2006 vezércikk helyett

V. évfolyam elsô szám

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

tartalom

2006 – vezércikk helyett A 2006. év elsô Fiatal Gazda újságját tartja kezében a Kedves Olvasó, sôt lényegében múlt év ôsze óta nem jelent meg a belsô kiadványunk. Ennek két igen prózai oka van, egyrészrôl az egyéb feladatok mellett nem maradt kapacitásunk az újságra, másrészrôl a kommunikációs tevékenységünk súlypontja áthelyezôdött az agrya.hu weblapunkra. Jelen helyzet azonban magában hordozza, hogy néhány gondolatban összefoglaljam, hogy mi történt a Szövetséggel a múlt évben, és mi az, ami elôttünk áll. A múlt év nagyon jó év volt a számunkra, soha rosszabbat… Két területen értünk el látványos fejlôdést: a szervezeti mûködés, valamint a hazai és nemzetközi kapcsolatok terén. A Szövetség vezetô testületei 2004. tavaszán megújultak, tagjaik jó része kicserélôdött. Ezeknek az új testületeknek kellett egyrészrôl saját mûködésüket újragondolni, másrészrôl a szervezetet is dinamizálni. A 2005. év során igazi, jól mûködô csapat alakult ki az AGRYA vezetôibôl. Mindenki megtalálta a maga helyét, feladatát a csapaton belül, együttmûködô, a közösségi érdeket a középpontba helyezô munka vált jellemzôvé. Fontos még elmondani, hogy a vezetôk a tevékenységükért semmiféle javadalmazást nem kapnak, költségeiket is csak hellyel-közzel térítette meg a Szövetség. Errôl maga az Elnökség döntött, mivel minden forrást a szervezetfejlesztési Phare program finanszírozására kell koncentrálni. Ez nem volt kis feladat, de sikerült. A Phare program sikeres lezárása után már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Szövetség alkalmas nagy, szerteágazó és komolyabb pénzügyi forrást igénylô projek-

Font Sándor (FIDESZ) és Németh Imre (MSZP) a 2006. február 25-i fiatal gazda fórumon

1

2006 – vezércikk helyett

2

Fiatal Gazda Konferencia – 2006

3

„Fiatal Gazdák – Az agrárium jövôje”

3

Országos Gyûlés

3

Európai Mezôgazdasági Konferencia

4

CERYC Konferencia

5

Fiatal Gazda Klub Szegváron

6

Regionális Fiatal Gazda Konferencia

8

Fiatal Gazda Klub

9

TELLUS – nemzetközi tapasztalatcsere

10

Regionális Tellus-találkozók, felkészítés helyben

12

Tellus Gazdák képzése

12

A TELLUS oktatási programcsomag bemutatása

13

Brüsszelben jártunk

14

Tellus sajtótájékoztató

14

Második Hullám – szlovén túra

15

Második Hullám – skót túra

15

Második Hullám – lengyel túra

tek biztonságos lebonyolítására. Ennek, most, hogy egyre több EU forrás lesz elérhetô, kiemelkedô jelentôsége van. Kialakult a belsô munkakultúra és rutin is, amely nélkül nem szabad ilyesmibe belevágni. A jól mûködô testületek mellett talán ez a tapasztalat a másik nagy hozadéka a 2005-ös évnek. Jól érzékelhetô, hogy a mostani Tellusal kapcsolatos Phare program már minden különösebb zökkenô nélkül megy elôre, jóval kisebb szervezeti erôforrást köt le, mint az elôzô program. A szervezet belsô mûködése és struktúrája is jelentôsen átalakult. A tevékenység és a kapcsolódó szervezési feladatok súlypontja részben áthelyezôdött a régiókra. A 2004. nyara óta mûködô regionális koordinátori hálózat mûködésének eredményei már jól látszanak, könnyebb a szövetségi programok megszervezése, a tagság és a tevékenységünk iránt érdeklôdôk mobilizálása. A múlt év nagy eredménye, hogy a régiók egy része már eljutott arra a szintre, hogy megalakuljanak a regionális szövetségek az adott területen tevékenykedô tagjainkból. Ezen regionális egyesületek önálló tevékenysége már most érzékelhetô friss erôt visz a Szövetség belsô életébe. A dél-alföldi régióban a folyamat már ennél is tovább ment. Ott április elején reményeink szerint megnyílik az elsô regionális fiatal gazda iroda, fôállású munkatárssal, önálló infrastruktúrával. Folytatás a 2. oldalon


Folytatás az 1. oldalról A hazai és nemzetközi kapcsolatok szempontjából is kiemelkedôen jónak mondható a 2005. év. A nemzetközi kapcsolatokban a Szövetség tevékenységének nagy elismerése volt, amikor jelöltünket Szász Pétert alelnökévé – a négy alelnök egyikévé – választotta a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa – CEJA. Hosszú évek óta kiegyensúlyozottan jó a Szövetség és a CEJA, valamint tagszervezeteinek kapcsolata. Az AGRYA ráadásul felvállalta a régió szervezetinek összefogását, a CERYC együttmûködés keretében. Talán ennek is betudható, hogy a német, spanyol, olasz és francia szervezetek képviselôi mellett a magyar delegált is tagja az egyetlen generációs alapon szervezôdô európai agrár-szakmai szervezet Elnökségének. Itthon is hasonlóan jól alakultak az ügyeink, hiszen lehetôséget kaptunk arra, hogy a különbözô szakmai egyeztetô testületekben részt vegyünk, a fiatal generáció képviseletében. Külön meg kell említeni, hogy a szervezet képviselôje újra tagja lett a fiatal gazda támogatással kapcsolatos döntés-elôkészítô bizottságnak. A partner szervezetekkel tovább folytatódott a közös munka a MAÉT keretében. Lassan szakmai tartalommal töltôdik meg az a

2

jogi keret, amit a 11 tagszervezetbôl álló együttmûködés jelent. A kapcsolatrendszer szempontjából kiemelt figyelemmel fordult a Szövetség a politika felé. Azzal együtt, hogy az AGRYA szakmai szervezet, mindenképpen fontosnak tarjuk, hogy az elkerülhetetlen agrár generációváltásra felhívjuk a döntéshozók – ugyanúgy a jobb- vagy a baloldali politikusok – figyelmét. A fiatalok ügyében meglátásunk szerint nem a politikai meggyôzôdés, hanem a tettek, a hozzáállás a fontos. Ebbôl szempontból nagyon jó tapasztalataink vannak mind a kormányzati, mind az ellenzéki politikusok részérôl. Mindkét oldalról elsôsorban a szimpátiával, a támogató bíztatással és a lehetôségeknek megfelelô támogatással találkoztunk. Ez az élmény bizakodással tölt el bennünket és reméljük, hogy a 2 éve elindult fejlôdési pályáján tovább tud haladni a Szövetség. Zárásként annyit, hogy reményeink szerint a 2006. év a szervezet számára olyan lesz, mint az elôzôek: kemény, folyamatos munkával fejlôdni, erôsödni tud a fiatal gazdák szakmai együttmûködése. Dr. Mikula Lajos

Fiatal Gazda Konferencia – 2006 Minden közösségnek megvannak a maga hagyományai, megvan ez az AGRYA-nál is. Ezek közül az egyik az éves Fiatal Gazda Konferencia. A konferencián mindig az aktuális, a tagságot közvetlenül érintô témák kerülnek terítékre. E mellett a rendezvény szokásos találkozója annak az egyre bôvülô tagi körnek, aki szinte minden szövetségi rendezvényen ott van. A rendezvényre a korábbi évek gyakorlatának megfelelôen az idén is február végén került sor, Budapesten, a Hotel Benczúrban. A rendezvény témájának középpontjában az idén a 2007-2013 között várható támogatási rendszer, illetve a most záródó támogatási periódus értékelése volt. Az értékelésnél speciális szempontként került elô az, hogy a mostani és várható támogatási rendszer mennyiben segíti a nemzedékváltást. Az elsô elôadó Forró Pál FVM osztályvezetô úr volt, aki a 20042006 közötti támogatási rendszert értékelte, azon belül is a fiatal

gazdákat érintô támogatásokat. Ezt követôen Boda Tamás FVM osztályvezetô úr beszélt a 2007-2013 közötti támogatás rendszerrôl, az EMVA-hoz kapcsolódó tervezés-folyamatról és azon belül a hangsúlyos támogatási területekrôl. A Konferencián volt egy teljesen új elem, bemutatkozott 3 olyan fiatal gazda, akik a fiatal gazdák induló támogatását igénybe vették. Így megismerkedhettek a résztvevôk a körösszegapáti Groza Péter és a biharugrai Bereczki Zsolt gazdaságával, valamint Papp Péter debreceni fiatal gazdával. Az esettanulmányok különösen érdekesek voltak abból szempontból, hogy markánsan kijött az EU csatlakozás elôtti és utáni támogatási rendszer mûködése közötti különbség. Papp Péter kolléga még 1998-ban nyerte el a támogatást egyszerûbb eljárási rend mellett, kedvezôbb pénzügyi feltételekkel. Ezzel szemben a két friss, 2004 utáni pályázó még várja a támogatást és ügyével járja az immáron EU kompatibilissé vált adminisztráció rögös útját. Az elôadások megerôsítették, hogy a Szövetségnek minden lehetôséget meg kell ragadnia annak érdekében, hogy egyszerûbb és gyorsabb legyen az ügyintézése ezen pályázatoknak, nehogy már itt az elején megrettenjen a fejét gazdálkodásra adó fiatal gazda. A Szövetség delegáltja Gémes László, tagja a fiatal gazda támogatás

3


döntés-elôkészítô bizottságának. Az esettanulmányok után Gémes László kollégánk beszélt a pályázati bírálat rendjérôl, azokról a jellegzetes tartami hiányosságokról, amelyek egy-egy pályázat sikertelenségéhez, elutasításához vezethetnek. A támogatási rendszert bemutató elôadások után az NFA képviselôje Benkô Pál úr beszélt az aktuális földügyi kérdésekrôl. A nap zárásaként az MFB munkatársai mutatták be a fiatal gazdák számára elérhetô fejlesztési hiteleket. A rendezvény másnapján a Csongrád Megyei MVH három munkatársa volt a rendezvény elôadója. Ôk a különbözô pályáza-

tok és támogatások kezelésérôl és a kapcsolódó ellenôrzési és helyszíni ellenôrzési tapasztatokról beszéltek. Ez az elôadás különösen hasznos volt, hiszen már a pályázatok elôkészítésekor elkerülhetôk olyan jellegzetes hibák, amelyek meghiúsíthatják vagy megnehezíthetik a források elérését. A rendezvény a korábbi évekhez hasonlóan nagyon jó hangulatú volt. Reményeink szerint a résztvevô 134 fiatal gazda információkkal gazdagabban tért haza.

„Fiatal Gazdák – Az agrárium jövôje” Agrárpolitikai Fórum 2006. február 25.

konkrétumok nélkül ugyan, de mindkét elôadó elmondta, hogy bizony fiatalítani kell az agráriumban és támogatni kell a fiatal generációt, hogy belépjen a szektorba és minél egyszerûbben megtalálja abban a helyét, jövôjét, boldogulását. Tehát a szimpátia és empátia mindenképpen jellemzô volt. Annyit azért megtudhattunk, hogy a „korai nyugdíjazás” intézkedés bevezetését mindkét politikai erô támogatja „minél elôbb”. Kivárjuk! A fórum súlypontja tehát inkább a pártok választási programjainak ismertetése felé mozdult el. A rendezvény mindenképpen hasznos volt, hiszen egyszerre, egyidôben, mindegy választási mini-vitaként kaphattunk ízelítôt a sorsunkat is érintô elképzelésekrôl. A végére már a hangulat is mentessé vált attól a felfokozott érzelmi állapottól, ami egyébként jellemzi a választási kampányt. Ezt tudjuk be annak a két órának, amit vendégeink fiatalok között tölthettek… Dr. Mikula Lajos

A Fiatal gazda Konferencia zárása után került sor a „Fiatal Gazdák – Az agrárium jövôje” címmel egy agrárpolitikai fórumra. A rendezvényre Font Sándor (FIDESZ) és Németh Imre (MSZP) agrárpolitikusokat hívtuk meg. A rendezvény elôkészítésekor azt kértük a meghívott vendégeinktôl, hogy mutassák be az általuk képviselt politikai pártok azon elképzeléseit, választási programjuk azon elemeit, amely az elôbbutóbb elkerülhetetlen agrár nemzedékváltást segítik, támogatják. Meg kell mondanunk, hogy egyformán teljesített mindkét vendégünk, lényegében semmi kézzel foghatót nem mondtak az elôzetesen jelzett témával kapcsolatosan. Azt is el kell mondani, hogy a

Országos Gyûlés A Szövetség éves Országos Gyûlésére 2006. február 25-én került sor. Az Országos Gyûlés elfogadta a Szövetség közhasznúsági jelentését és pénzügyi beszámolóját. A dokumentumok hamarosan elérhetôk az agrya.hu-n.

Európai Mezôgazdasági Konferencia Strasbourg 2005. október 17-19. 2005. október 17-19. között Strasborugban európai mezôgazdasági konferencián vettünk részt, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA –, tagjai, és küldötteiként. A konferencia elsô napja a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa – CEJA – szervezésében zajlott.

Dr. Mikula Lajos

Az idei év májusában lejár a tisztségviselôk mandátuma, így a tisztújítás is napirenden volt. A Szövetség jelenlegi vezetôi kaptak bizalmat újabb 2 évre a tagságtól. Így az Elnökség összetétele változatlan: Dr. Mikula Lajos elnök, Gémes László, Hevesi István, Lengyel Kálmán, Simon Attila, Szász Péter, Vrancsik András alelnökök, a Felügyelô Bizottság tagjai továbbra is: Fodor Csaba, Tornai-Mátyás Zsolt és Szakács Roland.

A konferenciát Giacomo Ballari, a CEJA elnöke nyitotta meg. A workshop bevezetôjében összefoglalta, hogy milyen irányba tart az EU agrárpolitikai reformja, kitekintve a WTO tárgyalások alakulására. A fiatal gazdálkodók tapasztalatait és jövôképét néhány gazdálkodó révén ismerhettük meg, akik az EU különbözô országaiban mezôgazdasági tevékenységet folytatnak. A gazdaságukat bemutató fiatal gazdák beszámolói egyfajta véleménynyilvánításként szóltak a WTO folyamatban levô reformjaival kapcsolatban. Az elénk tárt életutak és a vázolt fejlôdési tendenciák, iránymutatásként szolgálhatnak az újonnan csatlakozott uniós tagországok ifjú mezôgazdászai számára. „Fiatal gazdák a világpiacon” témában egy norvég, egy német, egy olasz és egy dán vállalkozó számolt be eredményeirôl. A konferencia szervezôit dicséri, hogy a felkért elôadók eltérô üzemméretû, és ágazati profilú gazdaságokat képviseltek, ennek ellenére azonban mindenkire jellemzô volt, hogy a piacon való érvényesülés érdekében integrátori szervezethez, értékesítési szövetséghez tartoztak, és nem önállóan álltak kapcsolatban a kereskedôkkel. Az újonnan csatlakozott országok tapasztalatait Magyarország tolmácsolta Kovács Petra személyében, aki a Bakonszegi Awassi Rt.


marketing igazgatója. A cég felépítette integrációját juhtej tekintetében, a Magyar Juhtej Szövetkezet termelôi csoport révén biztosítja a Kunszentmártoni Sajtüzem folyamatos juhtejjel való ellátását, az rt. saját termelése mellett. A juh termékpálya teljessé tételét az Alföldi Juhhús Szövetkezet révén valósítja meg, de juhvágóhíd és feldolgozó hiányában csak az élôállat értékesítésben játszik szerepet. Az Awassi Rt., a 2 integráció révén, 56 kis- és közepes termelô vállalkozás számára tud folyamatos termékértékesítést biztosítani. A délután farmlátogatással telt. Elôször egy elzászi szôlô- és bortermelô gazdaságot látogattunk meg, ahol a jól felépített marketingnek köszönhetôen, átfogó képet kaptunk a francia szôlôtermeléstôl a borkészítésen keresztül a hatékony értékesítésig. A több órás bevezetôt követôen kis csapatunk már alig várta a kóstolót, hisz jó bornak nem kell cégér! A hosszú kalauzolás már kezdte bizalmat-

4

lanságunkat növelni. Gyanúnk beigazolódott! A Tokayi név hangzásában megtévesztô lehet, de jól tudjuk, hogy Vinum Regnum, Rex Vinorum, csak a Hegyalján terem! Ezek után utunk egy komlótermelô gazdaságba vezetett. A különleges termék és termelési eljárás mellett, leginkább a bioüzemanyag házi elôállítása és felhasználása fogott meg bennünket. Egy pofon egyszerû sajtoló géppel a gazda saját maga által termelt olajos növényekbôl nyert olajat keveri az üzemanyaghoz, teljesen legálisan . Kis beruházással, uniós versenytársaival szemben jelentôs elônyre tett szert a gazda, mert számos területen takarékoskodott, ezáltal költséghatékony gazdaságot tud mûködtetni. Vajon a magyar gazdák számára mikor nyílik lehetôség egy ilyen innováció bevezetésére és használatára? A konferencia folytatásaként részt vehettünk a COPA és COGECA szervezésében zajló legnagyobb európai agrár-érdekvédelmi szervezetek kongresszusán. A COPA és COGECA 71 mezôgazdasági tagszervezetet tömörít az EU 25 tagállamából, és több partnerszervezetet 6, unión kívüli európai országból. A kongresszus célja, hogy az európai gazdáknak átfogó fejlôdési tendenciát mutasson a globális mezôgazdasági piacról és felvázolja az elkövetkezendô évek-évtizedek lehetôségét Európa versenyképes pozíciójának betöltésérôl. A plenáris ülést követô munkacsoport megbeszélések lehetôséget biztosítottak a konkrét kérdések megvitatására és az építô jellegû vitára a különbözô szervezetek képviselôi számára. Kovács Petra, Urbán Judit

CERYC Konferencia 2005. december 1-4., Nyúl A közép-európai CERYC együttmûködés keretében 2005. december 1-4. között találkoztak a régió fiatal gazda szervezetei Nyúlon, Gyôr mellett. A rendezvény a 2005. februári budapesti konferencia folytatásaként a régión belüli szorosabb együttmûködés részleteinek egyeztetését célozta. A rendezvényen résztvett 3 lengyel, 4 cseh, 5 szlovén, 6 magyar fiatal gazda szervezeti képviselô, valamint a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa – CEJA elnöke, Giacomo Ballari és a Rural Youth Europe (Európa Vidéki Fiatalsága) szervezet elnöke Franz Fensl. Ez utóbbi szervezet fiataloknak szóló, elsôsorban vidékfejlesztés jellegû programokat szervez. Még a rendezvény elôtt december 1-én Ballari elnök úr találkozott Gráf József miniszter úrral és ismertette az európai fiatal gazdák javaslatait a 2007-2013 közötti támogatási rendszer generáció váltást elôsegítô módosításáról. A rendezvény elsô napjának délelôttjén csoportmunkán keresztül közösen próbáltuk az együttmûködés lényeges elemeit meghatározni. A munkacsoportok munkája három kérdésen (mi ez, miért kell, mik a formái, eszközei) keresztül vizsgáltuk a kulcsfontosságú fogalmakat, például: kapcsolat, mobilitás, közös történelmi háttér, tapasztalatok és tudás megosztása egymással, stb. A munkacsopor-

tok összegezték a felmerült ötleteket, kérdéseket. A délután folyamán az együttmûködés konkrét programokban is megtestesülô formáit határozták meg a résztvevôk. Így megegyezés született a CERYC-ben résztvevô szervezetek tevékenységét bemutató közös weblap elkészítésérôl, a kétoldalú cserekapcsolatok intenzívebbé tételérôl, valamint arról, hogy évente sor kerül különbözô helyszínen egy-egy találkozóra, kisebb konferenciára. A két nemzetközi szervezeti képviselô támogatásáról biztosította a kezdeményezéseket. Annál is inkább, mert résztvevô szervezetek

5


valamelyik nemzetközi együttmûködésnek amúgy is tagjai, így már a tagság miatt sem lehet érdektelen mindaz, ami a régiónkban történik. A másnapi program farmlátogatásból állt, négy gazdaságot látogattunk meg. Az elsô a szákszendi Kelemen család gazdasága volt. A gazdaság 30 növendékbikát, 12 kocát és annak szaporulatát valamint 70 hektár földet foglal magába. Az állatok takarmányát (gyep, lucerna, kukorica, búza) saját maguk termelik, illetve a szóját vásárolják. A bikák súlygyarapodása igen meglepte a szlovéniai bikatenyésztô résztvevôt, mivel a napi 1,23-1,25 kg-os gyarapodás náluk ilyen takarmány mellett nagyon magasnak számít. A gazdaság mûködtetésében a szülôk mellett egyre nagyobb szerep jut az agrár egyetemen tanuló fiúknak. A második gazdaság a szintén szákszendi Hartmann Imre gazdasága volt, ahol a veje, a vele együtt dolgozó – AGRYA tag – Takács András vezetett minket körbe. A gazdasághoz teljes és igen magas fejlettségû géppark, két, egyenként körülbelül 1200 tonnás kapacitású raktár, valamint mobil szárító, és 300 hektár föld tartozik. A két

raktárban jelenleg 2300 tonna kukorica van betárolva, ami már el van adva a KITE Rt.-nek márciusi szállítással. Harmadik úticélunk a Kozicz Attila gazdasága volt Kisigmándon. A gazda 1500 hízót tart, négy épületben meglehetôsen modern körülmények között. A sertések rácson nevelôdnek, ami alatt egy aknába tárolódik a trágya, egészen a disznók eladásáig. Ekkor egyszerre eresztik le az egészet a 20 m3-es központi aknába, amit a 10 m3-es szippantó két menetben ki tud üríteni. Ennek a trágyatárolási módszernek egyik nagy elônye, hogy a trágya zsíros alkotói kiülnek a trágyalé tetejére, mintegy lezárva azt, és majdnem szagtalan és légymentes tartást tesznek ezáltal lehetôvé. Három régebbi gazdasági épület, és egy új, teljesen automatizált hizlalda tartozik a telephez, valamint Kisigmánd határában egy vadonatúj hígtrágya tározó. Apa és fia itt is példás együttmûködésben vezeti a gazdaságot. Ebédre a Komárom határában lévô Csalava-gazdaságba látogattunk. Itt több dologgal is foglalkozik a Csalava család, amit mi megnéztünk, az a csirkefarm és a takarmánykeverô voltak. A baromfik – 14 000 darab highline tenyészpár – tojását a gazda a vele szerzôdésben álló keltetônek adja el, illetve csak adná, mert a madárinfluenza hisztéria sajnos erôteljesen rányomta a bélyegét a felvásárlásra. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az egyik gazdasági épület ôsz óta mint intervenciós raktár funkcionál, valamint hogy ottjártunkkor is 60 000 bedobozolt tenyész tojás várta sorsának beteljesülését. A gazda elmondása szerint nem sok esély van az eladásukra, hiszen az elmúlt hónapokban rettenetesen visszaesett a baromfi iránti kereslet. 160 hektár földön gazdálkodnak, az innen betakarított terményt keverik a takarmánykeverôvel. Nemcsak maguknak, de más gazdaságoknak is kevernek itt takarmányt. Összességében azt mondhatjuk, hasznos volt a találkozó. Láthatóan a februárban felelevenített együttmûködés magvai nem hullottak terméketlen talajra, és a környezô országok is hozzánk hasonlóan komolyan gondolják a kooperáció fontosságát.

Franz Fensl és Giacomo Ballari

ifj. Bába Miklós

Fiatal Gazda Klub Szegváron Megkezdte tevékenységét a Dél-alföldi Szövetség A frissen alakult dél-alföldi fiatal gazda szervezet novemberben átesett a tûzkeresztségen a hódmezôvásárhelyi regionális konferenciával. Annak megszervezésében még segítséget adott az Országos Iroda, de tudtuk, hogy legközelebb már egyedül kell végig vinnünk a rendezvény-szervezést. Emiatt is vártuk a következô rendezvényt, a 2005. december 14-én Szegváron tartott Fiatal Gazda Klubot. A Szövetségnek célja, hogy a régióban dolgozó fiatal gazdálkodók problémáit megismerve szakmai rendezvények szervezésével, s lebonyolításával segítse munkájukat, mûködésüket. Nagyon fontos dolog, hogy ismerjük meg egymást, tanuljunk egymástól, segítsük egymást, s egy jól együttmûködô csapattá váljunk. A célok eléréséhez az egyik eszközünk a rendszeres találkozók szervezése, a korábban elindított Fiatal Gazda Klub sorozat továbbvitele. A rendezvényünk témája az MVH mûködése, az AVOP és NVT pályázatok, területalapú kérelmek értékelése és a fizikai ellenôrzé-

sek tapasztalatai voltak. A témákhoz az elôadókat az MVH Csongrád megyei kirendeltsége biztosította. Kimondottan barátkozási céllal választottuk ki a témát, kértük fel az elôadókat. Azt láttuk, hogy idônként a két fél, a hivatal meg a gazda elbeszél egymás mellett, gondolkodás nélkül a másikban keresik a hibát. Úgy gon-


6

doltuk, hogy lehetôséget teremtünk arra, hogy a gazdák jobban megismerjék a Hivatal munkáját és szembesüljenek azokkal a tipikus hibákkal, amikbôl tanulni lehet. A rendezvényt Farkas Sándor, a térség parlamenti képviselôje, helyi agrárpolitikus nyitotta meg. A képviselô úr beszélt a fiatalok helyzetérôl, s szükségességükrôl az agráriumban. Kiemelte, hogy nagyon kevés az önállóan gazdálkodó fiatal, ezért fontosnak tartotta a generációváltás elôsegítését elôremozdító intézkedések mielôbbi meghozatalát és végrehajtását. Az elsô elôadó Pádárné Barna Julianna volt, aki az AVOP pályázatokról beszélt. Megemlítette, hogy alapjában véve a hozzájuk beérkezett pályázatok formailag és tartalmilag elég magas százalékban megfeleltek. Megjegyezte, hogy a hosszadalmas feldolgozásnak több oka is volt, többek között rengeteg pályázat érkezett be, s az átvizsgálásuk nagyon szigorú volt, mert az Európai Uniós ellenôrök nagyon alaposak velük szemben. Említést tett a fiatal gazdák induló támogatása címû pályázatról, hogy maradt még rá forrás, így várható, hogy a közeljövôben megnyitják. A második elôadó Újvári Nagypál Ilona volt, aki a területalapú kérelmekrôl beszélt. Elmondta, hogy itt az adminisztratív ellenôrzés nagyon szigorú, mert a beírt területek összessége nem haladhatja meg az adott blokkban a támogatható terület nagyságát. Itt sok hiba volt, mert a termelôk egy része még mindig a földhivatali nyilvántartásban szereplô adatokat írják be, és az sokszor nem egyezik a ténylegesen használt területtel. Elôfordult olyan is, hogy a termelôk nem jó blokkban jelölték be a használatban lévô területeiket, vagy a blokkhatárok kettészelték a parcellákat, s nem jól becsülték meg a parcelladarabok méreteit, így túligénylések keletkeztek. Elmondta, hogy ezekre van orvosság, mert a blokkhatárok módosítását lehet kérni, így ezek a problémák rendezhetôk. A harmadik elôadó Pinjung Emil volt, aki a helyszíni ellenôrzések tapasztalatairól beszélt. Ô is megjegyezte, hogy a földhivatali nyilvántartás nem mindig jó, s ebbôl sok területeltérés adódott. Probléma volt még az is, hogy némely termelô hanyagságból, vagy figyelmetlenségbôl nem a termesztett növény azonosítóját tüntette fel a kérelmen, vagy nem jelentette be a változást. Elmondta, hogy a GPS-es területfelméréseket próbálják nagyon pontosan végrehajtani, hiszen nem az a cél, hogy a termelôknél hibát találjanak, hanem mindenki mielôbb rendezze a kérelmét, s így minél elôbb pénzhez jusson.

Regionális Fiatal Gazda Konferencia Hódmezôvásárhely 2005. november 18-án Regionális Fiatal Gazda Konferenciára került sor Hódmezôvásárhelyen a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA, és a Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetsége szervezésében. A Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetsége 2005. szeptemberében alakult meg. Létrejöttének célja: megyei, regionális szinten a fiatal gazdákkal való hatékonyabb kapcsolattartás, együttmûködés: – rendezvények szervezése, – gazdálkodást segítô szakmai tájékoztatók szervezése, információ nyújtása,

A negyedik elôadó Parázs Péter, az Agrár- Környezetgazdálkodási pályázatokról beszélt. Lezáródtak az ellenôrzések, s a fizikai ellenôrzésen átesett termelôkön kívül a 2005-ös évben mindenki megkapja a támogatási összeget. Az ellenôrzött termelôk pedig 2006 januárjában bizonyosan pénzükhöz jutnak. Említette, hogy a talajmintákat 2005. december 31-ig le kell adni a laborokba, a gazdálkodási naplókat pedig 2006. január 31-ig az FVM agrárkörnyezetgazdálkodási osztályára postán el kell juttatni. A rendezvényen 58 fô volt jelen, s nagyon jó hangulatú volt. A résztvevôk rengeteg hasznos információt kaptak, amint a késôbbi visszajelzésekbôl kiderült. Az MVH munkatársai is nagyon elégedettek voltak a jelenlévô fegyelmezett társasággal, hiszen ilyen jellegû békés információcserékkel többre jutunk, mint egymás hibáztatásával. A következô rendezvény 2006. január végén lesz Békés megyében, aminek hasonló témája lesz, csak az adott megye szemszögébôl. Az utána lévô rendezvény témájának az új birtokfejlesztési lehetôségeket célozzuk meg, s erre keressük meg a megfelelô elôadókat. A rendezvénybôl erôt és bíztatást merítettünk, hogy érdemes a munkát folytatni. Visszaigazolódott, hogy a fiatalok nyitottabbak egy új, másfajta együttmûködésre, szervezeti tevékenységre. Gémes László, Hevesi István Fiatal Gazdák – Dél-alföld

– regionális együttmûködés az érdekképviseleti és közigazgatási szervekkel, – részvétel a regionális, fiatal gazdákat érintô szakmai döntések elôkészítésében. A Dél-alföldi Szövetség elsô rendezvénye volt a Hódmezôvásárhelyi Konferencia, melynek a Városháza Díszterme adott helyet. A rendezvényen több mint 110 fiatal gazdálkodó vett részt a régióból. A megnyitón Lázár János, a Város Polgármestere, országgyûlési képviselô köszöntötte a megjelenteket, és üdvözölte a fiatal gazdák regionális szervezetének megalakulását, mert a régiós képviselôkkel eddig is hatékony volt az együttmûködés az agrár kérdések megvitatásában.

7


Pásztóhy András, az FVM politikai államtitkára, értékelte az EU csatlakozás hatásait az agrár intézményi struktúrára, elemezte a SAPARD és AVOP támogatások felhasználásának ütemét, majd a SAPS, TOP UP, és NVT támogatások folyósítási ütemtervét. A nehéz agrárgazdasági helyzetben kitartásra biztatta a fiatal gazdálkodókat. Farkas Sándor országgyûlési képviselô az Európai Uniós csatlakozás mérlegét elemezte kifejezetten a térségfejlesztés és a mezôgazdaság szempontjából. Dr. Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója piaci helyzetünkkel és versenyképességünkkel foglalkozott, annak változásait mutatta be a csatlakozás óta. Az egyes növénytermesztési és állattenyésztési termékek elôállításának, értékesítési lehetôségeinek értékelése mellett, felvázolta a mezôgazdaság jövôképét is, a várható támogatások tükrében, és kiemelte a raktározási és szállítási infrastruktúra jelentôségét a külpiaci versenyképesség jelentôs befolyásolójaként. Az új költségvetési idôszakig hátralevô 1 évet a már folyamatban levô beruházások megvalósítása, és a 2007-tôl induló új támogatási lehetôségek lehívására való felkészülés fogja jellemzi.

A délelôtti elôadásokat Dr. Mikula Lajos, az AGRYA elnöke zárta, megköszönve a felkért elôadók részvételét, és a Dél-alföldi Szövetség munkáját a konferencia elôkészítésében, szervezésében.

A SAPS támogatás még 2005. évben kifizetésre kerül, a nemzeti

A Konferencia második felében a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetôségeirôl tartottak elôadást a témában élenjáró szakemberek. Gôgös Zoltán országgyûlési képviselô, az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának alelnöke, a 2005-ben történt törvényi változásokról beszélt, amelyek az alternatív energia alkalmazásának elôsegítése érdekében jöttek létre. A júniusban kihirdetett Gáztörvény értelmében lehetôség van a biogáz gázrendszerbe történô betáplálására. A júliusi villamos energia törvény szerint 23 Ft/kW átvételi áron, hosszú távú szerzôdéses megállapodás mellett garantálja a befektetôknek a rendszerbe való bejuttatás lehetôségét. Kazai Zsolt, az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület programvezetôje a megújuló energia szerepérôl, jelentôségérôl beszélt, hangsúlyozva a 2007-tôl induló uniós tervezési periódusban betöltött kiemelt szerepét. Dr. Janowsky János az energiafû termelésének és felhasználásának lehetôségét mutatta be.

kiegészítés (TOP UP) várhatóan februárig eljut a gazdálkodókhoz. Az agrár-környezetgazdálkodási célprogram, és a kedvezôtlen adottságú területek után járó támogatás szintén az idén kiutalásra kerül. Az AKG kifizetési kérelmet 2006. február 1-28. között lehet az illetékes MVH-hoz benyújtani, a KAT támogatások igénylése, az egységes területalapú támogatási kérelem benyújtásával egy idôben, április 1. és május 15. között történhet meg. Az új, termeléstôl függetlenített, területalapú támogatás (SPS) bevezetésére 2007-2009 között kerül sor hazánkban, mely kedvezôbb helyzetet teremthet a feleslegek levezetésére. Dr. Vajda László, az FVM fôcsoportfônöke, a Közös Agrárpolitika jövôbeli változásait mutatta be.

Somogyi Dénes, a Greenenergy Kft. projekt menedzsere a biogáz termelés hazai lehetôségeit értékelte. A Konferencia zárásaként Gémes László levezetô elnök, az AGRYA alelnöke, a Dél-alföldi Szövetség társelnöke, megköszönte az elôadók munkáját, a résztvevôk érdeklôdését. A Dél-alföldi Szövetség Konferenciáját 2005 decembere és 2006 februárja között „Fiatal Gazda Klubok” szakmai rendezvénysorozat követi, az Észak-alföldi és a Közép-dunántúli régióban is. Urbán Judit AGRYA


Fiatal Gazda Klub Észak – alföldi régió 2006. január 20-án Debrecenben Fiatal Gazda Klubot rendezett a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – az AGRYA és regionális szervezete, a Fiatal Gazdák Észak-Alföldi Szövetsége. A tagszervezet megalakulását követôen a második rendezvényre került sor, melynek keretén belül igyekeztünk megismertetni a fiatal gazdákat a régiós szervezet létrehozásának elônyeivel. A beszámolót Vrancsik András, az AGRYA alelnöke, és Urbán Judit, regionális koordinátor tartotta. A birtokfejlesztési hitellel kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdés merült fel. A tisztázás érdekében meghívtuk a Polgári Takarékszövetkezet debreceni fiókjának elnökét és munkatársait, hogy segítsenek eligazodni a fiatal gazdáknak. Az ismét megnyíló pályázati lehetôségrôl, a Fiatal gazdálkodók induló támogatásáról (AVOP), Klepács Györgyi, az MVH Nyíregyházi Kirendeltségének Pályázatkezelési osztályvezetôje tartott hasznos tájékoztatót. A jelen levôk közül szinte senki nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Mivel akinek meglevô gazdasága nagyobb 2 EUME-nél, nem pályázhat induló támogatásra. Ezt a méretet túllépni pedig nem is olyan nehéz: 2 EUrópai MéretEgység = 9,4 ha búza, vagy = 7,3 ha kukorica, vagy = 10,5 ha napraforgó.

8

A gazdasággal nem rendelkezôk jobb eséllyel indulnak, de számukra az életképes gazdaság elérése látszik bizonytalannak, hacsak nincs lehetôségük egy már mûködô gazdaság átvételére. Itt kell elmondani azt is, ha valaki családi gazdaságban tagként gazdálkodik, akkor csak abban az esetben jogosult pályázni, ha 2 EUME-nél kisebb a nevén levô földterületek és állatlétszám alapján a gazdasága! A 2007-tôl megnyíló, megreformált fiatal gazda támogatás elôreláthatólag könnyít a feltételeken: 2-5 EUME közötti gazdaság számít indulónak, és a támogatás összege is lényegesen növekedni fog (55 000 euro). Addig is mindenki szerezze meg az Aranykalászos Gazda képzettséget, hogy biztosan teljesíteni tudja az elôképzettségi feltételeket! A következô téma az EU környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai elôírásoknak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénylésérôl, a 2005. évi pályázatok tapasztalatairól szólt, pályázók, pályázatkészítôk tolmácsolásában. Mivel ez a pályázati lehetôség 2006. április 30-ig nyitott, a következô Fiatal Gazda Klubok tematikájában is biztosan helyet kap, a pályázatokat kezelô Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalok munkatársainak részvételével. Január 27-én Szabolcsban is találkoztak a fiatal gazdák. Nagycserkesz adott otthont a rendezvénynek, ahol tájékoztatást kaptak a megjelentek a Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetségének tevékenységérôl, elképzeléseirôl Szakács Roland, a szervezet társelnöke tolmácsolásában. Az AVOP Fiatal Gazdák induló támogatásáról, és egyéb, aktuális pályázati lehetôségekrôl Klepács Györgyi, az MVH Nyíregyházi Kirendeltségének Pályázatkezelési osztályvezetôje tartott elôadást. Majd Moravszki Gábor, a Sz.-Sz.-B.-megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat növényvédelmi felügyelôje az aktuális növényvédelemi problémákra hívta fel a hallgatóság figyelmét, és nyújtott szaktanácsot a kezelésükre. A Fiatal Gazda Klubokban sok ismerôs arc között új érdeklôdôk is jelentkeztek. Az elôadásokat mindkét rendezvényen fórum követte, ahol tartalmas beszélgetések alakultak ki, a fiatal agrárvállalkozók eszmét cserélhettek a napi problémáikról, sikereikrôl, eredményeikrôl. Debrecen, 2006. március 8. Urbán Judit Regionális koordinátor

Régiók A 2004-2005. évben Phare támogatással lezajlott szervezetfejlesztési program egyik kiemelt prioritása volt a regionális együttmûködés megerôsítése a Szövetségen belül. A program elsôsorban három régióra: Dél-alföld, Észak-alföld, Közép-Dunántúlra koncentrált, az itt zajló munkához rendelt többlet humán és anyagi erôforrásokat. A „befektetés” eredményes volt, egy év után komoly fejlôdésen ment keresztül ezeken a területeken a szövetségi munka, kialakult a folyamatos tevékenységhez elengedhetetlen regionális szintû vezetôi csapat. Az elôbbiek után 2005. júniusában elkezdôdött a regionális szervezetek megalakulása. Ehhez az Elnökség elsôsor-

ban jogi és szervezési segítséget adott. A regionális fiatal gazda szövetségek feladatai, céljai a következôk: – megyei, regionális szintû rendezvények, programok megszervezése (fiatal gazda klubok, regionális konferenciák), – a gazdálkodást segítô szakmai tájékoztató programok szervezése, információ szolgáltatás, – külföldi szakmai tanulmányutak szervezése a régióban tevékenykedô fiatal gazdáknak, – kapcsolattartás, együttmûködés a megyei, regionális szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel és a közigazgatási szervekkel,

9

– részvétel a megyei, regionális szintû, a fiatal gazdákat érintô szakmai döntések elôkészítésében a figyelemfelhívó és lobbi tevékenység, a fiatal gazda ügy, az agrár generáció-váltás mellett, támogatására, – önálló forrásteremtési munka, pályázatírás a programjaik megvalósításához kapcsolódóan.


([email protected]) társelnökök Regionális koordinátor: Hevesi István A Szövetség regionális irodája várhatóan 2006. április 1-tôl mûködik Szegváron. Fiatal Gazdák Észak-alföldi Szövetsége

A regionális szövetségek szoros együttmûködésben dolgoznak a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével, az országos szövetség regionális szinten hatékonyabban mûködtethetô infrastruktúráját teremtik meg. A regionális szervezetek önálló, közhasznú minôsítéssel mûködô jogi személyiségû egyesületek, tagjai nem válnak automatikusan az országos szövetség tagjává.

Tevékenységi területe: Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-SzatmárBereg, Hajdú-Bihar megyék Tisztségviselôk: Vrancsik András ([email protected]), Tánczos Gábor ([email protected]), Szakács Roland ([email protected]) társelnökök Regionális koordinátor: Urbán Judit ([email protected]) Fiatal Gazdák Közép-Dunántúli Szövetsége

Az eddig megalakult regionális szervezetek a következôk: Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetsége Tevékenységi területe: Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyék. Tisztségviselôk: Gémes László ([email protected]) és Hevesi István

TELLUS - nemzetközi tapasztalatcsere A TELLUS nemzetközi tapasztalatairól szerveztünk egy szemináriumot 2005. november 5-6–án, Budapesten. Az eseményre a magyar pedagógusoknak tartott tájékoztató után került sor. Ez jó lehetôséget jelentett az ott elmondottakat kiegészítô információk, valamint a külföldi tapasztalatok közvetlen átadására. A 2005. november 5-én, a Hotel Ligetben megtartott szemináriumon az AGRYA partnerszervezeteinek közvetítésével olyan meghívottak vettek részt, akik országukban a TELLUS oktatási programmal foglalkoznak. Olaszországból két, Lengyelországból négy és Csehországból két résztvevô érkezett. Hozzájuk csatlakozott a magyar iskolák képviseletében 2 fô. A program nyitó elôadását Fillipo Valentini, a CEJA program felelôse tartotta, aki azt követôen is részt vett a szeminárium munkájában. A nyitó elôadásban Mr. Valentini ismertette a CEJA szándékát és törekvéseit. Elmondta azokat a lépéseket, amelyek a TELLUS program megalapozásához, illetve elkészítéséhez vezettek. Bemutatta a

Tevékenységi területe: Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom megyék Tisztségviselôk: Szász Péter ([email protected]), Tornai-Mátyás Zsolt ([email protected]), Lengyel Kálmán társelnökök Regionális koordinátor: Tornai-Mátyás Zsolt

CEJA tevékenységét és azt, hogy ehhez milyen pontokon kapcsolódik a TELLUS, és hogy hogyan segíti a CEJA a maga eszközeivel az egyes országokat abban, hogy sikeres programot tudjanak lebonyolítani. Mivel az elôzetesen ismert volt elôttünk, hogy a TELLUS bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban nincsen egységesnek mondható európai gyakorlat, alapvetôen fontosnak tartottuk azt, hogy legyen lehetôség arra, hogy részletesen megismerkedhessenek a résztvevôk egymás munkájával, felfogásával. Ezért a szeminárium programja úgy épült fel, hogy az egyes országok tapasztalatainak bemutatását eszmecsere követte, ahol mód volt tisztázó kérdések feltételére. Ezt követôen csoportmunkára került sor, amelyben a nemzetközi csoportok az alábbi témaköröket tekintették át: – a TELLUS és az iskola: az oktatási program iskolai bevezetése, alkalmazása, az ezzel kapcsolatos nehézségek, sikeres megoldások, – a TELLUS módszertan: kapcsolattartás a gazdaságokkal és gazdákkal, a TELLUS és a mezôgazdasági szervezetek. A csoportmunkát követôen a résztvevôk összegezték tapasztalataikat, benyomásaikat és összehasonlították a maguk helyzetével. Ez a módszer lehetôvé tette, hogy a bemutatkozásra való felkészülés során a résztvevô országok képviselôi összegyûjtsék, rendszerezzék és összegezzék saját tapasztalataikat, egyúttal felkészüljenek mások tapasztalatainak befogadására. A prezentációk során használt illusztrációk, példák segítették a megértést és egyúttal hasznos ötleteket is adtak a többieknek. Alapvetô volt az a tapasztalat, hogy a TELLUS gyakorlatias és érdekes módszertana nagyon rokonszenves a gyermekek körében, ahol alkalmazzák, ott népszerû. Ugyanakkor az egyes országokban nagyon eltérôek az alkalmazás feltételei. Olaszországban (és mint hallottuk Belgiumban is) például a TELLUS-szal tulajdonképpen speciális „tangazdaságok” foglalkoznak, amelyek vállalkozási


10

kívüli, illetve egyfajta szakköri tevékenységként. Vendégeink azt is elmondták, hogy még nincsen kellô tapasztalatuk és nem volt világos az sem, hogy mit gondolnak a program kiterjesztésérôl. A magyar helyzet bemutatását érdeklôdéssel fogadták. Vendégeink azt is megállapították, hogy a magyar példa – ti. az oktatási rendszer részeként bevezetett TELLUS – nehezebb, de hosszabb távú eredményeket ígér. A csoportmunka során egészen konkrét és gyakorlatias megközelítések jellemezték a beszélgetést. A résztvevôk az értékelés során elmondták, hogy sokat jelentett a számukra az, hogy ennyire sokféle módon alkalmazzák a TELLUS-t és az olasz résztvevôk által ismertetett példák nagy hatással voltak a többiekre. Ezt az általuk hozott impozáns szemléltetô anyagok is erôsítették.

körülmények között – egy kissé a mi erdei iskoláinkhoz hasonlóan – olyan oktató farmon fogadják a tanuló-csoportokat, amelyeket kifejezetten ezzel a céllal üzemeltetnek. A TELLUS nem része az oktatási rendszernek, az iskolákkal való kapcsolat a látogatás elôkészítésére és lebonyolítására szorítkozik. A program értékelésére is az oktató farmon kerül sor, és ezt az értékelést valamilyen közösségi ünneppel, eseménnyel kötik össze. Eltért ettôl a lengyel helyzet, ahol a magyaréhoz hasonlóan csak most kezdték el a program bevezetésével kapcsolatos tevékenységeket. Ennek során azonban még nem gondoltak arra, hogy a közoktatási rendszer számára akkreditált programként alkalmazzák a TELLUS-t. Csehországban a program alkalmazása két iskolában megkezdôdött, de ott a mi fogalmaink szerint inkább tanórán

Összességében a résztvevôk a találkozót hasznosnak tartották. Az információk teljes körû megértését az interkulturális helyzet részben erôsítette, a nyelvi nehézségek miatt részben gyengítette, mert nem mindenki beszélt egyformán angolul, a szeminárium munkanyelvén. Megfogalmazódott, hogy jó lenne folyamatosan követni az egyes országokban zajló folyamatokat és lehetôsége szerint további személyes találkozók, illetve látogatások segítségével mélyíteni az ismereteket. A résztvevôk a szeminárium módszertanát, felépítését alkalmasnak találtak az „egymástól tanulás” folyamatának segítésére. Ezt a helyszín és a szálloda megértô és segítôkész személyzete jól segítette. A szeminárium másnapján november 6-án a résztvevôk meglátogattak egy jövôbeni TELLUS oktató farmot, a Tiborcz Tanyát Bicske mellett, Tükröspusztán.

Regionális Tellus-találkozók, felkészítés helyben

társadalmának alakításához, a mezôgazdasági termeléssel kapcsolatos új viszony megformálásán keresztül.

A felkészülés és felkészítés folyamatának tervezésekor már nyilvánvaló volt, hogy az általános tájékoztatást, a program megismertetését és bemutatását célzó alkalmak nem elégségesek ahhoz, hogy a TELLUS oktatási programcsomag alkalmazására az iskolák felkészüljenek.

A regionális találkozóknak alapvetôen két célja volt: – a TELLUS program konkrét iskolai bevezetésével kapcsolatos kérdések tisztázása, az iskolai felkészülés közvetlen segítése (tanórai munka megszervezése, tanárszerepek, módszertani kérdések), – a TELLUS program kulcsfontosságú elemének számító „gyakorlati/tapasztalati tanulást” segítô farmlátogatások elôkészítése, a gazdákkal való ismerkedés.

Tekintettel arra, hogy a program kísérleti szakaszát regionálisan szerveztük meg, a kiválasztott régiókban tartandó helyi felkészítéseket szerveztünk. Az iskolák kiválasztásánál az volt a szempont, hogy lehetôleg reprezentálják az eltérô körülmények között mûködô magyar közoktatási intézményeket, tehát legyen közöttük kisilletve középvárosi, megyeszékhelyen mûködô, illetve kistelepülésen található általános iskola. Mindhárom régióban törekedtünk arra, hogy ez a szempont a kiválasztásnál érvényesüljön. Az OKÉVek e szempont megtartása mellett azt is figyelembe vették, hogy mely iskola rendelkezik új oktatási program bevezetésével kapcsolatos tapasztalattal. A TELLUS program sajátosságai miatt a települési környezet, a befoglaló tér mezôgazdasággal, gazdálkodással kapcsolatos hagyományai és adottságai fontosak. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ezek nagyon sokat változtak, alakultak az elmúlt másfél évtizedben és azzal is, hogy ezek a változások sok esetben nagyon nehéz helyzetet teremtettek egy-egy településen. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy a TELLUS hozzájárulhat egy-egy település

Ugyanakkor ezek az alkalmak segítették azt is, hogy a régióban kiválasztott iskolák egymást is megismerhessék, megalapozva egy majdani hálózati együttmûködést, amely lehetôvé teszi számukra azt, hogy egymás tapasztalatairól tudjanak, tájékozódjanak. A regionális találkozók: A találkozók mind a három helyen azonos módon épültek fel: – a résztvevôk szakmai bemutatkozása (ki honnan jött, mivel foglalkozik, milyen szerepet tölt be a TELLUS-folyamatban, gazdák esetében: a gazdaságuk fô profiljának bemutatása), – konkrét helyi kérdések a TELLUS-szal kapcsolatban (az iskolai keretek, óraszám, tanulócsoport létszáma, tanári együttmûködés, látogatásokhoz szükséges feltételek), – tájékoztató a várható eseményekrôl, lépésekrôl.

11


A találkozó Hódmezôvásárhelyen és Móron is lehetôséget teremtett arra, hogy a helyi sajtó (megyei, illetve települési lapok, rádiók, televíziók) képviselôinek tájékoztatásával bemutassuk a programot a helyi társadalomnak.

résztvevôk, hogy ennek a célnak, hangsúlynak a megválasztása az egyik kulcsa a TELLUS sikerének. Hogy ez fogyasztóvédelmi, vagy pályaválasztási cél-e, nos, ezt a tanárnak kell eldöntenie – mondta az egyik résztvevô.

2005. november 29., Hódmezôvásárhely (Dél-alföldi Régió)

2006. január 13., Mór (Közép-dunántúli Régió)

Hódmezôvásárhelyen, a Polgármesteri Hivatalban megtartott találkozón mind a mindszenti, mind a szegvári általános iskola képviselôje elmondta, hogy náluk nagy hagyományai voltak a mezôgazdasági ismeretek oktatásának, annak is köszönhetôen, hogy míg erre lehetôség volt, tankerttel is rendelkeztek. Mindkét településen nagyon jók a helyi adottságok egy „természet-közeli oktatás” megszervezéséhez és erre építeni is kívánnak a TELLUS bevezetésekor.

Móron a bakonyszombathelyi, a veszprémi és a móri iskolák képviseletében azok a tanárok vettek részt a programon, akik tanítani fogják a TELLUS-t. Elfogódott kezdés után nagyon jó hangulatú beszélgetés alakult ki a tanárok és a gazdák között, akik egyetértettek abban, hogy a TELLUS nagyon fontos és már nagyon várják, hogy elkezdôdjék.

Hódmezôvásárhelyen sem okoz gondot a látogatások megszervezése és az sem, hogy a megfelelô órakeretet biztosítsák. Ugyanakkor azon gondolkodnak, hogy elôször tanórán kívüli elfoglaltságként (fakultatív módon) szervezik meg a TELLUS oktatását. A bemutatkozó gazdák elmondták, hogy mivel foglalkoznak. (A „kínálatban” sertéstelep, szántó, növénytermesztés, tehenészet egyaránt szerepel.) Úgy fogalmaztak, hogy a TELLUS-t nagyon fontosnak tartják az ismeretek bôvítése szempontjából is, de a legfontosabbnak a tudatos vásárlói magatartás formálását látják, ehhez kapcsolódóan azt, hogy megváltozzon a fogyasztók új nemzedékének viszonya a magyar minôségi termékekkel.

A beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott a természetközeli, illetve gyakorlatias, gyakorlati-tapasztalati tanulási módszertan. A résztvevôk szerint ez az egyetlen hatékony út az ilyen típusú ismeretek megszerzéséhez. A résztvevôk egyike részt vett a CEJA által szervezett brüsszeli TELLUS-tanár szemináriumon és elmondta a benyomásait, élményeit. A résztvevôk nagyon érdekesnek találták a belga oktató farmon tett látogatást és megállapították, hogy „ettôl még messze vagyunk…” A résztvevôk több érdekes és hasznos ötletet vetettek fel. Így például egy regionális TELLUS-találkozó megszervezését azokkal a tanulókkal, akik a programban részt vesznek. Kérdezték azt is, hogy országos találkozóra lehet-e mód, hiszen érdemes lenne nemcsak a tanárok, hanem a diákok tapasztalatait is összehasonlítani.

2005. december 9., Debrecen (Észak-alföldi Régió) A debreceni találkozón a vámospércsi, a tiszadadai és a debreceni iskolák képviselôi, valamint azok a gazdák vettek részt, akik a programot segíteni fogják. (juhtenyésztô, tehenész, tejgazdaság, szántó és gyümölcsös szerepelt a „kínálatban”.) Ezen a találkozón nagy hangsúlyt kapott a TELLUS-nak a pályaorientációban betölthetô szerepe, amelyet a gazdák a saját tapasztalatainak alapján nagyon fontosnak tartottak, hiszen – mint elmondták – „egyre kevesebben vállalkoznak arra, hogy a mezôgazdaságból éljenek.”

Itt került szóba a diákok munkája értékelésének a problémája is, amelyrôl hosszabban beszélgettek a tanár-résztvevôk. Az a megoldás alakult ki, hogy a szöveges értékelést célszerû lenne egy kicsit ünnepélyesebb formában átadni a gyermekeknek (pld. egy, az iskola és az AGRYA által közösen aláírt TELLUS-tanúsítvány?). A gazdák arról beszéltek, hogy milyen konkrét és gyakorlati feladatot tudnak adni a tanulócsoportnak, hiszen úgy látták, hogy a gyakorlati munkán keresztül tudnak igazán sokat tanulni. Ez gazdaságonként eltérô megoldásokat is eredményezhet. A regionális találkozók elérték céljukat:

Nagyon érdekessé vált a beszélgetés akkor, amikor a gazdák arról beszéltek, hogy ôk mit csinálnának az iskolában. Úgy gondolták, hogy a látogatásokat mindenképpen meg kell elôznie egy, az órán megtartott tájékoztatónak és attól sem zárkóznának el, ha rendszeresen hívnák ôket órát tartani. A tanárok szerint is a gazdáknak nem csupán a látogatás „idegenvezetôjeként” van szerepe, hanem lényegében „ô tanít”, hiszen ô tudja, hogy mit csinál. A tanárok alapvetôen azt emelték ki, hogy szerintük a TELLUS-programon belül nagyobb hangsúlyt kell adni a települési-helyi sajátosságoknak akár úgy is, hogy azokat a részeket tanítják csupán a programból, amelyrôl saját tapasztalatuk van, illetve, amely helyben megtalálható és jellegzetes. Elmondták, hogy az európai tapasztalatoknak kevesebb hasznát vehetik, hiszen azok nagyon eltérhetnek a magyartól. A beszélgetés érintette a TELLUS komplexitását, összetettségét, nemcsak a különbözô mûveltségterületek miatt, hanem a lehetséges célok megválasztása szempontjából is. Abban egyetértettek a

– lehetôséget nyújtottak arra, hogy a program szereplôi közvetlenül megismerkedjenek egymással és megalapozzák együttmûködésüket, – feltárta azokat a konkrét kérdéseket, amelyeket az egyes iskolákban kell megválaszolni, illetve amelyhez az egyes iskolák az AGRYA-tól vagy a minisztériumtól segítséget várnak (ilyen pl. a fenntartókkal való kapcsolat, a tapasztalatcsere), – a gazdák számára lehetôvé tette, hogy bemutassák munkájukat, hogy bemutatkozzanak és belepillanthassanak abba, hogy hogyan alakul a TELLUS-program bevezetése, – a regionális koordinátorok számára ez az alkalom az együttmûködés konkrét kérdéseinek tisztázását jelentette az oktatási program szövegkörnyezetében. Mindhárom találkozó légköre kellemes, élénk és érdeklôdô volt. A résztvevôk nagyon hasznosnak tartották a találkozókat és igénylik a továbbiakban is.


12

Tellus Gazdák képzése Budapest, 2006. január 27. A regionális képzések során azt tapasztaltuk, hogy a Tellus Programban részt vevô gazdák számára szükséges egy olyan találkozó, képzés megszervezése, melyen némi pedagógiai ismeretek átadására kerül sor. Bizonytalanok ugyanis a gazdák abban, hogy hogyan viselkedjenek majd a tanulókkal az iskolai foglalkozáson és a farmlátogatáson, milyen kapcsolatot próbáljanak kialakítani velük, milyen „hangot üssenek meg”. Nagy örömünkre szinte mindegyik Tellus gazda részt tudott venni a rendezvényen. A képzés során elôször csoport foglalkozásként két, a „tanítói-tanulói” helyzetet imitáló feladatot dolgoztak fel a résztvevôk. Ezután a csoport munka eredményének értékelése következett. Az elsô feladat a csoportok (összesen 4 csoport) számára az volt, hogy idézzék fel iskoláskori élményeiket. Mind a negatív, mind a pozitív élményeket. A közös élményekbôl próbáljanak egy összegzést levonni arra vonatkozóan, hogy mi a jó és a rossz az iskolában, milyen egy jó tanár. A második feladat során a csoportok mindegyike kapott egy-egy képet (festményt), melyet a Tellus Csomag tartalmaz, melyet két percben kellett bemutatniuk, úgy, hogy bizonyos szavak mindenképp elhangozzanak a bemutatásban: sertés, filoxéra, dugványozás, oltás, marhatartás, szôlô.

Mindkét feladat célja az volt, hogy vissza tudják idézni az iskolát, az ott töltött idôszakot, s így valamiféle kép alakuljon ki bennük a majd hozzájuk látogató gyerekekrôl. A képzésnek elsôsorban a ráhangolás és nem a pedagógiai ismeretek átadása volt a célja. Ezt a célját maradéktalanul elérte, jó hangulatú és hasznos rendezvény volt a résztvevôk véleménye szerint. A rendezvény másik eredménye, hogy a különbözô régiókban dolgozó Tellus gazdák megismerték egymást, ami segítséget jelent a késôbbi közös tevékenységükhöz. Dr. Gárdony Ildikó

A TELLUS oktatási programcsomag bemutatása a résztvevô iskoláknak A Budapesten megtartott találkozó alapvetô célja az volt, hogy a kiválasztott iskolák képviselôi megismerkedjenek az oktatási programcsomaggal, a program bevezetésének tervezett lépéseivel. A találkozó programja a következô volt: Az AGRYA, mint programgazda bemutatása (Dr. Mikula Lajos, az AGRYA elnöke). A TELLUS oktatási programcsomaggal kapcsolatosan: – létrehozatalának és bevezetésének indokai, – a program felépítése, tartalma, – az oktatási programcsomag módszertana, – az AGRYA által biztosított szolgáltatások és eszközök (magyar programcsomag, regionális koordinátorok, nemzetközi tapasztalatcsere). „Dolgozzunk a kérdéseinkkel!” – az ismertetések után felmerülô kérdések. A két csoportban elvégzett munka célja az volt, hogy a résztvevôk számára világossá váljék, melyek azok a kérdések, amelyeket nekik, melyek azok, amelyeket az AGRYA-nak és melyek azok, amelyeket közösen kell megoldaniuk. A felkészítô találkozón részt vettek a program magyarországi kipróbálására vállalkozó 9 iskolából 3-3 fô, az AGRYA elnökségének tagjai, az Oktatási Minisztérium Közoktatás-fejlesztési Fôosztályának képviseletében egy fô, valamint a program három regionális koordinátora. A felkészítô találkozó egy passzív-hallgatói és egy aktív-résztvevôi szerepre épült állt. A szervezet és a TELLUS program bemutatásához képernyôs prezentáció egészítette ki az elôadásokat. A résztvevôk csoportban végzett munkáját élénkség, jó hangulat

jellemezte. Kiderült, hogy vannak olyan résztvevôk közöttük, akik már jelentôs gyakorlatot szereztek kísérleti oktatási programok bevezetésében és megjegyzéseikkel, tapasztalataikkal sokat segítettek azoknak, akiknek még nem voltak ilyen irányú tapasztalatai. A kérdések egy részét a csoportok egymás között megbeszélték és szót váltottak a lehetséges megoldásokról is. A csoportmunka végén végül azokat a kérdéseket beszéltük végig, amelyekre a választ az AGRYA-tól, illetve a Minisztérium képviselôjétôl várták. E kérdéseket az alábbiak szerint lehet csoportosítani: – oktatási-szakmai kérdések, amelyek elsôsorban az óraszámra, más tantárgyakba való beépítés lehetôségére, a tanári szereppel és a tanárok számára megfogalmazható szakmai elvárásokkal voltak kapcsolatosak,

13


A találkozó végén a résztvevôk rövid, szóbeli értékelésben elmondták, hogy: – a „találkozó nagyon hasznos volt”, mert ezután jobban értik a feladatukat, örültek annak, hogy megismerhették a programot (a résztvevôk többsége most látta elôször az oktatási programcsomagot), – úgy érezték, hogy ugyanakkor sok minden nem kellôen tisztázott, több olyan kérdés megválaszolatlan maradt, amelyet fontosnak tartanak ahhoz, hogy megfelelôen fel tudjanak készülni a program bevezetésére (így pl. a program idôkerete érinti a tanév kialakult rendjét, úgy gondolják, hogy nem lesz egyszerû a megfelelô óraszámot biztosítani ehhez – volt, aki azt javasolta, hogy az AGRYA és az OM keresse meg a iskolafenntartókat az órakeretek és egyéb feltételek biztosítása érdekében), – szervezési kérdések, amelyek az iskolák és a gazdák, illetve gazdaságok kapcsolattartására és együttmûködésükre, a látogatások megszervezésére és a szervezéssel kapcsolatos munkamegosztásra, valamint a felmerülô költségek megosztásával kapcsolatos lehetôségekre vonatkoztak, – olyan egyéb kérdések, amelyek a program ütemezésével, az akkreditáció elôkészítésével és az akkreditációs folyamatban való iskolai közremûködéssel voltak kapcsolatban.

Brüsszelben jártunk Iskolánk közte van annak a 9 iskolának, amely bekapcsolódott a Tellus Oktatási Program jelenlegi, még kísérleti szakaszába. Így nekem, mint a Programmal a késôbbiekben foglalkozó helyi pedagógusnak lehetôségem nyílt arra, hogy részt vegyek a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa – CEJA által szervezett Tellus Konferencián. A rendezvényre 2005. december 4-6. között került sor Brüsszelben. A másik két magyar „Tellus régióból”, az Észak-alföldrôl és a Közép-Dunántúlról érkezett egy-egy kollégával képviseltük Magyarországot. A szokásosnak mondható rendezvénynek elsôdlegesen az volt a célja, hogy bemutassa a Tellus Program európai gyakorlatát és erôsítse az együttmûködést az oktatási szféra és a gazdálkodók között. A Tellus csak a kereteket adja, annak tartalma, hangsúlyai egy kicsit mások minden országban. Így számunkra különösen érdekes volt meghallgatni a különbözô országok tapasztalatait, hiszen mi még csak most kezdjük a Program használatát, igaz kísérleti jelleggel 2006. februárjában. A program december 4-én egy oktató farm meglátogatásával indult. Ez Belgium déli részén, Bertrixben helyezkedik el. Kimondottan a Tellus Program miatt átalakított farmról van szó, ahol minden rendelkezésre áll a gyerekek fogadására: állatbemutató, gyakorlati mûhelyek. Nálunk sajnos nincsenek ilyenek, vagy legalábbis nem nagy számban. De talán a Tellus sikere után a magyar gazdák is kedvet kapnak az ilyesmihez. December 5-6-án a rendezvény hagyományos konferenciaként folytatódott. Itt a svéd, finn, belga, olasz, spanyol, francia, angol kollégák adtak tájékoztatást a Tellus használatáról, gyakorlatáról. A már megismert belga példa mellett az olasz kollégák munkája volt, ami nagyon megragadott. Ferrara és Treviso környékén

– a találkozó felépítését, módszertanát jónak tartották és kifejezetten örültek annak, hogy lehetôségük volt arra, hogy intenzív beszélgetést folytassanak más iskolákban dolgozó kollégákkal, – a találkozó körülményeit, feltételeit megfelelônek és alkalmasnak találták.

egészen fantasztikus példáját láthattuk a gazdák és az iskolák közös munkájának. Minden résztvevô ország képviselôje, így mi magyarok is lehetôséget kaptunk arra, hogy elmondjuk a saját tapasztalatainkat a Tellusról. Jó volt elmondani, hogy az újonnan csatlakozó országok közül elsôként a magyar pedagógusok kaphatják kezünkbe az anyanyelvükre lefordított Tellus tankönyveket. A késôbbi prezentációk, hozzászólások fôleg a farmerek, a mezôgazdaság gazdasági, szociális, környezetvédelmi szerepérôl szóltak, egészen más megvilágításba helyezve a szektort és annak jelentôségét. Külön hangsúlyt kaptak az állatjóléti, élelmiszer biztonsági kérdések, valamint a Közös Agrárpolitika várható változása. Az utolsó napon a farmerek és a tanárok közös szekció-munkájára került sor. Ezen a Tellus program továbbfejlesztése, közös programok elindításának elôkészítése volt a téma. Felvetettük, hogy az országok közötti, iskolákra épülô közvetlen partner kapcsolatok kiépítésére lenne szükség. Ez jól szolgálná a közvetlen élményszerzés mellett a Tellus program egyes országokban felhalmozódó tapasztalatinak hasznosulását is. A résztvevôk jónak és mindenképpen megvalósíthatónak ítélték a javaslatot. Feltöltôdve, a Tellus Oktatási Program egészen más dimenzióit megtapasztalva tértünk haza. Úgy gondolom, hogy nagyon jó úton indult el a Program magyar bevezetése, teljesen „európai” amit csinálunk, közösen a fiatal gazdákkal. Köszönettel tartozunk a CEJA szervezô, Filippo Valentini munkájáért, valamint az AGRYA-nak, hogy lehetôvé tették számunkra, hogy mindezt megtapasztalhattuk, illetve majd továbbadhatjuk. Rozgonyiné Szabó Mária, pedagógus Csongrád megye, Szegvár


14

Tellus sajtótájékoztató A TELLUS Oktatási Program tartalma, céljai mindenképpen olyanok, hogy azt minél szélesebb körben meg kell ismertetni a közvéleménnyel. Így a TELLUS második szakaszának kezdetén, mielôtt az oktatás a 9 általános iskolában elindult volna, országos sajtótájékoztatót szerveztünk. A hasonló regionális rendezvények tapasztalatai azt mutatták, hogy érdekli a sajtót a program és meglepô szimpátiával fordulna feléje. Ez jól érzékelhetô volt a 2006. január 26-i Budapesten, az FVM épületében tartott sajtótájékoztatón is. A sajtótájékoztatón részt vettek Pásztóhy András (FVM) és Arató Gergely (OM) politikai államtitkárok, akik az elmondták, hogy miért segítik az általuk képviselt tárcák a TELLUS bevezetését, elindítását. A programot Dr. Mikula Lajos, az AGRYA elnöke mutatta be, ezt követôen Kajos Péterné, a móri általános iskola igazgatója mondta el, hogy miért vágtak bele a Program használatába. A Programban résztvevô gazdák képviseletében Gémes László

beszélt arról, hogy a gazdák számára mit hozhat a program sikere. A sajtótájékoztató után a TELLUS-ról tudósított a Duna TV esti Híradója, a másnapi Gazdakör, az M1 Agrárhíradója, az írott sajtóban megjelent több helyen, így a Magyar Mezôgazdaságban, a Népszavában és a Népszabadságban és az oktatási szaksajtóban. Dr. Mikula Lajos

Második Hullám – szlovén túra 2005. július 8-10. között tartották Szlovéniában az immár hagyományosnak nevezhetô Falusi Játékokat (Kmecke Igre). Az idén 19. alkalommal megrendezésre került rendezvényen néhány évnyi kihagyás után ismét részt vett az AGRYA csapata is. A Kmecke Igrére összesen 30 csapat nevezett, s csapatunkon kívül csak még egy osztrák csapat indult nem-szlovén színekben, a többiek mind Szlovénia különbözô vidékeirôl érkezetek. A népes magyar csapat (összesen 16 fô) a siklósi találkozás után két autón és egy kisbuszon utazott ki a Trebelno város melletti Mokronog falucskába, ahova megbeszéltük a találkozót Matjaz Glavannal, a szlovén fiatal gazda szervezet elnökével. A találkozón megismerkedtünk a kinti szervezet több tagjával is, többek közt Dejan Cadezzel, a RYE alenökével is egyben. Az ismerkedés után megmutattak nekünk néhány farmot, nevezetesen egy kis családi kecskesajt üzemet, ahol némi kostolót is kaptunk a sajtokból, és két tehenészetet, melyek közül az egyik tenyészbikákkal, a másik fejôstehenekkel foglalkozott. Általánosságban elmondható, hogy a szlovén gazdák jobb körülmények közt gazdálkodnak. Noha földjeik mérete meg sem közelíti a magyarországi birtokokét (40-50 hektáros birtokok ott már nagynak számítanak), mégis jól meg tudnak élni belôle. Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy arányaiban is magasabb állami támogatásokat tehetnek zsebre, valamint az is, hogy az EU-s támogatások nagy részét ôk idôben megkapták. A farmlátogatás után ünnepélyes vacsora várt ránk a szállásunktól nem messze egy kedves kis turistaházban. A vacsorán természetesen jelen voltak a már fent említett személyek is, valamint még néhány kedves szlovén fiatal. Az este végére jókedvû nótázás hallatszott ki a fogadóból, amihez természetesen hozzájárult a helyi specialitásként bemutatott bor, a tczvicsek is (szörnyû volt!). Másnap már korán reggel be kellett jelentkezni a verseny helyszínén, ami azonban csak délután kettôkor kezdôdött. Addig is, míg a versenyre készültünk, berendeztük a magyar standot, ahol az otthonról hozott szalámival, sajttal, borral és természetesen pálinkával láttuk vendégül az érdeklôdôket, miközben a stand elôtt két csikósunk, Hajzler Csabi és Kutas Tibi ostorjaikkal durrogtatva csa-

logatták a vállalkozó kedvûeket. Az ostort egyébként sokan megpróbálták hozzájuk hasonló módon megszólaltatni, de szerencsére senkinek nem esett komolyabb baja, egy-két nyakon és háton megjelent hurkától eltekintve. A versenyben hatfôs (négy fiú és két lány) csapatoknak kellett részt venniük. A magyar csapat, mint vendég, nem vett részt az összes versenyszámban, csak a következôkben: kaszálás, gereblyézés, morzsolás (szabad kezes kukoricamorzsolás idôre), szédületes bálahordás. Ez utóbbi versenyszámban egy 120 cm-es rúdra kellett a fejünket tenni, tízszer megkerülni, majd így igencsak elszédülve kellett páronként egy vagy két bálát egy szlalom pályán végigvinni. Ezeken kívül részt vettünk még az utolsó ún. meglepetésjátékban, ami a bolond biciklizés (fordítva kormányzott kerékpáron) volt. Noha a versenyszámokban nem értünk el érdemleges helyezést, de a rendezvényen messze a magyar csapat teremtette a legjobb hangulatot, mind a teljesítményével, mind pedig viselkedésével (kínálás, beszélgetések, ostorcsattogtatás, éneklés). Az esti bálon is részt vettünk, ahol újabb barátságok és ismeretségek kötôdtek és majdnem elraboltunk egy szép szlovén leányzót is… Másnap reggel fáradtan, de élményekkel telve indultunk szeretett hazánk felé, természetesen megígérve azt, hogy ha tudunk, akkor jövôre is részt veszünk ezen a kedves vetélkedôn. ifj. Bába Miklós

15


Második Hullám – skót túra 2005. július 16-23. között került megrendezésre a 2005. évi Európai Vidéki Fiatalok (Rural Youth Europe) Találkozója (European Rally 2005) Skóciában. Az AGRYA-t, és egyszersmint hazánkat négy fiatalember: Tornai- Mátyás Zsolt, ifj. Bába Miklós, Takács András és Tollas Gábor képviselte. Részvételünk nem titkolt szándéka az volt, hogy elôkészítsük és biztosítsuk szervezetünk, az AGRYA felvételét a RYE-ba. Szombaton reggel indultunk el repülôgéppel, Frankfurton (illetve András Amszterdamon) keresztül érkeztünk Edinburghba. Innen egy órányira egy kellemes fekvésû hatalmas alapterületû magániskolában (Strathallan School) volt a lakhelyünk. Megérkezésünk és a szobák elfoglalása után kezdetét is vette az elsô program, ami csapatépítô, feszültségoldó játék volt, és szokásos esti elfoglaltsággal folytatódott. Másnap nyitóceremónia volt, nemzeti viseletekben kellett megjelenni. A nap további részében ismét ismerkedés, a felföldi játékok kicsit egyszerûsített változata volt a program, illetve megcsodálhattuk egymás országairól és szervezeteirôl készített tablókat. Este pedig nemzetközi büfé várt bennünket, ahol természetesen leginkább egymás nemzeti italaival ismerkedtünk, és a pálinka tarolt. A következô napon a kommunikáció különbözô formáit ismerhettük meg. Megtanítottak az ABC-re zászlójelekkel, morse-jelekkel, illetve kézjelekkel is, valamint a síppal adott jelek alapján történô tájékozódásra is. Délután a nemrég átadott Skót Parlamentet látogattuk meg nemzeti viseletben, ahol körbe is vezettek minket. Kedden vetélkedôkkel és játékokkal telt el a nap jelentôs része. Délután kezdôdtek a nemzetek elôadásai, ahol minden csapat elôadott valamit. Verset, táncot, éneket, kis elôadást, minden csapat mást-mást . Mi a Csodaszarvas legendáját egy kissé leegyszerûsített formában mutattuk be, és nem kis meglepetésünkre hatalmas sikerünk volt. Még a szombati búcsú közben is többen odajöttek hozzám, és nevetve mutatták kezeiket fejük mellé emelve az agancsokat imitálva a „csodaszarvast”. Az elôadások után Hawaii estet tartottunk a bárban, ahol mint elmaradhatatlan kellék, természetesen elôkerült a limbóléc is. Meg a skótok söre és whiskyje is… Szerdán három nagy csapatra osztottak minket, és különbözô helyekre vittek el minket, ezek csak vázlatosan: tehenészetek, Robert Wiseman Dairies tejüzem, Edinburgh Stadion, William Wallace emlékmû, Skócia Vidéki Élete Múzeum. Este a legtöbbünket vendéglátó családokhoz vit-

tek, csak akik részt vettek a Küldöttgyûlésen, utaztak vissza a lakhelyünkre. Még aznap este munkacsoportokra osztották a megmaradt 20 embert, és megkezdôdött a komoly munka. Mi természetesen még csak mint megfigyelôk vettünk részt az üléseken. A csütörtöki nap is ezzel telt, azaz ez volt az a nap, amikor ténylegesen lezajlott az elnökségi ülés. Itt bemutattuk az AGRYA-t, illetve jeleztük csatlakozási szándékunkat is az elnökség felé. Sikerült a nemzeti küldöttségek vezetôivel is jó kapcsolatot kialakítani a hét folyamán, ami a jövôbeli együttmûködés, illetve az ifjúsági cserék szempontjából is nagy jelentôsséggel bír. A csütörtöki este volt a vendégeskedôk visszatérésének az estéje, illetve akkor egy barbeque keretein belül meg is vendégeltük a vendéglátó családokat (a pálinkánknak itt is volt keletje). Másnap, az utolsó napon délelôtt hídépítô játék zajlott, délután az általunk a hét közben készített fényképekbôl kellett egy tablót csinálni, este pedig ismét nemzeti viseletet kellett öltenünk, és hivatalos vacsorán vettünk részt Perth városának nagytermében, ahol az ünnepélyes záró ceremóniára is sor került. Szombaton reggel bevittek minket Edinburghba, ahol a repülôgépünk indulási idejének hála tíz órát várhattunk, ezért még maradt idônk egy kis városnézésre is. Délután pedig fáradtan, de élményekkel és új ismeretségekkel tele indultunk hazafelé. Mindnyájunkra másképp, de mindnyájunkra nagy hatással volt ez a hét. Azt gondolom, hogy ha még lesz lehetôség, egyikünk sem fog habozni, hogy rögtön igent mondjon egy ilyen utazásra. ifj. Bába Miklós

Második Hullám – lengyel túra Az AGRYA az utóbbi idôszakban igyekszik nyitni nemcsak a fiatal gazdák, de a vidéki fiatalok felé is. Ennek a programnak a keretein belül a szervezetünk három fiatal tagja (Kiss Adrienn, Kutas Tibor, ifj. Bába Miklós) Szeptember 17-23. között Lengyelországban jártak, ahol egy „Hogyan legyünk jó partnerek a fiataloknak szóló programok lebonyolításában” címû képzésen vettek részt. Az alábbiakban Kiss Adrienn élménybeszámolóját olvashatják. A korábbi utazásaimmal ellentétben még izgalmasabbá tette ezt a lengyelországi utat, hogy autóval kellett kiutaznunk. Eddig csak busszal utaztam külföldre, szóval nagyon vártam a „családiasabb” utazást. Vasárnap reggel indultunk el Gödöllôrôl, és terv szerint kora délután kellett volna megérkeznünk Zakopane-ra. Akkor kezdett izgalmasabbá válni a dolog, amikor kiderült, hogy nincs se szlovák, se lengyel térképünk. Mivel számos esetben fogalmunk sem volt, merre vagyunk, vagy merre tartunk, alaposabban megismerhettük Szlovákiát. A két fiú – felváltva vezettek, illetve navigáltak – néha barátságosan összekaptak, én pedig csak nézelôdtem, és ittam a látványt, a tájat. Elsô nagy meg-

könnyebbülésünk akkor következett be, amikor megleltük – illetve a srácok – a lengyel határt. Már csak a síparadicsomot kellett meglelni valahogy, ami annak ellenére, hogy elvileg a határ közelében volt, mégsem tûnt olyan könnyû feladatnak. De végül csak megtaláltatott. Már akkor megtetszett nekünk a város, habár esett az esô, és érezhetôen hidegebb volt az idô, amikor átléptük a városhatárt jelzô táblát, mivel végre odaértünk. A szállodában már nagyon vártak minket, Monica (a lengyel fiatal gazda szervezet egyik tagja) kedvesen fogadott bennünket, és megmutatták a szobánkat. Amint kipakoltunk, az ebédlô felé vettük

az irányt, mivel éppen vacsoraidô volt. Fáradtak voltunk és éhesek, mégis nagy érdeklôdéssel vettük szemügyre a társaságot. Ekkor kicsit meglepôdtünk, mivel arra számítottunk, hogy fôleg huszonévesek fognak részt venni ezen a szemináriumon, ehhez képest, egészen 50 év feletti korig akadtak egyének, mondhatni az idôsebb korosztály volt túlsúlyban. De semmi nem vehette el a kedvünket, egy apró félreértéssel az egyik társam máris belopta magát a többiek szívébe. Ugyanis amint tálalták az ételt, az egyik fiatal Romániából érkezett srác ’Have a nice meal!” (jó étvágyat) felkiáltással próbált kedveskedni, Miklós pedig azt hitte, hogy a srác afelôl érdeklôdik, hogy ízlik neki az étel, és készségesen azonnal elkezdte neki ecsetelni, hogy noha még nem kóstolt bele, minden bizonnyal finom lesz, mivel íncsiklandozóan néz ki. Miután tisztázták ezt a félreértést, mindenki nevetett körülöttünk, és elindult egy ismerkedési társalgás, hogy ki honnan, merrôl, mivel, hány óráig stb. Habár nagyon elfáradtunk, mégsem akartunk vacsora után lefeküdni menni, mert sokkal nagyobb volt bennünk az izgatottság, hogy felmenjünk a szobánkba és nyugovóra térjünk. Ehelyett inkább biliárdozni kezdtünk, közben Tibit – akinek igen hiányos az angol nyelvtudása – megtanítottuk a leggyakoribb és legpraktikusabb kifejezésekre. A következô napok szinte ugyanúgy teltek. Reggel reggeli, utána délután egyig elôadások, majd ebéd, este hatig újabb elôadások, és végül a szórakozás, ameddig a társaság bírja. Féltem az elsô naptól, mivel ez nem nyaralás volt, hanem egy szeminárium, ráadásul angol nyelven. De amint a csoport beült a terembe, félelmem hamar elszállt, mert rájöttem, hogy ez nem egy jegyzetelôs szeminárium. Várakozás közben az egyik máltai férfi, David vicces történetekkel szórakoztatott mindnyájunkat. Ezután pedig elkezdôdött, amiért odamentünk. Úgy gondolták, hogy mivel mégiscsak egy hétig leszünk együtt a többiekkel, nem árt jobban is megismerni egymást, kezdve a nevekkel. A klasszikus névmemóriás játékkal kezdtük, ami egyrészt nagyon hasznos volt a nevek megjegyzésére, másrészt teljesen feloldotta az emberekben lévô feszültséget, azt sugározva, hogy a korkülönbségek ellenére jó csapat lehetünk, jól érezhetjük magunkat együtt, és jót fogunk szórakozni. Ekkor derült ki az is, hogy milyen országokból jöttek résztvevôk: egy idôsebb férfi Korzikáról, két férfi Ciprusról, négy fiatal Romániából, két idôsebb nô Olaszországból, két nô Szlovákiából, két férfi Máltáról, két fiatal a Cseh Köztársaságból, egy férfi és egy fiatal lány Portugáliából, egy srác és egy lány Görögországból, és természetesen páran Lengyelországból. Igen sokszínû, különbözô temperamentumú, egyedi társaság volt, de úgy érzem, sikerült hamar összebarátkoznia mindenkinek. Az elôadások számomra nagyon érdekesek voltak. Mindenkivel teljesen együttmûködve, a csoportot bevonva teltek el az órák, és természetesen sok hasznos információt sikerült szereznünk. A résztvevôk többségének az elôadások nagy része már ismert volt, mondhatni a könyökükön jött ki, de a kezdôk számára - mint például mi – sok újdonságot és érdekességet adott. Sok feladatot játékosan kellett megoldani, ha valaki nem értett valamit, készségesen elmagyarázták, sokat nevettünk, és persze tanultunk. Az étellel kapcsolatban vegyes érzelmeim voltak. A lengyel konyha igen sajátos ízeket, illetve recepteket tartalmaz, és mivel nem elôször jártam az országban, kicsit féltem tôle. Nem is csalódtam: szinte minden ebédnél, illetve vacsoránál volt tipikusan lengyel kaja, néha nem is tudtuk, éppen mi az. Nem mindenkinek nyerték el a tetszését a különbözô ízek, de volt, ami kellemes meglepetést okozott. Viszont ami nagyon szimpatikus volt, hogy a hagyományos ételek mellett mindig kikészítettek egyszerû szendvicseket is, gondolva azokra is, akik ódzkodnak a nemzeti ízektôl. Reggelente mindig igazi svédasztal állt rendelkezésünkre, ahol kedvünkre válogathattunk a sokféle, finom ételbôl. Az estékre is mindig szerveztek programokat, amelyek fô célja az volt, hogy a csoport még jobban összekovácsolódjon, összebarátkozzon, illetve, hogy jót szórakozzon. Elsô este egy vendéglôbe mentünk. Mint

Impresszum

kiderült, a Zakopane-ban található vendéglôk majd’ 90 %-a ugyanolyan, de legalábbis nagyon hasonló. Mind fabútorokkal volt berendezve, paraszti ruhákkal, eszközökkel, tárgyakkal díszítve, a felszolgálók népviseletbe öltözve, és élô zenével, többnyire lengyel, román és legnagyobb örömünkre magyar népdalokat, nótákat elôadva. A második estét várta szerintem a legjobban mindenki, hiszen ez volt az úgynevezett „Nemzetközi Est”. Ezen estén minden nemzet elôkészítette, vagy kirakta a saját országának hagyományos ételeit, italait. Mi kicsit bajban voltunk, mivel nem készültünk semmi ilyesmivel, de a mindig kreatív és ötletkész Mikinek köszönhetôen elôkerült egy magyar szalámi, pár magyar receptekkel teli újság, csak sajnos borunk nem volt. Ennek ellenére mi lettünk az egyik legnépszerûbb nemzet, hiszen a magyar szalámi az egész világon ismert, és kedvelt, és az asztalunkról pillanatok alatt elfogyott az összes. Az egyik olasz hölgy kijelentette, hogy ez az egyik kedvenc eledele. Nagyon kíváncsian néztem végig a többi asztalt. Sok elôször furcsának tûnô, vagy egzotikus dolgot láthattam és kóstolhattam, mint például a görög saláta és ouzo, a híres olasz sajt, vagy a különleges román sajt, amelyet fakéregben tárolnak, a máltaiak forralt boros kompótszerûsége, vagy az egyik kedvencem, amelyet nagy megfontolás után mertem csak megkóstolni: a szlovákok galuskáshúsos párolt káposztája. Harmadik este szintén egy vendéglôbe mentünk el, következô este viszont a szállodában maradtunk „diszkózni”. Megint meglepôdve tapasztaltam, hogy mennyire egy csapattá váltunk, hiszen az idôsebbek együtt buliztak a fiatalokkal. A hazautazás elôtti nap egy nagy útra indultunk: a Tátrába. A busz elvitt minket az út nagy részén, majd egy kis gyaloglás után sífelvonókba szálltunk, ahonnan gyönyörû volt a kilátás, és felmentünk az egyik hegy csúcsára. Leírhatatlan volt a táj, a kilátás. Ezerrel kattogtak a fényképezôgépek, de azok nem képesek visszaadni az élményt, a szépséget. Ahogy Miki is megjegyezte egyszer, ha otthon a képeket mutogatjuk, mindenki azt fogja mondani, hogy olyan, mintha egy odavetített poszter elôtt állnánk, és nem a hegyek között. Az egyetlen gond az volt – legalábbis számomra -, hogy nagyon hideg volt. De ez sem tudott megakadályozni abban, hogy a kilátástól ámuldozzak. Másnap reggel pedig már elérkezett a hazautazás ideje. Az elôzô esti búcsúpartin mindenki próbált addig talpon maradni, ameddig csak tudott, egyrészt, hogy még nyújtsuk ezt az utat, és az élményeket, másrészt, mert voltak, akik a hajnali órákban búcsúztak el tôlünk, és indultak a repterekre, illetve vonatállomásokra. Elôbb-utóbb nekünk is aludni kellett mennünk, mert reggel szerettünk volna elindulni haza, de nehéz volt megválni attól a sok embertôl. De biztos, hogy jó ideig emlékezni fogok erre az útra, az elôadásokra, az emberekre, a látványokra, és az élményekre. És természetesen a rámragadt tudást is igyekszem majd minél jobban elmélyíteni, hogy szakmai szempontból se tûnjön teljesen feleslegesnek az eltöltött egy hét.

A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Fiatal Gazda • Kiadja: Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA • Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C VI.28. • Telefon/ fax: 06 1 3200429 • E-mail: [email protected] • A kiadásért felel: Dr. Mikula Lajos elnök.

2006 vezércikk helyett

Recommend Documents