A honvédelmi miniszter ....../2007. (
) HM
rendelete a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-a (2) bekezdésének ah) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 51. §-ában foglalt feladatkörömben az alábbiakat rendelem el: 1. § A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományú katonáira terjed ki. 2. § A Hjt. 59. §-a (6) bekezdésének c) pontja szerinti méltatlanná válást a szolgálati jogviszony megszüntetésére jogosult parancsnok, vezető (a továbbiakban: parancsnok) külön e célra létrehozott bizottság javaslata alapján, méltatlansági eljárás keretében állapítja meg. 3. § (1) A parancsnok a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül méltatlansági eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján az állomány tagja által elkövetett cselekmény alkalmas lehet a Hjt. 59. §-a (6) bekezdésének c) pontján alapuló katonai szolgálatra való méltatlanság megállapítására. (2) A méltatlansági eljárást határozattal kell elrendelni, amelynek egy példányát az eljárás alá vont személynek, képviselőjének kell kézbesíteni. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, az eljárás lefolytatásával kapcsolatos határidőket, továbbá az eljárás alá vont személy jogairól való tájékoztatást. (3) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha az alapul szolgáló cselekmény elkövetése óta 6 hónap eltelt, vagy az alapul szolgáló cselekményt a parancsnok a méltatlansági eljárás megszüntetésével már elbírálta. (4) A parancsnok a (2) bekezdés szerinti határozatban a méltatlansági eljárás elrendelésével egyidejűleg vizsgálót jelöl ki az irányítása alá tartozó katonai szervezet
2
jogi és igazgatási szolgálatának állományából a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok felderítésére és összegyűjtésére. (5) A parancsnok a vizsgáló javaslata alapján az eljárást megszünteti vagy az ügy elbírálására háromtagú méltatlansági bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. A bizottság elnökét és további két tagját a parancsnok az irányítása alá tartozó szerv hivatásos állományából az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozók közül jelöli ki. Amennyiben ilyen személy nincs az adott szervnél, a bizottság elnökét illetve tagjait - a parancsnok megkeresésére - az elöljáró parancsnok jelöli ki az általa irányított szervek állományából. (6) A méltatlansági eljárásban vizsgálóként, bizottság elnökeként és tagjaként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. (7) A bizottság elnökeként és tagjaként nem járhat el az, aki a méltatlansági eljárásban, mint vizsgáló vesz részt, illetőleg a vizsgálóként eljáró, valamint az eljárás alá vont személynek a Hjt. 2. § (28) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója. (8) Az eljárás alá vont személy a vizsgáló, a bizottság elnöke, illetve tagja ellen kizárási okot jelenthet be. A kizárásról a parancsnok 3 napon belül határoz. (9) Az (6)-(8) bekezdésekben foglalt kizárásra vonatkozó szabályok a jegyzőkönyvvezetőre is irányadók. 4. § (1) A vizsgáló a vizsgálatot 15 napon belül jelentés elkészítésével fejezi be. A vizsgáló a jelentésében összefoglalja a kifogásolt cselekmény elkövetését, valamint a Hjt-ben meghatározott feltételek fennállását bizonyító tényeket és következtetéseket és ezek alapján javaslatot tesz a méltatlansági eljárás megszüntetésére, vagy a bizottság létrehozására és a bizottság döntésére. Jelentését a vizsgálat befejezését követő 5 napon belül felterjeszti a parancsnoknak. (2) A vizsgáló a vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a bizottság dönthet a szolgálati jogviszony méltatlanság címén történő megszüntetésének kezdeményezéséről. 5. § (1) A parancsnok a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követő 3 napon belül a 7. § (4) bekezdésében fennálló ok esetén a méltatlansági eljárást megszünteti, vagy a vizsgáló jelentésének megküldésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. A bizottság elnöke a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követő 8 napon belüli időpontra összehívja a bizottság ülését. Ha az ügy érdeméről az ülésen a bizottság dönteni nem tud, 8 napon belül ismételten ülést tart.
3
(2) A bizottság az ülésén a bizonyítékokat értékeli, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a parancsnok útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel. A pótvizsgálatot 8 napon belül be kell fejezni. (3) Pótvizsgálat esetén, annak befejezésétől számított 8 napon belül kell a bizottságnak folytatólagos ülést tartania. (4) A bizottság ülésén a tagoknak együttesen kell jelen lenniük. A bizottság ülésén a vizsgáló és a jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező. A bizottság üléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét az ülés előtt legalább 3 nappal értesíteni kell. A bizottság ülését az elnök vezeti. A bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. (5) A bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az eljárás alá vont személy az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. (6) Az eljárás alá vont személy bizonyítási indítványáról a bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az indítvány elutasítása ellen nincs helye külön jogorvoslatnak. (7) Ha az eljárás alá vont személy - akadályoztatás kivételével - a bizottság felhívása ellenére nem jelent meg és írásban sem adta elő védekezését, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni. Az eljárás alá vont személy jelenléte esetén képviselőjének távolléte az ülés megtartását nem akadályozza. (8) A bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívánt személyek kiértesítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
6. § (1) Amennyiben az eljárás tárgyát képező cselekmény alkalmas bűncselekmény vagy szabálysértés megállapítására is, a méltatlansági eljárást legfeljebb a büntető-, illetve szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, ha a méltatlanságot megalapozó magatartásról a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet kétséget kizáró bizonyossággal érdemben dönteni. Az eljárás alá vont személy tartós akadályoztatása esetén az akadály megszűnéséig a méltatlansági eljárás felfüggeszthető. (2) A méltatlansági eljárás felfüggesztéséről, illetve folytatásáról a parancsnok a vizsgáló, a bizottság létrehozását követően a bizottság elnökének javaslata alapján
4
dönt. A méltatlansági eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be a méltatlansági eljárás lefolytatására nyitva álló határidőbe, illetve elévülési időbe. (3) A méltatlanság megállapításának nem feltétele bűncselekmény, szabálysértés, fegyelemsértés elkövetésének jogerős határozatban történő megállapítása, de a döntés alapjának valósnak, az indokolásnak okszerűnek kell lennie. 7. § (1) A bizottság az ülését követő 5 napon belül zárt ülésen, többségi határozattal dönt a méltatlansági eljárás megszüntetésének vagy a szolgálati jogviszony méltatlanság címén felmentéssel történő megszüntetésének kezdeményezéséről. Döntését jegyzőkönyvbe foglalja, amely tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait. (2) A méltatlansági eljárás, vagy a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséről a parancsnok a bizottság döntését tartalmazó jegyzőkönyv alapján annak kézhezvételétől számított 5 napon belül határoz. (3) Az eljárás megszüntetése, illetve felmentés tekintetében a parancsnok nincs kötve a bizottság döntéséhez. (4) A parancsnok megszünteti a méltatlansági eljárást, ha a) annak tartama alatt a szolgálati jogviszony megszűnik, b) a méltatlansági eljárás megindítására a 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidő után kerül sor, c) az eljárás alá vont személy a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, d) a Hjt 133. §-ában szabályozott ok áll fenn, e) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a Magyar Honvédség működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését. (5) A méltatlansági eljárás (4) bekezdés e) pontja szerinti megszüntetése – a Hjt-ben foglalt egyéb feltételek fennállása esetén – nem akadálya fegyelmi fenyítés kiszabásának. (6) A méltatlansági eljárás elrendelése, felfüggesztése, valamint a bizottság döntése csak a szolgálati jogviszonyt megszüntető felmentés, illetve az eljárást megszüntető határozat ellen benyújtott szolgálati panaszban sérelmezhető. 8. § Az eljárás alá vont személy képviseletére, személyes meghallgatására, költségviselésére, iratbetekintésére, az iratokról való feljegyzés, másolat készítésére a Hjt. XII. fejezetének vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
5
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
Budapest, 2007.
-n. Dr. Szekeres Imre
