ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 187/2006.(II.1.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. (1011 Budapest, Fő utca 14-18. VI. em. 2.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. szeptember 20-án megsértette az Rttv. 3.§ (3) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. (1) c) pontja alapján egy alkalommal 10 percre felfüggeszti a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, amelyet a műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő Bumeráng című műsorszám folyamán, 08.00 óra és 08. óra 10 perc között köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére az alábbiakat közölni: "Az Országos Rádió és Televízió Testület /2006.(..) számú határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltató Bumeráng című műsorszámának 2005. szeptember 20-i adásában a műsorvezetők által folytatott beszélgetés alkalmas volt a 2005. szeptember 22-i Autómentes napon résztvevő biciklisták, tágabb értelemben valamennyi biciklista, mint közösség megsértésére. Ezért tíz perces időtartamra felfüggesztette a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának letelte után folytatjuk műsorunkat. " E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület államigazgatási eljárásban vizsgálta a Sláger Rádió Bumeráng című műsorszáma 2005. szeptember 20-án sugárzott adása 7:57:50 órakor kezdettel sugárzott szegmensének törvényességét, és a következőket tapasztalta: A műsorszám szegmensének a 2005. szeptember 22-ére meghirdetett Autómentes nap volt a témája. A humorosnak szánt szegmens elején a műsorvezetők kifejtették a véleményüket a rendezvényről, így előadták, hogy a rendezvény célja megkérdőjelezhető, tekintettel arra, hogy ha az Andrássy úton nem is lesznek autók, esetleg a légszennyezés mértéke is kisebb lesz, de a környező utcákban kaotikus viszonyok uralkodnak majd, az autók álló helyzetben
pöfögnek, az üzem anyag száz litereit égetik el hiába, így az Andrássy úton kívül a légszennyezés mértéke sem lesz kisebb. Ezzel kapcsolatosan a következők hangzottak el: Mi ezeknek az embereknek a célja? Most komolyan kérdezem, mert azon kívül, hogy kiszúrnak azokkal az autósokkal, akik az Andrássy utat akarják használni, igazából értelme sincs. És a végeredmény az lesz, hogy az autósok elárasztják a környező utcákat, és akkor majd ott csapódik le a szmog”. A beszélgetés folyamán tovább hergelték magukat és a hallgatókat a műsorvezetők és egyre inkább elragadták őket az indulatok, ami a beérkező SMS-ekből ítélve fokozatosan a hallgatókra is átterjedt. A műsorvezetők fő kifogása a rendezvény ellen az volt, hogy azt a rendezők hétköznapra időzítették, holott előző hétvégén már volt hasonló, útlezárással járó kerékpáros felvonulás. Ezt követően egy mondatot is felolvastak a rendezvény hivatalos indoklásából, melyet az egyik műsorvezető indulatoktól fűtve minősített: „Az Autómentes nap rendezvény szervezői azt állítják, hogy csütörtökön a jövőbe kap bepillantást, aki otthon hagyja az autóját….Normális ez?” Majd további kritika hangzott el a rendezvény szervezőiről: „Persze, hogy lehet valaki ilyen barom állat….komolyan mondom, hogy emberi reakciókat, azért ki lehet manapság számítani..” Az indulatok fokozódásával és saját véleményük alátámasztására a kommunikátorok egyike egy napilap címlapjáról idéz a következő szavak kíséretében: „Mit ír az egyik napilap címlapja? Nagy betűkkel: HÜLYÉK VAGYTOK? Kocsisor, dugó lefotózva, szándékosan megbénítják Budapestet a városatyák: hülyék vagytok? Könnyű úgy felhívni valamire a figyelmet, hogy tulajdonképpen semmit sem csinálnak csak nagyobb káoszt”. A hangulatkeltés mellett a hallgatók cselekvésre ösztönzésére is sor került: „Pofozzuk meg a bicikliseket!” (08:20:24.) Ezt követően az egyik műsorvezető azt is kifejtette, hogy ő mit tenne a helyzet megoldására: „Tudod mit csinálnék? Fognék egy ilyen biciklistát, beraknám a garázsomba az autómmal együtt, és elindítanám a motort…..” Majd a műsorvezetők a járművek rendeltetési helyéről értekeztek, hozzátéve, hogy a kerékpárnak nincs helye egy metropolisban. A kommunikátorok álláspontjuk alátámasztására hibás tényállításoktól és a túlzó általánosításoktól sem riadtak vissza, így a KRESZ rendelkezéseivel ellentétben azt a hamis látszatot igyekeztek kelteni, hogy a biciklisek a fővárosban kizárólag a kerékpárúton közlekedhetnek, valamint, hogy az utak kizárólagosan az autósok adóforintjaiból épülnek, míg a biciklisek nem fizetnek adót.
2
A műsorszolgáltató a Testület nyilatkozattételre felszólító levelére reagálva kifejtette, hogy a szóban forgó kerékpáros felvonulás nem tartozott a környezetvédők sikeres rendezvényei közé, mivel a kialakult forgalmi dugó miatt az autósok nem csak bosszankodtak, hanem sokszor az órákig tartó egyhelyben állás és lépésben történő közlekedés miatt fokozott módon szennyezték a levegőt. Emellett mivel a műsorvezetők humoros formában adták elő ezeket az ellentmondásokat, azok távolról sem sértették az emberi jogokat és gyűlölet keltésére sem volt alkalmasak. Hivatkozott a hatósági ellenőrzés azon megállapítására is, hogy „a hallgatók –SMS üzeneteik alapján” úgy tűnt nem vették komolyan a műsorvezetők kirohanásait”, mert ez szerinte még inkább alátámasztja azt, hogy ezek a humoros megjegyzések, ha tartalmaznak is túlzásokat, nem sértették az alkotmányos alapjogokat. Ezentúl kifejtette azt is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legfontosabb jog, amely nemcsak a környezetvédőkre, hanem a műsorszolgáltatókra is érvényes. Az Rttv. 3.§ (3) bekezdése értelmében: „A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére”. A Fővárosi Bíróság a 24.K.30820/2004/5. sz. ítéletében, amelyet ebben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Ff.27.153/2004/7. számú ítéletével helyben hagyott, (az 52/2004. (I.21.) sz. ORTT határozat kapcsán) rámutatott arra,hogy az Rttv. 3.§ (3) bekezdésében foglaltakat, az Rttv. 3.§ (1) bekezdésében megfogalmazott szerkesztői szabadsággal, a szabad műsorszolgáltatással, tágabb értelemben, a véleménynyilvánítás szabadságával, illetve az információkhoz való jutás szabadságával összefüggésben értelmezi. A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy a (3) bekezdés valójában az (1) bekezdésben megfogalmazott szabad műsorszolgáltatás, szerkesztői szabadság, illetve a médiumokon keresztül gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság korlátját jelenti. A kifejtettek alapján a bíróság az Rttv. 3.§ (3) bekezdésében foglaltak megsértését alapjogi összefüggésben értelmezte, ezért a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási szabadsága korlátozásának a jogszerűségét a szükségesség-arányosság kritériumrendszerében vizsgálta. E szerint a véleménynyilvánítás alapjogára visszavezethető műsorszolgáltatási szabadság akkor kerülhet jogszerűen korlátozásra (szankcionálásra), ha egy másik alapjog védelme más módon nem érhető el. Ez adja a korlátozás szükségszerűségét. A korlátozás jogszerűségének azonban az is kritériuma, hogy arra arányos módon kerüljön sor: a szankcionálásban megnyilvánuló korlátozás akkor jogszerű, ha az elérni kívánt cél súlyához, fontosságához képest arányos”. Annak megállapításához, hogy jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása jelen esetben szükségszerű, vagyis a műsorszolgáltató ténylegesen megsértette-e az Rttv. 3.§ (3) bekezdésében foglaltakat, azt kell tisztázni, hogy a Bumeráng című műsorszám 2005. szeptember 20-i, vitatott szegmensében elhangzottak minősíthetők-e az emberi jogok megsértéseként, illetve a (3) bekezdésben megjelölt „közösségek méltóságának” megsértéseként.
3
A következő táblázat a beszélgetés során elhangzó negatív tartalmú megnyilvánulásokat tartalmazza: kezdési idő 8:16:10 8:17:36 8:20:24 8:21:59
beszélő műsorvezető I. egy napilap címoldala műsorvezető I. műsorvezető I.
8:36:46
hallgatói üzenet
8:39:15 8:40:10
műsorvezető II. hallgatói üzenet
8:40:28
hallgatói üzenet
8:40:40
műsorvezető I.
8:41:17
hallgatói üzenet
8:42:59
hallgatói üzenet
8:43:36
műsorvezető I.
9:03:14
hallgatói üzenet
9:03:53
műsorvezető III.
„negatív” megnyilvánulások „Hogy lehet valaki ilyen barom állat!” „Hülyék vagytok?” (lapcím idézet)
címzett a rendezvény szervezői városatyák
„Pofozzuk meg a bicikliseket!” „Fognék egy ilyen biciklistát, beraknám a garázsomba az autómmal együtt, és elindítanám a motort.” „Én az Andrássy úton lakom 25 éve, de tele van a tököm, hogy az összes rendezvényt itt kell szervezni: Autómentes nap, buzik, parádé, tüntetések, bringás vonulás stb.” „A biciklisták most már ezerfelé gátolnak.” „Ezt tutira valami köcsög városházi honatya találta ki…” „Most mentem végig a biciklis úton hat tonnával, és a …va anyátok!” „Benzinbe az agyukat, hadd élvezzék a luxust!” „Csütörtökön teletankolom a tuning Zsigulimat, és reggeltől estig körbe-körbe járkálok a Felvonulási téren, szíjátok a gázomat, vazze!” „Biciklisek ellen legjobb a dobermann, az enyém mindig kinézett a letekert ablakon és hangosan a bringás nyakába lehelt.” „Ki az, aki ennek örül, maximum az a néhány hülye biciklis.” „Nem keresek sokat, de a 12 liter fogyasztású autómat hétezres fordulaton fogom a kordonon átküldeni.” „Aki ilyesmivel foglalkozik (ti. környezetvédelem), most tényleg nem akarok csúnyát mondani, de ezek általában elég sebesült és eléggé perifériára szorult emberek.”
kerékpárosok biciklisek a rendezvény szervezői
biciklisek városházi kerékpáros képviselők biciklisek Levegő Munkacsoport kerékpárosok, résztvevők
biciklisek biciklisek biciklisek környezetvédők általában
A műsor vitatott szegmensében tehát egyértelműen negatív hangulatkeltés folyt, amit a műsorvezetők a hibás tényállításoktól, illetőleg a túlzó általánosításoktól sem mentes véleményük megfogalmazásával folyamatosan és fokozatosan tovább gerjesztettek és ami elsősorban az Autómentes nap résztvevőit, és ezen keresztül az összes biciklist, illetőleg tágabb értelemben a rendezvény szervezőit és a környezetvédőket is negatív színben tüntette fel. Emellett mondanivalójukat sűrűn átszőtték az e csoportokat, közösségeket illető pejoratív jelzőkkel. A szegmensben elhangzott konkrét, a biciklisek ellen irányuló tettlegességre történő felszólítás is, és az egyik műsorvezető jelezvén a témával kapcsolatos indulatát azt is kifejtette, hogy saját maga már egy biciklis fizikai megsemmisítésére is hajlandó lenne, annak elgázosítás révén. A beolvasott hallgatói üzenetek hangvétele is jobbára a műsorvezetők által képviselt álláspontot támasztotta alá, igaz ugyan, hogy a megerősítéseket és a kritikákat tartalmazókat egyaránt felolvasták.
4
A Testület a fentiek alapján megállapította, hogy a műsorszámban elhangzottak alkalmasak voltak a biciklisek, mint kisebb közösség megsértésére, és ezt a humoros hangvételre törekvés sem tudta ellenpontozni, valamint az sem, hogy úgy tűnt, hogy a hallgatók-a beérkező SMS üzeneteik alapján-nem vették komolyan a műsorvezetők véleményét. Ezt követően annak vizsgálata szükséges, hogy a műsorszolgáltatóval szemben megállapított szankció, korlátozás arányos-e az azzal elérni kívánt cél súlyával, vagyis a bicikliseket, mint kisebb közösséget ért sérelem kiküszöbölésével. Ennek vonatkozásában a Testület az alábbi megállapításokat tette: Hasonló törvénysértés elkövetését a Testület még nem tapasztalta a műsorszolgáltató részéről. A Testület véleménye szerint azonban az Rttv. 3.§ (3) bekezdésének a „közösségek méltóságának” sérelmével történő megsértése súlyos törvényértésnek tekinthető. Jelen esetben e törvénysértés súlyát fokozza, hogy az országos vételkörzetű rádióban, főműsoridőben történt és az adó vezető, népszerű műsorvezetői tudatos magatartásának a következményeként állt elő. A felfüggesztés mértékének a megállapításánál a fentiek figyelembe vétele mellett, a Testület a vitatott tartalmak elhangzásának időtartamát is alapul vette, amely körülbelül 50 perc hosszúságú volt és ennek egy ötödében, tehát tíz percben állapította meg a felfüggesztés tartamát. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. február 2.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök
5
