2007. JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS

HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

2007. JÚNIUS – JÚLIUS – AUGUSZTUS

1

József Attila: Nem, nem, soha! Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre, És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:

Nem engedjük soha! soha Árpád honát(1922 első fele)

„Mely a hazáért élt, a hű kebel, Földjét termékenyítve hamvad el; És szelleme a sír körül marad, Tettekre intvén az utódokat.” Eötvös József: Mohács

„A nemzet…hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja”

Hősök napja 2007. A hősök napjáról először az 1917. évi „a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről” szóló VIII. törvénycikk rendelkezett először mely a következőket tartalmazta: „1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. 2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” Az első világháború elvesztése, a kommün leverése, majd a trianoni trauma után a Bethlen István nevével fémjelezett konszolidációs időszakban megjelent az 1924. évi „az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről” szóló XIV. törvénycikk, mely a következő rendelkezést tartalmazta: „1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a "Hősök emlékünnepét" - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli. 1925ben Horthy Miklós kormányzó által jóváhagyott törvény rendelkezett a ,,Hősök Emlékünnepe” néven egy új, Március 15-ével és Augusztus 20-ával egyenértékű nemzeti ünnepről, az 1925. évi XIV. törvénycikkben. Az 1917-es törvényt kibővítve, az új törvényre hivatkozó, 1925. május 1-jén megjelent honvédelmi miniszteri rendelet május utolsó vasárnapját nemzeti ünnepé nyilvánította. Ettől kezdve rendszeresen megemlékeztek a Hősök Napján a hazáért elesettekről. A második világháború hősi halottai és katonai áldozatainak emlékének megőrzését a belügyminiszter 1942. április 17-én, valamint a honvédelmi miniszter április 25-én kiadott rendelete szolgálta. Ebben elrendelték a nevek bevésését az első világháborús emlékművekbe. 1945. május 27-én még volt megemlékezés a Hősök napjáról, de már kisebb keretek között, s akkor már nem volt nemzetiünnep. Hosszú idő telt el azóta, és csak a politikai rendszerváltás után vették elő újra a régi hagyományt, a Magyar Hősökről való megemlékezést.

A sok tízezer hősi halált halt magyar honfitársunkért mondjál egy imát, bárhol élsz a nagyvilágban!

EMLÉKEZZÜNK JÚNIUS-JÚLIUS AUGUSZTUS ÁBRAHÁM JÓZSEF 1958. 06. 11. ANGYAL JÓZSEFNÉ 1959. 06. 21. GÁBOR PÉTER 1958. 06. 17. GIMES MIKLÓS 1958. 06 16. GÖNCZI FERENC 1957. 06. 26. GYÖNGYÖSI MIKLÓS 1957. 06. 26. KONDORI IMRE 1958. 06. 25. KÓSA FERENC 1958. 06. 25. KOVÁCS FERENC 1957. 06. 26. MALÉTER PÁL 1958. 06. 16. NAGY ANDRÁS 1958. 06. 11. NAGY IMRE 1958. 06. 16. TÓTH ILONA 1957. 06. 28. ÚJVÁRI JÓZSEF 1958. 06. 25. BALÁZS GÉZA 1957. 07. 20. CSEHI KÁROLY 1959. 07. 30. GÉMES JÓZSEF 1959. 07. 30. HAJNAL SÁNDOR 1959. 07. 21. KOKICS BÉLA 1957. 07. 20. KOSZTERNA GYULA 1959. 07. 30. KÖRÖSI SÁNDOR 1959. 07. 07. KUTI ISTVÁN 1959. 07. 07. MENYHÁRT GYULA 1959. 07. 02. MÉSZÁROS ISTVÁN 1959. 07. 08. MOLNÁR KÁROLY 1958. 07. 05. NAGY ZOLTÁN 1957. 07. 20. RAJKI MÁRTON DR. 1959.07. 30. SIKÓ DEZSŐ 1957. 07. 20. SOLYLYÓI NAGY SÁNDOR 1959. 07. 30. SZÁSZ ZOLTÁN 1957. 07. 20. TÓTH LÁSZLÓ 1957. 07. 20. CZÉDLI ISTVÁN 1958. 08. 09. ERDÉSZ JÓZSEF 1957. 08. 15. HARAZIN JÁNOS 1957. 08. 31. HÁMORI ISTVÁN 1961. 08. 26. KOMJÁTI JÓZSEF 1958. 08. 09. KORSÓS JÓZSEF 1959. 08. 05. KÓSA PÁL 1959. 08. 05. KOVÁCS LAJOS 1961. 08. 26. LASSÚ ISTVÁN 1957. 08. 03. MAKÓ-KLÉGER LÁSZLÓ DR. 1959. 08. 25. NICKELSBURG LÁSZLÓ 1961. 08. 26. RIZMAJER JÓZSEF 1957. 08. 31. SIPOS ZSIGMOND 1957. 08. 15. STEINER LAJOS JÓZSEF 1958. 08. 05.

IN MEMORIAM: PILINYI PÉTER 2005. március 8-án 62 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt, Pilinyi Péter nyomdász, grafikus, lapszerkesztő, hírlapíró, helytörténész, az 56-os Szövetség VIII. kerületi szervezetének tagja. Pilinyi Péter 1942. május 23-án született Budapest VIII. született. Apai ágon felmenői a Fővárosi Vízműveknél dolgoztak, édesanyja -Schuller Gizella- háztartásbeli volt. Gyermekéveit a Mester utcában töltötte, majd később Budára költöztek családi házba. Középiskolás éveit a József Attila Gimnáziumban kezdte, érettségi vizsgát a Budai Nagy Antal Gimnáziumban tett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc során részt vett a Móricz Zsigmond körtéri harcokban. Miután 1963-ban a Tolnai Lajos utcai Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézetben szerzett kéziszedő (nyomdász) szakmunkás bizonyítványt, 1964-től mintegy 10 éven át a Zrínyi Nyomda monó üzemrészében, mint kéziszedő, laptördelő dolgozott. „Igényes szerző volt, úgy a tipográfiára, a helyesírásra, mint a tördelésre, az esztétikumra, a képek minőségére…” emlékezik Rusznák János egykori munkatárs. Közben 1968/1970-ben az Iparművészeti Főiskola tanfolyamán grafikai ismeretket szerzett, majd hét éven át Basilides Sándor festőművész tanítványa volt, időközben pedig a Gutenberg Művelődési Otthon hároméves kurzusán mesterszedői bizonyítványt szerzett. 1971-1979 között a Szabványügyi Hivatal nyomdájának gyártás-előkészítője. 1976-ban családjával a Práter utca 58-ba költözött. 1979-1986 között az Auróra utcai egykori VOLÁN-Pack Nyomda egyik alapítójaként nyomdavezető-helyettesként dolgozott. 1986- tól a Temetkezési Intézet Fiumei úti nyomdájának vezetője, majd az ezt követő három évben az Fővárosi Nyomdaipari Vállalat lovag utcai bélyegzőüzem vezetője. Hogy hogyan lett Pilinyi Péter helytörténész erről a következő vallomását olvashatjuk: amikor a 80-as években, a Kerepesi temetőben a Temetkezési Intézet nyomdáját vezettem „Egy ugrásnyira a nyomdától a sírok tövében gondoltam át a napi munka megszervezését. …a távolabbi parcellák felé tekintve azon gondolkodtam, „vesztemre”, hogy ebben a temetőben nyugszanak a XIX. Század nagyjai …Elhatároztam, hogy számomra addig nagyrészt ismeretlen hírességek életútját felkutatom, felidézem alakjukat. Ettől az időtől kezdve …bújtam a könyvtárakat. Az első életrajzi sorozatom a „Közmű” és a „Kisújság” című lapokban jelent meg. Közben, mint nyomdai szakember a „Typographia”-ba a nyomdászok lapjába is beküldtem a XIX. század nyomdászúttörőinek működéséről írt cikkeimet. Nyomdatörténeti könyvek írására „vetemedtem”, a nyomdászok írója lettem. Cikkeimet időnként illusztrációimmal is színessé tettem.” Tehette mindezt, azért mert nyomdai reklámgrafikát is tanult, és évekig ebből a munkából élt. Rajzolt címereket, emblémákat, mesefigurákat, gyógyszertárak zacskóinak a grafikáit. Grafikusként egy József körúti üzletben is dolgozott. „Mivel Józsefvárosban…születtem,…a családommal, a kerület történetével kezdtem el foglalkozni. Az első cikkem 1990-ben a „Józsefváros” újságban jelent meg.” A rendszerváltást követően belépett az Igazolt Magyar Szabadságharc Világszövetségbe (IMSZVSZ), melynek budapesti alapító-, elnökségi tagja, sajtófőnöke, volt. 1992-ben 56-os tevékenysége elismeréseként 1956-os emlékérmet, az IMSZVSZ-től pedig a „Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztje” kitüntetést kapta. 1995. május 30-val az 56-os Szövetség tagja, a 441.-es sorszámú tagkönyv birtokosa. 1990-től, 2005-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen jelenik meg helytörténeti írása a „Józsefváros” című újságban. Kiállításai a Józsefvárosi Helytörténeti alkotóműhelyben és a Józsefvárosi Galériában voltak láthatók. Megírta Józsefváros hitóráját, mely „Józsefváros története” címmel mintegy öt kötetben jelent meg és az utolsó kötet az 1928-1948-ig terjedő időszakot mutatta be az érdeklődök számára. Előadásokat tartott, helytörténeti sétákat rendezett. 2003. március 23-án, József napján a Józsefvárosi Önkormányzat Pilinyi Péternek, Józsefváros érdekében végzett munkásságáért a „Józsefvárosért” kitüntetést adományozta. 2005. március 22-én, Józsefváros „szülöttét” és szerelmesét hozzátartozói, munkatársai, barátai és tisztelői kísérték utolsó útjára a Fiumei úti Nemzeti sírkert 21-es parcellájában található nyughelyére. Nevét az Önkormányzatban márványtábla őrzi. 2007. május 23-án születésének 65. évfordulóján az 56-os Szövetség VIII. kerületi szervezete helyezte el a kegyelet virágait Pilinyi Péter barátunk és bajtársunk síremlékén.

Emlékét kegyelettel őrizzük!

Máté András

IN MEMORIAM

Máté Ferenc (1935-2007)

ÚJPESTEN, ÚJPESTIEKKEL TÖRTÉNT A forradalom hullámai 1956. október 23-án Újpestet is elérték. Az utcákon sétáló emberek, izgatottan tárgyalták a pesti eseményeket. 24- ledöntötték a szovjet hősi emlékművet, a zsarnokság jelképét. A röplapokat szóró egyetemista Polcz Bélát a rendőrség előtt, az épületből lelőtték. A szobor helyén felravatalozott diák testét nemzetiszínű lobogóval és virágokkal borították. Délután Kósa Pál asztalos mester javaslatára megalakult a tanácsházán az újpesti Forradalmi Bizottság. Elnöke dr. Rajki Márton, tagjai Kósa Pál, Gerényi Gyula, Kiss Imre és Koszterna Gyula. A FB. Rövidesen új tagokkal bővült, hogy a megnövekedett közigazgatási, közellátási, és rendfenntartói feladatokat zökkenőmentesen végezhessék. Ahogyan a feladatok növekedtek, a bizottság újabb tagokkal bővült. 25-én, a rendőrség előtt fegyveres összetűzésre került sor, de a rend rövidesen helyre állt. 27-én az újpesti pártbizottság a BM-től fegyveres segítséget kért a forradalmárok ellen. Rendőrruhába bújtatott ÁVH és partizán különítmény érkezett. Nagy Imrének a forradalmat támogató beszéde után, a különítmény elhagyta Újpestet. Ezután a Forradalmi Bizottság megszervezte Újpest békés életét. A Forradalmi Bizottság szervezettségének köszönhetően, a kerület normális élet-feltételeit biztosította. Az ügyész szerint: „Olyan szervezeti formát vettek fel és olyan funkciókat végeztek, hogy Újpest államot képezett az államon belül…” Saját politikával, közigazgatással, fegyveres erővel rendelkezett. Megszervezték a kerület élelmiszer és gyógyszerellátását, biztosították a dolgozók fizetését. A középületek és az utcák biztonságát a rendőrség és a nemzetőrség közösen felügyelte. A gyűlölt hatalmi jelképek helyébe a középületekre nemzetiszínű lobogót tettek. A Forradalmi Bizottság bel-és külföldi politikai erőkkel is kapcsolatot teremtett. Tárgyaltak az Írószövetséggel, az egyetemisták képviselőivel, a parlamentben lévő vezetőkkel, köztük Nagy Imrével. Az „Újpesti Nyomda” lefoglalásával lehetőség nyílt tájékoztatókat, sztrájkra és fegyveres ellenállásra felszólító röplapok készítésére, melyeket Újpesten, Palotán és a XIII. kerületben, szórtak szét. Többnyelvű, a valóságos helyzetről informáló röplapokat pedig a környező országokban terjesztették. Az üzemi dolgozók érdekeit az országban elsőként, az Egyesült Izzóban megalakult Munkástanács képviselte. Példájuk nyomán az egész országban, sorra alakultak a munkástanácsok. Október 30-án, a FB. határozatot hozott, hogy a fogva tartott Mindszenthy bíborost Felsőpetényi fogságából ki kell szabadítani. Fegyveres csapat indult a bíborosért. Az időközben kiszabadított bíborost az újpestiek várbeli rezidenciájára kísérték, és nyolc napon keresztül őrséget adtak mellette. A kerületben újra szerveződtek a betiltott pártok: Magyar Függetlenségi Párt, Keresztény Demokrata Párt, stb. November 1-én arra a hírre, hogy az Országos Börtönben kivégzik a politikai foglyokat, az újpestiek tankkal és fegyveresen indultak kiszabadításukra. A X. kerületi fegyveres csoporttal együtt, sikerrel jártak. Ezen a napon, a budapesti harcokban és a sorban állások közben elhunyt újpestieket katonai pompával temették el a Megyeri Temetőben. A szovjet támadások hírére a bizottság felkészült Újpest védelmére. Nagy mennyiségű fegyvert, lőszert, technikai felszerelést szereztek a Nemzetőrség számára. A harcok elkerülésének céljából küldöttséget menesztett a szovjet parancsnokhoz azzal a kéréssel, hogy Újpestet kerüljék el, mert itt rend, béke nyugalom van. HIÁBA! A szovjetek a kerületbe, négy ponton nyomultak tankjaikkal, állig felfegyverkezve; de a védők ugyanitt, tankokkal, felfegyverkezve várták őket. Megkezdődött az elkeseredett küzdelem a túlerőben lévőkkel. Az események hatására a folyamőrség teljes létszámával és fegyverzetével a forradalmárok mellé állt. Győzött a túlerő, és a modernebb technika. Az újpesti harcok november 10-én fejeződtek be. A harcok során 47-en haltak meg, és kb. 300 sebesültet ápoltak a kórházakban. A Forradalmi Bizottság próbálta menteni eredményeit, és együttműködést ajánlott az illegalitásból visszatért tanácsi vezetőknek. November 12-én az egyeztető tárgyaláson mindkét fél megjelent, de megegyezésre nem került sor. A megbeszélés ideje alatt négy szovjet páncélautó vette körül az épületet, miközben a környéket fegyveresek zárták le. A jelenlévő bizottsági tagokat megkötözve, a hátsó kijáraton át vitték a páncélautókba. Ismeretlen helyre szállították őket. Eleinte szovjet tisztek vezették a kihallgatásukat. A megtorlás nem maradt el. „Kósa Pál és 33 társa” perében, 102 tárgyalási nap után, 1959. március 15-én, (vasárnapi napon, NEMZETI ÜNNEPÜNKÖN) hirdették ki a példátlan ítéleteket. Másodfokon: 1959. július 28-án 7 halálos, 7 életfogytiglani és 189 év börtönnel sulytották a forradalmárokat, mellékbüntetésként pedig teljes vagyonelkobzásra. A kivégzéseket 1959. július 30 - szeptember 24-e

között hajtották végre. Az újpestiek emelt fővel, hazájukat éltetve mentek a bitófa alá. Családjuk nem temethette el őket. Az Új Köztemető 301-es parcella jeltelen sírjaiba, (arccal lefelé, orosz büntető szokás szerint) dobálták őket. Ha kicsi volt a koporsó, akkor eltörték a kezüket, hogy beleférjenek. Sírjaikat családtagjaik nem látogathatták, nem ápolhatták. Éveken keresztül március 15-én vagy október 23-a környékén, a jeltelen sírokon lovak patái táncoltak. A HÉT KIVÉGZETT MÁRTÍRRÓL

DR. RAJKI MÁRTON, 58 éves ügyvéd, a Forradalmi bizottság első elnöke nős, egy felnőtt fia van. Azt akarta elérni, hogy a valódi keresztény gondolat is jelenjen meg a kerületben és az országban. A Keresztény Demokrata Párt újra szervezésén fáradozott. Új rendet akart, melyet így fogalmazott meg: „A bukottnak látszó kommunista rendszer helyett egy új rendet kell kialakítani, és a Forradalmi Bizottságnak a feladata nem a kommunista rend fenntartása volt.”

KÓSA PÁL 38 éves asztalos mester, a Forradalmi bizottság

későbbi elnöke, nős, két kiskorú lánya van. Kezdeményezte a Forradalmi Bizottság megalakítását; fegyveres polgári őrség megszervezését, Mindszenthy bíboros kiszabadítását. Szervezte és biztosította a kerület biztonságos, békés életét. Magyarés idegen nyelvű röplapok szerkesztését, nyomtatását rendelte el. A többi kerülettel és külfölddel a kapcsolattartást. Fegyveres harcra buzdított, és megszervezte a védekezést a szovjet csapatok ellen. Segédkezet a hatalmas mennyiségű fegyverek megszerzésében. Nem kért kegyelmet.

CSEHI KÁROLY: nős, egy kiskorú gyermeke van. Nemzetőrként 20-25 fős csoporttal

rész vett a pesti harcokban. Újpesten, a gépkocsi osztály helyettes vezetőjeként gyógyszerek, Vöröskeresztes szállítmányok, élelmiszer és fegyverek beszerzését biztosította, Részt vett a fegyveres harcokban.

GÁBOR LÁSZLÓ: 29 éves, nőtlen tisztviselő. Katonai szervezetekkel, ifjúsági csoportokkal, az Írószövetséggel szervezte és tartotta a kapcsolatot. A politikai foglyok kiszabadításának és a szovjetek elleni fegyveres ellenállás szervezése volt a feladata. Egyik parancsnoka volt a Könyves Kálmán gimnáziumban állomásozó harci egységeknek.

GÉMES JÓZSEF: 50 éves vegyipari munkás, nős, egy kiskorú gyermeke van. Röp-

iratokon bíztatta az embereket a szovjetek elleni harcra. A fegyveres csoportokat ellenőrizte. Az újjászerveződött Függetlenségi Párt alelnöke volt. A vádiratban ezt írják: „..Újpesten is megalakultak a különböző pártocskák…”az forradalom leverése után, a Munkástanácsokban is kiállt a rabságban sínylő újpestiek szabadon bocsátása mellett.

Koszterna Gyula: 26 éves lakatos nős, egy kiskorú gyermeke van Jelen volt a Rádió ost-

románál, Újpesten nyomozó parancsnok volt; fegyverrel is harcolt a szovjetek ellen.

S. Nagy Sándor: 57 éves volt huszár alezredes, 1945 után bőrválogató munkás, feleségét és két kiskorú gyermekét hagyta árván. Szakszerűen megszervezte, kiképezte a védekezésre jelentkező újpestieket, és később vezette a fegyveres védekezést a szovjet csapatok ellen. A vádirat szerint: „Parancsnoksága alatt legalább 800 főnyi fegyveres csapat volt.”

A MAGYAR IGAZSÁG KÚTJA A Daily Mail című angol lap főszerkesztőjének, Lord Viscount Rothermerenek, a trianoni béke igazságtalanságáról írott cikke 1927. június 20-án jelent meg a lapjában. Rákosi Jenő, aki 1925-től a Pesti Hírlap főmunkatársa volt, a lap hasábjain élére állt a Lord Rothermere által hirdetett magyar revíziós törekvéseknek, személyesen is találkoztak, együtt tervezgették az elcsatolt területek visszaszerzésének lehetőségeit. A hálás székesfőváros hatósága aranytollal kedveskedett a lordnak, Rákos Jenő pedig kezdeményezte, hogy egy emlékművet emeljenek a magyar ügy felkarolójának. A nyolcvanhat éves Rákosi Jenő 1928. február 8-án hirtelen elhunyt. Elképzelését követve a Népnevelő Filmipari Rt. határozott egy emlékmű elkészítéséről, és a főváros egyik terén való felállításáról. Megbízták 1928-ban Szentgyörgyi István (18811938) szobrászt, aki 1911-1938 között a Százados úti művésztelepen élt és alkotott, hogy készítse el a Magyar Igazság Kútját. A szoborcsoporthoz a művész két medencét tervezett, de a részvénytársaság csak egy medence felállításáról döntött. A kőfaragómunkát haraszti mészkőből a Seenger Béla Rt. végezte, a szobrokat Krausz Ferenc bronzból öntötte ki. Az emlékmű medence feletti talpazatán Justitia, az igazság istennője bal kezével magasra emeli a pártatlanságot jelképező mérleget, jobb kezével kardra támaszkodik. A jobb karjával reá támaszkodó, esdőn rátekintő nőalak, az igazságot kérő magára hagyott magyar nemzetet szimbolizálja. A szobor talpazatába Lord Rothermere domborműportréját illesztették. A kút medencéjének karimájára a következő szöveget vésték: „E kutat a hálás magyarok emelték Nagy-Britannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928” A medence hátsó részén a kulturális élet akkori reprezentánsainak, az emeltetőknek a nevei olvashatók: Bayer Elemér, Jungfer József (műlakatos, iparművész, kormányfőtanácsos 1880-1934), Kertész János, Kertész Róbert, Kunz Ödön, Majovszky Pál (művészeti író, a Magyar Művészet szerkesztője, művelődéspolitikus 1871-1935), Morvai Zsigmond, Nagy Árpád (művelődéspolitikus, közoktatási államtitkár 1875-1932), Pogány Frigyes, Róth Miksa (üvegfestőművész, üvegmozaik készítő 1865-1944), Szájbély Gyula „Omniája”. A főváros 1929. március 18-én tartott ülésén a székesfővárosi Képzőművészeti Bizottság úgy döntött, hogy az emlékművel a Wenckheim-palota előtt, a Baross utca és Reviczky utca találkozása előtti kis névtelen terecskén állítatja fel. A szoboravatási ünnepélyt 1929. június 8-án a közélet számos kiválóságának jelenlétében ünnepélyes keretek között rendezték meg. Az avatóbeszédet Pogány Frigyes országgyűlési képviselő mondta. Azt követően a főváros képviseletében Liber Endre tanácsnok jelképesen átvette a főváros egyik közterének új díszét, a beszéd elhangzása után a kút vize megindult. A Budai Dalárda hazafias énekeinek elhangzása után a magyar társadalom nevében Ekhardt Tibor mondott beszédet, majd Morvay Zsigmond képviselő Rothermere sürgönyét olvasta fel. A Himnusz eléneklése után a lordot éljenezve zárták az ünnepséget. A kutat folyamatosan nem vízvezetéki víz táplálta, hanem ugyanazt a vizet szivattyú segítségével az építmény alatti aknában elhelyezett villanymotor hajtotta fel. Ez volt Budapest első motoros kútja. A legnagyobb szárazság idején is ontotta a vizet. 1945 után a szobor kezéből a mérlegserpenyők eltűntek, a lord arcmását leverték, a kút peremköriratát levakolták, irredenta jellege megszűnt, díszkútnak nevezték. Egyesek javasolták az emlékmű elbontását, helyén a „Danadiák kútját” szerették volna felállítani. A névtelen terecske 1948-ban a Szabó Ervin tér nevet kapta. Teszársz Károly önkörmányzati képviselő kiharcolta, hogy a Justitia kezéből hiányzó mérlegserpenyőket 2000-ben visszahelyezzék. A Magyar Igazság Kútját 2002 őszére a fővárosi Önkormányzat felújítatta.

Pilinyi Péter

Nagy Gáspár Öröknyár: elmúltam 9 éves a sír NIncs sehol a sír a test

a gyilkosok se I T T NIncs sehol

a test a csont

se O T T a gyilkosok NIncs sehol

a csont (p. s.) egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat néven nevezNI (1983) Ez a cím szerves része a vers testének, határozott temporális funkciója van, Nagy Imre kivégzésének időpontját is jelöli. A költő ugyanis 1949. május 4-én született, a vers címe tehát 1958 nyarát jelenti. Nagy Imrét 1958. június 16-án végezték ki. A gyermek Nagy Gáspár ekkor látta, hogy édesapja és nagybátyja megsiratta a kivégzett miniszterelnököt és társait. Olyan élménye volt ez neki, mely valóban örökre megőrizte benne azt a nyári napot. Nagy Imre monogramja a „korrumpálhatatlan haragot hordozta” a versben. …a főnévi igenév csupa nagybetűvel írt „-NI” végződése „tipográfiai rím”-ként felelget a vers lépcsőzetesen tördelt fő részében szintén háromszor megismételt „Nincs sehol” keményhangúan kopogós, abszolút tagadására. Nagy Imre kivégzett miniszterelnöknek a betűjele egyszerre volt sugallatos, mint egy titok, és felhívó erejű, mint egy jelszó.1 Nagy Gáspár munkásságát a magyarság sorskérdései iránti érzékenység és a felelős emberi létezés igénye határozta meg. Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni - költői szerepvállalásának vezérlő elveihez mindvégig hűséges maradt" - fogalmazott az MTI-hez eljuttatott nekrológban a Magyar Katolikus Rádió, amelynek kulturális szerkesztőségét 2004 óta a költő vezette. A katolikus médium vezetői kiemelték: Nagy Gáspár példamutató személyes bátorsággal akkor vállalta 1956 eszmei örökségét, amikor a bűnösök megnevezése tilalmas beszédnek minősült. Nagy Gáspár 1949. május 4-én, Bérbaltaváron született. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán végzett népművelés-könyvtár szakon, majd esztétikát tanult. Versei 1968-ban jelentek meg először. Pályája kezdetén népművelő és könyvtáros, majd a Móra Kiadó szerkesztője volt, 1989-ben a Hitel szerkesztője lett. Az Írószövetségben 1981-től választmányi tagként, 1989-től elnökségi tagként tevékenykedett. 1989-90-ben az MDF választmányi tagja volt. A leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta. A fiú naplójából című, 1956-ot idéző verse volt az oka a Tiszatáj 1986-os betiltásának. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazon verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből. Nagy Gáspárt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Nagy Gáspár hosszan tartó súlyos, de méltósággal viselt betegség után 57 éves korában 2007. január 3-án hunyt el. Életművét egyebek mellett a Koronatűz, a Földi pörök, a Múlik a jövőnk, a Szabadrabok és a Közelebb az életemhez című kötet őrzi.

……………………………………………………………… 1 Görömbei András: két rendszerváltó vers. Tanulmány

Felkelés Poznanban 51 évvel ezelőtt 1 9 5 6 . J Ú N I U S 2 8 -án Poznanban, ebben a jelentős lengyel iparvárosban, kitört véres felkelés 53 halottat és több mint 300 sebesültet követelt. E napon bérkövetelésekkel kapcsolatos tárgyalások után a Sztálin Mozdonygyár tüntető tömege a belvárosba vonult, a felvonulókhoz pedig más gyárak munkásai is csatlakoztak. Egyre „KENYERET KÖVETELÜNK” HIRDETI A POZNANI MUNKÁSOK TRANSZPARENSE

elkeseredettebb lett a hangulat. A tüntetők útközben rendőröket fegyvereztek le, néhány csoport behatolt a rendőrség főparancsnokságára, ahonnan fegyvereket, gránátokat vittek magukkal. Elfoglalták az államügyészség épületét, megostromolták a börtönöket, és minden politikai foglyot kiszabadítottak. A tüntetőket csak akkor támadták meg, amikor azok a biztonsági rendőrség központjához közeledtek, ahol Wieslaw Kuznicki lengyel diákot egy rendőr az épület agyonlőtte. Ennek

A FIAT GYÁR EL TT EGY VÉRFOLTOS ZÁSZLÓT EMELNEK A MAGASBA A TÜNTET K

következtében utcai harc alakult ki Poznanban. A lengyel katonaság repülőgépeket és tankokat vetett be a felkelőkkel szemben, a munkások pedig

zsákmányolt tankokkal védekeztek, de az éjszaka folyamán a kormányerők megtörték az ellenállást. A Poznanban éppen akkor megrendezett Nemzetközi Ipari Vásár rövid megszakítás után ismét megnyithatta kapuit. A kormány és a kommunista párt képviselőiből bizottságot hoztak létre Edward Gierek vezetetésével a véres felkelés okainak vizsgálatára. Körülbelül hatszáz tüntetőt tartoztattak le. A lengyel vezetés ellenforradalominak, minősítette a helyzetük megjavítását követelő munkások megmozdulását. Először derült ki a „béketáborban”, hogy a desztalinizáció olyan lehetőségeket is megteremtett, A POZNANI FELKELÉS ÉRDEMKERESZTJE

amelyek révén a régóta felgyülemlett keserűség megnyilatkozhat, s ami a kommunista pártok uralmát komolyan veszélyeztetheti. Máté András

80 éve született Monor két mártírja Kóté Sörös József "Holi" (1927-1959) 1927. július 17-én született Monoron, kilencgyermekes roma családban. Édesapja zenész volt, édesanyja napszámos munkát vállalt. Négy elemit végzett, majd alkalmi munkásként dolgozott. Később Kiskunfélegyházán a Bányászati Berendezések Gyárában lett szegecselő. Katonaévei (1948-51) alatt négy hónapot katonai börtönben ült szolgálati vétség miatt. 1952-ben belépett az MDP-be. Monoron lakott. 1953-ban kiváltotta a bádogos és lakatos iparengedélyt, és "drótos" vándoriparosként 1000 Ft-os jövedelemmel tartotta el feleségét (1951-ben nősült) és két gyermekét. 1954-ben orgazdaság vádjával 200 Ft-os pénzbüntetésre ítélték. A bírósági ítélet szerint 1956. október 23-án Monoron nyomban csatlakozott a kirobbant "ellenforradalmi tüntetésekhez". Ő maga úgy mondta el: a helyi pártszervezethez fordult tanácsért. Néhány nappal később rakodómunkásként segített a Budapestre irányuló élelmiszerszállításokban. Gyermekkori barátjával, a mindössze hét nappal fiatalabb Tóth Józseffel szinte mindvégig együtt tevékenykedett. Üllői úti rokonait akarta meglátogatni, így került október 30-án igazoltatás után a Vajdahunyad utcai felkelőkhöz, akikkel hamarosan a Köztársaság térre vonult. A forrásokból nem derül ki, hogy volt-e szerepe a pártház ostromában és az azt követő lincselésben. A november 4i szovjet bevonulást követően részt vett a harcokban, 5-e estéig. Eközben könnyebb sérülést szenvedett. Decemberben monori barátaival Ausztriába emigrált. Két hónapig a vonatokon muzsikált és kéregetett. 1957 márciusában a kormány - be nem tartott - amnesztiarendelete miatt hazajött. 1957. július 18-án letartóztatták, ekkor a felesége a harmadik gyermekkel volt várandós. "Azért kapcsolódtam be a fegyveres [...] csoportba, mert egyet értettem a követelésekkel" - vallotta vizsgálata idején. A "Wittner Mária és társai" per III. rendű vádlottjaként elsőfokon a Tutsek -, másodfokon a Borbélytanács egyaránt halálra ítélte, és a kegyelmi tanács egyik tagja sem tett kísérletet megmentésére. 1959. február 26-án végrehajtották az ítéletet.

Tóth József (1927-1959) Monoron született 1927. július 24-én, házasságon kívül. Édesanyja alkalmi munkás volt. Miután kijárta a nyolc elemit, a Kertimag Termelő Vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként, később a FÜSZÉRT kocsikísérője lett, és ezt az állását megtartotta letartóztatásáig. 1950-ben megnősült, házasságából két gyermek született. Monoron lakott. 1956. október 30-án élelmiszerrakománnyal érkezett Budapestre, és Kóté Sörös József barátjával (akivel lényegében mindvégig együtt tevékenykedett) egy igazoltatás kapcsán a Vajdahunyad utcai felkelőkhöz csatlakozott. A csoporttal kivonult a Köztársaság térre, de a forrásokból nem derül ki, hogy volt-e szerepe az ostromban, illetőleg a lincselésben. A november 4-i szovjet bevonulást követően részt vett a fegyveres ellenállásban, ő lett a csoport golyószórósa, egyszer a légnyomástól összeesett. A harccal 5-e este hagyott fel. Ezen az estén a Conti utcában egy felkelőbázison véletlenül elsütötte a fegyverét, a lövedék azonban szerencsére csak horzsolást okozott a parancsnok lábujján. Viszontagságos hazatérése után felvette a munkát a FÜSZÉRTnél. 1957. július 18-án letartóztatták. A "Wittner Mária és társai" per IV. rendű vádlottjaként került a bíróság elé. Az egyik tárgyalási napon rendkívüli tettet hajtott végre. "... Nem fogadták el tanúit, akik bizonyították volna, hogy ő még Monoron volt [...] 30-án, tehát a Köztársaság téri csata idején [...] bepörgött hirtelen és mondta, hogy nem igazságos a népbíróság. Erre a Tutsek, hogy meri maga a népbíróságot rágalmazni [...]. Tóth felkeveredett pillanatok alatt a bírói pulpitus tetejére, aztán szétvágott köztük, a Tutsek kapott két monoklit, az ülnöknek is odavágott, annak eleredt az orra vére [...] fegyőrök [...] odarohantak, birkózás minden, kiterítették Tóthtot [...] kéz-láb bilincsbe rakták, és akkor Tutsek elrendelte, hogy kiüríteni az egész ügyészségi folyosót" - mondta Wittner Mária egy interjúban. A történetet levéltári forrás is alátámasztja. Első és másodfokon egyaránt halálra ítélték, és ezt a döntést a kegyelmi tanács egyöntetűen jóváhagyta. 1959. február 26-án kivégezték.

M. A

„Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el…” Babits Mihály

In memoriam: Szigethy Attila (1912-1957) „1957. augusztus 12-én öngyilkos lett Szigethy Attila, az 1956-os forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyei vezetője, a forradalom legjelentősebb vidéki szervének, a Dunántúli Nemzeti Tanácsnak az elnöke. Kiugrott egy második emeleti folyosóablakból és szörnyethalt. Halálával egy olyan nép-nemzeti elkötelezettségű politikus életpályája ért véget, aki számára nem pusztán szólam volt Illyés Gyula örökérvényű gondolata „Magyar az, aki vállalja.” Szigethy Attila vállalta, tettekkel bizonyította magyarságát. Barátai, munkatársai, ismerősei szerint egyenes jellemű, józan, bölcs ember volt, akire mindig lehetett számítani. Felelősnek érezte magát minden embertársáért. Amikor pedig eljött 1956 októbere, a magyar történelem nagy pillanata, vállalta a történelem által ráosztott szerepet. Nem véletlenül írta róla Litván György történész, hogy: „Szigethy Attila a forradalom vidéki vezetői közül az egyetlen igazán kiemelkedő, karizmatikus figura!” 2

S z i g e t h y A t t i l a Kapuváron született 1912. március 10én. A polgári iskola elvégzése után jegyző Kapuvárott lett, először a járásbíróságon, majd 1939-től a Körzeti Ipartestületnél. 1937-ben megnősült, két gyereke született. A 30-as évek derekán csatlakozott a népi mozgalomhoz, részt vett az 1943-as szárszói konferencián. A német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után több üldözöttnek nyújtott menedéket, ő bújtatta mások mellett Dobi Istvánt is. 1945-től a Parasztpártot képviselve több helyi intézményben töltött be vezető szerepet. 1947-ben országgyűlési képviselővé választották, mandátumát 1957-ig megőrizte, noha a kommunista pártba nem lépett be. 1950-től 1954-ig a Győr-Sopron megyei tanács elnökhelyettese, 1954 őszétől a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei alelnöke volt. Mint Nagy Imre reformjainak lelkes hívét elmozdították a megyei tanács éléről. Erdei Ferenc közbenjárására nevezték ki a Kistölgyfai Állami Gazdaság igazgatójának. 1955-ben szerzett diplomát a Soproni Erdészeti Akadémián. 1956. október 26-án érkezett Győrbe, ahol az ekkor megalakuló ideiglenes nemzeti tanács elnöke lett. Értesülve a mosonmagyaróvári sortűzről Földes Gábort és Tihanyi Árpádot küldte a városba a további vérontás megakadályozása érdekében. Kezdettől a forradalom konszolidációjáért, a békés megoldásokért küzdött. 28-án ultimátumot intézett Nagy Imréhez, követelve az ÁVH feloszlatását, a többpárti választások kiírását és a tárgyalások megindítását a szovjet csapatok kivonásáról. Október 30-án a vagongyári munkások és a honvédség mozgósításával szerelte le Somogyvári Lajos puccskísérletét. Este megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács, amely másnap megtartott első ülésén őt választotta elnökévé. Küldöttségük Budapesten tárgyalásokat folytatott Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal. Ezek nyomán november 2-án felszólították a győri üzemeket a munka felvételére. November 4-e után néhány napig bujkált, majd visszatért Győrbe, ahol igyekezett megakadályozni a forradalom vezetőinek letartóztatását. A forradalom leverése után Kádárék kormánymegbízottként vagy miniszterként kívánták megnyerni maguknak – eredménytelenül. 1957 februárjában a Hazafias Népfront delegációjával még Bulgáriába utazott, majd május 3-án letartóztatták, és 9-én megfosztották képviselői mandátumától. A Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya indított ellene eljárást. Mielőtt ügyének bírósági tárgyalására sor kerülhetett volna, öngyilkosságot követett el. 2

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében. Forráskötet. GyőrMoson-Sopron Megye Győri Levéltára kiadványa. Győr. 2006. Szalai Attila: Szigethy Attila élete és munkássága. 17. oldal.

In memoriam Kecskési Tollas Tibor (1920-1997) „Költő, a Nemzetőr főszerkesztője, az emigráció fennmaradását és a magyarság megmaradását szolgáló kovász-ember, gyújtó hatású szónok, eredményes szervező”. (Idézet Medvigy Endrétől) 1920. december 21-én született a Borsod megyei Nagybarcán. Ősei között szerepel Kossuth-katona. Katonai iskolákban tanult (Soproni Honvéd Reáliskola, Ludovika Akadémia). 1941-ben hadnaggyá avatták. A II. világháborúban, és utána még két évig honvédtisztként szolgált. 1945 tavaszán mindkét kezére megsebesült. 1947-ben koholt vádak alapján letartóztatták, a népbíróság elítélte, 9 évig a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai bányamunkatáborban raboskodott. 1956 júliusában szabadult, az 1956-os forradalomban a budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt. 1956. december 1-jén egykori rabtársaival (Füveskert-csoport) megalapította az egyik legnagyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a N e m z e t ő r t , melynek negyven éven át főszerkesztője volt. Azok közé az alighanem kisebbségben lévő szerencsések közé tartozik, akik még megélték a szovjet csapatok kivonulását, és ideiglenesen vagy véglegesen hazajöhettek az emigrációból. 1997. július 19-én halt meg Münchenben, a nagybarcai temetőben nyugszik. Költészete mellett – olyan, a forradalom jelképévé vált és sokat idézett verseket írt, mint a Bebádogoznak minden ablakot – irodalomszervezői tevékenysége is jelentős. Utóbbi minőségében két legfőbb műve a Füveskertantológia, melyet rabtársaival együtt verseikből állítottak össze, illetve a Nemzetőr fenntartása. Szerkesztésében jelent meg továbbá két további "forradalmi" antológia: Gloria victis 1948-49, Gloria victis 1956. Első önálló verseskötete 1959-ben jelent meg (Csak ennyi fény maradt). További kötetei: Járdaszigeten (1967), Eszterlánc (1969), Irgalmas fák (1975), Évgyűrűk (1979), Forgószélben (1983), Varázskör (1988), Hazafelé (1991). Kitüntetései: Az Árpád Akadémia Aranyérme 1963-ban és 1988-ban, József Attila-díj (Cleveland) 1988-ban, A MÚOSZ örökös tagja (1997-ben), Posztumusz Magyar Örökség-díj 1998-ban. A szülőház emlékházzá alakítását 2000. tavaszán kezdték meg. A korábban postahivatalként működő épület teljes felújításra szorult. Az átépítéshez szükséges összeget nagyrészt Tollas Tibor özvegye és családja, valamint Nagybarca község lakossága, önkormányzata, Tollas Tibor külföldön és Magyarországon élő barátai, tisztelői adományozták. A szülőház felújítása sikerrel járt, az Emlékház Tollas Tibor Emlékszobájának átadására 2000. október 20-án került sor. A felújítás további adományokból 2001. tavaszán folytatódott és őszre átadásra kerültek az épület további helyiségei is: a Dr. Almási Balogh Pál orvos életét bemutató emlékszoba, a Kecskési Tollas Tibor Könyvtár és a helytörténeti szoba, Falumúzeum. Azóta az Emlékház a mai formájában a nagybarcaiak rendelkezésére áll, és rendeltetésének megfelelően működik. Gyakran megfordulnak itt külföldi látogatók is. Cím: Nagybarca, 3641. Aradi út 2. telefon/fax: 36-48-712-226, 36-48-500-224. Üzemeltető: Csikász Gáborné tanító. Máté András

TToollllaass TTiibboorr:: B Beebbááddooggoozznnaakk m miinnddeenn aabbllaakkoott Az életből csak ennyi fény maradt, Csillagos ég, tenyérnyi napsugár. Ezt vártuk nap-nap, homályos falak Üregéből esténként-délután. S elvették ezt is, a tenyérnyi napot. Bebádogoztak minden ablakot.

Túl Barcelona kertjein szitálva, Egy barna asszony meleg hangja búg, És alkonyatba pendül a gitárja. Hol táncolóktól tarka még az út; S fülünkbe folynak az ólmos napok… Bebádogoznak minden ablakot.

Tágult szemekkel kék tengerét látom Nápolynak, s fénylő partjai felett Még vár a Vezúv, pipál és a tájon Barnára lesült boldog emberek. Látjátok? Éjben élünk, mint vakok, Bebádogoztak minden ablakot.

Tapintanánk a bársonyos egekbe, Ujjunk hegyéből kiserken a vér. Mint koporsóba, be vagyunk szegezve, Csak daróc szúr, vagy poloska, ha ér. Simogatnánk a sugaras napotBebádogoztak minden ablakot.

Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba, A szánk kapkodja be a levegőt, Mint partra vetett halak kopoltyúja, Tátogunk némán-s, érzed, nincs erőd Szívni az étel s ürülék szagot: Bebádogoztak minden ablakot.

Londonban bál van, sima termén siklik A sok selyembe öltözött leány. Puha hajuknak hamvassága izzik, Lágy bútoroknak tükrös hajnalán. Nyugat táncol - tán végképp eladott? S bebádogoztak minden ablakot.

Az Alpeseknek fenyves illatából Míg csokrot küld a hűs nyugati szél És lelket öblít fenn a tiszta távol S mosolygó hegyek hószaga kísér, Itt tegnap társam tüdőbajt kapott, Bebádogoztak minden ablakot.

Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja, Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait Az alvadt bűznek, hol minden falatra Émelygő gyomrod felfordulna itt. De lenyeljük e végső falatot: Bebádogoztak minden ablakot.

Csendet hasít a sétahajó kürtje. A falon sikló leánykacagás, Nem visszhangzik már zengőn fülünkbe. S az ezer sípú nyár nem orgonáz. Süket a cellánk, minden hang halott, Bebádogoznak minden ablakot.

Az éhség marta testünket telt álom Lakatja jól – és ínyenc ételek Ízét kínálja Párizs – szinte látom, Hogy kúszik el a neonfény felett A Néma rém -s nem lesz több hajnalod… Bebádogoznak minden ablakot.

A rádiók csak üvöltsék rekedten A szabadságot s az ember jogát. Itt érzi csak befalazott testem, A milliókkal Moszkva ostorát. S Váctól Pekingig zúgják a rabok: -Ha nem vigyáztok, az egész világon Bebádogoznak minden ablakot!

Szent István király, Magyarország fővédőszentje

969 körül Esztergomban született. Szent Adalbert keresztelte meg. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Országalapító királynak tartjuk, mert megalkotta a törvényeket, rendezte a magyarság életét, megszervezte az egyházi életet, szerzeteseket hívott az országba. Példás családi életet élve a magyar családok eszményképe. Az Intelmek megírásával fiát, Imrét készítette elő az uralkodásra, azonban egy szerencsétlen vadászat alkalmával elhunyt. A nehéz helyzetben sem esett kétségbe, hanem halála előtt országát a Boldogságos Szűznek, a magyarok Nagyasszonyának ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérváron temették el. Ünnepét szentté avatásának napján tartjuk, amely 1083-ban történt. Ezen a napon az ünnepi Szent Jobb-körmenettel is emlékezik az országalapító szent királyra a magyar egyház.

ORSZÁGOS ELNÖKSÉGI HATÁROZAT 2007. JÚLIUS 10-i ÜLÉS AZ ELNÖKSÉG TUDOMÁSUL VESZI FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ELNÖK BESZÁMOLÓJÁT A SZÖVETSÉG IRODAHELYIÉSGEIBE VALÓ EGYENLŐRE ISMERETLEN TETTES VAGY TETTESEK ÁLTAL ELKÖVETETT BETÖRÉSRŐL, ÉS KÁROKOZÁSRÓL, MELYNEK ÉRTÉKE BESZERZÉSI ÁRON KÖZEL EGYMILLIÓ FORINT. AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG FELKÉRI DR. FARKAS LÁSZLÓ ALELNÖKÖT, HOGY A 2006. NOVEBER 27-I HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN TEGYE MEG A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKET. TISZTELETTEL, DE HATÁROZOTTAN KÉRJE FEL DR. BOROSS PÉTER VOLZ MINISZTERELNÖK URAT, A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTMÁNY ELNÖKÉT, HOGY TEGYE MEG A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKET A SZÖVETSÉG TAGJAI KÖZÜL ÚJ KURÁTOR MEGBÍZÁSÁRA. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG JUHÁSZ LEVENTÉVEL KAPCSOLATOS LEVELÉVEL KAPCSOLABAN FELKÉRI DR. FARKAS LÁSZLÓ ALELNÖKÖT, HOGY HATÁROZOTTAN KÖZÖLJE AZ ELNÖKSÉG AZON ÁLLÁSFOGLALÁSÁT, MISZERINT JUHÁSZ LEVENTE ÜGYÉT VÉGLEGESEN LEZÁRTNAK TEKINTI. ILYEN MAGATARTÁSÚ EMBEREKET NEM KÍVÁN A SZÖVETSGÉ SORAIBAN MEGTARTANI. DR. MIKLÓSI LÁSZLÓ ÜGYÉT LEZÁRTNAK TEKINTI. HA AZ ÉV VÉGÉIG NEM JELENTKEZIK AZ ILLETÉKES TERÜLETI SZERVEZETNÉL, ÚGY ÖNMAGÁT ZÁRJA KI A TAGOK SORÁBÓL. FELKÉRI DR. GAUG KÁROLYT, AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉT A KORÁBBI HATÁROZAT ISMÉTELT ELKÜLDÉSÉRE. BALOGH GYULA ÜGYÉBEN HOZOTT KORÁBBI HATÁROZATOT VISSZAVONJA, TEKINTETTEL ARRA, HOGY NEVEZETT SZÓBELI ÍGÉRETE ELLENÉRE, MIND A MAI NAPIG NEM ADTA LE AZ ÚJ VÁLASZTÁS OKMÁNYAIT. AZ INTERNETTEL KAPCSOLATBAN NEM TELJESÍTETTE HATÁROZOTT KÉRÉSÜNKET, TOVÁBBRA IS VALÓTLAN SZÖVEGET KÖZÖL, SZÖVETSÉGI TAGHOZ NEM MÉLTÓ, GYALÁZKODÓ ÍRÁSOKAT AD KÖZRE. SINKOVICS GYULÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYÉBEN HOZOTT KORÁBBI HATÁROZATOT ÉRVÉNYESNEK TEKINTI. INTERNETEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGE MIATT, ANNAK MEGSZÜNTETETÉSE ÉRDEKÉBEN, AZ ETIKAI BIZOTTSÁGOT ÚJ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRA KÉRI FEL. FAZEKAS JÁNOS ELNÖK ÉS DR. GAUG KÁROLY ETIKAI BIZOTTSÁGI ELNÖK TÁJÉKOZTATÓJÁT A NÉVTELEN GYALÁZKODÓ LEVÉL KAPCSÁN, TUDOMÁSUL VESZI. FAZEKAS JÁNOS ÉS STYOP FERENCNÉ BUDAPESTI ELNÖK BESZÁMOLÓJÁT A 2007. JÚNIUS 16-I ÜNNEPSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN JÓVÁHAGYÓLAG TUDOMÁSUL VESZI AZZAL A MEGJEGYZÉSSEL, HOGY SZÖVETSÉGÜNK TAGJAI NEM A HATALMON LÉVŐK EMLÉKMŰVÉNÉL, HANEM AZ 1956-OS HŐSÖK EMLKMŰVÉNÉL HELYEZTÉK EL A KEGYELET VIRÁGAIT. AMÍG ÉLÜNK, EZ SZENT KÖTELESSÉGÜNK, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY ÉPPEN MELYIK PÁRT KÉPVISELŐI VEZETIK AZ ORSZÁGOT. SZOMORÚAN TAPASZTALTUK, HOGY A MŰSZAKI EGYETEMNÉL ELHELYZETT KOSZORÚNKNÁL, CSAK A POFOSZ, AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ÉS AZ ‘56-SZÖVETSÉG KÉPVISELŐI HELYEZTÉK EL A KEGYELET VIRÁGAIT. AZ ELNÖKSÉG JÓVÁHAGYÓLAG TUDOMÁSUL VETTE ÉS ÉRVÉNYESNEK TEKINTI AZ ’56-OS SZÖVETSÉG ÉS AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG KÖZÖTT 1991-BEN ALÁÍRT SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉST. FELHATALMAZZA AZ ELNÖKÖT AZ ABBAN FOGLALTAK VÉGREHAJTÁSÁRA. AZ IGAZOLT SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE ÉS TAGSÁGA KÉRÉSÉNEK MEGFELELŐEN HOZZÁJÁRUL AHHOZ, HOGY FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ, SZÖVETSÉGÜNK ELNÖKE, BOCSKAI JÓZSEF ELNÖK MÁSIRÁGYÚ ELFOGLALTSÁGA, VAGY BETEGSÉGE ESETÉN AZ ’56-OS SZÖVETSÉG ELNÖKI FELADATAI MELLETT AZ I.M.SZ.V. ELNÖKI FELADATAIT IS ELVÉGEZZE, MINDKÉT SZÖVETSÉGET KÉPVISELJE, IRÁNYÍTSA.

KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYEK LEGYEN EZ AZ IDŐSZAKONKÉNT MEGJELENŐ KIADVÁNY ÖSSZETARTÓ ERŐSÍTŐ, ÉS EGYMÁST SEGITŐ KAPOCS AZ ORSZÁG MINDEN 56-OS SZÖVETSÉGI TAGJA KÖZÖTT. SZERETNÉNK, HA MEGIRNÁTOK AZT IS, HOGY MI A VÉLEMÉNYETEK A SZÖVETSÉG MUNKÁLYÁRÓL, A VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK FELADATÁNAK VÉGZÉSÉRŐL. VÁRJUK A TERÜLETI SZERVEZETEK ÉSZREVÉTELEIT, BESZÁMOLÓIT A HELYI PROBLÉMÁKRÓL, EGYÉNI SORSOK ALAKULÁSÁRÓL. FELHÍVJUK FIGYELMETEKET, HOGY A SZERKESZTŐSÉG NEM MINDEN ESETBEN ÉRT EGYET A MEGJELENT CIKKEL. KÉRJÜK TÁMOGATÓINKAT, BARÁTAINKAT, AKTIV DOLGOZÓ TAGJAINKAT ÉS HOZZÁTARTOZÓIKAT, HOGY JÖVEDELEMADÓJUK EGY SZÁZALÉKÁT AJÁNLJÁK FEL SZÖVETSÉGÜNK KIADÁSAINAK FEDEZÉSÉRE. BEJEGYZÉS FŐVÁROSI BIRÓSÁG 14.PK.62.860-1990-54 ADÓSZÁMUNK 19637729-1-01 SZÁMLASZÁMUNK: ERSTE BANK.11600006-00000000-21528312-FORINT ERSTE BANK.11600006-00000000-21534678- DEVIZA FELELŐS KIADÓ FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ [email protected]

SZERKESZTŐSÉG LECHNER FERENC MÁTÉ ANDRÁS SZENDINÉ KÓSA KATALIN TELEFON, FAX. 36-1-312-80-41 1051. BUDAPEST. NÁDOR UTCA 36. VI. EMELET. szovetsé[email protected]

www.56osszovetseg.hu