Csörnyeföld Község Önkormányzati Képviselőtestületének 2/2007. (II.10.) sz. rendelete a szociális gondoskodásról Csörnyeföld Község Önkormányzati Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.(Sztv.) felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy Csörnyeföld község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha az Sztv. valamint végrehajtási rendeletei másképpen nem rendelkezik a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, ac) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, ae) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, b) az illetékes hatóságok által menekültként elismert személyekre, c) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat területén tartózkodó hajléktalan személyekre, d) az átmeneti segély esetében az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyekre, továbbá az a)-c) pontokban foglaltakon kívül az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása életük, testi épségük megóvásához nélkülözhetetlen. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.
2 Eljárási rendelkezések A szociális ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma 4. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. (2) A kérelmet Csörnyeföld-Muraszemenye-Kerkaszentkirály-Szentmargitfalva Községek Körjegyzőségénél lehet illetékmentesen előterjeszteni. a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.)Korm. rend. (továbbiakban:Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon. (3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve) b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri, c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról, d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről, e) jövedelemi viszonyairól, f) az Sztv-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól. (4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet. (5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Körjegyzőség általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére. 5.§ (1) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír. (2) A jövedelem számításánál irányadó időszak és a felhasználható igazolások köre: a) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagáról kiállított munkáltatói igazolás, b) Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó-alapjáról, c) Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap bevételéről szóló igazolás, d) Táppénz, gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj) estén a kérelem benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás, e) Nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén a kérelem benyújtásának vagy az azt megelőző hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás,
3 f) Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtásának vagy az azt megelőző hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás, g) Egyéb jövedelem (például ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből származó jövedelem, életjáradékból, földből és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem) esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összegről szóló igazolás, h) Az a-g) pontokban fel nem sorolt más jövedelmek esetén a kérelmező és családja illetve a háztartásában élő személyek büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről. A szociális ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai 6. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. (2) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (3) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént. (4) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 7. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel. (2) Ha e rendeletben meghatározott havi rendszeres szociális pénzbeli ellátás – kivéve a lakásfenntartási támogatást – nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával. (3) A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. 8. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, és a 7. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell a támogatás folyósításáról intézkedni, b) a jogosult halála esetén annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatást utoljára felvette. (2) A természetbeni szociális ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni.
4 Egyéb eljárási rendelkezések 9. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – az ügyintézőnek környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a) ha az igénylőről vagy családjáról fél évnél nem régebbi környezettanulmány a hivatalnál rendelkezésére áll, b) temetési segély, köztemetés, alanyi jogú és normatív jellegű közgyógyellátás ügyében indult eljárásokban. 10. § E rendeletben szabályozott szociális pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 11.§ (1) Az e rendeletben és a szociális törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a rendelet és a szociális törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére; c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [a továbbiakban: a)-c) pont alattiak együtt: megtérítés]. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (4) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét továbbá a kamat összegét a hatáskör gyakorlója elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent. (5) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Adatkezelés 12. § E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 18-24.§aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.
5 II. Fejezet A SZOCIÁLIS PÉNZBELIÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Az ellátások rendszere 13. § (1) Az Sztv-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális való jogosultság állapítható meg. (2) Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján aa) időskorúak járadéka, ab) rendszeres szociális segély, ac) normatív lakásfenntartási támogatás, ad) alanyi jogú ápolási díj b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: ba) helyi lakásfenntartási támogatás, bb) méltányossági ápolási díj, bc) átmeneti segély, bd) időszaki támogatás, be) temetési segély c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján születési támogatás, gazdálkodást segítőtámogatás. (3) Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg: a) Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: aa) köztemetés, ab) alanyi jogú közgyógyellátás ac) normatív jellegű közgyógyellátás ad) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, af) járulékfizetés alapjának igazolása. b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: méltányossági közgyógyellátás. (4) A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók: a) eseti segély, b) rendszeres szociális segély c) lakásfenntartási támogatás A hatásköri szabályok 14. § (1) E rendelet 13. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott ellátások esetében az első fokú szociális feladat- és hatásköröket a) önkormányzati hatósági ügyben eljárva a képviselőtestület, b)önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester, c) közigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a polgármester, d) közigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a jegyző gyakorolja. (2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,
6 b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Sztv-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről, c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamata összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a képviselőtestület az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) helyi lakásfenntartási támogatás, b) méltányossági ápolási díj, c) átmeneti segély, d) időszaki támogatás e) születési támogatás, (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) normatív lakásfenntartási támogatás b) temetési segély c) gazdálkodást segítő támogatás (5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) köztemetés elrendelése b) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság c) járulékfizetés alapjának igazolása (6) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a jegyző az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört: a) időskorúak járadéka, b) rendszeres szociális segély, c) közgyógyellátás, d) alanyi jogú ápolási díj. Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 15. § A jegyző az Sztv. 32/B-32/E §-aiban meghatározottak szerint időskorúak járadékát állapít meg az arra jogosultaknak. Rendszeres szociális segély 16. § (1) A jegyző az egészségkárosodott vagy a nem foglalkoztatott a támogatott álláskereső aktív korú személy esetében a) dönt – az Szt. 37/A.-37/H. §-aiban, az Szvhr-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján – a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve szüneteltetéséről és megszüntetéséről, valamint a csökkentett összegű segély folyósításának elrendeléséről, továbbá b) elvégzi az Sztv. 25. § (4)-(7) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultságra és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat. (2) A rendszeres szociális segély iránti kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti forma nyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell az Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat. 17. § A nem foglalkoztatott aktív korú személy (továbbiakban: nem foglalkoztatott) köteles együttműködni a) a támogatásra való jogosultság megállapítása előtt – az Szt. 37/A. § (3) bekezdés c) és d) pontjában előírtaknak megfelelően – az állami foglalkoztatási szervvel, az előzetes
7 együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében, b) a támogatásra való jogosultság megállapítása után, a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt ba) az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: a Muramenti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) a beilleszkedést segítő programban való részvétel teljesítése érdekében, bb)az önkormányzattal az Szt-ben előírt rendes vagy rendkívüli felülvizsgálat teljesítése érdekében. 18. § A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi beilleszkedési programtípusokat alkalmazhatja: a) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartás, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, illetőleg a munkavégzésre történő felkészítőprogram, c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatás, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzését segítő foglalkozás, d) a felajánlott és – az Szt. 37/H. § (6) bekezdése szerint – megfelelő munkalehetőség elfogadását ösztönző program, e) a munkaügyi központtal történő együttműködést segítő program. 19. § (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani; b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, vagy a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei felülvizsgálatának az előírt határidőre nem tesz eleget. (2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az illetékes Munkaügyi Központ Kirendeltségénél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az önkormányzat által fenntartott Családsegítő Szolgálat illetékes szervével, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, d) a felajánlott és számára - a Sztv. 37/H. § (6) bekezdése szerint - megfelelő munkalehetőség elfogadására,
8 e) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre. (4) A rendszeres szociális segély havi összege az Sztv.37/e §-ban foglaltak szerint kerül megállapításra. (5) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére nyújtható, amennyiben az a védelembe vett gyermek érdekét szolgálja. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás módja és feltételei 20. § (1) Az önkormányzat a foglalkoztatást közhasznú munka, illetve közcélú munka körébe tartozó feladatok ellátásával szervezi meg. (2) Közhasznú munka, amely a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat, valamint az önkormányzat által önként vállalt feladat - árvízvédelem, belvízvédelem, vízelvezető rendszer karbantartása, parlagfű irtás stb. - ellátása. (3) Közcélú munka körébe tartozó feladatok - házi ápolás segítése, szociális étkezők számára ebédhordás, közterületek gondozása, középületek, intézmények tisztántartása, karbantartása. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a felajánlott munkát akkor köteles elfogadni, ha az megfelel az Sztv.37/H§. (6). Bekezdésében foglaltaknak (5) Az önkormányzat által történő foglalkoztatás legrövidebb időtartama 30 munkanap, az egybefüggően végzett közcélú munka időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. (6) A foglalkoztatást az önkormányzat munkaviszony keretében, munkaszerződés megkötésével szervezi, a munkáltatói jogok gyakorlója a polgármester vagy az általa megbízott személy. Lakásfenntartási támogatás 21.§ (1) Lakásfenntartási támogatásra – normatív módon- a kérelmező az Sztv. 38.§(2)-(8) bekezdések szerint jogosult. (2) Lakásfenntartási támogatás állapítható meg a szociális törvényben szabályozottakon túl azoknak a személyeknek, vagy háztartásoknak is, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 200 %-át és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja. (3) Lakásfenntartási támogatás szempontjából költségként elismert kiadások: a) lakbér, b) albérleti díj, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, d) csatorna-használati díj, e) szemétszállítási költség, f) villanyáramdíj, g) vízdíj, h) gázdíj, i) tüzelőanyag költségei.
9 (4) A helyi lakásfenntartási költségek számításánál a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap számlával igazolt költségeit kell figyelembe venni. (5) A lakásfenntartási támogatás havi összege 2500 Ft. 22.§ (1) A támogatás az alábbi elismert lakásnagyság és lakásminőség alapján jár: a) egy és két személyes háztartás esetén, ha a lakás komfort nélküli, vagy félkomfortos 50 m2, b) háromszemélyes háztartás esetén, ha a lakás komfort nélküli, vagy félkomfortos 70m2, c) négy és több személyes háztartás esetén, ha a lakás komfort nélküli vagy félkomfortos 80m2 (2) A helyi lakásfenntartási támogatást évente két alkalommal a tárgyév április 15. és október 15. napjáig lehet igényelni (3) A lakásfenntartási támogatást fél évre kell megállapítani. (4) A fűtési költségek támogatása esetén a támogatás a fűtési szezonra állapítható meg. Fűtési időszak alatt az október 15.-április 15. közötti időszakot kell érteni. Ápolási díj 23.§ (1) Ápolási díj állapítható meg 43/B.§ (1) bekezdése alapján annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. (2) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak150%-át nem haladhatja meg. (3) Az ápolási díj összegét - rászorultságtól függően - úgy kell megállapítani, hogy a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-ánál kevesebb nem lehet és nem haladhatja meg a minimálbér összegét. (4) Az ápolási díj, amennyiben azt jogerősen megállapították, a kérelem benyújtásának napjától jár. Az ápolási díjat a tárgyhót követő hónap 5-ig kell a jogosult részére kifizetni. (5) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente felül kell vizsgálni. Átmeneti segély 24.§ (1) Átmeneti segélyben részesíthető az, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások ( mint pl. betegség, elemi kár, magas gyógyszerköltség stb.) miatt anyagi segítségre szorul. (2) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot egyedülálló esetén annak 150%-át nem éri el. (3) Az átmenti segély lehet egyszeri támogatás és legfeljebb 6 hónapra megállapított időszaki támogatás. (4) Egyszeri támogatás egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb 3 alkalommal adható. (5) Időszaki támogatás elsősorban azon egyedül élő személyeknek, különösen pályakezdő fiatalok, munkanélküli ellátásban nem részesülő személyeknek állapítható meg, akik létfenntartásukhoz semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, munkába állásuk nem oldható meg. (6) Az időszaki támogatás havi összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 50%-át nem haladhatja meg. (7) Támogatás készpénzben vagy természetben ( pl. élelmiszerutalvány, élelmiszer, ruhasegély stb.) nyújtható.
10 25.§ (1) A segélykérelmeket a rászoruló személy terjesztheti elő, de segély hivatalból is adható. (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat. A kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt kell készíteni. (3) A 16.§(1) bekezdése alapján folyósított átmeneti segély összege egy alkalommal 3.000,-Ft-tól 10.000,-Ft-ig terjedhet, elemi csapás esetén 15.000,-Ft-ig. A segély összege naptári évenként az 50.000,-Ft-ot nem haladhatja meg. (4) Indokolt esetben a segély felvételére a jogosultakon kívül felhatalmazható a gyermekvédelemmel foglalkozó személy, házi gondozó, iskolaigazgató, óvodavezető stb. (5) Indokolt esetben a segélyben részesített személy kötelezhető a segély felhasználásáról történő elszámolásra. A határozatban a felhasználás célját ez esetben meg kell határozni. (6) A jogosult önhibáján kívüli okból bekövetkező anyagi veszélyhelyzet - különösen elemi kár - esetén a segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kölcsönben részesülő megállapodásban vállalja a kölcsön összegének havi egyenlő részletekben egy év alatt történő visszafizetését. (7) A kölcsön összege legfeljebb 60.000,-Ft-ig terjedhet. Születési támogatás 26.§ (1) Születési támogatás adható annak a személynek, aki Csörnyeföld községben 1993. január 1jén már állandó lakos volt és akinek 1994. január 1. napja után gyermeke születik és a gyermeket saját családjában neveli. (2)A születési támogatás összege gyermekenként 40.000,-Ft, mely összeget a gyermek bejelentkeztetése után 8 napon belül a körjegyzőség pénzügyi csoportja a jogosult részére az önkormányzattal kötött megállapodás alapján kiutal. Amennyiben a támogatásban részesülő a gyermek neveléséről nem gondoskodik, úgy köteles a támogatást egy összegben, a mindenkori kamatokkal növelve az önkormányzat számlájára visszafizetni. Temetési segély 27.§ (1) Temetési segély adható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetés költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegeként az önkormányzat 200.000,- Ft-ot ismer el. (4) A temetési segélyről a polgármester dönt és tájékoztatja a testületet a következő testületi ülésen. (5) A temetési segély iránti kérelmeket a temetést követő 30 napon belül lehet a Körjegyzőségnél benyújtani, a kérelemhez csatolni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeit igazoló számlákat. (6) A segély összegét a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül fizeti ki a Körjegyzőség pénzügyi csoportja.
11 Természetben nyújtandó ellátások Köztemetés 28.§ (1) A polgármester saját hatáskörben eljárva gondoskodik az Sztv. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről. (2) Közköltségen a legolcsóbb temetés rendelhető el. Közgyógyellátás 29.§ (1) Közgyógyellátásra való jogosultságot a jegyző állapítja meg az Sztv. 49-53.§-ok alapján. (2) Az Sztv. 50.§(1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében az alábbi feltételek fennállnak: a) családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 30.§ A polgármester önkormányzati hatáskörben a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít kis az Sztv. 54.§-ában foglaltak szerint. Járulékfizetés alapjának igazolása 31.§ A polgármester a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki az Sztv.54/A §-ában foglaltak szerint. Gazdálkodást segítő támogatás 32.§ (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló családok részére gazdálkodást segítő támogatást - mezőgazdasági szolgáltatásokat és más juttatásokat, munkaeszközöket és a munkavégzéshez szükséges fogyóeszközöket, szaktanácsadást stb. - biztosít természetbeni ellátás formájában. (2) A támogatás finanszírozására szolgáló pénzalapot az erre a célra létrehozott Kerkamenti Települések Szövetsége Szociális Szolgáltató és Termelő Közhasznú Társaság továbbiakban ( közhasznú társaság ) kezeli. (3) A mezőgazdasági program keretében gabona, mák, tök és konyhakerti növénytermesztésre, illetve sertéshízlalásra, nyúltenyésztésre lehet támogatási igényt benyújtani. (4) Támogatás csak annak a családnak nyújtható, ahol: a.) az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegét és b.) a család rendelkezik a tevékenység elvégzéséhez szükséges alapvető tárgyi feltételekkel, továbbá c.) az igénylő termelési szerződésben vállalja a (3) bekezdésben meghatározott valamely gazdálkodás folytatását, valamint d.) vállalja a támogatás összegének pénzben vagy természetben történő visszafizetését a szerződésben meghatározott időpontig. (5) A (4) bekezdésben meghatározott jövedelmi értékhatár - indokolt esetben - a testület döntése alapján 30 %-kal túlléphető, különösen tartós munkanélküliség, rokkantság és más kedvezőtlen szociális körülmény fennállása, ill. nyugdíjasok esetében. (6) Nem részesülhet támogatásban a mezőgazdasági vállalkozó.
12
33.§ (1) A támogatás visszatérítendő támogatás és vissza nem térítendő támogatás formájában adható a család rászorultságától függően. (2) A támogatás mértéke 30 ezer forinttól 240 ezer forintig terjedhet, mely összeg kizárólag természetben nyújtható. Egy család egy éven belül csak egy támogatási típust vehet igénybe. (3) A visszatérítendő támogatás összegének egészben vagy részben történő visszafizetése 1-3 év alatt történhet a támogatás típusától, mértékétől, a család rászorultságától függően természetben vagy készpénzben. (4) A készpénzben visszafizetett összeg a 25.§.(2) bekezdésében megjelölt külön alapba folyik be. (5) A támogatás felhasználásának, várt hozamának teljes vagy részbeni - bármely okból bekövetkező - meghiúsulása esetén a kötelezettel szembeni követelést a termelési szerződésben foglaltak szerint a közhasznú társaság érvényesíti. (6 ) Ha a támogatásban részesített személynek felróható okból következik be a lehetetlenülés, a kapott támogatás összegének - a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével emelt - egyösszegű visszatérítésére köteles. (7) A támogatás iránti kérelmet a Körjegyzőségnél kell benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon, a mellékletben szereplő jövedelemnyilatkozattal, valamint jövedelem igazolással együtt. (8) A 32 §.(4) bekezdésében előírt feltételek meglétét a Körjegyzőség és a társaság ügyvezetője környezettanulmány készítése során ellenőrzi. 34.§ (1) A támogatásra való jogosultság megállapításáról a képviselőtestület határozattal dönt. A megállapító határozatnak tartalmaznia kell: a jogosult nevét, lakcímét, a támogatás típusát, formáját, a támogatás mértékét, a visszafizetés idejét és módját, az elszámolásra történő felhívást. (2) A támogatásban részesített személy köteles 8 napon belül a termelési szerződést megkötni a program lebonyolítását végző közhasznú társasággal. (3) A szerződés megkötése után a közhasznú társaság gondoskodik a támogatás összegének megfelelő és a gazdálkodáshoz szükséges alapanyag, szolgáltatás kihelyezéséről. Ennek megtörténtéről értesíti a képviselőtestületet. (4) A közhasznú társaság köteles a képviselőtestületet minden év június 30-ig és október 31-ig tájékoztatni a program állásáról, a támogatási keret felhasználásáról valamint évente egy alkalommal részletesen beszámolni a gazdálkodás alakulásáról. III. Fejezet Szociális szolgáltatások Étkeztetés 35.§ (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek étkeztetését az önkormányzat által üzemeltetett konyhán keresztül, onnan történő elszállítással biztosítja. (2) Az étkeztetést azok igényelhetik, akik a legalább napi egyszeri meleg étkezést maguknak, vagy eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, így különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. (3) Szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 100 %-át ( vagy 150% -át ) egyedül élő esetében annak 150% ( vagy 200 %-át ) nem haladja meg.
13 (4) Akinek az egészségi állapota, vagy fogyatékossága indokolja, annak az esetében a (3) bekezdésben foglalt jövedelmi határoktól el lehet térni, de az egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 250 %-át. Ebben az esetben az egészségi állapotról és a fogyatékosságról a kérelmező köteles orvosi igazolást csatolni kérelméhez. (5) A személyi térítési díj összegéről a kérelem elbírálásával egyidejűleg a polgármester dönt. A személyi térítési díj megállapításánál a térítési díjra kötelezett rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A személyi térítési díjak összegét a rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani. (6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át ha csak étkeztetést és 30%-át ha az étkeztetés mellett házi segítségnyújtást is biztosítanak részére. Házi segítségnyújtás 36.§ Az önkormányzat biztosítja a rászorulóknak az Sztv. 63. §-ában foglalt házi segítségnyújtást. Záró rendelkezések 37.§ (1) E rendelet 2007. március 15. napjával lép hatályba, a rendelet 1. és 2. számú mellékletében foglalt térítési díjakat 2007. április 1. napjától kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat 9/2003.(VIII.27.) számú, valamint az azt módosító 2/2004.(II.15.), 9/2004.(IV.5.), 13/2004.(XI.12.), 5/2005.(V.10.) számú rendelete. (3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális törvény valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Csörnyeföld, 2007. március 10.
Simon Zoltán polgármester
Dr. Ratkovics Ágnes körjegyző
A rendeletet a mai napon kihirdettem. Csörnyeföld, 2007. március 10. Dr. Ratkovics Ágnes körjegyző
14
1.számú melléklet Szociális étkeztetés térítési díja jövedelem/Ft
27.130,-
27.131,38.000,-
38.001,51.100,-
tér.díj %
60
70
80
fizetendő
228,-
266,-
304,-
51.101,66.000,90 342,-
66.001,_____________ ____ _100__________ 380,-_________
