2006. szeptember Nemzetközi

2006. szeptember Nemzetközi

A HÍRNÖK Nemzetközi Kiadása személyes olvasás, vasárnapi iskolák, információ megosztás, tanúság és általános kommunikáció céljaira készült. Továbbá fontos hírek, hitbeli és elvbeli megállapítások megismertetését és az evangélium terjesztését is szolgálja tagjaink és barátaink számára mindenhol a világban ahol az egyház képviselve van.

EBBEN A SZÁMBAN: • Veazey Elnök vezércikke • “Két Megállapítás” az Els Elnökség által 1. Jézus Krisztust hirdetjük 2. Szentírás a Resztoránus Egyházban • “Isten Királyságának építése Afrikában” Bunda Chibwe Apostol

VEZÉRCIKK Írta: Steve Veazey, Resztoránus Egyház Elnöke Az egyház elnöki szolgálatának utóbbi évében listát kezdtem vezetni azokról a kérdésekr l, amelyeket a világ különböz részein él emberek a leggyakrabban tesznek fel. Ez vezetett ahhoz, hogy a kérdéseket két csoportra osszam. Azokra, amelyek egyéni kérdéseket vetnek fel és olyanokra, amelyek az egyházat érint alapvet kérdéseket érintenek. Számos nyugati kultúrában hallottam az egyház hitvilágával kapcsolatos ilyesfajta kérdéseket megfogalmazódni: „Valójában miben is hisz az egyház?” Egyrészr l nagy a kísértés, hogy határozott választ adjunk, másrészt viszont a hitünk alázatra int, vagyis hogy megtartsuk az egyensúlyt hitünk alapvet tanításai és a között a felismerés között, hogy az emberi szavak sosem tudják teljességében kifejezni Isten céljainak az örökkévalóságra vonatkoztatott jellegét. Akár az egyik végletbe esünk (rideg dogmatizmus), akár a másikba (amit az érzéseink diktálnak), mindegyik problémákkal és buktatókkal teli. A Hírnök-nek ebben a számában két olyan kijelentéssel foglalkozunk, amelyek fontos vallási témákat mutatnak be. Ezeket olyan alapvet hivatkozási pontokként kezeljük, amelyek irányt gyanánt szolgálnak a fontos vallási kérdések megválaszolásában. Az egyház természetéb l adódóan lesznek olyanok, akik az elmondottak nagy részével, vagy éppenséggel egészével egyetértenek. És lesznek olyanok is, akiknek kijelentéseink egyes részei nem fognak tetszeni, attól függ en, hogy hitbéli utazásuk mely részén tartanak éppen. A Resztoránus Egyház olyan egyház, mely nem csak megvilágítja az utat, de lehet séget, teret is ad az egyéni, hitbéli barangolások számára. Ez ellentétes a kereszténység egyéb kifejez dési formáival, melyek merev válaszaikkal egyeseket megnyugtatnak ugyan, másokat viszont egyáltalán nem elégítenek ki.

Hitünk fontos szempontjainak világos kifejtése nagy fontossággal bír az egyház életében. A legszebb és legtágasabb épületet is szilárd alapokra kell helyezni, amelyek biztosítják annak stabilitását. Így van ez az egyházzal is. A kés bbiekben foglalkozunk majd olyan, további hitbéli kijelentésekkel is, mint például Isten természete, az egyház célja, hogy csak néhányat említsünk. A mostani vagy a kés bbiekben tett kijelentések nem szabad, hogy bárkir l ítéletet alkossanak vagy kirekesszenek bárkit. Ha így tennénk, az Jézus akaratával lenne ellentétes, aki befogadta azokat is, akik kételkedtek, megkérd jeleztek dolgokat, vagy különféle nézeteket vallottak még a legközelebbi tanítványai között is. A kijelentések tehát inkább ösztönözzék a közösséget abban, hogy minél mélyebben megértsék hitünket, hogy életünk még teljesebben összefonódjék az isteni akarattal. Az egyik els dleges kihívás, amivel szembe kell néznünk, hogy amir l azt állítjuk, hogy hisszük, nem vág egybe mindennapi tetteinkkel és céljainkkal. Ha valóban hisszük, hogy Jézus Krisztus Isten megtestesít je volt, aki Istennek a teremtéssel kapcsolatos szándékát fejezte ki azzal, hogy a megbékélésre, megbocsátásra, nagylelk ségre, a szegényekkel való tör désre, az igazságosságra és a békességre helyezte a hangsúlyt, akkor saját életünknek is ezeket az értékeket kell hordoznia, akár korunk kulturális és politikai irányvonalával szemben is. Végs soron a kérdés mindannyiunk számára az, hogy igazán milyen értékeket fogadunk el, hogy irányítsák az életünket. Ugyanez az egyházra is igaz. Ha Jézus az, akinek tartjuk, és ha hisszük, hogy szavain, cselekedetein és a Szentírás bizonyságán keresztül Isten világosan tudtunkra hozta az életvitelünkkel kapcsolatos szándékát, akkor egyházunk feladata az, hogy világosan közvetítse Urunk elvárásait. A lélek tisztulása, a megbékélés, a közösség építése és a békére való törekvés manapság nem éppen divatos politikai napirendi pontok; ezek krisztusi törekvések, melyek annak a legjobb értelemben vett megértésére épülnek, hogy ki és mi mellett foglaltunk állást. Az Elnökség ezeket a kijelentéseket „Jézus Krisztust hirdetjük” és „Krisztus Közössége és a Szentírás” címszók alatt bocsátja tanulmányozásra, az életben való alkalmazásra, gyülekezetben történ hirdetésre, tanúságtételre, vallásgyakorlatra, a lelkipásztorok képzésére. És arra a kérdésre adott válaszunknak, hogy miben hiszünk, bármit mondunk is ezen kívül, azzal kell kezd dnie és végz dnie: „Jézus Krisztusban hiszünk.” Stephen M. Veazey, Resztoránus Egyház Elnöke

BEVEZETÉS Az Els Elnökség örömmel hozza nyilvánosságra a következ kijelentéseket. Ezen kijelentések alkalmazhatóságát az egyház lelkészeként, tagjaként, oktatáskutatójaként, és mint a prédikátorok irányítója, tanítója és tanításaik helyességének igazolója, már bebizonyítottuk. Hálásak vagyunk a Teológiai Szekciónak, élén Peter Judd elnökkel, er feszítéseiért és a szóbanforgó kijelentések összeállításáért. Áldottak vagyunk, hogy ilyen tehetséges emberekb l álló gárdát mondhatunk magunkénak, akik tehetségüket az egyház hittételeinek h séges és világos megfogalmazásának szentelik. Mély hálánkat szeretnénk kifejezni a Világ Egyház Vezet i Tanácsa és a Legfels bb Tanács felé lényeges meglátásaikért, melyekkel e kijelentések átgondolását és finomítását azok közzétételét megel en segítették. A „Jézus Krisztust hirdetjük” kijelentést most hoztuk el ször nyilvánosságra. A „Krisztus Közössége és a Szentírás”-t már 2003-ban is kibocsátottuk. Az Elnökség azonban úgy gondolja, hogy ennek fontosságát hangsúlyozzuk azzal is, ha újra az egyház elé tárjuk. El re jelezzük, hogy a hitünket érint további kijelentések is napvilágot fognak látni, azzal arányosan, ahogyan hitünk fontos vonatkozásainak és egyházunk üzenetének kifejtésében egyre el rébb és mélyebbre haladunk.

2

JÉZUS KRISZTUST HIRDETJÜK El zetes megállapítás Végig a történelem folyamán a keresztények igyekeztek valamilyen módon leírni a Jézus Krisztusba vetett hitüket. Hagyományos módon, az egyházak hitbéli kijelentéseiket és hitvallásaikat Jézus Krisztus személyének és munkásságának a megértésével magyarázták és támasztották alá. Az ilyen kijelentések nagyon fontosak is a hív k tanítása szempontjából és azért is, hogy az id l id re felmerül teológiai kérdéseket megközelítsük. Szem el tt tartva, hogy a szavak nem képesek pontosan kifejezni azt, amit kifejezni akarunk, az itt következ kijelentések mégiscsak tükrözik a resztoránus hív k hitének lényegét. Nem várjuk azt, hogy ezek a kijelentések egyöntet fogadtatásra találjanak, és azt sem hisszük, hogy a jöv re nézve is végs megvilágítást ígérnek. Mégis azért imádkozunk, hogy egyházunk legyen képes eleget tenni annak a sürget késztetésnek, hogy hitünk lényege megfogalmazódjék, és ez a megfogalmazás segítségére legyen egyházunknak Jézus Krisztus hirdetésében, valamint az egyház tagjainak az öröm, a remény, a szeretet és a béke elérését célzó törekvéseiben. 1. A Resztoránus Egyház tagjaiként a világ összes keresztényével összeköt minket Jézusnak, az Él Isten Fiának, a megváltás megvalósítójának, és az egyház fejének elismerése és megvallása. 2. Jézus Krisztus maga a húsban megtestesült Ige, emberi és isteni egyszerre. Benne magunkat látjuk és Istent is, akit gyengéden Abbá-nak nevezett, aki könyörületes, és aki az egész világot teremtette, és azt „nagyon jó”-nak nyilvánította. A Szentlélekkel együtt egy Isten k. 3. A testet öltés misztériuma által Jézus, aki Máriától született, eljött erre a világra hogy köztünk éljen, és feltárja el ttünk Isten természetét és az szándékát. A jeruzsálemi szentélyben prófétai módon elmarasztalta az igazságtalanságot és meghozta nekünk Isten evilági uralkodásának nagyszer hírét, az elnyomottak felszabadítását, és az elnyomók b nbánatát hirdetve. Azt tanította követ inek, hogy szeressék az Istent, szeressék szomszédaikat és szeressék ellenségeiket is. Azzal, hogy b nösökkel evett együtt, hogy gyógyította a tisztátalanokat, hogy megáldotta a gyerekeket, s a n ket ugyanúgy üdvözölte követ i körében, mint a férfiakat, Jézus azt bizonyította, hogy Isten el tt minden ember egyenl . 4. Jézust saját barátai árulták el, istenkáromlással és hitszegéssel vádolták, Pontius Pilátus pedig kereszthalálra ítélte, két közönséges b nöz közé feszítve. Azzal, hogy megbocsátott a saját gyilkosainak és hogy magára vállalta a világ minden b nét, fájdalmát és szenvedését, az egész emberiséget Istenben egyesítette. 5. A harmadik napon Isten feltámasztotta Jézust halottaiból, igazolván az életét és küldetését, legy zve mindenfajta igazságtalanságot, még magát a halált is. felszállt a mennybe, miután felruházta követ it azzal a hatalommal, hogy az nevében m ködjenek az id k végezetéig. Elküldte nekik a Szentlelket, hogy velük legyen a Feltámadás örömhírér l való tanúságtételük közben. 6. Krisztus a mi békességünk, aki ledönti a közöttünk lév ellenségeskedés falait, amelyek elválasztanak minket egymástól. Megváltást ígér nekünk és azt, hogy rendbe hozza kapcsolatunkat Istennel, egymással, az egész teremtett világgal. 7. Az egyháznak, Krisztus testének a feladata az, hogy hirdesse az evangéliumot, amíg Krisztus újra eljön közénk. az, aki megbocsát nekünk a keresztségben és asztalánál táplál. Mint Krisztus követ i, mindannyian meghívást kaptunk arra, hogy életünket az övéhez igazítsuk azáltal, hogy egymással szeret közösségben élünk, Jézust lássuk azok arcába nézve is, akik legkevésbé t nnek Isten gyermekének, és szolgáljuk azokat, akiket a világ már elfelejtett. Krisztus és az evangéliuma iránti h ségre köteleztük el magunkat és eszerint fogunk megítéltetni is. 8. Istennek Jézus Krisztus által tett ígéretei biztosak és megbízhatóak – az, hogy a Szentlélek révén elég kegyelmet kapunk ahhoz, hogy megtegyük a t lünk kérteket: bátorságot az igazságért folytatott harcban, kiállást a békéért az er szak közepette, a b nök bocsánatát, gondoskodást az anyagias önzés helyett, a test és a lélek gyógyítását ha sérült, és örök életet a halál ellenében.

3

9. Abban a reményben élünk és szolgálunk, hogy Isten igazságos és békességes királysága valóban eljön, gyógyulást hozva az egész, szenved világnak. Hitünket a Feltámadt Krisztusba vetve, köztünk a Szentlélek jelenlétével, összetartunk, és áldjuk, magasztaljuk és dics ítjük az Istent, most és mindörökké. Ámen. Kérdések egyéni és csoportos elmélkedésre és megvitatásra Imádságosan és teljességükben átgondoltan olvassa el a kijelentéseket. Mi az általános véleménye arról, amit olvasott? Melyek azok a részek, amelyek Önt különösen megérintik? 2. Figyelmesen olvassa el az „El zetes megállapítások”-at. Ezek szerint mi a szerepe a Jézus Krisztusról mondottaknak az egyén, az egyes gyülekezetek, és az egyház egészének a vonatkozásában? 3. Az els bekezdésben mit jelent az a mondat, hogy „a világ összes keresztényével összeköt minket Jézus Krisztus elismerése és megvallása”? Milyen közösséget érez Ön más keresztényekkel, mind a Resztoránus Egyházon belül, mind más felekezetek tagjaival? Mit jelentenek az egyes kijelentések: „az Él Isten Fia, a megváltás megvalósítója, az egyház feje” az Ön személyes életében, valamint gyülekezetének az életében? 4. Olvassa el János evangéliumának 1:1-14 versét. Hogyan látja a második bekezdést tükröz dni abban, amit ennek az evangéliumnak a szerz je mond? Milyen különbségeket észlel? Hogyan lehet Jézus egyszerre „teljesen emberi és teljesen isteni” anélkül, hogy az egyik tulajdonság elnyomná a másikat? Hogyan értelmezi Ön a Szentháromságot (Isten, Krisztus, és a Szentlélek)? Milyen mértékben fejezi ki ez a bekezdés az Önnek a Szentháromságról alkotott hitét? 5. Mit mond Jézus „Isten természetét és akaratát” illet en (3. vers)? Jézusnak az ebben a bekezdésben leírt mely ténykedéseit találja Ön a leglényegesebbeknek a saját Isten-képmegértésének szempontjából? Mit tenne még hozzá az ebben a bekezdésben elmondottakhoz? 6. Hogyan értelmezi Ön Jézus szerepét „az egész emberiségnek Istenben való egyesítése” (4. vers) szempontjából? Milyen példákat tud felhozni arra vonatkozóan, ahogyan Ön és más embertársai manapság Jézust elárulják? Miért oly fontos a megbocsátás a megbékélés eléréséhez? 7. Mi a szerepe annak az állításnak, miszerint „Isten feltámasztotta Jézust halottaiból” (5. vers), az Ön hitében és meggy déseiben? Mennyiben volt Jézus feltámadása az életének és küldetésének az igazolása? Milyen értelemben érzi Ön felhatalmazottnak magát arra, hogy Jézus nevében hirdessen és tanítson? Hogyan segíti Önt ebben a Szentlélek? 8. Milyen értelemben mondható, hogy Krisztus „a mi békességünk” (6. vers)? Miként hoz békét Krisztus az Ön életébe? Az Ön életében mi az, ami gyógyításra szorul? 9. Hogy értsük azt, hogy az Egyház „Krisztus teste” (7. vers)? Olvassa el Pál apostol nézeteit err l, a korintusiakhoz írt els levélben 12:12-27. Mit jelent az az Ön számára, hogy életét Krisztushoz igazítsa? Milyen dolgokról kell ehhez lemondania? 10. „Istennek a Jézus Krisztus által tett” (8. vers) mely ígéretei jelentenek a legtöbbet Önnek? Milyen ígéreteket tenne még hozzá ehhez a listához? Milyen értelemben hasznosak egyrészt számunkra, mint egyének számára, másrészt a közösségben él ember számára Isten ígéretei? 11. Mit jelent személyesen az Ön számára „Isten királysága eljövetelének a reményében élni és szolgálni” (9. vers)? Hogyan fejezi ki a „Feltámadt Krisztusba vetett reménységét”? Életében hogyan tudná jobban kimutatni „Isten áldását, magasztalását és dics ítését”? 12. Olvassa újra a Jézus Krisztusról tett összes kijelentést. Mennyiben segített Önnek a Jézus életér l és szolgálatáról itt elmondottakról való elmélkedés abban, hogy mint a Resztoránus Egyház tagja, az eddiginél hatékonyabb „tanítványkodásra” készüljön fel? Hogyan tudja hasznosítani az itt olvasott kijelentéseket abban, hogy Jézus Krisztusról mások el tt is tanúskodjon? 1.

4

SZENTÍRÁS A RESZTORÁNUS EGYHÁZBAN El zetes megállapítás A Szentírás isteni útmutatásul szolgál és az élet lényegébe enged betekintést, ha felel sséggel értelmezzük és h en alkalmazzuk. A Szentírás segít bennünket a Jézus Krisztusba vetett hitünkben. Ha mellette teszünk tanúságot, segít bennünket az örök élet elnyerésében azáltal, hogy kiteljesedünk szellemileg, átformáljuk az életünket, és aktív részt vállalunk az egyház életében és tevékenykedésében. Egyes számú kijelentés Jézus Krisztusról tanúskodunk, aki élt, megfeszítették, halottaiból feltámadt, és újra eljön. Isten Él Szava. Az Írás is rá mutat, hogy életünk legyen (János 5:39-40) Krisztus az, akit hallgatnunk kell (Márk 9:7). Kettes számú kijelentés Az Él Szót az Írásokban és azokon keresztül találjuk meg. Az Írás nélkülözhetetlen bizonyítéka annak a megszentel és átváltoztató üzenetnek, amelyet Isten az egyházra ruházott. Az egyház kanonizálta az Írást, hogy az mindig hallathassa az örömhírt, táplálja a hitet, az élet fokmér je, a gyakorlat mércéje, és önazonosságának állandó emlékeztet je legyen. Hármas számú kijelentés Az Írás számos könyv együttese, melyek mindegyike más hangon szól. Ezek a könyvek különböz id ben és különböz helyeken íródtak, és azokat a nyelveket, kultúrákat, és körülményeket fejezik ki, amelyek közepette születtek. Az Íráson keresztül közölt isteni kinyilatkoztatás nem a szerz k személyét l függetlenül jut el hozzánk, azokban a szerz k személyisége is tükröz dik. Ebben a cserépedényben kaptuk az isteni szeretet és kegyelem kincsét. (2 Kor 4:7) Négyes számú kijelentés Az Írás tekintélye Krisztustól származik, aki azért jött, hogy szolgáljon (Márk 10:45). Ezért az Írás hatalma nem abban áll, hogy elnyomjon, kontrolláljon, vagy domináljon. Ha Jézus szolgálni jött erre a világra, mennyire igaz, hogy az rá utaló írásokat is Isten üdvözít céljait szolgáló eszközöknek kell tekintenünk. Ötös számú kijelentés Az Írás életet adó és alapvet az egyház számára, de nem azért, mert tévedhetetlen (abban az értelemben, hogy minden apró részlete történelmileg és tudományosan korrekt). Erre nem is formál igényt. Sokkal inkább azt kell hangsúlyoznunk, hogy keresztények generációi megbízhatónak találták ahhoz, hogy az isteni kinyilatkoztatást lássák benne, hitüket Krisztusba vessék, és életüket Krisztus tanítványaiként éljék és gondozzák. Ha ezeket a célokat nézzük, az Írás minden kételyt felülmúlóan megbízható (2 Timóteus 3:16-17). Hatos számú kijelentés Hit, tapasztalat, tradíció és tudomány; mindegyiknek van valami hozzáadni valója az Írás megértéséhez. Abbéli igyekezetünkben, hogy megértsük és kell képpen reagáljunk az Írás bizonyságára, az egyház értékel minden fénysugarat, amit a fent említett források bármelyike nyújtani tud. Hetes számú kijelentés Mivel az egyház nagy felel sséggel igyekszik értelmezni az Írást, ebben a Szentlélek segítségét kéri. Jézus megígérte, hogy a Szentlélek segítségére lesz az követ inek az új igazság megismerésében (János 16:12-15). A Szentlélek segítségével az Írás si szavainak új jelentései tárhatók fel, lehet vé téve számunkra olyan jelentések megértését is, melyek korábban nem találtak meghallgatásra vagy elkerülték a figyelmet. Nyolcas számú kijelentés A hív k törekedjenek minél jobban megismerni és megérteni az Írást, hogy szeretetük Isten, szomszédaik és önmaguk iránt még nagyobb legyen (Máté 22:37-40; Móziás 1:49), hogy minden

5

ember megtarthassa méltóságát és értékét (Tanok és követhesse a Jézus Krisztus által kijelölt utat.

Szövetségek 16:3c-d), és h ségesen

Kilences számú kijelentés Más keresztényekkel egyetemben, mi szintén azt tartjuk, hogy az egyház alapvet dokumentuma (írása) a Biblia. A Resztoránus Egyház ezen túl használja a Mormon Könyvét és a Tanok és Szövetségeket, mint szentírásokat. Ezekre a szent dokumentumokra nem azért van szükségünk, hogy ezekkel helyettesítsük vagy felülírjuk a Biblia tanait, hanem mert meger sítik a Biblia üzenetét, miszerint Jézus Krisztus Isten Él Szava (El szó a Mormon Könyvéhez; Tanok és Szövetségek 76:3g). Hallottuk Jézust szólni az írás mindhárom könyvében, és tanúságot tenni, miszerint „mindörökkön örökké élni fog” (Jelenések könyve 1:18). Mi a mai id kben is olyan életre törekszünk, amely az írás magyarázatán és bizonyságán alapul, mely bizonyságtételhez a Szentlélek segít bennünket, a közösség által, a misszióért, a Béke Hercege nevében. Kérdések egyéni és csoportos megvitatásra 1. Imádságosan és teljességükben átgondoltan olvassa el a kijelentéseket. Mi az általános véleménye arról, amit olvasott? 2. djön el az „El zetes Megállapításokon". Hogyan határozná meg a következ kifejezéseket: „felel sséggel értelmezni” és „h en alkalmazni”? Miként tudja az írást úgy megközelíteni, hogy minél szorosabb kapcsolatot tart ezekkel a kritériumokkal? 3. Milyen segítséget nyújt az els és a második kijelentés abban, hogy különbséget tegyünk az Él Szó (Krisztus) és az írott szó (az Írás) között? Miként hajlamosak az említettek összekeveredni az egyház életében? Milyen problémákat okoz, ha ez megtörténik? 4. Hogyan fedezte Ön fel Krisztust „az Írásban és azon keresztül” (Második Kijelentés)? Hogyan talált rá Isten „megszentel és átváltoztató” üzenetére az írások tanúságában? 5. Mennyiben segítette Önt az Írás kulturális és történelmi tartalma abban, hogy az egyes szövegeket felel sséggel lefordítsa és h séggel alkalmazza a saját életében (Harmadik Kijelentés)? 6. Mennyiben befolyásolja Önt a a szerz emberi volta és kiléte abban, ahogy az egyes írásokra tekint a maga és az egyház életében (Harmadik Kijelentés)? Milyen értékeit látja annak, hogy az Írás tanúságtétele sokszín , de mégis egységes? 7. Milyen példákat tud felhozni arra, hogy az Írást elnyomás, ellen rzés, és dominancia céljaira használták fel (Negyedik Kijelentés)? Hogyan tudja jobban használni és megérteni az Írást, ha Jézust követve, szolgaként közelít hozzá? Egy ilyen követelmény milyen változtatásokat tesz szükségessé abban, ahogyan Ön az Íráshoz közelít és azt alkalmazza? 8. Mit jelent azt hinni, hogy az Írás „igaz”, de nem tévedhetetlen? Mit jelent az Ön számára annak kijelentése, hogy az Írás „minden kételyt felülmúlóan megbízható” (Ötödik Kijelentés)? 9. Miként használja hitét, tapasztalatát, a tradíciókat, és a tudományosságot az Írás olvasásában, megértésében, és alkalmazásában (Hatodik Kijelentés)? Ön az említettek közül melyikre hajlamos a legnagyobb hangsúlyt fektetni? Ön melyik tényez hangsúlyozását tudja leginkább kamatoztatni? 10. Hogyan segítette Önt a Szentlélek az Írás megértésében? Hogyan vezette el Önt az igazsághoz (Hetedik Kijelentés)? Mennyiben fedte fel az Írás az Ön számára az igazságot? 11. Hogyan segítette Önt az Írás abban, hogy az eddiginél „h ségesebben kövesse Jézus útjait” (Nyolcadik Kijelentés)? Mennyiben segítette Önt abban, hogy „jobban szeresse Istent, szomszédját és önmagát”? 12. Hogyan jutott érvényre az Írás három könyvének mindegyike az Ön életében és hitbéli utazásában? Hogyan érti azt, hogy a Biblia alapvet jelent ség ? Mi akkor a szerepe az Írás másik két könyvének (Kilencedik Kijelentés)?

6

ISTEN KIRÁLYSÁGÁNAK ÉPÍTÉSE AFRIKÁBAN Interjú Bunda Chibwe Apostollal Mi a véleménye arról, hogy a Resztoránus Egyházra Afrikában van a legnagyobb szükség? Más apostoli területekhez hasonlóan, Afrikában egyedülálló misszionáriusi lehet ségek, kihívások és prioritások rejlenek. Mi Krisztus közössége vagyunk. Mi a krisztusi békében osztozunk és Isten országlását tekintjük célunknak, csakúgy, mint a gyerekekkel és az ifjúsággal, a sérülékenyekkel és a perifériára szorultakkal való tör dést; mindezt egy olyan afrikai mili ben, amely azokhoz az emberekhez tartozik, akiket áldozatosan hivatva vagyunk szolgálni. Afrikai egyházunknak egyik tagadhatatlan er ssége az az afrikai vendégszeretet, mely egy velük született, szenvedélyes hajlamban nyilvánul meg az iránt, hogy az evangéliumi üzenetet megismerjék és abban osztozzanak. Afrika elkötelezettsége az evangélium iránt oly nagy és egyházunk olyan mérték növekedésében nyilvánul meg, ami már felülmúlja intézményes egyházunk infrastrukturális lehet ségeit, hogy min ségi felszereltséget, személyi és anyagi eszközöket, és megfelel képzést tudjunk biztosítani. A szegénység, a HIV/AIDS és a malária kerültek els sorban szóba az Afrikai Missziónk tagjainak részér l, mint amikkel a Resztoránus Egyháznak azon a kontinensen számolnia és tör dnie kell. Miként befolyásolták ezek a dolgok Önt személyesen, és milyen sikerrel? Három bátyámat vesztettem el egy év leforgása alatt HIV-ben illetve AIDS-ben, és számos unokatestvéremet és egyéb rokonaimat is. Közvetlen családtagjaim között is vannak és lesznek is még, akik ebben a halálos betegségben fert dnek meg. Azután a malária is könyörtelenül elragadott néhányat a közeli és távoli rokonaim közül. Mivel én személyesen is érintve vagyok és mélységesen fel vagyok kavarva, rám a cselekvésben bármikor számítani lehet, mert most már azt mondom: ”elég”. Zambiai nemzetiség bennszülött vagyok, aki egész eddigi életét Afrikában élte le. A szegénységet els kézb l ismerem. Biztos vagyok abban, hogy a szegénység nem a természett l való, de nem is Isten akaratából. A szegénység a lehet ségek hiánya. Amikor az anyagi forrásokat, csakúgy mint a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszereket csupán néhány kiváltságos birtokolja és ellen rzi, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy az elnyomás, a kizsákmányolás, és az igazságtalanság Isten akaratából valók. És akkor az emberek hallgatásba burkolóznak. A lehet ségekr l még álmodni is elfelejtenek. Az igazság az, hogy én a remény és optimizmus rabja vagyok, hiszek abban, hogy van fény az alagút végén, és hogy Afrika egy napon gazdaságilag ugyanolyan szabad lesz, mint a világ többi része. A szegénység és a betegség manapság Afrikában súlyos, minden mást elsöpr társadalmi probléma. Milyen, az Ön szerint leghatásosabb módszert javasolná a Resztoránus Egyháznak általában, és az afrikai egyháznak különösen, ezen problémák kezelésére? El ször is, 1 százalék tett többet ér, mint 100 százalék együttérzés. Másodszor, a szegény embernek nem sajnálatra, hanem igazságszolgáltatásra van szüksége. Lehet, hogy kis egyház vagyunk, de annál nagyobb a szívünk. Mi vagyunk a Krisztus közössége, a békesség egyháza, olyan emberek, akik Jézus Krisztus mellett tanúskodnak, és a boldogság, a remény, a szeretet és a béke közösségeit építik. Id nként hagytuk, hogy a kulturális és az elvi sokféleség megzavarjon bennünket. Ezek fontosak, de ilyenkor megfeledkeztünk arról, amir l mindig is felismertek bennünket: hogy Isten gyönyör földi királyságának épít i vagyunk, amelyben minden egyes élet értékes és becsülend . Amikor kihívások értek bennünket, a Resztoránus Egyház mindig erején felül teljesített. Vegyük csak például, hogy az egyház emberei hogyan cselekedtek Szomáliában, Lodwarban, vagy a malawi-i aszálykor; hogyan segített az egyház a mozambiki áradásokkor, a cunamit követ en, vagy a Katrina hurrikán pusztításakor. És utoljára, de nem utolsósorban, hadd említsük a Tet ket Afrika Szerte projektet.

7

Mivel a mi hitelméletünk mindig is a szegényekre volt kihegyezve, mi a remény rabjai vagyunk. Kézzelfogható és konkrét módon válaszolunk a magányosok, a szegények, a kisemmizettek, a bátortalanok és az elutasítottak sóvárgására és könnyeire, mivel k, csakúgy mint mi, Isten gyermekei. Afrikában az egyház komoly részt kell, hogy vállaljon a sajátos közösségi fejlesztésekben és a szociális munkában. Az, hogy Afrikában er s gyülekezeteket hozzanak létre, az Afrika Misszió egyik célja volt. Tudna nekünk szólni egy, már m köd gyülekezetr l, amely a misszió keretében jött létre? Mit csinál és milyen? Számos ilyen csoport jut eszembe, talán a Béke Városa elnevezés gyülekezetet említeném Lembában, Kinshasa-ban. Ez a gyülekezet Krisztus apostolkodását éli meg szavakban és tettekben. Tanúságtev és magához hívogató gyülekezet, hetente új tagok csatlakoznak hozzá. Egy olyan hely, ahol a hív k szellemileg és számbelileg is gyarapodnak. Nagyon jó programjaik vannak a gyerekek, az ifjúság, és a n k számára. A tagok közül való lelkészképzés kiemelked , az átlagos felett van. A gyülekezet több mint öt teológus hallgatót segített, pillanatnyilag is fizetnek egy szolgálattev t másodállásban. Lelkészük számára egy kicsi, de igen takaros házikót építettek, és szívósan segítenek más gyülekezetek kiépítésében. Számos, pillanatnyilag is futó szociális programmal büszkélkedhetnek. Kórusuk már zenés CD-ket is kiadott, nagyon közrem köd ek, s azon a vidéken már öt újabb gyülekezetet indítottak útjára. A „Tet ket Afrika Szerte” volt a legnagyobb lépték kijelölt projekt amelybe az egyház valaha is belevágott, 207.000 amerikai dollár összegy jtését irányozták el abból a célból, hogy 36 afrikai templom fölé kerüljön tet . Miben látja a projekt sikerét és jelent ségét a jöv re nézve? A „Tet ket Afrika Szerte” megmozdulás sikere azt bizonyítja az afrikai egyház számára, hogy a jó és nagylelk hív k szintén igyekeznek a kapcsolat és összetartozás kiépítésében testvéreikkel és véreikkel az olyan helyeken is, ahol az ott él embereknek, rajtuk kívülálló körülmények miatt, nem voltak és ma sincsenek egyenl esélyeik. Az egyház tagjai az egész világon felismerik, hogy lelkileg mindannyian összetartozunk. Én személy szerint több ilyen tervet szeretnék el re látni, amelyekben Krisztus követ i világszerte segítik és támogatják egymást. Miben látja azt az els dleges kulturális és vallási hozzájárulást, amivel Afrika a Resztoránus Egyházat gazdagítani képes? Afrikában vallásunk tanai és üzenete egyszer ek, világosak és szinték. Isten és Jézus Krisztus állnak annak a középpontjában, amit teszünk és amiben hiszünk. A Szentlélek az Atyaisten és a Fiúisten él jelenléte. Az Isten mindig többet mutat meg magából és arra szólít minket, hogy Krisztus apostolai és Isten földi királyságának épít i legyünk. Afrikában a józan és egyszer kijelentések hozzák az embereket Krisztushoz, nem a grandiózus és bonyolult teológiai eszmefuttatások. Nagyra értékelem, hogy afrikai gyülekezetnél lehetek, az afrikaiak vendégszeretét élvezhetem, és az ubuntu afrikai értelmezése is tetszik (az egyes emberek értékének a meger sítése és az embereknek az egymástól való kölcsönös függésébe vetett hit). Azt a lelkesedést és buzgalmat, azt az örömet és reményt, ami az afrikai embereket jellemzi, azt a képességüket, ahogy vallásukat éneken és táncon keresztül tudják kifejezni Isten jelenlétében és ahogyan élvezik az együttlétet függetlenül attól, amilyen súlyos csapásokat az élet rájuk mért, néha, néhányan félreértik. De mindig áldás lesz sokak számára az a tudat, hogy Isten minden körülmények között Isten marad, aki közeli és szeret , nem pedig távoli és kegyetlen. Isten Cinawej (az apai és anyai teremt ). Isten Mungu (aki mindent összeköt). Üdvözülésünk az egész világnak szól és nem csak néhány kiváltságosé. Különösen komolyan vesszük Isten országlásának eljövetelét. A gyerekekkel, a fiatalokkal, és egyáltalán minden emberrel való tör désre összpontosítunk, beleértve a sebezhet ket és a perifériára szorultakat. Ezeket a dolgokat meg kell érteni és el kell fogadni Afrikával kapcsolatban, ezeket az egyházi szolgálatot teljesít k és az ott dolgozó önkéntesek dolgozták ki, az afrikai emberek lelkületéhez igazítva.

8

Nemzetközi Hírnök – Európai Egyházi Hírek A Nemzetközi Hírnök jelenlegi szeptemberi számának utolsó szavait írtuk, amikor tudomásunkra jutott, hogy az el szám, amit néhány héttel azel tt küldtünk ki, még nem jutott el mindenhova, ahova a júniusi kiadványt szántuk. Mindig vagy négy hónappal azel tt kezdjük el a cikkek gy jtését és írását miel tt az olvasók kézhez kapják a végs eredményt. Eközött a két id pont között jónéhányan érintettek fordítási munkákkal az egész világon. A francia fordítást várják még a Csendes Óceán vidékén, a spanyolt Dél Amerikában és az oroszt Ázsiában is. Csak amikor kész a holland, német, francia, orosz, spanyol és magyar változat, akkor kezdjük el a végs szerkesztést és nyomtatást Hollandiában és küldjük el a lapszámokat csaknem ezer európai címre. Ezzel a negyedik lapszámmal ünnepeljük ennek a szívesen fogadott és várt újságnak az els teljes évét. Ezalkalommal újra kifejezzük hálánkat mindazoknak akik ezt lehet vé tették, a szigorú határid kre elkészített min ségi fordításokkal. Köszönet nehéz munkátokért! Ebben a számban több információt közlünk a közelg hollandiai Európai Konferenciáról. Egy olyan aktív hétvégére számítunk, amely minden résztvev nek áldást jelent majd. Ha még nem regisztráltad magad, de mégis jönni szeretnél, akkor kérjük, hogy jelentkezz legkés bb a következ két hét során. További információkért lásd a júniusi számunkat, vagy kérdezd a gyülekezeted vezet jét. Az elmúlt hónapokban személyzeti változásokkal voltunk elfoglaltak, melyekr l szintén ebben a számban adunk néhány fontos információt és hirdetést. Végül két riportot is közlünk két tavasszal történt eseményr l. Sokszor nehéz kezelni a változásokat. Egy változtatás mindig valamit vagy valakit is megváltoztat és ezzel mindig sok ismeretlen új tényez t is állít elénk. Sokszor megszoktuk már, hogy hogyan és kivel kell intéznünk ügyeinket, de a változás után a lehet ségek és személyek már nem azonosak. Sokszor csak üres hely marad vissza. Ám a helyzetet akkor is el kell fogadnunk. Probléma, kihívás, vagy új lehet ség? A történelem arra tanít minket, beleértve a szentírási történeteket is, hogy a változások természetesek. De a szentírásokban ígéretet és biztosítékot is találunk arra, hogy hitünkön keresztül er t és békességet is nyerünk, hogy túljussunk a nehézségeken. Számunkra ezt Krisztus Békéje jelenti. Ez valódi biztosíték és ígéret a Sionhoz vezet úton, a keresztények jövend jéhez, túl az általunk korlátozottan belátható horizontokon. Ez az isteni megváltás megvalósulása minden teremtmény részére, ahogy mi, a Resztoránus Egyház is elhívottak vagyunk a szolgálatra az öröm, reménység, szeretet és Krisztus békéje ügyében. Ez a mi elkötelezettségünk. Kees Compier és Wim van Klinken

Az Európai Egyházi Vezet ség útitervei szeptemberre, októberre és novemberre Wim van Klinken, Europai Egyházi Tanács, szeptember 2-3, Nemzetközi Területi Vezet ségi Gy lés, szeptember 11-14, Német Fiatal Feln tt Szeminárium, szeptember 23-24, Német Vezet i Gy lés, október 7, Német szi Összejövetel, október 8, Fiatalok Egyháza Rotterdam, október 15, Európai Egyházi Konferencia, október 20-22, Kelet Európai Szeminárium, október 23-27 , Fiatalok Egyháza Rotterdam, november 19. Kees Compier, Europai Egyházi Tanács, szeptember 2-3, Nemzetközi Területi Vezet ségi Gy lés, szeptember 11-14, Püspöki Gy lés, szeptember 15-17, Európai Egyházi Konferencia, október 20-22, Kelet Európai Szeminárium, október 23-27, Brit Szigetek Fiatal Feln tt Szeminárium, november 2-4. Joey Williams, Europai Egyházi Tanács, szeptember 2-3, Európai Egyházi Konferencia, október 20-22

9

Joey Williams lemondása Nyolc esztendei fiatalságnak tett szolgálat után, amib l négy évet Európában végzett, Joey Williams úgy döntött, hogy elhagyja egyházi állását 2007. január 1-i határnappal és egy új pályát választ. Az egyház számára áldást jelentett az a kiváló szolgálat amit Joey ifjúsági szolgálattev ként végzett. Számos fiatal tagunk Joey szolgálata nyomán ismerte meg a krisztusi tanokat. Ebben az évben áldásos tevékenységét még élvezhették a Német N i Tábor résztvev i is, ahol szolgálatával különleges szellemiséget teremtett. Mindnyájunknak hiányozni fog Joey és munkássága, de ugyanakkor megértjük az általa kívánt változtatás szükségességét, karrierje és személyes fejl dése szempontjából. Reméljük, hogy mindenki segíteni fogja Joey-t ebben a nehéz döntésben. Wim van Klinken Europe Church President

Hivatalos Hirdetmény: Európa Egyház Ifjúsági Szolgálattev poziciója Az Európai Missziós Központ meghirdeti az alábbi teljes munkaid s állást az Ifjúsági és Fiatal Feln tti Szolgálattev pozíciójára 2007. január 1-i kezdettel, 2 évre kötend szerz dés alapján. A kívánt személyiség els sorban német vagy holland illet ség , de székhelye Rotterdamban, az egyház tulajdonában álló épületben lesz. A helyszín nyelvtudás és gyakorlat alapján a kés bbiekben megváltozhat. Az ifjúsági/fiatal feln tti szolgálattev feladata a területén lév fiatalság fejl désén túl, helyi ifjúsági és fiatal feln tti vezet k képzése és kiválasztása is. A pozíció megkívánja, hogy a szolgálattev rendszeresen utazzon Európa különböz területein, különösen Németország, Hollandia és Franciaország vidékein. Alkalmanként szükséges Svájcba, Oroszországba és Ukrajnába is elutaznia. A jelentkez nek papsági felhatalmazással kell bírnia a Resztoránus Egyházban, lehet leg a melkizédeki szinten. A jelentkez nek MA teológiai fokozattal kell rendelkeznie, vagy BA fokozat esetén hajlandósággal arra, hogy elvégzi a szükséges kiegészít tanulmányokat a mesterfokozat elérésére. A jelentkez nek angol nyelven kell tudnia társalogni és lehet leg németül, franciául, vagy hollandul is. A fizetés és költségtérítés a meghatározottak alapján összhangban a nemzeti és Világ Egyházi kondíciókkal. Az érdekl közvetlenül:

knek legkés bb 2006. október 15-ig kell levélben vagy e-mail-ben jelentkezniük,

Wim van Klinken, President Europe Mission Centre Community of Christ Groenezoom 258 3075 GM Rotterdam The Netherlands E-mail esetén: [email protected]

10

Világegyház Személyi Átalakítási Folyamata Kedves Európai Vezet k és Tagok: Az elmúlt sz óta a Tizenkét Apostol Tanácsa azon dolgozott, hogy hogyan tudná összeegyeztetni a területi szolgálat és a missziós munka személyi szükségleteit a rendelkezésre álló sz kös költségvetéssel. Együttm ködtünk abban, hogyan lehetne megosztani egyes missziós központok munkáját egymással, hogyan lehetne több önkéntest a szolgálatokba bevonni és újratervezni a területi feladatokat is. Szem el tt kellett tartanunk, hogy lehet leg minél több területi szolgálattev t tartsunk meg pozíciójában. Korai nyugdíjazások, önkéntessé váló munkavégzések és az adományok enyhe emelkedése tette lehet vé, hogy meg rizzünk néhány pozíciót amelyeket egyébként el kellett volna vesztenünk. Er feszítéseink ellenére, világszerte 20 területi megbízottat és 35 területi szolgálattev t azonban el kellett bocsátanunk. A mi Észak Atlanti Missziós területünk minden missziós központja is érintett lett. Szeretnék err l most tájékoztatást adni, hogyan érinti ez az európai területet. Az Emberi Er források Bizottsága 2006. október 1-i hatállyal az alábbi személyügyi tervet fogadta el az Europa Missziós Központra vonatkozólag. Két, régebben meglév , most üres szolgálattev i poszt Norvégiában és Németországban idén nem lesz betöltve. Ráadásul, Csorba Miklós (Magyarország) 2008-ban nyugdíjba megy és pótlásáról jelenleg nem hozunk döntést. Szerencsések vagyunk, hogy Európában nem kellett most további létszámcsökkentést eszközölnünk. A továbbiakban, Richard James hetvenes státuszú tagunk teljes id s beosztása megsz nt a Brit Szigeteken és új beosztása fél-félállásban megoszlik a Brit Szigetek és Európa között, mint a két missziós központ közötti koordinátor. Örömmel várjuk Richard-ot utazásai és szolgálata során az Európai Misszióban is. Sok egyéb jelent s személyi változás következett be a másik három USA keleti parti missziós központunkban is és a Brit Szigeteken is, de ezek a változások a fenti kivétellel nem érintették az egyházat Európában. Nagy öröm számomra, hogy tovább folytathatom a munkát veletek, a világ Isten királyságává való átalakításának folyamatában. Érezzétek a Szentlélek jelenlétét és erejét. Testvéretek Krisztusban, Leonard M. Young Apostol – Észak Atlanti Missziós Terület

2007 Világ Konferencia Küldöttek A 2006-os Európa Konferencián fogjuk megválasztani a küldötteket a Világkonferenciára, ami 2007. március 24. és április 1. között lesz megtartva Independence-ben. Mindazok akik erre Világkonferenciára ki kívánnak utazni és szeretnének az Európai Egyház delegátusai lenni, kérem jelentkezzenek nálam október 15-ét megel en. Irásban kérem, levélben vagy e-mailben az el oldalakon megadott címekre.. Wim van Klinken

11

Eurotribe 2007, Dunfield House, Anglia Jegyezd be a naptáradba: 2007, Eurotribe. Abban az évben, július 28-tól augusztus 4-ig, az Egyház tagjai és barátai újra összegy lnek majd a walesi határ dombjainál fekv Dunfield házban, Angliában. A 15 és 23 év közötti ifjak imádkozni és tanulni fognak, és együtt ünneplik a sokszín európai Resztoránus Egyházat. Egész Euróbából várjuk a résztvev ket, beleértve Franciaországot, Németországot, NagyBritanniát, Hollandiát, Oroszországot és Ukrajnát. Az Eurotribe a 70-es években kezd dött európai nemzetközi ifjúsági táborozások gazdag hagyományát éleszti újra. Tulajdonképpen a 2003. évi Eurotribe résztvev i közül sokan már a Dunfield House-ban tartott els európai ifjúsági találkozón is ott voltak. Az ilyen élmények során nem csak életre szóló barátságok köttetnek, de sok fiatal számára a hitbéli utazás kezdetét jelentik, azokat a pillanatokat, amikor az arra való elhivatottság, hogy valaki a Resztoránus Egyház családján belül, annak tagjaként kíván lelkiekben tovább fejl dni, megszületik. Ennek egyik példája ötlik fel el ttem, amint az Eurotribe 2003-ról írok. Bár mindig lehetett rá számítani és igen keményen dolgozott, az egyik résztvev fiatal hölgy gyakran mutatott negatív hozzáállást, amint a lelkiekre terel dött a szó. Ha székek felállítására kértük meg, nem is volt semmi probléma. Azonban ha imádságra vagy hitvallásra kértem, mindig azt mondta: „Geen zin” – ez egy holland kifejezés, amib l már kezdett elegem lenni. Egyszer en azt jelenti: „nincs hozzá kedvem”, szó szerint viszont azt: ”semmi értelme”. Valamilyen oknál fogva ezt magamban így értelmeztem: „Utállak benneteket. Hagyjatok már békén!” Azt hiszem, azért hallottam bele ezt az értelmet, mert hollandul ez a kifejezés nagyon er s. Ha valakinek „geen zin”-je van valamihez, akkor az annyi, ott van vége a dolognak. Kérdésnek helye sincs. Békén kell hagyni. Persze egy olyan er szakos ifjúsági vezet mint én, nem hagytam annyiban, továbbra is kértem, hogy imádkozzon és hogy tegyen bizonyságot. A válasz minden alkalommal az volt: „geen zin.” Nem mondhatom, hogy az azévi Eurotribe során „meglátta volna a fényt”. Hazatértekor semmilyen említésre méltó spirituális élményr l vagy meglátásról nem számolhatott be a szüleinek. Kötött viszont barátságokat és olyan kapcsolatokat alakított ki, amelyekt l az elkövetkez években rendre visszakívánkozott a rendezvényekre. Hitbéli utazása az Eurotribe-béli barátainak egy csoportja segítségével kezd dött, akik támogatták és bátorították t ebben. Végül, a 2005. évi IYF alkalmával rálelt a „zin”-re. Az utolsó istentiszteletünk alkalmával egy csoportban volt az európai delegáció, vagy az ”Europeople”, ahogy bennünket neveztek. Egy körben ültünk és megosztottuk egymással a meglátásainkat, az együtt töltött két hét során egymásról szerzett benyomásainkat. Érzelmekkel telve ez az ifjú hölgy (aki gyakran csak nevetgélt vagy éppenséggel el is hagyta a termet, ha a dolgok túl komolyra vagy szellemi természet vé fordultak) felállt és a legszebb és leg szintébb hitvallást nyújtotta, amit csak életemben hallottam. Valami megváltozott. Valami kattant. Beugrott neki. Hirtelen jelentést kaptak a dolgok. Megtalálta a „zin-t”. Amint körülnéztem a szobában, rájöttem, hogy ez a pillanat nemcsak úgy megtörtént. Nem egy volt a lélekkel átitatott pillanatok közül, amit néhány megható dal és a szép szavak idéztek el . Ennek a pillanatnak a magvai évekkel azel tt, az Eurotribe-on kerültek elvetésre. Majdnem mindegyik, a körben ül fiatal az Eurotribe résztvev je volt két évvel korábban is. Érthet volt a dolog logikája. Megkérd jelezhetetlen volt az az er s összeköt kapocs, amiben mindannyian osztoztunk. Kétség nem fért ahhoz, hogy a csoportosan megélt lelkigyakorlatunk jutalma volt ez. Ahhoz sem fér kétség, hogy kilenc, különböz európai nyelven beszél fiatalnak egy emberként, „Europeople”-ként sikerült kommunikálniuk egymással. Az Amerikában töltött két rövid hét alatt ez nem történt meg. Nem. Az egyszer en csúcspont volt ezeknek a fiatal embereknek a hitbéli utazásában, de ez az utazás a legtöbbjük számára itt, az „Eurotribe”-nál kezd dött. Biztos vagyok abban, hogy amikor ez a fiatal lány úgy határozott, hogy részt vesz az „Eurotribe” rendezvényen, fogalma sem volt arról, hogy ez hitbéli utazásának a kezdetét jelenti, hogy meg fogja találni a „zin”-t az életében, és végül még a lelkészi hivatást is elfogadja. Hitbéli utazása odáig vezette, hogy ezen a nyáron már az ifjúsági tábor személyzetének a tagja lett, ragyogó el adásokat tartott, kézm ves foglalkozásokat vezetett és közös imákat. Ifjúsági táborának néhány tagja már ahhoz is elég érett, hogy részt vegyenek a 2007. évi Eurotribe rendezvényen. már magvakat hint ezeknek a fiatal embereknek a lelki ösvényére. Ki tudja el re megmondani, hogyan fogja az „Eurotribe” 2007 befolyásolni az hitbéli útjukat? Az „Eurotribe” résztvev jének lenni azt jelenti, hogy életreszóló barátságokkal leszel gazdagabb. Azt jelenti, hogy a Resztoránus Egyház sokszín európai közösségének a tagjává válsz. Azt jelenti, hogy „zin”-nel teli életet élsz!!! Heb JIJ er zin in?

12

Resztoránus Egyház Európa Egyházi Konferencia 2006. október 20-22 Dalfsen, Hollandia Téma: “Részesedj Krisztus Békéjében” Péntek, október 20 11:00 – 14:00 12:30 14:00 – 15:00 15:00 – 15:30 15:30 – 16:30 16:30 – 17:15 17:30 19:00 – 20:00 20:00

Érkezés és regisztráció Ebéd Úrvacsora Prédikál: Wim van Klinken Téma: “Krisztusban találjuk a Békét” Szünet – kávé és tea Iskola I: Béke – a Szentirások alapján: Kees Compier A téma közös megvitatása Vacsora Iskola II: Béke – Történelmi ismereteink alapján: Len Young Játékok, Barátkozás és Üdit k

Szombat, október 21 7:30 – 8:00 8:10 9:15 – 10:30 10:30 – 11:00 11:00 – 12:15 12:30 13:45 – 15:45 15:45 – 16:15 16:15 – 17:15 17:30 19:00 – 20.15 20:15 20:45

Reggeli Ima és Meditáció Reggeli Gy lés Nyelvi Csoportokban a Missziós Koordinátorokkal Szünet – kávé és tea Iskola III: Béke – a Gyakorlatban Saját Életünkben: Steve Veazey Ebéd Hivatalos Ügyek Szünet – kávé és tea Iskola IV: Béke – a Gyakorlatban Gyülekezeteinkben: Steve Veazey Vacsora Ünnepeljük Kultúráinkat Játékok, Barátkozás és Üdit k Az Európai Segélyszolgálat Vezet ségi Ülése

Vasárnap, október 22 7:30 – 8:00 8:10 9:15 – 10:30 10:30 – 11:20 11:30 – 12:15 12:30 13:45 – 14:45 15:00 – 15:30

Reggeli Ima és Meditáció Reggeli Iskola V: Béke – Oszd Meg Másokkal: Richard James Szünet – kávé és tea Csomagolás – szobák elhagyása, kulcsleadás Ehívási Szolgálat Prédikál: Len Young Ebéd Záró Istentisztelet Prédikál: Steve Veazey Téma: “Részesedj Krisztus Békéjében” Szünet – kávé és tea Jó Utat Haza!

Speciális vendég szolgálattev : Steve Veazey Elnök

13

Tavaszi Tábor 2006. április 29 – május 1., Tata (Magyarország) Régi tervünknek megfelel en és a Holland Húsvéti Táborban, a jó példáról szerzett el évi személyes tapasztalataink alapján rendeztük meg a magyarországi els Resztoránus Tavaszi Tábort. A tatai konferencia központ (egy kis fest i városban, nem messze Budapestt l, sok tóval és virágzó parkokkal) megfelel ellátást és elhelyezést biztosított számunkra, s az utolsó es s nap kivételével az id járás is kegyes volt hozzánk.

Vendég szolgálattev nkkel, Wim van Klinken elnökkel, istentiszteleteink olyan témákkal foglalkoztak mint „Hogyan engedjük, hogy eltöltsön a Lélek” és „Hogyan legyünk ’emberhalászok’ a tanítványi ösvényen”. Iskoláinkban a f téma szolgálatunk teológiai alapjai és a Biblia élet-átalakító jelleg tanulmányozásának mikéntje volt. A tábor f célja egy új hagyomány megteremtése volt, eltér és hosszabb id tartamú bens séges együttlét létrehozása a magyar egyház spirituális és társadalmi életében, mint ahogy az az eddigiekben a szokásos istentiszteleteken és el adásokon eddig nem lehetett lehetséges. Ahogyan a résztvev k általános véleményéb l kiderült, az els lépéseket sikeresen megtettük a kívánt irányba.

Csorba Miklós

14

Pünkösdi Konferencia, Németország, 2006 Hagyd, hogy eltöltsön a Szentlélek Idén az évente Németországban tartott Pünkösdi Konferencia (Pfingstkonferenz) nemcsak a Szellem csaknem 2000 évvel ezel tti, Jeruzsálemben történt szétáradását ünnepelte, hanem a Resztoránus Egyház jelenlétének a 100. évfordulóját is Németországban. A konferencia díszvendégei voltak Howard „Bud” Sheehy, az Els Elnökség korábbi tagja feleségével, Apostol Len Young, a missziós központ vezet elnök és a püspök, Wim van Klinken és Kees Compier. Voltak még további vendégek az Egyesült Államokból, Norvégiából, Franciaországból és Hollandiából. Azoknak, akiknek nem ismer s a németországi egyházi gyakorlat, elmondom, hogy pünkösdkor évente egyszer speciális összejövetelt tartunk, ahol Istent dics ítjük, tanuljuk jobban szeretni egymást, barátkozunk és mókázunk is. 50-60 éve tartunk ilyen pünkösdi hétvégéket, hosszú tradíciója van már annak, hogy az évnek ebben a szakában, húsvét után 50 nappal összejövünk. Ebben az évben a „hagyd, hogy eltöltsön a Szentlélek” téma köré csoportosítottuk az istentiszteleteket, az oktató foglalkozásokat; tartottunk keresztelési szertartást és reggeli áhitatot, melyet annak érdekében ajánlottunk fel, hogy kell képpen meg tudjunk nyílni Isten Szelleme számára. Mint már fentebb említettük, egy speciális szertartás keretében ünnepeltük meg az egyház 100 éves jelenlétét Németországban, visszatekintettünk az elmúlt évszázadra, és be próbáltunk pillantani az itteni egyház elkövetkezend száz évébe. A németországi egyház is nagy hangsúlyt fektet a közösségvállalásra, sokat zenéltünk együtt, volt tehetség bemutató, sport és fagylaltozás. (A fagylaltozás jó alkalom az egymás közti barátságok kialakulásához!) Ezen a hétvégén, mint az els keresztény pünkösd ünnepén, a Lélek valóban megáldott bennünket. Feltölt dtünk vele és felemelt minket, ahogyan megnyíltunk Istennek és hagytuk a Lelket köztünk m ködni. Az ilyen hétvégék, mint amilyen a Pfingstkonferenz, egészen biztosan egy családként tartják össze Krisztus közösségét Németországban!

Mike Botts

15

www.cofchrist.org Printed in the Netherlands, 2006