság javításának lehetőségei: -A sport szervezeti működési támogatásának csökkentése, ezzel egyidejűleg a támogatások közvetlen eljuttatása a sportolás valódi színtereire. -Az állami támogatások azon formáinak preferálása, amely felerősítheti a magánszféra befektetési hajlandóságát.

A jelenlegi forráselosztás, melyet az új stratégiai célok érdekében kell módosítani 131

132 Az állam (központi kormányzat és önkormányzatokon keresztül eljuttatott pénzek) jelenleg évente mintegy 60 milliárd forintot költ a testnevelés és sport támogatására. Egy főre vizsgálva az állami támogatásokat, egyértelműen az élsport számít a leginkább támogatott területnek, miközben messze lemaradva követi azt az utánpótlás-nevelésre, valamint a főként testnevelés órára, kis részben a diáksportra jutó állami támogatás. A sport – állam által biztosított források tekintetében – leginkább forráshiányos területe tehát a szabadidősport. A jelenlegi elosztási rendszer tehát csak részben tükrözi a megfogalmazott társadalmi és sportpolitikai célok megvalósíthatóságát. A felnőtt lakosság mozgásszegény életmódjának megváltoztatásának érdekében a jövőben növekednie kell a szabadidősport fejlesztése céljából hasznosított források mértékének mind arányaiban, mind abszolút értékben. Amennyiben a sportolószámot növelni akarjuk, arányosan több pénzt szükséges az ő bevonásukra és sportolási lehetőségeik biztosítására fordítani Ezzel összefüggésben, különösen szükséges növelni a diáksportra, azaz a tanórán kívüli sportfoglalkozásokra juttatott célzott állami támogatások hangsúlyát, elősegítve a gyermekek szabadidős sporttevékenységét. A versenysport területén a koncentráltabb forráselosztás és hatékonyabb felhasználás az, mely a hasonló színvonalú eredményesség biztosításának egyik alapfeltétele kell legyen. Szintén kiemelt jelentősége lesz a versenysportot támogatandó, az utánpótlás-nevelésnek, valamint az egyesületeknek, kluboknak, azaz a sport valódi színtereinek juttatott direkt támogatásoknak. Többletforrások bevonásának területei Európai Uniós források Az elkövetkező években jelentős forrásbevonást tehetnek lehetővé az Európai Uniós fejlesztési források. Ezeknek a pénzeknek a sikeres pályázásához azonban szemléletmód-váltásra van szükség a sporttársadalomban, illetve a sport fejlesztésével foglalkozó valamennyi intézményben. Közvetlenül a sport finanszírozására az Európai Unió nem biztosít forrásokat. Ezért nyitott, széles látókörű szemléletmódra van szükség, meg kell találni azokat a pályázati lehetőségeket, melyek nem kifejezetten sportra irányulnak, ennek ellenére a sportterület is élhet a lehetőségekkel (képzés, regionális kapcsolatok, fejlesztések, esélyegyenlőség). Az EU-forrásokhoz való hozzáférésre csak akkor van esély, ha elkészülnek a sport különböző területeire vonatkozó fejlesztési stratégiák, rendelkezésre áll a pályázatok elkészítéséhez szükséges szaktudás, és biztosítható a kedvezményezett intézményektől megkövetelt önrész. Komoly kihívásokat jelent majd a támogatott projektek zökkenőmentes megvalósítása is. Ehhez a szervezetek és a szervezetekben dolgozók felkészítése, erősítése is rendkívül fontos. A megvalósulás érdekében csatlakoznunk kell a Nemzeti Fejlesztési Tervhez II. (NFT II.). Mivel a sport területén kitűzött társadalmi célok, és a NFT II. által meghatározott fejlesztési prioritások között összhang van, az NFT II. forrásai felhasználhatóak lesznek a sport számos területén (létesítményfejlesztés és a továbbképzés). A Központi sportigazgatás ezért kiemelt figyelmet kell, hogy fordítson annak biztosítására, hogy az EU elvárásainak megfelelő pályázatok szülessenek (pályázati tanácsadás).

132

133

AZ EURÓPA TERV ÉS A SPORTSTRATÉGIA FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA Fő fejlesztési szempontok

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELVÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TUDÁSVEZÉRELT ÉS MEGÚJULÓ TÁRSADALOM

Egészséges társadalom, egészségközpontú gondolkodásmód kialakítása Sport a prevenció meghatározó eszköze, Életmód tudatosság fejlesztése továbbképzéssel és kommunikációs eszközökkel, A sport megújulási képességet javító hatásának fejlesztése, Információs társadalom sporthálózati rendszerének kialakítása A sport életminőséget javító funkciója, az egészséges, aktív, munkabíró társadalom Munkanélküliek sportjának ösztönzése Vidékfejlesztés, településfejlesztés a lakosságmegtartás érdekében, Multifunkcionális sportcentrumú épületkomplexumok kiépítése, Családi és közösségi összetartás erősítése a sport eszközrendszerén keresztül A falusi- és az ökoturizmus fejlesztéses a sportolási lehetőségek, bővítésén keresztül, létesítményfejlesztés kevésbé fejlett régiókban

PÉLDÁK A SPORTPOLITIKA CÉLJAIRA

ORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KOHÉZIÓ

Az NFT II. programjának kialakításakor a Központi sportigazgatás javasolni fogja, hogy az alábbi területekre jelentős források irányuljanak az ország fejlesztésére álló keretből. Például: • Létesítményfejlesztés – főként a kevésbé fejlett régiókban – a „Korszerű tornatermet mindenhol, tanuszodát minden kistérségben”, a „Sport a kistelepüléseken” és a „Sporttal a közösségekért” programok keretében. Versenyképesség javítása • A gyógyturizmus és a minőségi szórakoztató turizmus fejlesztése a sportolási lehetőségek bővítésével. A kerékpárutak és kiránduló utak kiépítésével hozzájárulni a falusi- és az ökoturizmus fejlesztéséhez. • Az iskolai testnevelés, valamint a diáksport fejlesztését biztosító továbbképzési programok tematikájának kialakítása és implementációja. Tudásvezérelt és megújuló társadalom • Továbbképzési és kommunikációs programok az egészségügyben a sport szempontjából inaktív rétegek és korosztályok célzott megszólításának érdekében. Társadalmi és gazdasági kohézió • Munkahelyteremtés a sportiparban és a non-profit szféra területén. • A lakosság életmód tudatosságát fejlesztő kommunikációs programok. • Hozzájárulás a lakótelepi környezet rehabilitálásához a sportlétesítmények fejlesztésén keresztül. A Központi sportigazgatás kiemelt figyelmet és szakmai támogatást kell, hogy fordítson annak biztosítására is, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelő pályázatok szülessenek, illetve a lehetőségekről a sportszféra megfelelően legyen tájékoztatva. Magánszféra bevonása A sport, így a szabadidősport is, más profitorientált tevékenységhez történő kapcsolásának következtében a sporttevékenység önfenntartó képessége jelentősen növelhető, így középtávon jelentős megtakarítás váltható ki, a kiváltott források másra költhetőek. A szabadidős célú sport egy jelentős része profitorientált működés felé tolható. 133

134 Az államnak ösztönöznie kell, hogy a magánszektor a jelenleginél nagyobb arányban vegyen részt a hazai sportélet finanszírozásában. Célzott indirekt gazdasági ösztönzőkkel lehet elérni, hogy a munkaadók a jelenleginél nagyobb szerepet vállaljanak dolgozóik, vagy szűkebb térségük sportolásában; vonzóbbá váljon a szponzorálás, a mecenatúra és ne csak az élsportnak juttasson forrásokat, hanem a szabadidő és diáksport számára is, valamint a lakosság is többet költsön a sportra saját egészségének megőrzése, aktív szórakozásának biztosítása érdekében. Ennek elősegítésének módja a közvetett kommunikáció, valamint a gazdasági ösztönzők rendszere. A kedvezményrendszer (adókedvezmények, terhelésmentes juttatások) kialakításával kell tehát vonzóbbá tenni a sportot a magánszféra számára. A célzott ösztönzők az alábbiak lehetnek: Munkáltató nagyobb mértékű bevonásának módja •A

terhelésmentes juttatásként adható „sportolási csekk”, melyet a munkáltató rendszeres juttatásként biztosíthat a dolgozók számára – az üdülési/étkezési csekk analógiájára – sportszolgáltatások igénybevételére. •A „sportolási csekk” egy olyan kedvezményrendszer része, amely nemcsak a sportolást ösztönzi, hanem a sportszolgáltatások igénybevételét is, és ezzel újabb forráslehetőséget biztosít a sportszféra számára. •Az elfogadóhelyek – önkormányzatok bevonásával végzett – központi akkreditációja lehetővé teszi az államilag ellenőrzött minőségbiztosítást. Magánszemélyek támogatásának, ösztönzésének módja •Adókedvezmények,

adójóváírások eszközvásárlás, sportolási-, szabadidősport szolgáltatások igénybevétele esetén. •A sportcikkekre vonatkozó ÁFA kulcsának felülvizsgálata, hogy igénybe vehető legyen ezekre az egészségpénztári támogatás. A piaci szereplők ösztönzése a sport nagyobb mértékű támogatására •Sporttámogatási,

illetve szponzorációs kedvet, mecenatúrát ösztönöz, amennyiben az adományok adókedvezményt élveznek.

A források hatékonyabb felhasználása, elosztása Csökkenteni kell a sport intézményrendszerének valamennyi szintjén a működési kiadásokat, és növelni a ténylegesen sportolásra fordított pénzek arányát. Forráselosztás elveinek meghatározása A sportnak juttatott állami források növelésének előfeltétele, hogy javuljon a támogatásokkal gazdálkodó szervezetek hatékonysága, és ennek eredményeként növekedjen a sport valós színtereire, a sportolókhoz ténylegesen eljutó pénz aránya. Jelenleg az intézményrendszer valamennyi szintjén rendkívül magasak a működési költségek, és nincs ösztönzés ezek csökkentésére, vagy külső, a magánszektorból származó források nagyobb arányú bevonására. Ráadásul, a sport szinte valamennyi területén nehezen átlátható az állami pénzek elköltése, a természetbeni támogatások jelentős nagyságrendje miatt, pedig a támogatások egy lényeges hányada nem kerül kimutatásra a ténylegesen kedvezményezett szervezeteknél. Emiatt, elsősorban a versenysportban, a támogatások elosztása a gyakorlatban jelentősen eltérhet a deklarált prioritásoktól. 134

135 Ennek tükrében a sportfinanszírozás területén az alábbi elvek mentén kell változásokat elérni: • •

• • •

•

• • •

Javítani kell az állami sportfinanszírozás átláthatóságát és biztosítani kell az elszámoltathatóságot. Szigorú ellenőrzési rendszer mellett valósítandó meg a finanszírozás. Ehhez tovább kell fejleszteni a terület információs rendszerét, és szigorítani kell a különböző intézménytípusok elszámolására vonatkozó szabályokat. Számszerűsíteni kell a természetbeni támogatások pénzbeli értékét, és ezeket figyelembe kell venni az egyes sportágaknak vagy intézményeknek szánt támogatások kalkulálásakor. A szervezeti autonómia tiszteletben tartása mellett ösztönözni kell az egyszerűbb szervezeti struktúra kialakulását, és a működési hatékonyság javítását. A sportra fordított állami támogatások minél nagyobb hányadával kell közvetlenül a sport valódi szintereit támogatni. Ennek érdekében a források nagyobb részét kell közvetlenül a létesítmények fejlesztésére fordítani, valamint a klubokhoz, műhelyekhez, egyesületekhez, továbbá a megfelelő szabadidős, illetve rekreációs sportrendezvényekre eljuttatni. Az állami sportirányítás feladata igazgatási területekre terjed ki, a szakmai kompetencia továbbra is a köztestületek és a szövetségek kezében marad. Azoknak továbbra is szerepet kell játszaniuk a forrásallokáció elveinek kialakításában, illetve javaslatot kell tenniük az egyes sportágaknak, szövetségeknek juttatandó támogatás nagyságának meghatározására. Az állami források szétosztása, folyósítása az állami sportirányítás kompetenciájában lesz. A köztestületeknek és szövetségeknek pedig továbbra is szerepet kell játszaniuk az elszámolások ellenőrzésekor, a szakmai ellenőrzésben, azaz jóvá kell hagyniuk az elszámolásokat. Amennyiben az állam konkrétan definiált feladatokat oszt valamely szervezetre, akkor a feladatok elvégzéséhez támogatást nyújt. Javítandó a sportban tevékenykedő szervezetek költséghatékonysága, csökkennie kell a működésre fordított összegeknek mind abszolút értékben, mind relatív arányban. A sportba jutatott pénzek észszerű felhasználásának érdekében mind a versenysport, mind a szabadidősport területén tevékenykedő szervezetek esetében meg kell követelni az önrészt, és fokozatosan emelni kell ennek arányát. Az önrész nagysága differenciáltan kerül meghatározásra a felhasználás célja szerint (pl. létesítményfejlesztés vagy szervezetek működtetése), illetve a hátrányos helyzetűeket célzó támogatások esetében.

A versenysport szervezeteire vonatkozó további szabályok: •

A működési hatékonyság javításának, illetve a szolgáltatói szemlélet elterjesztésének érdekében a köztestületeknek és a versenysport szövetségeknek a jelenleginél nagyobb arányban kell hozzájárulniuk saját működésük költségeinek fedezéséhez. Ennek érdekében meghatározásra kerülnek az alábbi elvek: -Maximalizálni kell, hogy a jelenleg nagyrészt közpénzből gazdálkodó szervezetek teljes bevételének hány százalékát teheti ki az állami támogatás. A megváltozott helyzethez való alkalmazkodásra időt biztosítva, ezt az arányt több lépésben, előre megadott menetrend szerint 5 év alatt kell elérni. A szövetségek esetében az állami támogatás 5 év múlva nem haladhatja meg a szövetség teljes bevételének 50 %-át. Ezt fokozatosan kell megkövetelni: 1. évben – max. 70%; 2. évben – max. 65%; 3. évben – max.60%; 4. évben – max. 55%; 5. évben – max. 50%. A szövetségek fele már jelenleg is teljesíti az 5 év múlva, kétharmada, pedig a 3 év múlva elvárt követelményeket. Ez a rendszer a jelenleg túlságosan nagymértékben állami támogatásra számító szövetségeket egyéb bevételi források megteremtésére, illetve a szolgáltató szemlélet megvalósítására ösztönzi. -Amennyiben a támogatott szervezet általános, adminisztrációs működési költségei (programokhoz nem kötött: pl. irodabérlet, telefon, személyi bérek stb.) elérik az összes bevétel meghatározott százalékát, úgy további állami támogatás nem folyósítható. Hatékonyabb működés esetében a rendszer működtetése a teljes költségvetés maximum 15%135

136

•

•

•

a, azaz az adminisztrációs működési és személyi költségekre fordított összes kiadás nem érhetné el a szövetség teljes költségvetésének 15%-át. Jelenleg ez az arány a szövetségek esetében átlagban 36%. Ezt fokozatosan szükséges csökkenteni. -A szövetségek esetében egységesen kerül meghatározásra az adminisztrációs jellegű működési költségre fordítható hányad. 5 év múlva az a szervezet kaphat állami támogatást, amely bevételének minimum 85%-át közvetlen feladatai végrehajtására fordítja (pl. versenyrendszerre, válogatott versenyeztetésére, képzésre stb.), ezen belül is a kiadások minimum 30%-a fejlesztésekre, sportágfejlesztésre fordítódik. Vannak jelenleg is hatékonyan működő szövetségek, melyek esetében a működési költség aránya megközelíti a 15%-ot, azonban fejlesztésekre jelenleg elenyésző összeg fordítódik. -A jelenlegi köztestületeket felváltó szervezetek esetében – a funkciók figyelembe vételével – egyedileg kerül definiálásra a megengedett működési költségszint. Az induló szint az újonnan létrejövő átfogó szervezet esetében nem haladhatja meg az eddig a területen tevékenykedő NSSZ, NSZSZ és FONESZ összköltségvetésének 2002-2004 évi átlagát, a MOB és MPB esetében – egy teljes olimpiai ciklust figyelembe véve – a 2001-2004 évek átlagát. A működési költségek csökkentésének százalékos mértéke és időzítése egységesen kerül meghatározásra mindhárom szervezet esetében. Az adminisztrációs költségek csökkentésének többféle módja van. Egyrészt szemléletváltás szükséges, másrészt modernizálással segíthető elő. Megtakarításokat lehet elérni a méretgazdaságossággal, azaz a szervezetek összefogásával, összeolvadásával, valamint az adminisztráció elektronizálásával (az IHM ajánlásai alapján). A fenti intézmények költségvetési támogatásának csökkentésével felszabaduló pénz nem kerülhet ki a sportfinanszírozásból, azt megkapják az egyesületek, műhelyek és klubok. Ezek a szervezetek aztán önkéntesen – például tagdíj formájában – támogathatják a köztestületek és a szövetségek munkáját. Ez a rendszer ösztönzi a szolgáltató szemlélet meghonosodását mind a szövetségek, mind a köztestületek esetében, hiszen a tagok csak olyan szervezetet tartanak fent, melyek hasznos tevékenységet végeznek. Az egyesületi támogatás az NST elosztási iránymutatásai után, köztestületi és szövetségi ajánlások alapján kerül kifizetésre.

A szabadidősport területén tevékenykedő szervezetekre vonatkozó további szabályok •

•

•

A szabadidősport területén az országos szabadidősport kapcsolódó szövetségek általános működési költségeinek finanszírozása helyett a programfinanszírozás kerül előtérbe. A forrásokat a szabadidős sportban résztvevők, – maguk a sportolók, – minél közvetlenebb támogatására kell fordítani, a költséghatékonyság szem előtt tartásával. Amennyiben ezek a résztvevők országos szövetségekre tartanak igényt, természetesen fenntarthatnak ilyen érdekképviseleti szervezetet, amely szintén pályázhat központi forrásokra. A szabadidősport területére három csatornán keresztül juthatnak el a Központi sportigazgatás által nyújtott támogatások: Programfinanszírozással: a különböző szervezetek pályázati rendszeren keresztül juthatnak támogatáshoz. Előnyben részesülnek: - az időszakot átölelő (pl. éves) programok, - a kisebb egyesületek rendszeres sportolást biztosító programok, szervezetfejlesztések, - a kistelepülési, lakótelepi, hátrányos helyzetű csoportok, munkahelyi közösségek egyesületeinek fejlesztését szolgáló törekvések, - a hagyományos klubélet visszaállítását szolgáló törekvések, - a rendszeres felkészülést és részvételt igénylő sportrendezvények, - egy-egy nagy relevanciájú és nagy érdeklődést kiváltó rendezvény megszervezései, - a szabadidős versenyrendszer működtetése. A szabadidősport lehetőségeit bővítő célzott létesítményfejlesztés, pályázatokon keresztül.

136

137 •

A létesítményhez való hozzáférés biztosításával: elsősorban az iskolák céltámogatást kaphatnak tornatermeik és uszodáik megnyitásához a szabadidős sportrendezvények számára, illetve hosszabb nyitva tartásához.

Mindezek gyakorlati megvalósulásához korszerűsíteni kell a sport területén működő szervezetek finanszírozásának rendjét és menetét. Várakozásaink szerint ennek eredményeként nem csak a működési hatékonyság fog javulni, hanem erősödni fog a szolgáltatói szemlélet is, hiszen a tagok akkor fogják ernyőszervezeteiket fenntartani, ha cserében szolgáltatást és megfelelő érdekképviseletet kapnak. A sport forrásainak elosztásában tapasztalható negatív jelenségek erősen összefüggnek a sportszférában kialakult szervezeti struktúrákkal. Önmagában a sport szervezésével és érdekképviseletével foglalkozó szervezetek nagy száma miatt is igen magas a rendszer működtetési költsége, ráadásul, a jelenlegi elosztási struktúra nem ösztönzi ezeket a szervezeteket a hatékonyságra és a külső források bevonására. A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer hiányosságai miatt a működési költségek meghatározása nehézségeket okoz. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetségeknek nyújtott támogatásoknak csak kis hányada jut el az egyesületekhez, klubokhoz. A szövetségek jelenleg szabadon dönthetik el, mennyi pénzt és milyen célra juttatnak az egyesületeknek, illetve azt, hogy támogatják-e egyáltalán az utánpótlás nevelést, a szabadidősportot, vagy a fogyatékkal élők integrációját. A KORÁBBI ÉVEKBEN AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS DÖNTŐ RÉSZE A KÖZTESTÜLETEKHEZ ÉS A SZÖVETSÉGEKHEZ JUTOTT

GYISM

M

Köztestületek

M NSSZ

M

+

m űh ely

MOB

Tagdíj

NST M

M MPB

FONESZ

M NSZSZ

M+m űhely

M

Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Működési támogatás

WMSK

Szövetségek Nem olimpiai Sportágak szövetségei

Fogyatékos Szövetségek

Szabadidő/Diáksport Szövetségek

műhely

Olimpiai sportágak szövetségei

Versenysport Egyesületek, műhelyek

Fogyatékosok egyesületei

Egyesületek, klubok

Sportrekreáció (szabadidősport)

A szervezeti és irányítási rendszer egyszerűsödésének, továbbá az állami pénzek új allokációs rendszerének köszönhetően több pénz fog eljutni közvetlen a sportra, a sportolókhoz, a sportegyesületekhez. A köztestületekkel és a szövetségekkel szemben a korábbinál erősebben megfogalmazódik az elvárás, miszerint a magánszférából vonjanak be támogatást tevékenységük finanszírozására. Ezen szervezetek jelen mértékű automatikus finanszírozása megszűnik, azonban a pályázatok keretében lehetőség nyílik minden szervezet, egyesület számára, hogy kidolgozott programjaikra állami forráshoz jussanak.

137

138 A JÖVŐBEN EGYSZERŰSÖDIK A SPORTIRÁNYÍTÁS RENDSZERE, NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A SPORT SZINTEREINEK KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA M

Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Működési támogatás

ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS

NST

M

Kiemelt szakmai szervezetek

M

civil sportszövetség, átfogó ernyőszervezet

MOB / MPB

Pályázatkezelő Szövetségek

A sportági szövetségek

Sportszervezetek/ egyesületek

A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek

Fogyatékosok Szövetségei

Egyesületek, műhelyek, klubok, versenyzők, edzők

Fogyatékosok egyesületei

M – Működési támogatás – törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érdekében az állam hozzájárul a működéshez

Az új rendszerben tehát megnő a tagdíj jelentősége, melyet a tagok az ő érdekeiket képviselő, a számukra szervezőmunkát végző és egyéb szolgáltató tevékenységet nyújtó szervezeteket támogatják. A szervezetek, tagjaik megelégedésére végezve tevékenységeiket, így további bevételekre tesznek szert. A SZOLGÁLTATÓ SZEMLÉLET ÖSZTÖNZÉSE ÉRDEKÉBEN: MEGNŐ A TAGDÍJ JELENTŐSSÉGE

M

Pénz Allokációs javaslat Programpályázatok Tagdíj Működési támogatás

ÁLLAMI SPORTIRÁNYÍTÁS

NST

M

Kiemelt szakmai szervezetek

M

civil sportszövetség, átfogó ernyőszervezet

MOB / MPB

Pályázatkezelő Szövetségek

A sportági szövetségek

Tagdíj Sportszervezetek/ egyesületek

A sportrekreáció területén tevékenykedő szövetségek Tagdíj

Fogyatékosok Szövetségei

Tagdíj

Egyesületek, műhelyek, klubok, versenyzők, edzők

Fogyatékosok egyesületei

M – Működési támogatás – törvényben rögzített és megvalósított közfeladatai ellátása érdekében az állam hozzájárul a működéshez

Pályázati pénzek elosztása A pályázatokon elosztható források bővülésével lehetőséget kell teremteni mind szélesebb körnek a pályázásra, szakmai programjaik megvalósítására.

138

139 A nyertesek meghatározásakor szükséges kikérni a szakértői véleményeken túl a helyi viszonyokat leginkább ismerő önkormányzatok ajánlásait is. A szervezeti rendszer korszrűsítése A szervezeti és irányítási rendszer központi és területi egységekre tagolódik. Központi szervezeti és irányítási rendszer koncepciója A központi sportirányítás mindenkori feladatai különösen: a sport egyes területein – differenciált módon – a központi költségvetési források rendelkezésre bocsátásának, illetve a sporttevékenység feltételrendszerének biztosítása, a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése, valamint a döntések végrehajtása, a sportot érintő átfogó (kormányzati) koncepciók, programok kidolgozása, a megvalósításuk figyelemmel kísérése, a sport állami szabályozásának, jogszabályi feltételeinek kialakítása, folyamatos figyelemmel kísérése, a jogalkalmazás (a szabályozás hatályosulásának) monitoringja, a sportban jelentkező önveszélyeztető, káros tendenciák visszaszorítása (tiszta játék, fair play), ezzel összefüggésben a sportrendezvények biztonságának elősegítése, a nemzetközi együttműködés biztosítása, kapcsolattartás az önkormányzatokkal és a sport autonóm igazgatási szerveivel, a sporttal kapcsolatos egyes hatósági feladatok ellátása. Megvalósítandó tehát a szervezeti struktúra egyszerűsítése, a köztestületek számának csökkentése, illetve a szervezetek inkább szolgáltató központú szervezetté tétele: • Egyszerűsíteni szükséges a sportirányítás jelenlegi tagolt, ugyanakkor nem decentralizált szervezeti felépítését. A sport egyes területein (szabadidősport, versenysport, olimpiai sportágak, fogyatékkal élők sportja, paralimpiai sportok), jelenleg egy-egy központi köztestület működik. • A szervezeti struktúra racionalizálása, méretgazdaságossággal járó költséghatékonyság, a közös érdekképviseletben és együttes fellépésben rejlő szinergia érdekében a szervezetek összeolvadását szükséges elősegíteni. Ennek érdekében a jövőben a nagyszámú köztestületek helyett a nemzeti paralimpiai bizottságot önálló szervezeti egységként integráló nemzeti olimpiai bizottság (MOB) mellett egy, a sport minden területét átfogó, hatékony szakmai és érdekképviseleti civil ernyőszervezetre van szükség. • Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy az egyes területek érdekei az integráció következtében ne sérüljenek. Az újonnan létrejövő, átfogó civil szervezetben markánsan meg kell jelennie a fogyatékkal élők sportjával, diáksporttal, egyetemi és főiskolai sporttal, valamint a szabadidősporttal kapcsolatos szakmai tevékenységeknek és ezek érdekképviseletének is. Fontos feladat meghatározni a MOB pontos feladatköreit, lefedve az olimpiákkal kapcsolatos közvetlen és közvetett kérdést. • A pénzelosztás sokszereplős rendszerét egyszerűsítve, az állam az alulról felfelé építkező rendszert kívánja támogatni, azaz a sport alsó rétegeit, a sport valódi helyszíneinek finanszírozását helyezi előtérbe. Amennyiben az alsóbb szintek igényt tartanak a felsőbb szervezeti egység érdekérvényesítő tevékenységére, akkor a számukra nyújtott szolgáltatások, a feladatok ellátása érdekében létrehoznak, fenntartanak szervezeteket, és hozzájárulnak azok működésének finanszírozásához. A területi (regionális, megyei, kistérségi) és települési szervezeti és igazgatási rendszer koncepciója; a területi és helyi sportigazgatás feladatai •

A területi (regionális, megyei, kistérségi) és települési önkormányzati sportigazgatás hatékonyabbá tétele érdekében célunk a szorosabb szakmai együttműködés az önkormányzatokkal. Ez jelenti az információáramlás horizontális és vertikális javítását, a tapasztalatcserét és tudásmegosztást annak érdekében, hogy az egyes önkormányzatok saját adottságaiknak megfelelően tudják kialakítani és tökéletesíteni saját sportstratégiáikat, illetve 139

140 sportág-portfoliójukat. Kulcskérdés a területi, regionális együttműködés elmélyítése, melyet az állam ösztönözni kíván. • Egyrészt erősíteni kell az együttműködést a központi sportigazgatás és a települési önkormányzatok kapcsolatában, másrészt a területi önkormányzatok feladatainak és szervezeteinek esetében reformokat kell végrehajtani. Az irányítási rendszerben a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie. Az önkormányzatok a szervezetük és kapcsolatrendszerük alakításában, valamint a helyi közszolgáltatások körébe tartozó feladataik ellátása terén nagyfokú önállósággal rendelkeznek. A kormányzattal való kapcsolatuk alapját a jövőben a szorosabb együttműködés, a sport területén ellátandó feladatok megosztása és az információ-áramlás kölcsönös biztosítása jelentheti. A területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak az erőforrások koncentrációjában, a meglévő helyi potenciák feltárásában, a horizontális együttműködésekben és a sportszervezetekkel való közvetlen kapcsolat kialakításában fontos koordinatív szerepe van. A regionális együttműködés szerepe és formája A jövőben a felálló regionális igazgatási rendszernek megfelelően célszerű kialakítani a sportigazgatást is. A már félig informális keretek között ma is működő Regionális Sportfejlesztési Bizottságokat (RSB) meg kell erősíteni pozíciójukban, működésüket formálissá és hivatalossá kell tenni. (A sportigazgatásban a régiók a NUTS II. statisztikai-tervezési régiókat jelentik, Magyarországon összesen hetet.) Ennek megfelelően az RSB-k „küldetése” az lenne, hogy hatékonyan érvényesítsék a sportnak azt a sajátos értékét, miszerint eszköz számos társadalmigazdasági cél eléréséhez. A feladatellátás alapelvei: • Az Európai Unió gazdasági és szociális kohéziós politikájához illeszkedő projektek generálása a sport területén, kihasználva a sport különleges jellegét, miszerint eszköz lehet számos társadalmigazdasági cél eléréséhez. • Az egymást támogató társadalmi-gazdasági és sporttal kapcsolatos fejlesztések összehangolása, ösztönzése. • Az életminőséget, egészséget, helyi identitást, települések népesség-megtartó képességét elősegítő összefogások, közösségi sportolási programok támogatása. Ennek érdekében: • Kidolgozná a Nemzeti Sportstratégiához és a Nemzet Fejlesztési Tervhez kapcsolódva a régió Sportfejlesztési stratégiáját és programját, valamint annak operatív részeit. • A területfejlesztési koncepciókhoz és az egyéb társadalmi területekhez (kultúra, oktatás) kapcsolódva fejlesztési koncepciókat készítene a szabadidősport, a sportági utánpótlás-nevelés, a versenysport és a létesítmény-fejlesztés terén. • Javaslatot tenne a regionális, sporttal közvetlenül vagy közvetve összefüggő fejlesztésekre fordítható források felhasználására Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) felé. • Az RFT illetve a Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ) felkérésére véleményt nyilvánítana a regionális és kistérségi fejlesztésekkel, a város-rehabilitációval, a vidékfejlesztéssel, a szakemberképzéssel, a szociális felzárkóztatással, és az egészséges életmóddal stb. kapcsolatos politikákról, fejlesztési tervekről. • Ellátná a területi sportfejlesztés vertikális és horizontális koordinációs feladatait, egyeztetné a központi és regionális sport- és sportfejlesztési érdekeket, biztosítaná a régión belül a térségi szereplők közötti koordinációt. • Előre tisztázott szempontrendszer szerint figyelemmel kísérné a régióra vonatkozóan a lakosság egészséges, mozgásgazdag életmódjával kapcsolatos változásokat és igényeket, összegyűjtené, rendszerezné, értékelné és továbbítaná azokat a központi sportigazgatásnak. • A tervek végrehajtásában együttműködne az egyes minisztériumok regionális szervezeteivel. (pl. Közkincs Szakmai Bizottságokkal) • Informálná az egyes régiók sportszervezeteit és sportszakembereit, összefogná tevékenységüket. 140

141 •

• •

• • • • •

A sport területi/helyi civil szervezeteinek (elsősorban területi szövetségek, egyesületek részére) „civil inkubátorház” jellegű szolgáltatásokat (iroda, adminisztráció, könyvelés, elszámolás, pályázati segítségnyújtás, konferenciák, képzések) biztosítana. Támogatná az alapfokú sportoktatói képzések és sportszakember továbbképzések szervezését és a vizsgáztatás lebonyolítását. Kialakítaná a szabadidősporthoz és a diáksporthoz kapcsolódó regionális szintű pályázati rendszert, részt venne a pályázatok elbírálásában, ellenőrizné teljesítésüket. (A jelenleg központi pályázati rendszerben elaprózott egyesületi támogatások odaítélése két lépcsőben történhet: első körben a területi egység, második körben a Központi sportigazgatás által megnevezett egység hagyná jóvá a támogatásokat.) Bővítené a lakosság sportolási lehetőségeit akciók, sportrendezvények keretében. Segítséget nyújtana az adott régió szempontjából fontos országos és nemzetközi sportrendezvények megrendezésében. Felkutatná a sport támogatására áldozni hajlandó környékbeli vállalkozásokat. Javaslatot tenne sportolók és sportszakemberek kitüntetésére, elismerésére. Közreműködne a közös érdekeket szolgáló, jövőbeni munkát megkönnyítő, tartalmas sportinformációs rendszer fejlesztésében.

A megyei szintű feladatok •

•

•

Jelenleg a magyar sportigazgatás területi szintje a megyei sport-szakigazgatás. Amíg megyei önkormányzati döntéshozatal és forráselosztás működik, a sport-szakigazgatási egység tölti be a döntés-előkészítő szerepét, valamint felelős a megyei támogatások elosztásáért és ellenőrzéséért. A regionális önkormányzatok megalakulása esetén, a jelenleg megyei szinten végzett sportigazgatási feladatok regionális szintre telepíthetőek. Ez elsősorban az önkormányzati döntéshozatalra vonatkozik, ekkor a feladatok végrehajtását kistérségi, települési szinten lehet végezni a legésszerűbb megosztásban. Az operatív sportszervezési feladatok segítését a megyei önkormányzat a sportszervezeteknek biztosított elhelyezéssel, könyvelési és adminisztrációs szolgáltatásokkal, valamint pályázati és egyéb információval segíti. Ez a funkció megyei szinten valósítható meg akkor is, ha regionális önkormányzatok jönnek létre.

Kistérségi szintű lehetséges feladatok A feladatellátásban érintett kormányzati és önkormányzati, valamint civil partnerek együttműködésével ki kell dolgozni a sportigazgatás kistérségi modelljét. Ösztönözni kell azt, hogy a Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulások az alapító okiratukban vállalt közösen ellátandó közszolgáltatási feladataik között a sport területét – mint a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításának egyik eszközét – is szerepeltessék. A Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulások munkaszervezetihez kapcsolódva létre kell hozni a Nemzeti Sportstratégia helyi programelemeinek megvalósításáért, az operatív feladatok ellátásáért felelős kistérségi humánmenedzseri hálózatot. A kistérségi humánmenedzserek sportfeladatainak ellátásához a feladatok összetételének függvényében ki kell alakítani a munkatársak érdekeltségi rendszerét. A kistérségi humánmenedzser feladatai lesznek többek között: • részvétel a sportágazattal összefüggő fejlesztési programok kidolgozásában az integrált kistérségi együttműködések elősegítésében, mindenek előtt a szabadidő-gazdaság és a humánerőforrásfejlesztés terén, a Társulási Tanács szakmai szervezeteivel, valamint a területfejlesztési megbízottal, és a vidékfejlesztési menedzserrel együttműködve. • részvétel a sportinformációs rendszer működtetésében, a helyi adatbázisok létrehozásában. • a vertikális és horizontális információ-áramlásról való gondoskodás. • a szabadidősport, a diáksport és az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátásában résztvevő szervezetek, kistérségi szereplők munkájának összehangolása, támogatása. 141

142 A feladat a kistérségi központ települési önkormányzatához telepíthető. A települési (helyi) önkormányzatok szerepe és lehetséges feladatai A helyi önkormányzatok nagyfokú önállósággal rendelkeznek önként vállalt feladataik meghatározásában, ezért a kormányzattal való kapcsolatukat az együttműködés, az információáramlás kölcsönös biztosítása jellemzi. Mivel a magyar sport egyik legjelentősebb szereplőjéről van szó, az ösztönzés, a támogatás, a döntés-előkészítésbe való bevonás a sportkormányzat érdeke. A helyi sportfeladatok ellátásának rendszerében a szubszidiaritás elvének kell érvényesülni, a területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak információ-közvetítő, összegyűjtő, valamint a sportélet szervezetei közötti koordináló szerepe van. Feladatok: • A lakosság sportolási lehetőségeihez a feltételek megteremtése, nem csupán a létesítményekkel, hanem akciókkal (rendezvényekkel), a civil szervezetek támogatásával (szabadidős egyesületek), velük együttműködésben. • Létesítmény-gazdaként a kormányzat egyik legfontosabb partnere az építésben, rekonstrukcióban és fenntartásban. A helyi sporttevékenység természetbeni támogatása létesítmények biztosításával. • A helyi sportegyesületek támogatásában, koordinálásában kulcsszerepet játszanak. • Országos és nemzetközi jelentőségű sportesemények szervezésében való közreműködés. • Az utánpótlás-nevelés támogatása sportiskolákon és egyesületeken keresztül. • A helyi hagyományoknak, adottságoknak megfelelő sporttevékenységek, sportszervezetek támogatása a települési önkormányzat koncepciója szerint (pl. az adott településnek fontos eredményes sportágak, illetve azok társadalmi bázisának támogatása). • A helyi és környékbeli vállalkozások ösztönzése a sport támogatására (a helyi adó bizonyos százalékának sportba irányításával, társadalmi kapcsolatokkal). • A helyi testnevelő tanárok, sportszakemberek, információval való ellátása. • Sportolók és sportszakemberek elismerése, kitüntetése, javaslattétel az országos elismerésekre. A gyakorlati sportszíntér •

A magyar sport alapegységét a sport színtereit alkotó egyesületek, szakosztályok, műhelyek alkotják. A szövetségek az egyesületek érdekeit kell, hogy képviseljék, hiszen a szövetségek tagságát az egyesületek alkotják. A SPORT INNOVATÍV ELEMEI – INNOVÁCIÓS HÁLÓ

Sportegészségügy •

•

A sportegészségügy, ezen belül a sportorvoslás a fizikai aktivitás és sport tudományos és gyakorló orvosi vonatkozásait jelenti. - Az országos sportegészségügyi hálózat és központi intézetének növekvő igény szerinti bővítése, technológiai fejlesztése, a rendszeres szabadidős sporttevékenységet végzők számára nyújtható szolgáltatásokkal történő bővítésének támogatása. (lehetőséget biztosítva a nem versenyző egyesületi tagok, sportolók, sportolni vágyók számára is). - A szakmai színvonal további fejlesztése, mely elsősorban centralizált szervezési és irányítási rendszerben lehetséges. Az elmúlt évben jelentős ráfordítással megkezdődött a regionális centrumok létrehozása, melyek folyamatos működtetése forrásra vár. A sportegészségügy nemcsak az élsport egészségügyi hátterének ellátásában, eredmények elérésében kap egyre nagyobb szerepet, hanem az egészséges életmód elterjesztéséhez szükséges szakorvosi háttér biztosítása éppúgy feladata, mint a különböző népbetegségek rendszeres fizikai aktivitás alkalmazásával történő gyógyítása is. 142

143 •

A sportegészségügy további feladatai közé tartozik, hogy bármilyen szinten végzett sporttevékenység kapcsán biztosítsa az egészségügyi szempontok érvényesítését, tehát segítsen abban, hogy semmilyen sporttevékenység végzése ne okozhasson egészségkárosodást.

Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI-Sportkórház) •

• •

•

•

•

A sportegészségügy hazai bázisa a Sportkórház, mely ezen a területen a mindenkori Egészségügyi Minisztérium gyógyító-megelőző, szervezési, módszertani, irányító, továbbképző és tudományos kutató alapintézménye. Oktató és tudományos tevékenysége jelentős, hiszen ez az egyetlen hazai intézmény, amely alkalmas a sportszakorvos képzés és továbbképzés rendszerének működtetésére. Az Intézet három fekvőbeteg osztálya évente mintegy 6000, míg 23 szakrendelése 400 000 esetet lát el, mely tevékenységet a TB finanszíroz, képezve az Intézet éves bevételének mintegy 60 %át. A Sportkórház működteti az ESZCSM által finanszírozott Országos Sportegészségügyi Hálózatot, valamint egyik kiemelt feladataként biztosítja az élsportolók sportegészségügyi hátterét. Az intézet feladata az élsport ellátásában: az élsportolók (ép és fogyatékkal élő) ellátása, az olimpiai felkészülés sportegészségügyi hátterének biztosítása; több szakkonzíliumból álló emelt szintű alkalmassági vizsgálat; terhelhetőséget megállapító élettani vizsgálat; táplálkozási szaktanácsadás; sportpszichológiai vizsgálat; a teljesítmény optimalizálására és a tehetségek kiválasztására vonatkozó kutatási tevékenység; a nemzeti válogatottak keretorvosi hálózata szakmai tevékenységének összehangolása és működtetése; edzőtáborok és az olimpiai központok sportorvosi ellátásának működtetése; doppingellenőrző laboratórium működtetése. A felsorolt feladatok finanszírozása a GYISM és a MOB támogatási szerződése alapján (2003ban összesen 156 MFt összegben), az intézet járóbeteg- és diagnosztikai szakrendelésein, Kutató osztályán, Doppingellenőrző laboratóriumában valósul meg. Minden itt említett terület fejlesztésre szorul. A járóbeteg-szakellátáson belül a jelenlegi szűk keresztmetszetet egyebek mellett a kardiológiai, illetve az allergológiai, pulmonológiai szakellátás jelenti. A fogyatékkal élő élsportolók ellátásához az akadálymentesítés nem biztosított. A diagnosztikai háttér bővítése MR-rel, CT-vel, thermovízióval lényegesen javítaná a lehetőségeket. A kiemelt edzőtáborok ellátását illetően jelenleg csak a tatai és dunavarsányi felel meg a kívánalmaknak, a többi olimpiai központ egészségügyi ellátása megoldatlan.

Oktató tevékenység •

• • •

Jelenleg a központi intézet az egyetlen hazai intézmény, amely működtetni tudja a sportszakorvosképzés, és -továbbképzés rendszerét. A sportorvostan nem része a graduális képzésnek, ugyanakkor az EU megfontolásra érdemesnek tartja a sportorvosi szakvizsga EU-s szakvizsgák közé történő felvételét. Az egyes társszakmák képzési rendszerébe kapcsolódva, a fizikai aktivitás prevenciós és terápiás alkalmazásának módszertanát elterjesztve jelentősen bővítené a terápiás fegyvertárat. Az intézet részt vesz a SE Testnevelési és Sporttudományi Karának oktató tevékenységében, gyógytornászok, dietetikus szakemberek oktatásában és PhD hallgatók képzésében. Nemzetközi elismertségének köszönhetően évről évre nő azon sportszakemberek száma, akik az intézetben kívánják elmélyíteni tudásukat.

Országos Sportegészségügyi Hálózat •

A progresszív betegellátási modell szerint kiépített országos sportegészségügyi hálózat alapvető feladata az ország területét lefedve meghatározott körben a kötelező sportorvosi alkalmassági- és szűrővizsgálatok végzése (évi 300-350 ezer vizsgálatot végeznek a kb. 200 ezer igazolt sportolón). 143

144 •

•

• •

•

•

A hálózat 1996-ban megtörtént intézeti integrációja jó döntésnek bizonyult, azóta jelentős szakmai fejlődés következett be, melynek alapja a minden szintű rendelőre kidolgozott egységes, a minőségbiztosítási elveknek megfelelő szakmai protokoll, a 19 megyei rendelő egymással és az intézettel történő számítógépes összekapcsolása. Ez alatt az idő alatt ugrásszerűen megnőtt a sportorvosi szakképesítést megszerzettek száma. Az ország 155 sportorvosi rendelőjében dolgozó 191 orvos közül 15% végzi főállásban a sportorvoslást, a többiek napi 1-2 órában. A hálózatból jelenleg 88 orvos rendelkezik sportorvosi szakvizsgával. A sportorvosi hálózat működtetését az egészségügyi tárca finanszírozza, egy sportolóra éves szinten 1000 Ft jut. A rendelők felszereltsége heterogén, korszerű terhelésdiagnosztikai eszköz hat megyei rendelőben biztosított, a tárgyi feltételek többségükben csak a sportorvosi alkalmassági és szűrővizsgálat elvégzését teszik lehetővé. Számos helyen a rendelésre szolgáló helységek mérete, száma, állapota sem megfelelő, a rendelésnek jelentős többségükben helyet adó szakrendelők maguk is helység gondokkal küzdenek, csak jelentős bérleti díj fejében lehet ma már az ország egész területén a szakmai elvárásoknak megfelelő körülményeket biztosítani. A szakmai színvonal további fejlesztése elsősorban centralizált irányítási és szervezési rendszerben lehetséges. Felmerül a regionalizálás lehetősége megfelelő személyi és tárgyi feltételek kialakításával. Ennek előnye, hogy a jelenleginél jóval magasabb szintű ellátás valósítható meg mind a sportoló specifikus sportegészségügyi ellátás, mind a lakosság prevenciós és terápiás mozgásprogramjához történő konzultatív háttér biztosítása terén. Az elmúlt évben jelentős anyagi ráfordítással az Intézet megkezdte a regionális centrumok létrehozását, de folyamatos működtetésük forráshiány miatt nem megoldható.

Az Országos Sportegészségügyi Hálózat (OSH) forgalma régiók szerinti megoszlásban (2005.) 7 regionális ki l kítá

központ

144

145 Oktatás, képzés, továbbképzés, szakképzés - a szaktudás A szakképzés fókuszában a minél modernebb nemzetközi eredmények alkalmazásának kellene állnia, kiegészítve hazai kutatási eredmények hasznosításával. • Fontos, hogy szakembergárdánk a szaktudomány terén korszerű ismeretekkel rendelkezzen, valamint, hogy a pedagógiai módszerek alkalmazásában is naprakészek legyenek. • Modern képzési és sporttudományi módszerek kidolgozására, annak megújítását illetve gyakorlati alkalmazását ösztönző rendszer támogatása (pl. pályázati kiírás). • A specifikus módszereket igénylő sporttal kapcsolatos tevékenységek szakember-képzésének fejlesztése elengedhetetlen. Például, a fogyatékkal élők minőségi versenysportja elsősorban az épek szakember-bázisára épül, ezért szükséges a speciális szakemberképzés megvalósítása. Ezért szükséges a fogyatékossági sportágspecifikussággal összefüggő sajátosságok oktatása, a klasszifikációs szakemberek hazai képzésének megvalósítása, integrálása a sportegészségügyi, sportorvosi rendszerbe. Testnevelő tanárképzés és továbbképzés megújítása A modern kor követelményeinek megfelelő ismeretanyag kialakításának támogatása. A Központi sportigazgatás pályázati úton támogasson olyan kezdeményezéseket, amely a testnevelés tantárgy megújítását segíti elő. Az ismeretanyag fejlesztésének irányai részint új, modern mozgásformák és azok tanítási módszertana, részint az elméleti ismeretanyag beépülése lenne. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő sportszakember képzés • Elsősorban a képzés tartalmi-módszertani megújítására van szükség, a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére kell helyezni a hangsúlyt. Feladatként fogalmazódik meg tehát a különböző képzési szintek tartalmának beható elemzése, az adott szint elérendő céljának és az elérendő kompetenciák figyelembevételével. E feladat kapcsán először definiálni kell a modern cél- és feladatrendszert. Ezek után pontosan meghatározható a gyakorlati és elméleti tudás mennyisége, mélysége és módszertana. Elő kell segíteni a sporttudomány eredményeinek gyorsabb megjelenését mind a képzés anyagában, mind az edzés mindennapi gyakorlatában. • Az edzőképzés területén is meg kell valósulnia a vertikálisan egymásra épülő képzési struktúrának. A szakedzői szintű tanulmányok megkezdését kötni kell az alacsonyabb szintű végzettséghez. Fontos lenne, hogy az alap- és középfokon nyert ismeretek valamilyen formában beszámíthatóak legyenek a felsőszinten folytatott tanulmányokba, lerövidítve ezzel a szakedzői szint képzési idejét. A merev oktatás- és tanulmányszervezési rendszer flexibilisebbé tehető a kreditrendszer bevezetésével, megteremtve a mobilitást, az átjárhatóságot. A vertikálisan egymásra épülő struktúra teljes körű kialakításának kérdése szorosan kapcsolódik a magyar felsőoktatás jelenlegi duális képzési rendszerének várható átalakításához, amely a „Bolognai folyamat” néven vált ismertté. • Ezen célokat elősegítendő a szakemberek tudásának frissen tartása érdekében a nemzetközi publikációk és szakirodalom könnyebb hozzáférhetőségét is támogatni kell. A sportszakemberképzés céljait szolgáló tanulmányi segédletek (tankönyvek, jegyzetek stb.) korszerűsítése is szükséges. Ezt a megújítást pályázatok útján ösztönözheti az állam. • A megújulási folyamat részeként a gyermekek és ifjúsági korúak védelmének érdekében, azok az edzőképzési programok, melyek figyelembe veszik az életkori sajátosságokat előnyben kell, hogy részesüljenek. • Szükséges egy olyan nyilvántartási rendszer, mely a végzettséggel rendelkező és a szakmában dolgozó edzők pályáját nyomon követi, nyilván tartja, hogy a tanulmányaikat befejezők közül hányan végeznek olyan tevékenységet, amely valamilyen formában kapcsolódik edzői/szakedzői szakképzettségükhöz. • A sportszakember képzés jövőjét jelentősen befolyásolják azok a folyamatok, amelyek az EUintegrációval kapcsolatosak. A „Bolognai folyamat” kidolgozásával párhuzamosan törekedni kell 145

146

•

•

•

az EU keretein belül működő fórumokban (European Network of Sport Sciences, Education and Employment – ENSSEE, European Coaching Council) való részvételre. Az ENSSEE ajánlásai alapján meg kell fontolni az 5 szintű edzőképzés hazai bevezetését. A hagyományos és a magyar sport presztízsét öregbítő sportágak edzőképzésének a fenntartása érdekében, – amely egyre kevesebb érdeklődőt vonz, – meg kell találni annak a módját, hogy ezek az érdeklődők is elvégezhessék a tanfolyamokat, ezek gazdasági megfontolásból ne maradjanak el, így biztosítva ezen sportágak fennmaradását. Újabb szakképesítésekre van szükség elsősorban a rohamosan fejlődő szabadidősport piacának (testépítés-fitnesz, aerobic, wellnes, küzdősportok, extrémsportok stb.) szakemberigényeinek kielégítéséhez. E szakképesítések felvételét biztosítani kell az Országos Képzési Jegyzékbe. A szakképzés minőségbiztosításának egységessége érdekében az iskolarendszeren kívüli képzés esetében a vizsgáztatási jog feltételeinek szigorítása szükséges.

Szakmai gyakorlaton alapuló sportszakember képzés és továbbképzés • Kiemelkedő fontosságú az edzők folyamatos képzése, tudásuk modernizálása. Ennek koordinálására az adott sportág gazdái, a szövetségek a legalkalmasabbak, különösen, ha ehhez nemzetközi szövetségtől segítséget, útmutatásokat vagy előírásokat kapnak. Az edzőképzés jövőjének alakításában egyre nagyobb szerep jut a sportági szakszövetségeknek, ezért alapvető érdek a képző intézmények és a szövetségek szoros kapcsolatának kialakítása és megerősítése. • Az elmúlt években a hazai és nemzetközi sportszövetségek érezhetően növelték befolyásukat az edzőképzésre. A szövetségekkel kialakított munkakapcsolat eredményeként el kell érnünk, hogy a hazai és nemzetközi szövetségek ún. licence kurzusai legyenek összhangban a hazai képzés fokozataival, valamint a hazai szakképzés hatályos jogi rendelkezéseivel. A különböző licencekhez kapcsolódó tanfolyamok ne alapképzésként, hanem továbbképzésként szerepeljenek. (A legtöbb hazai szövetség ezt a gyakorlatot folytatja.) • Az edzőképzésben célszerű know-how átadása, a gyakorlati képzés, melynek keretében gyakorlott, sikeres edzőktől tanulhatnak a fiatal, tehetséges edzők („Patrónusprogram”). A sportszakemberképzés terén elengedhetetlen az oktatás és a képzés átfogó megújítása: innovatív, tanulást segítő technológiák, módszerek és eszközök kifejlesztése, a hatékony tudásmegosztást lehetővé tevő képzési struktúra kidolgozása, a képzési tartalom mielőbbi korszerűsítése. Tekintettel az EU tagországok többségének gyakorlatára, valamint a hazai szakképzés és felnőttképzés fejlesztési irányaira, a sportszakemberképzés struktúráját oly módon kell korszerűsíteni, hogy szakképesítések – a modularitást is figyelembe véve – tartalmilag egymásra épüljenek. A tartalmimódszertani megújítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére. A szakemberszükséglet kielégítésében kapjon kiemelt szerepet az intézményes, jól szervezett és gyakorlat-orientált oktatás-nevelés-képzés. A tudásanyag korszerűsítésében vállaljanak kezdeményező szerepet a felsőoktatási intézmények, a képzés szakmai (sportági) felügyelete legyen a sportági szövetségek feladata és felelőssége. A szövetségek legyenek felelősei a szakemberek gyakorlati képzésének és továbbképzésének oly módon is, hogy a fiatalok szerezhessenek tapasztalatot a gyakorlott edzők mellett. A szakemberképzés korszerűsítésének részeként kezdeményezni és ösztönözni kell – az új szakképzési dokumentumokhoz igazodó – tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek kiadását. Ennek részeként – összhangban a Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájával – ki kell fejleszteni az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagokat, kezdeményezni és segíteni kell a képzésben résztvevő oktatók továbbképzését. Ösztönözni kell a korszerű tananyagok, taneszközök alkalmazásához szükséges módszerek, illetve a képzésben résztvevők igényeihez igazodó oktatási, képzési módszerek elterjesztését. Intézményesíteni és rendszeressé kell tenni a gyakorló sportszakemberek továbbképzését. A továbbképzések tartalmának meghatározásában és a résztvevők biztosításában támaszkodni kell a képző intézmények, továbbá az országos sportági (szak-) szövetségek felelős együttműködésére. 146

147 A sportszakemberképzés terén is erősíteni kell a szakképző intézményekben az intézményfenntartók ellenőrző tevékenységét. A központi sportirányítás szintjén is nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaügyi központok, illetve a szakképző, valamint a vizsgaszervező intézmények jogszabálykövető tevékenységének ellenőrzésére. A sportélet differenciálódására tekintettel a szakemberképzés terén is törekedni kell az új társadalmi igények kielégítésére. Bővíteni kell az állam által elismert szakképesítések körét. A szakképzés minőségbiztosításának egységessége érdekében az iskolarendszeren kívüli képzés esetében a vizsgáztatási és vizsgaszervezési jog feltételeinek szigorítása szükséges. A társadalmi, illetőleg a szakképzés területén bekövetkezett változásokra tekintettel időszerű a vonatkozó joganyag felülvizsgálata, illetve módosítása. Ennek során nagyobb összhangot kell teremteni a szakképesítések és az általuk betölthető munkakörök között. A szakterülettel kapcsolatos fejlesztéseket elősegítené, ha adatbázis állna rendelkezésre a bizonyítványt, illetve oklevelet szerzett szakemberekről, a kezdő szakemberek munkába állásáról, esetleg külföldi foglalkoztatásáról. Mindezek alapján indokolt a sportszakember-képzés statisztikai rendszerének kidolgozása és beépítése a Nemzeti Sportinformációs Rendszerbe. A magyar sportnak szüksége van egy erős sportoktatással foglalkozó intézményhálózatra, melynek legerősebb elemeként jöjjön létre a sportszakemberképzés és –továbbképzés, valamint a sporttudomány multidiszciplináris központja. Szükség van a TF önállóságára, és a sportoktatásihálózatban betöltött domináns szerepére, valamint az OSEI szakmai és infrastrukturális hátterére annak érdekében, hogy legyen egy kiemelkedő sporttudományos központunk, amely lehetővé teszi a regisztrált szabadidősportolók rendszeres egészségi állapotának felmérését is. A rendszer minőségbiztosítása céljából megvizsgálandók egy önkéntes sportszakember-kamara létrehozásának feltételei, amelynek feladata lenne a sportszekemberek érdekképviseletének ellátása, emellett sportszakember foglalkoztatás fejlesztési feladatokat is ellátna. Sporttudomány A sporttudomány egy rendkívül prosperáló, komoly gazdasági-üzleti érdekeket is kiszolgáló és egyben magában hordozó tudományterület, amit az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kell kiaknáznunk. Hosszú távon elengedhetetlen a sporttudományra fordított állami támogatások bővítése, ami a tudományág és a szféra prosperitását tekintve hamar megtérül. Tekintettel azonban az ország méreteire és a jelenleg erősen korlátozott pénzügyi forrásokra, a kutatások támogatására felhasználható állami forrásokat olyan tudományágakra szükséges koncentrálni, melyekben az ország nemzetközileg is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik, és amelyekben társadalmilag is szélesen alkalmazható eredményeket képes elérni. Hatékonyabb a kutatói munka, amennyiben az átfogó koncepció, sporttudományi stratégia mentén koordináltan, összehangolva és rendszerezve folyik. Szükség van tehát a szakma részéről egy Sporttudományi Stratégiára. Kiemelt szempont a hazai és nemzetközi kutatások hasznosítása: A sporttudományi kutatások gyakorlati hasznosulásának alapját a hazai kutatási eredményeknek kell adniuk. • Emellett a sporttudományban a hazai viszonyokra adaptálható nemzetközi eredmények minél tökéletesebb és innovatívabb alkalmazására kell a hangsúlyt helyezni. • A nemzetközi publikációk közérthető, gyakorlati hasznosítást szolgáló magyar nyelvű megjelenésének támogatása, valamint, a hazai tudományos kutatások nemzetközi megjelentetésének elősegítése célszerű. •

A hazai kutatások releváns minőségi fejlesztése: 147

148 •

•

•

• • •

Az állami támogatásokat olyan kutatásokra kell összpontosítani, melyeknek a lehető legszélesebb gyakorlati hasznosítási lehetősége van. Ennek érdekében, az állami támogatások odaítélésekor erre figyelemmel kell lenni, biztosítva a sport minden területét átfedő „felhasználó-barát” szakanyag létrejöttét. Célszerű az erőforrások koncentrációja az átfogó, több területet és témát összefüggéseiben feldolgozó kutatások támogatására, az elaprózott, kevés társadalmi relevanciával bíró kutatások helyett. A testnevelés, a szabadidősport és a versenysport területén alkalmazható új gyakorlati ismereteket adó kutatások ösztönzése. A széles körben hasznosítható, elsősorban az iskolai testnevelés és sportoktatás megújítását elősegítő tudományos diákköri munkák, fiatal sporttudósok támogatási feltételeinek kialakítása. A sportirányítás döntéshozó funkciójának tudományos alapon történő megerősítése érdekében, az ez irányú kutatások támogatása. A széles körben hasznosítható tudományos kutatások eszköz-ellátottságának javítása, az intézmények ellátása pályázatok útján. A társtudományok kutatásainak eredményeinek hatékonyabb hasznosítása, másrészt a kapcsolódó tudományok szakembereinek ösztönzése arra, hogy kutatási fókuszaikat kiterjesszék a sport területére is.

A fentiek alapján nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani az információáramlás elősegítésére – ennek keretében az állam kezében az alábbi eszközök válhatnának a leghatékonyabb elemekké: • Létre kell hozni a sporttudomány, és ezen belül a sportkutatás országos hálózatát, melynek központja a Magyar Testnevelési Egyetem, szellemi bázisa pedig a Magyar Sporttudományi Társaság és a vidéki sporttudományi műhelyek. • Javítani kell a magyar sporttudomány imázsát annak érdekében, hogy növelnie lehessen a támogatási bázist (különböző K+F programok stb.) • Kiemelten fontos az egészségorientáció − a mozgásgazdag életmód és a fittség, mint társadalmi érték − erősítése a sporttudomány eszközeivel. • Informatikai támogató platform létrehozása és annak csatlakoztatása egyéb „tudás társadalmát” támogató platformhoz (Nemzeti Sportinformációs Rendszer). A rendszert hozzáférhetővé kell tenni a tudomány illetve a társtudományok hazai és külföldi reprezentánsai, valamint a sportélet egyéb szereplői számára • Konferenciák szervezésének elősegítése, támogatása. Az összegyűjtött információt az oktatásban is hasznosítani kell. A tudásanyag tárolására egy modern információs központ létrehozása jelentheti a megoldást, egy olyan „Országos testnevelési és sportkönyvtár”, mely elsősorban a modern technológiára épülve képes gyorsan kiszolgálni az igényeket. Sportmenedzsment, sportmarketing A sportmenedzsment (folyamat) során a sportszervezetek meghatározzák céljaikat, az ebből fakadó feladatokat és irányítják azt a folyamatot, amellyel céljaikat elérik. A sportmarketing a sportmenedzsment egy funkcionális területe, amely elsősorban gazdasági értelemben elemez. A sportmarketing sporttermékek- és sportszolgáltatások értékesítése közvetlenül a sport fogyasztói számára. Magába foglalja azokat a tudatosan tervezett tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a sportfogyasztó igényeit és vágyait tudásmenedzment segítségével kielégíthessék. Az állam feladata a sportmarketing terén, hogy összekapcsolja a sportot és a gazdaságot, illetve ismertté tegye a sportszféra szereplői számára a gazdaság szabályait. Fel kell térképeznie, és elemeznie kell a sportfogyasztói szükségleteket, tehát fókuszában a sportfogyasztó áll. 148

149 A sport struktúráját, a társadalmi hasznosságon alapuló funkcióit ismerni kell. A sportszektor szereplőinek marketingismeretekkel, a gazdasági szféra szereplőinek pedig alapvető sportszakmai ismeretekkel kell rendelkezniük. A sportszektorban jelenleg nem természetes a marketing alkalmazása, a sportesemények fogyasztóiról való gondoskodás, elégedettségükre épülő stratégia. A működésük hatékonyságának javítása érdekében ezen változtatni szükséges, a szervezeteknek ajánlatos rendelkezni egy tudatosan felépített marketing stratégiával, marketing koncepcióval. Ennek kialakításához a sportszervezetek nagy része azonban nem rendelkezik megfelelő szakmai háttérrel, szaktudással, e téren támogatásra szorul. Állami feladat, hogy a sportszférát a sportmenedzseri gyakorlatuk kialakulásáig ismeretátadással, modern működtetési modellek elterjesztésével segítsük. A sport kapcsolatrendszerei Mai kultúránkban nem kapcsolódik össze a sport, a test rendszeres edzése, a szellemi képzéssel, a tudatos kultúrálódással, a mentális fejlesztéssel. Nincs meg a szükséges összefüggésrendszer a szabadidősport, a rekreációs sport és a tudástársadalom, az információs társadalom között. Ezeknek a területeknek a jövőben szervesen illeszkedniük kell. Az állami források katalizátor szerepe mindaddig nehezen tud érvényesülni – így megtakarítások is nehezen érhetők el – ameddig nincs megfelelő modell a szabadidő-gazdaság területén a magántőkével történő hatékony együttműködésre. Ugyanakkor a civil szervezetek sincsenek kellőképpen bekapcsolva a fontos társadalmi célok elérésébe. A külön-külön ösztönzött illetve támogatott tevékenységek sokszor párhuzamosan kis hatékonysággal folynak, így a finanszírozás sokszor mozaikszerű, elaprózódó. A kiegyensúlyozott térségi fejlesztésekhez szükséges a városok és környezetük – rurális kistérségek, integrált kistérségi programok – közötti élő kapcsolat megteremtése. A szabadidő-gazdaság erre is lehetőséget nyújt. A tárcák filozófiája és így végrehajtási gyakorlata főképpen vertikális, ágazati jellegű, az együttműködés pénzügyi technikái pedig nehézkesek és bonyolultak. A horizontális együttműködések jelenleg nem elég erősek, pedig a regionális és az integrált kistérségi együttműködések ezt fokozottan igényelnék. Nincsenek meg a szinergiákat kihasználó programok, komplex szaktudások, specifikus ugyanakkor mobilan átalakítható közösségi terek, létesítmények a szabadidő-eltöltés területén. Ezzel egyidejűleg hiány mutatkozik a turisztikai szolgáltatásokban, amelyet az aktív turizmusra, a sportturizmusra épülő komplex turisztikai termékek kialakításával lehet pótolni. A magyarországi turizmus elsősorban Budapestre valamint a Balatonra koncentrálódik. A turisztikai szempontból kevésbé frekventált régiók fejlesztési irányainak meghatározásakor a sport által kínált lehetőségeket minden esetben figyelembe kell venni. Ilyen lehetőséget jelenthet például az élményfürdőkhöz köthető strandsportok, a természetjárás, a kerékpár turizmus, a vízi turizmus, valamint a lovas turizmus fejlesztése. A nagymértékben szezonális turisztikai kínálat szabadidős sportlehetőségekkel történő kiegészítése kiszámíthatóbb gazdálkodást eredményezhet. A turizmusban dolgozók ismereteinek, kompetenciáinak fejlesztését különféle képzésekkel és továbbképzésekkel lehet biztosítani. Versenyképesség és foglakoztatottság Vizsgálatot kell folytatni és be kell mutatni azt, hogy a sport által a versenyképesség fejlesztésével a foglalkoztatottság területén milyen pozitív folyamatok indíthatók meg. Hatásvizsgálatok segítségével be kell mutatni, hogy egységnyi ráfordítás milyen módosulást eredményez a foglalkoztatottsági adatokban. Folyamatos vizsgálatokra, kontrollingra van szükség annak érdekében, hogy a sport szerepét a foglalkoztatottság növelésében alátámasszuk. Elemezni kell, 149

150 hogy a gazdaság számára a sportban befektetett forintok milyen haszonnal járnak, mennyiben járulnak hozzá Magyarország versenyképességének javításához. A multifunkcionális sportlétesítmény koncepció keretében összekapcsolhatóak a gazdaság különböző területei (turizmus, területfejlesztés), a foglalkoztatottság és a versenyképesség (kis- és középvállalkozások). A sportban a vállalkozások és különösen a foglalkoztatás szempontjából jelentős kihasználatlan erőforrások, tartalékok rejlenek. A következő ábrán jól látszik, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott kelet-közép európai államokban a sportban foglalkoztatottak aktív népességhez viszonyított aránya messze elmarad a régi tagállamokhoz képest. Főfoglalkozásúként a sportszektorban dolgozók száma és aktív népességhez viszonyított aránya az EU néhány régi és új tagállamában 70

60

50

40 ezer fő

sportban főfoglalkozású (ezer fő) aktív népességhez viszonyított arány (század százalék)

30

20

10

ág ** ya ro

rs z

ia M ag

Sz lo vá k

g* zá rs gy el o Le n

C se h

or sz á

g

g Íro rs zá

or sz ág Fi nn

D án ia

0

ország

* becsült adat ** különböző források ötvözése Forrás: Foglalkoztatási helyzetkép a sportban - MSTT-TFTI Budapest, 2006.

Ezt a megállapítást támasztja alá a következő két ábra is, ami a sportban foglalkoztatottak civil szektoron belüli megoszlását tükrözi nemzetközi illetve Magyarországi összehasonlításban. Mivel a szervezetek számát tekintve a sport az egyik legnagyobb szegmense a hazai civil szférának, a foglalkoztatottak száma viszont alacsony, egyértelmű, hogy a munkát elsősorban önkéntesek végzik. A non-profit szektorban foglalkoztatottak számának aránya tevékenységi területek szerint, nemzetközi felmérés adatai

150

151 alapján

kultúra, szabadidő, sport oktatás szociális ellátás szakmai szervezetek egyéb

Forrás: Salamon-Sokolowski-List, 2003 – Bukta Zsuzsa: Munkaerő a civil szférában, a szféra jelentősége In: Foglalkoztatási helyzetkép a sportban - MSTT-TFTI Budapest, 2006., 44. o.

A non-profit szektorban foglalkoztatottak megoszlása Magyarországon, 2003-ban, tevékenységi terület szerint

kultúra sport szabadidő, hobbi oktatás településfejlesztés, gazdaság egyéb

Forrás: KSH, 2004.

Éppen ezért hosszú távú célunk, hogy a sportszférában a foglalkoztatottság az önkéntességtől a teljes, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás irányába tolódjon el, jelentős mértékben növekedjen azoknak a tanároknak, sporttudósoknak, edzőknek, versenybíróknak, sportszakembereknek, sportvezetőknek, sportorvosoknak a száma, akik a sportban való tevékenységet élethivatásként választják, a sportszférában mint munkavállalók vesznek részt. A foglalkoztatás-bővítésben jelentős szerep hárul a sportban érdekelt, illetve a sporttal összefüggésbe hozható vállalkozásokra. 151

152 A sportvállalkozások számának és profiljának bővüléséhez az állam hatékony, vállalkozásbarát környezet kialakításával, vállalkozásfejlesztéssel, első sorban is a kis és közepes méretű vállalkozások, valamint a szabadidő-gazdaság fejlesztésével, támogatásával járulhat hozzá. Bár közvetlen munkahelyteremtő képessége viszonylag csekély, mégis idetartozik két kezdeményezés, ami hosszú távon kijelöli a sportban való foglalkoztatás növekedésének irányát. Az egyik a kistérségi humánmenedzseri rendszer bevezetése (lásd a szervezeti rendszer korszerűsítéséről szóló fejezetet), a másik pedig a regionális és kistérségi multifunkcionális szabadidőközpontokhoz kapcsolódó szabadidőszervező, illetve szabadidősport szakember-hálózat kiépítése.6 Ez utóbbi interdiszciplináris igényű tudással rendelkező, de ugyanakkor a speciális, helyi igényeknek, követelményeknek is megfelelni tudó, új típusú szakemberek (szabadidősport szakemberek, animátorok) képzését és foglalkoztatását jelentené. A szükséges humántőke a működő szabadidőszervezők, volt pedagógusok, állástalan fiatal diplomások, testnevelők, edzők körében rendelkezésre áll. Átképzésükkel, új szakemberek interdiszciplináris képzésével megnyílik az út olyan szakemberek képzése és foglalkoztatása felé, akik képesek a kistérségi központokban több humánterület érintő feladatot ellátni. A szakembergárdának a szabadidő-gazdaság feltételrendszerének lehetővé tétele, menedzsmentje kiemelkedő feladata lenne. A szabadidőszervezők és a szabadidősport szakemberei így a gyakorlatban is hasznosítható, komplex háttértudással, magas szintű, korszerű menedzselési ismeretekkel, és hatékony, gyakorlati szervezési képességekkel rendelkeznének. Nemzeti Sportinformációs Rendszer Célunk egy felhasználóbarát központi elektronikus platform – Nemzeti Sportinformációs Rendszer – létrehozása és működtetése, amely a benne foglalt adatbázissal segítséget nyújt a döntéselőkészítéshez, ellenőrzéshez, az adatszolgáltatók saját adatainak kezeléséhez, a pályáztatás központi, elektronikus kezeléséhez, továbbá számos szolgáltatást, közérdekű információt nyújt a sport területén működő társadalmi szervezetek, illetve a sport iránt érdeklődők részére. A rendszer hatékony működése érdekében át kell tekinteni az OSAP keretében megvalósuló adatgyűjtéseket, valamint az állami sportinformációs rendszer működésének tapasztalatait. Ezek, valamint a sporttársadalom igényeinek felmérését követően meg kell határozni azon adatok, szolgáltatások körét, amely az állami sportirányítás, valamint a sport civil szférájának működését segítheti. Személyes és különleges adatok kezelésének szükségessége esetén az adatkezelés kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően valósulhat meg.

6

A kettő együtt hozzávetőlegesen 350-500 új munkahelyet jelent közvetlenül.

152

153 AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER HÁRMAS CÉLJÁBÓL KIINDULVA SZÜKSÉGES AZ OUTPUTOK MEGHATÁROZÁSA: A sportirányítás stratégiai tervezéséhez, döntéshozatalához, a költségvetési tervezéséhez, végrehajtásához valamint ellenőrzéséhez.

Az adatszolgáltatók és adatkezelő szervek részére, saját és hatáskörükbe tartozók adatainak kezelése a döntéseik tervezéséhez, meghozatalához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez, illetve megjelenítéséhez. Korlátozott hozzáféréssel.

1. Központi költségvetés felhasználása, állami források kifizetése, megoszlása, 2.Sportszféra szereplőinek nyilvántartása (szervezetek száma, formája, tevékenysége, területi megoszlása, sportolóikra vonatkozó adatok…) 3. Sportszféra szereplőinek gazdálkodási adatai, 4.Létesítmények nyilvántartása, megoszlása, kihasználtsága, üzemeltetése

1. Adatszolgáltatók saját adatainak kezelése, folyamatos karbantartása,

Egy nyilvános (Internetes) információs adatbázis, közhasznú és közérdekű információkkal. 1.Keresőrendszer: szervezetre, sportolási lehetőségekre, programokra vonatkozó információk, (megjelenési felület biztosítása a szervezetek részére) 2.Szaktanácsadás, általános információk,

2.Jogosult adatkezelő szervek (önkormányzatok, regionális sporttanácsok, szövetségek…) hozzáférése döntéshozatali céllal a hatáskörükbe tartozók adataihoz,

3.Tudományos adatbázis, könyvtár,

Output adatok – újra strukturált, differenciált felhasználásra

A D A T T Á R H Á Z STATISZTIKAI STATISZTIKAI ADATBÁZIS ADATBÁZIS időszakonként időszakonként adatszolgáltatás adatszolgáltatás

EGYEDI EGYEDI NYILVÁNTARTÓ NYILVÁNTARTÓ RENDSZER RENDSZER folyamatos folyamatosfrissítés frissítés(alapadatok) (alapadatok)

Input adatok – heterogén rendszerekből NSH NSH gazdálkodási gazdálkodási rendszer rendszer

Olimpiai Olimpiai Központok Központok

SIR SIR (NSSZ) (NSSZ)

NUPI NUPI Hydra Hydra

NSH SIR NSHGazdálk. Gazdálk. Olimpiai központok SIR Olimpiai központok Regisztrációs információs információs Regisztrációs adatszolgáltatás adatszolgáltatás rendszer kártya rendszer kártya Központi költségvetés, gazdálkodási feladatok, adatszolgáltatások ellátása

Gazdasági kihasználtsági adatai

Sportoló egyének szakemberek, egyesületek - nyilvántartás,

Ö n á l l ó a n

Diákolimpia Diákolimpia Pályázatkezelő SPORTORVOSI Pályázatkezelő működtető SPORTORVOSI működtető rendszer RENDSZER RENDSZER rendszer rendszere rendszere

Nyilvántartási Nyilvántartási és ésinformációs információs rendszer rendszer Utánpótlás-nevelési rendszerben résztvevők (csapatok, edzők, sportolók)

PÁLYÁZATPÁLYÁZATKEZELŐ KEZELŐ Pályázatok és pályázók

m ű k ö d ő

DIÁKOLIMPIA DIÁKOLIMPIA Diákigazolvány Diákigazolvány Diákolimpia rendszere, résztvevők nyilvántartása, versenyrendszer követése

Sportorvosi Sportorvosi igazolások igazolások kezelése kezelése Sportorvosi rendszerben résztvevők (csapatok, edzők, sportolók)

m o d u l o k

SzakemSzakemberek berektudása tudása Könyvtár, Könyvtár, szakemberek, szakemberek, képzőintézm.ek képzőintézm.ek

TÁVOLI TÁVOLI ADATRÖGZÍTÉSSEL ADATRÖGZÍTÉSSEL KITÖLTENDŐ KITÖLTENDŐ ADATLAPOK ADATLAPOK

Adatlap Adatlap11 SportSportszövetségek szövetségek

Adatlap Adatlap22 SportSportszervezetek szervezetek

T á v o l i

Adatlap Adatlap33

Adatlap Adatlap44

ISK, ISK,DSE DSE

LétesítményLétesítménytulajdonosok, tulajdonosok, működtetők működtetők

Adatlap Adatlap55 ÖnkorÖnkormányzatok mányzatok

Adatlap Adatlap66 Köztestületek, Köztestületek, KözalapítváKözalapítványok nyok

a d a t r ö g z í t é s

Szakkönyvtár, Tudásbázis, szaktanácsadás, - közérdekű inf., - szakmai inf.,

T á rhely

Sportkommunikációs stratégia A Nemzeti Sportstratégia végrehajtásának eredményessége nagy mértékben azon múlik, hogy mennyire sikerül a programba bekapcsolni, az együttműködésbe bevonni, a végrehajtásban érdekeltté tenni a sport területén érintett szakembereket, szervezeteket, intézményeket, valamint a lakosságot. Ebben kiemelt szerepe van a tervezett lépések kommunikációjának, az üzenetek eljuttatásának az érdekeltek felé. A hosszútávú gondolkodás tehát megköveteli a kommunikációs stratégia kialakítását is. A konkrét kommunikációs stratégia megvalósítási technikájának kiválasztása mellett fontos meghatározni a sport stratégiai üzenetének tartalmát! Ezek az üzenetek a teljesség igénye nélkül: - A rendszeres testedzés a legkiválóbb primer prevenciós eszköz az egészségmegőrzés, egészségmegtartás szempontjából. - A sportot etikai tartalma, lehetőségei alkalmassá teszik a nevelési folyamat legkarakteresebb eszközeként történő megjelenésre. A sport a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze. Kiváló sportolóink egyben minta- és példaképek is, rá kell irányítani a legkiválóbb személyiségre a társadalom figyelmét. Ők igazi példaképekké válhatnak. - A sport közösségi kohéziója rendkívül erős. A sportközösség alkalmas a hétköznapi élet, az életminőség döntő átformálására. - Az egész életen át tartó testedzés és tanulás, kultúrálódás az igazi ideánk, ezt tartjuk a harmonikus személyiség kifejlődése szempontjából a legfontosabbnak. - A stratégia „Sportoló Nemzet” ideájában gondolkodik, amibe szervesen beletartozik a „Sportnemzet” rangunk megőrzése, értékeink védelme. Az ország egészségi állapotának jelenlegi helyzete gyökeres változást követel a rendszeres testmozgás motivációs és attitűd rendszerében, valamint gyakorlatának kialakításában. - A sport a kultúra szerves része. A sportolási tevékenység nem szakadhat el a humán területektől, szervesen kapcsolódnia kell például az oktatási, kultúrálódási folyamatokhoz. 153

154 -

A sport minden egyes területére be kell kapcsolni a tudástársadalom és informatikai társadalom vívmányait, a sporttudomány eredményeit, a sportegészségügy vizsgálatait és vívmányait, a sport menedzselésének ismereteit. A sport alkalmas eszköz a szabadidőgazdaság, szabadidősportgazdaság, sportgazdaság folyamatainak ösztönzésére. Csak a tiszta eszközökkel elért sportsiker az igazi érték! A sportsiker elérése – mint cél – nem szentesítheti bármilyen eszköz alkalmazását.

Ezen értékek közvetítése, állandó feladatunk. Stratégiai partnereink (testnevelők, edzők, óvónők, gyógytornászok, pedagógusok, sporthoz kapcsolódó média szakemberek) véleményének direkt kommunikációra épülő formálásával, üzeneteink hatásának találkoznia kell a média felületén elindított akcióink hatásával! Áttörés szükséges a szemléletben, akcióink háttereként a jövőben egységes gondolati hátteret alakítunk ki. A kommunikációs stratégia két fő részből kell, hogy álljon, amelyet két fő feladat határoz meg. a.) A Nemzeti Sportstratégia gondolatainak, szemléletváltó üzeneteinek, gyakorlati lépésjavaslatainak eljuttatása a célcsoportokhoz. b.) A Nemzeti Sportstratégia megvalósulását elősegítő önálló kommunikációs projektek, kampányok létrehozása. A kommunikáció során elsősorban a fiatalokat, a családokat és a pedagógusokat megcélzó gyakorlati ötleteket kell megfogalmazni olyan módon, hogy a kreatív kampányok gondolatiságával, szellemiségével széles társadalmi elvárásokat, igényeket fogalmazzunk meg, elősegítve, öngerjesztő folyamattá váltva ezzel a több szintű társadalmi kommunikációt. Lényeges, hogy a kommunikáció az egész országot behálózza, ezért a regionális sporttanácsok, a megyei sportigazgatók és a kistérségi megbízottak is szerepet kell, hogy kapjanak az életmódváltás, szemléletváltás információs munkájában. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőségi akciók jelenleg ágazati alapon szerveződnek. Szükség van a különböző ágazati törekvések szintetizálására, a köztük lévő szinergia megtalálására. Ezért a sport egyértelmű célja és törekvése, hogy az esélyegyenlőségi és területi különbségeket csökkenteni szándékozó akciókat a hatékonyság növelése érdekében integrálja a saját területein. Az utánpótlás rendszerünkben kiemelten fontos szerepet játszik a Héraklész program (Bajnokprogram, Csillagprogram). A program az esélyegyenlőség megteremtését is támogató modell, mindemellett azonban fontos lenne a tehetségek sporttudományos alapokon nyugvó kiválasztása, a tehetséggondozás tudatosabbá és pontosabbá tétele. A fent említett célt is kívánja szolgálni a közeljövőben létrehozandó Nemzeti Sportinformációs Rendszer, valamint az utánpótlás műhelyek fejlesztése. A jövőben a tehetségek kiválasztási folyamata, a kiválasztás átfogó metodikai pontosítása kell, hogy kiemelkedő feladattá váljon. A sportági szövetségekkel együttműködve ki kell alakítani • a tehetséggondozás alapvető formáit, módozatait (ösztöndíj rendszer, kollégiumi elhelyezés), • a sportágakat lefedő szakmai kontrolling rendszert, • valamint a tehetségek szociális helyzetének, mobilitási lehetőségeinek vizsgálati rendszerét. 154

155 Ebben a munkában nagy segítséget jelenthet kiváló szakembereink meglévő tapasztalata és pedagógiai érzéke. Az állami sportirányításnak teherbíró képessége arányában támogatnia kell az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket. Ugyanakkor a támogatással párhuzamosan keresni kell azokat az új utakat is, amelyek lehetőséget teremtenek a magántőke bevonására, úgy, hogy a helyi igényeket figyelembe veszik, azaz figyelnek a lokálpatrióta törekvésekre. HAZAI RENDEZÉSŰ VILÁGVERSENYEK, ESEMÉNYEK A jelentős nagyságrendű fejlesztések és széleskörű, aktív állami részvételt igénylő, nagy társadalmi-gazdasági hatásokkal bíró ún. mega-rendezvények – az olimpia és paralimpia, labdarúgó EB, Forma 1 – és nagy társadalmi jelentőségű események támogatása nem csupán sportpolitikai, hanem összkormányzati, társadalmi döntést igényel. A sportpolitika döntési kompetenciája lényegesen kisebb költségvetésű rendezvények – a Világkupa (VK), az Európabajnokság (EB), valamint a világbajnokság (VB) – körében érhető tetten. A kiemelt hazai rendezésű világesemények (EB, VB, VK) támogatási gyakorlatában a korábbi évek tapasztalatai alapján még inkább szükségessé vált az ezen események támogatásához meghatározott szabályozás és szempontrendszer betartása és betartatása.. A sport számára a leghatékonyabb döntés megkönnyítése érdekében már rögzítésre került – a jövőben ennek pontos betartása szükséges – hogy: ƒ ha valamely esemény megrendezéséhez garanciavállalás, illetve a Kormány döntését igénylő létesítményfejlesztés, beruházás, eszközbeszerzés szükséges, a regisztrációs kérelem csak a Kormány pozitív döntését követően vehető nyilvántartásba; ƒ tervezett módon a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály világ-és Európabajnoksága, valamint a felnőtt Világ Kupa esemény támogatható; ƒ Világ Kupának az adott sportág versenynaptárában Világ Kupaként meghatározott versenyt tekintjük. Ezzel összefüggésben a Világ Kupa megrendezéséhez legfeljebb 2 évente nyújtható támogatás. Hazai rendezésű kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása 2003 - 2006 millió Ft 500 450

311

407

392

436

400 350 300 250 200 150 100 50 0 2003

2004

2005

2006

Forrás: NSH adatbázis

A támogatások megítélésének elsősorban nem a sportágak gazdasági helyzetének javítását, hanem a tudatos, a sportágak adottságainak is megfelelő fejlesztését kell szolgálnia, ösztönöznie. Rá kell 155

156 irányítani a szövetségek figyelmét arra, hogy milyen ágazatközi lehetőségek rejlenek a hazai rendezésű világesemények megrendezésében. Minden támogatást igyekezni kell megfeleltetni a magyar társadalmi és gazdasági körülményeknek és igényeknek, hiszen csak a források megfelelő koncentráció révén lehet hatékony és megfelelő eredményeket elérni. Törekedni kell arra, hogy sport kapcsolatrendszere fejlődjön és pótlólagos források bevonására alkalmassá váljon. A versenyszervezés és a turizmus között szinergikus kapcsolat van. Ezért törekedni kell arra, hogy mindkettő igényeinek megfelelő program, verseny, sportesemény támogatása valósuljon meg. (Ugyanakkor a turizmus szempontjából kevésbé jelentős, azonban hagyományosan sikeres magyar sportágak világeseményeinek támogatását is szükséges biztosítani.) Bizonyított tény, hogy egy sikeres versenyszervezés a legjobb turizmusfejlesztés. A sikeres verseny azon túl, hogy területfejlesztési, gazdaságélénkítési érdekeket is szolgál, az ország imázsának emeléshez is nagyban hozzájárul. A kölcsönös figyelem a kapcsolatok építése törvényszerűnek kell lennie. Fentiek figyelembe vétele lehetővé teszi egyrészt az egyre nagyobb számban megrendezésre kerülő és támogatást igénylő események még differenciáltabb és koncentráltabb kiválasztását, valamint a rendelkezésre álló állami támogatások hatékonyabb felhasználását. A jövőben tehát az állami, önkormányzati és sportág specifikus érdekeket és szempontokat figyelembe véve és mérlegelve szükséges felmérni és meghatározni az egyes események megrendezéséhez kötelezően előírt és nagy értékű beruházások, fejlesztések központi költségvetést terhelő nagyságát, és a több éven áthúzódó támogatásának mértékét. El kell érni, hogy a rendezvénytámogatásnak a sportra, a gazdaságra, a régióra, a településre nézve fejlesztő hatása legyen. Ennek érdekében célszerű az események megrendezésének gazdasági, társadalmi, sportszakmai feltételeinek alakulását folyamatosan nyomon követni, illetve a fejlesztések tervezésekor az esetleges rendezési lehetőségek vonzatait szem előtt tartani. A hazai rendezésű világversenyek és események állami támogatása mögött a tudatos koncepció megjelenésével a versenyrendezés pozitív hatással lesz mind a társadalom számára, mind az adott sportág fejlődésére. A jelentős nagyságrendű fejlesztéseket és széleskörű, aktív állami részvételt igénylő ún. megarendezvények (mint például az Olimpia, a labdarúgó EB) támogatása nem csupán sportpolitikai, hanem összkormányzati, társadalmi döntést igényel, így a Nemzeti Sportstratégia részletesen nem foglalkozik ezekkel a rendezvényekkel. Azonban célszerűnek tartjuk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük ezen események megrendezésének gazdasági, társadalmi, sportszakmai feltételeinek alakulását. Az ilyen nagyszabású rendezvények szervezése munkahelyteremtés, a fiatalok, önkéntesek bevonása és a társadalmi szférák (pl. kulturális események bevonása) együttműködése miatt fontosak. A hazai rendezésű világversenyek állami támogatása mögött tudatos koncepció kell megjelenjen. A támogatott világversenyek rendezésének tekintetében alapelvként kell lefektetni, hogy olyan sportágak rendezvényei kapjanak elsősorban állami támogatást, amely sportágak a kiemelt jelentőségű versenysportágak közé tartoznak, biztosítva lesz a létesítmények utóhasznosítása, illetve a rendezés kiemelkedően pozitív hatással lesz mind a társadalom számára, mind az adott sportág fejlődésére. Biztosítva kell legyen a létesítmények utóhasznosítása, a megfelelő nézőszám a versenyeken, és a rendezvény pozitív motivációt adna az utánpótlás-nevelésben résztvevőknek. A fenti kritériumoknak megfelelő rendezvény várhatóan jobban megfelelne a gazdaságossági feltételeknek is. A sportstratégia ezzel összhangban elsősorban a meglévő infrastruktúrára támaszkodó eseményekkel kell, hogy foglalkozzon, melyekhez szükséges lefektetni a megtérülés alapú támogatási elveket. • Ezen koncepció mellett szükséges az erőforrások hatékonyabb koncentrációja, mely a gyakorlatban kevesebb, jobban szelektált, azonban erősebben támogatott, átütőbb eseményeket jelentene. 156

157 •

A jobb szelekcióhoz hozzá tartozik az események gazdasági megtérülésének követelménye össztársadalmi szinten, melybe beletartozik a hatékony és pozitív ország-marketing és gazdaságra gyakorolt hatás, valamint a rendezés egyik eredményeként megvalósuló sportfejlesztések haszna.

157

158

FORRÁSJEGYZÉK A futball eladása a közönségnek, Dénes Ferenc, Marketing & Menedzsment (1998/3), ’A sport jót tesz Németországnak’, A Német Sportszövetség válaszai a jelenkor társadalmi kihívásaira (2003). A magyar sport nemzetközi versenyképessége, GYISM, (2004). A sport az állami és a civil szféra kapcsolatában a mai Magyarországon, Bukta Zsuzsanna, Magyar Sporttudományi Szemle, (2001). A sportegyesületi szerkezet átalakulásának jellemzői napjainkban érvényesülő gazdasági és társadalmi változások következményeként, Lang Elemér, Magyar Sporttudományi Szemle Különszám (2000). A sporttudomány helyzete és fejlesztésének stratégiai feladatai, Dr. Mónus András, Magyar Sporttudományi Társaság, (2004). A sportrekreáció fejlesztését célzó elképzelések, Dr. Ábrahám Attila, (2004). Amszterdami Szerződés, Az Európai Unió állásfoglalása a sportról, (1997). Az Ifjúsági és Sportminisztérium stratégiai koncepciói, ISM – SHÁT, (2000). Az önkormányzatok és a sport Sport és társadalom tanulmánykötet, Bukta Zsuzsanna, szerk.: Földesiné Szabó Gyöngyi, Gáldi Andrea, Magyar Sporttudományos Társaság, (2003). Az utánpótlás-nevelés társadalmi környezete, Bánáti Ferenc, INEX Stúdió, (2002). Béren kívül – ami jár, az jár, Figyelőnet, (2004. január.9.) Családszerkezet és fogyasztási struktúra, Hoffmann Istvánné; Család és társadalom, Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központ, (2000). Economic Impact of Sport, Hong Kong Sports Institute, Research Department, (2003). Eurobarometer survey on sport in Europe, European Commission, (2004). Európai Unió és a sport: Uniós csatlakozás a sportban, Nádori László, Bátonyi Viola, Dialóg Campus, (2003). Excercise for Helth and Money, Hong Kong Sports Institute, Research Department, (2001). Fehér Könyv, Helyzetkép a magyar sportról, dr. Frenkl Róbert – Gallov Rezső, (2002). Game Plan: a strategy for delivering Government's sport and physical activity objectives, the Strategy Unit, UK Prime Minister's Office, (2002). Idősek közösségeinek mozgáskultúrája, Némethné Jankovics Györgyi, Szenior 2003 Kft ügyvezető igazgató. Ifjúság 2000. Tanulmányok I, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László (2002). Iskolás gyermekek egészségmagatartása, Országos Gyermekegészségügi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Szerk.: Aszmann Anna, (2003). Iskolás korú fiatalok sporttal kapcsolatos attitűdjei, Mobilitás – Ifjúságkutató Iroda, (2004). Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, GYISM, (2002), Különböző életkörülmények között élő 9–14 éves fiúk testi felépítése, testösszetétele és motorikus teljesítménye, Tatár András, PhD értekezés, (2004). Magyar Sporttudományi Szemle, Kutatási beszámoló 2000–2002, Magyar Sporttudományi Társaság, (2004). Módszer és gyakorlat – A nonprofit statisztika 10 éve, Központi Statisztikai Hivatal kiadvány, Budapest, (2003) Nemzeti Sportstratégia, Irányelvek, dr. Frenkl Róbert – Gallov Rezső, (2002). Nonprofit szervezetek Magyarországon, KSH kiadványok, (1993–2001). Önkormányzatok főbb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon-kataszter adatai, Belügyminisztérium, (2000). Összehasonlító elemzések, ’Az utánpótlásnevelés társadalmi környezete’ és az ’Iskolai labdarúgás helyzete’, Bánáti Ferenc, INEX Stúdió, (2004). 158

159 Sport és a magyar társadalom, Laki László, „Helyzetben” Tanulmánykötet, A Nemzeti Sportstratégia elé, Bp. (1998). Sport és társadalom tanulmánykötet. Szerk.: Földesiné dr. Szabó Gyöngyi, Gál Andrea, Magyar Sporttudományi Társaság, (2003). Sport in the Member States, European Commission, (1992). Sportfinanszírozás Európában – Kitekintés, GYISM - EINF, (2004). Sportkutatás 2004, GfK Hungária Piackutató Intézet, (2004). Sportolási szokások Magyarországon 2003-ban, Szonda Ipsos, (2003). Sport + üzlet = sportüzlet?, András Krisztina, Tudásalapú társadalom, tudásteremtés tudástranszfer, értékrendváltás, IV. Nemzetközi (Jubileumi) Konferencia, I. kötet, Szegények a gazdagok is, Helyzetkép a magyar sport gazdasági állapotáról, Nagy József, (2002). Szektor születik II., Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról, Salamon Anheier, szerk.: Sebestény István, Civitalis Egyesület, Budapest, (1999). Tájékoztató az Ifjúsági és Sportbizottság részére az iskolai testnevelés, diáksport, valamint a sportszakember-képzés, továbbképzés és a sporttudomány-kutatás helyzetéről, GYISM, OM, (2002). Televíziós sportműsorok nézettségi elemzése, Urbán Ágnes, AGB Hungary adatbázis, (2000). Testnevelő tanárok a népegészségügyi program sikeréért – tájékoztató, Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, (2003). The Health Benefits of Sport, Hong Kong Sports Institute, Research Department, (2001). The LTAD Model, Faster Higher stronger, Istvan Balyi, (2002). Two players – One Goal, Sport int he European Union, Meyer & Meyer Sport, (2003).

159